2017. november 25., szombat

FIDESZ: SOROS HAZÁNK ELLENI TÁMADÁSA PÉLDÁTLAN ÓRIÁSI ERŐK ÉS PÉNZEK MOZDULTAK MEG AZ ORBÁN-KORMÁNY LEVÁLTÁSÁRA

2017. NOVEMBER 25. 
Magyar Idők
Teljesen egyértelmű, hogy nyíltan befolyásolni akarják a választások kimenetelét annak érdekében, hogy egy bevándorláspárti kormányt ültessenek az Orbán-kabinet helyére – fogalmazott a Fidesz kommunikációs igazgatója arról, hogy Soros György kampányt indított a nemzeti konzultáció ellen.
– Példátlan külső támadás indult Magyarország ellen Soros György vezetésével. Ő maga és képviselője is beszélt arról, hogy ellenkampányt indítanak a nemzeti konzultáció miatt – jelentette ki Hidvéghi Balázs.
A Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI tudósítása szerint úgy vélekedett: óriási erők és pénzek mozdulnak most meg hazánk ellen, és minden energiára szükség lesz ahhoz, hogy meg tudjuk védeni az országot.
Hidvéghi hangsúlyozta, Soros nemrégiben 18 milliárd dollárt, azaz 4700 milliárd forintot utalt át alapítványi hálózatának, és ebből az összegből fogja finanszírozni a Magyarország lejáratásáról szóló kampányát is. A kommunikációs igazgató emlékeztetett, hogy az üzletember már a 2014-es európai parlamenti választási kampányba is beszállt hatmillió dollárral, és ennek harmadát a magyar választás befolyásolására használta.
Az amerikai spekuláns a nemzeti konzultációval szemben indított kampányt
– Teljesen egyértelmű, hogy nyíltan befolyásolni akarják a magyarországi választások kimenetelét annak érdekében, hogy elmozdítsák az Orbán-kormányt, és egy bevándorláspárti ellenzéki kormányt ültessenek a helyére – jelentette ki Hidvéghi.
Szerinte Soros beveti hálózata összes szereplőjét: az ügynökszervezeteit, az alapítványait, a brüsszeli szövetségeseket, és hazánk ellen hangolja „a zsebé­ben lévő” európai és magyarországi parlamenti képviselőket is, akik „kórusban támadják” a magyar bevándorláspolitikát, a határvédelmet és a nemzeti konzultációt.
Szavai szerint a forgatókönyv része az is, hogy befolyásolni akarják az uniós költségvetési tárgyalásokat annak érdekében, hogy ezáltal is nyomást gyakoroljanak az országra a bevándorláspolitika megváltoztatására.

AZ MPP SZERINT A FÜGGETLENSÉG KINYILVÁNÍTÁSA AZ 1918-AS GYULAFEHÉRVÁRI NYILATKOZATHOZ HASONLÍT

2017. OKTÓBER 30. MTI
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői szerint a katalán függetlenségi nyilatkozat a románok által lakott területek Magyarországtól való elszakadását egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít.
Erről Salamon Zoltán a párt ügyvezető elnöke, és Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az MPP háromszéki szervezetének elnöke beszélt egy hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Kijelentéseiket a Maszol.ro portál idézte.
Salamon Zoltán kijelentette: van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, de nem ott, ahol ezt Bukarestben látják.
„Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához” – idézte a politikust a portál.
Az MPP Hargita megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint Európa általában támogatja az autonómiát, amelyből több is van a területén, és nem támogatja az elszakadást. „Nem tervezünk területi revíziót, hanem országhatáron belüli területi autonómiát szeretnénk” – egyértelműsítette Salamon Zoltán, aki szerint „az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszakadás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz”.
Kulcsár Terza József hozzátette: a román hatalom és a bukaresti média szándékosan félrevezeti a közvéleményt, és összemossa a katalán függetlenedési szándékot Székelyföld területi autonómiájának követelésével, holott nyilvánvalóan két különböző fogalomról van szó.
Kulcsár Terza József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által vasárnap este szervezett őrtűzgyújtás akcióra is kitért. Szerinte a rossz idő ellenére összegyűltek annyian, hogy fel tudják mutatni az autonómia iránti igényt, és lélekben sokan velük voltak.
A polgári párti politikus méltányolta az egyházi méltóságok támogatását, akik a különböző helyszíneken imát mondtak Székelyföld autonómiájáért.

Visszatérni a Kolozsvári Nyilatkozathoz (Bíró Zsolt Sepsiszentgyörgyön)

 18 October 2017
Huszonöt éves a Kolozsvári Nyilatkozat, mely mérföldkő volt az erdélyi magyar politizálásban, ideje lenne leporolni, aktualizálni és ismét a román közvélemény elé tárni a magyar közösség igényeit – nyilatkozta tegnap Sepsiszentgyörgyön Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Meglátása szerint ez a lépés azért is időszerű, mert ma Romániában a hangulat igencsak hasonlít a negyedszázaddal ezelőttihez.
Az MPP elnöke és képviselője elsősorban a parlamentben uralkodó hangulatra utalt, a magyar képviselet minden kérését lesöprik, elutasítják, de egyre sűrűsödnek a magyarellenes uszítások a sportpályákon és a hírtévék műsoraiban is. Úgy véli, fontos lenne pontosan megfogalmazni a magyar igényeket, célkitűzéseket, mert jelenleg ezeket nem ismeri a románság, nem tudják pozicionálni a követeléseket, így odajutunk, mint a közigazgatási törvény módosításának elutasításakor, amikor azzal érveltek, hogy „a magyaroknak semmi nem elég, ha a kisujjukat adják, az egész kezüket követeljük”. „Rögzíteni kellene a célokat, aztán pedig haladni feléjük, ha csak apró lépésekben lehet, akkor úgy, de nem szem elől téveszteni a fontos dolgokat” – fogalmazott Bíró Zsolt. A centenáriumi év küszöbén a magyar képviselet teljesen defenzívába szorult, ezért kell visszavonulni a gyökerekhez, és nagyon pontosan leszögezni néhány alapvető célkitűzést. Elsőként az alkotmánymódosítás szükségességét említette, meglátása szerint a modern román állam megszületésének századik évfordulóján helyet kellene kapniuk az alaptörvényben a gyulafehérvári nyilatkozat fontosabb ígéreteinek, de nagyon határozottan meg kell fogalmazni a székelyföldi területi autonómia igényét, illetve egy gazdasági terv szükségességét Székelyföld felzárkóztatására. 
Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat kihangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának és fejlődésének biztos záloga a belső önrendelkezés elvén nyugvó autonómia megteremtése. Huszonöt évvel ezelőtt az RMDSZ képviselői és szenátorai a kolozsvári Szent Mihály-templomban felesküdtek az erdélyi autonómiatörekvések képviseletére

MPP: A katalánok úgy akarnak elszakadni, mint 1918-ban az erdélyi románok

 MTI  31 October 2017 
Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához – jelentette ki Salamon Zoltán, az erdélyi Magyar Polgári Párt ügyvezető elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői szerint a katalán függetlenségi nyilatkozat a románok által lakott területek Magyarországtól való elszakadását egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít. Erről Salamon Zoltán a párt ügyvezető elnöke, és Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az MPP háromszéki szervezetének elnöke beszélt egy hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Kijelentéseiket a Maszol.ro portál idézte.
Salamon Zoltán kijelentette: van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, de nem ott, ahol ezt Bukarestben látják. „Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához” – idézte a politikust a portál.
Az MPP Hargita megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint Európa általában támogatja az autonómiát, amelyből több is van a területén, és nem támogatja az elszakadást. „Nem tervezünk területi revíziót, hanem országhatáron belüli területi autonómiát szeretnénk” –egyértelműsítette Salamon Zoltán, aki szerint „az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszakadás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz”.
Kulcsár Terza József hozzátette: a román hatalom és a bukaresti média szándékosan félrevezeti a közvéleményt, és összemossa a katalán függetlenedési szándékot Székelyföld területi autonómiájának követelésével, holott nyilvánvalóan két különböző fogalomról van szó. Kulcsár Terza József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által vasárnap este szervezett őrtűzgyújtás akcióra is kitért. Szerinte a rossz idő ellenére összegyűltek annyian, hogy fel tudják mutatni az autonómia iránti igényt, és lélekben sokan velük voltak. A polgári párti politikus méltányolta az egyházi méltóságok támogatását, akik a különböző helyszíneken imát mondtak Székelyföld autonómiájáért.
(MTI)

Szorosabbra fűzné Székelyföld és Gagauzia kapcsolatait az MPP

29 September 2017 MTI
Szorosabbra fűzné Székelyföld és a Moldovai Köztársaságon belül területi autonómiával rendelkező Gagauzia kapcsolatait a Magyar Polgári Párt (MPP). Erről Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei parlamenti képviselője beszélt egy pénteki sajtótájékoztatón.

Kulcsár Terza József • Fotó: Bíró Blanka

Beszámolt arról, hogy szerdán Chișinăuban a moldovai kormány épületében találkozott Irina Vlah gagauz kormányzóval, aki a moldovai kormánynak is tagja. Kulcsár Terza József szerint egyetértettek abban, hogy szükség van a székely–gagauz kapcsolatok szorosabbra fűzésére, és ezt testvértelepülési kapcsolatok létesítésével tartották lehetségesnek.
A székelyföldi képviselő szerint mindkét népcsoportnak van mit tanulnia a másiktól. Elmondta: Irina Vlah azt tartotta irigylésre méltónak, hogy a székelyek megőrizték anyanyelvüket, hiszen a gagauzoknak ma már csak mintegy 60 százaléka beszéli a gagauz nyelvet, mely a töröknek egy nyelvjárása. Hozzátette, a székelyek a működő autonómiát tanulmányozhatják Gagauziában.
Lám, 1994 óta működik ez az autonómia egy olyan országban, ahol sokkal nehezebb körülmények között élnek az emberek, mint mi, és semmi baj nem lett belőle” – fogalmazott Kulcsár Terza József.
Úgy vélte, nemcsak az autonómia nyugati modelljeit kell tanulmányozni, hanem a keletieket is, és hogyha más nemzeti közösségeknek joguk van az autonómiához, akkor ennek a székelyeket is meg kell illetnie.
A képviselő arra emlékeztetett, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi és erdélyi vezetői ügyében a román állam arra tett kísérletet, hogy terroristának bélyegezze meg azokat, akik autonómiát kérnek Székelyföld számára, és ez a törekvés a Nagy-Románia létrejötte centenáriuma közeledtével is tetten érhető.
Azt is hozzátette: nagyon időszerűvé vált, hogy benyújtsák a székelyföldi autonómia statútumtervezetét a román parlamentben.
A mintegy 1800 négyzetkilométer területű Gagauzia az 1994-es moldovai alkotmány alapján vált autonóm területté. Az alaptörvény értelmében a megválasztott gagauz kormányzó tagja lesz a chisinaui kormánynak is.
A keresztény vallású gagauzok az altáji török népek közé tartoznak. A régió 160 ezer fős népességének nagy része gagauz nemzetiségű, de jelentős számban élnek itt románok, bolgárok, ukránok és oroszok is.

