Ambrus István 2017. június 15.
Zajlanak a Magyarnádas és Kistopa között épülő autópálya nyomvonalán a régészeti feltárások, melyek során római és középkori falvak maradványai kerültek elő. A Magyarnádas és Kistopa közötti szakaszon az autópálya építése miatt már múlt év során elkészült a régészeti diagnózis, amelyben 14 lelőhelyet azonosítottak, közülük az egyik Kolozsvártól 60 kilométerre található. Május elején ezek közül a három legnagyobb lelőhelyen elkezdődtek a leletmentési munkálatok. Csók Zsolt régészt, a kolozsvári múzeum munkatársát a leletfeltárási munkálatok folyamatáról kérdeztük, miként zajlik a régészeti munka, a feltárás első fázisai, és egyáltalán honnan lehet tudni, hogy hol érdemes régészeti szempontból értékes leletek után kutatni? Csók Zsolt, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze A szakember elmondta, elsőként a tervezők és a geomérnökök szállnak ki a terepre, majd a tűzszerészek fémérzékelő detektorokkal megvizsgálják a nyomvonalakat, hogy kiderítsék, van-e világháborús bomba az érintett munkaterületen, majd ezt követően kezdik a feltárást a régészek.
“Múlt év során történt egy érdekes eset, a vistai csomópontnál, a jelenlegi körforgalomnál, ahol tűzszerészek vizsgálták a terepet. Ennek során néhány tárgyat találtak, amit zsákokba csomagolva a Kolozsvári Történeti Múzeumba szállítottak, ahol a régészek megállapították a talált tárgyakról, hogy kelta fegyverek és pajzsok. Így derült ki, hogy azon a ponton egy hatalmas kelta temető van. Krisztus előtt III-II. század körüli, az egyik legfontosabb és legkorábbi kelta temető Erdély területén. Ezek után a régészek leletmentesítették az egész terültet” - mondta Csók Zsolt. A régész elmondta, annak érdekében, hogy megállapíthassák, rejt-e az adott terület leleteket, az adott nyomvonalon a szakemberek egy markolóval régészeti szondákat alakítanak ki, amelyből kiderítik, hogy van-e lelőhely. Ha erre rábukkannak, megállapítják, hogy az meddig terjed, majd az érintett zónákat topográfiai koordinátákkal azonosítják, ezt követően kezdődik a leletmentés. Ásatás egy főút építésének nyomvonalán.
Magyarnádas és Kistopa között 14 lelőhely van, amelyekben a neolitikumtól kezdve a bronzkorig minden korszakból találni leleteket. Ezek K.E 3500-4000-től nagyjából minden kronológiai periódust lefednek. A hun, avar, gepida leletek a népvándorlás korához köthetők, ezeket be lehet azonosítani, az őskori leleteket nem lehet népességhez kötni - mondta Csók Zsolt.
„Május 30-án rábukkantunk egy egész római településre is, ahonnan hatalmas amfora-darabokat hoztak felszínre a régészek. Ezek a leletek és a feltárt házak a mostani járószint alatt 20-28 centi mélyen vannak. Ez teljesen érthető, és számítottunk is arra, hogy találunk ilyen tárgyakat, mert ezek gyakoriak. A néhai római város környékén gyakran találni hasonló leleteket.
Szintén Kolozsvárhoz közel, Szucság környékén például egy villa rustica típusú farmot találtak a régészek. Ez a létesítmény azt a célt szolgálta, hogy a római hadsereget ellássa ennivalóval. A római városok teljes perifériájában mindenhol voltak kisebb farmok, amelyek célja az volt, hogy a római hadseregnek megfelelő mennyiségű élelmet biztosítsanak” - mondta Csók Zsolt.
A közelben, Szentmihálytelke területén, egy, a 15. századra keltezhető falu maradványaira is rábukkantak a régészek, amely feltételezhető, hogy a mai település középkori magja lehetett. Itt gödörházak és tűzhelyek kerültek elő, ugyanakkor vas szerszámok, és egy sarkantyú is.
„Ahhoz, hogy megértsünk egy történelmi korszakot, soha nem kell, vagy nem feltétlenül szabad a mai világunk perspektívájából gondolkodnunk. Ma teljesen más szűrőként működik az agyunk, akkor más volt a percepció” - hívja fel figyelmet a a régész. Csók Zsolt azt is elmondta, az említett szakaszon zajló munkálatok során ékszerek még nem kerültek elő, mert egyelőre csak a település perifériáján zajlik a feltárás. A települések szélén kovácsműhelyt és kerámiaégetőt találtak, amelyeket mindig a település szélére építettek, hogy ha netán tűz ütne ki, ne veszélyeztesse a falu lakóházait.
„Rohamosan közeledünk a falu centruma felé a leletmentesítő munkával, és kíváncsian várjuk, hogy mire bukkanunk” - tette hozzá a régész, aki elmondta, hogy a nyári időszak után, a tél folyamán a feltárt leleteket elemzik, illetve az ezzel járó adminisztratív munka is ilyenkor történik.
A jelenleg folyó leletfeltárási és mentési munka Kistopa határáig zajlik, majd az autópálya-szakasz elkészültével az újabb építési terv elkezdésekor a régészeti munka is folytatódik. Kistopáig zajlik az ásatás, majd amikor elkészül azon a szakaszon az autópálya, a leletmentés is halad tovább. A további kutatási szakaszokról egyelőre nem lehet tudni,
