2010. június 25., péntek

Kistermelők nagy drámája

http://www.erdely.ma/hatranyban.php?id=70761&cim=kistermelok_nagy_dramaja
[ 2010. június 24., 23:57 ] [15]
Tavaly Érmihályfalván az egyik földes gazda tiltakozásának jeléül egy egész utánfutó kukoricát öntött le az állami átvevőtelep (Comcereal) felé vezető műúton, mert országszerte nem talált felvásárlót. Bertalan Endre 36 hektáron gazdálkodik, és mint mondta, „földhözragadtságát” felmenőitől örökölte, akik mindannyian földet szerető emberek voltak. A becsületes munka iránti tiszteletüket nemzedékről nemzedékre testálták. Az elmúlt húsz esztendőben azonban mintha kifordult volna a világ a sarkaiból. Értékrendek dőltek halomra, és ami a leginkább erkölcsromboló, az a kétkezi munka semmibevétele, megalázása. Ez Romániában mintha halmozottan volna jelen, mert itt még a termelés és a munka alattomos szabotálását is törvényesítették, és sajna ebben a mi választottainknak is könyékig a kezük – mondta a mezőgazdász. A mi köreinkben nincs élet, csak 200 hektáron túl. Az 5-10 hektáros kistermelők rendre feladják, és földönfutókká válnak, a mindenkori hatalom hathatós közreműködésével. Kínlódás
A tavalyi tiltakozási manőver csak figyelemfelkeltésként szolgált, bár nem zavartatta magát senki, hogy megszívlelje. Hivatalosan most sincs piaca sem a kalászosnak, sem a tengerinek. A nagy cégek, amelyek több száz vagy ezer hektáron gazdálkodnak, könnyebben boldogulnak az értékesítéssel. A kisebbek csak halódnak és várják a teherautós felvásárlókat, akiket a tavaly hatóságilag tiltatott le a kormány, mert úgymond feketekereskedelemmel foglalkoznak. „Szerintem jól ki van ez tervelve. A törvényhozásban ülők maguknak, pereputtyuknak és politikai klienseiknek gyártják a törvényeket. Ki kell szorítani a lelket is a kistermelőkből. Előbb-utóbb úgyis eladja a földjét. Ez az alattomos cél. Kísértetiesen hasonlít a kulákvilág törvényeihez. Akkoriban is addig szorongatták a földes gazdákat, míg a végén már örültek, ha megszabadulhattak az egész kínlódástól. De az átkos hatalom legalább felvállalta ebbéli szándékát, és az emberek tudták, kivel állnak szemben. Most ez a Ku Klux Klán-hatalom arctalanul teszi tönkre a falvakat, megélhetéseket számol fel, dönt nyomorba embereket. Ez egy alattomos falurombolás! Módszereiket még a kommunisták is megirigyelhetnék.” Nesze semmi, fogd meg jól! „Jelenleg a kormány biztosította hektáronkénti támogatás vetőmagra sem elég. Minden mezőgazdász tudja, mennyibe kerül egy hektárnyi föld megművelése. De a szaktárca legújabb cinikus húzása a mostani rendelkezéssel mindent felülmúl. Eszerint támogatják a gázolaj árát is, ha a kisgazda jogi személlyé válik. Egy 50 hektáron aluli kistermelőnél ez azt jelenti, hogy könyvelőt kell fogadnia, és a terménypiacokra nyugtatömbbel és pecséttel kell járnia. El lehet képzelni a 10 hektáros kisgazda Jani bácsit, amint ilyenekkel foglalatoskodik. A föld-, a jövedelemadó, mezőgazdasági gépek utáni járulék, bejegyzett termelői adó és még sorolhatnám – hány bőrt nyúz le az állam a társadalomnak eme legnyomorultabb rétegéről? Június 28-ig van a határidő a cégalapításra. Akik nem teszik meg ezt a lépést, azok nem kapnak gázolaj-támogatást. Ha céget alapítanak, nem szántani-vetni fognak, hanem papírokat gyártani. És különben is, amit adnak a jobb kezükkel, azt elveszik a ballal, hisz a támogatás visszaszáll az államra cégadó