Essősy Zsombor a MAPI Zrt. vezérigazgatója úgy gondolja, hogy az uniós költségvetési periódus félideje és a kormányváltás jó alkalmat teremt arra, hogy számot vessünk arról, hogy hogyan teljesített hazánk az elmúlt három és fél évben az uniós támogatásokat illetően. Továbbá úgy véli, hogy a hatékonyságot középpontba helyezve kellene átalakítani a hazai pályázati rendszert ahhoz, hogy a maradék időben minél több támogatást tudjon lehívni az ország.
Nem régiben hozták nyilvánosságra a MAPI Zrt. által készített "Újratervezés 2.0.1.0" tanulmányt. Miért gondolták, hogy pont most esedékes egy a hazai pályázati rendszer megváltoztatásáról szóló, átfogó elemzés elkészítése?
Az Európai Unióban hét éves tervek vannak. Most épp a jelenlegi tervidőszak felénél járunk, és ez jó alkalom arra, hogy áttekintsük, mit csináltunk az elmúlt három és fél évben, valamint mi lesz a teendőnk a „következő félidőben”. Valójában, az úgynevezett n+2-es szabály miatt a hátralévő idő összesen öt és fél év. Ennyi időnk van még arra, hogy a rendszerben lévő pénzt „elköltsük”.
Magyarországon a kormányváltás időszakát éljük – egy ilyen változás alkalmat adhat arra is, hogy ha kell, az eddigi intézményrendszert és az operatív programok rendszerét megváltoztassuk: tapasztalataim szerint, ha sor kerül ilyen irányú változásra, az a következő fél évben zajlik majd.
Jelen pillanatban az ország rendelkezésére álló 7000 milliárd forintból hivatalosan 4000 milliárdot ítéltek már oda. 3500 milliárdra már kötöttek szerződést és 1000 milliárdot fizettek ki eddig, ami az összes pénz 14 százaléka. A következő öt és fél évben durván 6000 milliárdot kell majd lehívni. Ha minden évben ugyanannyit hívnánk le, akkor ez 1100-1200 milliárdot jelentene évente, ami a magyar GDP-t 4-5 százalékkal emelné meg.
Jó lenne azonban, ha az első három évben éves szinten a GDP 6-8 százalékát tudnánk lehívni, hogy az utolsó két évre már csak pár százalék maradjon, például az ún. visszaeső projektek újbóli kiírására.
Ami a források felhasználását illeti, a mindenkori gazdaságpolitika dönti el, hogy ezeket a pénzeket mire fordítják. Mi úgy látjuk, hogy a jelenlegi kormányzat a gazdaság élénkítését tartja prioritásnak. Ebből következik a források jelentős részének átcsoportosítása az önkormányzatoktól a termelő beruházásokat megvalósító vállalkozások számára, hiszen válság idején olyan, „önfenntartó” projektekre kell költeni, amelyekből pénz jön vissza, és nem olyanokra, amik – még ha hasznosságuk vitathatatlan is – újabb költségeket generálnak a magyar államnak.
A következő 2-3 év egyik kulcsfeladata a munkahelyteremtés lesz, ezért a vidék foglalkoztatási gondjait enyhítő, a GDP növekedéséhez hozzájáruló kis- és középvállalkozásokat kell erősíteni megfelelő pályázati konstrukciókkal.
Mennyire lesz nehéz dolga a mostani kormánynak abban, hogy hatékonyabb pályázati rendszert hozzon létre?
Egyszerre kell működtetni és átalakítani a rendszert – menet közben „lovas kocsiból űrhajóvá”. Ez bizony nem kis feladat. Vannak pályázatok, amelyeknek mennie kell tovább, és vannak, amelyeket át kell dolgozni. Nem azért, mert 2005-2006-ban nem tervezték meg jól, hanem mert a válság hatására átalakultak a körülmények, a gazdasági feltételek.
Ráadásul lassan ideje már a 2014-et követő, újabb hét éves periódussal is foglalkozni. Ennek a tervezését már jövő tavasszal, legkésőbb nyáron el kell kezdeni. Az uniós tárgyalások során nem lesz jó az alkupozíciónk, ha addig csak a pénzek 20-30 százalékát költjük el. Nehéz lesz a mellett érvelni, hogy a következő periódusra még több pénzre van szükségünk, ha az előzőben sem tudtuk elkölteni a rendelkezésre álló összeget.
A tanulmányban megfogalmazott négy fókuszpont (a társadalom lelki egyensúlya, a társadalom fizikai egyensúlya, a gazdasági környezet stabilizálása, az intézményi környezet fejlesztése) közül melyiket tartja a legfontosabbnak?
Az emberek lelki egyensúlya a legfontosabb. Ahogy egy cégnél is a legfontosabb a vállalti kultúra, ugyanígy egy államnál is. A magyarok agya át kell, hogy álljon egy értéktudatosabb gondolkodásra. Pozitív értelemben legyünk konzervatívak: legyenek értékeink, amiket készek is vagyunk megvédeni.
Meg kell változtatni azt a hozzáállást, hogy csak a külföldről importált termék a jó. Ez nem valamiféle túlhajtott, elítélendő „magyarkodás”, hiszen a saját, nemzeti termékek preferálása az EU más országaiban is működő, normális vásárlói attitűd.
Először tehát lelkileg kell végiggondolni, hogy akarunk-e változást, és ha a lelki egyensúly már megvan, jöhet a fizikai egyensúly is.
Tényleg működőképesek lehetnek a „söralátét” jellegű pályázatok?
Egy sokmilliárdos beruházáshoz komoly megvalósíthatósági tanulmány kell. A söralátét az egyik véglet, ami a nagyon egyszerű pályázatokra vonatkozik. Most nagyon sok szervezet -16 közreműködő szervezet, 7 irányító hatóság, 9 minisztérium - foglalkozik a pályázatokkal, egy széttagolt, nem egységes eljárási rend szerint. A rendszert egyszerűsíteni kell. Össze kell vonni a közreműködő szervezeteket, vagy akár az irányító hatóságokat.
A jelen rendszerben dolgozó, sok értelmes ember gyakran értelmetlen dolgot csinál, mert ilyen a szabályozás, ezt várják el tőlük. Ezt meg lehet most változatni, és úgy tűnik, ezt a változást mostani döntéshozók nagymértékben támogatják. Mi arra törekszünk, hogy ebben segítsük őket. Ahhoz, hogy Magyarország megkapja a forrásokat, és azok jó helyre kerüljenek, karcsúsítani kell az intézményrendszert, egyszerűbb pályázati rendszerre és képzettebb pályázókra van szükség, hiszen hozzá kell tenni, sokszor a lassú ügymenet oka a pályázók hozzáállásában keresendő. Későn indítják be a beruházást vagy nem küldik vissza az iratokat időben… Ez egy közös játék, és az eredménye a szereplők együttműködésén múlik.
Eljuttatták-e a tanulmányt az illetékes szerveknek? Milyen visszajelzések érkeztek eddig?
Egyrészt eljuttattuk mindegyik érintett minisztériumnak. A minisztériumon belül több irányba is, a minisztereknek, a kabinetvezetőknek, az államtitkároknak, a helyettes államtitkároknak. A tanulmány megállapításait összegző kiadványt megkapta minden országgyűlési képviselő. Ezzel egy időben az anyagot nyilvánossá tettük a http://www.ujratervezés2010.hu honlapon. A teljes – több mint 400 oldalas – anyagot eddig több mint 2000-en töltötték le.
Az volt a szándékunk, hogy ezzel megteremtsük egy társadalmi vita origóját. Az anyag sok esetben nyilván nem teljes körű, de jó kiindulási alapot teremt. A tanulmányban nem csak azt írtuk le, hogy jelen pillanatban mi van, hanem rövid és hosszú távú intézkedéseket is javasoltunk. Ezen a döntéshozók persze változtathatnak, de legalább van honnan elindulni.
Összességében: az „Újratervezés 2.0.1.0” bejelentését követően minden irányból pozitív volt a visszacsatolás. Még a konkurensek is elismerően értékelték, gratuláltak és felajánlották segítségüket.
