2017. december 5., kedd

Kati Piri: A szolidaritás nem működhet önkéntes alapon

2017. 12. 05. - : M1
A magyar származású holland EP-képviselő, Kati Piri az ideiglenes kvóta végrehajtásának akadozása miatt gyakran bírálta a tagállamokat, így hazánkat is. A Szocialisták és Demokraták frakciójának tagja exkluzív interjút adott az M1-nek.
A holland Kati Piri a külügyi bizottságban politizál, de a kötelező kvótákról döntő LIBE és az emberi jogi albizottság póttagjaként gyakran szólal fel jogállamisági, és emberi jogi és migrációt érintő vitákban is. Véleménye szerint meg kell teremteni a legális és biztonságos migrációs útvonalakat, és menekültügyben javítani kell az uniós országok közötti együttműködést. Az ideiglenes kvóta végrehajtásának akadozása miatt a magyar származású politikus gyakran bírálta a tagállamokat, így 2015-ben, a magyar jogállamiságról tartott plenáris vitában magyarul szólalt fel, bírálta a magyar kormányt és a kormányzó Fideszt.
Üdvözölték a Törökország–EU egyezményt
Mielőtt 2016 márciusában megszületett az egyezmény Törökországgal, „az országok egymás után vezették be a határellenőrzést, mert Görögország felől egymillió ember vonult át Európán az unió különböző országaiba. Valamit tenni kellett” – emlékezett vissza az M1-nek adott exkluzív interjújában Kati Piri, hozzátéve: ezért sok politikus üdvözölte, hogy a törökökkel meg lehetett egyezni. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az egyezmény aláírása előtt, 2016 első hónapjában 89 ember fulladt az alatt Égei-tengerbe, azóta pedig, mint fogalmazott, „összehasonlíthatatlanul kevesebb”.
Törökországban még mindig 3,2 millió menekült van, és mindössze hétezer embert vettünk át 18 hónap alatt Törökországból, miközben annak előtte egyetlen nap alatt érkezett ennyi ember a görög partokra – emlékeztetett. Aláhúzta: aki ma Görögországba érkezik, annak az ügye teljes körű jogi vizsgálaton esik át, vagyis ha küldtek is vissza embereket Törökországba, azok nem menekültek voltak.
2015-ben az Európai Bizottság véleménye az volt, hogy az akkori menekültügyi rendszer nem alkalmas egy következő válság kezelésére, „ezzel az értékeléssel azt hiszem, mindenki egyetért” – mondta a politikus, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy a jövőt illetően már elágaznak a vélemények. Kiemelte: a tagállamok kormányait képviselő tanácsban – annak ellenére, hogy a menedékjogi kérdésekről dönthetnének többségi szavazással – a tagországok inkább egyhangú döntést szeretnének hozni.
„Nem a génjeink döntenek”
A politikus nagy különbséget lát a holland és a magyar társadalom között. Úgy fogalmazott: Hollandiában „nem a génjeink döntenek arról, hogy hollandok vagy uniós polgárok vagyunk”. Úgy véli, hogy a holland politikusoknak nehéz volt megérteniük, hogy amikor a kelet-európai országokat megkérték egy háború elől menekülő „kisebb csoport” befogadására, akkor a válasz „például a magyar kormány részéről az volt, hogy nem akarunk senkit sem. Hollandiában ugyanis emlékeznek arra, hogy az édesapám generációját, aki ’56-os menekült, húszezer társával együtt hogyan fogadták”.

Riporteri felvetésre, miszerint ’56-ban a magyar menekültek csupán az első biztonságos országig mentek, Kati Piri elmondta: akkor nagyon szigorúan őrzött határok voltak, „ha akkor is schengeni határok lettek volna, az emberek biztosan nem vártak volna türelmesen az osztrák táborokban”.

(Fotó: Facebook) „A szolidaritás nem működhet önkéntes alapon”

A politikus kiemelte, örült, amikor az észt elnökség azt az áttelepítést szabályozó dossziét kiemelten kezelte, amelynek eredményeként egyeztetések kezdődhetnek. Egyelőre 14 EU-s ország vesz részt olyan áttelepítésben, amelynek részeként elküldik szakértőiket egy unión kívüli ENSZ-menekülttáborba azért, hogy megnézzék, kik azok a védelemre szorulók, akiknek helyet tudnának biztosítani az országukban. „Remélem, ha a szabályozás megszületik, akkor nem csak ez a 14 ország vesz részt az ilyen programokban, hanem azok is, amelyeknek nincs több éves tapasztalatuk arról, hogyan kell fogadni az ilyen menekülteket” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt ösztönzi az uniós költségvetés is, miután 10 ezer euró jár a fogadó államnak minden menekült után.
„Ily módon a magyar kormány, a magyar emberek is lassan hozzászokhatnak ahhoz, hogy ezek is ugyanolyan emberek, mint mi” – mondta el az M1-nek.
Kati Piri úgy véli, a szolidaritás nem működhet önkéntes alapon: „Szlovákia és Magyarország elvesztette a pert az Európai Bíróságon, és egyértelmű a bírói állásfoglalás (…). Nem látok más lehetőséget, mint hogy a végrehajtás kötelező legyen. Az Európai Unió ezen az elven alapul”. Úgy véli, leginkább magyar és lengyel ellenállás érezhető ebben a kérdésben, de ez a két ország is blokkolhatja a megegyezést.
Kati Piri szerint – derül ki az interjúból – a szélsőséges, populista pártok olyan politikai erők, amelyek számára a migráció „csak nyerő lehet”, ugyanakkor Geert Wilders pártja nem emiatt végzett a második helyen a hollandiai választáson. „A legnagyobb párt az lett, amelyik az előző négy évben is kormányzott, és 2016-ban 60 ezer menekültet fogadtunk be” – szögezte le.
Bejegyezte: dátum:

Nyugati bérek, keleti árak – eladnák a CBA-t

Fellegi Tamás, 2017. december 05., Privátbankár.hu
Hírek röppentek fel arról, hogy a fő tulajdonosok eladnák CBA üzleteik kisebb-nagyobb részét. Hogy így van-e, azt egyelőre nem tudjuk, de minden okuk meglenne rá. Nincs munkaerő, hosszú pénztársorok, a kapitalizmusban nem ezt várja a vásárló. A bérversenyt csak a multik bírják, ők a gazdag országokban már hozzászoktak ehhez.
Mostanában nem kevés élelmiszerüzletben tapasztalhatjuk, hogy az állapotok a kádári időket idézik: hosszas pénztársorok, morgolódó vásárlók és dolgozók, időnként még a bevásárlókosár is kifogy. Hogy lehetséges ez a kapitalizmusban, amikor, ha van vevő, mindent megtesz a boldog eladó, hogy kiszolgálja? Nos, úgy, hogy a termékek árait nem emeli, pedig vinnének mindent, viszont a munkaerő ára felment a csillagos égig, pontosabban a nyugati szint feléig, köszönhetően az egységes munkaerőpiacnak.
Nem ehhez szoktak
Ilyen körülmények között érthető, hogy leszűkül az árrés, nagyon nehéz profitot termelni, sőt, a veszteséget elkerülni. Hihetetlen hatékonyság kell hozzá, és aki nem tudja kifizetni a magas béreket, olyan munkaerőhiánnyal néz szembe, ami az említett állapotokhoz vezet. Nos, a hírekben szereplő CBA esetében bizony felmerülhet ez a probléma, volt, hogy az egyik üzletben járva megkérdeztük, hogy miért csak 6 működik a 15 pénztárból, vagy, hogy este záráskor előtt miért tűnnek el a pénztárosok és kígyózik a sor az egy nyitva lévő előtt zárás után fél óráig, és erre azt a választ kaptuk, hogy a pénztárosoknak kell takarítani is, mert nincs, aki elvégezze.
A helyzet nyilván ugyanilyen feszes minden üzletben, a multiknál is, de ott mintha nem lenne ez annyira nyomasztó. A CBA alapítói a szocializmusban kezdték pályájukat, a főtulajdonos ott volt üzletvezető, mielőtt átvonult a magánszektorba. Akkor hiánygazdaság volt, de nem a munkaerőből volt hiány, hanem rendszerint az áruból, és ez egész másféle üzleti modellt igényelt. Amikor pedig átmentek a magánszektorba, természetesen lett áru, hisz a magánvállalkozó beszerzi a föld alól is, és olyan áron adhatja, amennyiért megveszik.
Ők viszont igen
A kapitalizmus elő két évtizedében jól működtek a hazai boltok és boltláncok, mert ugyan már komoly verseny alakult ki, a kereslet is nőtt, a munkaerővel pedig nem volt gond. Amióta viszont az EU megnyitotta munkaerőpiacát, a munkaerő érthető módon elindult, hogy ugyanazt a munkát 4-szeres fizetésért végezze el. Felbukkant a korábban sosem létező munkaerőhiány, kialakult a bérverseny. A multi láncok addig emelték a béreket, amíg lett munkaerő, de hát ők megszokták, hogy angliai és németországi üzleteikben is egy vagyont kell fizetni a dolgozóknak, igaz, magasabbak a kiskereskedelmi árak is.
Ésszerű megoldás
A hazai üzleteket ez a helyzet váratlanul éri, és nem számíthatnak arra, hogy a helyzet kedvező irányba fog változni, hisz valószínűleg a bérek még tovább emelkednek, a várva várt áremelkedés, ha be is indul, valószínűleg nem lesz akkora, hogy ezzel lépést tartson. Így adódik egy ésszerű lehetőség: eladni az üzleteket azoknak, akik tudják, hogy kell magas bérek mellett üzemelni, vagyis a multiknak. A vásárló nem fog rosszul járni: kevesebbet áll sorba, nagyjából ugyanolyan árakat fizet. Hogy a CBA-nál maradjunk, a tulajdonosok ott sem fognak rosszul járni, valószínűleg szép árat kapnak a vevőktől hemzsegő üzletekért.
Rosszul inkább a különálló kisboltok tulajdonosai járhatnak, azok méretüknél fogva nem vonzók a nagyobb láncok számára. Ami pedig a CBA-t illeti: mivel csak felvetések vannak, semmilyen konkrétum nincs, nem állítjuk, hogy feltétlenül az említett tényezők az esetleges értékesítés okai, de ha ilyen üzletek tulajdonosai lennénk, és nem tudnánk megfizetni a munkaerőt, ezért kígyóznának a sorok, biztosan elgondolkoznánk az eladáson, pláne, ha kedvező ajánlatok érkeznek.
Bejegyezte: dátum:

