http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/meno_a_mangalica_sertesfajta.php
Csütörtök, 2010. június 17., 07.00
Mivel a mangalica sertésfajta Arad megyei tenyésztésében üzleti lehetőséget lát Kocsik József, az AMMGE elnöke, a szegedi Fűszerpaprika Kutató Rt. vezérigazgatójának, dr. Somogyi Györgynek a közvetítésével, a fazekasvarsándi Csipkár Imrével együtt ellátogattak a Csongrád megyei Ásotthalom közelében fekvő Faki-tanyára.
Ahol Fakelmann István és családja 85 hektáros birtokon – 55 hektár erdő, 10 hektár szántó, 20 hektár gyep – a hagyományos tanyasi gazdaságra jellemző szabadtartású rendszerben foglalkozik több, tipikusan magyar állatfajta és szárnyas, köztük a mangalica sertésfajtának a tenyésztésével. Olyannyira szabadon tenyészti őket, hogy a sertések villanypásztor felügyelete mellett az erdőben élnek, ott szaporodnak a természet törvényei szerint. Tavasztól késő őszig az állatok a földből általuk kitúrt gyökerekkel, legelt növényzettel táplálkoznak, a tulajdonos csupán télen segít be az etetésükbe, illetve vízszükségletük biztosításába.
A tanyagazdaságban vendéglátással, tenyésztési kísérletezéssel is foglalkoznak, ezért teljes ellátás mellett állandóan fogadnak vendégeket, akik részt vehetnek az állatok fejésében, az etetésében, de kocsikázhatnak, lovagolhatnak, íjászversenyen vehetnek részt. Az egyetemről kikerült fiatalok számára is kísérletezési, továbbképzési lehetőség nyílik. Amint a gazdálkodótól a helyszínen megtudták, a megyében létrehozták a Csodarét Mangalica Egyesületet 70 taggal, továbbá a Homokháti Mangalica Szövetkezetet 40 taggal. A két civilszervezet tagsága évente hozzávetőleg 3000 mangalica sertés tenyésztését, hizlalását, értékesítését és feldolgozását végzi. Az Arad megyei vendégek több tenyésztési móddal ismerkedtek. Az egyik tanya közelében, ahol ugyancsak villanypásztor őrzi a sertéseket, 2 hektár földbe vadcsicsókát vetettek, a sertések a földből kitúrt csicsókán élnek. A csicsóka minden évben újra kihajt, mivel minden gumót nem találnak meg a sertések. Másik helyen az állatokat rendszeresen etetik, de a szabadban tartják, másfél vagy kétéves korukra akár a 3 mázsát is megközelíthetik.
Az Arad megyei látogatóknak megmutatták a civilszervezetek közös vágóhídját, ahol a legkorszerűbb módszerekkel történik az állatok leölése, feldolgozása. A vendéglátók szerint nem tudnak olyan sok koleszterinmentes mangalica-sertésterméket készíteni, amennyire igény lenne Nyugaton.
Ha az országhatár túloldalán komoly üzlet a mangalica sertésfajta tenyésztése, nálunk miért ne lenne az? – kérdezhetik a gazdálkodók.
Ha valaki kedvet kapna hozzá, az AMMGE Episcopiei utca 32. szám alatti székházában, munkaidőben a 0257/254-605-ös, esetleg a 0745/611-094-es telefonszámokon bővebb tájékoztatóval szolgálnak a fajtiszta tenyészállatok beszerzésének módjáról, a tenyésztési technológiáról
Megjegyzés.
Örvendetes, hogy az Arad megyében még vannak olyan emberek mint a Kocsik úr, aki bemutatja, hogy nem csak a labdarugáshoz ért. Csak dícsérni lehet kezdeményezéseit. Ásotthalom és környéke valóban nagyon komoly munkával kialakított termelőegységeket fogadott be. Ásotthalom egyike azoknak a helységeknek, amelyek egy iskola köré települt emberek építettek fel. Itt van az ország első erdészeti iskolája, amelyet a szegedi árvíz után éppen azért alakítottak ki, hogy az amúgy kopár Homokháton erdőtelepítést tanítsanak. Most már elmondható nagyon sikeresen a csongrádiak önkéntessége komoly erdőtelepítést hajtott végre... (Erdélyi Polgár)
