2017. június 12., hétfő

Nemzetközi feltételek az autonomiát illetően

A Székelyföldön őshonos, magyar nemzeti önazonosságú székelység igényli e történelmi terület autonómiáját, a nemzetközi dokumentumokban feltüntetett előírásoknak és az Európai Unió államaiban alkalmazott megoldásoknak megfelelően.
A történelmi Székelyföldön meghonosult autonómiát a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található. A székely székek autonómiája – a szász székekhez hasonlóan - területi önkormányzásként működött, saját közigazgatással, sajátos társadalmi és közigazgatási felépítéssel, sajátos jogokkal és különleges státussal.
A székek mai polgárai, választott közképviseletei révén, kinyilatkozták a területi autonómia iránti igényüket, megfogalmazták követelésüket az önkormányzás törvényes kereteinek Székelyföld autonómia-statútuma általi szavatolására. Az autonómia gyakorlása, illetve a többlethatáskörök elismerése és az autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőség feltételeit szavatolja. A történelem, valamint az európai jogállamok gyakorlata bebizonyította és bizonyítja, hogy a többségtől eltérő nemzeti identitású közösségek védelme az államot sajátos intézkedésekre készteti. Az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet (EBEÉ) koppenhágai dokumentumának (1990) 35. pontja értelmében az aláíró államok, közöttük Románia is, erőfeszítéseket tesznek a történelmi és területi körülményeknek megfelelő közigazgatási- vagy helyi autonómia alkalmazására a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kifejezéséért.
Az EBEÉ genfi dokumentumába (1991), amelyet Románia is aláírt, a résztvevő államok elismerik azon intézkedések fontosságát, amelyeket a nemzeti kisebbségek történelmi és területi feltételeinek megfelelően azon országoknak ajánlatos meghozniuk, ahol a problémák megoldása különleges figyelmet igényel. Az aláíró államok érdeklődéssel vették tudomásul a demokratikus megoldásokkal elért pozitív eredményeket, mely megoldások közé tartozik: a közigazgatási vagy helyi autonómia, valamint a területi autonómia, amely a szabad és időszaki választások révén létrehozott tanácsadó, törvényhozó és végrehajtó testületeket-intézményeket is magába foglalja.
Az Európa Tanács 1201/1993. számú Ajánlása 11. szakaszában előírja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy azokban a régiókban, ahol ezen személyek a lakosság számához viszonyítva többségben vannak, autonóm vagy helyi hatóságokkal, vagy saját történelmi és területi feltételeknek megfelelően sajátos státussal rendelkezzenek.
Az Európai Parlament Unió állampolgárságára vonatkozó, 1991. november 21. Határozata 3. szakaszában kinyilatkozza, hogy az Unió és a tagországok bátorítják a területükön történelmileg jelenlévő etnikai- és nyelvi közösségek identitásának kifejezését és együttélésük elősegítését, garanciát vállalva az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítására, a sajátos helyi-, regionális-, vagy csoport önkormányzási formák szavatolására, a régiók közötti együttműködés, a határokat túllépő kooperáció elősegítésére.
A Regionális Autonómia Európai Chartájának megfelelően a regionális autonómia azt jelenti, hogy a tagországokban lévő legnagyobb kiterjedésű területi kollektivitások joga és tényleges képessége saját felelősségükre és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amelyek az állam és kollektivitások között elhelyezkedő választott testülettel rendelkeznek, az önigazgatás hatásköreit gyakorolják, illetve államhatósági jogosítványokkal is bírnak.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334. sz. határozata az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól, mint konfliktusmegoldó ihletforrásról Európában (2003. június 24.), többek között, a következőket állapítja meg:
- Európában megújult feszültségek részben azoknak a területi változásoknak és új államok keletkezésének tulajdoníthatók, amelyek a két világháború és a korábbi kommunista rendszer 90-es években bekövetkező összeomlása nyomán jelentek meg,
- Ezek a feszültségek tükrözik azt az elkerülhetetlen fejlődést, amelyen a nemzetállam fogalma átment, s amely a nemzeti szuverenitást és a kulturális homogenitást mint lényegi kérdést tekintette. Napjainkban, a demokrácia gyakorlatának valamint a nemzetközi jognak a fejlődését tekintve, az államoknak új elvárásokkal kell szembenézniük,
- az államoknak a feszültséget meg kell előzniük olyan rugalmas alkotmányi vagy törvényhozási szintű egyezségekkel, amelyek elébe mennek ezen elvárásoknak. Hatalmat, illetve hatásköröket adván a kisebbségeknek önnön ügyeikre nézve, akár átruházván azt a központi kormányzattól, akár azzal megosztva, az államok néha összeegyeztethetik a területi egység elvét a kulturális sokszínűség elvéve,
- sok európai ország már megoldotta belső feszültségeit, illetve azok feloldása folyamatban van a területi és a kulturális autonómia különböző formáinak bevezetésével, melyek az elvek és a konkrét intézkedések azon széles skáláját foglalják magukban, amelyek segíthetnek a belső konfliktusok feloldásában,
- az autonómia, ahogy azt azokban az országokban alkalmazzák, amelyek tiszteletben tartják nemzetiségeik alapvető jogait és szabadságát, jórészt úgy tekinthető, mint egy “államon belüli megoldás”, mely lehetővé teszi a kisebbség számára, hogy gyakorolja jogait és megőrizze kulturális önazonosságát, miközben bizonyos garanciákat nyújt az állam egységére, szuverenitására és területi integritására nézve,
- a “területi autonómia” kifejezést olyan, általában szuverén államokon belül kialakított berendezkedésre értik, ami által egy bizonyos régió lakosai tágabb hatalmi jogosítványokat kapnak, amelyek tükrözik sajátos földrajzi helyzetüket, és amely oltalmazza és előmozdítja kulturális és vallási hagyományaikat,
- a politikai berendezkedések változatos formái felruházhatók autonóm státussal, az egységes államokon belüli egyszerű decentralizációtól a hatalom valódi megosztásáig, illetve akár szimmetrikus, vagy aszimmetrikus módon, a regionális vagy föderatív államokban.
Székelyföld – Terra Siculorum – Autonómia Statútuma tartalmazza a területi önkormányzásra vonatkozó rendelkezéseket, amely statútum Románia Parlamentje által törvényerőre emelve, jogi garanciákat és megfelelő jogi keretet teremt az autonóm régió gazdagodásához, polgárai nemzeti identitásának védelméhez, a közösségek sajátos érdekeinek érvényesítéséhez.
Bejegyezte: dátum:

Pénzalap a székely autonómiáért

Székelyföld autonómiája döntően azon múlhat, hogy van-e még, lesz-e személyes áldozatvállalási készség a helyben vagy a nagyvilágban élő székelységben, magyarságban.
A kisantant államok, köztük Románia is - mindaddig következetesen elutasító álláspontra fog helyezkedni a párbeszédet illetően, amíg az erdélyi magyarság számaránya jelentéktelenné nem válik. Ez a folyamat már elérte a tűrési határértéket a Közép- és Dél-Erdélyi szórványban, de Délvidéken és Kárpátalján is.
Nem elég áhítani, sóhajtozni róla, tömeges részvétellel, tevőlegesen is támogatni kell a Székely Nemzeti Tanácsot, amelynek vezetői hitelesen képviselik az autonómia ügyét, mint a székely nép megmaradásának egyetlen lehetőségét.
Az Európában megvalósult (Dél-Tirol), vagy a megvalósulás felé tartó területi autonómia-követelések hordozó gyutacsa mindenütt a helyi közösség tömeges akarata, kitartása és ereje volt. Napjainkban is így működnek a katalán, a baszk, vagy a skót közösségek, ezért van esélyük arra, hogy - belátható időn belül - akaratuk megvalósul (lásd a legutóbbi, brit, parlamenti választásokon a Skót Nemzeti Párt elsöprő sikerét!).
Ennek jeleire várunk Székelyhonban és más nemzetrészeinkben is!
Összhangban a Székelyföldért Társaság 2013. december 1-jén elindított kezdeményezésével (Mozgalom Székelyföld Autonómiájáért -http://supportszeklerland.hu/index.php/mozgalom/nyilatkozat) és az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület 2015. május 22-én tett felhívásával (Székelyföldi Autonómia Alap - http://erdely.ma/autonomia.php?id=186597&cim=szekelyfoldi_autonomia_alap_vidd_a_hiret), alulírott civil szervezetek felkérünk mindenkit, akinek fontos Székelyföld autonómiájának az ügye, hogy minden hónapban havi jövedelmük 1%-át, minimálisan 1.000 forintot, 15 lejt vagy 5 eurót utaljanak a Székelyföld Autonómia Alapba, ezzel támogatva a Székely Nemzeti Tanács munkáját, amivel lehetőségük nyílna a hatékonyabb tevékenységre országhatáron belül és kívül, pl. egy Strasbourgban felállítandó székely lobbiiroda létrehozásával. A kezdeményezéshez csatlakozók névsora nyilvános lesz, de lehetőség van névtelen adományozásra is. A rendszeres anyagi támogatáson túl vállaljuk azt is, hogy személyesen és kapcsolataink révén ezentúl is megadjuk az SZNT-nek a szükséges segítséget.
Módszertani részletek az alábbi dokumentumban találhatók.
Debrecen-Érd, 2015. június 23.
Csíki András, elnök, Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület 
György-Mózes Árpád, elnök, Székelyföldért Társaság
Bejegyezte: dátum:

Megyék közti fejlesztési elképzelésekre van szükség

2017. május 30.,
Borboly Csaba (állva) a székelyföldi közös projekteket szorgalmazza

