2016.05.04.
A két világháború közötti Erdély legfontosabb gazdasági szakírójaként számon tartott Vita Sándor (1904–1993) Erdélyi gazdaság – Erdélyi politika című könyvét mutatták be pénteken este a Székely Nemzeti Múzeumban.
A kötetet összeállító, illetve bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátó Sárándi Tamás marosvásárhelyi történész, régész, muzeológus munkáját Tóth-Bartos András, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa méltatta. Ennek során megtudhattuk, hogy Sárándi az egyetemet Kolozsváron, doktori tanulmányait pedig Budapesten végezte, kutatási területe pedig a két világháború közötti Erdély története. Ehhez a korszakhoz kapcsolódik Vita Sándor munkássága is, aki banktisztviselőként, majd az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet és a Romániai Magyar Népközösség munkatársaként, de országgyűlési képviselőként is túlnyomórészt gazdasági kérdésekkel foglalkozott.
A könyvben fellelhető írásokat a Hitel nemzetpolitikai szemle rovatában történt leközlésük szerint csoportosította a szerkesztő Sárándi Tamás. Az első nagy körbe a főoldalon megjelenő, többek között a Székelyföld önellátásával, Erdély mezőgazdaságával vagy éppen a szudétanémetekkel foglalkozó tanulmányok tartoznak. A második a két világháború közötti változásokat és az ekkor felmerülő kihívásokat elemző, és a rájuk adott válaszokat kereső írásokat tartalmazza, beleértve a Székelyföld iparosítását vagy a magyar bankkérdést is.
A harmadik csoportban, amint azt a címük is sugallja, Gazdaságpolitikánk lehetőségei vagy A németek Erdély gazdasági életében, a konkrét gazdasági kérdéseket taglaló cikkek találhatók. A negyedikben a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos meglátásai és javaslatai vannak, melyeket nemzetközi példával is alátámaszt, az ötödikben a magyar szociálpolitikával foglalkozik.
A hatodikban pedig gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz írt levelét is olvashatjuk, Észak-Erdélynek és Székelyföldnek Magyarországhoz történt visszacsatolása alkalmából, de szó van az erdélyi magyarság béketörekvéseiről is. Külön csoportot alkot a közéleti személyiségek és Vita Sándor között zajló levelezés, valamint egy nyilatkozat és a Magyar Népi Szövetség igazolása. A kötetet, melynek fontosságát a benne felvetett kérdések és útkeresések máig tartó érvényessége növeli, Sárándi Tamás jegyzetei zárják.
Ez utóbbi a kutatók szűkszavúságával szólt az általa szerkesztett vaskos, 631 oldalt tartalmazó kiadványról, de azért így is értékes adatokkal szolgált. Kiderült például, hogy harminc tanulmány, tizenegy újságcikk és nyolc dokumentum található benne. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Vita Sándor a két világháború közötti Erdély gazdasági és közéletének egyaránt kiemelkedő és jövőbe tekintő személyisége volt. Olyannyira, hogy a székelyföldi mezőgazdaságról szóló írásai például ma is használhatók, de politikai hitvallása is, mely szerint egy kisebbségi társadalom csak teljes körű gazdasági önszerveződés révén képes biztosítani fennmaradását tagadhatatlanul időtálló.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
