2021. december 14., kedd

A német külügyminiszter egyetlen hanyag mondatával gázáremelkedést váltott ki a tőzsdén

Meglepő, hogy a zöldesített politikusnő, annak ellenére, hogy eddig a leglehetetlenebb kijelentésekkel sokkolja a közvéleményt a meggondolatlanságával pedig az eddigi szövetségeseket is elbátortalanította. 
Talán nem éppen érdektelen, az ahogyan mindenen és mindenkin áttaposva beülhetett a külügyi miniszterium bársonyszékébe... 
De ha egy kicsit utánna néznének az érdekeltek láthatnák, hogy nem a legjobb választást tették meg, hiszen ez a politikusnő szinte minden meg nem engedhető dolgot elkövetett - plágiumgyanúba, mellékes jövedelem eltitkolással  adócsalásba  keveredett, sőt a lobbytevékenységével eddig már sok negatív pontot összegyűjtött... A hatalomvágyát kielégítve a rá nem szabott bársonyszékéből, más megválasztott vezetőkre húzná rá a vizeslepedőt és a fenyegető kijelentésekkel traktálja a tagországok vezetőit és lakosságát...
Felmerülhet a gyanú, hogy látványos politikai könyöklését a sorospribékekkel együtt vagy azok segítségével tette, hiszen a buta kijelentéseit sokszor nem a zöld politika mentén és a tudománytalan megállapításaival csak ront a EU-s tagországok helyzetén, de az is meglehet, hogy külfödről kapja az utasításokat, megbízásokat, hogy ellehetetlenítse az úniós lehetőségeket.
Az atomenergia nélkül széndioxidcsökkentést sehol sem lehet megvalósítani és a Föderális Európa létrehozását sem lehet elérni, ha csak a kritikai hozzáááélást erölteti... Zöld Sára  
2021. december 13. GRISIN Sándor
A legsúlyosabban az ukránokat és a lengyeleket sújtják a következmények...
A miniszter asszony habozás nélkül kijelentette, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket nem lehet üzembe helyezni.
foto: Annalena Berbocknak
Az európai országokat üzemanyagot szállító gázvállalatoknak, köztük valószínűleg a Gazpromnak is komoly bónuszt kellene kiírniuk az új német külügyminiszternek, Annalena Berbocknak. Nem, az emlékmű még messze van, de ha továbbra is ebben a szellemben lép fel, akkor beszélhetünk róla, ráadásul még életében.
A miniszter asszony habozás nélkül bejelentette, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket nem lehet üzembe helyezni.
„A jelenlegi állapotok ismeretében nem engedélyezhető a vezeték üzemeltetése, mivel az nem felel meg az európai szabályoknak” – mondta miniszter asszony. 
Csak ez egy "zseniális" nyilatkozat. Főleg a következményeiben. 
Egy mérsékelt idióta meg tudta érteni, mi történik ilyen szavak után, ilyen tökéletes formába öltözve. De a német külügyminiszter nyilvánvalóan nem gondolt ilyen apróságokra. Úgy tűnik, a fő német "zöld cucc" megszédült attól a felismeréstől, hogy most a világelit legfelső szintjén van!
Szavait azonnal megismételte a világ média. A tőzsdei árak pedig a januári első gázszállítással szinte azonnal 10%-kal – ezer köbméterenként 1417 USD-ra – emelkedtek. Aztán kicsit csökkentek, de az 1376 még mindig 300 dollárral drágább, mint a fellépése előtt volt.
Egész Európa jó sugarakat küld Annalenának, de ez a sugárzás különösen erősen érezhető Ukrajnából, amely a tranzitból veszi a gázt a "virtuális fordított" álcája alatt, de tőzsdei áron fizet érte, valamint Lengyelországból, amely megtagadta a hosszú távú szerződéseket a Gazprommal. Az ukránoknak és a lengyeleknek ismét az orosz aggodalmat kellene hibáztatniuk a gázárak megugrásáért, hiszen egyszerűen nem mondhatják, hogy a német külügyminiszter az utolsó bolondként viselkedett. Madame egyébként később megfejtette, hogy amikor kimondta ezeket a mondatokat, egészen másra gondolt. De már túl késő volt, valahol a kis khatynokban a szavait már égő könnyek töltötték el, és pontosan tudjuk, hol történt ez.
El kell ismerni, hogy Annalena a lehető legidőszerűbb időpontot választotta egy ilyen kijelentésnek. A balti államokat megfázás érte, ami elkezdett átterjedni Európába. A meteorológusok igazi telet és hideg karácsonyt jósolnak, az európai UGS-létesítményekben pedig november 8-tól december 6-ig a gáztartalékok a maximálisan lehetséges mennyiség 76%-áról 65%-ra csökkentek. Valaki azt fogja mondani, hogy ez nem kritikus, de visszanyerhetetlen mennyiségű gáz marad ugyanabban az UGS-létesítményben, és emellett pszichológiailag is nyomasztó felismerni, hogy Európában a fűtési szezon kezdete óta az oda szivattyúzott mennyiség mintegy harmada. már elvitték az UGS létesítményekből. Jelenleg Európa-szerte mindössze 66,7 milliárd köbméter gáz van a tárolókban. A tavalyi szezonban egy viszonylag hideg télen Európában annyi maradt január 15-én. És most még december 15-e sincs.
És egyébként a legrosszabb a helyzet az ukrajnai UGS létesítményekben lévő gázzal, ahol a tárolók nem is fele, hanem kétharmada üresen áll. Mivel csak 35,4%-ban vannak kitöltve.
Lehet, hogy Mrs. Berbock férje, Daniel Holefleisch nemrég vásárolt részvényeket a Gazpromban vagy más gáztársaságban? Ellenkező esetben el kell ismernie, hogy a német külpolitika kormányzója egy felelőtlen és teljesen alkalmatlan ember

Kicsoda vagy Te A. Baerbock?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Annalena_Baerbock
Annalena Baerbock (Hannover, 1980. december 15. –) német politikus, 2021-től Németország külügyminisztere, 2018 óta a Szövetség ’90/Zöldek társelnöke Robert Habeckkel együtt. A 2021-es Bundestag-választáson a Zöldek kancellárjelöltje.
Baerbock 2013 óta a német Bundestag tagja. 2012 és 2015 között a Szövetség ’90/Zöldek párttanácsának tagja, 2009 és 2013 között a brandenburgi pártszervezet elnöke volt. A párt pragmatikus szárnyához, az úgynevezett Realo-szárnyhoz tartozik.
Annalena Baerbock anyja szociális munkás, apja a gépészmérnök volt. Kisgyermekkorában egy ideig Nürnbergben éltek. 1985-ben családja a Hannover melletti Pattensenbe költözött. Itt két nővérével és két unokatestvérével lakott együtt a szülők által felújított parasztházban, Schulenburgban. Az 1980-as években még gyerekként szüleivel együtt részt vett a fegyverkezési verseny és az atomenergia elleni tüntetéseken. 16 éves korában egy csereévet töltött Floridában Iskolai tanulmányait 2000-ben érettségivel fejezte be a hannoveri Humboldtschuléban. Végzősként a Hannoversche Allgemeine Zeitung diákprojektje, a ZiSH (Zeitung in der Schule, Újság az iskolában) újságírója volt.
2000 és 2004 között Baerbock osztatlan képzésben tanult politológiát a Hamburgi Egyetemen. A képzés során Vordiplomot szerzett: ez nem diploma, hanem a képzés általános, alapvető ismereteket tartalmazó részének lezárása. Baerbock Vordiplomjában az 1,3 jegy szerepel, ez a magyar rendszerben ötös alának felel meg Minoron közjogot és európai jogot tanult. Ezt követően tanulmányait a London School of Economicson folytatta, itt 2005-ben szerzett mesterdiplomát „Public International Law(LL.M.) szakon, diplomájának értékelése a brit rendszerben legjobbnak számító Distinction
Tanulmányai alatt 2000 és 2003 között szabadúszóként a Hannoversche Allgemeine Zeitungnál dolgozott, illetve Elisabeth Schroedter európai parlamenti képviselő irodájában folytatott gyakornokságot. Tanulmányai befejezése után 2005 és 2008 között Schroedter irodavezetőjeként dolgozott. Emellett 2005-ben a British Institute of Comparative and Public International Law gyakornoka volt. 2008 és 2009 között Szövetség ’90/Zöldek Bundestag-frakciójának kül- és biztonságpolitikai tanácsadója volt.
2009-ben Baerbock doktori disszertáció írásába kezdett a Freie Universität Berlinen, témája a természeti katasztrófák és a humanitárius segély a nemzetközi jogban. Miután 2013-ban bekerült a Bundestagba, azt nyilatkozta, hogy disszertációja már majdnem kész van, viszont az rajta való munkát politikai tevékenysége miatt szünetelteti. Későbbi nyilatkozatai szerint a fokozatszerzési eljárást megszakította, hogy teljes mértékben a képviselői megbízatására tudjon koncentrálni.
Baerbock 2007-ben házasodott össze Daniel Holefleisch politikai tanácsadóval és PR-menedzserrel. Két lányukkal együtt Potsdamban élnek. Baerbock az evangélikus egyház tagja, hitéről így nyilatkozott:
„Nem vagyok hívő, de még mindig a gyülekezetben vagyok, mert az összetartozás gondolata rendkívül fontos számomra.
Baerbock 2005 óta tagja a Szövetség ’90/Zöldeknek. 2008 és 2013 között a párt Európa-ügyi szövetségi munkacsoportjának szóvivője volt. Ebben a tisztségében tartalmi, koncepcióbeli és stratégiai oldalról is hozzájárult a párt Európa-politikájának kialakításához.
2009 és 2012 között az Európai Zöld Párt vezetőségének tagja volt.
2012 és 2015 között Baerbock a Szövetség ’90/Zöldek 16 tagú párttanácsának tagja volt. A párttanács többek között tanácsadói szereppel bír a szövetségi választmány számára, emellett a szövetségi és tartományi pártszervezetek illetve a párt képviselőinek találkozási pontjaként szolgál.
Baerbock 2008 októberétől a brandenburgi pártszervezet választmányának tagja. 2009. november 14-én Baerbockot és Benjamin Raschkét a tartományi pártszervezet társelnökeivé választották. A 2013-as választáson Baerbock bejutott a Bundestagba, és a választást követő tisztújításon nem indult újra a tartományi társelnöki tisztségért.
A 2009-es Bundestag-választáson Baerbock egyéni jelöltként indult a „Frankfurt (Oder) – Oder-Spree” választókerületben. A párt brandenburgi tartományi listáján pedig a 3. helyet foglalta el, viszont sem egyéniben, sem listáról nem sikerült bejutnia a Bundestagba.
A 2013-as választáson „Potsdam – Potsdam-Mittelmark II – Teltow-Fläming II” egyéni választókerületben indult. 2013. március 2-án a Potsdamban tartott jelölőgyűlésen a küldöttek szavazatainak 87,9%-ával a brandenburgi tartományi lista első helyére választották. A választáson az egyéni szavazatok 7,2%-át szerezte meg, és listáról jutott be a Bundestagba.
Első parlamenti ciklusában Baerbock pártjának klímapolitikai szóvivője lett. Emellett rendes tagja volt a Bundestag gazdaság- és energiaügyi bizottságának és EU-ügyi bizottságának, illetve helyettes tagja a környezetvédelmi bizottségnak és a család-, idős-, nő- és ifjúságügyi bizottságnak. Utóbbi két bizottsági tagságát a következő ciklusban is megtartotta
A 2017-es választásra készülve 2016. november 26-án Baerbockot volt a küldöttek szavazatainak 99,0%-ával ismét a Zöldek brandenburgi listavezetőjének választották. 2017. január 23-án pedig ismét egyéni jelöltté választották a választókerületében. A választáson egyéniben a szavazatok 8,0%-át szerezte meg a Bundestagba ismét a tartományi listáról került be.
Baerbock részt vett a 2017 őszén lezajlott, Jamaika-koalíciót előkészíteni hivatott pártközi tárgyalásokon.
Baerbockot 2018. január 27-én egy Hannoverben tartott rendkívüli szövetségi küldöttgyűlésen választották pártelnöknek, a másik társelnök Robert Habeck lett. Baerbock a szavazatok 64,5%-át szerezte meg, ezzel legyőzte a párt balszárnyához tartozó Anja Pielt. Korábban a párton belüli pragmatikus Realo-szárny és fundamentalistább balszárnya közötti kompromisszum keretében a pártvezetésben mindkét szárny képviseltette magát, a 2018-ban megválasztott Baerbock–Habeck duónak azonban mindkét tagja a Realo-szárnyhoz tartozik. A 2019. november 16-án tartott pártkongresszuson az elnökséget további két évre ismét megválasztották; Baerbock támogatottsága a szavazáson 97,1% volt.
2021. április 19-én jelentették be Annalena Baerbock és Robert Habeck társelnökök, hogy a a Zöld Párt szövetségi elnöksége Baerbockot javasolta a párt kancellárjelöltjének a 2021-es németországi szövetségi választáson. A Zöldek így fennállásuk során első alkalommal készülhettek saját kancellárjelölttel a szövetségi választásra. 2021. június 12-én az esedékes pártkonferencia a leadott szavazatok 98,6%-ával jóváhagyta a javaslatot. Baerbock Angela Merkel után az ország történelmének második női kancellárjelöltje lett, aki a szeptemberi választáskor csak néhány nappal lesz idősebb, mint 2002-ben Guido Westerwelle, aki az eddigi legfiatalabb német kancellárjelölt volt Baerbock korábban sem szövetségi–, sem tartományi kormányzati munkában nem szerzett tapasztalatot.
Baerbock és Habeck a választási kampányt közösen vezették. A választási kampány során egyesek Baerbock kormányzati tapasztalatlanságát róták fel neki hibául, míg mások egy politikai megújulás lehetőségét hangsúlyoztak vele kapcsolatban.
Kancellárjelöltségével összefüggésben Baerbock kénytelen volt többször is korrigálni önéletrajzát újságírói kutatások leleplezései következtében. Ezek, az önéletrajzában feltárt ellentmondások, a médiában éles kritikát váltottak ki, kétségek merültek fel a kancellárjelölti alkalmasságával kapcsolatban is 2021 márciusában Baerbock a pártja társelnöki tisztsége után kapott több mint 25 000 eurós mellékjövedelmét csak utólagosan jelentett be a Bundestag adminisztrációjának. Amikor 2021 májusában fényderült erre, akkor ezt a Zöldek azon követelésével kapcsolatban különösen kritikusan kommentálták, miszerint ők majd ragaszkodnak hozzá, hogy a képviselők kiegészítő jövedelmeiket "fillérre (centre) pontosan" hozzák nyilvánosságra. Baerbock késedelmes eljárását "hibának" és "ostoba mulasztásnak" minősítette.
2021. június 17-én Baerbock bemutatta Jetzt. Wie wir unser Land erneuern című könyvét. Ebben bemutatja világnézetét, valamint politikai céljait, részben személyes élményekkel vegyítve. 2021. június 28-án a "plágium vadász" Stefan Weber közzétett egy listát azokról a szövegrészekről, amelyeket plágiumnak, vagy a szerzői jogok megsértésének minősített Baerbock könyvében. Baerbock kezdetben tagadta a vádakat, mondván, hogy csak nyilvánosan elérhető forrásokból vett át a részeket. Később egy nyilvános vita során elismerte, hogy elmulasztotta közzétenni forrásai listáját, és hogy hibát követett el. Bejelentette, hogy ennek megfelelően átdolgozza a könyvét. Baerbock könyve komoly vitát váltott ki különböző médiumokban a plágiumvádakkal kapcsolatban éppúgy, mint a Zöld Pártnak a felvetett kényes és vitás kérdésekre adott válaszai vonatkozásában. A sajtó megitélése szerint a vita egyrészt fontos politikai kampánytémákról terelte el a figyelmet, másrészt Baerbock támad
A 2021. szeptember 26-i a németországi szövetségi választáson Baerbock egyéni képviselőjelöltként a 61-es Bundestag–választókerületben az SPD jelöltjével, Olaf Scholzcal, valamint az FDP korábbi főtitkárával, Linda Teuteberggel száll versenybe a közvetlen parlamenti mandátumért
A kancellári poszt elnyeréséért szintén Olaf Scholzcal, az SPD kancellárjelöltjével kell megküzdenie, valamint Armin Laschettel, a CDU/CSU jelöltjével. A közvéleménykutatások előrejelzése szerint Scholznak van a legnagyobb esélye a győzelemre
Baerbock szorgalmazta a szénenergia 2030-ig történő fokozatos kivezetését, a 130 km/h-s sebességkorlátozást az autópályákon, valamint hogy legkésőbb 2030-tól kezdve minden újonnan forgalomba helyezett autó károsanyagkibocsátás-mentes kell legyen. A „mezőgazdasági szubvencióknak a közjóra kell alapulniuk, nem pedig a megművelt terület méretére. A gazdálkodóknak lehetőségük kell legyen arra, hogy pénzt keressenek a klímavédelemmel.” Emellett az állatállományt és a hústermelést „jelentősen csökkenteni kell.” Baerbock szerint „a klímapolitika nem ellenfele a gazdaságnak”, és az a cél, hogy „Németországot mint ipari központot átvezessük a 21. századba – tekintettel a párizsi klímaegyezményre.” Baerbock a klímasemleges, (azaz üvegházhatású gázok, például szén-dioxid, kibocsátása nélkül előállított) európai acél gyártását szorgalmazza. Ezenkívül elképzelhetőnek tartja a klímavédelmi alapon kivetett vámok bevezetését. Elképzelései szerint a Németországon belüli utazások során a repülésnek „2035-ig feleslegessé kellene válnia” – ezt a vasúti hálózat fejlesztésével érné el. A Deutschlandfunknak adott interjújában a német vállalatok és a termelő létesítmények szerkezeti átalakítását szorgalmazta: „A harmadik terület az ipar szerkezeti átalakítása, ezért nyomom itt a gázpedált, mert iparunk abszolút versenyben van. A kérdés most az, hogy ki gyárt elsőként például szén-dioxid-semleges acélt. Ez elengedhetetlen a munkahelyek védelméhez Németországban és Európában. Ha nem mi járunk élen ebben, akkor mások fognak. Láttuk már, hogy amikor Kína acéllal árasztja el az európai piacot, akkor [Európában] nagy üzemeket kell bezárni, ezt pedig meg akarom akadályozni.”
2021. április 29-én a Német Szövetségi Alkotmánybíróság a német klímavédelmi törvényről szóló ítéletében arra kötelezte a törvényhozást, hogy szigorúbb kibocsátási szabályozást vezessen be. Ezt követően Baerbock jelezte, hogy ha a 2021 őszén esedékes szövetségi választás után a Zöldek benne lesznek a kormánykoalícióban, akkor konkrét kibocsátási célokat fognak előírni. Szükségesnek tartja továbbá a 2020-as évek közepéig a jelenlegi kvótához képest megduplázni az évente újonnan kiépített megújuló energiaforrások teljesítményét. A szénenergiából való kilépést emellett korábban tervezettnél hamarabb szeretné befejezni. Baerbock szerint a szén-dioxidra kivetett adó (CO2-Preis) célja egyrészt a klímasemleges gyártásba való befektetések ösztönzése, másrészt a klímára nézve káros tevékenységek megdrágítása;[64] a Zöldek az adót magasabbra emelnék.[65] Az adóból származó bevételeket Baerbock ún. Energiegeld formájában osztaná vissza a polgároknak; ennek eredményeképpen az adó összességében azok számára jelentene komoly többletkiadást, akik nagy kibocsátással járó tevékenységet folytatnak
2019. június 20-án, a menekültek világnapja és az ezzel egy időben zajló EU-csúcs alkalmából Baerbock felszólította az állam- és kormányfőket, hogy tegyenek lépéseket az Európába való nagy számban történő legális menekülés lehetővé tétele, a menekültek közös európai elosztása, illetve egy európai tengeri mentési misszió azonnali felállításának irányában
A görögországi Moria menekülttáborban 2020-ban bekövetkezett súlyos tűz után Baerbock szorgalmazta, hogy Németország fogadjon be 5000 védelemre szoruló embert a táborból, továbbá hogy ürítsék ki Moriát, és vigyék biztonságba az ott lakókat. „Németországnak cselekednie kell – és nemcsak mától kezdve, hanem évek óta kellett volna.” Emellett azt javasolta, hogy hozzanak létre befogadási központokat az EU külső határainál, ahol a menekülteket „gyorsan nyilvántartásba lehet vehetik, majd biztonsági ellenőrzésnek és adat-összehasonlításnak vethetik alá”, hogy ezután a lehető leghamarabb eloszthassák őket az EU-n belül, majd pedig megkezdődhessenek a menekül
„Európa évek óta csak maga körül forog, a Trump-kormány pedig hátat fordított a világnak. A keletkezett űrt autoriter államok töltik be.”
Baerbock szerint ha a Nyugat nem akarja a világpolitikát olyan országokra hagyni mint Kína, Oroszország vagy Törökország, akkor Európának komolyabban kell vennie a világban játszott békítő szerepét.Baerbock azt is szorgalmazza, hogy minden amerikai atomfegyvert kivonjanak Európából.
2021 januárjában Baerbock bírálta Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány állami tulajdonú környezetvédelmi alapítványát, amelynek célja az Északi Áramlat gázvezeték építésébe való amerikai beavatkozások elleni védelme. A Frankfurter Algemeine Zeitungban erről így nyilatkozott:
(magyarul)
„Az, hogy orosz pénzből egy klímavédőnek álcázott alapítványt finanszíroznak, aminek az egyetlen célja a gázvezeték megépítése, egyszerűen felháborító, nem pusztán klímapolitikai, hanem elsősorban geostratégiai szempontból.”– Annalena Baerbock
Baerbock szerint Németországnak meg kell maradnia ipari központnak, viszont a gazdasági növekedésnek „a társadalmi-ökológiai piacgazdaság keretein és a bolygó határain belül” kell megvalósulnia, valamint a jólét fogalmát tágabb, az ökológiai helyzetet is magában foglaló módon kellene értelmezni. A klímavédelmi célokat össze kell hangolni a gazdaságpolitikával, és elő kell segíteni többek között a cégek induló támogatását, a digitalizációt, illetve az infrastruktúra és hálózatok gyorsabb kiépítését.
Baerbock indokoltnak tartja az adósság alkotmányos korlátozását (Schuldenbremse). 2020-ban a Deutschlandfunknak elmondta: „Természetesen szükségünk van a korlátlan eladósodás alkotmányban rögzített tiltására.” A konzervatív pártok és az SPD önkormányzati szinten történő működését bírálta, szerinte „az ablakon dobták ki a pénzt”, például lakásépítési projektek keretében. A jelenleg fennálló eladósodási korlátozást azonban Baerbock szerint „ki kell terjeszteni” annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az „általános érdekű szolgáltatásokat, a kórházak finanszírozását, az iskolák finanszírozását, illetve a klímaszektor infrastrukturális projektjeit”. 
Baerbock a legmagasabb jövedelmi adókulcs három százalékpontos emelése mellett van.
2020. november 20-án Baerbock bemutatott egy 8 pontból álló tervet, aminek célja az iskolai oktatás koronavírus-járvány alatti jobbítása volt. A javasolt intézkedések közé tartozott tantermek mobil légszűrőkkel való felszerelése, az iskolabuszok működésének átalakítása, korona-gyorstesztek használata, nem személyesen megtartott tanári továbbképzések, a karanténszabályok gyerekbarát alakítása, a német piac megnyitása külföldi szélessávú internetszolgáltatók felé, egy szövetségi digitális és médiaképzéssel foglalkozó szerv (Bundeszentrale für digitale und Medienbildung) létrehozása, a „digitális kapcsolattartó” pozíció bevezetése az iskolákban, könyvtárak és múzeumok tanulási térként való használata hátrányos helyzetű gyermekek számára, valamint a tanárszakos hallgatók bevetése. Javasolta továbbá, hogy a gyermeküket egyedül nevelők számára legyen biztosított a gyerekfelügyelet, továbbá legyen minden óvodában és iskolában ügyelet, illetve hogy vezessék be a „korona-családipótlékot

A Kreml Donbászban népszavazást hirdet Ukrajna belügyéről

Nem tudjuk, hogy az ukrán vagy orosz vezetők közül valaki olvassa-e az Erdélyi Polgárok cikkeit, de immár több alkalommal is jeleztük, hogy a dombászi helyzetnek az egyedüli és végleges megoldásaként a lakossági akaratot kell elfogadni! Ha ők azt akarják, hogy Oroszországhoz tartozzanak, akkor azt is el kell fogadnia Mindenkinek! 
A népszavazást vagy aláirásgyűjtést kellene megejteni, ahhoz, hogy a lakossági akarat értelmében a hovatartozásukról kinyilatkozhassák melyik országot fogadják el anyaországként, a wilsoni elvek alapján!
Lényegében nem tartozhat csupán ukrán "belügynek" az hogy az oroszajkúaknak a véleménye! A lakossági akaratot pedig érvényesíti a népszavazás eredménye! S ezzel az értelmetlen lakosságbombázást is be kell fejezni. 
Újabban az ukrán vezetés nem csak belügynek tekinti a dombászi terület illetve az ottlakóknak a független terület utáni óhajukat, hanem a hadsereg mozgósításával csak a terület feletti uralom visszaszerzését akarja elkövetni, mert időközben eladták a palagáz lelőhelyeket, amelyeket ott lehet találni. Vagyis az ukrán vezetésnek nem fontos az oroszajkúak élete és feláldoznák őket, azért, hogy az eladott palagáz lelőhelyket átadhassák az amerikai cégeknek.
De a dolgok sokkal fontosabb dolgokat rejtenek, hiszen ha az amerikaiak szomszédos területeket szerezhetnének az ukránok segítségével akkor olyan stratégiai előnyhez jutnának ami állandó "fenyegetettség'-nek tenné ki a szomszéd hadseregét...
Amikor a hidegháború idején az oroszok a Kuba területére telepitettek rakétaegységeket az amerikaiak egyből beijedtek és békeszerződésen gondolkodtak, ha visszatelepitik a már Kubába telepített katonai egységeket... Zöld Sára
Dmitrij Peszkov orosz elnök sajtótitkára kommentálta a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által korábban bejelentett, Donbászról szóló népszavazási terveket. Peszkov szerint a népszavazás megtartása Ukrajna belügye.
Peszkov ugyanakkor megjegyezte, hogy a Kreml-et "természetesen érdekelné, hogyan lehetne megfogalmazni a kérdést ehhez a népszavazáshoz".
A Kreml szónok hangsúlyozta, hogy Oroszország nem részese a szomszédos ország délkeleti részén zajló konfliktusnak.

Zelenszkij elismerte a népszavazás lehetőségét Donbász sorsáról
2021.12.10.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem zárta ki a népszavazás valószínűségét Donbász jövőjéről. Ezt a szomszédos államfő az 1 + 1 tévécsatornának adott interjúban mondta.
Ahogy Zelenszkij megjegyezte, a kérdés nem a térség helyzetéről szól, hiszen „lehet ilyen az életben, általában lehet a háború befejezése”. Zelenszkij szerint lehetőség van egy külön formátum létrehozására, valamint közvetlen tárgyalásokra Vlagyimir Putyin Orosz Föderáció elnökével ebben a kérdésben.
Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai és amerikai partnerei általában ezt az irányt támogatják a donbászi helyzet rendezése terén zajló események alakulásában.

2021. december 3., péntek

Az ukrán katonaság tömegesen menekül a hadsereg elől

 Pavel Nikulin
Valamennyi egységben 40-70%-os létszámhiány van
Európa egyik „legerősebb hadserege”, ahogy az ország akkori elnöke pár éve Petro Porosenko az ukrán fegyveres erőket nevezte, nem szenved harci veszteségeket – tömegesen menekülnek a katonák az ukrán fegyveres erők elől. Ahogy a "Strana" újság a megkérdezett harcosokra hivatkozva írja, jelenleg minden hadosztálynál 40-70%-os létszám hiányzik.
"Akik kifogytak a szerződésekből, határozottan megtagadják az új szerződések megkötését és a további szolgálatot. Ennek több oka van. És ezek nem is anyagi gondok. segítsenek" - mondta a hadsereg helyzetéről a kiadvány egyik beszélgetőtársa.
Megjegyzendő, hogy ma az ukrán fegyveres erőknél a legnépszerűbb tevékenység a katonai felszerelések, kerítések és járdaszegélyek festése, a felvonulási tér söprése és a területek tisztítása.
A kiadvánnyal folytatott beszélgetés során minden tisztnek feltűnt, hogy a szerződéses katonák motiváltak az „alaplap alatti” szolgálatra, és egyáltalán nincs szó hazaszeretetről és Nenkáért való harci vágyról.
De a legrosszabb a sorkatonák helyzete – a legsötétebb munkákban segéderőként használják őket – állítják források. A valóságban hadkötelesekkel nem vesznek részt harci kiképzésben, de a főnökök gyönyörű jelentéseket küldenek a harcosok szolgálatáról a Honvédelmi Minisztériumnak.
Ez év nyarán a Biztonsági Tanács volt titkárhelyettese, a Különleges Műveleti Erők egykori parancsnokhelyettese, Szerhij Krivonosz tábornok azt mondta, hogy az ukrán hadsereg visszatér a 90-es évekbe, amikor a katonaság nem kapott fizetést és szabadságot. fizetés. Az ukrán fegyveres erők állapotát hét évvel a „hidratációs forradalom” után „szörnyű déjà vu”-nak nevezte.

Megoldások

Legutóbbi, demokráciát bíráló írásom kapcsán egyesek megkérdezték: miért „bántom” a demokráciát, hiszen ennél jobb megoldás nincs. Igaz, a világ irányítására, kormányzására még nem találtak más, jobb megoldást, de kérdezem, kerestünk-e jobbat?

Ha a világ menetét nézzük, és a mai demokráciát, csak egyet állíthatunk, ma már sehol nincs igazi demokrácia. Nézzük a nagyhatalmakat. Kínában soha nem volt, nincs és nem lesz demokrácia, de ez vonatkozik az óriási orosz birodalomra is. Ilyen hatalmas tömeget és ilyen kiterjedésű országot nem lehet demokráciával iránytani. Indiában papíron létezik valami hasonló. Az Egyesült Államok egy külön fejezet. A kezdetekben hagyományos puritán, erősen vallásos gondolkodás helyébe belépett az angol liberalizmus, és ténylegesen kiépítettek egy jól működő demokráciát, de ez sem épült soha népuralomra, a dolgokat kezdetben kiváló hazafiak, később már a bankárok rendezték.

Az amerikai demokrácia tévútra tévedése nem új keletű. Nehéz pontos időponthoz kötni, de párhuzamot látunk a kapitalizmus, a teljhatalmú bankrendszer és a vele párhuzamosan, a sajtó, (mai nevén médiafelemelkedésével. Az Államokban éppen egy magyar származású, makói zsidó fiú, Pulitzer József az, akinek óriási szerep jutott az amerikai zsurnalisztika felemelkedésében, sokan őt tartják a modern hírlapírás megteremtőjének.  Ö még vallotta, hogy a sajtó küldetése nemcsak hírközlés, de a köz szolgálata is. Ez kezdetben politikamentesen folyt, később hatalmi erőre kapott, és talán innen számíthatjuk a sajtó politikai hatalommá emelkedését. Hogy az egészből pár évtized alatt mi lett, azt visszanézhetjük pl. a háromszoros Oscar-díjas két Frank Capra-filmből, aki a harmincas, negyvenes években, bátor szatírákban ábrázolta az akkori amerikai média erőszakos hatalmi törekvéseit (Az utca embere vagy Becsületből elégtelen). Mikor Hollywoodot emlegetem, akkor a régi, mitikus aranykorra gondolok, az 1938–1960 közötti évekre, amikor még egységes látomást sugallt, hitt a demokratikus rendszerben, az osztálynélküli társadalomban, és így tovább. A modern idők Hollywoodja már a globalizációs világ liberális kultúrájának exportálója, de még mindig vannak olyan erők, alkotók, akik reménykednek a régi idők eszméinek a visszatérésében.

A már említett Spengler és még mások szigorúan bírálták az európai demokráciát, és igazuk lett, mert a szélsőbal kitermelte a kegyetlen szovjet diktatúrát, a szélsőjobb pedig a náci rendszert. A második világháború (Jalta) után, a felszabadított és két részre osztott Európát, már nem a nemzetek kontinenseként, hanem egy területként, érdektérségként kezelték a győztes nagyhatalmak, ennek eredményeként az európai demokrácia már kezdett betegeskedni.

A legtöbb bírálat a rendszer ellen éppen ott született, ahol kezdetben a demokrácia a legerősebb volt, az Egyesült Államokban. Az egész világon jól ismert nyelvész, társadalomkritikus, gondolkodó, Noám Chomsky szerint a világon a nagyvállalatok uralkodnak, a média pedig mindent megtesz, hogy az emberek figyelmét elvonja a valós problémákról. Társadalmunkról alkotott véleménye egy mondatban: Egy meglehetősen kificamított, rengeteg hazugsággal, csalással és vérrel terhelt úton jutottunk mai „fejlettségünkhöz”. Chomsky erős bírálatai és kora ellenére (dec. 7-én lesz 93 éves) optimista maradt, és állítja, hogy változtatni lehet, megoldásokat kell keresni, és akkor más lehet a világ.

A kilencvenes évek változásai Kelet-Európában is megteremtették a nyugati mintájú demokráciát. Az egyetlen, kommunista párt helyett, manapság számos párt harcol a hatalomért, a parlamentarizmus virágzik, négyévenként szabad választások és egyéb csecsebecse. Nyugaton, ebben az időben, új elmélet született, mely szerint a hidegháború megszűnése után a politikai, gazdasági liberalizmus demokráciája végleg győzedelmeskedett, és ezzel történelmünkben az ideológia harc befejeződött (Fukuyama: A történelem vége).

Azóta sok minden másképp történt, az amerikai Fukuyamát megcáfolta a szintén amerikai S. P. Huntington, aki szerint nem a liberális demokrácia diadala, hanem a civilizációk összecsapása következik. Aztán jött a globalizáció, és kiterjesztette a transznacionális cégek hatalmát, a spekulatív tőke mindent destabilizált, a nemzetállamok fokozatosan veszítenek szuverenitásukból, a gazdagok és szegények közötti különbség és egyenlőtlenség már óriási, földünket ökológiai katasztrófák fenyegetik, idegen kultúrájú tömegek elindultak Európa felé, ráadásnak nyakunkon egy olyan világjárvány, amiről semmi biztosat nem tudunk, jövőnket teljesen bizonytanná teszi.

Nincs tehát igazi demokrácia, ebbe bele kell törődni. Pulitzer magyar volt – nagyhatalommá emelte a médiát –, most egy másik magyar kitalálta, hogy maradhat a demokrácia, de csak  ILLIBERÁLIS, ami azt jelenti, hogy a liberális eszmékkel nem ért egyet, a globalizáció és a nyitott társadalom eszméi helyett ragaszkodik a nemzetállamok szuverenitásához, ragaszkodik olyan hagyományokhoz, mint család, vallás stb. (A fogalmat először egy nagyon ismert muszlim vallású újságíró, FareedZakaria használta 1997-ben a tekintélyes  ForeignAffairs című amerikai lapban.)  Szóval ez volna a megoldás?

A Nép is beleszólhat sorsának igazgatásába? Igen, de valahol olvastam: „A diktatúrának engedelmeskedni kell (muszáj), a demokráciát tanulni kell”. Hozzátenném, vezessék azok a népet, akik ezt megtanulták, és mutassák a helyes utat.

Tudjuk, hogy az emberi elme befogadóképessége véges, és végtelen mennyiségű információt nem képes befogadni, feldolgozni. A Média mégis ostromol minket, bódít, hülyít, manipulál. Már senki nem tudja, kinek van igaza, kinek higgyen. Akik a médiákat pénzelik, kézben tartják, azok a hatalmak vezetik a világot, és mi nem tudjuk, hogy az egésznek mikor lesz vége, és milyen vége lesz. Ez nem összeesküvés elmélet, ez tény.

COVID mellett most a migránskérdés a legsürgetőbb. Az igazság az, hogy a migránsokat csak úgy lehetne visszatartani ha: 1. segítünk nekik otthon maradni, ez nagy pénzáldozattal jár, de megérné, mert a menekült problémán túl, békét, nyugalmat is teremtene, a terrorizmus is csökkenne; 2. ha  mi is visszalépnénk egy kicsit a fogyasztással, költekezéssel, következetesebb termelés, a munkát az itthoniaknak jobban elosztani, szóval, ha csökken az életszínvonal, akkor Európa már nem lesz vonzó BEVÁNDORLÓ TERÜLET.  Az utóbbi megoldás nem túl szimpatikus, de egy csapásra megoldhatná az energiaválságot és enyhítene a klímaváltozás súlyos következményein is.

Ismétlem magam, de a szakértők nagyon jól tudják, hogy problémáink szorosan kapcsolódnak. Mert az emberi társadalom nem egy elszigetelt önállóan létező valami, hanem a természet része. Az élettelen környezet (pl. atmoszféra) hatással van pl. a bioszférára, ahova mi, emberek is tartozunk és így tovább. Az alrendszerek szorosan együtt kell, hogy működjenek, ellenkező esetben beáll a zavar, jönnek a problémák. A klímaválság befolyásolja mindennapjainkat, de a gazdaságot is, az emigrációt a rossz gazdasági helyzet és a vízhiány felgyorsítja, a szegénységben több gyermek születik, mint a gazdagok világában. Hosszasan sorolhatnánk még az összefüggéseket.

Ne várjuk, és főleg ne tűrjük, hogy a média irányítson minket, sem pedig a háttérhatalmak, keressük MI a megoldásokat. Nem könnyű feladat, de megéri.

Hollai Hehs Ottó, Németország

Orosz katonák tízezrei sorakoznak, nagyszabású offenzívától tartanak

Annak ellenére, hogy az ukrán vezetőség a katonaságának felét a területi integritás visszaállítás végett a Luganszk környéki területre összpontosította, most farkast kiállt, amikor a szomszéd is ellenlépéseket foganasított. Az ukrán vezetőség nem akarja megérteni, hogy a lakossági akarat mindennél fontosabb és engednie kell, akkor is ha nehezére esik! A wilsoni elveket a nemzetközi vélemény is elfogadja, csak a helytelen hozzáállás nem igazolhatja az ukrán vezetésnek a "területi integritás"-ra való hivatkozását, amivel a dombászi lakosokat immár 8 éve állandó ágyúzással sanyargatja... Szégyentelen a "demokratikus" Nyugat hozzáállása is hiszen egyáltalán nem veszi észre, hogy a "lakossági akarat" fontosabb lehet minden politikai cselszövésnél, hiszen az emberi élet kioltása nem bocsátható meg SENKINEK sem. Zöld Sára     
Tovább éleződik az orosz–ukrán konfliktus. Több mint kilencvenezer orosz katona sorakozott fel az ukrán határnál, ami miatt Kijev ismét megkongatta a vészharangot. 
Ukrajna orosz offenzívától tart, Moszkva szerint Kijev és az Egyesült Államok destabilizálja a kelet-ukrajnai térséget.
Nagyszabású katonai offenzívára készülhet január végén Oroszország, amely több mint 94 ezer katonát állított sorba az ukrán határnál – mondta pénteken Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter hírszerzési jelentésekre hivatkozva.
Hozzátette: Ukrajna nem provokál konfliktust, de kész válaszlépésre, amennyiben Oroszország támadást indít.
Ukrajna és a szintén a NATO-hoz tartozó szövetségesei már korábban megkongatták a vészharangot az ukrán határnál tapasztalható fokozott orosz katonai jelenlét miatt. Aggódnak, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus nyílt háborúvá fajulhat – számolt be a Reuters.
Mi a helyzet az ukrán fronton?
„A legrosszabb forgatókönyvre is felkészültünk, fennáll a veszélye annak, hogy az orosz fél részéről eszkalálódik a helyzet. Ennek a legvalószínűbb időpontja január vége lehet”– mondta Reznyikov.
Fotó: HANDOUT / AFP
Ukrajna a héten felszólította NATO-szövetségeseit, hogy kemény szankciókkal lépjenek fel Oroszországgal szemben annak érdekében, hogy megakadályozzanak egy esetleges offenzívát.
Moszkva viszont Ukrajnát és az Egyesült Államokat vádolja azzal, hogy destabilizálni próbálja a kelet-ukrajnai régiót, és ők inkább egy kijevi offenzívától tartanak. Ezt az ukrán hatóságok határozottan tagadják.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön figyelmeztette Moszkvát, hogy súlyos árat fizethet azért, ha eszkalálódik a helyzet a kelet-ukrajnai régióban, és arra sürgette orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy diplomáciai úton rendezzék a konfliktust.
Blinken hozzátette: várható, hogy hamarosan Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólal az ügyben.

Szépen bővül az orosz gazdaság

K. B. G.
Az orosz gazdaság teljesítménye 4,6 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát a Világbank szerdai adatai szerint – írja a Reuters. Mindez egybevág az orosz és a Világbank várakozásaival is.
Miután tavaly az elmúlt 11 év legnagyobb, 3 százalékos csökkenését élte át, idén több mint 4 százalékot meghaladó mértékben nőhet így az orosz gazdaság. Vlagyimir Putyin, a központi bank és a gazdasági minisztérium 4 és 4,7 százalék közötti növekedéssel számol.
A Világbank szerint 4,3 százalékot nőhet Oroszország gazdasága, ami 2008 óta a leggyorsabb növekedési ütem lehet, amikor 5,2 százalék volt a bővülés, amit a következő évben 7,8 százalékos visszaesés követett a nagy pénzügyi válság hatására.

2021. december 2., csütörtök

Zelenszkij véleltlenül elismerte Ukrajna hadban áll Oroszországgal

Vlagyimir Kornyilov
Ukrajna legfelsőbb főparancsnoka hadat üzent Oroszországnak . Könnyedén tette, a minap készülő következő ukrán "puccsról" szóló (úgy tűnik, abszolút túlzó) szenzáció és az egész világ iránti szüntelen neheztelés között, amely ezt kellő tisztelet nélkül érzékeli. Vlagyimir Zelenszkij szenzációs sajtótájékoztatóján az újságírók kérdésére, hogy lesz-e háború Oroszországgal, szemrebbenés nélkül azt mondta : "Nyolc éve háborúban állunk."
Ez nem egy blogger tweetje, nem egy stand-up komikus, vagy egy nyugalmazott tiszt nyilatkozata, hanem az ország elnöke. Aki ugyanazon a sajtótájékoztatón elhangzott magyarázataiból ítélve tökéletesen megérti felelősségét minden elhangzott szóért. 
Ez azt jelenti, hogy Ukrajna már hivatalosan is háborúban áll Oroszországgal.
Úgy tűnik, eljött az idő, hogy hivatalos csatornákon felvilágosítást kérjünk Ukrajnától: vajon már hadiállapotban van vagy nem? 
Ha az elnök erről biztosít, akkor logikus lenne magyarázatot kapni arra vonatkozóan, hogy ezt melyik dátumtól és milyen állami törvény írja elő. 
Lehet, hogy a Krivoj Rog Gazdasági Intézet jogi diplomájának tulajdonosa nem tud róla, de Ukrajna alkotmányának 85. cikke egyértelműen meghatározza, hogy ebben az országban a hadiállapotot kizárólag a Verhovna Rada hirdeti ki az elnök javaslatára. És nincs más lehetőség. 
Ha az államfő tudja, hogy a parlament nyolc éve elfogadta az Oroszországnak hadüzenetet jelentő törvényt, jó lenne, ha nyilvánosságra hozná ezt a titkos dokumentumot. 
És a háború valahogy túl furcsának bizonyul.
Emlékszünk arra, hogy Zelenszkij elődje három éve nem is háborút, hanem hadiállapotot próbált kihirdetni Ukrajna egyes régióiban az általa a Kercsi-szorosban szervezett provokáció után . Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi elnök ugyanazt a napot választotta szenzációinak bejelentésére - november 26-án valami rossz hagyomány van kialakulóban a Bankova utcában. 
Mellesleg, magát Zelenszkijt is emlékeztetni kell arra, hogy Porosenkot hibáztatta a Kercsi-szorosban történt provokációért a stadionban zajló emlékezetes viták során . 
Vagyis tudja, hogy még a hadiállapot bevezetésére tett kísérlet is (nem beszélve arról, hogy háborút üzen valakinek) csúnyán megbukott, és fájdalmasan érte a provokátort. 
Valamilyen oknál fogva azonban ugyanezt a kitaposott utat követi, mivel már régen a Poroshenko 2.0 verziója lett.
Ebben a tekintetben szeretném emlékeztetni Zelensky hogyan 2014. április azaz a rajt után a „háború Oroszországgal,” ő végre az ő „Kvartal” a Horlivka és Donyeck , amikor a zászlók a DPR és Oroszország voltak már ott lóg . És mellesleg lelkesen beszélt a donyeckiek (azok, akiket ma már kizárólag "szeparatistáknak" és "terroristáknak" nevez) az ukrán hadsereg elleni akcióiról. Vagyis Zelenszkij színész az "Ukrajna háborújában Oroszország ellen" feltehetően szembeszállt az ukrán fegyveres erőkkel .
Feltételezhető, hogy a művész, miután elnökké vált, több információhoz jutott, és most már tud egy bizonyos titkos háborús aktus létezéséről. De a tetteiből kitűnik, hogy tökéletesen megérti: Oroszország és Ukrajna között semmilyen katonai akció nem zajlik. Például mindenki emlékszik a felvételt, amelyben a főparancsnok-in-Chief a fegyveres erők Ukrajna végigfut az árkok a frontvonalat Donbass több mint furcsa test páncél.
És ez év májusában, aki nyilvánosan meghatározott virágot az emlékmű a elesett katonák a falu Melovoe, Luhansk régióban . Figyelemre méltó, hogy az elnöknek nem volt szüksége speciális védőfelszerelésre, páncélzatra, sisakokra, amelyeket általában Donbászban használ. De az orosz határig az előadás helyétől csak 400 méter volt. Egyetértek, meglepő a "harcos" hatalom feje szempontjából, aki a "frontvonalba" került. 
Kiderült, hogy még mindig nem érti, hogy nincs veszélyben Oroszország területéről. 
De mi a helyzet a nyolcéves háborúval?
E tekintetben figyelemre méltó a fellebbezés Zelenszkijt Oroszország népének, amit úgy döntött, hogy a törött ukrán nyelvről orosz anyanyelvére vált. 
A mondatok következetlenségéből és inkoherenciájából ítélve az elnök ezt a nyelvet is elkezdte elfelejteni, de megpróbáljuk szó szerint reprodukálni ezt a töredéket: 
"Fontos pont. mert önmagukat keresik - hát érted, ugye? - az alapítvány , hogy később elmondhassák miért. Mert ennek vagy annak a lakosságnak a védelmének története, ezen a történelmen mentünk keresztül. 
Akkor miért akarom oroszul elmondani az embereknek? 
Ukrajna miatt soha nem támadtam meg Oroszországot. Ez nagyon fontos, hogy halljuk. Ez még a fejünkben sincs, emberek. És azt akarom mondani: amikor azt mondják: „Eszkaláció az oroszországi határok közelében”, ez rossz történet, rossz retorika.
Az oroszokhoz intézett összefüggéstelen felhívásból ismét arra lehet következtetni, hogy Zelenszkij nemcsak megérti Oroszország hiányát a háborúban, hanem azt is megpróbálja elmagyarázni polgárainknak, hogy ez egyáltalán nem orosz ügy. Igaz, az ukrán propaganda militarista kliséi itt kegyetlen tréfát játszottak Zelenszkijvel. Próbálta elmagyarázni az orosz állampolgároknak, hogy Oroszországnak ehhez semmi köze, többször megismételte, hogy Donbászt valaki "megszállta". És ki által? Végül is nem Oroszország, ahogy azt az ukrán államfő elismerte. Kiderült, hogy a „megszállók” ennek a régiónak a lakói – pontosan azok, akiket Zelenszkij színész annyira dicsért az ukrán tankokkal szembeni fegyvertelen ellenállásáért 2014 áprilisában.
Ugyanakkor Ukrajna elnöke, aki az oroszoknak magyarázta a határ és a frontvonal közötti különbséget, nyíltan is csalt. Vagy a földrajz elemi tudatlanságáért írt alá. Például az ukrán fegyveres erők jelentős csapatkoncentrációval rendelkeznek Sztanicja Luhanszka térségében - és ez az orosz határ. Amikor az ukrán katonaság elfoglalta Staromaryevkát, ami a konfliktus jelenlegi súlyosbodását indította el , a távolság az új csapatcsoporttól az orosz határig kevesebb mint 30 kilométer volt. Vagyis Zelenszkij nagy felhajtást kelthet az egész világgal az "orosz tankok az ukrán határon" miatt, ha 300-400 kilométerről van szó, de arra kéri az oroszokat, hogy ne higgyenek az eszkalációban az orosz határon, amikor heves harcok dúlnak. ennek a határnak a közvetlen közelében.
Nyilvánvaló, hogy Zelenszkij pánikszerű viselkedése és az „Oroszországgal való háborúról” szóló kijelentései nem a jó életből származnak. 
A belpolitikai válság Ukrajnában gyors ütemben fejlődik. Szó szerint a szeme láttára Zelenszkij társai és propagandaszolgái egyöntetűen támadták őt. Az elnök tegnap úgy gondolta, hogy az ellenzéki tévécsatornák megtisztításával teljes irányítást szerzett a teljes médiatér felett. Valójában kiderült, hogy csak Igor Kolomoisky médiaforrásai állnak rendelkezésére . Ugyanaz az oligarcha, akinek a fejét makacsul követeli az amerikai bűnüldöző rendszer . 
És a cseresznye a tortán- az a tény, hogy a Zelens-ellenes botrány kulcsfiguráját - az Ukrajna Hírszerzési Főigazgatóságának volt vezetőjét, Vaszilij Burba tábornokot - az Egyesült Államok nagykövetsége őrzi és szállítja. Egy hasonlat sugallja magát: valamikor az Egyesült Államok nagykövetsége Melnicsenko őrnagy védelmét is átvette, aki a Leonyid Kucsma elnök elleni vádak fő láncszeme lett .
Zelenszkij, aki egészen a közelmúltig a felhők között szárnyalt, és hitt a kizárólagosságában (még ezen a sajtótájékoztatón is azonosította magát az állammal), egyszer csak magától kezdi megérteni, hogy mindenki fegyverrel áll ellene – a G7 nagykövetségek, a leggazdagabbak. férfi Ukrajnában a fővárosával, újságírókkal, nacionalistákkal, nyugati elemzőkkel. Valóban könyörtelenül küzdenie kell, hogy megőrizze hatalmát. Itt már nem is az a kérdés, hogy elmegy-e a második ciklusra. Most már egyre élesebb a kérdés, hogy az első végére ül-e.
Ebben a tekintetben rendkívül fontos számára, hogy a közvélemény figyelmét valami apokaliptikusabb dologra terelje. Így születnek történetek a közelgő "puccsról". A Zelensky vádjait megalapozó hangfelvételek tartalmával megismert Christopher Miller, a BuzzFeed amerikai tudósítójának leleplezései alapján a botrányt egyszerűen kiszívták az ujjból . Az ilyen "szalagok" alapján bárkit államcsínnyel vádolhatnak.
És ha a nyugati nagykövetségek nem adnak engedélyt egy "keresztes hadjáratra" Ukrajna leggazdagabb embere ellen, Zelenszkijnek egyetlen kiútja lesz a helyzetből: ismét katonai kalandra indul. Ezért beszél "az oroszországi hadiállapotról" (különben a Nyugat nem ad pénzt), ugyanakkor oroszul fordul az oroszokhoz azzal a felhívással, hogy ne figyeljenek Ukrajna Donbassban elkövetett háborús bűneire - azt mondják, ez Ukrajna területe, ahol a kijevi katonaság azt csinál, amit akar.
De egy távoli sarokban rohanva, ahová Zelenszkij behajtott, mégis legalább néha el kellene gondolkodnia azon, hogy mit jelent a kimondott szavak. A színpadon, komikus lévén nyugodtan eljátszhatta Napóleont, és mulatságos háborúkat üzenhetett annak, akinek kedve volt. Amikor egy ország valódi, és nem kitalált elnöke „hadiállapotról” mond szavakat a szomszédokkal, ezek a szavak lényegesek. Valós összegekre becsülhetők, valós áldozatokkal járhatnak. 
Zelenszkijnek emlékeznie kell Bismarck szavaira: "Soha ne harcolj az oroszokkal." 
Folytathatod: még akkor is, ha ezt a háborút kitaláltnak tartod.

Kós Károly KIÁLTÓ SZÓ 100 ÉVES



Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros magyarságához!
"... Akkor megkérdék ôtet: Te kicsoda vagy? Illyés vagy-e te?
És monda: nem vagyok. Próféta vagy-e te? És felele: nem vagyok.
Mondának ezért néki: kicsoda vagy tehát, hogy meg tudjunk azoknak felelni,
akik minket elküldöttek; mit mondva magad felôl?
És monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában!"
(János evangéliuma, I. 21-23)
***
Két keserû esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz. Láttuk, hogyan hanyatlott le ottan a nap. Reménykedô, bízó, sóvárgó és fájó szemünk nézte, hogy a könnyünk csordult ki attól.
Mert a nap csak haladt lefelé, hanyatlott egyre, eleinte lassan, aztán gyorsabban, végül lebukott, és az égen csak a vérveres fellegek maradtak.
Most már megdörzsölhetjük szemünket. Egyelôre nincsen tovább. Ez a nap lebukott, ennek vége. És arcunkról letörölhetjük a könnyeket. Még a nyomukat is.
***
Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit; valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre.
Ahová a magunk erejével, ezer esztendô munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsôfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket.
Tudjuk: miért.
***
Régi zászlónk összetépve, fegyverünk csorba — lelkünkön bilincs.
De tudom: talpra kell állanunk mégis.
De tudom: újra kell kezdenünk az izzadságos, nehéz munkát.
Tudom: vágni fogjuk kemény, vad sziklába az utat, melyen egy kemény, régi nép lép majd velünk és utánunk újra csak felfelé!
***
Halljuk, látjuk és tudjuk immár, mert valóság: a régi Magyarország nincsen többé!
Nem akkor halt meg, amikor Párizsban temetését rendezték, de akkor, amikor ô maga is bejelentette, hogy igenis: nem vagyok már a régi. Ez az igazság!
Hetven esztendeje, hogy apáink kimondották azt a szót egy akarattal, és fél százada, hogy megtestesült az ezeresztendôs álom; az a Magyarország, amelynek fejére Párizsban mondották ki az ítéletet.
Félszáz esztendeig élt az egy Magyar föld, a nagy, ifjú, erôs magyar mûhely. Nem hagyatott úgy továbbdolgoznia. Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyar népe: minket kiszakítottak, kidobtak abból a mûhelybôl, amely a mi izzadságos munkánk segedelmével épült fel egykoron. Nem kérdezték: akarjuk-e?
Mi pedig mai napig nem akartuk elhinni, hogy ez megtörtént, hogy ez megtörténhetett.
És két esztendeje, hogy nem dolgoztunk. De vártunk. Vártuk reménykedve, hívô hittel, hogy felkeljen számunkra a nap: napnyugaton! Két esztendeig álmodtunk, és nem akartunk tudni az Életrôl, aki körülöttünk tusakodva robogott. Nem akartunk látni és hallani, nem akartunk érezni és élni, csak hinni akartunk és bízni és álmodni és csodákat várni, amik majd felébresztenek.
Mert megszoktuk a régit, szeretjük, amit egykor megalkottunk.
Hittük, hogy az örök idôkre a mienk, úgy, ahogy azt mi magunknak alkottuk meg.
Most aztán kisült minden. Két esztendô keserû várakozása, dermedt álma után megtudtuk, hogy minden, amiben hittünk, bíztunk, reménykedtünk: délibáb az. Megtudtuk, hogy a nap nem ott kel fel, ahol lenyugodott.
Valljuk be: a mi hitünk nagyot csalódott.
Valljuk be: fájt a csalódás; fájt, hogy el kell hajítanunk lelkünk hitét, merthogy nem igaz hit volt az.
Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros kétmillió magyarja, nem én mondom neked, de a megcsonkított Magyarország mondta ki a szentenciát rólunk: nem tehetek mást, elfogadom az ítéletét, mely akaratom és hitem ellenére fejemre olvastatott, kihirdettetett és végrehajtatott: Én rólatok, akiket erôszakkal leszakítottak rólam: lemondok.
Ez az igazság!
Aki mást mond: hazudik az; aki mást hiszen: álmodik az; aki másban reménykedik: délibábot kerget az.
Le kell vonnunk a tanulságot; szembe kell néznünk a kérlelhetetlenül rideg valósággal, és nem szabad ámítanunk magunkat. Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk.
De csak magunkban ezentúl, magunkért!
Napnyugat felé pedig ne nézzünk többé! Attól csak nehéz a szívünk, és fáj a szemünk. Ott lebukott a nap, és csak az ég veresedik még, és az égen gomolygó nehéz sorsfellegek. Attól csak a könnyünk csordul ki már.
Vigyázzunk! A könny drága, és — ne lássa azt senki idegen, ami nekünk fáj.
De ezeresztendôs gôggel tartjuk tekintetünket a mi hegyeink taréja felett, mert itt kell derengenie majd a mi hajnalunknak.
A régi Magyarország nincs többé a számunkra; de Erdély, Ardeal, Siebenbürgen, Transsylvania, vagy bármi nyelven nevezte és nevezi a világ: feltámadt és van, aminthogy volt akkor is, amikor azt hittük mi magunk, mert akartuk hinni, hogy nincs, és csak Magyarország van. Akkor is volt, de most is van, és akárhogyan is akarja akármilyen akarat, lesz örökkön-örökké!
Egy félszázados, szépséges útra eresztették le a sorompót: hogy tilos. Ezeresztendôs erdélyi szerszámainkkal, próbált, ôsi erônkkel új utakat kell vágnunk, de magunknak csupán. Régi szerszámokkal új fegyvereket kell kovácsolnunk, a lerakottaknál, az összetörteknél, a kezünkbôl kicsavartaknál jobbakat.
Senki sem fog segíteni minket; de akkor senki se is sajnáljon minket.
Építenünk kell! Fogunk hát építeni új, erôs várakat a régi Istennek. Az Egynek, az Igazságosnak, az Erôs Istennek. Aki ideküldött titkos Ázsiából egykoron minket, és akit mi idehoztunk magunkkal. Aki oltalmazott mind ez ideig, és akit mi is megvédelmeztünk — magunknak.
... Hát eltemették a régi Magyarországot. Szép temetés volt. Sírját beültették virágokkal, és fejtül hímes fejfát szúrtak. Hogy akik élünk még, sírhassunk és sírjunk, és ne merjen eszünkbe jutni az élet, de örökké lássuk a dombot és a virágos dombon a hímes, csillagos, buzogányos fejfát.
Minket még a temetésre sem hívtak meg...
Belenyugszunk, mert bele kell nyugodnunk ebbe is, és — hiszünk örök életünkben.
Elindulunk új utakon, de magunkkal visszük a nagy temetés emlékét, és egy szilánkot egy keresztre feszített ország keresztjébôl.
***
Két esztendeje, hogy sokan közülünk imádkozni tanultak és sokan átkozódni is. És sokan álmodozni, és sokan megtanultak sírni is, de legtöbben a vizeket néztük, a mi vizeinket, akik harsogva sietnek hegyeinkbôl lefelé, ki az Alföldre. Sokan néztük a vizeket, és közülünk sokan el is indultak a vizek mentén le a hegyekbôl, ki, arra napnyugat felé. Hogy onnan soha vissza ne jöjjenek.
De az imádkozás ideje eltelt. És el az átkozódás ideje is. Az álmodozásnak is vége, és a sírásnak is. Aki pedig elindult a vizek mentén, az többé ide nem jöhet vissza, aki közülünk elmegy, az ne is kívánkozzék közénk vissza valaha; annak itt helye nem lesz soha, és jussa sem lesz annak.
***
Fölébredtünk. Látni akartunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmerni akarjuk magunkat.
Számba kell vennünk erôinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni.
Aki fél, aki gyáva, aki nem bízik, aki nem hisz, aki gyenge, az lépjen ki a sorból. Az menjen. Az nekünk bajt csinál, az a mi munkánkat akadályozza, az a mi lábunk elé gáncsot vet, a mi árulónk az!
Senkit se sirassunk, aki elmegy innen. Senkit se tartsunk vissza. De biztassuk azt is, aki habozik; az ingadozónak nincsen helye most.
Kiáltó szó vagyok: ezt kiáltom!
Az ítélet végrehajtatott: Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros kétmillió magyarsága bekebeleztetett Romániába...
Nem rekriminálunk. Nem keresünk árulókat, nem keressük a megalkuvókat, a gyávákat, a bûnösöket, avagy a bûnbakokat.
Nem vigasztaljuk magunkat gyáván azzal, hogy most hibáztatunk.
De viseljük sorsunkat, ahogyan az reánk méretett.
Nem keresünk jogot vagy jogtalanságot, nem igazságot vagy igazságtalanságot, nem várunk méltányosságot, sem kegyelmet.
Nem is kérünk.
Nem kutatjuk, hogy az a nélkülünk, rólunk készült és kötött trianoni szerzôdés miféle koldusalamizsnát rendelt számunkra.
Nincsen sok értelme ennek.
A mi igazságunk: a mi erônk.
Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak.
A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak, a látni akaróknak, az elôrenézôknek.
Álljanak elô, ne szégyenkezzenek, ne duzzogjanak.
Az Élet nem vár, az Élet rohan.
Kiáltó szómmal ezt kiáltom!
***
A fundamentum, amire nyugodt lelkiismerettel és bízó lélekkel építhetünk: kétmillió magyar.
Kétmillió magyar, ezeresztendôs históriája tudatában és tanulságaival, geográfiailag egységes területen egy 13-14 milliós, nem homogén lakosságú, fiatal, alig félszázados önálló életet élô, szegény ország keretében nagy súlydifferenciákat okozhat, amennyiben vele együttmûködik, vagy pedig ellene dolgozik.
Velünk, Erdély magyarságával minden idôben számolnia kell annak, aki szuverenitását reánk kiterjesztette. Számolnia kell Romániának is, ha azt akarja, hogy területi s népességben való gyarapodása erôgyarapodást is jelentsen, nem pedig fölös terhet, súlyos kölöncöt.
Nem szabad elfelejtenie, hogy mi nem az egységes magyarságból elszakasztott egyszerû lélekszám vagyunk, de külön históriai egység ezer esztendô óta, saját külön erdélyi öntudattal, önálló kultúrával, önérzettel, tudtunk számolni minden helyzettel, tudtunk kormányozni, és tudtunk nehéz vereségek után talpra állani. Erônket ösmerjük, nem becsüljük azt túl, de nem is kicsinyeljük, sokszor próbáltuk, mennyit bírnak.
Mi, kétmillió dolgozó, adózó, anyagi és kultúrértékeket produkáló polgár, felséges erôgyarapodása vagyunk Romániának. De mi, kétmillió nem dolgozó, improduktív, gyûlölködô, alattomos belsô ellenség: borzalmas rákfenéje vagyunk Romániának.
Nyíltan és ôszintén valljuk azonban: inkább vagyunk lojálisak, mint rebellisek, inkább építôk, mint rombolók, inkább nyílt barátok, mint titkos ellenségek.
De azzal a feltétellel, ha megadatik számunkra az új keretek között az a minimum, melyet mi nemzeti kultúránk, ôsi szokásaink, faji öntudatunk, szociális érzéseink, gazdasági fejlôdésünk szempontjából ezeresztendôs múltunk tanulságaképpen nélkülözhetetlennek tudunk.
***
Kétmillió magyarra, mint fundamentumra akarjuk felépíteni az új keretek közt nemzeti autonómiánkat, melynek egy részét saját szabad elhatározásból ígéri nekünk Románia szentesített törvénye: a gyulafehérvári határozat, más részét megszerzi egyfelôl akaratunk és erônk, másfelôl Románia józan belátása.
Amit ma a magunk számára kérünk, amiért holnap harcba szállunk, és holnapután talán már szenvedünk is, de amit hitünk szerint végre is kivívunk, azt fogják kérni, azért fognak harcolni, szenvedni, és azt fogják kivívni maguknak szász és román erdélyi nemzettestvéreink is.
Nyíltan és bátran kiáltom ki ezt a végsô célunkat. Minden hátsó gondolat nélkül, ôszintén. És hiszem, hogy ott lappang ez az akarás mindnyájunk lelkében, akik tisztán igyekszünk látni új helyzetünkben az új célt.
Mert mi, magyarok megsemmisülhetünk — bár ez nem valószínû —, és eltûnhetik Erdély földjérôl a szász is, de élni fog akkor is Erdély, mert geográfiai egyéniség, gazdasági egyéniség, históriai szükségesség.
Nyíltan és bátran kiáltom a velünk megnagyobbodott Romániának: mi, magyar fajú, magyar hitû és magyar nyelvû polgárai Romániának nemzeti autonómiát akarunk, aminek birtokában bennünk Nagy-Románia megbízható polgárságot fog nyerni.
Alkudozni nem fogunk. Elég erôsnek érezzük magunkat, hogy nyíltan és ôszintén beszéljünk, és kijelentett alapon szilárdan megálljunk.
Kétmillió állampolgár biztos támogatása, avagy ellenséges indulata nem lehet közömbös egy sokkal erôsebb, konszolidáltabb, gazdagabb államra nézve sem, mint Románia.
***
Valóságokat akartam láttatni, igazságokat akartam kiáltani. Valóságokat és igazságokat, amik fájnak a gyávának, elnémítják az árulót, megrontják az ellenséget, megállítják az elnyomni akarót. Amik bátorságot adnak a csüggedôknek, világot gyújtanak a sötétben tévelygôknek, fegyvert adnak a védteleneknek.
Ezt akartam kiáltani, és lehet, hogy kiáltó szó leszek a pusztában...
Mégis kiáltok! Neked: Erdély, Bánság, Körös vidéke és Máramaros ezeresztendôs magyarsága:
Ébredj kétesztendôs álmodból, szemedet nyisd ki; nézz széjjel, és állj az új életben tusakodni akarók közé.
A rohanó idô füledbe harsogja: elég a passzivitásból. Ami eddig orvosság volt, és védelem is talán, de mindenesetre becsület volt, méreg az ezentúl és gyávaság.
Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára.
Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.
De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk. Ezt kiáltom, és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában kiáltó szó csupán...

Francia lap: Az eufória helyét átvették a Márki-Zayval szembeni ellenérzések

Portrécikkben mutatta be Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet a francia La Croix liberális-keresztény lap – olvasható a mandiner.hu oldalán.
A portál felidézi, hogy Márki-Zay mögött hat ellenzéki párt szövetsége áll, akikben nem sok közös vonás van. A La Croix emlékeztet, hogy Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen már legyőzte a Fideszt, és hogy „autodidakta politikai fellépésével” kényelmesen kritizálhatja Orbán Viktort – derül ki a cikkből.
Márki-Zay a lapnak azt mondta, hogy Orbán elárulta Magyarország és az EU érdekeit Oroszország és Kína kedvéért. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint Orbánnak „nincs elve és értéke, nem keresztény és soha nem is volt az”.
A La Croix szerint Márki-Zay Péternek atipikus a profilja, nem olyan, mint a magyar miniszterelnök eddigi ellenfelei. Azt ugyanakkor a La Croix is megjegyzi, hogy túlságosan jobboldali politikát mégsem folytathat az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, hiszen baloldali szavazóira is gondolnia kell – számol be róla a Mandiner.
A francia újság kiemeli, hogy az ellenzéki oldalon alábbhagyott az előválasztás utáni eufória, s átvették a helyét a Márki-Zay Péterrel szembeni ellenérzések. De a lap szerint Márki-Zay elítéli a „homoszexuálisokat célzó gyűlöletkampányt”, s szilárdan kitart az európai értékek mellett.
A La Croix is megjegyzi, hogy Gyurcsány Ferenc nagy veszélyt jelenthet Márki-Zay Péter vállalkozására, hiszen bármikor elárulhatja azt. A közös miniszterelnök-jelölt mégis optimista a lap szerint, mivel a választók igénylik az erős ellenzéki együttműködést – írják.