Nemzeti érték lett a csíksomlyói búcsú

2017. december 05.,   Maszol/MTI
A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében többek között a csíksomlyói pünkösdi búcsúval bővült a Magyar Értéktár. „Sikerült újabb lépést tennünk a Hungarikummá váláshoz” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke. 
Mint ismert, a csíksomlyói búcsú idén júliusban erdélyi magyar érték lett, ezt követően javasolták felvételét a Magyar Értéktárba, ahonnan már csak egy lépés a hungarikummá válás. „A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményként a nemzet összetartozását fejezi ki" – áll a Hungarikum Bizottság indoklásában.
A keddi döntést Hegedüs Csilla Facebook oldalán üdvözölte. 
Az MTI tájékoztatott: a hungarikum gyűjteményébe került a magyar gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán. Budapesti sajtótájékoztatóján Fazekas Sándor, Magyarország földművelésügyi minisztere kedden ismertette: a Magyar Értéktár a csíksomlyói pünkösdi búcsúval, a magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal bővült a testület döntése értelmében.
Az indoklás szerint a gulyásleves világszerte ismert magyar ételként jelentős hatást gyakorol a vendéglátásra és a turizmusra, a pálos rend csaknem nyolc évszázada meghatározó szerepet tölt be a magyar nemzet történelmében és kultúrájában, a 240 éves hollóházi porcelán pedig sokszínű, egyedi forma- és dekorvilágának köszönheti az elismerést.
„A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményként a nemzet összetartozását fejezi ki, a magyar népmesék sorozat népi kulturális hagyományokat közvetít, a csipkeverés generációk munkájának köszönhetően máig meghatározó jelentőségű érték, míg a gemenci gímszarvas mint a vadászati turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi látványosság került be a Magyar Értéktárba” – mondta a miniszter.
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a hungarikum törvény alapján a hungarikumok és más nemzeti értékek kiemelt állami figyelemre – szükség esetén akár szakmai vagy jogi segítségre is – számíthatnak, valamint pénzügyi támogatásban részesülhetnek a hungarikum alap keretéből. A keddi bővítéssel 70-re nőtt a hungarikumok és 161-re a Magyar Értéktárban szereplő értékek száma.
Bejegyezte: dátum:

December 13-án szállítják az országba Mihály király holttestét

2017. december 05. Agerpres
December 13-án, szerdán hozzák az országba a Svájcban elhunyt Mihály király holttestét – közölte hivatalos források alapján az Agerpres.
Az otopeni-i repülőtéren száll majd le a király holttestét rejtő koporsót szállító repülőgép. A király koporsóját előbb a Peleş-kastélyban, majd Bukarestben, a királyi palotában ravatalozzák fel. 
A temetési szertartásra a pátriárkátus székesegyházában kerül sor, majd a királyi székesegyházban, Curtea de Argeşen helyezik örök nyugalomra Mihály királyt. A temetésről szerdán közölnek részleteket. 
A volt román király 96 éves korában hunyt el, svájci rezidenciáján. Halála pillanatáig Mária hercegnő volt vele.
Bejegyezte: dátum:

Kilép a pártból az LMP egyik legaktívabb politikusa

HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ  2017. december 4.,
Jancsó Andrea a polgármesteri székért is harcba szállhat 2019-ben

Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Távozik az LMP-ből Jancsó Andrea, az ellenzéki párt IX. kerületi képviselője – értesült a Magyar Nemzet. A politikus lapunknak elmondta, azért lép ki a LMP-ből, mert szerinte megváltozott a párt irányvonala. Mint mondta, ő nem ehhez az ellenzéki párthoz csatlakozott korábban. Az ellenzéki párt hét végi kongresszusán egyébként arról döntöttek, hogy Jancsó Andrea az országos lista 28. helyén szerepeljen.
-//-.
Az ellenzéki politikus olyannyira borsot tört a IX. kerületi polgármester orra alá, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat őt és az Együtt képviselőjét, Baranyi Krisztinát kizárta a városfejlesztési bizottságból. A nem mindennapi döntés hátterében az állt, hogy Bácskai János, a Fidesz polgármesterének elege lett az őt is érintő botrányok miatti médiafelhajtásból. A kormánypárti kerületi többség pedig többek közt azzal indokolta a szigorú döntést, hogy Jancsó és Baranyai többször mindenféle alap és pontos tájékozódás nélkül beszélnek Ferencváros gyanús ügyei­ről, amelyek egyébként a polgármester szerint nem is léteznek.
Az LMP távozó politikusa nemrég interjút adott a Magyar Nemzetnek, amelyben arról beszélt, hogy egyértelműen Bácskai János bosszújának tartja a döntést. Szerinte Ferencvárosban legalizált korrupció zajlik. Egyben kifejtette, hogy állításait, minden esetben bizonyítékokra, például közérdekűadat-igénylésekre kapott válaszokra, határozatokra alapozta. – Könnyebb azt mondaniuk, hogy féligazságokat állítok, mint hogy vállalják a felelősséget – mutatott rá Jancsó Andrea.
Bejegyezte: dátum:

Orbán szerint másodlagos, megtérül-e a Belgrád–Budapest-vasút

MN   2017. december 1.
Vasutas a kínai vasúttársaság zászlaja mellett, a Belgrád melletti Zimonyban, ahol megkezdődik a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának felújítása 2017. november 28-án

Fotó: Darko Vojinovic / MTI/AP

Magyarország és Kína között van egy „rejtélyes, régről jövő együttműködés, amely ráadásul a magyarok keleti származása miatt még visszamegy hosszú-hosszú évszázadokra” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, ahol egyebek mellet a közép-európai országok és a kínai miniszterelnök szerdán véget ért csúcstalálkozójáról beszélt.
A kormányfő megköszönte a fővárosiak türelmét a rendezvény lebonyolítása miatti lezárások és közlekedési káosz miatt. Szerinte nem diplomáciai eseményről volt szó, hanem a magyar gazdaság jövőjéről, és a találkozónak nagy jelentősége lehet a mindennapi gazdasági életben. A magyar–kínai kapcsolat ugyanis nem az ideológia, hanem a józan ész talaján áll – fogalmazott a miniszterelnök.
A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal újjáépítéséről Orbán Viktor azt mondta: másodlagosnak tartja, hogy a beruházás „forintban hogyan térül meg”, mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez a szállítási útvonal hazánkon keresztülmegy, és „ez a tény önmagában felértékeli Magyarországot”, megnöveli a súlyát.
A kínai finanszírozással kapcsolatban azt emelte ki, hogy így a vasúti beruházás létrejöttéhez nem kell nagy forrást kiemelni a magyar gazdaságból. Jelezte ugyanakkor: lesz még néhány ilyen nagy beruházás, és jó, ha a szükséges forrásokat nem egy összegben kell kivonni a gazdaságból, hanem kedvező kamatozású hitelből valósíthatók meg.
Bejegyezte: dátum:

Megalakult a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó

MTI  2017. december 5.,
Az érintett tagállamok képviselői aláírták a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó irányító testületének alapító megállapodását. A létrejövő korridor legmagasabb szintű szervét a jövőben Magyarország vezeti majd – jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A vasúti folyosó északon Varsóból és a lengyel-belorusz határtól indul, délen a szlovén koperi kikötőig, illetve a magyar-szerb határig tart. Fontos hazai ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a balkáni államokkal.
Magyarországi szakaszai közé tartozik a kínai finanszírozással felújítandó Budapest-Kelebia vasútvonal is. A korridor kiemelt szerephez juthat a Távol-Keletről egyre nagyobb mennyiségben vasúton Lengyelországba, hajón a koperi és athéni kikötőbe érkező, Európába tartó áruforgalom jelentős részének célba juttatásában.
A pénteki miniszterelnöki interjúból kiderült az is, lesz még ilyen, kínai hitelből megvalósuló beruházás.
Az Orient/Kelet-Mediterrán vasúti árufuvarozási folyosóhoz újonnan csatlakozott Németország, amelynek északi és balti tengeri kikötői így közvetlen összeköttetésbe kerülnek a román fekete-tengeri, a török és görög kikötőkkel, köztük Pireusszal is.
Bejegyezte: dátum:

Elhunyt Mihály király

2017. december 5. 
Meghalt kedden a svájci magánrezidenciáján Mihály király – közölte a királyi ház sajtóirodája. Románia utolsó uralkodója 96 éves volt.
Mihály király tavaly márciusban vonult vissza a közéletből súlyos betegsége miatt. Leukémiában szenvedett, és állapota az utóbbi hetekben válságossá fordult. A királyi ház közlése szerint az orvosok 13 órakor állapították meg a halál beálltát. A temetésének időpontját a későbbiekben hozzák nyilvánosságra.
Lánya, Margit hercegnő és veje, Radu herceg november 8-án közölte, hogy a 96 éves Mihály király súlyos beteg. Előtte egy nappal József délkelet-európai metropolita gyóntatta és áldoztatta meg a volt uralkodót. 
[Forrás: romaniaregala.ro ]
Bejegyezte: dátum:

Háromnapos nemzeti gyászt hirdet a kormány

2017. december 05. 
Háromnapos nemzeti gyászt hirdet a kormány Mihály király emlékére, az erről szóló határozatot a kabinet szerdai ülésén fogadják majd el, közölték az Agerpres hírügynökséggel kormányzati források. Arról, hogy pontosan mikorra rendelnek el gyásznapot, a királyi ház tagjaival való kedd esti egyeztetés után döntenek. Ugyanakkor kedd délután is sor kerül egy egyeztetésre a kormánypalotában Mihály király temetésével kapcsolatban. A találkozót a kormányfőtitkárságon tartják az illetékes minisztériumok képviselőinek részvételével. Mihály király kedden, 96 éves korában hunyt el svájci rezidenciáján. Temetéséről szerdán közölnek részleteket.(agerpres)
Bejegyezte: dátum:

Az RMDSZ szenátusi frakciója támogatta a mentőautók vásárlásáról szóló jogszabályt

2017. december 05. 
Támogatta a mentőautók vásárlásáról szóló jogszabályt az RMDSZ szenátusi frakciója „Az elmúlt években alig történt változás a mentőautópark gépjárműveinek lecserélése terén. Négy év alatt országszerte néhány mentőautót sikerült csak vásárolni, miközben az Országos Mentőszolgálat és a SMURD rohammentő-szolgálat járműveinek jelentős része elavult és lecserélésre szorul. Az utolsó nagy mentőautó-vásárlásra akkor került sor, amikor az RMDSZ az Egészségügyi Minisztérium élén megvalósította ezt, illetve az ezt követő közbeszerzési eljárás elindítását követően, amely szintén a Szövetség által kifejtett munka eredménye volt 2013-ban. Az RMDSZ továbbra is fontosnak tartja a mentőautópark gépjárműveinek felújítását, ezért minden olyan kezdeményezést támogat a parlamentben, amely során Románia felzárkózik a mentőjármű-vásárlás terén tapasztalt lemaradást illetően”, nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn, december 4-én azt követően, hogy a Szövetség szenátorai megszavazták azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely több éves keretszerződés megkötését teszi lehetővé mentőautók vásárlására. Cseke Attila kifejtette, az RMDSZ által beindított folyamatot 2013 után is folytatni kellett volna, évente több száz mentőjárművet kellett volna vásárolni ahhoz, hogy a mentőszolgálatok le tudják cserélni a 7 évesnél régebbi vagy 200-300 ezer kilométernél többet megtett járműveket. „A korszerű mentőautópark biztosításának az lenne a normális folyamata, hogy évente és nem többévente költsön az állam mentőautókra. Az elmúlt évek kiesése miatt sajnos oda jutottunk, hogy naponta mintegy 400 mentőjárművet vonnak ki ideiglenesen használatból, mert szervízelésre szorulnak. Átlagosan három hétig tart a javításuk, amelyeket már amúgy is időszerű lenne lecserélni, hiszen jóval meghaladták a javasolt kilométerek számát. A mentőautók állapota veszélyezteti a rohammentést, mi több, az elmúlt év során olyan is előfordult, két alkalommal is, hogy megyeszinten egyetlen SMURD mentőjármű sem volt bevethető több napig a meghibásodások miatt”, hívta fel a figyelmet Cseke Attila. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint nem lenne szabad megengedni, hogy az életmentések eredményességét tegye kockára az elöregedett mentőautópark, ezért a törvényhozásnak támogatnia kell a mentőjárművek vásárlását célzó jogszabályokat. (Közlemény)
Bejegyezte: dátum:

Tantervbe kerülnek a pénzügyi alapismeretek

2017. december 4. 
A Nemzeti Alaptantervben helyet kap majd a pénzügyi alapismeretek képzése – jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a jegybank pénzügyi tudatosságról tartott konferenciáján. A megszólalásokból úgy tűnik, abban általános az egyetértés, hogy jó helyen van az államnál, illetve jegybanknál a fogyasztóvédelem.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Windisch László a jegybank Pénzügyi tudatosság címmel tartott konferenciáján az MTI tudósítása szerint kifejtette: nincs erős pénzügyi rendszer erős fogyasztóvédelem nélkül, ehhez javítani kell a fogyasztók, a pénzügyi intézmények ügyfeleinek pénzügyi ismereteit, tudatos pénzügyi viselkedését.
Kitért arra is, hogy sokszor felmerül az a kérdés: jó-e, ha az MNB erős fogyasztóvédelmi feladatokat lát el, hiszen a pénzügyi rendszer stabilitását felügyelő és a fogyasztóvédelmi terület között számos érdekellentét áll fenn. Windisch azonban úgy véli, ezek csak látszólagos ellentétek, hiszen az a pénzintézet, amely nem az ügyfelei érdekében tevékenykedik, hosszú távon nem tud kellő stabilitással működni.
Hornung Ágnes már a rövid távú tervek között fontosnak nevezte, hogy a fogyasztókat körültekintő hitelfelvételre tanítsák, és előtérbe kerüljön az öngondoskodás. Hangsúlyozta: az új pénzügyi tudatosság stratégia hét fő célt fogalmazott meg, ezek között a pénzügyi ismeretek oktatása, terjesztése a legfontosabb, ennek érdekében a Nemzeti Alaptantervben helyet kap majd a pénzügyi alapismeretek képzése. 
Már az ősz elején megírtuk, hogy nagy átfogó nemzeti stratégia készül a pénzügyi tudatosság fejlesztésére. Az elképzelések 7 évet ölelnek fel, a gyakorlati megvalósítást 2017-től 2023-ig kétéves cselekvési tervekre bontják (a teljes 63 oldalas anyag itt olvasható). A stratégiához készített friss kutatás siralmas eredményeiről pedig itt tájékozódhat.
Bejegyezte: dátum:

Mi történhet a CBA üzleteivel?

2017. december 5. 
A mai nap CBA boltok eladásáról, majd annak sajátos cáfolatáról, a magyar üzletlánc bajairól, majd forgalmának kétszámjegyű bővüléséről szóltak. Az egész zavart egyértelműen az okozza, hogy nem azonos tulajdonban levő, hanem egymással szoros kapcsolatban működő boltokról van szó.
Eladja üzleteinek legalább egy részét a milliárdos magyar üzletember, a CBA-alapító Baldauf László – értesült a Portfolio két forrásból. Mint megírták: az üzletlánc korábbi (jelenleg tiszteletbeli) elnöke már túl is adott egyik központi boltján, és további tárgyalások vannak még folyamatban. A budapesti Blaha Lujza téren levő CBA a cikk szerint már a Lidl áruházláncé. A Ferenciek terén lévő boltról pedig a napokban üthetik nyélbe az üzletet.
Az, hogy a Lidl vásárolna, teljesen érthető. A plázastop törvény legnagyobb vesztese ugyanis éppen ez a lánc lehetett. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábban elismerte, hogy a német diszkontlánc 28 kérelméből 28-at utasítottak vissza. Miközben ugyanebben az időszakban az Aldi és a Tesco 3-3 elutasító határozatot „zsebelhetett be”.
Az már más kérdés, hogy a kormányzati hátszéllel megtámogatott CBA-hálózat valóban fogyni kezd-e (korábban éppen ők kebeleztek be több boltot is). Baldauf László a Független Hírügynökségnek leszögezte: „semmit nem kívánok eladni, nem volt, és nincs is ilyen tervem”. A Lidllel folytatott tárgyalások tényét azonban megerősítette. Ez a két állítás akkor nincs ellentmondásban, ha belegondolunk: a CBA franchise rendszerben működő hálózat (így kerülheti eleve ki – nyilvánvalóan nem véletlenül – a kormányzat innovatív, a nagyobb méretű kereskedelmi láncokat sújtó próbálkozásait). 
Átszervezték a franchise rendszergazdát
A boltok tehát lehetnek egy kiskereskedő tulajdonában, vagy akár bérelheti a működtető azokat. Az üzlet akkor viseli a CBA (vagy Príma) logót, ha a partner jó pénzt fizetve belép a franchise rendszerbe. Állítása szerint ennek keretében a CBA szabad mozgásteret ad az üzleteknek, így az árukészletet a helyi igényeknek megfelelően tudják kialakítani, de a beszerzés (van központi raktár is), a marketing, a dolgozói képzés egységesen zajlik. Külön díjért (ilyet a beszállítóktól is szednek). Információink szerint a különböző tételekre 2-20 százalékot is elkérhetnek, de a bolt maga dönti el, hogy az adott feltételek mellett mit vesz igénybe.
Az előbbiek miatt szinte lehetetlen annak felmérése is, hogy jelenleg milyen gazdasági helyzetben lehet a magyar lánc. A Hvg.hu arról írt, hogy a legutóbbi üzleti évet hatalmas bukással zárta a CBA, amely valójában nyereségesen nem képes fenntartani ezt a rendszert. A portál megjegyezte még, hogy a magyar láncnál a fizetések jóval alacsonyabbak, mint a konkurenciánál, ami növelheti a kockázatokat.
Az üzletlánc kommunikációs igazgatója úgy reagált erre: „a CBA Kereskedelmi Kft. árbevételének csökkenéséből semmilyen általános érvényű következtetést nem lehet levonni, hiszen a franchise rendszergazda szerepét betöltő cég feladatának, kereskedelmi tevékenységének átszervezése okozta a bevétel csökkenését.” Azt is hozzátette: az idei első félévben franchise rendszerük jelentős, mintegy 12 százalékos forgalmi bővülést könyvelhetett el, ami kiugróan jó eredménynek számít.
Bejegyezte: dátum:

2017. december 2., szombat

Nőtt a Kínából érkező konténerforgalom

2017. 12. 01. 10:15
A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság területén található három nagy konténerterminálnál jelentősen nőtt a Kínából érkező import konténeráruk forgalma, ugyanis idén az első tíz hónapban 2164 vonatszerelvényen majdnem 55 ezer nem uniós terméket tartalmazó konténer érkezett, míg az előző év azonos időszakában több mint 42 ezer konténert szállított 1803 vonat - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-vel.
A forgalom növekedése a vámbevételeken is érzékelhető, a Dél-Budapesti Adó- és Vámigazgatóságnál - ahol a legtöbb Kínából érkező import konténerárut vámkezelik - 2016 októberéig majdnem 10 milliárd forint vámbevétel keletkezett, 2017-ben ez a szám több mint 15 milliárd forintra emelkedett. 
Arról is beszámoltak, hogy idén májustól rendszeresen érkeznek közvetlen tehervonatok Kínából, Xian és Changsha városából. A Kínával való közvetlen vasúti összeköttetésnek köszönhetően november 27-én pedig elindult Magyarországról az első export irányvonat Changsha városába.
A konténerterminálok elsősorban a nagy európai kikötőkbe (például Hamburg, Koper, Pireusz) érkező árukat szállító úgynevezett irányvonatokat (nagy mennyiségű árut, több vasúti kocsin szállító közvetlen tehervonatokat) fogadják - olvasható a NAV közleményében. (MTI)
A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.
Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is!
Bejegyezte: dátum:

Ők kaptak Prima Primissima Díjat

MTI|2017. dec 1. 
Tíz kategóriában 15. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Farkas Gábor építész; magyar tudomány kategóriában Vicsek Tamás fizikus, akadémikus; magyar sajtó kategóriában Baló György szerkesztő, műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Birkás Ákos festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Hámori Veronikanyugalmazott iskolaigazgató vehette át az elismerést.
Magyar sport kategóriában Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző; magyar irodalom kategóriában Kányádi Sándor költő, író, műfordító; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Bálint György kertészmérnök; magyar zeneművészet kategóriában Eötvös Péter zeneszerző, karmester; magyar színház- és filmművészet kategóriában Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat a Hazajáró - honismereti magazinműsornak ítélték a szavazók. 
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a díj kuratóriumának tagja köszöntőjében kiemelte, hogy a művészetnek, a tudománynak és a sportnak nem sztárjai, hanem munkásai vannak, akik egyedül a kihívásra és az alkotásra figyelnek. A fékezhetetlen munka örömét, az elhivatottság kockázatát jelenítik meg, mert aki valóban nagy, az teszi a dolgát és mindenkit növekedésre serkent.
Kitért arra, hogy Csányi Sándor, a kuratórium elnöke külföldi elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a díjátadón. Elmondta, hogy ebben az esztendőben mintegy 750 jelölés érkezett a 10 kategóriában. A primissimákat titkos szavazással választották ki a kuratórium tagjai és a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) kiterjesztett elnöksége. Emlékeztetett arra, hogy a primissimák és a közönségdíjas 15-15 millió forintos pénzdíja mellett a primák 5-5 millió forintban részesülnek.
A díjátadón - amelyet szombaton felvételről sugároz a Duna televízió - részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége; Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége és Pintér Sándor belügyminiszter.
Az alábbiakban közöljük a szervezők tájékoztatása alapján a díjazottak rövid portréját és a magazinműsor bemutatását:
Farkas Gábor építész 1967-ben szerzett aranydiplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Kétéves kivitelezői gyakorlat után kezdte el tervezői pályafutását. 1979-ben a Kiskunsági Nemzeti Park székházának tervezéséért Ybl Miklós-díjat kapott. Építészi és belsőépítészeti munkássága főként az Alföldhöz és Kecskeméthez kötődik, ahol jelentős középületeket, főtéri rekonstrukciókat, ipari és lakóépületeket, valamint műemléki felújításokat tervezett. Települési főépítészként is tevékenykedett Dabason, Cegléden és Újhartyánban. 2014-ben Főépítészi Életmű Díjban részesült. A pécsi építészképzésben 30 évig oktatott címzetes főiskolai és címzetes egyetemi tanárként. A szabad művészetek doktora (DLA) és az építőművészet habilitált doktora (Dr.).
Vicsek Tamás fizikus, akadémikus 1972-ben szerzett fizikus diplomát a Lomonoszov Egyetemen. 1976-ban védte meg disszertációját a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A biológiai fizika különböző részterületeinek nemzetközileg széles körben elismert kutatója. Munkáiban a statisztikus fizika legmodernebb eszközeit használja. Az 1980-as évektől fraktálgeometriai módszerekkel sikerült leírnia bonyolult alakzatokhoz vezető jelenségeket. 1995-től kezdett el foglalkozni a csoportos viselkedés modellezésével, ezen belül az élőlények kollektív mozgása, az emberi szinkronizáció, a pánik, valamint a szociális hálózatok tulajdonságainak megismerése terén ért el kiemelkedő eredményeket. Széchenyi-díjas fizikus, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Baló György szerkesztő, műsorvezető az angol-német szakos diploma megszerzése után az MTV Híradójánál, majd a külpolitikai szerkesztőségnél dolgozott; a Panoráma, a Stúdió és a Hírháttér szerkesztő-műsorvezetője volt. Több kontinensen készített filmeket és sok neves politikussal interjúkat. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének társelnöke, majd a MUOSZ elnöke. 1990-ben az MTV 2-es igazgatója és a Napzárta, majd a választási műsorok főszerkesztője. 1997-99 a TV3 vezérigazgatója, az Esti gyors főszerkesztője és műsorvezetője. 2000-ben visszatér a Magyar Televízióhoz: kulturális igazgató, majd az Este, a Szólás szabadsága, a Kassza szerkesztője és műsorvezetője. 2009 nyarától öt hónapon át a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorát vezeti. 2015-től az RTL Magyarul Balóval című műsorának főszerkesztője.
Birkás Ákos festőművész az 1960-as években készült portréi után az 1970-es évek elején konceptuális indíttatású, realista képeket festett, majd a fénykép eszközével folytatta mű és környezete, mű és befogadó viszonyával kapcsolatos kutatásait. A képpel mint tárggyal és a fényképezéssel mint szereppel foglalkozott. 1985-ben kezdte el absztrakt Fej-sorozatát, ami monumentális sorozattá bővült. A képek egyetlen motívuma itt a téglalapba foglalt ovál forma, amely sokrétű értelmezési lehetőséget hordoz. A Munkácsy- és Herder-díjas festő 2000-től társadalmi kérdéseket tematizáló nagyméretű realista képeket fest. Változatos életművének elemei szuverén logikával épülnek egymásra.
Hámori Veronika nyugalmazott iskolaigazgató pedagógusnak készült gyermekkora óta. 1972-ben az ELTE-n szerezte meg matematika-fizika szakos tanári diplomáját. A Bolyai János Híradástechnikai Szakközépiskolában kezdte pályáját, majd az itt töltött 13 év után a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorlóiskolában dolgozott 29 éven át, ebből 15 évig vezette az intézményt. Mindig azt vallotta, hogy "az a feladatunk, hogy a gyerekeket kíváncsi, gondolkodó, együttműködni képes emberekké neveljük." Mesterpedagógus címet szerzett, tanári munkáját több szakmai díjjal ismerték el, vezetői munkájáért 2006-ban Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést, 2015-ben Apáczai Csere János-díjat, és Bonis Bona "A nemzet tehetségeiért" díjat kapott.
Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző titokban kezdett el kajakozni az újpesti Dózsában, ahol nagyon hamar technikás versenyző lett. 1966 és 1973 között tagja volt a válogatott keretnek. Az 1968-as olimpián Mexikóvárosban ezüstérmet szerzett K-2 500 méteren. Pályafutása befejezése után 1977-ben kezdett edzősködni. Első kiemelkedő versenyzője Mészáros Erika volt, aki két világbajnoki címet is szerzett 1986-ban, Douchev-Janics Natasának, Fazekas-Zur Krisztinának, Kovács Katalinnak, Kozák Danutának, Kőbán Rita Szabó Gabriellának és a férfi kajaknégyesnek (Kammerer Zoltán, Kulifai Tamás, Pauman Dániel, Tóth Dávid) volt az edzője. Takács Tamarával nekivág a 2020-as tokiói olimpiáig tartó felkészülésnek. Hatszor választották az év edzőjének.
Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító első verseskötete 1955-ben jelent meg Virágzik a cseresznyefa címmel. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét. Verseiben a magyarság sorskérdéseire keresi a választ (Fától fáig, Halottak napja Bécsben, Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). A népköltészetben gyökerező hang és a közösséghez fűződő hűség teszi egyedivé és különlegessé stílusát és a műfajok változatosságát. Lírai műveinek megteremtésén túl a prózában és a gyerekversek terén is remekműveket alkotott. Életművének fontos részét képezik az esszék és műfordítások, írt drámát és forgatókönyvet is, verseit számos nyelvre lefordították. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Bálint György kertészmérnök 1941-ben a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet, majd a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett. 1949-től agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben, később a Mányi Állami Gazdaság főagronómusaként dolgozott. 1967-től a Kertészet és Szőlészet című hetilap főszerkesztője. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot. 1981-2009 a Magyar Televízió Ablak című magazinműsorának állandó munkatársa volt. Televíziós szerepvállalása óta "Bálint gazdaként" emlegetik. Az ország kedvence újságokban és az interneten napjainkban is népszerűsíti a kertészkedést. Unokája segítségével Facebook-oldalára naponta több poszt is kikerül.
Eötvös Péter zeneszerzőt, karmestert Kodály Zoltán javaslatára már 14 évesen felvették a Zeneakadémiára. Diplomája megszerzése után film- és színházi zenéket komponált. 1966-tól Kölnben folytatott karmesteri tanulmányokat. Tagja volt a Stockhausen együttesnek majd a Pierre Boulez alapította Ensemble InterContemporain zeneigazgatója lett. A 80-as években a londoni BBC Szimfonikus Zenekarának első vendégkarmestere, majd a hilversumi Rádió Kamarazenekarának vezető karmestere volt. Vendégkarmesterként vezényelte a legnagyobb európai és magyar zenekarokat. Zenepedagógusi tevékenysége kiemelkedő. A Kossuth-díjas zeneszerző a világ egyik legelismertebb zeneszerzője. Európa legnagyobb zenekarai és operaházai rendszeresen rendelnek tőle műveket.
Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró pályáját kísérleti filmesként és médiaművészként kezdte a Balázs Béla Stúdióban és az INDIGÓ művészcsoportban. 1984-ben Fábri Zoltán osztályában végzett filmrendezőként. Balázs Béla-díjas, érdemes művész, az európai és az amerikai filmakadémia tagja. Filmjeivel több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el, munkái Cannesban, Velencében, Berlinben, Locarnóban, Edinburghban és számtalan más jelentős fesztiválon versenyeztek, nyertek díjakat. Az én XX. századom című filmjét 2000-ben minden idők 12 legjobb magyar filmje közé választották. A nagy sikerrel játszott Terápia című sorozatért, amelyet Gigor Attilával közösen rendezett, 2013-ban a legjobb televíziós rendezés díjával jutalmazták. Testről és lélekről című filmje 2017-ben elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét.
A Hazajáró - turisztikai-honismereti magazinműsor mottója: "Elindulni és hazatérni". A stáb hétről hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.
Bejegyezte: dátum:

2017. december 1., péntek

Román nyelvű hírszolgáltatást indít a Magyar Távirati Iroda

Az Erdélyi Polgár szerkesztősége üdvözli az MTI azon kezdeményezését, hogy ezentúl román nyelvű hirekkel jelentkezik. Ezáltal nem még lesznek félreforditások és a rosz vagy helytelen forditások miatti félremagyarázások és félrebeszélések, ami a mai hazai románnynelvű sajtóban nagyon is elharapozódott. HZ 
2017. december 1. 
A közmédia „a nagyszámú erdélyi igények és a hiteles tájékoztatás biztosítása érdekében" román nyelvű hírszolgáltatást indít december 1-jétől.
Mivel a határon túli területek közül Erdélyben, Románia területén élnek messze a legnagyobb lélekszámban magyarok, és a mindennapjaik során az ott élő magyar kisebbség tagjai kerülnek a legtöbbször kapcsolatba a többségi nemzettel, ezért "a hiteles és korrekt Magyarország-kép érdekében" az MTI román nyelvű hírszolgáltatást indít december elsejétől a román nyelvű média számára – írják.
„December 1-jétől az MTI Erdélyben és Románia-szerte is releváns, ingyenes hírekkel jelentkezik. A Magyar Távirati Iroda célja ezzel az, hogy a román nyelven olvasók hiteles, reális és pontos képet kapjanak Magyarország és az erdélyi magyarok mindennapjairól, a magyar kormányzat Erdélyt, és a kisebbségi magyarokat is érintő kiemelt ügyeiről" – olvasható az MTI-n.
Az MTI román nyelvű híreit a http://www.hirado.hu/rovatok/romana/ címen lehet elérni. Az első román nyelvű hír, amely az MTI román nyelvű szolgáltatásának beharangozóját követte, Soros Györgyről szól: "a Soros-féle hálózat benevezett a magyar választási kampányba".
[Forrás: MTI]
Bejegyezte: dátum:

Székelyföld motorja a turizmus lehet: véget ért a FUEN kongresszusa Brüsszelben

Talán nem érdektelen az alábbi cikkhez hozzáfűzni, hogy akkor lenne "könnyebb" a Székelyföld turizmusára hatni és abból élni ha megteremtik a NUTS2-es "Székelyföld" régiót, amelyet aláirásgyűjtéssel kellene elkezdeni. Ezáltal a ROZZ első statisztikai terület is megteremtődik. Ez ugyan ideiglenes státusz, de 2020 után már egészértékűvé vállik. 
Ennek a megléte az EU-s alapokra való pályáztatást is megengedi igy az europénerünk gondolata is beérhet és valóssá vállhat. https://tbed.org/eudemo/index.php?tablename=nuts_vw&function=search&where_clause=&order=nuts1&order_type=DESC&page=110
A fenti weblapot tanulmányozva látható, hogy hazai vezetéseink, nem tudni milyen okból, de "kihagyják" - tudatosan vagy csak azért, hogy a székelyeknek ne legyen más pénzforrása - ezt az ideiglenes státuszból származó pénzalapokat. 
A megyei tanácsok is kezdeményezhetnék, de onnan sincs sok esély mert egyelőre csak helyben topognak, annak ellenére, hogy az egyik elnökünk még a Régiók Bizottságában sok éve ott leledzik. 
De hogy ne legyen érthetetlen amire hivatkozunk ide csatoljuk a NUTS -os forrást:
Amint a mellékelt ábrából is kiderülhet, hogy Romániából nem igényelte senki sem egy NUTS2-es Extrarégiónak a felállitását, máshol csak a NUTS1-es (Extramakrorégiő) esetében lennének változtatási lehetőség.
Mivel statisztikai területi egységről lenne szó csak az EU-d előirások érvénysek rá, azaz nem kellene sem törvényi vagy kormányhatározati változtatást kérni-várni. 
Aláirás gyűjtésre vonatkozó előirások alapján igencsak meg van az Extrarégiónak a megteremthetési lehetősége.
Várjuk a megoldást. HZ
2017. december 01. 
Az európai régiók kisebbségi vonatkozásait és a regionalizmus kisebbségi érdekérvényesítésben betöltött szerepét tárgyalta, illetve a kisebbségi régiók közti együttműködés bátorítását célozta a FUEN csütörtökön és pénteken Brüsszelben lezajlott, "Mélyen a régióba gyökerezve" című konferenciája. A rendezvényen, amelynek a Régiók Bizottsága volt a házigazdája, közel harminc európai kisebbségvédelmi szakember, politikus és döntéshozó szólalt fel – többek között Vincze Loránt FUEN-elnök, Borboly Csaba, a Régiók Bizottságának tagja, illetve Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő. 
„Úgy gondolom, mi, Székelyföldön élő magyarok érték vagyunk Románia számára, egy olyan érték, amelyre vigyázniuk kell, mint minden más nemzeti kincsre” – mondta Borboly Csaba a Hozzáadott érték – a kisebbségi közösségek hozzájárulása a társadalmi és gazdasági fejlődéshez az Európai Unióban panelbeszélgetésen. 
A Hargita Megyei Tanács elnöke az eltérő identitást mint vonzerőt emelte ki: Székelyföld, ahol a romániai magyar kisebbség többséget képez, Románia egyik vonzereje, így a kisebbségi jogok, az identitásvédelem számos olyan intézkedést kell hogy jelentsen, amely a fiatalok itthon boldogulását segíti, vagy hazatérését ösztönzi, mert az identitásvédelem egyik legfontosabb pillére a szülőföldön maradás. Székelyföld egyik gazdasági motorja a turizmus lehet. 
Ugyanakkor a turizmus az a gazdasági ágazat, amely a többség-kisebbség közötti toleranciának a példája: a Székelyföldre látogató turisták 85 százaléka belföldi, román ajkú, ami biztató a többség és kisebbség közti bizalomépítésben. A megyeelnök hangsúlyozta, ez így önmagában nem elég, szükség van a gazdaságélénkítő intézkedéseken túl sok más, kultúrát, szociális és egészségügyi ellátást, oktatást, ifjúságot célzó intézkedésre, amely részben kompenzálni tudja a hazai és a nyugat-európai bérek közötti különbséget, és a fiatalokat arra készteti, hogy szülőföldjükön, alkotóképességük és tudásuk hasznosításával teremtsék meg a jövendőbeli családjuk alapjait, és ne a nyugati országokban. 
A panelben Mikel Irujo Amezaga a baszk nyelvet és a közösségi vállalkozásokat nevezte meg Navarra spanyolországi régió sikerének kulcsaként, Jens A. Christiansen a német-dán határrégióban működő sikerprogramokat ismertette, amelyekben kulcsszerepe van a kisebbségeknek, Davide Zaffi pedig kifejtette: Dél-Tirolban az anyanyelvet nem egy megőrzendő értékként kezelik, hanem mindennek az alapjaként: nincs olyan területe az életnek, ahol a nyelvi szempontokat ne kellene figyelembe venni – fogalmazott. Magyar Anna, a Csongrád megyei tanács alelnöke kifejtette: a kisebbségek Európa-szerte hozzájárulnak régióikban a kultúrához, az épített örökség megőrzéséhez, a turizmus hajtómotorjai lehetnek. Sajnos gyakran előfordul, hogy bár a helyi és regionális döntéshozók támogatják a térség fejlődését szolgáló kisebbségi törekvéseket, országos szintről megakadályozzák azokat – hívta fel a figyelmet Magyar Anna, Kovászna megyét hozva fel példának, ahol a regionális vezetők nem rendelkeznek elegendő politikai erővel, illetve az országos költségvetés nem biztosít forrásokat a többnyelvűség gyakorlatba ültetésére. 
A kisebbségi és kisebbségbarát régiók panelvitája Sógor Csaba bevezetőjével indult. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő elmondta, az őshonos nemzeti kisebbségi közösségek megmaradásának, megerősödésének és gyarapodásának feltétele a többséggel való megegyezés, amihez párbeszéd szükséges. 
„Jogi és intézményes garanciák nélkül nem létezik tartósan békés együttélés a többség és kisebbség között, ezeket viszont csak a párbeszéd útján lehet kialakítani" – mondta. Hozzátette: sajnos nem minden európai országban történt meg a megegyezés. Sógor Csaba szerint elfogadhatatlan a párbeszéd teljes elutasítása, és a problémák szőnyeg alá söprése: „ezt teszik például a román állam intézményei, akik nem vesznek tudomást a magyarok párbeszédre való felhívásáról, miközben azt mondják itt az Európai Parlamentben is, hogy megnyugtatóan rendezték a nemzeti kisebbségek kérdését." 
Sógor Csaba úgy vélekedett, azért fontos a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés, mert éppen arról szól, azt próbálja elérni, hogy ott, ahol nem sikerült párbeszédet kialakítani, az európai intézmények – az Európai Bizottság és az Európai Parlament – lépjenek közbe és emeljék napirendre a kisebbségi kérdést. 
„Meg vagyok győződve arról, hogy a kisebbségi polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampánya sikerrel fog járni, és az Európai Unióban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek határidőre összegyűjtik azt az egymillió aláírást, amellyel nyomatékosítják elvárásukat, hogy az EU ránk, kisebbségi tagjaira is odafigyeljen” – hangsúlyozta Winkler Gyula a konferencián. Az EP-képviselő hozzátette: elvárják, hogy az Európai Bizottság valósítsa meg a Minority SafePack szövegében leírt kezdeményezéseket, létrehozva ezáltal a nemzeti kisebbségekről szóló keretszabályozást. 
„A FUEN kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen az az ernyőszervezet, amely összefogja az Európában élő nemzeti és nyelvi kisebbségeket, ezért az MSPI sikerre vitele után arra kell törekednünk, hogy az Európai Parlament és általában az uniós intézmények ismerjék el a FUEN hivatalos konzultatív szerepkörét kisebbségi kérdéseket illetően. Az Európai Bizottságtól azt is elvárjuk, hogy olyan uniós finanszírozási programokat dolgozzon ki, amelyek a kultúra, oktatás, nyelvhasználat és a helyi fejlesztések területén támogatják a kisebbségi közösségeket, hogy megőrizhessék identitásukat, és kiszámítható jövőt építhessenek szülőföldjükön a következő nemzedékek számára is. Nagyon hasznos lenne egy olyan támogatási program, amely abban segítené a FUEN-t és a kisebbségi szervezeteket, hogy nyelvi és kisebbségi központok hálózatát építsék ki és működtessék azokban a régiókban, ahol erre igény van” – javasolta Winkler Gyula. 
Az EP-képviselő előadásában arról is beszélt, hogy milyen lehetőségek vannak a határokon átívelő együttműködésekben a kisebbségek számára. 
A rendezvényt a Régiók Bizottsága elnökének, Karl-Heinz Lambertz beszéde zárta. A belgiumi német nyelvi közösségbe tartozó politikus, aki a Minority SafePack polgári kezdeményező bizottságának is tagja, nem rejtette véka alá, hogy problémái adódtak abból, hogy a FUEN konferenciája a Régiók Bizottságánál zajlik: elmondása szerint két nemzeti küldöttség is magyarázatot kért tőle emiatt. A testület elnöke elmondta: nem zárkózhatnak el a kényes kérdések megvitatásától, a FUEN pedig mindig hiteles partnernek számított, amely képes párbeszédet kezdeményezni. Lambertz annak az ötletét is felvetette, hogy a Régiók Bizottságán belül a kisebbségi tagok alakítsanak egy interregionális munkacsoportot, ugyanakkor a Minority SafePack fontosságát is hangsúlyozta. (közlemény)
Bejegyezte: dátum:

2017. november 30., csütörtök

Példátlan átalakítás jön az uniós agrárpénzeknél

2017. november 29. 
55 éves történetének legnagyobb decentralizálása előtt áll az egyik leginkább központosított uniós politika, a közös agrárpolitika az alapján, amit ma Brüsszelben bejelentettek. A főbb keretek megegyeznek azzal, mint amit a Bruxinfo egy hónapja már megírt számokkal együtt, de most az EU költségvetési biztosa megtiltotta, hogy számokról beszélhessen az agrárügyi biztos, így azok most kimaradtak a bejelentett információkból - foglalja össze a helyzetet a lap. 
Nagyobb mozgásteret kapnak a tagállamok
Ma hozta nyilvánosságra (itt és itt) az Európai Bizottság, hogy milyen keretek mentén képzeli el a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) fő irányait, és a reformjavaslatokból úgy tűnik, hogy a Bizottság a decentralizálás révén próbál az agrárközösség kedvében járni, illetve az adófizetők előtt megvédeni a KAP létjogosultságát. Az összefoglaló szerint a jövőben a jelenleginél sokkal decentralizáltabb közös agrárpolitika kell, ami figyelembe veszi az egyes tagállamok és régiók sokszor nagyon eltérő éghajlati, földrajzi, fejlettségbeli és mezőgazdasági kulturális viszonyait.
Az október végén a Bruxinfo által megírt keretekben már szó volt arról, hogy felső határt szabnának az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek. A tervezetben még az szerepelt, hogy a plafont 60 és 100 ezer euró között húznák meg, de figyelembe véve egy ilyen lépésnek a munkaerőre gyakorolt esetleges hatásait.
Brüsszel tervei szerint EU-szinten határoznák meg a jelenleginél jóval egyszerűbb és áttekinthetőbb KAP közös céljait és szabályait, de azok végrehajtását már a tagállamokra bíznák, azaz a Bizottság szerint bátor lépést tesznek a szubszidiaritás felé.
Az új megközelítés értelmében EU-szinten csak a legfontosabb paramétereket határoznák meg a KAP és más uniós politikák (például klímapolitika) alapvető céljaihoz igazodva. Ez alapján a tagállamoknak egy önálló KAP stratégiai tervet kell majd kidolgozniuk, ami a közös agrárpolitika mindkét pillérében (piaci támogatások és vidékfejlesztés) végrehajtandó intézkedéseket tartalmazni fogja.
A stratégiai terveket a Bizottság fogja áttekinteni és jóváhagyni a közösen meghatározott célok fényében. Phil Hogan agrárbiztos azt is elmondta, hogy a jövőben megszűnhet az agrárpénzek felhasználásának kettős - uniós és tagállami - szintű rendszere. Az egyszerűsítés jegyében a támogatások kedvezményezettjeinek ellenőrzése és esetleges megbírságolása elsősorban már a tagállamok dolga lesz.
Nem működik a zöldítés
A Bizottság illetékesei cáfolják, hogy ez a fajta és mértékű decentralizáció egyet jelentene a közös agrárpolitika renacionalizálásával. Brüsszel azt is világossá tette, hogy a leegyszerűsítési hullámnak a komplexitása és bürokráciája miatt sűrűn kritizált zöldítés is áldozatul fog majd esni olyan értelemben, hogy nem a környezetvédelmi célok sérülnek, hanem az alkalmazott eszközökben nagy mozgásteret kapnak majd a tagállamok.
A zöldítési architektúra nem működött. Az egyes intézkedések közötti átfedéseknek meg kell szűnniük- jelentette ki az ír agrárbiztos.
A Bruxinfo összefoglalója szerint a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének fenntartása mellett kardoskodik. Így a gazdáknak kifizetett közvetlen jövedelemtámogatások és a piaci intézkedések is fennmaradnak, amelyek kifizetését bizonyos elementáris és környezetvédelmi intézkedésektől tették függővé. A második, vidékfejlesztési pillér elsősorban a hosszú távú beruházásokban van az agrárszektor segítségére.
Az anyag arra is kitér, hogy 2015-ben, a legutóbbi KAP-reform első évében a gazdák 20 százalékának jutott a direkt támogatások körülbelül 80 százaléka, ami elsősorban a termőföldek koncentrációját és a túlnyomórészt területi alapú támogatások jellegét tükrözi. A támogatások kedvezményezettjeinek több mint a felét nagyon kicsi gazdaságok teszik ki, és a kifizetések 72%-a a közepes méretű, 5-250 hektáron termelő családi gazdaságoknak jut.
További tervek
A Bizottság továbbra is elkötelezett a közvetlen kifizetések célzottabbá és méltányosabbá tétele mellett. Ezzel összefüggésben mérlegel olyan megoldásokat, mint a közvetlen jövedelemtámogatások kötelező felső határa (plafonja) a munkahelyekre gyakorolt negatív hatások elkerülésével; a nagyobb gazdaságok esetében a degresszív (évről-évre csökkenő) kifizetések; a kifizetéseknél egy újraelosztási mechanizmus fokozottabb igénybevétele; és a ténylegesen a föld megműveléséből, illetve állattartásból élő aktív gazdák támogatásának biztosítása.
A közlemény azt is ígéri, hogy a KAP-ből fizetett támogatásokat illetően a tagállamok között még mindig meglévő különbségeket is csökkenteni kell. Hiszen a gazdálkodók hasonló kihívásokkal szembesülnek például a piaci ingadozások, a környezet vagy az éghajlatváltozás esetében, akkor is, ha a munkaerő és a termőföld relatív költségeit illetően jelentős szóródás van közöttük.
Bejegyezte: dátum:

A SRI szerint nem terrorizmus az autonómia követelése

2017. november 28. 
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőnek azt válaszolták a SRI képviselői, hogy nem minősül terrorizmusnak az autonómiakövetelés.
A hatályos jogszabályok szerint nem minősül terrorizmusnak, ha valaki Székelyföld területi autonómiáját követeli – ezt a választ kapta Kulcsár-Terza József sepsiszentgyörgyi politikus a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) képviselőitől. A parlamenti képviselő lapunknak elmondta, pár nappal ezelőtt az alsóház emberjogi bizottságában került napirendre a hírszerző szolgálat tevékenységének és hatáskörének esetleges bővítése. Ebből az alkalomból meghívták a SRI képviselőit, és Kulcsár-Terza megragadta az alkalmat, hogy feltegye kérdéseit.
„Arra voltam kívácsi, kimeríti-e a terrorizmus bűntényét, ha valaki Székelyföld területi autonómiájáért harcol, azt követeli, hiszen a kézdivásárhelyi terroristaperben is szerepelt az autonómiaküzdelem kifejezés. Szerettem volna tisztázni, mi alapján próbálják az erdélyi magyarságot nemzetbiztonsági kockázatként megjeleníteni” –részletezte a politikus. Elmondta, a SRI képviselőjét szemmel láthatóan zavarta a kérdés, még a törvénykönyvbe is belelapozott, majd azt válaszolta, „ez a kérdés nem esik a törvény hatálya alá”. 
A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusának beszámolója szerint a román képviselőtársait is kényelmetlenül érintette a téma, rá is szóltak, hogy miért feszegeti a kérdést, amikor úgyis tudja, hogy mi a válasz. „Nem az a fontos, hogy én tudom-e a választ, én azt akartam, hogy ezt a Román Hírszerző Szolgálat képviselői mondják ki” – szögezte le a sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő. 
Amint arról beszámoltunk, az MPP november 15-én megemlékezést szervezett Sepsiszentgyörgyön annak az apropóján, hogy 75 évvel ezelőtt a városban felvonták az országzászlót. A prefektus és a karhatalmi erők közbelépése következtében azonban a szervezők végül elálltak a zászlófelvonástól. Mint kiderült, a karhatalom képviselői felszólították Antal Árpád polgármestert és Kulcsár-Terza Józsefet, hogy fújják le a rendezvényt, különben irredentizmussal, terrorizmussal vádolják meg őket.
[Forrás: kronika.ro]
Bejegyezte: dátum:

Kelemen Hunor: „cinikusan azt mondhatnám, hogy mi tartjuk egyben Romániát”

2017. november 23. 
Kelemen Hunor interjút adott a Mandinerek, amelyben többek között a székely autonómiáról, a romániai magyar kisebbség helyzetéről és a Románia Csillaga kitüntetés visszavonásáról is beszélt. Arra a kérdésre, hogy vissza fogja-e adni a Románia Csillaga kitüntetést, az RMDSZ elnöke azt felelte, hogy nem tervez az ügyben lépéseket tenni és az államfőre bízza a díj visszavonásának eldöntését. Kelemen Hunor szerint a kitüntetés visszavonása csak azt bizonyítja, hogy Romániában korlátozva van a szólásszabadság. 
Arra a kérdésre, hogy lesz-e székely autonómia, Kelemen Hunor azt felelte: „Lesz. Hogy mikor, arra nem tudok válaszolni, de egészen biztosan lesz. Számunkra az idő nem kérdés. Előbb vagy utóbb meg fog valósulni az autonómia, mert mindenkinek ez az érdeke, beleértve a románokat is. ” 
A pártelnök elmondta, hogy az RMDSZ autonómiatervezete a dél-tiroli autonómiamodellre épül, ahol a nyelvi kompetenciák erőteljesen érvényesülnek, illetve a hatáskörök megosztása is erőteljesen jelen van. 
A közelgő centenáriummal kapcsolatos kérdésre a pártelnök az felelte,: „Nincs mit ünnepelni azon, hogy többségből kisebbség lettünk anélkül, hogy bárki megkérdezett volna minket. Szerintem a románoknak is kevés ünnepelni valója van. Mindenesetre be kellene tartaniuk a gyulafehérvári ígéreteket, ami a mai köznyelvre lefordítva autonómiát jelent”. 
Kelemen Hunor szerint Románia hiába hirdeti fennhangon mindenhol azt, hogy az ország a kisebbségek kezelését illetően egy modellértékű állam, mert ez nem igaz. „Akkor lesz modellértékű Románia, amikor mi mondjuk”, tette hozzá Kelemen Hunor. 
Az RMDSZ elnöke szerint a román politikai pártoknak most nincs egy egységes közös céljuk, mint amilyen volt a NATO- vagy EU-csatlakozás, az egyetlen amit közösen tudnak képviselni, hogy egységfrontba tudnak tömörülni a magyarok ellen. „Cinikusan azt mondhatnám, hogy mi tartjuk egyben Romániát.” 
A pártelnök elmondta, hogy az RMDSZ-nek azért kell etnikai alapon politizálnia, mert a román pártok az elmúlt huszonhét évben kisebbségi ügyekben semmit nem üzentek a magyar választóknak, viszont a pártnak van olyan üzenete is, amellyel kilép az etnikai politizálás keretei közül és minden állampolgárt megszólít. „Ha egészségügyről vagy az oktatásról beszélünk, azok mindenkit érintenek és a javaslataink az ország érdekeit is szem előtt tartják, nem csak a magyarokról szólnak. Amikor azt mondtuk, hogy mentsük meg Erdélyt Bukaresttől, akkor sem csak a magyarokról beszéltünk. Több tiszteletet követeltünk annak a régiónak, ami a legtöbbet tesz be a közösbe. A transzilvanista politika minden erdélyi érdekét szem előtt tartja.” 
Szóba került a Demokratikus Koalíciónak a kampánytémája, hogy megvonnák a határon túli magyaroktól a szavazati jogot. Kelemen Hunor szerint ez egy elkeseredett lépés és Gyurcsány politikai kreativitása úgy tűnik, abban merül ki, hogy a határon túli magyarokkal akar csatázni. „Gyurcsány butaságáról már eddig is túl sokat beszéltünk és valószínűleg pont ez is volt a szándéka: hogy mindenki róla beszéljen”. 
A pártelnök fontosnak tartja, hogy az Európai Parlamentben erős képviselete legyen az erdélyi magyarságnak és fontos, hogy az európai kisebbségek helyzete megerősödjön. „Az Európai Unió nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy van ötvenmillió olyan ember a tagállamaiban, aki őshonos kisebbséghez tartozik. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért kezdeményeztük a Minority SafePacket, ami egy európai szintű kisebbségvédelmi jogalkotást céloz. Ismert okokból Románia, Szlovákia, Görögország és nyilván Franciaország és Spanyolország is kapálóznak ez ellen és nem akarják elfogadni, de könyörgöm, mivel foglalkozzon az EU, ha nem ezzel? Ha azzal foglalkozik az Európai Unió, hogy az uborkának milyen legyen a görbülete, vagy, hogy hogyan kell a disznót fájdalommentesen megölni, akkor az emberek valós problémáival is lehetne foglalkozni. A Minority SafePack erre vonatkozik és egy hosszú távú célt fogalmaz meg”, tette hozzá Kelemen Hunor. (http://mandiner.hu)
Bejegyezte: dátum:

A Kolozs megyeiek szolgálatába

A Magyar Polgári Párt megyei vezetősége újabb elemező gyűlést tartott, ahol azt vitatták meg, hogy mennyire sikerült a szövetségiekkel való együttműködést megvalósitani.
Amint az MPP megyei elnök beszámolójából is megtudtuk, a megyei tanácsban kemény csatákat kellett vívnia az RMDSZ-MPP frakciójának, mert sokszor nem az ésszerűség hanem a politikai szimpátia alapján akarnak  dönteni a tanácsosok, akkor amikor egy-egy pártközeli helység-, vagy községvezető az elosztásra kerülő összegekből nagyobb szeletet szeretne lekanyaritani.
Mivel a 2016-os választások után az RMDSZ-MPP frakciója 7 tagra bővült - az előző ciklusban csak 5 tagja volt a szövetségieknek - és elérte a 20 %-os szavazatarányt nagyobb súllyal is rendelkezik és az eddig elkezdett munkálatokat és tevékenységeket jobban tudja támogatni  a magyarlakta helységekben. 
Ezzel mintegy igazolva lett az, hogy Biró Zsolt, az MPP országos elnöke, helyes irányba terelte a polgári alakulat tisztségveselőit, még akkor is ha ezzel nem sok támogatót szerzett a többségiek között. 
A megyei magyar frakciónak is több sikeres akciója  mellett, jelenleg a széki útjavitásnak a folytatását is elérte, ezzel is megkönnyitve az ottlakók közlekedését. 
A széki akció szerves része volt a csatának, de többi magyarlakta település részére nem  a "megszokott"  hanem jóval nagyobb összegek lettek a tanácstól jóváhagyva!
Búza, Bálványosváralja, Kalotaszentkirály, Körösfő,  Magyarszovát, Szék, Tordaszentlászló, Tordaszentmihály és Várfalva,önkormányzatainak a tanácshatározat értelmében községenként 80 ezer lejt ítéltek meg 
De más helységek is kaptak ehhez hasonló összegeket igy Bonchida, Egeres,  Harasztos, Magyarkapus, Magyargorbó és Tordatúr községek 82 ezer lejes kiegészítést kapnak. 
Dés, Szamosújvár és  Torda egyenként 90 ezer lej támogatást kapott. 
Egyedi támogatást Aranyosgyéres (160 ezer lej) és Bánffyhunyad (139 ezer lej) kapott.
A fenti összegek a megyei jövedelemadónak a 20 %-át képezik, jelezte Keizer Róbert megyei tanácsos úr
Mostanra a kétkedők is be kell lássák, hogy az egységben az erő nem üres szólam.  
Bejegyezte: dátum:

2017. november 26., vasárnap

Tisztújító küldöttgyűlését tartott az RMDSZ Nőszervezete

2017. november 25.
Az RMDSZ Nőszervezete szombaton, Marosvásárhelyen tartotta tisztújító küldöttgyűlését. További két évre újra Biró Rozália elnöknek szavaztak bizalmat, Hegedüs Csilla lett a szervezet ügyvezető elnöke. Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei Nőszervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a mai nap legfontosabb üzenete számukra az, hogy a szervezet tagjaival ismét együtt lehetnek, és együtt tervezhetnek tovább. „Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy november 25. a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja. Nem hiába választottuk ezt a napot rendezvényünk időpontjának, a továbbiakban is részt kívánunk venni az agresszió elleni harcban”− emelte ki. Doris Pack, az Európai Néppárt Nőszervezetének elnöke videóüzenetben üdvözölte a küldöttgyűlés tagjait. 
Köszönetét fejezte ki az RMDSZ Nőszervezetének, hogy az egyik legaktívabb szervezetként van jelen Európában. ,,Arra biztatlak, hogy folytassátok a Nők Elleni Erőszak Elleni kampányotokat! Az Európai Néppártnak és az RMDSZ-nek szilárd talajon kell állnia, hogy megbirkózhasson a jövőbeli kihívásokkal. Sok sikert kívánok ehhez!”− hangzott el. 
A küldöttgyűlést megelőzően az RMDSZ Nőszervezetének vezetősége együttműködési megállapodást írt alá a romániai történelmi magyar egyházak nőszövetségeinek képviselőivel, amelyben a felek rögzítik, hogy az elkövetkező időszakban minél több helyi szintű, önkormányzati, egyházi, civil együttműködés létrejöttét szorgalmazzák. 
Mindezt a romániai magyar közösség megmaradását, szellemi, lelki és kulturális gyarapodását, gazdasági önállóságát szolgáló tevékenységek, a magyar családok megerősödését, a család szerepének és társadalmi elismertségének növelését, a nők elleni és családon belüli erőszak felszámolását szolgáló programok, valamint a fiatalok gyermekvállalási szándékát és felelősségét erősítő kezdeményezések által kívánják elérni. (Közlemény)
Bejegyezte: dátum:

Kelemen Hunor a gyulafehérvári ígéretek betartásának fontosságát hangsúlyozta

 2017. november 26. 
Az RMDSZ Nőszervezetének szombati, Marosvásárhelyen tartott tisztújító közgyűlésén szólalt fel Kelemen Hunor szövetségi elnök. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy vélekedett: időről időre érdemes és kötelező is megvizsgálni a dolgok menetét, azt, hogy merre halad az ország, hol áll Románia egy évvel azt követően, hogy parlamenti választásokat nyert a PSD, hogy az ALDE-val közösen kormányoz. Kelemen jónak és pozitívumnak nevezte, hogy gazdasági növekedés van, hogy a nyugdíjak és a bérek is nőnek - még akkor is, ha nem olyan ütemben, ahogyan azt az állampolgárok elvárnák, tette hozzá az elnök. 
Elmondta: a helyi önkormányzatoknak sikerült olyan programokat elindítaniuk, pályázatokat megnyerniük, amelyek a következő három esztendőben jelentősen javíthatnak a helyi közösségek életén. 'De vannak olyan szegmensek is, amelyekkel nem vagyunk megelégedve. Beszélnünk kell ezekről is, hiszen mindaz, ami történik, a közelebbi és távolabbi jövőt is meghatározza. Meg kell értenünk azt is, hogy mi van az új fiskális politikával, hogy miért csinálja azt a kormány, amit tesz, a Szövetség ugyanakkor nem ül tétlenül, korrekciós javaslatokat is megfogalmazott' - idézi a közlemény Kelemen Hunort. 
A szövetségi elnök rámutatott: az e heti bizalmatlansági indítvány vitáján is elmondta, a neoliberális fiskális politikának sérülékeny részei is vannak: mert az jó szerinte, hogy 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, viszont ez azzal is jár, hogy jelentős forrásoktól esnek el az önkormányzatok, kisebb és közepes méretű városoknak kell bezárniuk intézményeiket, átalakítaniuk, karcsúsítaniuk szolgáltatásaikat.
 'Ezért kérjük mi azt a kormánytól, hogy a személyi jövedelemadó száz százalékban otthon maradjon. Ez a kérésünk a helyi pénzügyi autonómiának és a szubszidiaritás elvének is megfelel. De meggyőződésünk, szükség van további megoldásokra is, például az ÁFÁ-ból még többet kellene az önkormányzatoknak visszaosztani' - tette hozzá az idézett közlemény szerint. A szövetségi elnök nem tartja szerencsés helyzetnek azt sem, hogy a terheket a munkaadóról a munkavállalókra akarja áttenni a kormány, hogy fel akarja rúgni a szolidaritást, amely az elmúlt fél évszázadban Európában, a jóléti államokban kialakult, amely szerint munkaadónak és munkavállalónak egyformán kell a társadalombiztosítási terhet viselni: 'ha később kiderül, hogy emelni kell a társadalombiztosítási adókat, mindez csak a munkavállalót fogja érinteni, ami így a nettó bér csökkenéséhez is vezet. Van még idő és lehetőség újragondolni a fiskális politikát.' 
Az idézett közlemény szerint Kelemen bosszantónak tartja, hogy eltelt egy esztendőben a kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy visszaállítsa a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását. 
A 2018-as év nem kíméli meg a romániai magyarokat a nacionalista, magyarellenes kirohanásoktól - emelte ki Kelemen Hunor. 
Felszólalásában elmondta: a centenáriumról sosem a sértés és a bántás szándékával beszélt, de nem félt feltenni azokat a fontos kérdéseket, miszerint mi változott száz év után, mi javult és romlott a magyar közösség szempontjából: 'a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzete, a különböző kétnyelvű feliratokra vonatkozó bírósági döntések azt mutatják, ma vissza lehet lépni a történelemben, nemcsak előre, hanem rossz irányba is lehet haladni. Nekünk világosan és érthetően kell elmondani: a centenárium évétől elvárjuk, hogy a többség felajánlja és elfogadja amit kérünk, részt vegyen egy olyan párbeszédben, amelynek végén egy újfajta többség-kisebbségi keretet is kialakíthatunk. A gyulafehérvári ígéretek betartását akarjuk, azt, hogy ezek mai jogi nyelvezetre lefordítva kerüljenek a törvényhozásba.' 
Kelemen Hunor továbbá kifejtette: 2018 el fog múlni, és "nem szabad sündisznóállásban végigvárni, hogy elteljen", a magyaroknak fel kell mutatniuk, hogy értékteremtő közösséget alkotnak, továbbra is értékteremtő közösségként akarnak élni Romániában. Szerinte egy erős, magabiztos többségnek nem szabad félnie kisebbségeitől, sosem szabad azt gondolnia, hogy a kisebbségi törekvések ellene irányulnak, szegényebbé akarják őt tenni: 'mi elmondjuk, hogy mitől félünk, de a románoknak is el kell mondaniuk, hogy mitől tartanak, miért gondolnak ránk megbízhatatlan közösségként, nemzetbiztonsági kockázatként ' - idézi a közlemény az RMDSZ elnökét. 
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre kitérve Kelemen Hunor azt állította: a Szövetség közel áll az általa kitűzött 250 ezer aláírás összegyűjtéséhez. 'Mi csak azt akarjuk, ami kijár nekünk: az EU rendezze az őshonos kisebbségek védelmét, de ehhez az is kell, hogy most egy millió aláírást összegyűjtsünk Európából. Képzeljük el: ha az 50 millió, bármely őshonos kisebbséghez tartozó polgár összeállna egy országgá, az EU egyik legnagyobb tagállamát alkotná. Ezeknek a polgároknak is biztonságban kell érezniük magukat, az Unió jövője, stabilitása, prosperitása tőlünk, kisebbségektől is függ' - összegzett Kelemen Hunor. (Agerpres/közlemény)
Bejegyezte: dátum:

Hogyan történhet zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken?

Tiltja a növényvédő szerek használatát az EU 2018-tól az ökológiai jelentőségű területek esetében. Ezzel védik meg az élővilág sokféleségét. De hogy lehet ezeket betartani, hogyan alkalmazkodjon hozzá, hogyan történhet zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken? Cikkünkben ezt foglaljuk össze.
Szakmai szervezetek ajánlásai a gazdálkodóknak: Hogyan alkalmazkodjon a növénytermesztésben az ökológiai fókuszterületeken bevezetendő növényvédőszer-tilalomhoz?

