2016.04.15.
Fotó: Banga Előd Ernő
Az európai uniós új tervezési időszak prioritásai, a hamarosan meghirdetésre kerülő pályázati kiírások, valamint a regionális és közigazgatási reform – ezeket a témákat vitatta meg az RMDSZ Gazdasági Tanácsa április 15-i, pénteki ülésén, amelyet Kolozsváron, az Elnöki Hivatalban tartott.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ-re váró kihívásokról beszélt, többek között az újból napirendre kerülő közigazgatási reformról. Hangsúlyozta, a 2014–2020-as európai uniós tervezési időszak jelentős késéssel, gyakorlatilag csak most indul be, ezért az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési terv megvalósítására is most nyílik lehetőség. Be kell azonosítani azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek pénzforrást biztosíthatnak, hogy megvalósuljanak az Erdély 2020 fejlesztési tervben meghatározott célkitűzések, mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ politikai döntéseit mindig szakmai alapokra helyezi, ebben jelentős szerepet vállal a Gazdasági Tanács, méltatta a szövetségi elnök a döntés-előkészítő, szakmai testület munkáját.
Tánczos Barna szenátor a vidékfejlesztési támogatási rendszerről tájékoztatta a jelenlevőket, kiemelve, hogy ez az egyedüli terület, ahol már tavaly, 2015-ben megjelentek az új tervezési időszak kiírásai mind az önkormányzatok, mind pedig a vállalkozók és a gazdák számára is. A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen a tájékozottság – emelte ki Tánczos Barna, jó példaként említve a "Ne ábrándozz, vállalkozz" címmel indított ötletbörzét, amelyet Korodi Attila képviselővel és a Csíki Vállalkozók Egyesületével közösen kezdeményeztek. A mi feladatunk a pályázók folyamatos tájékoztatása mellett az is, hogy az előkészítő periódusban a kiírásokkal kapcsolatos észrevételéket, javaslatokat továbbítsuk, hiszen számos területen a valóságtól elrugaszkodott, sok esetben a pályázók érdekeit szem elől tévesztő előírás került be a pályázati kiírásokba – fogalmazott a szenátor.
Cseke Attila parlamenti képviselő az RMDSZ regionális fejlesztési politikájáról tartott előadást, egy olyan tanulmány eredményeit ismertetve, amely az uniós csatlakozás utáni évek országos statisztikáit dolgozza fel. Az elemzés rávilágít, hogy a kohéziós politika Romániában nem érte el célját, a nyolc régió között a fejlettségi szintkülönbségek nem csökkentek, hanem épp ellenkezőleg, még jobban elmélyültek és egyre nagyobb a szakadék. Az RMDSZ az egyedüli Romániában a politikai alakulatok között, amely konkrét elképzelést dolgozott ki, a jelenlegi nyolc, mesterségesen kialakított fejlesztési régió helyett tizenhat, kisebb, de azonos adottságokkal rendelkező fejlesztési régiót javasol. A most bemutatott új tanulmány is ezt a fejlesztéspolitikai elképzelést támasztja alá, ezért a Szövetség szakértői megragadnak minden lehetőséget arra, hogy ne érzelmi, hanem szakmai érvekre épülő társadalmi vitát szorgalmazzanak ebben a kérdésben.
Szávics Petra európai uniós szakértő a 2014–2020 közötti európai uniós tervezési időszak Romániában működő fejlesztéspolitikai keretét mutatta be, hangsúlyozva, hogy a következő időszakban minden operatív program meghirdeti a kiírásokat, amelyek fontos pályázati lehetőségeket jelentenek az önkormányzatok, vállalkozók és civil kezdeményezések számára. Nagy késésben vannak a programok, ilyen körülmények között a megfelelő előkészítés hordozza az esélyt a sikeres pályázásra. Több olyan törvényhozási feladat áll előttünk, amely nagy mértékben befolyásolja, hogy mennyire hatékony az uniós források felhasználása, ilyen a közbeszerzési törvénycsomag véglegesítése is, mondta el a szakértő.
Csutak István fejlesztéspolitikai szakértő bemutatta az Erdély 2020 prioritásait, ismertetve, hogyan kapcsolódnak a konzultációra épülő fejlesztési terv célkitűzései a Romániában működő operatív programok struktúrájához. A szakértő elemezte azokat az okokat, amelyek Románia eddigi gyenge teljesítményéhez vezettek, és tájékoztatott azokról az összefüggésekről, amelyeket figyelembe kell venni, ha hatékonyabban akarjuk az uniós pályázati lehetőségeket kihasználni. Nagyobb mennyiségű uniós forrás áll rendelkezésünkre a következő években, de ez önmagában nem jelenti a sikert, tájékozódni kell, időben felkészülni, ugyanakkor érdemes jó szakmai teljesítményt felmutató tanácsadó cégekkel együttműködni, sorolta a szakember.
