Amint a cikkből is kiderülhet az országban sok helyen fogllakoznak ezzel a megoldással és szerintünk is ez lenne hasznosan kihasználható,csak ... Csak nem szociális ipari egységek szintjén, hanem az eredeti európai elgondolás mentén azaz a szociális szövetkezet típusa mentén kellene at egész dolog beinduljon.
A szociális ipari egység nem a tagokat fogja segíteni hanem csak a vezetőket. Egy szövetkezetben a tagok egyenlőek. Ugyanakkor a szövetkezeti szinten elképzelhető, hogy a tagokat segitse! Azaz éppen azoknak jó amiketa cikk is megemlít. A szociális szövetkezetben a tagok vállalhatnak munkát is. Ez nem csorbítja hanem megemeli a szövetkezetben lehetőségeket a tagok számára is. Régebben a szövetkezetbe be kellett adnia a tagoknak a magánterületeket. Az európai gyakorlatban viszont ez nem így van. A szociális szövetkezetbe bekerülő hátrányos helyzetű tagok tagdijjal járulnak hozzá amit természetben azaz munkával is kifizethetnek! Érdekesnek található a minimál bér bevezetése egy szociális cégben, de nem igen érthető enneka dolognak alekötése és ami egyáltalán nem tükrözné a valóságot azaz, hogy "segiteni akárnák a hátrányos helyzetűeket"!
A cég vezetése amúgy is kellene alkalmazzon "felügyelőket" a fogyatékos és esetleges hátrányos helyzetű munkás mellé, de ezeknek a munkája nem kéne a minimálbérhez kötődjön, hiszen így nincs a speciális képzésűeknek elismerve a fáradozásuk, szolgálatuk...
A polgári berkekben ezekről a dolgokról komoly vita folyik már évek óta és továbbra is csak a szociális szövetkezetek jogi elismertetése illetve ezek megléte lenne az amelyik a cikkben is emlitett ember kategóráik számára olyan megoldás, amelyik az élethez való jog mellett a munkalehetőséget is tudja biztosítani.
Eddig a szociális szövetkezetek nem voltak számba véve amiért a szövetkezeti törvényben sem kerültek megnevezésre! Viszont a szociális cégek sincsenek megnevezve és ezek működtetése és az adókötelezettség alóli felmentést sem taglalja a jelenlegi törvénykezés. (Erdélyi Polgár)
2013.09.25.
A hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációját, illetve az úgynevezett szociális gazdaság megerősödését szolgáló regionális inkubátorház nyílt Sepsiszentgyörgyön. Az uniós projekt részeként megvalósított létesítmény célja, hogy minél több fogyatékkal élő, nagykorú(vá lett) árva, roma nemzetiségű és minimálbérrel dolgozó számára munka-, illetve vállalkozási lehetőséget teremtsen.
A közel hároméves futamidejű program képviselői – Alina Bocai, Victor Nicolăescu, Dorian Ilie, valamint Vajda Boglárka, az új inkubátor menedzsere – Sepsiszentgyörgyön mutatták be az eredményeket, amelyek közül épp az új iroda létrejötte a legkonkrétabb. Az előadók hangsúlyozták: a szövetkezeti modellekhez hasonlóan működő szociális gazdaság mint a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának hatékony eszköze egy korábbi, a két világháború közötti Romániában is működő koncepció felelevenítése, illetve hasznosítása. Lényege, hogy minél több, a nevezett kategóriákhoz tartozó egyén számára lehetőséget biztosítsanak akár munkavállalóként, akár vállalkozóként a minél aktívabb tevékenységre. A legfontosabb a magánkezdeményezés, olyan termelő és szolgáltató egységek támogatása, fejlesztése, esetleg létrehozása a cél, amelyek piacgazdasági körülmények között ugyan, de nem elsősorban a profitszerzés céljával működnek, sokkal inkább a szociális szempontokat érvényesítik.
A szociális gazdaság vonatkozásában egyébként már több kezdeményezés működik nálunk is, elsősorban a civil szervezetek végeznek ilyen jellegű (sokszor úttörő) munkát, ezért a program lebonyolítói – összesen tizenöt résztevékenységet említettek, ezek közül egyik a Jászvásáron, Bákóban és Sepsiszentgyörgyön létrehozott szociális inkubátor – a helyzet felmérésével kezdték, hogy valós alapokra lehessen helyezni egy hosszú távú elképzelés kidolgozását (mert sem a hivatalos statisztikákra, sem az állami intézmények adatbázisaira nem lehet alapozni). Eszerint országos szinten közel harmincezer, a szociális gazdaság körébe sorolható egységet (vállalkozást, civil szervezetet stb.) azonosítottak, alkalmazotti körük meghaladja a 115 ezer főt. A program célja az is, hogy olyan törvényjavaslatok szülessenek, amelyek – a jelenlegi szabályozásokon túl – segítik a szociális gazdaság fejlődését. Ugyanakkor a tudatosítás is fontos, ennek érdekében kiadványok, periodikák összeállítását is finanszírozzák a hárommillió dolláros keretösszegből.
A sepsiszentgyörgyi inkubátor konkrét céljai között öt új cég létrehozása, 18 támogatása, 15 új speciális munkahely megteremtése szerepel, de az önkormányzat és a „nagyobb testvér”, a vállalkozói inkubátorház segítségével a szociális gondoskodás ilyen jellegű elfogadtatása is fontos feladat. Mindehhez elsősorban tanácsadással szolgálnak. A sajtóbeszélgetésen Tankó Vilmos, a megyeszékhely közösségi igazgatóságának vezetője elmondta, rendkívül hasznosak ezek a kezdeményezések, bár a szociális gondokat, a sokszor halmozottan hátrányos célcsoportok méretét tekintve minden ilyen törekvés csak időben mutathatja meg hatékonyságát. Ferencz Csaba Háromszék
