2013. szeptember 24. Írta: Szék-Helyek
"Nyelv és közösség, nyelvi jogaink" címen szervezett konferenciát a Civilek Háromszékért Szövetség, CIVEK. A civil konferencia helyszíne a Lábas Ház volt, Sepsiszentgyörgyön .
A zömében fiatalok részvételével zajló konferencián elemezték a magyar nyelvhasználat helyzetét Székelyföldön. Csíkszeredában egy helyi önkormányzat által hozott határozat rendelkezik arról, hogy a cégtáblákon, kültéri feliratokon kötelező módon magyar nyelven is fel kell tüntetni az információkat.
Kézdivásárhelyen a magyar nyelvhasználatért konkrét akciókat bonyolító Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak nem sikerült elérni, hogy városi szinten hasonló határozat szülessen, ugyanis a városvezetés - jóllehet egyetért a kezdeményezéssel -, hivatalosan nem vállalja fel. Az utóbbi években több ezer kétnyelvű táblácska került az önkéntes fiataloknak köszönhetően hivatalokhoz, cégekhez és ületekbe, bejáratokhoz és köztéri területekre, hogy a hivatalos szövegek magyar nyelven is megjelenjenek.
Hasonló akciókra került sor tavaly Sepsiszentgyörgyön is, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének szervezésében. Marosvásárhelyen három évi kitartó és következetes küzdelem után a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) hathatós háttértámogatásával a szülők kiharcolták, hogy a 2. sz. általános iskola felvegye a Dr. Bernády György nevét, így állítva emléket a város egykori kiváló polgármesterének. Marosvásárhelyen húsz év alatt hihetetlen mélységbe zuhant a magyar közösségi jogok érvényesítése. Még a magyar nyelv használata is akadályba ütközik nap mint nap. Ennek okát a marosvásárhelyiek abban látják, hogy átadták a jogérvényesítés teljes felelősségét a politikai képviseletnek (RMDSZ), azzal a megfontolással, hogy a legfontosabb állami tisztségekbe Marosvásárhely küldött képviselőket, "hát végezzék a dolgukat". Két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy rádöbbenjenek: a közösséget becsapták és a súlyosbodó problémák miatt cselekedniük kell. Megmozdult a civil társadalom, és mára már látható jelei mutatkoznak a küzdelemnek: kétnyelvű táblák hivatalos épületeken, közintézményekben, magyar feliratok kétnyelvű iskolákban, egyre erősebb jogérvényesítés a gyakorlatban.
Ugyanez, sajnos, Kovásznáról már nem mondható el. Ott továbbra is romlik a helyzet, ami a magyar nyelvhasználatot illeti. Üzletvezetők, cégtulajdonosok (akik különben magyar emberek) többszöri felszólításra sem hajlandóak magyar nyelven is feltüntetni termékeiket, szolgáltatásaikat az üzletekben. A hivatalos megtorlástól való félelem miatt úgymond nem változtatnak a rossz gyakorlaton.
Tulit Ilona, a Székelyföldi Tehetségtanács alelnöke kiemelte a civil szervezetek fontosságát a jog igénylésében és annak gyakorlati alkalmazásában. Civil kontroll nélkül még a kiharcolt jogainkat sem tudjuk érvényesíteni, szükség van a következetes odafigyelésre. Gazda József író, szociográfus a védett növények példáját hozta fel annak szemléltetésére, hogy a természetvédelmi mozgalmakban lassan emberi kultúra és civilizáció védő szervezeteknek is létjogosultságuk lesz, a kihaló kultúrák megmentésére.
Ennyire azért nem vészes a helyzet, csupán a nyelvünkre kellene nagyobb gondot fordítani. Kár, hogy a gyermekeink nem ismerik a magyar nyelv ősiségét és egyediségét, az iskolában nem tanítanak nyelvtörténetet, mert akkor jobban odafigyelnének az anyanyelvükre és annak helyes használatára a mindennapokban - összegezte a konferencián elhangozttakat Bereczki Kinga, a Civek elnöke. A magyar nyelv nemcsak a megmaradás, hanem a tudás nyelve is egyben, ettől lesznek sikeresebbek és átlagon felüli teljesítményre képesek annak használói.
Összességében, érdemes folytatni a küzdelmet a jogainkért, egyre több az eredmény és egyre jobban nő a civil társadalom támogatása a jogérvénysítésben. Bereczki Kinga