formájában.” „Magyarul fogunk meggebedni” Bertalan Endre még sokat mesél a földművelés viszontagságairól, és keserűségében gyakran háborog választottjaink politikája ellen is. Az zavarja leginkább, hogy minden fórumon kulturális meg területi autonómiát szajkóznak, meg az anyanyelv szabad használatáról zengedeznek. Ezzel az új keletű falurombolással már nem lesz kinek autonómiát teremteni – mondja. Statisztikai előrejelzések szerint a következő népszámlálás 1,2 millió magyart ha talál Erdély-szerte. Nagy részük már most a létminimumon tengődik, állami alamizsnából (nyugdíjból és segélyből). Aki pedig nem hagyja el az országot, magyarul fog meggebedni. Mert az volt az elsődleges szempont, hogy magyarul „szavazzon”, nem az, hogy magyarul tudjon megélni a szülőföldjén. Most itt az eredménye. A kisgazda, ha vállalja a nyomort, vissza kell térnie a faekéhez és traktor, valamint gázolaj helyett a jól bevált igavonókra kell hagyatkoznia. Míg ki nem derül azokról is, hogy valamennyi vérbajos. Ha valaki még nem tudná, hát furamód minden jól táplált igavonó állat vérbajos kezd lenni az utóbbi időben. Vannak vállalkozók, akik bagóért vásárolják fel ezeket a jószágokat, hogy a csóró gazda is maradjon valamivel. Az állattartók élete sem könnyű tehát. Az Érmelléken minden lehetséges.” Mások is tiltakoznak A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) több ízben is tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a mezőgazdasági támogatások kifizetése minden évben odázódik. Ennek orvoslására már többször is ígéretet kaptak, főleg választási kampányok idején. A tavaly még nem tudták a gazdák, sőt, fogalmuk sem volt arról, hogy mire számíthatnak ebben az évben. A kormány ellehetetleníti a termelőket. Eddig sosem tapasztalt mélypontra juttatta mind az állattartást, mind a többi összes agrártevékenységet azáltal, hogy a kiszámítható gazdálkodás megteremtése helyett az a célja, miként vasalhat be újabb pénzeket az amúgy is nehéz feltételekkel küszködő vidéktől. Már tavaly az a hír járta, hogy csak vállalkozóként bejegyzett termelőknek nyújtanak támogatást (sajnos ezeknek is csak szimbolikus kifizetéseket), ezzel kényszerítvén a két-három tehenes, néhány hektáros kisgazdát is arra, hogy adóköteles vállalkozó legyen, és mielőbb befizesse az államkasszába a megbecsült adóelőleget. Hiába a tiltakozás, hogy ez ellenkezik az alkotmány által biztosított egyenjogúság elvével, a kialakult termelői szokásokkal, de az EU közös agrár- és vidékfejlesztési politikájával is, semmilyen célt nem szolgálva a hirtelen pénzszerzési szándékon kívül. A tavalyi rémhír mára tény. A káosz marad „Multifunkcionális jellegéből adódóan az agrárium a gazdasági tevékenység mellett környezeti és társadalmi funkciókat is ellát. Ezeket nem megadózni, hanem épp ellenkezőleg, a társadalom által befizetett adóból kompenzálni, támogatni kellene” – hangoztatták már nem egyszer a kistermelők ebbéli véleményüket. Felhívtuk hát a székelyhídi APIA-irodát (Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség), ahonnan Dan Cristea kérdésünkre elmondta: valóban rövid idő áll a cégpapírok elkészítésére, de elég, ha a kistermelők bizonyítani tudják, hogy már folyamatban van az eljárás. Azonban mindenképpen csak május 27-től kompenzálják a gázolajat. A támogatás nem év elejétől érvényes. Aki május vége előtt szántott-vetett, az vessen magára. Sütő Éva, Reggeli Újság