2017. november 24., péntek

Megmentik Merkelt

Fellegi Tamás, 2017. november 24., Privátbankár.hu
A német szociáldemokraták úgy tűnik, hajlandók arra, hogy valamilyen formában megtámogassák Angela Merkelt a kormányalakításban, így ne kellejen a kormányalakítás képtelensége miatt máris új választásokat kiírni, melyeket valószínűleg ugyanúgy nem tudna egyik nagy párt sem megnyerni, mit két hónapja. A kancellár ismét túlél egy válságot.
Weimar kísértete
Nem ez az első súlyos válság, amit Angela Merkelnek túl kell élnie, és úgy tűnik, bejöhet neki a kockázatos húzás, miszerint előrehozott választások lehetőségét vetette fel. Ez ugyan nem lenne jó neki, ahogy Theresa Maynek sem jött be, viszont ez a lehetőség minden felelősen gondolkodó erőt elgondolkoztatott, élen a szocdemekkel. Egy kormányalakítási csőd miatti újból általános választás nagyon rosszul mutatna Európa legnagyobb demokráciájában, amely a kontinens és főleg az eurózóna vezető ereje is egyben, és hát a Weimari Köztársaság emléke is kísért, ahol állandóan ez ment, örökös kormányválság volt.
Így most a szociáldemokraták úgy döntöttek, hogy hajlandók tárgyalni Merkel pártszövetségével, a CDU/CSU-val. Alapvetően azt szeretnék, ha kívülről támogatnának egy kisebbségi kormányzást, vagyis minden egyes szavazásnál szükség lenne a támogatásukra, Merkel viszont inkább nagykoalíciót szeretne velük, hisz az biztosítja a stabil kormányzás lehetőségét, ahogy ez már két ciklusban is történt Merkel kancellársága alatt.
A jónevű pártvezér dilemmája
Eddig leginkább Martin Schulz, az SPD vezetője ellenezte a nagykoalíciót és általában a kormányban való részvételt, ami részéről érthető is, mivel ő saját jövőbeni lehetséges kancellári karrierjét próbálja építeni, és ha kimarad a kormányzásból, értelemszerűen sokkal könnyebb úgy lefolytatni egy kampányt a következő választásokon, ha már jó ideje nincsenek hatalmon, így tiszta lappal indulhatnak.
Schulzra azonban pártjában is komoly nyomás nehezedett, mondván, az ország érdeke fontosabb, mint a párt vagy a párt vezetőjének ambíciói, és pont ez az, ami a mai német politikai rendszerben egy nagy előny. Persze nem mondják, hogy most akkor automatikusan jöhet a nagykoalíció, vagy hogy egyáltalán arról tárgyalnának, de hét nekik is kell egy stratégia, egy határozott irányvonal, és kellenek komoly ütőkártyák a tárgyalásokon, hisz alapvetően most ők tesznek szívességet a politikai ellenoldalnak.
Többfelé vágott torta
A múlt hétig úgy nézett ki, hogy a CDU/CSU a szabaddemokratákkal tud kormányt alakítani, de utóbbiak visszakozása miatt ez meghiúsult. A CDU-CSU kapta ugyan a legtöbb szavazatot a választásokon, azonban a jobboldali AfD és a szélsőbalos Der Linke bejutása miatt nem érték el a többséget, a torta többfelé oszlik, szükség van egy koalíciós partnerre. Frank-Walter Steinmeier német elnök, aki komolyan veszi azt a szerepét, hogy őrködjön az ország politikai egysége fölött, maga is sürgette a szocdemeket, hogy tárgyaljanak, ő maga is úgy nyilatkozott, hogy jó lenne elkerülni az újabb rendkívüli választásokat.
Schulznak azért is kellemetlen a helyzet, mert hétfőn még kizárta a tárgyalásokat, de hát első a haza. Ezek után, noha valószínűleg kimerítő tárgyalások következnek, végül valószínűleg feláll egy stabil német kormány Merkel vezetésével. A devizapiac mindenesetre már megelőlegezte a sikert: az euró az utóbbi két napban nagyot emelkedett a dollárhoz képest.

2017. november 22., szerda

A BÚVÁROK, AKIK ÖNKÉNT MENTEK A HALÁLBA! ÁLDOZATUK SOK EMBERT MENTETT MEG A VILÁG LEGDURVÁBB ATOMKATASZTRÓFÁJAKOR!

Laza Bálint az Indexen róluk emlékezett meg.
A világ eddigi legtragikusabb, az emberi mulasztás és hanyagság miatt bekövetkezett atomkatasztrófája, a csernobili atomerőműben, aminek 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a legrosszabb, ami ilyenkor történhet: a nukleáris olvadás. 
Fotó: Tűzoltók, katonák százait vezényelték a katasztrófa helyszínére, a halálba hogy a mentésben részt vegyenek
Az így keletkező tüzet három napig se tudták eloltani és olyan hatalmas mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott ki az atmoszférába, ami az egész kontinensre hatással volt. A radioaktív felhő, ami elérte hazánkat többek között az akkor még magzatként édesanyjukban fejlődő kicsikre is hatással volt, többek között e sorok írójára is, tehát a katasztrófa több millió embert érintett!
Még úgy is, hogy volt három olyan ember, aki ha nem lett volna, akkor valószínűleg egy egész generáció hiányozna az emberiség fejlődéséből, ugyanis ők voltak azok, akik a világméretű katasztrófát megelőzték, történetüket azonban sokáig senki nem ismerhette.
"Tíz nappal az első robbanás után egy másik, az előzőnél is komolyabb fenyegetés is megjelent a csernobili atomerőműnél: egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén állt, ezt használták a lángok ellen a tűzoltók. A nukleáris reakció moderátora ebben a típusban még grafit volt, nem pedig víz, mint a mai reaktorokban; ezért tudott égni, ezért kellett oltani.
A reaktorban addigra agyag, homok és bór volt: ezeket helikopterekkel juttatták oda, így próbálták megfékezni a tüzet. Az eredmény lávaszerű anyag volt, felgyűlt a reaktormag körül, lassan átégette volna magát, majdnem elérte az alatta található vizet. Ha odáig eljutott volna, a keletkező gőz, tömeges robbanások, az abból keletkező radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna" - írja Laza Bálint

A lávaszerű massza - fotó: Wikipédia

Az egyetlen megoldás az volt, ha valahogyan leeresztik a radioaktív vizet, hogy megelőzzék a még nagyobb bajt. Ez viszont csak emberi erővel ment, úgy, ha néhányan leereszkednek a biztos halált jelentő vízbe, és kinyitják a kapukat.
A három férfi önként jelentkezett: Valerij Bezpalov és Alekszej Ananenko az atomerőmű mérnökei, és Borisz Baranov csernobili munkás. Tudták, hogy ez a küldetés az életükbe fog kerülni, mégis lemerültek, ráadásul különleges védőruha nélkül, egyszerű búvárfelszerelésben. Baranov lámpája az akció közben elsüllyedt, így tapogatózva, de mégis sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon. Visszatérésük után nem sokkal mindhárman meghaltak.

Alexei Ananenko and Valeri Bezpalov

Segítségüknek és áldozatuknak hála 20 ezer tonna víz folyt ki, ami megakadályozta azokat a robbanásokat, amik az akció nélkül egyértelműen bekövetkeztek volna.
Két héttel a merülés után azonban Alekszej és Valerij is életét vesztette egy moszkvai kórházban, nem sokkal később követte őket Borisz is. Csak speciális, leheggesztett koporsóban tudták őket eltemetni.


Köszönjük nekik az áldozatot, rengeteg életet, amit megmentettek! Sose meredjen feledésbe nevük!

2017. november 21., kedd

Korszerű, Aradon gyártott villamost tesztelnek Temesváron

2017. november 21. 
Kísérleti jelleggel közlekedik Temesvár normál nyomtávú villamoshálózatán egy, az aradi Astra vasútikocsi-gyárban készült korszerű, alacsony padlós villamos.

Gheorghe Sârbu, az aradi vállalat igazgatója az Economica.net gazdasági hírportálnak elmondta, a szinte teljesen romániai alkatrészekből készült Autentic a gyártók reményei szerint kedvező árának köszönhetően számos hazai és külföldi nagyváros utcáin látható lesz majd. A modern, légkondicionáló berendezéssel felszerelt, alacsony padlós villamos kétirányú és több mint 150 utas szállítására alkalmas, annak függvényében, hogy hány modulból áll. Gheorghe Sârbu elmondta továbbá, a megrendelő igényeinek függvényében egy Autentic típusú villamos 1,2-1,4 millió euróba kerül és legalább 30 százalékkal olcsóbb, mint a hasonló, külföldön gyártott villamosok.
Temesváron egyébként jelenleg harminc Wegmann GT4-es villamos közlekedik, amelyek felújítását két évvel ezelőtt kezdte el a helyi önkormányzat. A 14,4 millió euró értékű szerződés értelmében az egykori brémai kocsik korszerűsítése 2019-ben fejeződik be.
[Forrás: kronika.ro]

