Elkezdtük felújítani ezt a szobát is, és ahogy hozzáláttunk vakargatni, egy tenyérnyi helyen lejött a vakolat - mesélte Illyés Sándor kaplonyi kőműves, hogyan is bukkant a nagy leletre. Merthogy a kaplonyi ferences kolostor emeleti részének felújítása során az egyik falon egy román kori ablakrészre bukkantak. Egyes feltételezések szerint ez arra utalhat, hogy a fal egy korábbi - bencés - kolostor maradványa. Ez alátámasztaná azt az elméletet, miszerint a jelenlegi rendház helyén, már 1200-ban állt egy kolostor.
Minderről sajtótájékoztató keretében számoltak be csütörtök délelőtt a rendházban. Szép számban érkeztek is a megyeközpontból firkászok az alkalomra. Józsa János, az egyházmegye sajtófelelőse vezette be őket a kolostorba, ahol P. Tímár Sándor, Fr. Asztrik OFM házfőnök, plébános fogadta a vendégeket. Jelen volt még továbbá a Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság két szakértő munkatársa Kiss Imola és Mircea Drăgan. A házigazda, Asztrik atya a köszöntést követően bevallotta, hogy mikor nekiláttak a felújításnak, nem is gondolták volna, hogy sajtótájékoztatót kell összehívniuk emiatt. A felfedezés tulajdonképpen meg is bolygatta eddigi ismereteiket, mindazonáltal persze örülnek neki.
Kiss Imola szakértő vette át a szót. Elmondta, hogy mindinkább bebizonyosodni látszik, hogy a megye területén nem az ákosi az egyetlen román kori templom. Egyike a megye legrégebbi vallásos építményeinek. Dokumentumok már 1080-ra teszik létezését, ezt az évet jelölik meg, a Szent Márton védelmébe ajánlott bencés kolostor megépítésének. Későbbi tulajdonosa, Károlyi Sándor gróf, a XVIII. század elején, egy 1195-ben keltezett dokumentummal rendelkezett, amely rámutat a fenti évszámra, mint a kolostor létrehozásának idejére. Az 1241-es tatár invázió komoly károkat okozott a kolostorban és a templomban, ezért 1242-ben a Kaplon nemzetségből származó Simion fiak, Péter és Eudus újjáépítették. A törökjárás ugyanúgy megviselte az épületet. Egy 1444-es leltár információkkal szolgál a kolostor helyzetéről is, ez akkor még működő volt. Létezett még 1479-ben is, amikor két toronnyal rendelkező monostorként (monasterium) említik. A XVI. században a kolostor kiürül. Az újjáépítés feladata gróf Károlyi Sándorra marad, a Kaplon nemzetség leszármazottjára. Az új, kaplonyi ferences kolostor alapító okiratát 1711. augusztus 18-án írták alá. Károlyi Sándor, az egri püspök, Telekessy István jóváhagyásával meg is kezdi a templomromokból való újjáépítést, felhasználva az alapot és a megmaradt falakat. A kor tendenciájának megfelelően barokk stílusban építkeznek. 1740-ben fejezik be. A román stílusú ablakokat kiszélesítik, a központi hajót 1730-ban boltosítják, míg az oldalsóknál megtartják az eredeti boltozatot. A Károlyi család budapesti levéltárában fennmaradt 1780-ból, az akkori monostor, Révai Miklós nagyváradi tanár, a piarista rend nagykárolyi tagja által készített tervrajza. Ez megjeleníti a kéttornyú templom barokk homlokzatát, és az ugyanolyan stílusban épült kolostorét is. Megmaradt ugyanakkor a templom korábbi, bencés építészetre jellemző nyomokat őrző tervrajza is. Egy másik tervrajz, melyet Zimány Ferenc készített 1783-ban, a XVIII. század végi alakot mutatja. Az 1834. május 25-i Vizitato Canonica, vagyis Hám János püspök látogatása alkalmával lejegyzettek szerint az épületegyüttes eléggé megviselt állapotban volt, ami a területet több alkalommal is megrázó földrengéseknek tudható be. Az 1833-as földmozgás alkalmával, a kolostorhoz csatlakozó templom tornya az alapjáig megrepedt. Erős földmozgás volt 1834. október 15-én, amely jelentős hatással volt a kaplonyi épületekre, melyeket már az előző rezgések is megviseltek. Károlyi Sándor monostorapátsága ekkor vált rommá. A templom két tornya megingott, majd ledőlt. A külső falak mély repedéseket mutattak, a templom tetőzete is leomlott, és csak a hajókat elválasztó oszlopok álltak meg. A kolostor épülete is megrongálódott: mindkét emelet ledőlt, épen csak a keleti fal maradt meg. Károlyi György két évig várt az újjáépítéssel, mivel a környéken még voltak szeizmusok, illetve a nagykárolyi kastély, és a barokk templom prioritást élveztek. Aztán Kaplonyban is elkezdték az építkezéseket, hogy minél hamarabb visszatérhessenek rendházukba a közben helyi családoknál elhelyezett ferencesek. A kolostor újjáépítése után, Károlyi György Ybl Miklós építészt bízta meg a templom építésével. Fennmaradt Ybl 1841-ben készített tervrajza is, melyet Rudolf Eitelberger osztrák művészettörténész publikált később. Ybl terve megtartja a román stílus vonalait, melyet a Kaplonyi romok vizsgálatánál volt alkalma tanulmányozni. Az új templom így neoromán stílusban épül, a romok tiszteletben tartásával, de a kor elvárásainak megfelelően. Az építkezések 1848-ig tartanak, amikor felszentelik az új templomot.
Mircea Drăgan mérnökember arról számolt be, hogy a kolostor jelenleg futó felújítási munkálatai során a templommal közös falból levált egy darab, a töltőanyag eltávolítása után pedig egy román stílusú ablakot találtak. Az említett ablak a templomhajó felőli részen található, és afölött az ajtó fölött volt, amely az északi részen átjárást biztosított a sekrestyéhez és a templomhoz. A román stílusú északi, kaplonyi ablakot hasonlítva az ákosi református templom hasonló ablakával, olyan egyezéseket fedeztek fel, amelyek arra vezethetnek, hogy a két templomot egy időben építtették, méghozzá ugyanazzal a mesterrel. Az ablakok mind formailag, mind alapanyagukban egyeznek, ellenben a méretűk különböző. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy az ákosi templom két fázisban történő restauráláson ment keresztül 1896-1902 között, Schulek Frigyes építész vezetésével. Ezzel az alkalommal, az ákosi román kori ablakok tégláit kicserélték akkori téglákkal, ez pedig nehézségeket emel a két műemlék kutatásában és összehasonlításában.
Az emeleti rész négy termének felújítása egy, a Magyarország Külügyminisztériumánál elnyert pályázat révén kezdődhetett el - hangzott még el a sajtótájékoztatón. Érdeklődésünkre elmondták, hogy körülbelül 5 millió forintnyi támogatás érkezett erre a célra, s ez nagyjából az összköltségek felét teszi ki. Célja, egy négy helységből álló kiállítótér kialakítása, melyben helyet kap: a ferences rendház könyvtárának állománya (mely eleddig „csak" szakemberek előtt állt nyitva, s mely szerencsére igen jó állapotban van); egy egyházművészeti gyűjtemény a nagykárolyi főesperesség tárgyaiból; egy terem hivatott majd a Károlyi-család és a kaplonyi monostor történek bemutatására (alapító okiratok, adománylevelek, relikviák); valamint egy terem bemutatja majd, hogyan volt berendezve a régmúltban egy ferences szerzetes szobája. A kiállítás állandóan látogatható lesz. A munkálatok egyébként idén ősszel kezdődtek, és valószínűsíthetően karácsonyra befejeződnek. Elhangzott továbbá, hogy a felfedezés nem hátráltatta a kivitelezést. A sok száz éves ablak elé egy védő ablakot tesznek majd, és az így megtekinthető lesz. Amúgy a leendő könyvtárszobán van, eredetileg oda is könyvespolcokat tettek volna. Hogy lesznek-e még kutatások, persze sokakban felmerült. Elhangzott, hogy egyelőre az állagmegóvás a cél, s a jövőben talán a kutatásra is sor kerülhet.