Az elmúlt héten Csíkszeredában a megyeháza gyűléstermében került sor a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának (KEF) székelyföldi regionális ülésére. Az eseményen a gazdaszervezetek képviselői mellett önkormányzati, agráradminisztrációs hivatalosságok, politikusok, a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megbízottjai vettek részt, jelen volt Lázár Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja is. A háromszéki gazdatársadalmat az agrárigazgatóság, a Kovászna Megyei Juhtenyésztők Egyesülete és a Zágoni Gazdák Egyesületének küldöttei képviselték.
A jelenlévőket Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója köszöntötte, majd Borboly Csaba, a megyeháza vezetője vette át a szót.
Kiemelte: az NAK-nak köszönhetően magasabb szintű párbeszéd alakulhatott ki a gazdák és az érdekelt intézmények között. Hargita Megye Tanácsa a kis- és közepes gazdaságok támogatására fektet hangsúlyt. Pénzt juttat eszközök vásárlására, de ha az egyes ágazatok képviselői összefognak, magyarországi támogatások lehívására is van kilátás – mondta. Fel kell készülni a 2018-tól esedékes támogatások fogadására, ehhez a székelyföldi megyék összefogására van szükség, közös fejlesztési programokat, megyék közötti áthidaló elképzeléseket kell kidolgozni – részletezte.
Koós Edit, az NAK megbízottja, aki megfigyelői státusban vett részt az ülésen, úgy értékelte, a fórum jó alkalmat teremt a regionális mezőgazdasági kérdések megvitatására. Van miről tárgyalni, minél több hasonló gyűlést kell szervezni – értékelte.
Sebestyén Csaba Hargita megyei RMDSZ-es képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja kifejtette: meg kell próbálni olyan közös agrárpolitika megalkotását, amely hasznos lehet a kis- és közepes gazdák számára, mert a román kormány hangsúlyosan a nagy gazdaságokat támogatja. A KEF-nek a maga során tovább kellene lépnie, megoldásokat keresnie a közös gondok orvoslására.
Változások várhatóak a Közös Agrárpolitika terén, de a támogatások nem fognak teljesen leépülni (korábban Borboly Csaba azt mondta, fel kell készülni a támogatások felszámolására). Lehetetlen a támogatások teljes felszámolása, hiszen ezt követően az élelmiszerek megfizethetetlenek lennének. Pályázati pénzek 2020 után is lesznek, de ezek a vidék- és közösségfejlesztést fogják célozni, nem termelői támogatások formájában lesznek lehívhatóak – magyarázta.
Lázár Zoltán kilátásba helyezte, hogy a székelyföldi gazdák számára utazási lehetőséget biztosítanának a szeptember 20-án Budapesten megnyíló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra, valamint az azt megelőző szakmai napra. Ugyanakkor a hagyományos termékek készítőinek támogatást biztosítanak a vásáron való részvételre. Kiemelte: azon dolgoznak, hogy a Kárpát-medencei magyar gazdák számára elérhető legyen az NAK pártoló tagsági minősége. A tagsági kártya a gazdasági szempontból való összetartozás jelképe lesz – fogalmazott.
A gyűlésen bemutatkoztak, ismertették tevékenységüket a részt vevő gazdaszervezetek, majd sor került a KEF regionális bizottsága, a székelyföldi területi képviselők megválasztására. Egységes szavazattal egyéves mandátummal bízták meg Márton Istvánt, Csomós Attilát és Bokor Gábort. Ők képviselik a székelyföldi gazdatársadalmat a KEF plenáris ülésén, amelyre októberben kerül sor. Azt még nem szögezték le, hogy a Kárpát-medence melyik országában zajlik majd az ülés.
Csomós Attila, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke meghívására a KEF székelyföldi regionális ülésének következő helyszíne Mikháza a szeptember 2–3-án sorra kerülő gazdanapok alkalmával. Bokor Gábor
Bejegyezte: dátum:

A halálba hurcoltak emléke Szárazajtán (A barcaföldvári fogolytábor áldozatai)

2017.06.12. 
Ungvári Barna András lelkipásztor megáldotta az emlékplakettet.
Fotó: Nagy D. István

Noha a Magyarország kormánya által 2016-ban meghirdetett Gulag Emlékév lezárult, Szárazajta nem maradt adósa a barcaföldvári fogolytábor egykori rabjainak, áldozatainak, tegnaptól ugyanis emléktábla tiszteleg a református templom oldalán a településről 1944–45-ben elhurcoltak előtt, illetve kiállítás idézi fel mindazt a borzalmat, amelyet több ezer székelyföldi és észak-erdélyi, partiumi társukkal kénytelenek voltak elszenvedni.
A földbe ásott barakkokban, tetvek, kosz és betegség közepette csak azoknak volt megmaradása, akik hittek abban, hogy a sokak között még van velük valaki, akit az Úr küldött, és ez a hitbéli hűség többük számára elhozta a szabadulást, a túlélést – fogalmazta meg igehirdetésének talán legfontosabb üzenetét a református templom szószékéről Ungvári Barna András. 
A volt hidvégi, jelenleg Uzonban szolgáló lelkipásztor Dániel próféta könyvéből vett történet – a Nabukodonozor babiloni király által állíttatott aranyszobor és a négy izraelita fiú esete – köré építette igehirdetését. A hitük iránti hűségért halállal fizető fiúk sorsa sokban hasonlít a fogolytáborok egykori lakóihoz, hiszen utóbbiak közül is sokakat csak azért hurcoltak a halálba, mert magyarnak, németnek születtek, vagy mert megtagadták, hogy hitükről lemondjanak. 
Miként a négy ifjú, az 1944–45-ben elhurcoltak sem voltak hajlandóak engedni a csábításnak, és legtöbbjük nem élt a lehetőséggel, hogy sorsát árulással jobbra fordítsa. Példájuk máig élő, hiszen most is nem egy alkalommal tapasztalhatjuk, identitásunk, hitünk veszélyben, és nemegyszer a könnyebb utat is felajánlják számunkra, azzal a feltétellel, hogy elforduljunk az addig követettről. „Vigyázzunk identitásunkra, nyelvünkre, hitünkre – ezek határoznak meg minket, ezáltal vagyunk ma is itt, és emlékezhetünk” – fogalmazott a lelkipásztor.
Az 1944–45-ben történtekért nem egy közösség, nem a román vagy az orosz nemzet, vagy a szovjetek a hibásak, hanem akkori vezetőik, hiszen ők hozták a döntéseket az internálásokról, ők változtatták meg az eredeti feltételeket, döntéseket, parancsokat, és Erdélyben gyakorlatilag egy etnikai tisztogatási kísérletet hajtottak végre – hívta fel a figyelmet Benkő Levente történész, újságíró, kutató, az esemény meghívottja. 
A második világháborús román átállást követő internálások történetének alapos ismerője, Benkő Levente egyúttal röviden összegezte azokat a főbb eseményeket – az etnikum és az állampolgárság egyenértékűvé tétele, az ortodox vallásra való áttérés megtagadása, ellenállás szervezése, dezertálás –, amelyek nyomán 1944 augusztusa és szeptembere során gyakorlatilag ezrek kerültek a katonai fogolytáborokba, pedig már letették a fegyvert, vagy egyáltalán nem volt közük a hadi cselekményekhez. 
A történész, illetve Ungvári Barna András előadása végül egybecsengett, hiszen mindketten a túlélők (köztük a közelmúltban elhunyt utolsó helybeli, Nagy B. Imre) Benkő Levente által több rendben már közölt visszaemlékezéseire támaszkodva idézték meg annak a negyven szárazajtai férfinak a sorsát, akik mások mellett megjárták a barcaföldvári és lügeti táborok poklát (föld alatti barakkok, betegségek, éhín­ség, fogolytársak eltemetése, orvosok hiánya), ahonnan oly sokaknak már nem volt visszaút, halál vagy a szovjet táborok várták őket, miután mondvacsinált indokokkal „egy kis munkára” hívták vagy igazolványok ígéretével a csendőrségre csalták őket a román hatóságok. Az előadás a 2001-ben végül – a tábor utolsó tömegsírjának helyén – csak felavatott barcaföldvári emlékmű paródiába illő történetével, valamint az azóta lezajlott emlékező események megidézésével zárult.
Az ünnepség a templomkertben folytatódott, ahol Kelemen-Karikás Árpád helybeli református lelkipásztor szólt az emlékezőkhöz, majd Ungvári Barna Andrással közösen leleplezték a világháborús hősök kettős emlékműve közelében elhelyezett plakettet. A jelenlévők utolsó állomásként a gyülekezeti teremben megtekintették a fogolytáborról Ungvári Barna András által összeállított kiállítást. 
A tárlat gerincét a lelkipásztor, valamint Benkő Levente kutatásainak anyagai teszik ki, és újabb adalékokkal szolgálnak mind az áldozatok, mind a nem egy esetben hosszas szenvedésre, árvaságra, nyomorra ítélt családjaik történetéhez.
Nagy D. István / Háromszék
Bejegyezte: dátum:

2017. június 11., vasárnap

Alagutakat ásnak a menekültek, hogy átjussanak az okoskerítésen

Ásotthalom — Helikopter cirkál sokszor a Csongrád megyei Ásotthalom felett, a déli határkerítést pásztázza.
A helyiek felébrednek rá, de már megszokták, nem mérgelődnek miatta. Bár a két évvel ezelőttihez képest már jóval kevesebben, de még mindig naponta több száz menekült próbál meg illegálisan belépni Magyarországra.
– Jelenleg rend és nyugalom van nálunk, de az elmúlt napokban megszigorodtak a határ menti ellenőrzések – mondta Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, aki azt is elárulta, hogy mostanában nem csak helikoptert lehetett látni a faluban.
– Pár nappal ezelőtt körülbelül száz rendőr jelent meg a faluban, valószínű páran átjutottak, őket kereshették – tette hozzá a település első embere.
Bár mi nem szerettünk volna kerítést vágni, de megközelítettük azt, hogy lássuk, mennyire nehéz dolguk lehet az illegális határátlépésre készülőknek. Nem egészen három percen belül több rendőr­autó is a helyszínre érkezett, azt ellenőrizték, mi járatban vagyunk a kerítés magyarországi oldalán.
Információink szerint a migránsok és az embercsempészek útvonala keletebbre tevődött át. Míg korábban a Röszke–Horgos nyomvonalat követték, mára ez eltolódott. A rendőrök tábora Röszkén van, innen indulnak járőrözni. Így ettől távolodva kisebb a rendőri jelenlét. Úgy tudjuk, a menekültek továbbra is erővágó segítségével jutnak át a határon, azonban más technikával is próbálkoznak már. Azt beszélik a helyiek, hogy a nemrég kihelyezett, áramot jelző sárga táblák ­miatt egy néhány száz méteres alagutat ástak a menekültek Kelebiánál. Az ígéretes terv mégis kudarccal zárult, az alagút a talaj puhasága miatt beomlott.
Bejegyezte: dátum:

Világhírű sikercég lett a magyar Steve Jobs találmányából

2017. június 11.
Kevesen tudják, de a személyi számítógépek hajnalán egy magyar szaki saját gépével robbant be a piacra a nyolcvanas évek elején, kiérdemelve a magyar Steve Jobs megnevezést. Bár a HomeLab márka idővel kiszorult a versenyből, Lukács Józsefnek alapítótársával, Zettwitz Sándorral az orvosi mérőműszerek piacán sikerült világszintű sikersztorit építenie, aminek köszönhetően az elektronikai lángelme valóban rászolgált a hasonlatra. Bár az alapítók útjai azóta elváltak, a cég továbbra is megkerülhetetlen világpiaci szereplő a szektorban. 
Naponta tíz olyan amputációt végeznek Magyarországon, amikor cukorbetegség miatt kell valakinek levágni a lábát. A Magyar Diabetes Társaság adatai szerint jelenleg 772 ezrenváltanak ki rendszeresen vércukorszint-csökkentő gyógyszereket, de a diabetesben szenvedők száma ennél jóval magasabb. Van, aki csak nem váltja ki a gyógyszerét, de durván 700 ezerre teszik azoknak a számát, akik nem is tudják, hogy betegek.
Bár az elmúlt 15 évben hetven százalékkal nőtt a cukrosok száma, nem az utóbbi időkben vált népbetegséggé: már harminc éve is szedte áldozatait. Ez azonban az akkor céget alapító Zettwitz Sándort, a 77 Elektronika ügyvezető igazgatóját nem különösebben foglalkoztatta. Vejével, Lukács Józseffel - akit sokan a magyar Steve Jobs-nak neveznek - valamilyen elektronikában utazó vállalkozás beindításán mesterkedtek. "Az első kísérleti termékek közt volt olyan berendezés, amely a virágföldbe dugva jelezte, hogy szükség van-e locsolásra, de volt olyan is, amely gyerek- és felnőttpelenkáknál riasztott, ha azok viselés közben bepiszkolódtak" - mesélt a Portfolio-nak a cég szárnypróbálgatásairól a cégvezető.
A magyar Steve Jobsot és Steve Wozniakot Lukács testvéreknek hívják
Lukács József öccsével, Endrével elhatározta, hogy a magyar fiatalok számára is megteremti az elérhető számítástechnika lehetőségét. A '70-es évek végén kisszövetkezeti formában megalapították cégüket, amely rövid időn belül a hazai számítástechnika hőskorának pionírja lett. A korabeli Apple- és Sinclair-modellekre reagáló gépek egy rákospalotai családi ház hátsó udvarán készültek. Az első HomeLab még nem volt piacérett, a másodikkal klubszinten lehetett találkozni, a harmadik- negyedik generációból pedig becslések szerint mintegy 1500 darab készülhetett. Bár egy egész generáció nőtt fel ezeken a gépeken, a termékek nem hoztak átütő sikert és hírnevet a szakújságírók által az Apple alapítóihoz hasonlított Lukácséknak.
Amikor az informatikus összeül a diabetológus szomszéddal
A jövedelmező piaci résre végül teljesen véletlenül a család balatoni nyaralójában találtak rá, amikor a szomszéd diabetológus beállított egy, az Egyesült Államokban éppen piacra dobott egyéni vércukormérővel. Mivel az akkori importkorlátozások miatt nem lehetett volna forgalmazni a mérőeszközt, felvetette, hogy azt nem lehetne-e itthon elérhető alapanyagokból gyártani. Lukács megvette az ötletet, és nem sokkal később elkészült az akkori magyar ipar helyzetét tükröző készülék. "Nagy volt, nehéz és csúnya, de volt egy nagy erénye: jól mért" - mondta az ügyvezető, így a diabetológus szakma mögé állt és bekerülhetett a társadalombiztosító által támogatott termékek közé.

A magyar számítástechnikai pionírjai: a nyilvánosságot kerülő testvérpár - állva Lukács József, ülve öccse, Endre - egy korai képen. Forrás: 77 Elektronika

Korábban a betegnek be kellett feküdnie a kórházba 4-5 napra, hogy a cukrát beállítsák, majd két napra rá, hogy kiengedték, megint felborult a szénhidrát háztartása
- mutatott rá az egyéni vércukormérő forradalmi mivoltára Zettwitz, amivel napi szinten mérhették és annak megfelelően adagolhatták maguknak az inzulint az érintettek. 
Ilyen mérőműszerrel akkor egész Európában csak két cég kísérletezett, világszinten is csak négy. A termék hamar népszerű lett külföldön is, ahogy a szakmában akkor mondták: Hegyeshalomtól keletre az egyetlen gyártó volt a magyar cég.
Idén már a termék 67. generációja került piacra, az úgynevezett "beszélő" vércukormérő, amit a betegség miatt látássérült diabéteszeseknek fejlesztettek. Ez már 500 adatot képes tárolni, amihez az online vércukornaplónak köszönhetően az orvos is hozzáfér. Így a rendelőig sem kell elmenni, a kezelési javaslat online érkezhet.
Az e-orvoslásra még várni kell
Az e-naplót hat éve helyezték üzembe, ingyenesen hozzáférhető és Bluetooth-szal mobilra is feltölthetőek az adatok. Bár számoltak vele, hogy ennek elfogadtatása körülményes lehet, azért ilyen rossz eredményekre nem számítottak. "Az országban ma hivatalosan 700 ezer diabéteszes van, de valójában a milliót is meghaladhatja a számuk, ennek ellenére eddig mindössze tízezren léptek be a rendszerbe. Arra számítottunk, hogy jellemzően a technológiában avatottabb fiatalok fogják használni, de inkább a 40-60 év közöttiek regisztrálnak. Az egyik probléma, hogy a rendszer csalhatatlan, a mérések eredményéből és a bevallott étrendből azonnal kiütközik, ha valami nem stimmel, így nem lehet letagadni, ha valaki nem tartotta be a diétát." - mondta Zettwitz. A másik, hogy bár az eredmények online hozzáférhetősége mind a beteg, mind az orvos dolgát megkönnyíthetné, egyelőre nincs olyan ösztönző a rendszerben, ami az orvost arra sarkallná, hogy online böngéssze az adatokat, és az alapján terápiát javasoljon, miközben a betegek ott toporognak a rendelőjében. "Mi hiszünk benne, hogy ez a jövő, de úgy tűnik lassabban jön el, mint gondoltuk." -tette hozzá az ügyvezető.
A vizeletvizsgáló még nagyobbat szólt
A vércukormérők első generációja fotométer elven működött, vagyis a reagens csík, amire rácseppentették a vért, elszíneződött. Minél sötétebb színt kapott, annál több volt a cukor. A készülék tulajdonképpen nem csinált mást, mint ennek az elsötétítésnek a mértékét digitalizálta, számszerűsítette. A 77 Elektronikánál felismerték, hogy a vizeletvizsgálat is hasonló elven működik, csak egy lapkán nem egy csík van, hanem tizenegy, ami a vizelet legfontosabb paramétereit méri.
"Készítettünk egy prototípust, hogy egyáltalán működik-e e dolog és kiderült, hogy telitalálat. Bár olyan nagy laborkészülékek már voltak, amelyeken nedves kémiával mérték a vizelet különböző paramétereit, de olyan nem, amit mérete és egyszerű működési elve miatt egy háziorvos is használni tud." - mondta a cégvezető. A bevett eljárás ugyanis az, hogy a beteget el kell küldeni a laborba, ahova majd vissza kell menni az eredményért, aztán vissza az orvoshoz. 
Ezzel a készülékkel a háziorvos két perc alatt meg tudja a 11 legfontosabb paramétert határozni és csak akkor küldi be a pácienst a kórházba, ha indokolt
- tette hozzá.

Zettwitz Sándor, a legújabb vércukormérőt beharangozó sajtótájékoztatón, idén májusban

Mivel azonban az orvosnak magának kell megvennie a készüléket, Magyarországon mindössze 50-60 darabot adtak el, ezzel szemben külföldön számottevő kereslet mutatkozott a termékre. A fejlesztést elvitték egy németországi szakkiállításra, ahol a - ma már svájci Roche gyógyszeripari csoporthoz tartozó - német Boehringer Mannheim vállalatnak meg is tetszett, és a cég neve alatt 60 ezer darabot adtak el világszerte. A hordozható kisgép mindenhol sikeres volt - például Japánban is - ahol a háziorvos gyakrabban jár házhoz. Egy mérés anyagköltsége 70-80 forintba kerül, így olcsón, helyben lehet szűrni a pácienseket.
A cég nemcsak a kis gépek réspiacán tudott sikeres lenni, elkezdtek nagyobb laborgépeket is gyártani. "Az orvosok akkoriban a vizeletkémiát tartották nagyon fontosnak, de a vizeletben nagyon sok üledék is van, amit mikroszkóp alatt vizsgáltak, és amit láttak, lediktálták az asszisztensnek. Ez nem csak körülményes volt, de a szag miatt kellemetlen is." - mutatta be a problémát az ügyvezető. A cég erre is fejlesztett egy olyan automata megoldást, ahol az orvos helyett egy képkiértékelő szoftver végzi az analízist. Hasonló terméket készített egy japán és amerikai multi is, de az ő megoldásuk kevésbé hatékonynak bizonyult.
Rengeteget fektetnek innovációba
Bár a vércukorszintmérő továbbra is szívügye a vállalatnak, ez ma mindössze a bevétel 17 százalékát adja, tekintve, hogy bár a régióban erős, a világpiacra gyártó nagyvállalatokkal - főleg a távol-keletiekkel - nehéz versenyezni. A cég sikere az ügyvezető szerint abban rejlik, hogy az indulástól kezdve sokat fektetnek az innovációba. Így sikerült a vércukormérők mellett a laborgépekkel még nagyobbat durrantania a tavaly 25 milliárdos bevételt elérő cégnek. A nemrég piacra dobott, olcsóbb, félautomata vizeletvizsgáló kisgépek pedig egy már meglévő, speciális ügyfélkör igényeit szem előtt tartva készültek: az állatorvosi laborokét.