Nemzetegyesítés a mezőgazdaságban is

A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma zajlott november 9-én, csütörtökön a horvátországi Karancson, amelyen részt vett Csomortányi István is, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségének elnöke is.
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) mintegy húsz tagszervezetének vezetői tartottak egyeztetést a horvátországi Karancs (Karanac) községben.
A KEF magyarországi alapítói – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Orosháza és Térsége Gazdakör, a Földművelésügyi Minisztérium – mellett Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából, valamint Szlovákiából érkeztek magyar gazdálkodó szövetségek és egyesületek vezetői a találkozóra.
A KEF karancsi rendezvényén a szervezetek beszámoltak eddigi és tervezett programjaikról, továbbá köszönetet mondtak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) és a magyar kormánynak is azért, hogy fokozott figyelemmel kíséri tevékenységüket, segítő kezet nyújt nekik. Az unión belüli térségekből érkezettek az EU Közös Agrárpolitikájának reformjával kapcsolatos álláspontjukat is megvitatták, a kárpátaljai és a szerbiai tagszervezettel pedig egyeztettek a regionális együttműködés továbbfejlesztéséről.
Győrffy Balázs, a KEF és a NAK elnöke megerősítette: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden lehetséges szakmai segítséget megad a határon túli gazdálkodók, gazdaszervezetek számára.
A Kárpát-medencén belüli magyar gazdák összefogásának egyik nagyon jó példája a Magyarok Kenyere program: az egész Kárpát-medencét átfogó kezdeményezés minden rekordot megdöntött 2017-ben. Idén 3900 áldozatkész magyarországi és határon túli magyar gazdálkodó mintegy 600 tonna búzát gyűjtött össze, így – az őrlés után – 360 tonna lisztet juttattak karitatív célokra. A határon túli területek az elmúlt években is aktívak voltak a programban, azonban idén még több, 150 tonna gabonával járultak hozzá annak sikeréhez. Összesen 1600 határon túli gazda állt a kezdeményezés mellé, és adományozott búzát, amely rászoruló határon inneni és túli gyermekekhez jut el kenyér, péksütemény formájában.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelt célkitűzése a külhoni magyar agrártársadalom szellemi, gazdasági, kulturális megerősödése, amelyhez a tárca a jövőben is minden támogatást meg fog adni – hangsúlyozta Tóth Katalin helyettes államtitkár is az agrárkonferenciáján.
A Karancson megrendezett eseményen a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy rendkívül fontos a vidéki térségek közösségeinek megerősödése, amihez azonban szükséges a magyarság jelentős részének megélhetést biztosító agrárium és a mezőgazdaság fejlesztése.
Ezt a cél szolgálják Magyarország Kormányának gazdaságfejlesztési programjai, melyek az agrár- és vidékfejlesztési vállalkozások versenyképességének javítását hivatottak elérni, elősegítve a legfontosabb nemzetpolitikai célt, vagyis a magyar emberek szülőföldön való érvényesülését. A különböző szellemi, kulturális, illetve gazdasági vetületű nemzetpolitikai programok sikerességének biztosítása során lényeges szempont, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt helyezett eddig is, és helyez a jövőben is a szomszédos országokkal való szoros együttműködésre – tette hozzá a szaktárca helyettes államtitkára.
Tóth Katalin ezt követően kitért arra is, hogy az elmúlt két évben az Földművelésügyi Minisztérium a Miniszterelnökséggel közösen működtette azt a hiánypótló falugazdász programot, amelynek segítségével többek között a határon túli magyar nemzetiségű gazdákhoz is eljuthatnak a munkájukat segítő információk, legyen az támogatási vagy akár szakmai jellegű.
Meggyőződésem, hogy a magyar vidék – amely nem zárul le a jelenlegi országhatárok mentén – nagyszerű természeti adottságaira és hagyományaira támaszkodva, illetve a Kárpát-medencei agrár- és vidékfejlesztés jelenlévő prominens képviselőivel együtt dolgozva, elérheti azt, hogy a szorgalom és a hozzáértés eredményre vezessen – zárta szavait Tóth Katalin.
Csomortányi István, az EMGE-Szövetség nevében beszámolt a falugazdász-program jelenlegi állásáról, mely programot, kislépésekben ugyan, de régió-szerte sikerült elindítani. A magyarországi segítségnek köszönhetően számos erdélyi előadás, tanulmányút segítette ebben a gazdaszervezeteket. Ismertette az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK), elért kiemelkedő eredményeket, majd hozzátette: e rangos rendezvényen elért elismerés tükrében az érmelléki márka (Búzavirág) mintájára az aranyosszéki gazdák is elindították a helyi brand kialakítását, termelői vásárok szervezésével, minőségi termékek forgalmazásával, népszerűsítésével.
Mindezek sikeres továbbviteléhez nélkülözhetetlen a magyarországi szaktárcával való további együttműködés, mivel a földművelésben mindig az egymásrautaltság, az egymássegítés volt a döntő tényező – mondta Csomortányi István – közölte az Érmelléki Gazdák Egyesülete.

Konzuli napot tartottak Mihályfalván

November 14-én, kedden, konzuli napot tartottak Érmihályfalván, ahol a lakosok a magyar állampolgársághoz szükséges irataikat adhatták le, ugyanakkor regisztrálhattak a 2018-as magyarországi választásokra is, de az anyakönyvezési ügyintézésre is lehetőség nyílt.
Az eseményen 16 állampolgársági kérelmet adtak le a jelenlevők, összesen 27 fő részére, ezek között szerepelt egy érseléndi hadiárva számára intézett kérelem is. 
A magyarországi választásokra 192 regisztrációt sikerült elvégezni. Anyakönyvezésre 5 esetben került sor, míg útlevelet nyolcan igényeltek.
Mindazok, akik a honosítási eljárásban állampolgárságot szereztek mielőbb jelezzék az adataikban bekövetkezett változásokat: születéseket, házasságkötéseket, haláleseteket, valamint egyéb adatmódosításokat,  anyakönyveztetési okokból.

Az információ

Sokszor megesik az újságíróval, hogy az elöljáróra, osztályvezetőre, neadj’Isten önkormányzati képviselőre rosszkor „tör rá” az információért. Ha nem jó órában tudakozódik a településeket érintő közügyekben, meglehet, nagy bajban lesznek mindannyian. Az sem mindegy, milyen újságtól jön az emberfia, mert az önkormányzati tótumfaktumok politikai színezete, na meg a lap arculata sem mindig passzolnak szerencsésen egymáshoz.
Miután tehát a firkász felölti a legbizalomgerjesztőbb fizimiskáját, majd kölcsönösen megbizonyosodnak egymás jószándékáról (ha létezik ilyen egyáltalán), elkezdődhet az „információ-áramoltatás”.
Ha a lapíró találomra és előzetes egyeztetés nélkül teszi fel kérdéseit, könnyen megeshet, a válaszokból dolog lesz valósághű írást összehoznia. Az évek során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, mindenki jobban jár, ha előbb letelefonálja mi járatban lesz másnap, hogy még csak „véletlenül” se tájékoztathasson félre a városgazda, városatya, községi polgármester, illetve egyéb „hivatalok” principálisai. Így a lap háza elejét sem érheti szó. Sőt, a firkásznak sem kell orrvérzésig dokumentálódnia egy-egy témakörben, mint mondjuk egy-egy projekt vagy versenytárgyalás törvényes kerete, határon túli vendégek, meghívottak titulusai, számadatok helyessége. Az utóbbinál, annál inkább, mivel nem tudni új vagy régi lejben közlik-e vele, teszem azt egy-egy projekt összértékét, vagy éppenséggel az évi költségvetést. Ha a mafla újságíró nem kérdez rá, hát megnézheti magát. A végén még örülhet, ha meg nem reklamálják, mekkora baromságot hordott össze. Még szerencse, hogy olykor regisztrálja a beszélgetést, így utólag újra egyeztethetnek. A könyvelővel.
Az „átkosban” ebből senki nem kreált magának gondot. Az előre megírt kérdésekre, utólagosan jöttek a „pontos”, pártcenzúra-szűrte válaszok. Sokkal kényelmesebb volt így mindenkinek. 
Manapság is vannak régi vágású elöljárók, akik így szeretik lerendezni a sajtóval, illetve azon keresztül a választópolgárral szembeni, kénytelen-kelletlen kötelezettségeiket. 
Sőt, újságírók is, akik még emlékeznek ezekre a „jól bevált” módszerekre. 
És ki tudja… talán még alkalmazzák is.
Sütő Éva

Kelemen Hunor: az RMDSZ nem írja alá a bizalmatlansági indítványt

Az ellenzék az adótörvénykönyv módosításai kapcsán menesztené a kormányt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) el is kezdte gyűjteni a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges aláírásokat. Az RMDSZ viszont megrázta a fejét.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ezzel kapcsolatban egyrészt kijelentette: a kormány túl brutálisan vezette be az új, neoliberálisnak tűnő pénzügyi intézkedéseket. A kérdéses adótörvény-módosításokat jobban elő kellett volna készíteni, ugyanis a meggondolatlan változtatások közép- és hosszútávon sokkal nagyobb gondokat fognak okozni, különösen az adminisztratív reformok bevezetése híján.
Kelemen azt is elmondta, hogy az RMDSZ módosító indítványokat fog benyújtani, melyekben többek közt arra tesz javaslatot, hogy a helyi önkormányzatok több pénzhez jussanak, például úgy, hogy a jövedelemadó 100 százaléka maradjon az önkormányzatoknál.
Ám minden fenntartás ellenére, az RMDSZ mégsem fogja aláírni a PNL és az USR által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt. Elsősorban azért nem, mert, mint Kelemen Hunor elmondta, az utóbbi évben az RMDSZ és a PNL közötti viszony erősen megromlott. A maga részéről az RMDSZ elnök úgy gondolja, egy bizalmatlansági indítvány bármikor tárgyalás tárgyát képezheti, ezúttal azonban indokolatlan, mégpedig azért, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) biztos parlamenti többsége van. Az sem mellékes, hogy amikor az ember egy ilyen politikai kalandba bocsátkozik, nem árt előre tudni, ki lesz az új miniszterelnök-jelölt, ha bukik a kormány, milyen lesz az új kormányprogram, egyáltalán, melyik az új irány. Kelemen szerint az az álláspont, hogy majd szavazás után eldőlnek ezek a kérdések, egyáltalán nem megnyugtató.
Egy szó, mint száz, az RMDSZ nem írja alá a bizalmatlansági indítványt.
(Főtér.ro)

Egy szoborféltése lehet-e kollektiv elmebaj esete?