Magát a leletet egyébként Illyés Sándor kaplonyi kőműves, a szintén helybeli kivitelező vállalkozás munkatársa fedezte fel. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, amatőr történész, így igencsak „megviselte", illetve megragadta a fantáziáját mindez. Elmondták, hogy a felfedezést követően nem is tudott aludni. Hogy fotókat, illetve mozgóképes felvételeket készíthessenek a sajtósok, elvezették őket az emeleti részre, ahol az állandó kiállítások megtekinthetők lesznek majd. Illyés Sándor az alkalmon elmondta, hogy tulajdonképpen a templom legrégebbi helye az, hiszen az a rész nem dőlt össze a földrengések során. Az alkalmat felhasználva kértük mesélje el, hogyan is bukkant rá a leletre.
„Elkezdtük felújítani ezt a szobát is, és ahogy hozzáláttunk vakargatni, egy tenyérnyi helyen lejött a vakolat. És ott láthatóvá vált két tégla, amelyek nem szokványosan helyezkedtek el a falban. Kőműves vagyok, így ahogy jobban megpiszkáltam, egyből egyértelművé lett, hogy az egy boltív része. Meglazult egy kis ék alakú tégla, amit kihúztam, hiszen amúgy is mozgott, és láthatóvá vált, hogy mögötte pici lyuk, üreg van. Nyilván nem tudtuk, hogy mit találtunk, hiszen nagyon kicsi volt mindez, és nem is foglalkoztunk vele két-három napot. Majd jött Áron, és hát a főnök fiának elmondtam mindezt, és kértem, nézzük meg, hiszen azért mégiscsak érdekes dolog. A tetejéről lebontottunk néhány téglát a tetejéről - persze ezt le is fényképeztük, dokumentáltuk. Négy-öt tégla után bebizonyosodott, hogy nincs mögötte semmi, csak némi törmelék, ezért úgy hagytuk. Engemet persze csak izgatott a dolog, és utána olvasgattam, két-három könyvet is áttanulmányoztam... Feltűnt, hogy mindkét vakolat rajta van. Tehát az egyik 1714-ben vagy 15-ben készült... Azok alapján, amit utána olvastam, kiderült, hogy nem én találtam legelőször román kori ablakot. Ybl Miklós öt darabra bukkant rá ugyanis. Csakhogy nem itt, hanem a keleti részen. Egyébként a mostani sem teljesen északi, hiszen akkoriban pontosan északra soha nem tettek ablakot. A földrengést követően Ybl is készített egy rajzot, ezt a rajzot megtaláltam egy könyvben. Ezen ő bejelölt öt darab román kori ablakot. Ezt viszont nem találhatta meg, hiszen ezen már volt egy vakolat. Ő be is jelölte a főszentélyen és a két mellékszentélyen, hogy ott van az öt darab ablak. Ezt besatírozta, mint a falat. Azaz azokat megtalálhatnánk, ha a tetőről ereszkednénk le. Időközben arra is rájöttem, hogy a főszentély és a kripta között van egy holttér, ami be van falazva. A kriptában van egyenes a fal, a templom felől pedig félkör ívű. Ezen a részen lehet a három román kori ablak, plusz az a kettő, amit Károlyi Sándor gróf készíttetett. A téglákon látható, hogy füstösek, valószínűleg még a tatárjárás idejében keletkezhetett éghettek meg. Ugyanolyan 5 és fél centi vastag tégla, mint az ákosi, ami ugye több mint 800 éve épült. Azaz egyértelművé vált, hogy 1200 előtt épült, s ha hihettünk Károlyi Sándornak, akkor 1080-ban. Tehát valójában majdnem egyidős a településsel." - tette hozzá a kultúrtörténetileg jelentőssé lett ablak felfedezője.
Soros Györgynek semmilyen anyagi érdekeltsége nem fűződik a verespataki bányakitermeléshez – szögezte le közleményében az Open Society Foundations. A Soros György által létrehozott alapítvány arra reagált, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) tevékenységét felügyelő parlamenti szakbizottság elnöke szerdán azt nyilatkozta: a bányanyitást ellenző hazai civil szervezeteknek a magyar származású üzletember általi támogatása a román nemzetbiztonságot is veszélyeztetheti.
