2017. november 29.
55 éves történetének legnagyobb decentralizálása előtt áll az egyik leginkább központosított uniós politika, a közös agrárpolitika az alapján, amit ma Brüsszelben bejelentettek. A főbb keretek megegyeznek azzal, mint amit a Bruxinfo egy hónapja már megírt számokkal együtt, de most az EU költségvetési biztosa megtiltotta, hogy számokról beszélhessen az agrárügyi biztos, így azok most kimaradtak a bejelentett információkból - foglalja össze a helyzetet a lap.
Nagyobb mozgásteret kapnak a tagállamok
Ma hozta nyilvánosságra (itt és itt) az Európai Bizottság, hogy milyen keretek mentén képzeli el a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) fő irányait, és a reformjavaslatokból úgy tűnik, hogy a Bizottság a decentralizálás révén próbál az agrárközösség kedvében járni, illetve az adófizetők előtt megvédeni a KAP létjogosultságát. Az összefoglaló szerint a jövőben a jelenleginél sokkal decentralizáltabb közös agrárpolitika kell, ami figyelembe veszi az egyes tagállamok és régiók sokszor nagyon eltérő éghajlati, földrajzi, fejlettségbeli és mezőgazdasági kulturális viszonyait.
Az október végén a Bruxinfo által megírt keretekben már szó volt arról, hogy felső határt szabnának az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek. A tervezetben még az szerepelt, hogy a plafont 60 és 100 ezer euró között húznák meg, de figyelembe véve egy ilyen lépésnek a munkaerőre gyakorolt esetleges hatásait.
Brüsszel tervei szerint EU-szinten határoznák meg a jelenleginél jóval egyszerűbb és áttekinthetőbb KAP közös céljait és szabályait, de azok végrehajtását már a tagállamokra bíznák, azaz a Bizottság szerint bátor lépést tesznek a szubszidiaritás felé.
Az új megközelítés értelmében EU-szinten csak a legfontosabb paramétereket határoznák meg a KAP és más uniós politikák (például klímapolitika) alapvető céljaihoz igazodva. Ez alapján a tagállamoknak egy önálló KAP stratégiai tervet kell majd kidolgozniuk, ami a közös agrárpolitika mindkét pillérében (piaci támogatások és vidékfejlesztés) végrehajtandó intézkedéseket tartalmazni fogja.
A stratégiai terveket a Bizottság fogja áttekinteni és jóváhagyni a közösen meghatározott célok fényében. Phil Hogan agrárbiztos azt is elmondta, hogy a jövőben megszűnhet az agrárpénzek felhasználásának kettős - uniós és tagállami - szintű rendszere. Az egyszerűsítés jegyében a támogatások kedvezményezettjeinek ellenőrzése és esetleges megbírságolása elsősorban már a tagállamok dolga lesz.
Nem működik a zöldítés
A Bizottság illetékesei cáfolják, hogy ez a fajta és mértékű decentralizáció egyet jelentene a közös agrárpolitika renacionalizálásával. Brüsszel azt is világossá tette, hogy a leegyszerűsítési hullámnak a komplexitása és bürokráciája miatt sűrűn kritizált zöldítés is áldozatul fog majd esni olyan értelemben, hogy nem a környezetvédelmi célok sérülnek, hanem az alkalmazott eszközökben nagy mozgásteret kapnak majd a tagállamok.
A zöldítési architektúra nem működött. Az egyes intézkedések közötti átfedéseknek meg kell szűnniük- jelentette ki az ír agrárbiztos.
A Bruxinfo összefoglalója szerint a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének fenntartása mellett kardoskodik. Így a gazdáknak kifizetett közvetlen jövedelemtámogatások és a piaci intézkedések is fennmaradnak, amelyek kifizetését bizonyos elementáris és környezetvédelmi intézkedésektől tették függővé. A második, vidékfejlesztési pillér elsősorban a hosszú távú beruházásokban van az agrárszektor segítségére.
Az anyag arra is kitér, hogy 2015-ben, a legutóbbi KAP-reform első évében a gazdák 20 százalékának jutott a direkt támogatások körülbelül 80 százaléka, ami elsősorban a termőföldek koncentrációját és a túlnyomórészt területi alapú támogatások jellegét tükrözi. A támogatások kedvezményezettjeinek több mint a felét nagyon kicsi gazdaságok teszik ki, és a kifizetések 72%-a a közepes méretű, 5-250 hektáron termelő családi gazdaságoknak jut.
További tervek
A Bizottság továbbra is elkötelezett a közvetlen kifizetések célzottabbá és méltányosabbá tétele mellett. Ezzel összefüggésben mérlegel olyan megoldásokat, mint a közvetlen jövedelemtámogatások kötelező felső határa (plafonja) a munkahelyekre gyakorolt negatív hatások elkerülésével; a nagyobb gazdaságok esetében a degresszív (évről-évre csökkenő) kifizetések; a kifizetéseknél egy újraelosztási mechanizmus fokozottabb igénybevétele; és a ténylegesen a föld megműveléséből, illetve állattartásból élő aktív gazdák támogatásának biztosítása.
A közlemény azt is ígéri, hogy a KAP-ből fizetett támogatásokat illetően a tagállamok között még mindig meglévő különbségeket is csökkenteni kell. Hiszen a gazdálkodók hasonló kihívásokkal szembesülnek például a piaci ingadozások, a környezet vagy az éghajlatváltozás esetében, akkor is, ha a munkaerő és a termőföld relatív költségeit illetően jelentős szóródás van közöttük.
