2013. szeptember 18., Kiss Melinda,
Mindezt várhatóan normál illetékfizetéssel tehetik majd meg a vállalkozások, jelentősebb költséget az ügyvédi munkadíjak jelenthetnek az okiratok bonyolultságától függően. Ha a módosítás csak a Ptk.-nak való megfelelés miatt módosulna, akkor ezt illeték- és közzétételidíj-mentesen lehet bejelenteni a cégbíróságnak a tervezet szerint. A bt.-knek, közkereseti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15-ig, a kft.-knek és a részvénytársaságoknak − illetve az alapítványoknak és egyesületeknek − pedig 2016. március 15-ig kell kötelezően módosítaniuk az iratokat e célból. A változtatást elmulasztókat sújtó bírság összege várhatóan a készülő cégtörvényből derül ki.
A tervezet szerint két évet kapnának a kft.-k az új kódexben előírt törzstőkeemelésre is, feltéve, hogy létesítő okiratuk addig nem módosul − ha mégis, az első változtatással együtt a jegyzett tőkét is meg kell emelni (a jövő tavasszal alakított cégeknek már 3 millió forint törzstőkével kell rendelkezniük a mostani félmillió forinttal szemben). A javaslat indoklása szerint ez a kft.-k mintegy felét, 160-170 ezer céget érint, ahol pedig a szükséges összeg nem áll rendelkezésre és apporttal sem oldható meg a tőkeemelés, ott a tagok dönthetnek a társaság átalakulásáról és kkt.-ként vagy bt.-ként folytathatják működésüket − hangsúlyozta Boronkay.
A tervezet általános szabályként rögzíti, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépést követő jogviszonyokra és jognyilatkozatokra kell alkalmazni, a felek azonban megállapodhatnak úgy is, hogy a korábban kötött szerződésekre is az új kódex vonatkozzon. Ezt különösen a vállalkozási szerződéseknél érdemes megfontolni, az új jogszabály ugyanis szigorúbb felelősségi szabályokat állapít meg szerződésszegések esetére, illetve eltörli a jogvesztő kellékszavatossági határidőket.
