2016. május 14., szombat

Egy politikai párt funkciói

Nemrég egyik olvasónk tett fel egy olyan kérdést, amely igencsak megokolja az alábbi cikk megjelenését, hiszen szinte mindenki, hallott már a pártokról de sokan nem tudják mi is valóban a szerepe, nos ezt most bpotólandóan egy pár mondat erejéig megpróbáljuk bemutatni:

Érdekképviseleti funkció
A társadalomban felmerülő érdekek artikulálása, aggregálása, szelektálása, kifejezése.
Politikai mobilizációs funkció
Mozgósítás a közéletben való részvételre, egyfajta szavazatstruktúráló, politikaformáló tevékenysége van.
Társadalmi integrációs funkció 
Hozzájárul az állampolgárok politikai szocializációjához, politikai legitimációs funkciót folytatnak, ezáltal hozzájárulnak a politikai rendszerek stabilitásához.
Politikai vezetők biztosítása
Elsősorban a kinevelés, utánpótlás biztosítása által.
Kormányzati funkció
Az államhatalmat a kormányzó pártok közvetve gyakorolhatják, ellenzéki pártként a kormány politikaellenőrzése, bírálata, kritizálása a funkció értelemszerűen.
Politikai legitimációs funkció
A politikai rendszer egészére vonatkozik.

Megjegyzés
E rövid bevezetés után tegyük tisztába a dolgokat, ami a néppárt fogalmát jelenti és amiről egyesek akik magukat ezen elv alapján vezéreltetik éppen ezek ellen és a magán érdekeikért tesznek.
Konkrét példa alapján a néppárti és a kartellpárti összefüggések és különbségek összehasonlitásával igyekszünk az olvasónk által felvetett problémát megvilágítani: 

A néppárt, gyűjtőpárt típusú politikai párt! 
A második világháborútól az 1980-as évek végéig léteztek. 
Ezek se szociológiailag, se ideológiailag nem karakteresek!
Egyfajta mindenevő – catch all (esernyő) – típusú párt!
Ha ideológiailag elkötelezettek lennének, nem számíthatnának mindenki szavazatára, így kozmetikázniuk kell, de az eredeti ideológia ismert. 
Ezzel szembe a kartellpárt keletkezése ugyan vita tárgya de az 1970-es évekre tehető, Vannak akik a bipoláris világrend összeomlásának idejére teszik. 
A kartell-párt elnevezés német szerzőpárostól származik: Katz-Mair. 
A kartellek is célból szerveződtek, megállapodnak – így nem igazán tud új párt gyökeret ereszteni. 
A nagy pártok nem is szeretik a konkurenciát, így a rendszer bezárkózó, megmerevedő jelleget vesz fel. 
Tevékenységében az államhoz kötődik, finanszírozása állami költségvetésből történik. 
A néppárt bevétele a tagdíjból, pártalapítványból és állami költségvetési támogatásból állt össze. 
A kartellpárt az állami költségvetésre, pártvállalkozásokra épít, mindemellett van csekély tagdíj. 
A különbség a célokban is megjelenik. 
A tömegpárt gyökeres fordulatot hirdet, 
A néppárt kevésébe ambiciózus, az életfeltételeken kíván jobbítani az adott struktúrán belül. 
A kartellpárt célja a pártvezetőik és egy társadalomrész egzisztenciájának emelése.
A kommunikációs gyakorlatuk is eltér. 
A tömegpártnak saját kommunikációs orgánum van a kezében.
A néppártok egymással versengenek a közszolgálati médiumokban való szereplésért.
A kartellpártok pedig kizárólagos szereplésre törekszenek a közszolgálati médiumokban.
A párttevékenységek terén is találunk különbségeket. 
Egy tömegpárt tevékenysége munkaigényes.
A néppártoké munka- és tőkeigényes. 
A kartellpártok tevékenysége főként tőkeigényű.
Katz-Mair szerint az első fázisban nagy jelentősségű a párttagság. A párt és tagsága viszonyában kötelezettséget állapítanak meg. 
A néppártnál kisebb a jelentősség, mert ott szavazat kell, nem párttag! A viszony itt a jogok dominanciáját mutatja! 
Kartellpártnál a tagságnak nincs jelentőssége, a szervezet se szükséges, de az adott személyek miatt igenis szükség van támogatókra, akik reprezentálnak, nyilvánosan hitet tesznek.

Megjegyzés
Ezek tudatában érdemes azon elgondolkodni, hogy mi is lenne a jobb...