Változik a zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken – Fotó – Pixabay, croisy

Az Európai Unió 2018-tól növényvédőszer-használati tilalmat vezet be a zöldítés úgynevezett táblaszintű ökológiai jelentőségű területein (EFA). A módosítás célja, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát, és ezen belül maximalizálja az EFA-területek biológiai sokféleségre gyakorolt kedvező hatását. Az uniós szabályozás változása miatt a zöldítésre vonatkozó 10/2015. (III. 13.) FM rendeletet is szükséges módosítani. A módosítások 2018. január 1-jén lépnek hatályba. A szabályok változása a gazdálkodóktól az eddigi gyakorlattól eltérő megoldásokat követel. Az átállás támogatására a Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért felelős Államtitkársága kiterjesztett konzultációt tartott a következők részvételével:
Duna Szója Egyesület
Földművelésügyi Minisztérium
Gabonatermesztők Országos Szövetsége
Magyar Szója Egyesület
Magyar Növényvédelmi Szövetség
Magyar Államkincstár
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
NÉBIH Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
A konzultáció fő célja a megváltozott szabályozás áttekintése, a kollektív gondolkodás elindítása és a gazdálkodóknak szóló közös ajánlások megfogalmazása volt. A résztvevők szeretnék, hogy a magyar agrárium szereplői a lehető legkönnyebben tudjanak alkalmazkodni a megváltozott uniós jogszabályokhoz.
Egyre fontosabbak az ökológiai jelentőségű területek az EU-ban, és nálunk is
A növényvédő szerekkel kapcsolatban a szervezetek közötti együttműködésnek és a tapasztalatcserének még nagyobb jelentősége lesz a jövőben. Fokozatosan csökkenő hatóanyag-kínálattal és szűkülő növényvédő szer felhasználással kell majd szembenéznünk hosszú távon. Előtérbe kerülnek a növényvédő szerek kiváltását szolgáló technológiai fejlesztések az új agrotechnológiai eljárások kidolgozásakor.
A biogazdálkodásról itt írtunk korábban.
A növényvédő szer tilalom az uniós és hazai szabályok alapján, Magyarországon engedélyokiratban növényvédő szerként engedélyezett szerek használatára vonatkozik. Így a követelménynek való megfeleléshez az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédő szereket sem lehet használni az ökológiai jelentőségű területként bejelentett termelő területeken. A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerekről a NÉBIH adatbázisában olvashat.
A növényvédő szerek fogalma
A hatályos 1107/2009/EK rendelet értelmében növényvédő szereknek tekintendők azok a készítmények, amelyek – abban a formában, ahogy eljutnak a felhasználóhoz – hatóanyagokból, védőanyagokból vagy kölcsönhatás-fokozókból állnak vagy ilyet tartalmaznak, és amelyek rendeltetésszerű felhasználása a következők egyike:
a) növények vagy növényi termékek védelme valamennyi károsító szervezettel szemben, vagy az ilyen szervezetek működésének megakadályozása, kivéve, ha e szerek fő rendeltetése nem a növények vagy növényi termékek védelme, hanem higiéniai célzatú;
b) a növények élettani folyamatainak befolyásolása, mint például a növekedést befolyásoló anyagok, kivéve a tápanyagokat;
c) a növényi termékek tartósítása, amennyiben ezek az anyagok vagy növényvédő szerek nem képezik a tartósítószerekre vonatkozó különös közösségi rendelkezések tárgyát;
d) nemkívánatos növények vagy növényrészek elpusztítása, nem számítva az algákat, kivéve, ha a szereket talajban vagy vízben, növényvédelmi célból alkalmazzák;
e) növények nemkívánatos növekedésének visszaszorítása vagy megakadályozása, nem számítva az algákat, kivéve, ha a szereket talajban vagy vízben, növényvédelmi célból alkalmazzák.”
Zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken – új szabályok
Az új szabályrendszer nem azt jelenti, hogy azokat a fajokat, amiket eddig nitrogénmegkötő növényként vagy ökológiai jelentőségű másodvetés keverékében elfogadtunk (pl. szója, borsó), a továbbiakban ne lehetne ökológiai jelentőségű területként elszámolni. Ezek a fajok továbbra is a zöldítés szerves részét képezik. Viszont ökológiai jelentőségű területként történő elfogadásuk 2018-tól egy további feltételhez, a növényvédő szerek használatának tilalmához kötött. A tiltás nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét.
A gazdálkodóknak a bejelentett szántóterületük legalább öt százalékának megfelelő nagyságú ökológiai jelentőségű területtel kell rendelkezniük. Tehát, ha egy gazdálkodó az összes szántóterületén kizárólag nitrogénmegkötő növényt termel, akkor a növényvédőszer-mentes ökológiai jelentőségű terület kijelölési kötelezettségnek mindössze a bejelentett szántóterületének (legalább) 5 százalékán kell megfelelnie. Az ökológia jelentőségű terület méretének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az egyes területtípusok esetében a súlyozási tényezőtől függően a végül elszámolható terület nagysága eltér a valós, fizikai méretétől. Ökológiai célú másodvetés esetén ez a szorzószám pl. 0,3, vagyis 1 ha ökológia célú másodvetés 0,3 ha EFA-területként számolható el. Az egyes területtípusokhoz tartozó átváltási és súlyozási tényezőket a 10/2015. FM rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
Itt is lényegesek a helyi adottságok
Tekintettel arra, hogy a gazdálkodói körülmények minden esetben egyediek, az elszámolni kívánt EFA-területek kiválasztásával kapcsolatos döntést is a gazdaság egyedi adottságait figyelembe véve kell meghozni:
Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja felvállalni a növényvédőszer-használat szigorításából fakadó termesztéstechnológiai változtatásokat, dönthet úgy, hogy valamely más típusú EFA-területtel teljesíti kötelezettségét. Továbbra is választhatóak
a tájelemek, köztük a fás sávok, magányos fák, fa- és bokorcsoportok, kis kiterjedésű tavak, kunhalmok és gémeskutak, továbbá
táblaszegélyek,
a vízvédelmi sávok,
agrár-erdészeti hektárok,
erdősített területek,
rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények – ahol az eddigi előírásoknak megfelelően szintén tilos növényvédő szert és műtrágyát kijuttatni
a szántóföldi teraszok.
Bár az újonnan bevezetett, a fenntartási időszakra vonatkozó növényvédőszer-használati tilalom a parlagon hagyott földterületeken és az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében is él, ezeken a területeken jóval kisebb agrotechnológiai változtatásokra lesz szükség. Így e hasznosítási módok szintén megfelelő lehetőségként jöhetnek számításba a növényvédő szer igényes nitrogénmegkötő kultúrák helyett. Ezeken a területeken, különösen az ökológiai jellegű másodvetések esetében előtérbe kell, hogy kerüljön
a vetési sorrend helyes kialakítása,
a vetés megfelelő időpontjának kiválasztása,
az agrotechnika helyes kivitelezése, illetve
a mechanikai gyomszabályozás.
A zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken segít az ellenállóbb növényállományok elérésében
Megfelelő agrotechnikával – a betakarítás utáni tarlóhántás és hengerezés időben történő elvégzésével, a magágy előkészítésével –, a helyes vetési időpont megválasztásával és harmonikus tápanyag ellátással megfelelő állapotú, a gyomosodásnak és a kórokozóknak, kártevőknek jobban ellenálló növényállomány érhető el. Fontos a megfelelő vetési sorrend kialakítása, hogy a vetésforgóba leginkább illő növénykeveréket válasszuk. Különösen fontos, hogy a legkedveltebb olajretek-mustár keveréket ne keresztes virágú kultúra után vessük, mert így elkerülhető a közös kórokozók és kártevők felszaporodása. Érdemesebb az előveteményre kevésbé igényes, összetettebb, pillangósokat is tartalmazó keverékeket választani.
Amennyiben a fenntartási időszak alatt a gyomosodás olyan mértékű, hogy az beavatkozást igényel, illetve veszélyes gyomnövény jelenik meg a területen, a mechanikai gyomszabályozást – kaszálást vagy szárzúzást – úgy kell elvégezni, hogy a másodvetésként termesztett növény még felismerhető állapotban maradjon. Ezzel biztosítható, hogy a helyszíni ellenőrzésen a növényállományt elfogadják az ellenőrök, mint EFA ökológiai jelentőségű másodvetést.
Nitrogén, extenzív kultúrákból
További lehetőség, hogy a gazdálkodó változatlanul nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területet számol el EFA-területként, de az intenzív, növényvédőszer-használatot igénylő kultúrák helyett egy extenzívebb kultúrát termeszt, mint pl. szálas pillangósok, vagy különböző takarmány keverékek, melyek termesztése megoldható a fenntartási időszak alatti növényvédőszer-tilalom mellett is. A mechanikai gyomszabályozásnak és a helyes agrotechnikai kivitelezésnek itt is komoly a jelentősége.
Ha a gazdálkodó vállalja, hogy továbbra is az intenzívebbnek tartott kultúrák – pl. szója, borsó – termesztésével szeretné teljesíteni EFA-terület fenntartási kötelezettségét, az alábbi eszközök segítik a sikeres termesztést:
gyommentes tábla kiválasztása a termesztésre;
a vetésforgó szakszerű kialakítása a problémásabb gyomok visszaszorítására és a betegségek, kártevők fellépésének megelőzésére;
harmonikus tápanyag-ellátottság biztosítása, hogy az egészséges, megfelelő kondíciójú növényállomány ellenálló legyen a kórokozókkal, kártevőkkel szemben;
helyes agrotechnika kivitelezése – kiemelten az őszi és tavaszi talaj-előkészítés, magágy előkészítés;
a termesztési körülményeknek megfelelő, ellenálló fajtájú, nagy tisztaságú vetőmagok használata;
a választott fajtának megfelelő időpontban történő vetés;
a mechanikai gyomirtást lehetővé tevő vetési sortáv alkalmazása, egyenletes vetés;
mechanikai gyomszabályozás vetés előtt, kelés után és állományban is gyomfésűvel, különböző típusú kapákkal, kultivátorokkal;
vetés előtti, ún. presowing növényvédelem alkalmazása, ahol olyan növényvédő szerek használhatóak fel, melyek engedélyezési okiratában szerepel ezen technológia;
Mivel a növényvédőszer-tilalom csak az EFA-ként elszámolni kívánt területekre vonatkozik, nem szükséges a gazdaság összes szója vagy borsó tábláját a fenti elvek szerint művelni, elegendő csak az EFA-nak jelölt területeken így gazdálkodni.
Az ökológiai jelentőségű területek esetében is fontos a dokumentáció
Fontos, hogy a növényvédő szer kijuttatásának és a kultúra vetésének és betakarításának, beforgatásának ideje is pontosan dokumentálható legyen. Ehhez a gazdálkodónak várhatóan egy egyszerűsített nyilvántartást kell majd vezetnie és megőriznie, illetve a helyszíni ellenőrzésen bemutatnia. Az egységes kérelem benyújtásakor pedig a gazdálkodónak nyilatkoznia kell, hogy tudomásul veszi, hogy az EFA-területek bizonyos típusain a fenntartási időszak alatt nem használhat növényvédő szert.
Minden esetben ajánlott a témában jártas, a szaktanácsadói névjegyzékbe felvett, aktív szaktanácsadó felkeresése, aki szakszerű tanácsaival segíthet a döntések meghozatalában.
Bejegyezte: dátum:

Az autonómia a megoldás!

 30 October 2017 
Katalónia, Lombardia, Veneto, három európai régió, amelyek ma leginkább láthatóak (de az egyre erősödő regionális törekvések sorát folytathatnánk, akár skótokra írekre gondolunk, vagy a lengyelországi Sziléziában megjelenő regionális pártra tekintünk) régiók, amelyek ma Erdélyből nézve is fontos üzenetet közvetítenek.
A trendet és az európai nemzetállamok viszonyulását figyelve megállapítható, hogy azt amit mi Erdély és különösen Székelyföld tekintetében mindig is hangsúlyoztunk most az európai politika szereplői is egyre nyíltabban hangoztatnak, nevesen, azt, hogy az autonómia legitim, pozitív és biztonságpolitikai szempontból stabilitást jelent; az egyoldalú területi elszakadás pedig negatív, illegitim és biztonságpolitikai szempontból instabilitást generál.


Bejegyezte: dátum: