2013 szeptember 23.
A verespataki bánya-beruházás Európa egyik legvitatottabb projektje, és a bukaresti kormány, jelen formájában, nem fog kitartani - írja a német lap.
Fotó: itthon.ma
A kormány terve, mely szerint engedélyezik a település teljes tönkretételével járó projekt beindítását, hatalmas tiltakozás-hullámot váltott ki, írja a Der Spiegel a ziare.com portálra hivatkozva.
A német lap részletesen taglalja a helyzetet.
1995 szeptemberében a kormány aláír egy titkos egyezményt, ennek értelmében Európa legnagyobb arany-lelőhelyének (Verespatak) kitermelési jogát átruházzák a korábban börtönbüntetésre ítélt Frank Timis-re.
Nem sokkal később az aranylelőhely a kanadai tőzsde jegyzékébe került Timis frissen létrehozott bányászai cégének neve alatt. A Jersey-ben bejegyzett vállalkozást tapasztalat nélkül és szinte üres bankszámlával is sikerült hivatalosan beindítani.
18 évvel később az arany árának folyamatos emelkedése az aranylelőhely értékét 400%-al növelte, 20 milliárd dollár fölé. A Gabriel Resources folyamatos részvénykibocsátása kb. 1 milliárd eurót hozott a projektnek.
A céget átstrukturálták és átnevezték, így jött létre a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC), mely Románia valaha látott, legnagyobb PR kampányát szervezte meg, ugyanakkor felvásárolta Verespatak és a környező négy hegy legnagyobb részét, ezeket – a kitermelés beindítása esetén – a földdel tennék egyenlővé. Számtalan civil szervezetet, múzeumot, még egy dokumentumfilm elkészítését is finanszírozták, hogy az ügyet előbbre vigyék.
Fotó: itthon.ma
Mindezek ellenére a bánya zárva maradt, a cég nem tudta a közvéleményt maga mellé állítani, a projekt a környezetvédelmi törvény, a nemzetközi bányászati törvények valamint a Arhus átláthatósági egyezmény értelmében is jogtalan.
Mégis az összes akadály elhárulhat, ha a Victor Ponta miniszterelnök által aláírt törvénytervezetet a parlament is megszavazza és a bányát 2014-ben megnyitják.
Több száz helybéli visszautasította az RMGC ajánlatát és nem adták el házaikat, azonban a törvénytervezet értelmében az RMGC erővel elveheti tőlük ingatlanaikat egy, a cég által meghatározott kártérítés ellenében. A munkát beindíthatják mielőtt a törvénytervezetet az Európai Unió Bírósága megtámadhatná.
A Der Spiegel emlékeztet, hogy a romániai tüntetéseket Budapesten, Berlinben, Londonban, Washingtonban és Singapore-ban is szimpátia-tüntetések kísérik, ezzel is érzékeltetve a lehetséges környezeti károk mértékét.
A civilek erőteljes ellenállása meglepte a kormányt, a megmozdulások hatására a Gabriel Resources részvényei zuhanni kezdtek.
Az ügyben frissen felállított parlamenti bizottsággal kapcsolatban a német újság megjegyzi, a kormány nem tájékoztat annak munkájáról, nem tartják be az átláthatóságra vonatkozó szabályokat, így a helyzet továbbra is homályos, tisztázatlan.
[Forrás: Realitatea, itthon.ma]