Winkler Gyula EP-képviselő a Gazdasági Tanács koordinátoraként összegezte az elhangzottakat, kiemelve, hogy az önkormányzatoknak kulcsszerepük van az erdélyi közösségek gyarapodását illetően, hogy javuljanak az életkörülmények minden településen, hogy ezáltal megteremtsék az itthon maradás feltételeit a fiataloknak. A helyi fejlesztés finanszírozásában főszerep jut az uniós forrásoknak, a tapasztalat pedig azt mutatja, jelentősen javult a teljesítmény ezen a területen, de sok még a tennivaló. Éppen ezért kell a folyamatos tájékoztatás, és ezt a feladatot, szakemberei által, a Szövetségnek vállalnia kell, ugyanakkor értékelendő, hogy olyan ifjúsági kezdeményezések születnek, mint a MIÉRT hamarosan nyomdába kerülő, fiataloknak szóló pályázati kisokosa, amely szintén a 2020-ig rendelkezésre álló lehetőségeket gyűjti össze egy kötetbe – mutatott rá a tájékoztatási lehetőségek fontosságára.
Szerk. megj.
Már jó ideje nem hallatott magáról az Erdély 2020 Stratégiát elinditó EP-s képviselőnk, de amint a cikkből is kiderül újabb tájékoztató kiaványt jelentett be. Vitatkoznánk viszont azzal a kijelentésével, amely máskülönben hazai szinten elhíresült - helytelenül - hogy csak az önkrmányzatoknak lenne kulcsszerepük a közösségek gyarapodásában, az életkörülmények javulásában.
A mi olvasatunkban éppen olyan fontos szerep hárulna civil szervezetekre is, sőt! A kiányos vagy gyenge szervezettség amivel a népközösségünk civil szinten jelenleg rendelkezik szinte nem tudta eddig az emített szerepét betölteni. Mondhatni, hogy községi, de sok esetben még régiószinten sincs reprezentálva maga a civil társadalom. Ez pedig az érdekvédelmisek eziránti gyenge tevékenység róvására írható. Sok esetben a civil szeveződések hiánya az uniós pénzekre való pályázásra sem igen ad lehetőséget, sőt még más pld. régiószintű pályázatokra való jelentkezésekree sem.
A testvértelepülések esetében vagy a kisrégiószintű együttműködések pedig alig hoznak valamit a népközösségiek számára. Pedig ha jól utánna néznénk legalább ugyanannyi vagy esetleg nagyobb méretű pénzalapok állnak a rendelkezésünkre, de erről sem tudnak sokan. Pontosítás végett megemlitenénk a Duna medencei alapokra való pályázás! Itt előirásszintű, hogy egyesületek, alapitványok, stb. minimum 5 tagországbeli eócivil szervezetekkel közösen tudnak pályázni, de ha nincs egyesület, civil seveződés, valamelyik községben akkor eleve elesik a pályázatokra való lehetőségtől.
Nem kritika képen, de rákérdezünk, hogy az rengeteg EU-s paramenti teendői között miként tudja a Gazdasági Tanács koordinátori teendőket is elátni egy olyan aki még legalább 3 funkciót is betölt?
Meglehet, hogy van tapasztalata az úniós pályázatok esetében és elsőkézből kaphatja a legfrissebb információkat, de azt eddig nem igen sikerült úgy tovább adja, hogy időben tájékozódjanak az érdekeletek. Ezt azért is kérdezzük mert tavaly juniústól ez év éprilisáig semmi tevékenységet sem tett közre a Gazdasági Tanács...
Véleményünk szerint Csutak úr talán az egyedüli, aki ezekbe a dolgokba nemcsak belelát hanem a szakmai részt is koordinálni tudná, igy ezen a szövetségi vezetésnek is el kéne gondolkodnia, hogy nem lenne talán célszerübb egy hazai szinten szakavatottat - odavalót - helyezni e tevékenységi kör vezetőjének- koordinátorának attól még az EU-s parlementerünk maradhat az említett tanács védnöke is.
Vagy ha annyira fontos lenne, hogy a parlameterünket nem lehet kikerülni, akkor meg kéne alkotni a Régió Tanácsot aminek a vezetője lehetne a Csutak úr és e szervezeti részlegbe be kellene vonni mindazokat, akik számitanak - politikai hovatartozás nélkül - úgy vidékfejlesztési mint régiófejlesztési téren! (HZ)