A minap olvashattuk az alábbi idézetet:
"Amikor a mindennapi életben teljesen normális emberek „közösségi üzemmódba kapcsolva” képesek olyasmiket leírni, hogy az épülő korcsolyapálya történelmünk megalázása, a szobor körüli korcsolyázás a nagy királyunk megbecstelenítése, el lehet gondolkozni, vajon nem a kollektív elmebaj minősített esetével állunk-e szemben"
A probléma azonban nem ez, hanem inkább az, hogy egyesek megengedik maguknak, hogy olyasmit írjanak le, amit ha egy kicsit elgondolkoznának meglehet nem tették volna.
Nemrég leirtuk volt, hogy egy szoborcsoport köré, amely nincs arra speciálisan kialakitva nem indolkolt, hogy egy műjégpályát alakitsanak ki, mivel a felmerülő technikai, épitészeti és környezetszennyezési problémák zömével találhatja szembe magát, az aki erre adja fejét.
Nos, az idézet cikk bevezető egy állitólag műszaki ember tollából került a papírra. Igaz más cikkeiben is szerette leírni azt amit érez, de hogy a jégpálya ügyben lefitymálni mindenkit, aki ellenezte a nem éppen érthető és más várost majmoló un. "reklám-szakember" tevékenységét...
Nos, ami sokkal megrázóbb az, hogy a cikkíró mindamellett, hogy a szoborkörüli korcsolyázást egy normális esetnek értené, de amikor elgondolkozunk - úgy ahogy a cikkíró is ajánlja - nem érezzük, hogy az "elmebaj minősített esete" környékezne minket vagy ilyent ránk lehetne fogni, ha arra gondolunk, hogy a többségiek részéről ez is egyfajta provokációt kellene várnunk.
De, hogy alátámaszthassuk a szoborcsoportnak féltését, jelezzük, hogy a német barátunk utánnajárt és minket igazolt azzal, hogy azokat a szobrokat, amelyek köré műjégpályát alkotnak szpeciális kialakitásuk van azaz elvannak szigetelve a talajtól és a keletkezett szennyezett jéglé elvezetését is úgy oldják meg, hogy abból semmi sem  kerülhessen a szobrok talazata alá.
Ez esetünkben nem megoldott, sőt azzal, hogy egy szimpla méteres keritéssel van körbevéve nem fogja a részegeket abban megakadályozni hogy a "román" király mellé barátian leüljön, ha éppen úgy akarja... 
A központban sok olyan dolog történik, ami máshol is, de egyik városban sem zavarják ezer wattos mélysugárzók az ottlakók éjszakai pihenését, mert ugyebár 22 órától már törvényes csendóra lép életbe, de ugyebár a fiataloknak kell a zajszennyezés, mert muzsikára nem is lehetne gondolni, ha 90-100 decibelles zajszinten "bőgnek" a hangsugárzók.
Még sorolhatnánk azokat a dolgokat, amiről a cikkírónak az a benyomása keltődött, hogy ezzel az érdekvédelmieket kellene lejáratni.
Igaz leírja, hogy: "a terv szerintem is jó pár sebből vérzik. 
Egyrészt érzékenységeket érintő projekteket illik megfelelőképpen lekommunikálni vagy akár közvitára bocsátani.  
Másrészt műemlékvédelmi szakember tudtommal hivatalosan nem is látta a terveket. 
Ráadásul a sebtiben és amatőr színvonalon összedobott digitális látványtervnek még csak nem is az a legnagyobb baja, hogy a szobor makettje köszönő viszonyban sincs az eredetivel. 
A tavalyról már ismerős fénysátor van átfedésben a pályával, ami ab ovo kérdőjelezi meg a kivitelező komolyságát. 
Ha az építők hasonló szakmai szinten szándékoznak megoldani a szobor védelmét is, sok jóra biztos nem számíthat sem a király, sem a vazallusai."
Ez a felsorolás pedig minket igazol, hogy nem megfelelően volt átgondolva-tervezve a "látványterv".
H.Z. 


A DNA ügyészei zárolták Liviu Dragnea vagyonát

2017. november 21.  
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ügyészei zárolták Liviu Dragnea ingó és ingatlan vagyonát a Tel Drum ügyben ellene folyó bűnvádi eljárás kapcsán, jelentette be kedden a DNA. Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint körülbelül 127 millió lejes kárt okoztak a Tel Drum ügy gyanúsítottjai, amelyet ily módon próbálnak visszaszerezni a hatóságok. 
Liviu Dragnea esetében, aki a tettek elkövetésekor Teleorman Megye Tanácsának elnöke volt, elrendelték ingó és ingatlan vagyonának zárolását 127.547.366,34 lejes értékig. Ezek az intézkedések vonatkoznak Florea Nedára, a Tel Drum képviselőjére, Mugur Băţăuşra, Victor Pipereára és Marin Predescura, akik akkoriban a Teleorman megyei tanács alkalmazottai voltak. A DNA november 13-án jelentette be, hogy bűnvádi eljárás indult Liviu Dragnea alsóházi elnök ellen bűnözői csoport létrehozása, hivatali visszaélés és csalás gyanújával. 
A DNA közleménye szerint Dragnea ellen, aki a tettek elkövetésének idején a Teleorman megyei tanácselnöki tisztséget töltötte be, bűnözői csoport létrehozása, kétrendbeli hamis, pontatlan vagy nem teljes nyilatkozat rosszhiszemű bemutatása európai alapok megszerzésének céljával és kétrendbeli hivatali visszaélés gyanújával indult bűnvádi eljárás. 
Az ügyben további nyolc személy ellen indult eljárás, hasonló bűncselekmények gyanújával. Az eljárást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2016. október 30-án tett feljelentése alapján indították, amelyben a hivatal jelezte: felmerül annak gyanúja, hogy hamis dokumentumok alapján hívtak le európai alapokat megyei utak felújítására. (agerpres)

Tizenkét évesnél idősebb az autója? Van egy rossz hírünk

2017. november 21. 
A képviselőház döntő házként szavazta meg azt a törvénymódosítást kedden, amely többek között előírja az autótulajdonosoknak, hogy amennyiben a gépjárművük idősebbek, mint tizenkét éves, az időszakos műszaki vizsgálatot ezentúl minden évben el kell végezni rajta. A törvénymódosítás értelmében ezentúl az autók hiányosságai három kategóriába lesznek sorolhatóak: Kisebb hiányosságok: olyan hiányosságok, amelyek nem befolyásolják jelentősen a járművek környezetre gyakorolt ​​hatását és nincsenek komolyabb biztonsági kockázatai sem. Nagyobb hiányosságok: Olyan hiányosságok, amelyek veszélyeztethetik a sofőr és a jármű biztonságát, kedvezőtlen hatással vannak a környezetre valamint veszélyeztethetik az úthasználókat stb. Veszélyes hiányosságok: Olyan hiányosságok, amelyek közvetlen és azonnali kockázatot jelentenek a közúti biztonságra nézve, vagy amelyek különösen károsak a környezetre. Ha az autónak csak kis hibái vannak, de ezek összességében veszélyessé, vagy túlságosan környezeszennyezővé teszik, bekerülhet egy súlyosabb kategóriába. Azok a sofőrök akiknek az autójuk nem ment át a műszaki vizsgán és továbbra is forgalomba szeretnék tartani, kötelességük az autót megjavíttatni és 30 napon belül újra elvégezni a vizsgálatot. Az új autók esetében a műszaki vizsga elvégeztetése az autó beregisztrálása utáni három évben meg kell hogy történjen. A tizenkét évesnél idősebb kocsik esetében a műszaki vizsgát ezentúl két év helyett, évenként kell megismételni. Minden más autó esetében az időszakos műszaki vizsgálatot 2 évente kell elvégeztetni, ahogy eddig is. A törvény azután lép életbe, miután az államelnök ellátta aláírásával és megjelent a Hivatalos Közlönyben. (automarket.ro)

2017. november 20., hétfő

Akik rátámadtak Magyarországra – Az EP-képviselő, aki szerint nincs illegális migráció