A vércukormérők első típusai - a '90-es évektől szembetűnő a technikai változás

"Mivel a nagyobb automata gépek elég drágák és csak a nagy kórházaknak érte meg beruházni, az állatorvosi laborokban például az első generációs háziorvosi mérőeszközt használták. Ez az Egyesült Államokban akkora piaci igényt támasztott, hogy úgy láttuk megéri fejleszteni egy, a kórháziaknál kisebb, de a háziorvosi készüléknél nagyobb kapacitású gépet, amely egyébként a magánklinikák számára is ideális." - utalt a cég piaci igényekre való érzékenységére az ügyvezető.
Szemben a magyar cégek zömével, a 77 Elektronikánál rengeteget fordítanak kutatás-fejlesztésre - volt olyan év amikor a bevétel 10 százalékát is - és hatszáz alkalmazottból százan csak a fejlesztésekkel foglalkoznak.
A cégvezető szerint ebben rejlik az azóta is családi kezében lévő vállalat sikere. Bár voltak kísérletek rá, hogy a cégirányítást egy profi külső menedzsment vegye át, de ez Zettwitz szerint nem működött. A folyamatot az alapítótárs Lukács szorgalmazta, aki végül - nem ezért - de ki is szállt a cégből és egy autóipari technológiát fejlesztő vállalatot indított. Ahogy egy korábbi interjúban fogalmazott: "másik homokozót kerestem magamnak."
A találékony műszaki szakember viszont nem vitte magával az innovatív szellemet, amelyet Zettwitz ma is a legfontosabb értéknek tart vállalatában. Az üzletfejlesztésben azonban az új piacok felfedezését is elengedhetetlennek tartja: jelenleg a cég sales-térképén eddig sötét foltként éktelenkedő, de nagy potenciált rejtő afrikai kontinensre való belépést készítik elő.
Bejegyezte: dátum:

Lemond az Opel vezérigazgatója

MTI  2017. június 11. 
Távozni készül hivatalából az Opel vezérigazgatója, Karl-Thomas Neumann, mihelyt lezárul az autógyár átadása az új tulajdonosnak, a PSA Peugeot-Citroen francia autóipari konszernnek - számolt be forrás megadása nélkül vasárnap a német Frankfurter Allgemeinen Sonntagszeitung (FAS) lap. 
A lap szerint a vezérigazgató június 22-én tájékoztatja az Opel felügyelőbizottságát döntéséről. Az Opel szóvivője hírügynökségi megkeresésre rámutatott, hogy a cég tájékoztatási politikája szerint nem kommentálnak személyzeti ügyekről terjesztett híreszteléseket.
Az adásvételi ütemterv szerint az Opel az év második felében kerülhet a PSA konszern tulajdonába és ennek legkorább dátuma július 31. lehet. Eddig a határidőig kell teljesülnie a tulajdonosváltás minden előfeltételnek, beleértve a versenyfelügyeleti engedélyt is.
A FAS beszámolója szerint Karl-Thomas Neumann jó döntésnek tartja ugyan az egyesülést a PSA konszernnel, aggódik viszont amiatt, hogy a franciák megfelelő súllyal kezelik-e az elektromos mobilitásra való átállás szükségességét.
Az Opel üzemi tanácsának korábbi elnöke, Klaus Franz az Automobilwoche lapban szombaton megjelent interjúban már megpendítette az Opel vezérigazgatójának valószínű távozását, mivel véleménye szerint Neumann nem lesz képes olyan irányítás alatt dolgozni, mint amit a PSA vezére, Carlos Tavares is képvisel.
A PSA 2,2 milliárd euróért vásárolja meg a General Motorstól az Opelt és annak brit ikertestvérét, a Vauxhallt. A franciák terveiről annyit lehet tudni, hogy költséghatékonyabbá kívánják tenni az Opel működését. Az Opel/Vauxhall 38 ezer alkalmazottat foglalkoztat hét európai országban, ennek felét Németországban.
Tekintettel arra, hogy a PSA saját fejlesztési központjaiban 13 ezer alkalmazottat foglalkoztat, az Opelnél valószínűleg létszámcsökkentésre kell számítani. Az Opel németországi alkalmazottainak munkahelyét kollektív szerződés garantálja 2018 végéig.
A Reuters hírügynökség vasárnapi értesülése szerint a Volkswagen visszavenné az Opel vezérigazgatóját és valószínűleg az Audi vezetésével bízná meg. Karl-Thomas Neumann eredetileg a Volkswagentől igazolt át 2013-ban az Opelhez.
A hírügynökség értesülését sem az Opel, sem a Volkswagen nem kommentálta.
Az Audi vezérigazgatója, Rupert Stadler alatt állítólag "inog a szék" a Volkswagen dízelbotrányának a kezelése miatt
Bejegyezte: dátum:

Indul az erdélyi gazdaságfellendítő program

2017. június 11. 
Várhatóan a napokban rajtol az a gazdaságfellendítő program, mely által Magyarország kormánya anyagi értelemben is felelősséget vállal az erdélyi magyarságért. A pályázati kiírásokról az azokat lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója, Kozma Mónika tájékoztatja olvasóinkat.
„Az idei egy kísérleti program, mely Maros megye mezőségi részét, azaz a Maros bal partjától Kolozs, illetve Beszterce-Naszód megyéig elterülő részt öleli fel. Ez negyven közigazgatási egységet jelent, szinte mindenik a szórvány része” – mondta el Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője. Tisztázás végett hozzátette: noha földrajzilag Marosvásárhely egy része is beleesne az említett területbe, a pályázat lebonyolítói úgy döntöttek, az idén kihagyják a megyeszékhelyt. 
Jövőtől viszont az egymilliárd forintnak a százszorosa fog a romániai magyarság rendelkezésére állni, és 2018-tól immár tizenhat erdélyi megye lakói fordulhatnak a Pro Economicához. Kozma azt is fontosnak tartotta tisztázni, hogy mivel a magyar adófizetők pénzét juttatják Erdélybe, a pályázóknak magyar állampolgársággal kell rendelkezniük. 
Három típusú pályázat 
A Pro Economica három típusú pályázatot hirdet. Egyrészt anyagi segítséget nyújt a mezőgazdasági földterületek telekkönyvezéséhez, hisz aki nem rendelkezik tisztázott telekkönyvi kivonattal, bármiféle támogatás megszerzésére esélytelen. Másrészt állatok, mezőgazdasági gépek és eszközök vásárlását támogatja. Harmadrészt segítséget kíván nyújtani a kis- és középvállalkozásoknak. A legfeljebb tízhektáros mezőgazdasági rendeltetésű földterület telekkönyveztetése esetében a támogatás formája százszázalékos, vissza nem térítendő összeg, amely nem haladhatja meg az 1575 lejt. 
Elszámolhatók a földmérési munkálatok költségei, földmérési tanulmány elkészítése, földhivatali dokumentáció összeállítása és a közjegyzői díjak. Az utóbbi két kategóriába a pályázóknak 25 százalékos önrésszel kell rendelkezniük, amit bankszámlájukkal igazolhatnak. Ugyanakkor a maximálisan megpályázható összeg esetükben nem haladja meg a 15 ezer eurót. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy valaki például egy harmincezer eurós kombájnhoz vagy fűrésztelephez ne kérhessen – és kaphasson – tizenötezer eurót. 
Pályázni lehet minden olyan projekttel, amely elősegíti az adott vállalkozás fejlődését, versenyképességét és fennmaradását. A pályázat tárgyát a projekt megvalósításához közvetlenül kapcsolódó eszközök képezhetik. 
A pályázóknak továbbá tudniuk kell, hogy csak vadonatúj gépek és eszközök beszerzésére kérhetnek támogatást. Ezek viszont nem lehetnek irodai felszerelések, tehát a számítógéppark felújítása nem képezi a pályázat tárgyát. „Nem a könyvelői vagy számítástechnikai cégek fejlesztését szeretnénk serkenteni, hanem a feldolgozással és termeléssel foglalkozó vállalkozásokat” – tette hozzá Kozma Mónika. 
Feszes határidő 
Már naponta több tízen érdeklődnek telefonon vagy személyesen a program iránt. A legtöbben cégük fejlesztésére szeretnének támogatást szerezni, de olyan is akadt, aki azért hívta az irodavezetőt, mert mezőgazdasági gépek forgalmazójaként az eladásban érdekelt. 
A Székelyhon kérdésére, hogy a magyar állam kiköti-e, milyen cégektől kell beszerezni a munkaeszközöket, a pályázati rendszert lebonyolító civil szervezet vezetője határozott nemmel válaszolt. Kozma Mónika és marosvásárhelyi munkatársai szerint az elkövetkezendő napokban még inkább fokozódhat az érdeklődés, hisz a pályázat várható benyújtási időszaka június 15. és július 14. között lesz. 
Előzetes felvilágosításért a gazdasági szakember az érdekelteknek a proeconomicaalapitvany.ro honlap látogatását ajánlja.
[Forrás: Székelyhon]
Bejegyezte: dátum:

49 településen választanak polgármestert vasárnap

2017. június 11. 
Az ország 32 megyéjében, összesen 49 településen választanak polgármestert vasárnap, június 11-én. A részleges helyhatósági választásokat egyrészt az teszi indokolttá, hogy egyes elöljárók a 2016 decemberi parlamenti választások eredményeként Románia törvényhozó testületének tagjaivá váltak. Másrészt bizonyos polgármestereket bűnvádi perekben elítéltek, ezért nem tölthetik be tisztségüket. 
A választási kampány két héttel ezelőtt, május 27-én kezdődött és szombaton, június 10-én reggel 7 órakor ért véget. 
A részleges helyhatósági választások megszervezésére és lebonyolítására az idei költségvetésből 7.649.000 lejt költ a belügyminisztérium, az Országos Statisztikai Hivatal szolgáltatásaira pedig ez alkalomból 150.000 lejt különített el a kormányfőhivatal. Polgármestert választanak ma többek közt az Arad megyei Almáson és Kovásziban, a Brassó megyei Barcarozsnyón, a Hargita megyei Madéfalván, a Máramaros megyei Sülelmeden és Felsőbányán, a Szilágy megyei Alsófüldön is. (agerpres)
Bejegyezte: dátum:

Károly herceg megkapta a BBTE díszdoktori címét

2017. május 29. 
Doctor Honoris Causa címet adományozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem Károly walesi hercegnek. Az ünnepélyes átadásra hétfőn délután került sor Kolozsváron. A brit trónörökös az egyetem szenátusának május 8-i döntése értelmében kapta meg a címet, „elismerésként kimagasló hozzájárulásáért a romániai kulturális örökség és a multikulturális történelmi értékek népszerűsítése, a román szellemiség és természet nemzetközi megismertetése, illetve a Nagy-Britannia és Románia közti együttműködés megszilárdítása terén.” 
A címet az egyetem rektora, Ioan Aruel Pop, illetve a szenátus elnöke, Ioan Chirila ada át Károly hercegnek, aki románul kezdte köszönőbeszédét. "Gyakran szokták kérdezni tőlem, miért fordulok meg ilyen gyakran Romániában, mi teszi ilyen különlegessé ezt a helyet. A válasz számomra nagyon egyszerű: ti, romániai barátaim; a kulturális és természeti örökségetek, a hagyományaitok, de az innovációs képességetek is. Mindaz, amit több évszázadnyi történelem után képviseltek – az identitásotok és a bennetek rejlő lehetőségek. Mindaz az energia, amit a változásba tudtok fektetni. Ezek azok a dolgok, amelyek igazán különlegessé tesznek a világban” – mondta a herceg beszédében. Károly herceg most először járt Kolozsváron. (közlemény)
Bejegyezte: dátum:

Érvénybe lépet az ukrán állampolgárok vízummentessége

2017. június 11.
Az ukrán állampolgárok európai vízummentességének életbe lépése történelmi pillanat, amikor leromboljuk az Ukrajnát az Európai Uniótól eddig elválasztó "papírfüggönyt" - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap az Ungvár-Felsőnémeti ukrán-szlovák határátkelőhelyen, ahol kinyitotta az Ukrajna és EU közötti jelképes ajtót. A vízummentesség életbe lépésének alkalmából az Andrej Kiska szlovák elnökkel közösen tartott ünnepségen Petro Porosenko úgy fogalmazott, "nagyon sokáig vártunk erre a napra, ez történelmi pillanat, amikor leromboljuk az Ukrajnát az EU-tól eddig elválasztó papírfüggönyt. Közös erőfeszítéssel megváltoztattuk országunkat, és európai partnereink tartották a szavukat, így az EU ajtói, barátaink és partnereink ajtói nyitva állnak nagy nemzetünk, az ukrán nép előtt". 

Köszöntik az első határátlépőket 

Az ukrán elnök kiemelte: meggyőződése, hogy június 11. örökre bevésődik Ukrajna történetébe mint az a nap, amikor "államunk véglegesen kilépett az orosz birodalomból, és Ukrajna visszatért az európai népek családjába". Az európai értékekért kezdték el három és fél évvel ezelőtt az ukránok a "méltóság forradalmát", reformokat és európai integrációt követelve, és ma a népakaratnak ezen megvalósulásával közösen elértük első rendkívüli jelentőségű vívmányunkat - mutatott rá. Petro Porosenko elmondta, hogy Ukrajna új vonatjáratokat indított a szomszédos európai országokba. Hozzátette: "közösen fogjuk fejleszteni a határátkelőhelyeket, közös útlevél- és vámvizsgálatot vezetünk be a szlovák, román, lengyel és magyar partnereinkkel a barátság és az országaink közötti bizalom szimbólumaként". Az ünnepség zárásaként az ukrán elnök egy kulccsal kinyitotta az ukrán-szlovák határon felállított jelképes ajtót, amelynek szárnya egy ukrán biometrikus útlevelet ábrázolt. 
fotók: Balázs Attila/MTI 

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter vasárnap délelőtt Twitter-bejegyzésében jelezte, hogy biometrikus útlevéllel lépte át az ukrán-magyar határt Záhonynál. "A vízummentesség működik" - írta. Vasárnap délig 700 ukrán állampolgár lépte át vízummentesen Ukrajna és az EU határát - közölte Marjana Beca, az ukrán külügyminisztérium sajtószóvivője. Négy embertől megtagadták a beutazást az EU-ba, mert korábban túllépték a megengedett tartózkodási időt. (mti) - a Transindex.ro portálról
Bejegyezte: dátum:

Hosszú és Cseh győzedelmeskedett Monacóban

MTI  2017. június 10.,
Cseh László két, Hosszú Katinka pedig egy aranyérmet nyert a Mare Nostrum elnevezésű nemzetközi úszóverseny-sorozat monacói állomásának szombati nyitónapján.
A viadal honlapja szerint Cseh 200 méter pillangón (1:57,52 perc) és 200 méter vegyesen (2:02,07) sem talált legyőzőre, utóbbi számban nem sokkal mögötte másodikként csapott célba Grátz Benjámin (2:02,49).
A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú 400 méter vegyesen a szám világcsúcstartójaként magabiztosan diadalmaskodott (4:34,12), 200 méter háton második (2:09,37), 200 méter gyorson pedig harmadik (1:58,53) lett.
A szombati nyitónap még egy magyar érmet hozott, Földházi Dávid 100 méter háton végzett harmadikként (55,98).
A monacói verseny vasárnap folytatódik, a Mare Nostrum sorozat második viadalát jövő kedden és szerdán Barcelonában, a harmadikat pedig jövő szombaton és vasárnap Canet-en-Roussillonban rendezik.
Bejegyezte: dátum:

Visszakerültek Mérán a kétnyelvű helységnévtáblák

2017. június 09.
Hosszas egyeztetés és utánajárás után ma újra kikerült a kétnyelvű helységnévtábla a Kisbács községhez tartozó Méra bejáratához, amelyet felújításra hivatkozva távolítottak el, a munkálatok után viszont nem került vissza, csak egy román nyelvű tábla. „A helyi RMDSZ tanácsosok többször is jelezték a polgármesternek a hiányosságokat, köztük Deák Ferencz, a Kisbács községi szervezetünk elnöke is, de az ügy nem oldódott meg, ezért két beadványt is letettem a Kolozs Megyei RMDSZ nevében a Kolozs Megyei Prefektúrán, és személyesen is felvettem a kapcsolatot Kisbács község polgármesterével. A sok utánajárás meghozta eredményét, ugyanis ma értesített a polgármester, hogy a tábla visszakerült a helyére” – nyilatkozta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. 

Fotó: Balázs János 

Az elmúlt időszakban az RMDSZ Kolozs megyei szervezete összesítette azokat a településeket, ahol sérülnek a 215-ös törvény által szavatolt nyelvhasználati jogok. Ezeken a településeken a helyi tanácsosok közreműködésével fogják kérni a jogok betartását. Ha ezen az úton nem sikerül érvényt szerezni a magyar közösség érdekeinek, akkor a mérai esethez hasonlóan a prefektusi hivatalhoz fordulnak. (rmdsz tájékoztató)
Bejegyezte: dátum:

2017. június 5., hétfő

Ásványok nyomában - Szarvasi diákok tanulmányi kirándulása Hunyad és Fehér megyében

Gáspár-Barra Réka 2017. június 01., 
(Fotó: vajdaevang.hu)

Hunyad és Fehér megye ásványaival, kőzeteivel ismerkedtek az elmúlt napokban a Szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium diákjai. – Iskolánk pályázatot nyert a rendkívül gazdag ásványgyűjteményünk digitalizálására. Plenczner Lajos 1907-ben készített leltárkönyvének alapján az intézmény birtokában lévő több ezer ásványt, kőzetet, kövületet azonosítunk be és az információkat digitalizáljuk, hogy fennmaradjon és minél szélesebb körben hasznosítható legyen e gyűjtemény. A munkában több középiskolás diákunk vesz részt, hetente legalább három órát dolgozva, és munkájuk jutalmaként jöhettek el most Hunyad megyébe, ahol testvériskolánk, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum vendégei lehetünk – foglalta össze a szarvasi diákok úti célját Kituljak Eszter, a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium földrajz szakos tanára.
A szarvasi diákoknak rövid erdélyi kiruccanásuk során sikerült meglátogatni a brádi aranymúzeumot, mely gazdag ásványgyűjteménnyel rendelkezik, és a közeli Hondol meddőhányóit is felkeresték. Másnap Verespatak volt az úti cél, ahol a már I. században működő római kori aranybánya járatait látogatták meg, és egy sokadik generációs helyi bányász idegenvezetése során ismerkedhettek Verespatak múltjával, jelenével.
– Dél-Erdély rendkívül gazdag ásványi kincsekben és nagy örömömre szolgált, hogy most diákjaimmal együtt tekinthettük meg a helyi fejtéseket, meddőhányókat, illetve gyűjthettünk is néhány szép darabot. Igaz, sokfelé ütköztünk magánterületet jelző táblába, de így is sikerült eredeti lelőhelyén felfedezni néhány jellegzetes ásványt, kőzetet – mesélte Kituljak Eszter tanárnő, aki Balogh-Botár Károly Csaba, dévai kollégája kíséretében vezette végig a diákokat a Hunyad és Fehér megyei tanulmányúton. És bár még nem körvonalazódott konkrét további együttműködés e téren, a tantervekből kiszorult ásványtan remélhetőleg újabb kapcsolódási terület lesz a két tanintézmény között, hiszen a szarvasi gyűjtemény már folyamatban lévő digitalizálása példájára Déván is kedvet kaphatnak a diákok iskolájuk névadója, Téglás Gábor geológiai hagyatékának tanulmányozására.
Bejegyezte: dátum:

Emlékmű Nagyzerindnek

Jámbor Gyula 2017. június 05., 
A bemutató főszereplői: Kiss Csilla, Nagy István, Pelokné Csordás Gabriella és Fazekas József, a szerző

Miközben végiglapoztam Fazekas József nagyzerindi ny. történelemtanár A visszajáró történelem útjain c. kötetét, meg a pünkösd szombatján a nagyzerindi kultúrotthonban a méltatók beszédeit hallgatva minduntalan Horatiusnak az ércnél maradandóbb emlékműre (saját alkotására) vonatkozó sora járt az eszemben. Egy értékes könyv amolyan emlékmű, s talán még inkább, ha azt a szerző egy szűkebb-tágabb közösségnek, tájegységnek, helységnek állítja: a szó elszáll, az írás megmarad, s azt akár évszázadok múltán is elő lehet venni.
Fazekas József ilyen emlékművet állított szűkebb hazájának, a Körösköznek, Nagyzerindnek és környékének. Ha a táj lakója kezébe veszi, sok mindent megtudhat szülő- vagy lakóhelyéről, olyan dolgokat, amelyekről, legfeljebb, őseitől tud, hallomásból, valamit. A szerző, mondta egyik méltatója, tanártársa, Csanádi JánosEleinkről szól a fámac., tavaly tavasszal bemutatott művét mintegy folytatja, egészíti ki egy virtuális falumonográfia érdekében. Mindkettő nagyon tiszteletre méltó, értékes munka – vajon akad-e valaki az ifjabb nemzedékből, aki majdan folytatná?
Hallottam egykori tanítványától, hogy a „tanár bácsi” attól tartott, kevesen jönnek el a könyvbemutatóra. Ehhez képest a zerindi kultúrotthonban álltak is jó néhányan ülőhely híján, s amikor a műsorvezető (az egykori tanítvány, a későbbi magyartanár, a kultúrotthon vezetője, Kiss Csilla, aki egyébként remekül látta el tisztjét) üdvözölte a megjelenteket, legalább tucatnyi helységet sorolt fel – a környékbeli Feketegyarmaton, Anton, Simonyifalván, Vadászon kívül többek között Nagyszalontát, Aradot, Debrecent említette. Ez utóbbi városból Tabajdi György Pál, a könyvben külön fejezetet kapott nagyzerindi születésű Tabajdi Károly egykori Arad megyei alispán, jeles politikus, a zerindi iskola névadójának leszármazottja és fia jött el.
Mindez külön kommentár nélkül is igazolja, hogy a szerzőt mennyien tisztelik, s voltak kíváncsiak könyvére.
A szombat délelőtti esemény jócskán túlnőtt egy „közönséges” könyvbemutató keretein: a méltatókon (Kiss Csilla, Pelokné Csordás Gabriella – egykori osztálytárs –, Nagy István szerkesztő, tördelő, pécskai fizikatanár) kívül a kötethez szorosan kapcsolódó versek (Semsei Ildikó, Brittich Erzsébet), hangzottak el, egy részlet az 1879. évi nagy zerindi árvízről szóló verses beszámolóból („amikor a zerindi szőlőcsősz is költő volt” – kommentálta a szerző), továbbá felolvasás a zerindi falusi képtár egyik kezdeményezőjével és lelkes harcosával, Fazekas Józseffel készült egykori tévéinterjúból, végül egy szép, az egykori osztálytárs által felolvasott vers, Arany János (1848-ban keletkezett Öröksége: „Ha minket elfú az idők zivatarja: / Nem lesz az istennek soha több magyarja.”
A jól megkomponált könyvbemutató-előadás végén fellépett néhány szép dallal a Rozmaring népdalcsoport, amelyet annak idején a szerző neje, Fazekas Irén tanárnő hozott létre és vezetett. Aztán elvonultak az egykori kislányok, a legtöbben már rég nem ténylegesen zerindiek, az iskolába, találkozóra.
A községen belüli Zerind falu lakossága (a könyvből idézek) 1930-ban meghaladta a 2300-at, manapság alig a nyolcszázat. Elfúj bennünket az idők zivatarja?
Az összejövetel végén a jelenlévő Szabó István (nagyvarjasi – Arad megye – gyökerű, ma a magyarországi Sarkadon élő) történész, szépíró tartott magvas bemutatót Trianonról, a június 4-i nemzeti összetartozás napjáról. Mi lett volna, ha...?, adhatnánk a címet rövid előadásának. Történelmietlen kérdés, ma az van, ami.
***
Fazekas József mintegy 190 oldalas könyve hat fejezetre (Helytörténet. Körösköz, Képtár, Környezetvédelem, Nyelvemlékeink nyomában, Az iskoláról, Polgármesterek zerindi helyzetképe) tagolódik, és tucatnyinál több reprodukciót tartalmaz a zerindi képtár anyagából. Írásokat, beszédeket, interjúkat, jó részük az egykori Vörös Lobogóban, a mai Nyugati Jelenben látott először napvilágot. És ami meglepetés volt a szerző számára: a könyv elején egy színes portré, Siska-Szabó Hajnalka alkotása, amelyet a szerkesztő titokban csempészett be, mert a szerző aligha egyezett volna bele.
Az egykori nagyszalontai osztálytársak (tizenketten jöttek el!), egy szép, Szalontáról szóló könyvvel és diplomával lepték meg a hetvenéves szerzőt, kérvén, hogy olvassa fel az oklevél szövegét. Az első mondatok után azonban szünet következett: a meghatottságtól elcsuklott a hangja...
Bejegyezte: dátum:

Meghalt Jókai Anna író (1932–2017)

Tóth Richi 2017. 06. 05
Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, írja a Magyar Távirati Iroda.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, és már gyerekként érdekelte az írás.
Azonban tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált elismert íróvá.



Főbb művei:
4447 (1968),
Az ifjú halász és a tó (1992),
Perc-emberkék dáridója (1996),
Ne féljetek (1998),
Mennyből az ember (2000),
Godot megjött (2007),
Elbeszéltem I-II. (2007),
Éhes élet (2012).
1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is. 1998-ben jelent meg az azóta huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye (amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz). 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke, olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján található életrajzában.
1970-ben József Attila-díjjal, 1994-ben Kossuth-díjjal, 2003-ban Arany János-nagydíjjal, rá egy évre Prima dijjal és Prima Primissima közönségdíjjal jutalmazták. 2014-ben Kossuth-nagydíjat kapott és a Nemzet Művésze lett. Budapest díszpolgára is volt.
2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Jókai Annát saját halottjának tekinti az Magyar Művészeti Akadémia és a józsefvárosi önkormányzat.
Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett, olvasható az MMA honlapján található méltatásban.
Bejegyezte: dátum:

Kétnyelvű utcanévtáblák: lépni fog a marosvásárhelyi RMDSZ

2017. június 05.,   Antal Erika
A Dózsa György utcai kétnyelvű utcanévtáblák lecserélése kapcsán további lépéseket szándékszik tenni a marosvásárhelyi RMDSZ – tájékoztatta a Maszolt Vass Levente, a szervezet elnöke.
A politikus elmondta, annak ellenére, hogy hivatalos választ nem kaptak a arra a kérdésükre, hogy a városháza milyen utasításnak tettek eleget, amikor a kétnyelvű utcanévtáblákat a román nyelvűekre cserélték, tudomására jutott, hogy a prefektúra felszólítására történt ez a művelet. „Kértünk a prefektustól is a magyarázatot, de csak péntek este kaptunk egy átiratot. Ebben egy dossziészámra hivatkoznak, ám azt nem tudjuk, hogy mit tartalmaz a megjelölt irat” – mondta Vass Levente.
Bejegyezte: dátum:

Idén is volt táj- és népismereti konferencia Fekete-Körös völgyi Tenkén

2017. június 5. 
Május utolsó hétvégéjén szervezték meg Tenkén, a Református Művelődési Központban a „Fekete-Körös völgye kincsei II.” konferenciát. A vidék, ahol tízegynéhány településen alig pár ezer magyar él csak manapság, igen gazdag hagyományokban, kultúrában, gazdaságban, természeti kincsekben. S erre nem hullhat rá a feledés pora – vélik a találkozósorozat szervezői.
Az első nap, május 26-án a konferencia főszervezője és házigazdája, Berke Sándor helybéli református lelkipásztor köszöntötte a meghívottakat és érdeklődőket, majd Dénes István Lukács, a Bihari Református Egyházmegye esperese tartotta a nyitóáhítatot. Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke is üdvözölte a tanácskozást, majd mint vízügyi szakember beszélt a Fekete-Körös állapotáról, a környezetvédelemről, a teendőkről.
A gyulai Juhász András, a Körösvidéki Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság szakmérnöke a Fekete-Körös völgye vízrajzi helyzetét ismertette, térképeken és fényképeken keresztül. Az évente megrendezett evezőstúra egyik szervezője, Gila Csaba, a Szent István Egyetem tanársegédje bemutatta, hogy hol, milyen jelentősebb pontok vannak a Fekete-Körös mentén (sziklafal, zúgó, gát), amelyeket fel kell tenni a térképre. Papp János nyíradonyi muzeológus, preparátor vetítéssel mutatta be a völgy és régió élővilágát. Külön kihangsúlyozta a védett növényeket és állatokat.
A vaskósziklási Mátyási Lajos, a földtani tudományok doktora röviden ismertette a tenkei Czárán Gyula Barlangász Klub – Románia legkisebb, de annál tekintélyesebb szpeológus csoportjának – történetét, eredményeit. 1969-ben Csák Kálmán muzeográfus- és közgyűjtemény-alapító irányításával alakult meg és működött a kezdetben középiskolásokból álló csoport a tenkei múzeum égisze alatt, amely a Béli- és Királyerdő-hegység karsztjával ismerkedve, azt kutatva a hetvenes években országos hírűvé vált. A klub mutatta be az első teodolittal feltérképezett földalatti barlangrendszert. 1985 után részt vesznek egy közös egyezmény kivitelezésében, melynek célja a Pádis–Varasó–Boga karsztvidék átfogó kutatása. Óriási eredményeket értek el, több mint 150 barlang és több karsztvölgy felmérésével, tudományos feldolgozásával.
A folytatásban Boros István ny. lelkipásztor (Belényesújlak) Benedek István író életét és munkásságát ismertette, aki pszichiáterként szakorvos számos munkával gyarapította az orvosi, valamint a regényirodalmat.
Erdész Ádám történész, Békés megyei főlevéltáros Márki Sándor pályája címen ismertette, hogyan jelenik meg a Fekete-Körös vidéke a neves tudós és közíró történetírói munkásságában.
Nagyon érdekes előadást tartott Bakó Endre debreceni irodalomtörténész Nadányi Zoltán, a bihari trubadúr címen. Saját kora nem tartotta nagy irodalmárnak a költőt, mégis nagyot alkotott. A Tenke melletti Feketegyörösön született, de élete nagy részét Nagyváradon és Berettyóújfaluban leélt Nadányi főleg szerelmes költeményekkel tűnt ki. Ezekből Meleg Vilmos színművész adott ízelítőt, magával ragadva a közönséget.
Dénes László tenkei születésű, Nagyváradon élő költő, szerkesztő Dél-Bihar irodalmáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a történelmi vármegyének ez a része világirodalmi nagyságokat is adott, bár ez jórészt a Nagyszalontáról indultak kapcsán mondható el. Ráadásul tényleg múlt időben, mert ma már pezsgő irodalmi élet Arany János szülővárosában sincs, nemhogy Belényesben, Tenkén, Sarkadon vagy a régió más településein. Nagy felelősség ma már a nemzet azon „napszámosaira” hárul (oktatókra, papokra, népművelőkre, elöljárókra stb.), akik a magyar irodalmi értékek, illetve általában a magyar szellemi teljesítmények és a kulturális örökség felmutatásával, közvetítésével, ápolásával nemzetmegtartó feladatokat látnak el, dacolva a népességfogyással, elanyagiasodással és elidegenedéssel.
A nap zárásaként Nadányi Zoltán tiszteletére emléktáblát avattak a Művelődési Központ falán
Másnap, szombaton maga Csűry István királyhágómelléki református püspök tartotta a nyitóáhítatot.
Benedek Csaba szolnoki néprajzkutató a Fekete-Körös völgyében gyűjtött népi értékeket mutatta be képeken keresztül, Tárgyaink utóélete címen. Katona Edit néprajzkutató Budapestről érkezett, Erdélyen innen, Alföldön túl – a Fekete-Körös völgye a századfordulón címmel tartott előadást. Györffy István tudományos vállalkozása a Fekete-Körös völgyében élő magyarság kutatásaként ismert leginkább a szélesebb és a szakmai közvéleményben, de tanulmányainak újraolvasása és a gyűjtött tárgyak, térképek, a készített fényképek áttekintése után sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki, sőt úgy tűnik, hogy Györffyt – az ugyanebben az időben ott kutató Bartók Bélához hasonlóan – lenyűgözte a hegyvidéki román falvak magyarokéhoz hasonlítva még archaikusabb, „ősi” világa. Éppen ezért a többségi románság néprajzi képe is gazdagon megjelenik kutatásában. Györffy különleges régészeti lelethez hasonlítható néprajzi gyűjtése kapcsán a Fekete-Körös-völgy példáján keresztül kézzelfogható közelségbe kerülnek azok a kulturális-gazdasági-társadalmi változások is, amelyek a 19. század második felének magyarországi falvaiban végbementek.
Bartók 1906-ban kezdte meg a magyar népdalok módszeres gyűjtését, de hamarosan ráébredt arra, hogy a magyar népzene sajátosságai, és általában a kelet-európai népek parasztzenéi közt található összefüggések megértéséhez tanulmányoznia kell a nemzetiségek zenéjét is. A román népzene hatását keresve jutott el Györffyvel egy időben a Fekete-Körös völgyébe, ahol 1909-ben, 1910-ben és 1911-ben többhetes gyűjtőútjai során a Magyar Néprajzi Múzeum támogatásával több mint 350 román, valamint 1912-ben Gyantán és Köröstárkányban 44 magyar népdalt gyűjtött. Bartók Bélának a Fekete-Körös völgyében végzett kutatómunkáját és Ioan Buşiţia belényesi tanárhoz fűződő barátságát a tiszaföldvári Vágner Szabó János tájkutató, publicista ismertette.
Dukrét Géza ny. tanár, ismert helytörténész és műemlékvédő, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke Bunyitay Vince címzetes püspök, történelemtudós életét és munkásságát ismertette, bemutatva fontosabb műveit. A váradi püspökség története című monumentális munkája, döntően befolyásolta az egyháztörténeti kutatásokat. Ma is példaképe a vidéki helytörténészeknek.
Soós József Tamás gyantai lelkipásztor Köteles Pált, az írót, az újságírót mutatta be. Gyantán született 1927-ben, Kolozsváron járt egyetemre, 1950-től másfél évig politikai fogoly volt, majd napszámos, segédmunkás, technikus. Az 1960-as évek közepétől ismét tevékenyen bekapcsolódott a romániai művelődési életbe, de a zaklatások elől Magyarországra települt, ahol 1982 szeptemberében jelent meg Töprengés egy torzkép előtt című esszéje, amelyben elemezte és bírálta Ion Lăncrănjan román publicista Gondolatok Erdélyről című kommunista-nacionalista propagandakötetét. 1990-től az Erdélyi Magyarság című folyóirat főszerkesztője lett, 1991. decemberi haláláig.
Győri Róbert budapesti egyetemi tanár Fodor Ferenc geográfus életét ismertette, Önéletrajzaim című munkáján keresztül. Tenkén született 1887-ben. Egyetemi tanár volt Budapesten, gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfia-történeti tanulmányok és monográfiák szerzője. Teleki Pál munkatársa volt néprajzi és gazdasági térképei szerkesztésében. Fő területe a gazdaság-tájföldrajz volt. Idősebb korában nagy jelentőségű térképészettörténeti munkásságot fejtett ki, mellyel áttekinthetővé vált a hazai térképészet korai anyaga. Tájföldrajzi, tájtörténeti munkái maradandó értéket rejtenek, néprajzi vonatkozásai gazdagok, melyek jelentős hatással voltak a kortárs etnográfusokra.
Az utolsó előadó Köteles Ágoston tornaújfalui helytörténész volt, aki a konferencia témájától eltérve ismertette saját családi tragédiáján keresztül a Bódva-völgyi, a felvidéki németek és magyarok sorsát, akiket Szibériába hurcoltak, s akik közül kevesen tértek haza. Konkrét számadatokkal illusztrálta e szörnyű tragédiát.
Szintén közvetve kapcsolódott a rendezvényhez Gert Sijl ny. építésvezető Hollandiából az 1990 utáni személyes kapcsolatait, segítségnyújtását ismertető, Kapcsolatok a szeretet nyelvén a Fekete-Körös völgyében című prezentációjával, valamint Bubenyák Máté érdi gyógyszerész, akik egyebek mellett a tenkei szeretetotthonnak is támogatói voltak az évek során
A konferenciát a zilahi Gáspár Attila zenetanár által vezetett Csuprosok citerazenekar műsora színesítette.
Bejegyezte: dátum:

Tăriceanu nem tartja kizártnak azt, hogy az RMDSZ is kormányra lép

2017. június 01. 
Nem tartja valószínűnek Călin Popescu-Tăriceanu szenátuselnök, hogy sor kerülne az alkotmány széleskörű módosítására, vagy egy új alkotmány elfogadására, azonban úgy véli, hogy a házasság definíciójára irányuló módosítás kapcsán a referendumot már ősszel meg lehet szervezni. A tervezetet a szenátusban tárgyalják jelenleg. 
A szenátus elnöke az Agerpres hírügynökségnek adott videóinterjújában továbbá elmondta, egy új alkotmány elfogadása kapcsán azért nem optimista, mert ehhez a parlament kétharmadának a támogató szavazata szükséges, és úgy véli, a liberálisok megakadályoznának egy ilyen kezdeményezést. Szerinte a kormányzati együttműködés nagyon jól működik, és akárcsak Liviu Dragna PSD-elnök, ő sem tartja kizártnak azt, hogy az RMDSZ is kormányra lép. 
Călin Popescu-Tăriceanu azt is elmondta, hogy nem tart attól, hogy Daniel Constantin új pártja elszívja az ALDE szavazótáborát. Hangsúlyozta, az ALDE liberális párt, míg a Pro România mérsékelt jobboldali ideológiával bír. (agerpres)
Bejegyezte: dátum:

Újra Laczikó Enikő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője

2017. május 31.
Az RMDSZ által javasolt Laczikó Enikőt nevezte ki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) élére Sorin Grindeanu miniszterelnök.
Laczikó Enikő 2015 októberéig vezette a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó hivatalt. Románia legnagyobb őshonos kisebbségének képviselőjeként a hivatalt akkor is RMDSZ-es politikus vezette, amikor kormányon vagy éppen ellenzékben volt a Szövetség. Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök ezt az elvet teljesen természetesnek tartja, hiszen úgy véli: a Szövetség a kisebbségi kérdés zászlósaként a legerősebb hangon tudja artikulálni a jogsérelmeket, közel hét százalékos, arányos képviseletével lehetősége van arra, hogy beleszóljon a döntések alakításába, hogy a többi elismert romániai kisebbségi közösség ügyét is előre mozdítsa. Az ügyvezető elnök rámutatott: bár Laczikó Enikő kinevezésével Romániában nem oldódik meg a kisebbségi kérdés, a Szövetség azt a feladatot szánja neki, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak korlátozására. „Nekünk, Szövetségként továbbra is az a feladatunk, hogy fejlesszük, hogy tökéletesítsük a nemzeti kisebbségek védelmének rendszerét. Ezt demokratikus eszközökkel, konstruktív párbeszéddel akarjuk elérni. Az önkormányzatokban, a parlamentben, de a kisebbségi államtitkár révén is hangot kell adnunk a román diplomácia ferdítéseinek. Hangosan kell mondanunk: Románia nem modellértékű, ami a kisebbségi jogok betartását illeti” – összegzett Porcsalmi Bálint. (rmdsz tájékoztató)
Bejegyezte: dátum:

Ilyen volt a százezres csíksomlyói búcsú

2017. június 3. 
A 450 éves csíksomlyói búcsúra az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából is érkeztek zarándokok. Idén is százezres nagyságrendű tömeg vett részt a csíksomlyói hegynyeregben zajló búcsú ünnepi szent miséjén. Az idei zarándoklat során - a szervező ferences rend tájékoztatása szerint - arra is emlékeztek, hogy 450 évvel ezelőtt azért gyűltek össze pünkösd szombatján Csíksomlyón a katolikus hitükhöz hű székelyek, hogy segítséget kérjenek a hitükben való megmaradáshoz, és hálát adjanak Istennek és a Szűzanyának ezért a segítségért. 
Az 1567-es segítségkérés a protestánsok és katolikusok közötti erdélyi vallási villongások közepette történt.
(Fotó: Balogh Zoltán/MTI) 
A búcsú idei mottója a 450 éve megfogalmazott "Tarts meg minket őseink szent hitében!" kérés. 
A zarándoklaton idén is részt vett Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. 
A képen a búcsúra tartó csíkszentdomokosi keresztalja gyalogos zarándoklata Csíkmadaras határában. (Veres Nándor/MTI)
A csíksomlyói hegynyeregben állították ki a búcsúra azt a Misericordia (irgalmasság) feliratú installációt, amely a magyar állam ajándéka volt Olaszországnak, Rómának, valamint tiszteletadás a Szentszéknek az irgalmasság évévé nyilvánított 2016-os évben. 
A Duna televízió által élőben közvetített misét Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatta be, a szentbeszédet Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondta. A szentmisén jelen volt Michael Anthony Perry, a ferences rend legfőbb elöljárója, Assisi Szent Ferenc 121. utódja a rend élén. .




Fotók: Alfahir




Fotók: Alfahir











Fotók: Alfahir
Bejegyezte: dátum:

Elsőáldozás Pécskán

2017. május 30.
Tizenhat ünneplőbe öltözött gyermek vonult át vasárnap délelőtt a plébániáról a pécskai római katolikus templomba ft. Czeglédi Ferenc plébános, Bella Ibolya hitoktató és a ministránsok társaságában, a büszke rokonok előtt, hogy az ünnepi szentmise keretében első ízben vegyék magukhoz az Oltáriszentséget.
Több hónapos felkészülést követően, az izgalmak ellenére, az elsőáldozók hibáltlanul imádkoztak, énekeltek, mondták el verseiket.
Az idei pécskai elsőáldozók névsora a következő: Kocsik Renáta Emma, Hajas Roberta, Nagy Antonió, Kovács Anton Márton, Szénási Jozefina, Creţ Klaudia Beatrice, Karnis Zoltán, Rognean Karina Ana, Kecskés Fábián Andor, Juhász Szilvia, Rohács Denisa Bianka, Raţ Gabriel, Molnár Dominik, Hajas Denisia, Zágoni Szabó Ronald, Rácz Henrietta Boglárka.
A szentmisét követően, a már hagyományos kakaós tej és kalács elfogyasztása után, az elsőáldozók a templomban, vagy a mellette lévő Szentháromság parkban fotózkodtak, majd családi körben folytatták az ünneplést.
Sinka Pál
Bejegyezte: dátum:

Nemzetpolitikai küldetés az aradi magyarokkal való kapcsolattartás

2017. június 1.
A két alpolgármester

Március végén Pécsett írták alá a baranyai megyeszékhely és partiumi testvérvárosa, Arad közötti idei együttműködési megállapodást. Szerdán már Aradon a konkrét eseményekről, közös és kölcsönös programokról egyeztettek a két önkormányzat kulturális szakbizottságainak tagjai. A hivatalos tárgyalás után a Kölcsey Egyesület által a minorita templomban szervezett aradi magyar gyerkkórus-találkozóra is ellátogatott a pécsi küldöttség képviselője, mert mint mondta, az aradi magyarokkal való kapcsolattartás nemzetpolitikai küdetés.
Bejegyezte: dátum:

Határ menti együttműködésekről egyeztettek Gyulán

2017. május 17.
Gyula az interreges pályázatoknak köszönhetően szeretné megerősíteni a nagyváradi színház és a gyulai teátrum együttműködését, illetve elsősorban Araddal közösen mélyítenék el a civil szervezetek kapcsolatát.
Aradi polgármesterek a tanácskozáson. Fotó: gyulatelevizio.hu

Az elmúlt év decemberében megjelentek az INTERREG V-A Románia–Magyarország határon Átnyúló Együttműködési Program egyes prioritásainak a felhívásai. A közeljövőben újabb pályázati lehetőségek fognak megnyílni, amelyek a települések fejlesztését, a határ két oldalán lévő önkormányzatok gazdasági, kulturális, civil és turisztikai együttműködésének az erősítését szolgálják.
A lehetőségekről tájékoztatták a határ menti magyarországi és romániai megyék településeinek önkormányzati vezetőit kedden Gyulán. A fő előadó Perényi Zsigmond, a magyar Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára volt.
A Gyula Televízió beszámolója szerint a következő időszakban a katasztrófavédelemmel, vízgazdálkodással és a természeti örökség védelmével kapcsolatos programok kerülnek a középpontba. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság régóta bír jó határon túli kapcsolatokkal, és ezt a lehetőséget sem szeretnék kihagyni. Most román oldalon a Köles-érnél található tulkai zsilip rekonstrukciójára kerülne sor. Ez a magyar fél számára is fontos, mert javulnának az esélyei a kisvizes időszakban végrehajtott ökológiai vízpótlásnak. Magyar oldalon a szanazugi árvízvédelmi központ korszerűsítésére készülnek.
Az interreges pályázatokra nagy lehetőségként tekint a gyulai városvezetés is. 
Kónya István alpolgármester elmondta, a hamarosan megjelenő, új felhívások Araddal és Nagyváraddal a kultúra, az oktatás és a civil szféra területén kínálnak lehetőségeket, ezek között talán a legfontosabb, hogy felújíthatják a Ladics-házat és az aradi kultúrpalotát. 
Gyula az interreges pályázatoknak köszönhetően szeretné megerősíteni a nagyváradi színház és a gyulai teátrum együttműködését, illetve elsősorban Araddal közösen mélyítenék el a civil szervezetek kapcsolatát.
Bejegyezte: dátum:

A Nemzeti Összetartozás Napja

2017. június 1.
A Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) alkalmából a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium Népzenei Kamaraműhelye lép fel Aradon. A június 6-án, kedden 18 órakor a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében kezdődő est címe Gyökereink – magyar népzene és historikus énekek.
Mindenkit szeretettel várnak a szervezők és az előadók.
Bejegyezte: dátum:

„Van, amikor a történelem kegyes is hozzánk”

2017. június 5.
Sok érdeklődőt vonzott a könyvbemutató

Szombat délelőtt mutatták be a nagyzeréndi kultúrotthonban Fazekas József A visszajáró történelem útjaincímű könyvét. Ez több egyszerű monográfiánál, hiszen a helytörténet, etimológia és földrajzi leírás mellett az elmúlt fél évszázad kulturális és közéleti keresztmetszetét is bemutatja a Fekete-Körös menti falunak. A nyugdíjas történelem- és földrajztanár, volt kultúrházigazgató könyvében az általa írt újságcikkek, illetve a Zeréndről készült tv- és rádióriportok írott változatai is bekerültek, de a községi elöljárókkal is olvasható interjú.
A könyv szerzője

A délelőtt rendezvény sok helybélit vonzott, de a környékről, Simonyifalváról, Erdőhegyről, Kisjenő-Erdőhegyről, Nagyszalontáról stb. is rendegeteg érdeklődő eljött. A műsor moderátora Kiss Csilla, a zeréndi kultúrház igazgatója volt, a könyvet és a szerzőt Nagy István pécskai fizikatanár, a kötet szerkesztője és Pelokné Csordás Gabriella méltatta.
A nagyvarjasi születésű, Sarkadon élő Szabó István akalmi beszéddel emlékezett meg június 4-ről, a trianoni békediktátum 97. évfordulójáról.
Szabó István
Az alkalomra ismét összeállt a Fazekas Irén által egykoron felkészített iskolai kórus, és a lányok (ma már többnyire asszonyok) néhány dallal örvendeztették meg a közönséget. 
A könyvbemutató végén Pataky Lehel Zsoltnak mesélt könyvről a szerző, Fazekas József. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút:
Bejegyezte: dátum: