A vártnál kisebb az a mezőgazdasági terület, amelyet nem dolgoznak meg idén a megyében – derül ki a Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság összesítéséből. Egyesek akár 100 000 hektár, parlagon maradt földterületet is el tudtak képzelni, de úgy tűnik, a munkalehetőségek sorozatos megszűnésével együtt a mezőgazdaság egyre inkább alapmegélhetésként szolgál többek számára. Cioltean Ioan, megyei mezőgazdasági-vidékfejlesztési igazgató és Székely István, az intézmény munkatársa elmondták: összesen 49 291 hektár föld hever parlagon megyei szinten.
– Sokan megijedtek attól, hogy csak a megművelt földekre jár majd szubvenció, ezért a földjeiket bérbe adták mezőgazdasági vállalkozóknak: ez is magyarázat a megdolgozott parcellák számának növekedésére.
A mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta: ezúttal tényleg valósak az adatok, hiszen az intézmény egyszer és mindenkorra véget akar vetni annak, hogy hasból beírt számok kerüljenek be a hivatalos kimutatásokba:
– Ki sem tüntetnek, meg sem büntetnek, ha a valós helyzetet közöljük, ezért úgy döntöttünk, hogy minden egyes polgármesteri hivataltól külön lekérjük az adatokat. Az elmúlt húsz évben általában a régi rendszer beidegződéseit követték az igazgatóságok a mezőgazdasági jelentések elküldésekor, most nem így történt – fejtette ki az intézményvezető.
Ami szembetűnő az idei vetésekkel kapcsolatban, az az, hogy nőtt a kukoricával bevetett területek nagysága megyei szinten, illetve olajnövényeket – elsősorban repcét – is többen termesztenek. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a tavaszi vetés elhúzódott, sőt, még most is vannak olyan helyek, ahol nem fejezték be a málévetést. Ilyen esetekben 90 napos tenyészidejű, korai, hibrid fajtákat alkalmaznak, amelyek szeptemberre beérnek – ha nem következik be valamilyen természeti csapás. Az őszi vetésűek a híresztelésekkel ellentétben szépen fejlődnek, és két héten belül az aratás is megkezdődik tájegységünkben. Cioltean Ioan azt mondja, egyáltalán nem állja meg a helyét az a kijelentés, miszerint mezőgazdasági szempontból rossz év lesz az idei. A hőmérséklet megfelelő, a talajban megvan a nedvességutánpótlás, komolyabb természeti csapások eddig nem voltak.
A fontosabb növényi kultúrák 2010-es helyzete a megyében: őszi búza – 115 479 ha (79 871 ha magángazdák); tavaszi búza – 28 206 ha (19 250 ha magángazdák); tritikálé – 4418 ha (4061 ha magángazdák); árpa – 2000 ha (1644 ha magángazdák); sörárpa – 611 ha (519 ha magángazdák); zab – 13 504 ha (7522 ha magángazdák); kukorica – 65 500 ha (magángazdák: 45 913 ha); takarmányborsó – 91 ha (magángazdák – 63 ha); szemesbab – 73 ha (csak magángazdák); csillagfürt – 272 ha (mind magángazdák); napraforgó – 14 336 ha (10 622 ha – magángazdák); repce – 1970 ha (664 ha – magángazdák); szójabab – 1400 ha (185 ha – magángazdák); cukorrépa – 2975 ha (48 ha –magángazdák); dohány – 26 ha (mind madángazdák); cirok – 14 ha (csak magángazdák); korai burgonya – 5589 ha (5557 ha – magángazdák); nyári burgonya – 819 ha (csak magángazdák); késői burgonya – 4316 ha (4284 magángazdák). A megyében összesen 5100 hektáron termesztenek szántóföldi és fóliasátras zöldségeket, ezek közül a legnagyobb területen (2100 hektár) káposztát; paradicsom 700, uborka 500 hektáron terem. Görögdinnye-ültetvényből mindössze 100 hektárnyi van a tájegységben, sárgadinnyéből 36 hektár. Sem lent, sem kendert nem termesztenek Szatmárban, és egyetlen hektárnyi, öntözési rendszerrel ellátott szántóterület sincs tájainkon.
Fodor István, Szatmári Magyar Hirlap