Egyre többen támogatják a bevándorlásellenes francia elnökjelölteket

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2021/12/egyre-tobben-tamogatjak-a-bevandorlasellenes-francia-elnokjelolteket

Forrás: V4NA Hírügynökség
Egy friss felmérés szerint a lakosság 51 százaléka egyetért Éric Zemmourral abban, hogy nem megreformálni, hanem megmenteni kell az országot. A megkérdezettek mintegy fele úgy gondolja: az országot érintő problémákat súlyosbítja a bevándorlás – írja a V4NA Hírügynökség.
Bár még csak néhány nap telt el azóta, hogy Éric Zemmour hivatalosan is bejelentette, elindul a 2022-es francia elnökválasztáson, úgy tűnik, rengetegen osztják gondolatait. Egy friss felmérés alapján, melyet az Elabe közvélemény-kutató készített a BFMTV megbízásából, a francia lakosság 51 százaléka egyetért Zemmour azon kijelentésével, hogy már nem megreformálni, hanem megmenteni kell Franciaországot.
A felmérésről szintén beszámoló Valeurs actuelles nevű hetilap felhívja rá a figyelmet, hogy a válaszadók fele úgy érzi, igaz, amit Zemmour az elnökjelöltségét bejelentő videófelvételen mond, ugyanis valóban az az érzésük, hogy már nem is ismerik az országot, amelyben élnek.
A megkérdezettek a migrációt illetően is osztják Éric Zemmour véleményét, a válaszadók 49 százaléka ugyanis úgy gondolja, hogy a Franciaországot érintő problémákat súlyosbítja a bevándorlás.
Éric Zemmour elnökjelöltsége bejelentése óta rengeteg üzenetet kap, a Twitteren azt írta, hogy a támogatói és közte lévő közvetlen kapcsolat nagyon fontos a számára és eltökéltebbé teszi, mint valaha.
Mindeközben a jobboldal másik esélyes elnökjelöltje, Marine Le Pen is mozgolódik, és csakúgy, mint Éric Zemmour, ő is rendkívül fontosnak érzi a migráció elleni küzdelmet. A Nemzeti Tömörülés politikusa az LCI műsorában arról beszélt, tervei között szerepel az, hogy a 30 év alatti fiatalok számára bevezetné az adómentességet, így szeretné rávenni őket, hogy ne hagyják el Franciaországot, mert a távozásuk nagyon sokba kerülne.
Le Pen szerint a fiatalság dinamizmusa mentheti meg az országot, mert az az ország, amelyik elveszíti a fiataljait, elveszti az életerejét is.

2021. december 1., szerda

Gyurcsány elküldte a selyemzsinórt Márki-Zaynak

CSÉPÁNYI BALÁZS
4 órája
Edd meg, amit főztél!
Feltűnően keveset szerepelt az utóbbi időben Gyurcsány Ferenc. Mintha átengette volna terepet Márki-Zay Péternek, hogy az ellenzéki előválasztás győztese mutassa csak meg, mit hogyan gondol, mit hogyan képzel el a politikai életben. Márki-Zay élt is a felkínált lehetőséggel, gyakorlatilag úgy viselkedett az elmúlt időszakban, mint egy elszabadult hajóágyú. Hibát hibára halmozott: belekötött a rezsicsökkentéstől a benzinár befagyasztásig minden olyan intézkedésbe, amelyik jelentős támogatással bír a magyar társadalomban. Pont ezt akarta elérni Gyurcsány, hogy Márki-Zay megmutassa a valódi arcát. Meg is mutatta.
De ez ne tévesszen meg senkit! A DK elnöke nem ilyen előzékeny, nem ilyen csendes és visszahúzódó. Ő mindent kizárólag céllal tesz. Méghozzá olyan céllal, ami a saját érdekét szolgálja. Alábbi posztját figyelmesen elolvasva az derül ki, hogy a hódmezővásárhelyi polgármesternek lefőtt az a bizonyos kávé, megérkezett hozzá a politikai selyemzsinór:
Az ellenzék győzelmét kívánjuk a hazának. Azt, hogy Márki-Zay Péter legyen a miniszterelnök. A választási kampány a politika izgalmas sűrítménye. Sikeréhez több minden kell. Egyebek mellett fegyelem. A miniszterelnök-jelölt vezet bennünket. Egyeztetés van, nyilvános vita nincs. Mert a küzdelem végső szakaszában nem beszélgetünk, nem értelmezünk, hanem harcolunk. Szerintünk ez fontos szabály.
Péter mondatai, nyilvános szereplései képviselnek bennünket. Ehhez alkalmazkodunk mi is.
Én is.
Megállapodtunk, hogy vigyázunk egymásra, megállapodtunk, hogy a DK, ahogy a többi párt is, elsősorban egyéni jelöltjeink segítésére koncentrál.
Ezen túl azt tesszük, úgy és akkor, amikor azt ő, a közös jelölt ezt kéri. Mert ő a kapitány. Mi ehhez tartjuk magunkat.”
Elképesztően cinikus mondatok ezek.
„Mert ő a kapitány!”
Nem semmi!
Ezek a gondolatok annak fényében különösen érdekesek, hogy az egyéni körzetek felosztása után jól látható, tetten érhető, hogy a DK jelentős mennyiségű jelölttel képviselteti magát. Tehát annyi bizonyos, hogy a Gyurcsány vezette párt adja majd az ellenzéki oldal legerősebb frakcióját a jövő évi választást követően. Azaz Gyurcsány Ferenc már elérte a célját: az ő pártja lett a legerősebb az ellenzéki térfélen.
Márki-Zaynak pedig annyit üzent magyarra fordítva a kódolt mondatokat, hogy edd meg, Péter, amit főztél, mi nem szólunk bele semmibe, vidd el a balhét, bukj szépen meg, utána majd mi előrelépünk, mint az ellenzék megváltója.
Ez ennyire egyszerű. 
Csak Márki-Zay még nem fogta fel, de eljön majd az a pillanat is. Nem is olyan sokára...

Brüsszel eltörölné a karácsonyt és Szűz Máriát

PILHÁL TAMÁS
Veszettül dolgozik az Európai Bizottság. De leginkább csak veszettül. Ezt onnan látni, hogy többségüknek habzik a szája. Legfrissebb „találmányuk”, hogy ezentúl nem szabad használni olyan keresztény kifejezéseket, mint például a karácsony. Karácsonyi szünet helyett ezentúl azt kell mondanunk: téli szünet. Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós (nép)biztos tervezete szerint Jézus anyjának, Szűz Máriának a nevét sem szabad többé a szánkra vennünk, helyette mondjunk inkább Malikát.
Szűz Mária helyett Malika...
Dalli népbiztos betiltaná az olyan rendezvényeket, amelyeken kizárólag azonos nemű emberek vennének részt. Ha pedig szeretnénk hozzájuk szólni, nem használhatjuk a hölgyek és urak kifejezést, helyette kollégákat kell mondani. Tilos továbbá a férfiakat kizárólag aktív, a nőket pedig passzív szerepkörben feltüntetni, emberek helyett az emberiség kifejezés használatát javasolja, és tiltja például „a Mars-bolygó gyarmatosítása” kifejezést is. És a többi.
Röviden így néz ki Dalli népbiztos asszony (vagy kolléga) előterjesztése. Nem kell a karácsony és Szűz Mária, helyette jó lesz a téli szünet és a Malika.
Természetesen lehet rajta viccelődni, nevetgélni. Noha nincs mit. Egy hajdan virágzó civilizáció bukását, teljes szellemi leépülését látjuk. Caligula lovát épp most nevezik ki konzulnak. Csakhogy Caligula után még csaknem négyszázötven évig létezett a Nyugat-Római Birodalom. Az Európai Unió nevű szellemi pusztulatnak szerintem nincs hátra ötven sem.
Ne legyen karácsony és Szűz Mária...
Hogy gyalázták Orbán Viktort, mikor tíz éve Brüsszelt Moszkvához hasonlította. Pedig a tünetek a kommunistáknál is ugyanezek voltak: Mikulás helyett télapó, karácsony helyett télünnep. A földi paradicsomot hirdető szörnyideológiáknak mindig útban volt a kereszténység, a papság, mindig ki akarták őket irtani. Ami nem sikerült Sztálinéknak, azt most Brüsszel befejezi. A szervezett népvándoroltatás, az invázió is ezt szolgálja.
Leírtuk, elmondtuk már százszor: ezek a Dallik, Junckerek, Timmermansok, Verhofstadtok, Sargentinik dühöngő elmebetegek. El-me-be-te-gek. Már csak annyi lenne a dolgunk, hogy rájuk adjuk a kényszerzubbonyt. Ám attól tartok, elkéstünk. Bolondból már több van, mint ápolóból. Egy megoldás maradt: kívülről rájuk kell zárni a diliházat.

Márki-Zay Péter: „Csak lefelé”

