2017. június 5.
Május utolsó hétvégéjén szervezték meg Tenkén, a Református Művelődési Központban a „Fekete-Körös völgye kincsei II.” konferenciát. A vidék, ahol tízegynéhány településen alig pár ezer magyar él csak manapság, igen gazdag hagyományokban, kultúrában, gazdaságban, természeti kincsekben. S erre nem hullhat rá a feledés pora – vélik a találkozósorozat szervezői.
Az első nap, május 26-án a konferencia főszervezője és házigazdája, Berke Sándor helybéli református lelkipásztor köszöntötte a meghívottakat és érdeklődőket, majd Dénes István Lukács, a Bihari Református Egyházmegye esperese tartotta a nyitóáhítatot. Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke is üdvözölte a tanácskozást, majd mint vízügyi szakember beszélt a Fekete-Körös állapotáról, a környezetvédelemről, a teendőkről.
A gyulai Juhász András, a Körösvidéki Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság szakmérnöke a Fekete-Körös völgye vízrajzi helyzetét ismertette, térképeken és fényképeken keresztül. Az évente megrendezett evezőstúra egyik szervezője, Gila Csaba, a Szent István Egyetem tanársegédje bemutatta, hogy hol, milyen jelentősebb pontok vannak a Fekete-Körös mentén (sziklafal, zúgó, gát), amelyeket fel kell tenni a térképre. Papp János nyíradonyi muzeológus, preparátor vetítéssel mutatta be a völgy és régió élővilágát. Külön kihangsúlyozta a védett növényeket és állatokat.
A vaskósziklási Mátyási Lajos, a földtani tudományok doktora röviden ismertette a tenkei Czárán Gyula Barlangász Klub – Románia legkisebb, de annál tekintélyesebb szpeológus csoportjának – történetét, eredményeit. 1969-ben Csák Kálmán muzeográfus- és közgyűjtemény-alapító irányításával alakult meg és működött a kezdetben középiskolásokból álló csoport a tenkei múzeum égisze alatt, amely a Béli- és Királyerdő-hegység karsztjával ismerkedve, azt kutatva a hetvenes években országos hírűvé vált. A klub mutatta be az első teodolittal feltérképezett földalatti barlangrendszert. 1985 után részt vesznek egy közös egyezmény kivitelezésében, melynek célja a Pádis–Varasó–Boga karsztvidék átfogó kutatása. Óriási eredményeket értek el, több mint 150 barlang és több karsztvölgy felmérésével, tudományos feldolgozásával.
A folytatásban Boros István ny. lelkipásztor (Belényesújlak) Benedek István író életét és munkásságát ismertette, aki pszichiáterként szakorvos számos munkával gyarapította az orvosi, valamint a regényirodalmat.
Erdész Ádám történész, Békés megyei főlevéltáros Márki Sándor pályája címen ismertette, hogyan jelenik meg a Fekete-Körös vidéke a neves tudós és közíró történetírói munkásságában.
Nagyon érdekes előadást tartott Bakó Endre debreceni irodalomtörténész Nadányi Zoltán, a bihari trubadúr címen. Saját kora nem tartotta nagy irodalmárnak a költőt, mégis nagyot alkotott. A Tenke melletti Feketegyörösön született, de élete nagy részét Nagyváradon és Berettyóújfaluban leélt Nadányi főleg szerelmes költeményekkel tűnt ki. Ezekből Meleg Vilmos színművész adott ízelítőt, magával ragadva a közönséget.
Dénes László tenkei születésű, Nagyváradon élő költő, szerkesztő Dél-Bihar irodalmáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a történelmi vármegyének ez a része világirodalmi nagyságokat is adott, bár ez jórészt a Nagyszalontáról indultak kapcsán mondható el. Ráadásul tényleg múlt időben, mert ma már pezsgő irodalmi élet Arany János szülővárosában sincs, nemhogy Belényesben, Tenkén, Sarkadon vagy a régió más településein. Nagy felelősség ma már a nemzet azon „napszámosaira” hárul (oktatókra, papokra, népművelőkre, elöljárókra stb.), akik a magyar irodalmi értékek, illetve általában a magyar szellemi teljesítmények és a kulturális örökség felmutatásával, közvetítésével, ápolásával nemzetmegtartó feladatokat látnak el, dacolva a népességfogyással, elanyagiasodással és elidegenedéssel.
A nap zárásaként Nadányi Zoltán tiszteletére emléktáblát avattak a Művelődési Központ falán
Másnap, szombaton maga Csűry István királyhágómelléki református püspök tartotta a nyitóáhítatot.
Benedek Csaba szolnoki néprajzkutató a Fekete-Körös völgyében gyűjtött népi értékeket mutatta be képeken keresztül, Tárgyaink utóélete címen. Katona Edit néprajzkutató Budapestről érkezett, Erdélyen innen, Alföldön túl – a Fekete-Körös völgye a századfordulón címmel tartott előadást. Györffy István tudományos vállalkozása a Fekete-Körös völgyében élő magyarság kutatásaként ismert leginkább a szélesebb és a szakmai közvéleményben, de tanulmányainak újraolvasása és a gyűjtött tárgyak, térképek, a készített fényképek áttekintése után sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki, sőt úgy tűnik, hogy Györffyt – az ugyanebben az időben ott kutató Bartók Bélához hasonlóan – lenyűgözte a hegyvidéki román falvak magyarokéhoz hasonlítva még archaikusabb, „ősi” világa. Éppen ezért a többségi románság néprajzi képe is gazdagon megjelenik kutatásában. Györffy különleges régészeti lelethez hasonlítható néprajzi gyűjtése kapcsán a Fekete-Körös-völgy példáján keresztül kézzelfogható közelségbe kerülnek azok a kulturális-gazdasági-társadalmi változások is, amelyek a 19. század második felének magyarországi falvaiban végbementek.
Bartók 1906-ban kezdte meg a magyar népdalok módszeres gyűjtését, de hamarosan ráébredt arra, hogy a magyar népzene sajátosságai, és általában a kelet-európai népek parasztzenéi közt található összefüggések megértéséhez tanulmányoznia kell a nemzetiségek zenéjét is. A román népzene hatását keresve jutott el Györffyvel egy időben a Fekete-Körös völgyébe, ahol 1909-ben, 1910-ben és 1911-ben többhetes gyűjtőútjai során a Magyar Néprajzi Múzeum támogatásával több mint 350 román, valamint 1912-ben Gyantán és Köröstárkányban 44 magyar népdalt gyűjtött. Bartók Bélának a Fekete-Körös völgyében végzett kutatómunkáját és Ioan Buşiţia belényesi tanárhoz fűződő barátságát a tiszaföldvári Vágner Szabó János tájkutató, publicista ismertette.
Dukrét Géza ny. tanár, ismert helytörténész és műemlékvédő, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke Bunyitay Vince címzetes püspök, történelemtudós életét és munkásságát ismertette, bemutatva fontosabb műveit. A váradi püspökség története című monumentális munkája, döntően befolyásolta az egyháztörténeti kutatásokat. Ma is példaképe a vidéki helytörténészeknek.
Soós József Tamás gyantai lelkipásztor Köteles Pált, az írót, az újságírót mutatta be. Gyantán született 1927-ben, Kolozsváron járt egyetemre, 1950-től másfél évig politikai fogoly volt, majd napszámos, segédmunkás, technikus. Az 1960-as évek közepétől ismét tevékenyen bekapcsolódott a romániai művelődési életbe, de a zaklatások elől Magyarországra települt, ahol 1982 szeptemberében jelent meg Töprengés egy torzkép előtt című esszéje, amelyben elemezte és bírálta Ion Lăncrănjan román publicista Gondolatok Erdélyről című kommunista-nacionalista propagandakötetét. 1990-től az Erdélyi Magyarság című folyóirat főszerkesztője lett, 1991. decemberi haláláig.
Győri Róbert budapesti egyetemi tanár Fodor Ferenc geográfus életét ismertette, Önéletrajzaim című munkáján keresztül. Tenkén született 1887-ben. Egyetemi tanár volt Budapesten, gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfia-történeti tanulmányok és monográfiák szerzője. Teleki Pál munkatársa volt néprajzi és gazdasági térképei szerkesztésében. Fő területe a gazdaság-tájföldrajz volt. Idősebb korában nagy jelentőségű térképészettörténeti munkásságot fejtett ki, mellyel áttekinthetővé vált a hazai térképészet korai anyaga. Tájföldrajzi, tájtörténeti munkái maradandó értéket rejtenek, néprajzi vonatkozásai gazdagok, melyek jelentős hatással voltak a kortárs etnográfusokra.
Az utolsó előadó Köteles Ágoston tornaújfalui helytörténész volt, aki a konferencia témájától eltérve ismertette saját családi tragédiáján keresztül a Bódva-völgyi, a felvidéki németek és magyarok sorsát, akiket Szibériába hurcoltak, s akik közül kevesen tértek haza. Konkrét számadatokkal illusztrálta e szörnyű tragédiát.
Szintén közvetve kapcsolódott a rendezvényhez Gert Sijl ny. építésvezető Hollandiából az 1990 utáni személyes kapcsolatait, segítségnyújtását ismertető, Kapcsolatok a szeretet nyelvén a Fekete-Körös völgyében című prezentációjával, valamint Bubenyák Máté érdi gyógyszerész, akik egyebek mellett a tenkei szeretetotthonnak is támogatói voltak az évek során
A konferenciát a zilahi Gáspár Attila zenetanár által vezetett Csuprosok citerazenekar műsora színesítette.