Nemrég összefutottam az egyik volt zöldpárti vezetővel, akivel egy évtizeden át együtt próbáltuk a hazai zöldeket jobboldalra irányítgatni és a sok buta és nem odavaló hajtásoktól megtisztítani. Nos az alább megszólaló zöldnek egyáltalán nem mondható EP képviselőnő, annak ellenére, hogy helyes pofija van, az esze nagyon is kevés és olyasmivel van tele, amit semmiképpen sem lehetne megnevezni, hiszen nagyon téves ismeretei miatt és az által is, hogy olyan messze van a realitás földjétől, hogy orditana ha tudná mit is akar és messze elfutna. Amikor azt találja ki, hogy az évi 250 gazdasági migráns (és nem menekült), akik ráadásul még illegálisan akarnak Nyugatra eljutni nem lenne nagy szám. Pedig lényegében ez 10 év múlva már 2,5 milliónyi lenne, és mivel joga lesz a családegyesitésre  akkor már sokkal több - több tiz milliónyi - éhesszájat kellene majd etetnie az EU-tagoknak!  
De az EP-s "képviselőnőt" mindez nem érinti meg hiszen el sem tudja képzelni mit is jelent valójában mindaz, amit hangoztat, csak fújja az előre betanult szövegét! 
Ezzel szembe semmiképpen sem tudta megmagyarázni miért lennénk üdvözülve mi középeurópaiak? Sőt megrettentheti a lányainkat és asszonyainkat, hogy ezután idönként osztozniuk kellene a képviselőnővel, akit valószinüleg a svéd emberek(férfiak) nem tudnak "helyzetbe hozni".
A migránsimádó képviselőnő annyira sok butaságot összehord, hogy az valósággal ijesztően hat! Viszont nagyon sunyi módon szinte lapítva mondja a sületlenségeit, hiszen tudja vagy ha nem akkor érzi, hogy nem igaz mindaz, amit mond és hamisan mondja, hogy Ő csak egy európai parlamenter akinek nem az a feladata, hogy a kormányok helyett cselekedjen. Úgy tesz mintha nem tudná, hogy az amit eltervezetek és megszavaztak nem lenne kötelező érvényú a tagországi kormányok számára, de azért elhinti annak a magvát is, hogy ha azok azt teszik, amit megszavaztak az illető nemzetnek a hasznára vállhatna, pedig jól tudhatja, hogy ebből semmi sem igaz, de azt teszi amit egyesek megrendeltek tőle és a többi LIBE tagtól.   
Svédországi tapasztalatokról beszél miközben a hazájában évente több mint százezer (pontosabban 129.000) szekszuális büncselekményt jegyzett a svéd rendőrség és szinte ugyanennyi (pontosabban 160.000) migráns érkezett az országba! 
Annyira bután jér el a szegény européner asszonyság, hogy elfelejti, hogy a migránst nem lehet "betelepedőnek" sem nevezni, hiszen nagyon kicsi a valószinűsége annak, hogy azok dolgozni is akarnának egyáltalán vagy beintegrálhatóak lennének? Menekültekről vagy betelepedőkről beszél miközben csak a migráns megnevezést lehetne használnia egy olyannak, aki a LIBE azaz az állampolgári jogok és igazságügyi bizottságnak a tagja! 
Félrevezetően nyilatkozni lehet csak annak is ára van, mint ahogyan az árulásnak is mert az alább nyilatkozó hölgy elárulta a saját szavazóit! Lelke rajta! H.Z. EP 
https://www.hirado.hu/kulfold/cikk/2017/11/19/br-akik-ratamadtak-magyarorszagra-sved-ep-kepviselono-szerint-nincsenek-illegalis-bevandorlok/#
Malin Björk, az Északi Zöld Baloldal – Egységes Európai Baloldal EP-képviselője. Állandó tagja a nemi egyenjogúságért felelős szakbizottságnak, de magyar szempontból sokkal fontosabb, hogy a LIBE, azaz az állampolgári jogokkal, valamint a bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságnak is a tagja. Ez az a bizottság, ahol az elmúlt hetekben először megtárgyalták, majd megszavazták azt a kvótareform-javaslatot, ami alapján akár évente egymillió gazdasági bevándorló érkezhet az Unió területére, szervezetten. A svéd politikusnő korábban azt nyilatkozta: senki sem tekinthető illegális bevándorlónak, ezért szerinte az EU-nak fel kell függesztenie az illegális bevándorlók kitoloncolását, valamint a migrációval érintett nem európai országokból évente 200 ezer embert kellene befogadnia a tagállamoknak. Az M1 aktuális csatorna kamerája előtt úgy fogalmazott a kvótareformmal kapcsolatban: néhány ezer menekült magyarországi befogadása kifejezetten üdvözítő lenne, és, a svédországi tapasztalatokból kiindulva az is, ha Európa nem egy bezárkózó kontinens lenne. Szerinte az általa elképzelt megoldás elfogadásához azon kell dolgozni, hogy megváltozzon Magyarország álláspontja ebben a kérdésben.
Mint elhangzik, a kritika ellenére az Európai Parlament megszavazta a vitatott kvótareformot, amely a svéd baloldali politikus szerint lehetővé tenné az Európai Tanács-béli (ET) elfogadása után, hogy a mostani illegálisból legális bevándorlás legyen, és az egész világból jöhetnének védelemre szorulók is.
Ez az általa jónak tartott terv szerint történelmi előrelépés lenne a világ leggazdagabb kontinense számára, hiszen szerinte 500 milliónak nem lenne bonyolult évi 250 ezer menekült befogadása.
A kontinensnek szerinte globális felelőssége van a betelepítések terén, főleg a történelmi múlt tekintetében.
Egy kérdésre válaszolva a baloldali képviselőnő elmondta: szerinte mind Svédország, mind Magyarország tekintetében üdvös lenne, ha befogadnának néhány ezer menekültet annak a kvótareform-javaslatnak az alapján, amit a napokban fogadtak el az Európai Parlamentben.
A jelenlegi nemzetállami döntési hatáskör kapcsán megjegyezte: szerinte több uniós tagállam szívesen megosztja a bevándorlással kapcsolatos pozitív tapasztalatait, de említette Kanadát is, mint a bevándorlással kapcsolatos pozitív és biztató tapasztalatok országát, ezért úgy véli, értelme lenne egy közös cselekvésnek, mert elmondása szerint ez a jövő, és nem a múltba való visszanézés.
Azt látja, hogy folyik egy vita az Unióban, hogy – megfogalmazása szerint – lehet-e szemezgetni a jogok és a kötelezettségek között, és hogy a szolidaritás a menekültekkel kötelezettség-e. Szerinte azonban a menekültpolitika közös, és ebben mindenkinek részt kell vennie.
Az egyes uniós országok között jelenleg meglévő menekült-áttelepítésekkel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kvótareform-javaslat az egy az eddiginél sokkal súlyosabb konfliktus okozta menekültáradatot is elbírna. Azt kijelentette: mint törvényalkotó, nem szeretné, ha Európa „bezárná a kapuit”.
Azt megérti, hogy Magyarország nem szokott hozzá menekültek integrációjához, de szerinte ebben a tekintetben is számít arra, hogy a svéd példák pozitívan hatnak majd hazánkra, és a többi ellenkező országgal együtt „felszállnak a hajóra”.
A mostani EP-döntés utáni ET-döntéssel kapcsolatban nem tud jósolni, így azt sem tudja, lesz-e többségi döntés a kérdésben, de azt általánosságban reméli, hogy a svéd példák alapján a mostani „hezitáló” országok a változás mezejére lépnek.
Elmondta, azt megértéssel fogadná, ha egyes kormányok akár a fejlesztési alapok terén hatnának azokra az országokra, amelyek mindig ki akarnak maradni valamiből. Hiszen – fogalmazta meg egyértelműen – ezek a kormányok lassan megunják azt a jelenséget, hogy egyes országok blokkolják a menekültekkel kapcsolatos uniós védelmet, és ennek szerinte teljesen érthető módon hangot is adnak.
Ez a helyzet most Svédországban
A svéd biztonsági szolgálat igazgatója szerint Svédországban 7 év alatt megtöbbszöröződött a radikális iszlamisták száma, és egy másik svéd hatósági jelentés szerint 2016-ban 129 ezer szexuális bűncselekmény történt az országban, miközben 160 ezer illegális bevándorló érkezett az országba.

2017. november 19., vasárnap

Betelt a pohár Csíkszeredában: a magyarokat gyalázták Botoșani-ban

http://itthon.ma/sport.php?cikk_id=22617
2017. november 19. 
Felhívást intézett az FK Csíkszereda elnöke a Román Labdarúgó Szövetség versenyigazgatójához és a Román Játékvezetői Testülethez a Botoșani-ban tapasztalt magyarellenes megnyilvánulások miatt – közölte pénteken a klub.
Az FK Csíkszereda U19-es együttese a szerdai Románia Kupa-mérkőzésen Botoșani-ban lépett pályára, ahol a helyi szurkolótábor szidalmazta a székelyföldi játékosokat és rasszista, idegengyűlölő megnyilvánulást tanúsított a csapattal szemben. Szondy Zoltán emlékeztette a Román Labdarúgó Szövetség versenyigazgatóját, hogy nem ez volt az első eset, amikor magyarellenességgel szembesültek játékosaink, „de most már betelt a pohár”.
A klub közölte: az FK Csíkszereda elnöke mostanáig a romániai kluboknál tapasztalható rossz anyagi helyzet miatt és ismerve a büntetések nagyságát nem tett panaszt, most viszont azt kéri a Román Játékvezetői Testülettől, hogy hozza meg a megfelelő intézkedéseket, ellenkező esetben panaszt nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz.
Emlékeztette őket: eddig egyetlen alkalommal történt meg, hogy hasonló esetben a játékvezetői brigád helyesen cselekedett, az U17-es Románia Kupa döntőjében volt, amikor a Román Labdarúgó Szövetség vezetőségének jelenlétében meghozták a megfelelő intézkedéseket.
Szondy Zoltán hozzátette, az FK Csíkszereda büszke arra, hogy játékosainak nagy része magyar nemzetiségű, ráadásul a szidalmazott focisták között éppenséggel három U18-as román válogatott játékos is volt. Eddig is és ezután is befogják tartani a Román Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatát, de kérik, hogy vizsgálják ki az esetet és hozzák meg a megfelelő büntető intézkedéseket – olvasható a klub honlapján.

Az alábbi videón meghallgathatja a FC Botoșani – FK Csíkszereda U19-es Románia Kupa mérkőzésen elhangzó magyarellenes megnyilvánulásokat: 
A videóban hallatszik amint robban egy petárda, majd a következő rigmust skandálják:„Sa dam muie la bozgore/suntem romani si ne vom apara/pamintul, neamul si istoria/sa dam muie la bozgore/”; „Ungaria ne suge p..a”.
A találkozó eredménye rendes játékidőben 1-1 volt, büntetőkkel viszont az FC Botosani jutott tovább.
[Forrás: Maszol]

2017. november 18., szombat

MEGHÍVÓ Hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában

Országos szinten tekintve (kiemelten a nagykunság településein) a helyi értéktárában számtalan olyan elem is szerepel, melyek a hagyományos tárgyalkotó kultúra, a tárgyalkotó népművészet körébe tartoznak. 
Egyes elemek funkciójukban ma is használhatók (pl. bicska, cipő stb.), ám más tárgyak (pl. dohányzacskó, csizmahúzó stb.) kikoptak a használatból, múzeumi tárggyá váltak. 
Mindkét csoportra igaz, hogy alkotóik egyénileg készítették ezeket a népi hagyományos tárgyakat, de a fennmaradásukat un. forrást mindig az adott közösség ízlése és kontroll hatása döntötte el. 
A kézművesek munkái tudatos vagy már feledésbe merült un. kódrendszert éltettek, éltetnek tovább. A hagyományos alapú kézműves tudás jelentős szerepet játszik a 21. századi ember életmódjában. 
Ezen tudás gyűjtése, megőrzése kardinális feladat, mert kulturális örökségünk részét képezi.
Gyakorlati haszna abban rejlik, hogy a tudás bázis továbbadása, oktatása és alkalmazása fontos szerepet játszhat a vidékfejlesztésben, a lakosság, elsősorban a fiatalság helyben tartásában és a lokális identitástudat erősítésében. 
A Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület nevében tisztelettel hívjuk a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, kutatásának, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására (HUNG-2017) pályázathoz kapcsolódó 
„A hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában” című rendezvénysorozatunkra. Minden program elem a nagyközönség számára is nyitott, ingyenes. 
Érdeklődni lehet: 
Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) (56) 350-174, 30-315-1627 e-mail: fazekasmuzeum@gmail.com 
Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, elnök (Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület) (30)-359-7435 e-mail: barancsi.agnes@szpi.hu

2017. november 17., péntek

M. Tudose: Kormányrendelettel növelik meg az országos minimálbért

2017. november 17.
Mihai Tudose miniszterelnök azt nyilatkozta pénteken a párt végrehajtó bizottságának herkulesfürdői tanácskozása után, hogy kormányrendelettel növelik meg az országos minimálbért, amelyet belefoglalnak a jövő évi költségvetésbe. A miniszterelnök szerint a vonatkozó rendeletet, amely szerint január 1-jei hatállyal 1.900 lej lesz a minimálbér, 'a költségvetési törvénnyel együtt adják ki, amely legtöbb tíz napon belül elkészül'. 
A miniszterelnök kifejtette: egyetlen polgármesteri hivatal költségvetése sem csökken, sőt. 'A polgármesteri hivatalok költségvetése legalább egyenlő lesz a 2017-es költségvetéssel' - jelentette ki Tudose. Tudose szerint a helyi tanácsoknak nem kell emiatt adót emelniük, 'noha ez az ők hatáskörük'. (agerpres)

Visszavonná Kelemen Hunortól a Románia csillaga kitüntetést az érdemrend becsületbírósága

2017. november 15. 
Megfosztanák Kelemen Hunort a Románia csillaga kitüntetésétől - döntött szerdán az érdemrend becsületbírósága. Indoklásuk szerint az RMDSZ elnöke nem tartotta tiszteletben a december elsejei román nemzeti ünnepet, mivel erről tanuskodnak az ünnep kapcsán tett kijelentései. 
Costin Georgescu, az érdemrend becsületbíróságának elnöke az Antena 3 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy Kelemen Hunornak a sajtóban megjelent nyilatkozatai alapján hozták meg döntésüket, ahol többek közöt azt állította, hogy a romániai magyaroknak nincs mit ünnepelniük a jövő évi centenárium kapcsán. 
A becsületbíróság tagjai: Ionel Haiduc, Constantin Degeratu, Serban Bradisteanu, Mircea Geoana, Ecaterina Andronescu, Gabriela Firea és Costin Georgescu. 
A döntés azonban nem végéleges, a testület továbbította javaslatát Klaus Johannis elnöknek, akinek jogában áll dönteni arról, hogy visszavonja-e az állami kitüntetést vagy sem. (hotnews)

2017. november 14., kedd

Panaszt tesznek a vaporettók ügyében az Európai Bizottságnál

A vízibuszok a kormány jóváhagyására várnak

Nicolae Robu temesvári polgármester keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy panaszt tesz a román kormány ellen az Európai Bizottságnál a temesvári vaporettók ügyében. Ha a Bega-csatornán nem indul be a vízibuszok közlekedése 2017. december 31-ig, a Temesvári Polgármesteri Hivatalnak vissza kell fizetnie a csatorna temesvári partszakaszának korszerűsítésére kapott európai támogatást.
„Ez a kormány nem az országé, hanem a PSD-é” – fakadt ki Nicolae Robu, aki szerint nem lehet együttműködni a bukaresti bürokratákkal. „Panaszt teszünk az Európai Bizottságnál, amelyben bebizonyítjuk, hogy mi eleget tettünk a projektben vállalt valamennyi kötelezettségünknek, de a román kormány nem teszi lehetővé, hogy beindíthassuk a vízibuszok közlekedését a Bega-csatornán. A kormánynak kellene létrehoznia a temesvári Hajózási Társaságot, de több mint egy év alatt nem volt erre képes. Ez tűrhetetlen” – mondta a polgármester.
Az európai projekt keretében a temesváriak megvásárolták a vízibuszokat, 7 millió lej értékben, de azok nem szállíthatnak utasokat, mert a bukaresti illetékesek nem végzik el a dolgukat. „Azt reméljük, hogy az Európai Bizottság felszólítja a román kormányt, hogy tegye a dolgát, és akkor kimozdítjuk a holtpontról a vízibuszok ügyét” – mondta befejezésül Robu.

Jubileumi DKMT-ünnepség Újvidéken

Pataki Zoltán 2017. november 14., 
2017. november 21-én fennállásának 20. évfordulóját ünnepli Újvidéken a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió. A jubileumi ünnepség 11 órakor kezdődik Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának nagytermében.
A DKMT Közgyűlést Igor Mirović, a Vajdasági Tartományi Kormány elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Képviselőház elnöke nyitják meg, majd az alapítók bemutatják a DKMT Eurorégió létrehozásának történetét. 
Temes megyét Viorel Coifan, Arad megyét Dan Ivan volt megyei elnökök képviselik az eseményen. Következnek az Eurorégió megyéi tisztségben levő elnökeinek a hozzászólásai, Arad megyét Iustin Cionca, Krassó-Szörény megyét Silviu Hurduzeu, Temes megyét Călin Dobra elnökök képviselik. 
Ezután levetítik a DKMT Eurorégió 20 évét bemutató filmet, majd átadják az emlékplaketteket és a jubileumi fotóverseny díjait. 
Az ünnepi rendezvény sajtókonferenciával zárul.

A vád tanúinak meghallgatásával és némi abszurddal folytatódott Horváth Anna pere Balázsi-Pál Előd

Balázsi-Pál Előd - 2017. november 14. 
Szubjektív beszámoló a bírósági tárgyalóteremből. Egyszer az életben mindenkinek végig kellene ülnie egy bírósági tárgyalást. Egy ilyen bevezető mondat után sejthetitek, hogy ez egy szubjektív beszámoló lesz, ezért gyorsan, az elején összefoglalom a Horváth Anna perének november 14-i tárgyalásán, a Kolozs Megyei Ítélőtáblánál történteket: -a vád 9 tanúját hallgatták meg -közülük senki nem tanúskodott Horváth Anna vagy Fodor Zsolt vádlottak ellen -feloldották a láthatósági tilalmat Horváth Anna és Antal Annamária, valamint Antal Géza tanúk esetében -a következő tárgyalást, amelyre 13 tanút idéznek be, december 7-re tűzték ki Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel vádolja az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely hivatalból indította el az eljárást. Egy titkosszolgálati lehallgatásra alapozva a DNA Kolozs Területi Szolgálata ügyészei tavaly emeltek vádat Kolozsvár alpolgármestere ellen. 
A DNA vádiratában bűntársként tüntették fel Fodor Zsolt kolozsvári üzletembert, akit befolyásvásárlással és pénzmosással vádolnak. Mivel a legtöbben csupán amerikai filmekben láttunk bírósági tárgyalást, gyorsan az elején szögezzük le: egy romániai tárgyalás sokkal inkább hasonlít egy román filmre, mint egy amerikaira. Hosszú, vontatott, néha kínunkban felnevetünk közben, de azért mélyen emberi. A díszlet, a világítás, az, hogy nem érted a felét annak, amit a beszélők mondanak, a bíró és mindenki más között érzékeltetett alá-fölérendeltségi viszony, az, hogy a jegyző nem a tanú szavait írja le, hanem amit a bíró kiolvas belőle és lediktál az unott arcok, az esetlen tanúk, és még az is, hogy a bíró az ügyvédet ugrasztja, ugyan küldje már be a következő tanút. És leginkább az az abszurdum lehet nagyon ismerős, amely áthatja az egészet. Nemcsak mi, hanem maguk a tanúk sem értik, mi a búbánatot keresnek itt csak azért, mert megépítették a kisbácsi autóbuszmegálló fedelét, vagy mert megkérdezték Horváth Annától, mit tud arról az épületről, amelyet a lovardájuk mellett húznak fel. És a legabszurdabb, amikor összekeverednek a vallomások, és egy testvérpár egyik tagját arról akarja meggyőzni a bíró, hogy ő bizony adományozott ezer lejt a kampányban, és a korábbi vallomásában ez benne van, miközben ő ezt soha nem mondta. 
Ha valami, akkor annyi derült ki a tárgyaláson, hogy a vád tanúi közül sem Horváth Annát, sem Fodor Zsoltot nem tartja bűnösnek semmiben senki. Ilyen szempontból talán Ramona Rușescu vallomása volt a legizgalmasabb, aki az építkezési engedélyek szolgálatánál dolgozik a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Ő is azt állítja, hogy Horváth Anna soha nem sürgetett ügyet, csupán érdeklődött arról, hogy bizonyos dossziék hogy állnak, mi hiányzik belőlük. Vallomásából kiderült: a hivatalnál dolgozók közül nagyon sokan érdeklődnek hasonló ügyekben, és ezt természetesnek tartja, hiszen „mindenkinek vannak ismerősei”. De az ilyen típusú érdeklődést ő kizárólag tájékozódásnak tartja nem nyomásgyakorlásnak. Elmondta: az engedélyeztetési folyamat bonyolult és hosszadalmas, sok dokumentumot kell leadni, és a legtöbb dossziét hiányosan nyújtják be. 
Az is kiderült, az érdeklődéssel a hivatal alkalmazottai időt és közpénzt spórolnak meg, ugyanis így nem kell postai úton kiértesíteni a kérvényezőket a hiányzó dokumentumokkal kapcsolatban.
 A tárgyaláson az anyanyelvhasználati jogból is kaptunk ízelítőt, Antal Géza kérte, hogy magyarul mondhassa el vallomását, a tolmácsra azonban vajmi kevés szükség volt, a bíró meg sem várta, hogy Antal válaszát lefordítsa, már tette is fel a következő kérdést, aztán az is előfordult, hogy a valamit rosszul fordító tolmácsot maga a bíró javította ki, szóval inkább csak bonyolította a harmadik személy a magyarul értő bíró és a románul értő tanú párbeszédét. 
Közel hat oldalt jegyzeteltem, de a vallomásoknak a vád szempontjából semmi, de semmi relevanciája nem volt, ezért nincs is értelme részletesen leírni, ki mit mondott a két órás tárgyalás során. A következő december 7-i tárgyaláson már végre a védelem tanúi is szót kapnak, és ha mind a 13 beidézett személy megjelenik, le is jár a tanúk meghallgatása. Ami biztos: az idén nem fog ítélet születni az ügyben.

2017. november 13., hétfő

MPP: „Nem tervezünk területi revíziót"

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=22302
2017. október 30. 
„Az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszakadás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz”, szögezték le a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi vezetői hétfői, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon.
Kulcsár Terza József az MPP háromszéki elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a román hatalom és a bukaresti média szándékosan félrevezeti a közvéleményt és összemossa a katalán függetlenedési szándékot Székelyföld területi autonómiájának ügyével, holott ez két különböző dolog.
Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk Románia határain belül, szögezte le Kulcsár Terza József, aki szerint erről nem most, a katalán törekvések kapcsán kezdtünk el beszélni, hiszen ezt 1918-ban a gyulafehérvári kiáltványban megígérték nekünk. Az MPP Hargita megyei elnöke, Salamon Zoltán hozzátette: van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, de nem ott ahol ezt Bukarestben látják. Az MPP-s politikus szerint a párhuzam Katalónia és az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat között van. Magyarázata szerint Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához.
Salamon Zoltán úgy véli az tapasztalható, hogy Európa támogatja az autonómiát, amelyből több is van a területén, és nem támogatja az elszakadást. „Nem tervezünk területi revíziót, hanem országhatáron belüli területi autonómiát szeretnénk”, egyértelműsítette az MPP Hargita megyei elnöke, aki szerint „az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszakadás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz”.
Kulcsár Terza József a sajtótájékoztatón reagált a Székely Nemzeti Tanács által vasárnap este szervezett őrtűzgyújtás akcióra is. A háromszéki MPP-s politikus szerint a rossz idő ellenére összegyűltek annyian, hogy fel tudják mutatni az autonómia iránti igényt, de lélekben sokan velük voltak. A polgári párti politikus méltányolta az egyházi méltóságok támogatását, akik a különböző helyszíneken imát mondtak Székelyföld autonómiájáért. 
[Forrás: maszol.ro]

Kemény kritika, politikusoknak, egyházaknak címezve

2017. november 13. 
Kemény kritikát fogalmazott meg Czirják Árpád pápai prelátus a történelmi magyar egyházak és különösen a római katolikus egyház tevékenysége kapcsán. Többet kellene tenniük a magyarság megmaradásának érdekében – hangzott el a Gyergyócsomafalván megtartott 8. Székely Fórumon. Komoly bírálatot kaptak az erdélyi magyar politikai szervezetek is.
Fotó: szekelyhon.ro
Czirják Árpád a szombati fórum fő előadójaként összegezte meglátásait az erdélyi magyarság és Székelyföld jelenlegi helyzetével, jövőbeli kilátásaival kapcsolatban. Megállapította, ma rosszabb a helyzet, mint a kommunista hatalom idején.
A szabadság romániai nacionalista értelmezése szerint azt jelenti, hogy a kisebbség jogait sorozatosan lehet sérteni a demokrácia égisze alatt. Segítség nem érkezik, Európa sokkal nagyobb gondokkal van elfoglalva, mintsem egy kisebbségben élő népcsoport sérelmeivel foglalkozzon.
Az előadó kemény szavakat irányzott a jelen és az elmúlt 27 év erdélyi magyar politikusai felé. Sorra vette az RMDSZ és a későbben alakult szervezetek hibáit, felrótta eredménytelenségüket.
A politikusok egykor esküt tettek az önrendelkezés mellett, de nem tettek érte semmit. Csak magyarázkodásokat hallatnak. Az autonómia elérésére a 90-es évek kezdetén sokkal nagyobb volt az esély, de elmulasztották, mondván, hogy majd később, alkalmasabb időpontban tűzik napirendre. Az apró lépések vezetnek a jó irányból a rossz felé. Az elején észre sem vehető, de napról napra nagyobb lesz a távolság a kezdeti céltól – hallhatta a csomafalvi Borsos Miklós Művelődési Házban helyet foglaló mintegy kétszáz érdeklődő. Az RMDSZ politikájának következő korszaka a „mérleg nyelve” időszak, azaz, hogy kormányban, vagy ellenzékben politizálva lehet-e többet elérni. Bebizonyosodott, egyik sem vezetett előbbre. Ne altatódalt fújjanak, hanem ébresztőt – üzente a magyar politikai szervezeteknek Czirják Árpád.
A Székely Nemzeti Tanács sem kerülte el a bírálatot: lármafákat gyújt, de képtelen arra, hogy mozgósítsa, fellármázza a székelységet. A politikusoktól hatékony politizálást követelt a szónok, azaz, hogy ne csak abban merüljön ki a tevékenységük, hogy itthon vívnak szélmalomharcot, és Budapestre járnak támogatásért, hanem felkészülten, nemzetközi fórumokon hívják fel a figyelmet az erdélyi magyarság helyzetére.
Az egyházak is hallassák szavukat
Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőinek hangoztatni kellene szavukat közéleti kérdésekben, de ez nem történik meg – rótta fel az előadó. Nagy hibának tekinti az erdélyi római katolikus egyház visszatérő jeligéjét: a pap ne politizáljon. Kifejtette, Márton Áron példamutatására a mai egyházi vezetés is gyakran hivatkozik, de nem teszik fel a kérdést, hogy mit tenne itt és most ma Márton Áron? Merthogy biztosan tenne valamit, nem nézné tétlenül a népének nyomorúságát.
Leszögezte, a pap tudja, politikai szerepet nem vállalhat, nem lehet egyik pártnak sem szekértolója. Felül kell emelkednie a politika irányzatotokon, hogy küldetését teljesíteni tudja. De nem kell kivonulnia a közéletből. Az értelmiség nagy számban elvándorolt, hiányoznak azok, akik a nép nehéz sorsát világgá tudnák kiáltani. Ki kell lépni a megszentelt környezetből, szolidaritást kell vállalni a fogyatkozó közösséggel, vállalni kell a nemzetébresztő programot – szól Czirják Árpád üzenete.
[Forrás: szekelyhon.ro]

2017. november 12., vasárnap

Közös asztalhoz ültek az EMNP, az MPP és az RMDSZ vezetői

Krónika • 2017. november 12.,
Másodszorra ültek tárgyalóasztalhoz bő egy hónap alatt az RMDSZ és az EMNP vezetői, a budapesti egyeztetésen ezúttal az MPP képviselői is részt vettek. Erdélyi magyar politikusok Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Budapesten 
Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodájának vasárnapi tájékoztatása szerint a megbeszélésre pénteken, a határon túli magyarok reprezentatív politikai szervezetei, a magyar parlamenti pártok és a magyar kormány képviselői fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek (Máért) a keretében került sor. 
Ez alkalommal – a legutóbbi, október 2-i nagyváradi találkozójukon megbeszéltek szerint – az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökei folytatták a megkezdett párbeszédet meghatározott témák mentén.

Fontos vidékfejlesztési pályázatok jelentek meg

 2017. 11. 12.  D. Z. 
Társadalmi vitára bocsátották a borszőlő ültetvények telepítését, illetve a mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonysági pályázatait – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Társadalmi vitára bocsátották a borszőlő ültetvények telepítését, illetve a mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonysági pályázatokat – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint e két pályázat is idén fog megjelenni. Mint mondta eddig már több mint 880 milliárd forintról született döntés. Emlékeztetett arra, hogy a Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre álló 1300 milliárd forintból az éven túli kötelezettségek miatt időarányosan valójában nagyjából 1100 milliárd sorsáról dönthetnek. Vagyis már most biztosan kijelenthető, hogy a valóban rendelkezésre álló keret száz százalékát már jövő év márciusáig le fogják terhelni.
Mint mondta, a most társadalmi vitára bocsátott borszőlő ültetvény telepítési pályázatra november 19-ig várják a visszajelzéseket. Az államtitkár kiemelte, a kiírás keretében a felhívás feltételeinek megfelelő beruházásokat egyéni projekt esetén maximum 75 millió forint, kollektív projekt esetén maximum 150 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítik a rendelkezésre álló forrás erejéig.
Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a megítélt támogatás elszámolható költségei legfeljebb 50 százalékának megfelelő előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalniuk kell, hogy projektjük megvalósításával hozzájárulnak a kertészeti ágazat versenyképességének javításához; a vállalkozáson belüli dolgozói létszámot az üzleti tervben bemutatott módon fenntartják és a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.
Az Európai Unió 2016. január 1-jén új szőlőtelepítési engedélyezési szabályozást vezetett be, amely már korlátozott mértékben megengedi a tagállamok számára a termelési potenciál növekedését. Ennek megfelelően minden tagország jogosult teljes szőlőterületének 1 százalékának tekintetében új telepítési engedélyt kiadni. Magyarország esetében ez évente mintegy 650 hektár új borszőlő ültetvény telepítését teszi lehetővé. Mindezért a mostani felhívás kizárólag az új telepítési engedéllyel rendelkezők számára biztosít támogatást. A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 4 milliárd forint. A kiírás szerint előreláthatóan 1000 projektet fognak támogatni.
A Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása című felhívás tervezett keretösszeg 35 milliárd forint. Ebből 30 milliárd fordítható a kertészeti üzemek és állattartó gazdaságok energiafelhasználásának csökkentésére és az erőforrás-hatékonyság javítására, a maradék 5 milliárd forintot pedig az élelmiszeripari- és borászati üzemekben fordíthatják ugyanezen célokra. A felhívás feltételeinek megfelelő pályázatokat egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint, kollektív projekt esetén maximum 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesíthetik a rendelkezésre álló forrás erejéig.

Nem akar enyhülni a szövetkezet alapítási láz

http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/kkv/opten-88741.html
2017. november 12.  forrás: TF-információ
A szociális szövetkezetek száma és árbevétele egyaránt nőtt 2016-ban, és a bővülés idén sem állt le - derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.
A 2006. évi X. törvénnyel életre hívott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül, a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igények (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban.
A cégadatokból kiderül, hogy amíg 2015-ben 2539 darab volt a működő szociális szövetkezetek száma, addig 2016-ban számuk elérte a 2894 darabot, jelenleg pedig 2951 ilyen szövetkezet működik az országban. Árbevétel tekintetében 2015-höz képest mintegy 8,6 milliárd forinttal nőtt az ebben a formában működő vállalkozások forgalma és ezzel meghaladta a 22 milliárd forintot.

Forrás: Opten
Jönnek a GINOP-os pénzek
A magas összárbevétel egyik lehetséges oka, hogy a szociális szövetkezetek is bekerültek a gazdaságfejlesztési program pályázatainak kedvezményezetti körébe. A GINOP-5.1.3.-16 - Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázat keretében a nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek mellett most is részesülhetnek uniós támogatásban.
Jelenleg 196 nyertes projektet tart nyílván a pályázat kezelője 7,3 milliárd forintos támogatási összeggel. Szintén pályázható a szociális szövetkezetek számára a GINOP-5.1.7-17 - Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című kiírás 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek a források a következő évekre is biztosíthatják a megfelelő projekteket kidolgozó szövetkezetek működését.
Kérdéses jövő
A kedvező képet némileg árnyalja, hogy a cégfluktuációs index (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, mind 2015-ben, mind 2016-ban 20% fölött volt, ami jelentősen nagyobb, mint az átlag. Ez azt jelenti, hogy bár magas volt az új alapítású szövetkezetek száma, ezzel párhuzamosan nem kevés szövetkezet szűnt meg, vagy alakult át.
A jövő meghatározó kérdése, hogy az alapvetően töke szegény hazai szociális szövetkezetek állami és uniós támogatási források nélkül képesek lesznek e működésüket a piacról biztosítani - mondja Hantos Zoltán, az Opten Kft projektmenedzsere.

FIDESZ KONGRESSZUS: ÚJRAVÁLASZTJÁK ORBÁN VIKTORT ELNÖKNEK

MTI - 2017. NOVEMBER 12., VASÁRNAP 
Megkezdődött a Fidesz XXVII., tisztújító kongresszusa vasárnap délelőtt Budapesten, a Hungexpón.
Az egész napos tanácskozást Védjük meg Magyarországot! jelszóval tartják.
A Himnusz hangjai után Tarlós István főpolgármester Budapest nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd a városvezetés és a kormány 2010 óta elért közös eredményeit összegezte. Mint mondta, főpolgármesterként több tucat súlyos problémát örökölt elődjétől, azonban a kormány és a főváros együttműködése révén ezek közül rengeteget - köztük a budapesti közösségi közlekedés súlyos problémáit - sikerült megoldani.
Megjegyezte, a Fidesz és a főváros kapcsolata nem volt mindig súrlódásmentes, azonban ő a kormánypárt mellett áll. Ezt egyebek mellett a megvalósított beruházásokkal, továbbá a Fidesz értékrendjével - egyebek mellett a nemzetállami értékek, a klasszikus családmodell, a határon túli magyarság védelmezésével - fejtette ki.
Ezután Nagy Gábor Tamás, a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke, I. kerületi polgármester arról tájékoztatott, hogy a kongresszusi küldöttek száma 1619.
Levezető elnöknek Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselőt és Kocsis Máté budapesti elnököt választották meg a küldöttek.
Selmeczi Gabriella azt mondta, a Fidesz történetének legnagyobb kongresszusát tartják.
A Fidesz alapszabálya szerint kétévente kell tisztújító kongresszust rendezni.
A legutóbbin, 2015 decemberében újraválasztották a párt elnökévé Orbán Viktor kormányfőt, alelnöknek pedig Pelczné Gáll Ildikót, Gulyás Gergelyt, Kubatov Gábort és Németh Szilárdot választották meg a küldöttek.

A patás ördöggé előléptetett autonómia

 https://erdelyinaplo.ro/velemeny/a-patas-ordogge-eloleptetett-autonomia
Makkay József 2017. november 03.,
 A katalán függetlenségi törekvések és a spanyol államhatalom között feszülő ellentétek romániai hullámaira a Magyar Polgári Párt Hargita megyei elnöke, Salamon Zoltán érzett rá leginkább, amikor egy sajtótájékoztatón így fogalmazott: „Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához”.
Azon túl, hogy e párhuzam sántít – a románok 1918-ban nem tartottak referendumot, a Gyulafehérváron közfelkiáltással elfogadott nyilatkozat pedig semmit nem ért volna, ha Budapesten nem alakul ki a proletárdiktatúra káosza, és a magyar hadsereg megvédi az ország határait –, alapjában mégis rávilágít arra a torz román közfelfogásra, miszerint a kisebbségeket kollektív jogok nem illetik meg.
A katalán példából kiindulva a román politikai elit közveszélyesnek tart mindenféle autonómiaformát, amely az ő felfogásuk szerint előbb-utóbb szeparatizmushoz vezet. Nincs ebben semmi újdonság: a maholnap százéves romániai gyakorlat bizonyítja, hogy a kisebbségek számára az állam által támogatott beolvadás az egyetlen kívánatos, járható út, és minden egyéb önrendelkezési törekvés az egységes és oszthatatlan román nemzetállam ellen elkövetett merényletnek számít. Igazolják ezt az újabb kori román titkosszolgálati jelentések nyilvános passzusai is, amelyek nemzetbiztonsági kockázatnak minősítik az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. Innentől fogva pedig sejthetjük, hogy a román államkassza milyen tetemes összegeket fordít az önrendelkezést valló erdélyi magyarok megfigyelésére.
A katalán példa mégis elindított valamit Európa kisebbségben élő nemzeti közösségeiben. Ott, ahol a többségi nemzet hallani sem akar közösségi jogokról, előbb-utóbb a többségi társadalom is ráébredhet arra, hogy puskaporos hordón ül, ha nem partner e közösségek autonómiatörekvéseiben. Ennek kapcsán mondta Tőkés László az SZNT marosvásárhelyi fáklyás demonstrációján: „nem azért válnának ki a katalánok, mert autonómiájuk van, hanem azért, mert autonómiájukat lépten-nyomon megcsorbítják”.
Az erdélyi és a székelyföldi magyarság még a megcsorbított katalán autonómiától is nagyon távol áll, és a helyzet mai állása szerint e téren ma sem tapasztalunk biztató elmozdulást a jövőre nézve. A román államhatalom akarata ellenére mégis tematizálja az autonómia ügyét, napirenden tartja, folyamatosan beszél róla, és ezzel erősíti az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek szükségességét. Mert igaz az a mondás, hogy amitől valaki fél, az előbb utóbb bekövetkezik

Kastélyturizmus, az elkallódó kincsesbánya

Makkay József , Mihály Csaba 2017. november 09.
 Amikor legutóbb Felvidéken jártam, meglepett, hogy a magyar kulturális örökség részeként számon tartott pozsonyi, komáromi, dunaszerdahelyi, párkányi vagy a kassai műemléképületeket gyönyörűen felújították. Arról persze lehet vitatkozni, hogy az egykori magyar koronázó város, Pozsony műemléképületein nem jelenik meg sehol magyar felirat. De már az vendégmarasztaló turisztikai látvány, hogy a magyar múlt kiemelkedő ingatlanjait önkormányzati és gyakran szlovák állami pénzből újítják fel eredeti szépségében. Ez tetten érhető vidéki kúriák és kastélyok restaurálásában is, így nem véletlen, hogy a turizmus előkelő helyet foglal el Szlovákia gazdasági bevételeiben. Ha a felvidéki trendekkel próbálom összehasonlítani az erdélyit, a különbség ég és föld. Erdélyben mind az állami, mind az önkormányzati törekvés hiányzik ahhoz, hogy a nem román múltú épületeket restaurálják. Mivel több évszázados múltú román épület alig akad, nem véletlen, ha a magyar és német örökség fennmaradt darabjait az enyészetre bízták. 
A mintegy hatszáz erdélyi kastélynak és kúriának a sorsa főként ezért kérdéses. Ha történetesen van egy tőkeerős örökös, aki fantáziát lát az ingatlan turisztikai vagy egyéb célú hasznosításában, ott a kérdés megoldott, az esetek többségében azonban az ingatlanok jövője bizonytalan. Ennek a hatalmas épített örökségnek a megmentésére minden civil kezdeményezés dicséretes, önmagában azonban kevés. Ennél jóval több, országos szemléletváltásra lenne szükség. Szakítani kellene a Ceauşescu-érában meghonosodott gondolkozással, ami a magyar örökséget hetedrangú értékként képviselte. Így soha nem volt pénz műemlékek, várak, kastélyok felújítására, vagy ha néhányat mégis restauráltak, a mögé dákoromán kontinuitáselméletből gyártott múlt született. 
Nem kis mértékben a biztonsági megfontolásokból növekvő kelet-európai turizmus hozományából – Erdély révén – Románia is sokat nyerhetne, ha országos program keretében gondolnák újra az épített örökség megmentését. Ehhez mindenekelőtt szemléletváltásra és pénzre lenne szükség. A civilszervezetek által feltérképezett értékes ingatlanok megfelelő képviselete már az erdélyi magyar politikusok feladata volna, akik jó diplomáciával meggyőzhetnék a mindenkori kormánypártokat, hogy ebből az országnak származhatna komoly turisztikai bevétele. 
A szlovák politikusok semmivel sem szeretik jobban a magyarokat, mint a románok, ott mégis megszületett ez a szemléletváltás. Ha mindez Erdély viszonylatában is összejönne, a hatszáz erdélyi kastély többsége igazi turisztikai kincsesbányát jelenthetne az ország számára

Választási stratégiák

Chirmiciu András 2017. november 09.,
Vasárnap a PNL látványos győzelmet aratott Déván a PSD fölött. Florin Oancea a szavazatok 42%-t szerezte meg, lényegesen többet, mint Petru Mărginean, aki még a 25%-t sem érte el. Jóllehet még a PNL nyári felmérései szerint is Déván a PSD jobban áll a lakossági preferenciát illetően.
Vasárnap mégis a PNL nyerte el a megyeszékhely polgármesteri tisztségét. Vagy inkább a PSD veszítette el. Az elhibázott kampánystratégia és a belső széthúzás nyomán.

Tegezés

Ujj János 2017. november 07., 
Az utóbbi héten mind erőltettem a memóriámat, hol voltam kolléga vele, avagy mikor volt tanítványom Gyurcsány Ferenc. Mert a kollégákkal az első adandó alkalommal, fehér asztalnál, a tízéves érettségi találkozón meg a volt tanítványaimmal mindig megiszom a pertut. 
De a DK pártelnökének neve sehogy sem jutott eszembe azok sorában, akikkel pohárkával koccintottam.

Dragnea újabb adóügyi módosításokat jelentett be

2017. november 12. 
Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője vasárnap újabb adóügyi módosításokat jelentett be, amelynek értelmében az IT szektorban dolgozók részesülhetnek kedvezményekben. 
Dragnea megerősítette, hogy az IT-s alkalmazottak jövedelemadója nulla marad. „Egyetlen problémánk van, amit a kormány megold, azok akik az IT szektorban dolgoznak. Már nulla volt a jövedelemadójuk, de több variáns is van, amelyet előterjesztenek a kormányban, hogy az IT-sok továbbra is kedvezményekben részesüljenek. Az adójuk nulla marad. A béreik amúgy sem csökkennek, az a kérdés, hogy a vállalat többet költ” – nyilatkozta Dragnea vasárnap. 
A PSD elnöke elmondta, szakemberek segítségével nagyon sokat dolgoztak az Adótörvénykönyv módosításain, és szerinte nem alkotmányellenes, mint ahogy azt a liberálisok állítják. Liviu Dragnea vasárnap részt vesz a fiatal szociáldemokraták közgyűlésén, ahol új elnököt választanak. 
[Agerpres]