SIKERTELEN A BALOLDAL MINISZTERELNÖK-JELÖLTJÉNEK A KAMPÁNYA
MÁTÉ PATRIK
A kormánypárti szavazókra tett sértő megjegyzések, a rezsicsökkentés kritizálása és a migrációpárti megnyilvánulások kezdik meghozni a negatív eredményeket Márki-Zay Péternek, ugyanis a baloldal miniszterelnök-jelöltje vészesen gyengül a közösségi médiában. Mindez arra is rávilágít, hogy a balliberális hódmezővásárhelyi politikus egyrészt nem tudott jobboldali szavazókat bevonzani, másrészt a baloldalon is egyre kevesebb ember kíváncsi a kormányfőaspiránsuk ténykedésére.
Az elmúlt hetekben Márki-Zay Péter csak vergődik a közösségi médiában, ami azt jelentheti, hogy a baloldal kormányfőjelöltjének a rezsicsökkentést támadó és a migránsok befogadásáról szóló nyilatkozatai nem találtak támogatókra a magyarok között, ami azért sem meglepő, mert ezekben a témákban erős konszenzus jellemzi a magyar társadalmat.
Dugóhúzóban
Mint a Mandiner LikeFight nevű cikksorozatának a legújabb részéből kiderült, Márki-Zay Péter mélyrepülésbe kezdett, mivel a baloldal kormányfőjelöltje az előválasztás óta eltelt időszak eddigi leggyengébb teljesítményét nyújtotta a közösségi médiában. Kiderült, hogy az elmúlt tíz napban annyira leromlott az összesített interakciószáma, hogy a baloldalon belül is a hatodik helyre szorult vissza, még az olyan korábbi jelöltek is előzték, mint az előválasztáson megbukott Mesterházy Attila vagy a Városháza-ügyben érintett Karácsony Gergely.
A balliberális Telex heti összesítése is azt mutatta ki, hogy egyre kevesebben kíváncsiak Márki-Zay Péterre: miután másfél hónapig tartotta a százezer lájk feletti szintet a közösségi médiában, most egyik hétről a másikra összezuhant és 40 ezerre csökkent a posztjait lájkolók száma, pedig az aktivitása nem csökkent, tartja a nagyjából heti 30 posztot.
Az interakciószámokból látható, hogy Márki-Zay kampánya nemhogy a jobboldali szavazókat nem vonzotta be, de egészen látványos, lefelé tartó spirálba lökte őt, így még a baloldali háziversenyben is visszaesett. A november eleje óta tartó trendből az rajzolódik ki, hogy Márki-Zay Péter eddigi nyilatkozatai egyáltalán nem lendítették előre a baloldali összefogást. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Facebook-oldalát heteken át ellepték az arab, iráni, japán és venezuelai álprofilok, azonban ezeknek már nyomuk sincs, így láthatjuk, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.
Milliókat sérteget
Sötétben tartott, trágyával etetett gombák – vélekedik Márki-Zay Péter azokról, akik támogatják a rezsicsökkentést. A felvétel a múlt héten került nyilvánosságra, azonban nem ez volt az első alkalom, amikor az energiaárak mérséklésével szemben foglalt állást az összbaloldali kormányfőaspiráns. Márki-Zay korábban úgy fogalmazott:
a Fidesz-féle rezsicsökkentés egy hatalmas átvágás. Orbán Viktor semmilyen zseniálisat nem talált ki ezzel a rezsicsökkentéssel, pusztán azt érte el, hogy amikor ebből lopni lehet, ők lopják el, amikor ez veszteséges, önök fizetik ki.
– Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni! Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat – magyarázta korábban Márki-Zay Péter. A Gyurcsány-koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint a valódi rezsicsökkentést nem a lakossági energiaárak alacsonyan tartásával lehet elérni, mivel az csak néphülyítés. A rezsicsökkentés mellett a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje már nem első alkalommal kritizálja a benzin és a gázolaj árának maximálását is.
Mindezt annak ellenére teszi Márki-Zay, hogy a Századvég november elején publikált közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százaléka) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki/amely kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett.
Szemben a közvéleménnyel
Amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen – vélte Márki-Zay Péter, aki a bevándorláspárti nézeteit abban a könyvben fejtette ki, amit korábban Kálmán Olga írt róla. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció. Annak a meglepő véleményének is hangot adott, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak
– Amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel, érkezzenek hozzánk akárhonnan – nyilatkozta a balliberális politikus.
Ahogy az energiaárak kapcsán, úgy a migráció tekintetében is ellentétes a magyarok vélekedése azzal, mint amit Márki-Zay Péter képvisel. Az Alapjogokért Központ még szeptemberben publikált egy felmérést, ami alapján a magyar társadalom 81 százaléka támogatja, hogy hazánk továbbra is határkerítéssel védekezzen a Magyarországra illegálisan érkező bevándorlók ellen. Érdemes megemlíteni, hogy a 2016-os kvótanépszavazás során több mint hárommillión támogatták a kormány álláspontját.

Kis magyar gyűlöletfélóra

Felföldi Zoltán
Amikor baráti vagy családi beszélgetésekben felmerül, hogy kinek mi a problémája a Fidesz-kormánnyal, mindig elhangzik, hogy a „Fidesz gyűlölködik”, „Orbán Viktor gyűlöletet kelt”, és „felelős a közbeszéd eldurvulásáért.”
Orbán-szavazóként a miniszterelnök legtöbb nyilvános megszólalását követem, de még nem hallottam tőle gyűlölködést, és amikor ezt a beszélgetések során elmondom, akkor azt a választ kapom, hogy jó-jó, de sokan gyűlölködnek a nevében és ezeket a gyűlölködőket neki le kellene állítani.
Éppen ezért elhatároztam, hogy összegyűjtöm, hogy a Fidesz 2010-es kormányzása óta milyen kirívóan gyűlöletkeltő, durva, sok esetben trágár szavakkal fűszerezett politikai megnyilvánulások jelentek meg vagy hangzottak el nyilvánosan. Íme az eredmény, a teljesség igénye nélkül.
Lássuk először, hogyan vélekednek liberális értelmiségiek kormánypárti politikusokról, kormánypárti szavazókról, vagy éppen – úgy általában – a magyarokról! Az alaphangot Kertész Ákos adta meg az Amerikai Népszavában 2011-ben. „A magyar genetikusan alattvaló. […] a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.”
Nem sok jót írt rólunk, magyarokról néhai Heller Ágnes sem, aki 2018-ban a The New York Times hasábjain arról értekezett, hogy az 1989-ben elnyert szabadságért nem dolgoztunk meg, az csak az ölünkbe hullott, és azt nem tudjuk értékelni. És hogy Orbán Viktor egy zsarnok.
Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakról és nőkről – a magyar társadalom túlnyomó többségéről – nyilatkozott: „… egy rémisztő képződmény középen, ezek a fehér, keresztény, heretoszexuális férfiak – meg azért nők is vannak közöttük.”
Homonnay Gergely „liberális gondolkodó” a szerinte homofób heteroszexuálisokhoz intézett kérdést egy Facebook bejegyzésben: „„… áruljátok már el nekem, mi különböztet meg benneteket attól a kandisznótól, akit azért tartanak, hogy ha a faluban búg egy koca, a tulajdonosa elhajtsa a kocához, hogy annak kismalacokat csináljon pár ezer forintért, majd a dolga végeztével visszatérjen az óljába, hogy ott elfogyassza a neki feltálalt moslékot abban a vályúban, amit előzőleg nem egyszer telibesz…rt és hugyozott...
Nagy Blanka ellenzéki aktivista a következőket mondta egy ellenzéki tüntetésen, 2018-ban: „Egy undorító, alattomos, ocsmány és fertőző járvány járja az országot. Ez nem a pestis, nem az ebola, nem a kergemarhakór, pedig kicsit hasonlít rá. Ezt a járványt úgy becézzük, hogy Fidesz. […] Véglezárásként csak üzenem annak a bajszos f…sznak és az összes fideszes képviselőnek […], hogy álljon hátrébb eggyel, és b…ssza arcon magát.”
Vannak, akik különböző állatokhoz hasonlítják a jobboldaliakat. Így például a fentebb idézett Homonnay Gergely szerint Novák Katalin „náci féreg”; Bangóné Borbély Ildikó a fideszes szavazókról azt közölte, hogy „sok a patkány az országban”; Lengyel László, ellenzéki megmondóember szerint „A Fidesz pártban Szijjártó nem létezik. Most, tudom, hogy ki van nevezve Orbán Viktor személyes kutyájának, de ő nem létezik. … Tudom én, hogy ezek kutyák.” De volt már Orbán Viktor „pörköltszaftos kolostordisznó”, Áder János állandóan skandált megnevezése ellenzéki tüntetéseken a „bajszos sz…r”, és az ellenzéki tüntetések, falfirkák és transzparensek elmaradhatatlan kelléke az
„O1G” („Orbán egy g…ci”). Ehhez még néha teátrálisan kivégeznek egy Orbán Viktor formázó bábut, és a fejét rugdossák a földön. Mi fideszes szavazók pedig egyszerűen hülyék vagyunk, ahogyan azt Földes András, az Index újságírója fogalmazta meg a 2018-as országgyűlési választások után: „Hogy lehet ennyire hülye egész Magyarország?”
A Parlamentben (!) Hadházy Ákos „A lónak a f@sz@t!” felirattal lobogtat transzparenst plenáris ülésen; Jakab Péter Orbán Viktort hol tolvajnak, hol gengszternek nevezi, hol Rákosihoz és Goebbelshez hasonlítja. A kormánypárti politikusokat és köztisztviselőket pedig válogatás nélkül bűnözőknek nevezi („ennyi bűnöző előtt én még nem beszéltem”; „Önökből kijönne a komplett magyar börtönválogatott”; vagy: „Polt Péter nekem nem legfőbb ügyész, hanem egy közönséges bűnöző.”). De nemcsak kormánypárti politikusok és kormánypárti szavazók ellen megy a hergelés, hanem a teljes magyar jogrend, és annak alapja, az alaptörvény ellen is: Arató Gergely, Gréczy Zsoot, Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter szerint az alaptörvényt kukába kell hajítani.
És mit tennének az ellenzéki politikusok, ha hatalomra kerülnének?
Karácsony Gergely meg akarja szüntetni a Fideszt és annak szavazóit: „… az kell, hogy az a Fidesz, amit most ismerünk, ez megszűnjön. Beleértve azokat a szavazókat, akik most hisznek ezeknek a politikusoknak.” Azt is elmondja, ehhez hogyan fog hozzákezdeni: utasításomra az adóhivatal azonnal zárolni fogja mindenkinek a bankszámláját, akik az elmúlt években a közpénz terhére gazdagodtak. […] Nem érünk rá arra, amíg Polt Pétert eltávolítjuk, nem érünk rá arra, amíg végig mennek a bírósági eljárások.”
Jakab Péter személyesen kívánja megbilincselni Orbán Viktort („nekem nem fog megremegni a kezem, amikor majd önt bilincsbe kell verni”; „Viktor bátyám, Te pedig tudod, mit fogsz kapni? Minimum egy húszast. Ugye érted, miről beszélek?”); homoszexuális nemi erőszakot vizionál vele kapcsolatban a börtönben („tudja, a börtönben még Orbán Viktorból is lehet Orbán Viktória.”)
Gyurcsány is fenyeget: „Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés. Zárójel lesz. […] Higgadtan, racionálisan, szárazon.”
Szintén ő: „Szeretnék önöknek valamit mondani. Magukat is el fogják vinni. Nem is olyan soká. […] Tudják, mikor? Amikor győzünk. És tudják, mikor fogunk győzni? Jövőre. És maguknak nem lesz kegyelem.”
És aztán jönnek az akasztással való fenyegetések. Ellenzéki újságírók nyilvános Facebook-bejegyzésben beszélik meg, hogy kiket kell felakasztani:
Kerner Zsolt, a 24.hu újságírója: „Ómolnár Miklósnak lassan kellene keresni egy szép LED-izzós kandellábert, ami elbírja.” Erre a válasz Medvegy Gábortól, szintén a 24.hu, valamint a TASZ munkatársától: „Amennyiben a Magyar Idők–Origó–888 szánalombrigád posztot írna ebből a bejegyzésből, szeretném, ha azt is beleírnák, hogy szerintem k…rva az anyjuk. Köszönöm! Ja, és még írják hozzá, hogy Bayert is el kellene bírnia.”
Szarvas Koppány Bendegúz, a Momentum józsefvárosi önkormányzati képviselője így fenyegette a fideszes politikusokat: „Megdolgoznak a fiúk a lámpavasért.”
Végül, de nem utolsósorban a szeretet jegyében politizáló Márki-Zay Péter is akasztatna: „Nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül.”
Márki-Zay Péter azt sem titkolja, hogy az akasztást az általa felheccelt tömegekkel akarja elvégeztetni: „Jó, tehát ezeket a tényeket azért ismertessük meg ezekkel az emberekkel, mire a Bem térről elérnek a Kossuth térre, szerintem ők akarják majd felkötni Orbánt.”
Hogy nem kell komolyan venni az akasztással való fenyegetéseket? Nem tudom, de azt igen, hogy csak az elmúlt száz évben több tapasztalatunk is van arra vonatkozóan, amikor az ilyen – elsőre komolytalannak tűnő – fenyegetések tényleges akasztásig fajultak.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy valóban elképesztő gyűlölet van a magyar baloldal politikusaiban. Valóban elképesztő a közbeszéd színvonala. Csak arra utaló jelet nem találtam, hogy mindezt Orbán Viktor szítaná. Azonban bárkinek, aki a fentebb idézett Jakab Péter-, Karácsony Gergely-, Gyurcsány Ferenc- vagy Márki-Zay Péter-idézetekkel partiban lévő Orbán Viktor-idézetet tud nekem hozni, fizetek egy láda Csíki sört.