Románia-szerte civilek ezrei tiltakoznak a verespataki cianidos aranybánya jóváhagyása ellen. Bukarestben a kormánykoalíció tagjai feszültek egymásnak a téma kapcsán. Budapesten pedig kampányelemként van jelen a pártok napi sajtótájékoztatóin, nyilatkozataiban.
A közelgő Teremtés hete kapcsán vagy éppen a követésre méltó ökogyülekezeti megvalósításokat ismerve, adja magát a kérdés: mit mondanak a történelmi egyházak, azon belül a Kárpát-medencében élő magyar református egyház Verespatakra? Hiszen a református életeket is veszélyezteti a ciános fémkinyerési technológia.
Nem egy távoli kontinens országáról és lehetséges ökológiai katasztrófájáról van szó, amit alig-alig tudunk átgondolni és átérezni, hanem a talán még mindig magyar élettérként számon tartott dél-erdélyről.
Tavasszal Vetési László kolozsvári szórványlelkész az utolsó verespataki reformátust búcsúztatva húzta meg a gyászharangot. Mint írta: egy újabb magyar református templomot zártak be Erdélyben. A Reményik által megénekelt templomot és iskolát tehát már bezárták. Most a város következik.
Isten teremtett rendjét hirdetjük, ezért érdemes lenne kimondani és felemelni a keresztyén tiltakozás szavát ott, ahol azt látjuk, hogy a kapzsiság szét akarja dúlni az isteni alapokon nyugvó rendet.
***
PS: Három nappal a fenti cikk megjelenését követően megszületett az erdélyi történelmi egyházak közös állásfoglalása a témában. Éppen tíz évvel az előző, Verespatakkal kapcsolatos véleménynyilvánítást követően.
A nyilatkozat:
Kép: Szabadság.ro
