2014. december 24., szerda

Átadták a Bálint András-emlékdíjakat

Péter Beáta | 2014.12.22. 
Huszadik alkalommal adták át tegnap délelőtt a Székelyföld Galériában a Bálint András-emlékdíjakat. A néhai újságíró, publicista emlékére létesített elismeréssel ezúttal Fábián Kornélia újságíró-szerkesztőt, dokumentumfilm-rendezőt és Borbély Zsolt Attila közírót, politológust tüntették ki.
Az eseményen a Száva Enikő által írt laudációt Farkas Antal szerkesztő, fotográfus olvasta fel, hangsúlyozva, hogy Fábián Kornélia sajátos látásmódja mindig ott követelte ki a helyet, ahol éppen dolgozott. „Az ezredforduló óta folyamatosan készülő dokumentumfilmjeiben a népi mesterségeket, mesterembereket, az egyszerű tanyai környezetet és ennek embereit mutatja be. Fábián Kornéliának van egy hatodik érzéke, érzi, érti a társadalom lüktetését, a környezetében élő egyszerű emberek örömét, bánatát” – mutatott rá Száva
Borbély Zsolt Attilát a Székelyföld folyóirat munkatársa, György Attila méltatta, aki az erdélyi magyar közélet egyik legmeghatározóbb személyének nevezte a díjazottat. „Őszinte meggyőződésem, hogy az elmúlt húsz évben Borbély Zsolt Attilát nyugodtan nevezhetjük az erdélyi magyar politikai közélet lelkiismeretének. Egyetlen nagy hibája van, hogy rossz korban született. A hely az jó. Legalább száz évvel korábban kellett volna szülessen, egy olyan korban, amikor még divat volt a becsület, a jól végzett munka, az erkölcs, a hűség, a hazaszeretet, egyszóval divat volt úriembernek lenni. Ilyen szempontból fehér holló, és ha én adnám azt a díjat, inkább ilyen minőségében adnám, mert a politológiai, publicisztikai tevékenységéért már nemcsak díjat kellene adni, hanem róla kellene elnevezni egy hasonlót.”

Így teljesítettünk idén a turizmus terén

2014.12.16. 

Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Másfél millió turista fordult meg az év első kilenc hónapjában az ország különböző szálláshelyein, és mintegy 3,73 milliárd lejt költöttek – jelenti az Országos Statisztikai Hivatal.
A legtöbben július szeptember közötti időszakban látogattak Romániába, főként üzleti megbeszélésekre, konferenciákra, kongresszusokra, vásárokra, kiállításokra, képzésekre érkeztek. 41 és fél százalékuk pedig nyaralni, üdülni jött az országba. 
A kirándulók 46 százaléka turisztikai irodán keresztül szervezte meg nyaralását, 33 százalékuk pedig maguk tervezték úti céljukat, programjukat. 

Zavargások Budapesten – Magyarország kijevi forgatókönyvet kap nyugati producerrel?

2014.12.17.
Forrás: nyugatijelen.com

Bár Budapesten nem röpködnek a Molotov-koktélok és nem folyik vér az utcákon, mint tavaly ilyenkor Kijevben, mégis felfedezhető a párhuzam a Majdan és a Kossuth tér eseményei között.
Ennek a forgatókönyvnek az első pontja volt, amikor diákok és civil szervezetek tüntetésekbe kezdtek Kijev főterén Amerika hathatós támogatása mellett. A Majdanon megjelenő tömegek az Európai Uniót éltető, kormányváltást követelő, valamint korrupcióellenes jelszavakkal vették birtokukba az utcát. Ismeretes, a magyar fővárosban gyakorlatilag ugyanezen transzparensek magyar hazai megfelelői alatt masíroztak – néha André Goodfriend amerikai ügyvivő kíséretével – az azóta is tartó tüntetések résztvevői.
Ezt követte Kijev utcáin a forgatókönyv második pontjaként a szélsőséges Jobboldali Szektor megjelenése, nyomukban pedig az addig békés tüntetéseken eldördültek az első lövések, elrepültek az első Molotov-koktélok. Ma Budapesten a Kossuth téri „Nincs hova hátrálnunk!” demonstráció sörösüveg-dobáló résztvevői között pedig megjelent az a Budaházy György, akit korábban azzal is vádoltak, hogy terrorszervezet vezetőjeként Molotov-koktélos és fegyveres támadásokat hajtott végre, hogy politikusokat félemlítsen meg.
Arra mindenki emlékszik, mi lett a történet kijevi verziójának vége: véres utcai összecsapások, majd még véresebb polgárháború következett; az elmúlt egy évben az Ukrajna területén folytatott nagyhatalmi játszmák sok ezer ukrán állampolgár életét követelték.
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a magyar forgatókönyv vége; az sokat elárul ugyanakkor, hogy maga Orbán Viktor nehezményezte, hogy Amerika Magyarországot műveleti területté nyilvánította. Ennek kapcsán Földi László titkosszolgálati szakértő a köztévében rámutatott: ha valamely országot „műveleti területnek” nyilvánítanak, az azt jelenti, hogy ott gyakorlatilag minden eszköz megengedett; szövetséges országok ilyen lépést nem tesznek egymás ellen – húzta alá.
mno.hu

Biró Zsolt: A 2014-es év igazolta az MPP politikájának helyességét

2014.12.23. 
Forrás: itthon.ma

A pártelnök marosvásárhelyi évértékelő sajtótájékoztatóján helyes döntésnek nevezte, hogy az MPP márciusban a nemzetpolitikai kérdésekről szóló együttműködési megállapodást kötött a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ).
Biró Zsolt szerint a 2014-es év romániai politikai történései igazolták, hogy pártja, a Magyar Polgári Párt (MPP) mindvégig helyes döntéseket hozott az év során.
A pártelnök keddi marosvásárhelyi évértékelő sajtótájékoztatóján helyes döntésnek nevezte, hogy az MPP márciusban a nemzetpolitikai kérdésekről szóló együttműködési megállapodást kötött a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Emlékeztetett arra, hogy korábban az RMDSZ az erdélyi magyarság egyetlen hiteles képviselőjének tekintette magát. A megállapodás ezen a helyzeten változtatott, legitimálta az MPP törekvéseit.
Biró Zsolt azt is helyesnek találta, hogy a pártja segítette a magyar állampolgárságot is kapott erdélyi magyarokat abban, hogy részt vegyenek a magyarországi választásokon. Fontosnak tartotta ugyanakkor pártja segítségét az RMDSZ európai parlamenti választási programjának a kidolgozásában.
A pártelnök szerint a novemberi államfőválasztáson az erdélyi magyar szavazók visszaigazolták a párt álláspontjának a helyességét. Az MPP korábban azt mondta, hogy magyar szempontból nincs tétje a választás első fordulójának, a második fordulóban pedig a jobboldal jelöltjét kell támogatni. A magyar szavazók nagyobb arányban vettek részt a második forduló voksolásában, mint az elsőben, amikor az RMDSZ jelöltje és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje próbálta megszólítani őket. A második fordulóban pedig elsöprő többségük Klaus Johannist, a jobboldal jelöltjét támogatta.
Biró Zsolt arra emlékeztetett, hogy azokban a kérdésekben is pártja álláspontja igazolódott be, amelyben nem értettek egyet az RMDSZ-szel. „Az RMDSZ is belátta, hogy nincs mit keresnie egy nacionalista politikát folytató baloldali kormányban" – vélekedett. „Amikor nincs demokrácia, nincs jogbiztonság Romániában össze kell zárnunk, együtt kell működnünk a nemzetpolitika területén" – tette hozzá. Úgy vélte, a következő hónapok fontos feladata lesz, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetnek – amelyet az RMDSZ-szel közösen dolgoztak ki – olyan változatát alakítsák ki, amelyet a legszélesebb konszenzus övez az erdélyi magyarság soraiban.
Biró Zsolt pártja 2015-ös évi feladatának tekintette, hogy keresse az együttműködést a magyar politikai erőkkel, de azt is, hogy felkészüljön a 2016-os romániai választásokra.
Az EMNP-vel való esetleges összefogásra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: „ha egy tőről fakadunk, és elismerik, hogy hiba volt a Néppártot bejegyezni, akkor haza lehet jönni a sorainkba". Hozzátette: „ha az EMNP továbbra is önálló politikát kíván folytatni, az a feladatunk, hogy megtaláljuk a közös hangot, az együttműködésnek azt a formáját, amelyikben az erőinket nem forgácsolni, hanem összeadni tudjuk".
Biró Zsolt szerint a 2016-os választásokon nem ismétlődhet meg az a 2012-es gyakorlat, hogy az EMNP által állított polgármesterjelöltek az MPP jelöltjeinek a nyerési esélyeit rontották.
MTI

2014. december 23., kedd

Visszavárja a néppártosokat Biró Zsolt

Szucher Ervin | 2014.12.23.
Haza lehet jönni! – üzente Biró Zsolt mindazoknak a politikusoknak és párttagoknak, akik az elmúlt időszakban más csoportosulásokhoz szegődtek, de főként azokra célzott, akik „egy sikertelen puccskísérlet után más utakon indultak el”.
A Székelyhon kérdésére válaszolva a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kifejtette, annak ellenére, hogy a választás szabadságának a híve, úgy véli, az erdélyi piac nem bír meg két jobboldali pártot. Ezért az általa irányított alakulat ajtaja mindenki előtt nyitva áll, aki úgy érzi, hogy a nemzeti vonalat képviseli.
Biró elsősorban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeibe igazoltakra célzott, hangsúlyozván, hogy a román állam pénzén végzett közvélemény-kutatással felérő államfőválasztás első fordulója ismét megmutatta, milyen alacsony a Toró T. Tibor által vezetett alakulat támogatottsága. Az MPP vezetője a néppártiak hónapokkal ezelőtt tett kijelentéseire is kitért, miszerint „a két alakulat egy tőről fakad”, illetve „hiba volt megosztani az erdélyi jobboldalt”. Biró Zsolt azonban tisztában van azzal, hogy a néppártiak még így sem állnak készen arra, hogy beolvadjanak az MPP-be. Mint mondta, alakulata erre az eshetőségre is felkészült.
„Ha a Néppárt továbbra is önálló politikát szándékozik folytatni, nyitottak vagyunk az együttműködésre. Elvégre 2016-ban nem ismétlődhet meg az, ami a 2012-es választásokon történt, amikor az EMNP bizonyos településeken, mint például Kézdivásárhely, Barót vagy Székelyudvarhely csak azért indított jelöltet a mi pártfogoltunk ellenében, hogy a csillagot népszerűsítse. Ezzel csak rombolt, a nemzeti ügyet veszélybe sodorta” – fejtette ki Biró Zsolt. 
Szerinte "a politikai versengésnek megvan a kerete, de fontos észrevenni, hogy annak hol húzódnak meg a határai". 
Az MPP egyébként már a 2016-os választásokra készülve még a jövő év elején kidolgozza a jelölési feltételrendszert. Biró úgy véli, a polgáriaknak egy ütőképes alternatívát kell felmutatniuk, elsősorban azok számára, akik elfordultak a politikától és a közélettől. Úgy érzi: erre készen állnak, hisz 2014 a megerősödés éve volt, miután a tavaly sikerült a szakadék széléről visszamozdítani a pártot.

Erőt, Népesség az Új Esztendőben!


Karácsonykor is legyünk környezettudatosak

A karácsony is lehet zöld! Ma sokan úgy tartják, hogy a karácsony már nem a szeretet, hanem a fogyasztás ünnepe. 
Sajnos nekünk is vannak negatív tapasztalatink a vásárlási lázról (írtunk is róla itt), az értékek relativizálódásáról. Abban hiszünk, hogy a zöldebb ünnep meghittséget, valamiféle lassan feledésbe merülő bensőségességet csempész az együttlétbe. A következő tanácsokkal, ötletekkel kívánunk békés, meghitt karácsonyt minden kedves Olvasónknak!

Puritán, ízléses, zöld

Ne autózzon feleslegesen!
Nem is gondolná, mennyi időt, valamint üzemanyagot takaríthat meg, ha nem kampányszerűen vásárol, hanem a decemberi hónapban folyamatosan szerzi be az ajándékokat. Ha erről már lemaradt, akkor is érdemes „tömbösíteni” a bevásárlást. Ne induljon el külön egy-egy ajándékért, hanem lehetőleg egyszerre vásárolja meg az összeset!
Az online rendelés, a postai kiszállítás is jó megoldás– a postás sosem egy csomagot szállít egyszerre. Így mindenki jól jár: a környezet és Ön is. Az ünnepek alatt szervezzék meg előre a rokonlátogatást! Ne menjenek több autóval a nagymamához, hiszen egy autóban is elférnek négyen-öten!
Ajándékot okosan és olcsón
A jó és környezettudatos ajándék titka az odafigyelés és a felkészülés. Hallja meg év közben rokonai, barátai elejtett megjegyzéseit, hogy mire vágynak, minek örülnének, és írja föl magának! Egy fogyasztói kutatás szerint az ajándékba kapott dolgok 1%-át használja az ember fél évvel az után, hogy megkapja. Gondoljon a 99%-ra! Mennyi energiát emészt fel ezek gyártása, tárolása, szállítása, majd hulladékként való kezelése.
Közhelyes ugyan, de igaz: nem mindig a pénz számít! Sokan jobban örülnek egy praktikus, kézzel készített figyelmességnek (egy finom süteménynek, egy Ön által készített különleges lekvárnak, vagy éppen a téli kertből származó tulipánpaprikának), mint a tucatajándéknak. Ha szóba sem jön, hogy maga készítsen ajándékot, akkor érdemes körülnéznie a környék karácsonyi vásáraiban. Ott ugyanis többnyire olyan kézműves dolgokat találhat, amelyek nemcsak ízlésesek, de a közelből származnak.

Csomagoljon környezetbarát anyagokkal!

Csomagoljak vagy sem? Ha nem csomagolok, részben nem lesz meglepetés az ajándék, részben azt gondolja majd a megajándékozott, hogy csak úgy „odalöktem” neki. Viszont a csomagolóanyag drága és a legkevésbé sem környezettudatos. Jó hír, hogy ez is megoldható!
Válasszon otthonról csomagolóanyagot! Vágjon ki üdvözlőkártyákat, készítsen masnit, hópelyhet, vagy csillagot. Teheti az ajándékokat feldíszített oldalú cipős dobozba, vagy kifestett befőttesüvegbe. Nagyobb dolgokat csomagoljon régi, megsárgult újságpapírba, ami a padláson vagy a garázsban kallódik évek óta.
Ma már itthon is többen hódolnak egy külföldön elterjedtebb szokásnak: egy szépen megvarrott, dekoratív textilzsákba helyezik a karácsonyi ajándékot (pl. Wiener Weihnachtssack). Ez környezetbarát és újrahasznosítható.
Ha végképp nincs más ötlete, akkor olyan csomagolópapírt válasszon, ami újrahasznosított, biológiailag lebomló anyagból készült (nincs fényes, műanyag bevonata).
Fényt és meleget, környezettudatosan!
Rengeteg energiát takaríthat meg, ha LED izzókat használ, mert ezek kb. tizedannyit fogyasztanak, mint hagyományos társaik. Szépen feldíszített házának sem kell egész nap fényárban úsznia: elég, ha esténként kapcsolja fel 1-2 órára, hogy barátai, szomszédjai megcsodálhassák.
Fűtsön okosan! Nem kell vacognia, de ezen is takarékoskodhat! Az egész napi sütés-főzés idejére tekerje alacsonyabb fokozatra a fűtőtesteket! Intenzíven, kereszthuzattal frissítse fel lakása levegőjét, ne hagyja a résnyire nyitott ablakon egész nap „szökni” a meleget!

A rossz példa

A karácsonyfa is számít!
Ha van tere és lehetősége arra, hogy az ünnepek után is gondozza, akkor a cserepes fenyő a legjobb választás. Ha mégis a vágott fenyő mellett dönt, akkor olyan helyre vigye majd vissza, ahol megfelelően kezelik azt, például ledarálva komposztálják!
Jusson eszébe, mit és hogyan csináltak elődeink, akik sokkal környezettudatosabb módon éltek! Műanyag díszek helyett például házi készítésű habcsókot, mézeskalácsot akasztottak a fákra, amelyeket a fa lebontása után el is lehetett fogyasztani. Az elektromos égősor helyett pedig néhány gyertya meggyújtásával teremtettek ünnepi hangulatot. Ha teheti, kövesse ezeket a példákat!
Tudatosan, szelektíven!
Évről évre visszatérő probléma az ünnepeket követő szeméthegyek eltakarítása. A díszeket gondosan csomagolja el, ahelyett, hogy kidobná őket. A feleslegessé vált csomagolópapírból csillagokat, hópelyheket hajtogathat, ami szép dísze lesz a jövő évi karácsonyfának. Ne dobja ki a narancshéjat sem, hiszen abból illatos dekoráció készíthető. Azt mondanunk sem kell, hogy karácsonykor is válogassa szét a hulladékot!
Egyszerűen próbáljon meg ellenállni a fogyasztói társadalom nyomásának!
Nincs szükség a barokkos bőséget idéző ajándékhalmazokra. A média, a nagy gyártók reklámjai hitetik el velünk, hogy csak így szép a karácsony. Nem a drága, sokszor felesleges dolgokkal fejezheti ki igazán az érzéseit. Egy figyelmesség, egy apró gesztus, egy mosoly többet ér minden ajándéknál.
A karácsony a szeretet ünnepe. Figyeljünk oda szeretteinkre így meghittebb, boldogabb lesz a karácsonyunk! Sőt ezzel a környezetünkkel is jót teszünk! Ha eddig nem így ünnepelt, s barátai, rokonai majd furcsállják attitűdje változását, akkor mondja el nekik is, hogy miért változtatott. A válasz egyszerű: egy fenntartható jövőért.

Mozgalom Székelyföld Autonómiájáért felhívása!

Arra kérünk mindenkit, hogy egy tábla csokoládéról, egy doboz cigiről vagy sörről mondjon le Karácsony alkalmával. Magyarországról adományokat forintban gyűjtünk egyesületünk bankszámlaszámára (CIB Bank 10700574-67740040-51100005), a megjegyzésbe írjátok bele: Szőcs Zsanett. 
Adomány utalható közvetlenül a család romániai bankszámlájára is:
Szőcs Álmos
EUR: RO21 BTRLEURCRT 0281009901
FORINT: RO34 BTRLHUFCRT 0281009901
RON: RO71 BTRLRONCRT 0281009901
USD: RO25 BTRLUSDCRT 0281009901
Swift kód: BTRLRO22

Áldott Karácsonyi Ünnepeket!

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10200291243960157&set=p.10200291243960157&type=1

Post mortem kitüntetés Csíki Sándornak

Gligor Róbert László | 2014.12.22. 
Wass-Akarat díjjal tüntette ki a Magyar Polgári Párt post mortem Csíki Sándor néhai nyárádszeredai tanárt, közírót, önkormányzati képviselőt, nagycsaládos vezetőt és politikust. A kitüntetést vasárnap adták át az idén nyáron elhunyt Csíki Sándor szüleinek.

Csíki Sándor érdemeit ismerte el az MPP ezzel a díjjal

A Magyar Polgári Párt (MPP) által létrehozott, Wass Albertről elnevezett Wass-Akarat díjat azoknak adják át, akik vasakarattal tesznek nemzetükért, itthon maradásunkért. 
Ebben a kitüntetésben már több szervezet és személy részesült Kónya Ádámtól, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatójától Fodor Imréig, Marosvásárhely volt polgármesteréig. Idén megosztva ítélték oda Csíki Sándornak és Gábor Ferencnek, utóbbinak a szórványban végzett munkásságáért.
A díjat az MPP nyárádszeredai szervezetének elnöke, Bíró József Attila vitte el vasárnap Csíki Sándor szülőfalujába, Backamadarasra, ahol a református templomban tartott istentisztelet keretében, laudáció kíséretében adta át az elismerő érmet és levelet Csíki szüleinek.
A díjat Székelyföld területi autonómiája kiépülésének érdekében végzett áldozatos munkájáért, közírói, újságíró tevékenységéért, magyar közösségünk megmaradásának, családjaink gyarapodásának ügyében tett kiemelkedő szolgálatáért, közéleti szerepvállalása során tanúsított meg nem alkuvó magatartásáért ítélte oda Csíki Sándornak az MPP – áll a Biró Zsolt által aláírt laudációban.
A falu szülöttjét Koncz László lelkész is méltatta, s a gyülekezet gondnoka által meggyújtott negyedik adventi gyertya Csíki Sándor emlékére is lobogott ezen a napon. 
Az ünnepségen jelen voltak az egykori Bekecsalja című lap szerkesztői, Csíki Sándor munkatársai is. Balogh Irma Wass Albert Üzenet haza című versét szavalta el, 
Varga Sándor szovátai unitárius lelkész gyufagyújtogatókról szólt, akik fényükkel űzik el a sötétséget. 
Ilyen volt Csíki Sándor is, akire szerettei büszkék lehetnek, és aki helyett fiúk-lányok jöttek enyhíteni a nagypéntek tragédiáját a karácsony fényében a gyászoló szülők és testvérek mellett.

2014. december 22., hétfő

Elképesztő - Gyurcsány: készen állok a kormányzásra

2014.12.22. 
Forrás: pecsiujsag.hu

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke évzáró sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, 2015 a kormány bukása előkészítésének éve lesz. 
A politikus azt hangoztatta, a március 15-ei kormányellenes tüntetés kulcspont lesz, a demonstrációt a legnagyobb ellenzéki megmozdulássá kell tenni. Gyurcsány Ferenc azt is mondta, támogatják a parlamenten kívüli ellenzéket, a kabinet elleni demonstrációkat. A politikus arra biztatta a tiltakozókat, hogy a január 2-ai tiltakozáson minden tüntető vállalja hovatartozását, viseljen jelvényeket, vigyen zászlót. Mint mondta, a Demokratikus Koalíció tagjai ezt fogják tenni.
Úgy fogalmazott, pártja készen állt a kormányzásra, felgyorsítja a programjai átalakítását, intenzívebben fog politizálni itthon és külföldön egyaránt. A DK-sok felszólították a szimpatizánsaikat, hogy jelenlétükkel ők is támogassák a parlamenten kívüli ellenzéket.
Mint korábban megírtuk, az Orbán-kormány megbuktatását és az előre hozott választás elérését tartja az ellenzék céljának Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke egy korábbi konferencián azt mondta, ebben a hazai és a külföldi ellenzéknek is egyet kell értenie.
mno.ho / Hír Tv

Lojalitást és szolidaritást kértek

Barabás Hajnal | 2014.12.21.
Több százan gyűltek össze a csíkszeredai Szabadság téren vasárnap délután, hogy a forradalom hőseire emlékezzenek. A rendezvényen ugyanakkor tízpontos petíciót olvastak fel a kormányhoz címezve, amelyben a székelyföldi és az erdélyi magyarok megmaradásához szükséges alapvető jogokat követeltek.
Jogokat követelő megemlékező közösség Csíkszeredában. Szolidaritásra szólítják fel a román civil társadalmat
„Huszonöt évvel ezelőtt öröm járta át mindannyiunk lelkét, jobb jövőről, emberi jogokról, európaiságról álmodtunk, ezért utcára vonult, aki tehette. A decemberi események után, és az után, hogy Müller László alhadnagy 18 évesen életét áldozta a szabadságért, 2014-ben mi a szimbólumainkért és a himnuszokért kell küzdjünk. Mi most nemcsak megemlékezünk, hanem a jogainkat akarjuk. Szelíden, de érthetően. Ne akarják a szimbólumunkat, a himnuszunkat megsemmisíteni” – kérte felszólalásában Darvas Kozma József római katolikus esperes. A téren összegyűltek ezt követően meghallgatták a román himnuszt. „Meghallgatjuk a román himnuszt, mert mi lojálisak vagyunk az országhoz. Azt várjuk el a vasárnap esküt tett Klaus Johannis államelnöktől, hogy ő is legyen lojális a kisebbségekhez” – hangsúlyozta a címzetes esperes.
„1989 kemény időszak volt. Az országot teljhatalmába beleőrült diktátor vezette, beleőrült a magyarok gyűlöletébe” – kezdte beszédét Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, majd felsorolta mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar közösség beolvasztása, felszámolása érdekében tett. „1989 decemberében a lakosság szolidaritást vállalt és nemzetiségtől függetlenül utcára vonult. Szolidaritás nélkül nincsen jól működő társadalom, ezért a ’89-es forradalom szellemét tovább kell éltetni. Felkérjük a román civil társadalom egészét, hogy jogaink érvényesítésében legyenek velünk szolidárisak” – mondta Borboly.
A kormányhoz címzett, tíz pontba foglalt petíciót Füleki Zoltán, a csíkszeredai városi RMDSZ elnöke olvasta fel.
„Székelyföld lakóinak nevében a következőket kérjük Románia kormányától: 
1. Ne szítsák az ellentéteket a Székelyföldön élő románok és magyarok között azzal, hogy elemi jogokat vitatnak el a magyar közösség tagjaitól!; 
2. Olyan törvényeket fogadjanak el, melyek lehetővé teszik a székelyföldi magyar közösség szimbólumainak használatát, identitásának, nyelvének és kultúrájának a megőrzését!; 
3. Hagyjanak fel a székely zászló, a magyar feliratok és a magyar himnusz üldözésével!; 
4. Tartsák tiszteletben a tulajdont, adják vissza a Mikót a református egyháznak és adják vissza mindazt, amit államosítottak!; 
5. Tegyék lehetővé az érdemi párbeszédet Székelyföld autonómiájáról annak érdekében, hogy megnyugtatóan lehessen rendezni a székelyföldi magyarság sorsát!;
6. Adjanak kulturális autonómiát az Erdélyben élő magyaroknak!; 
7. Hozzák létre a magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen!; 
8. Tegyék lehetővé, hogy a román nyelv mellett a magyar nyelv is legyen regionális hivatalos nyelv Székelyföldön!; 
9. Vessenek véget a székelyföldi gazdasági bojkottnak!; 
10. Romániának a kisebbségek, így a székelység is ugyanolyan alkotó része, mint a többségi nemzet. Mi is itt akarunk élni, mi is otthonunknak akarjuk érezni Romániát. Tegyenek róla, hogy ne megtűrt idegenekként gondoljanak ránk, hanem teljes jogú polgárokként lehessünk ennek az országnak az állampolgárai" – áll a petícióban.
A megemlékezésen jelen volt Müller Lászlónak, a forradalomban elhunyt alhadnagynak az édesanyja is. 
A rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a csíkszéki települések kórusai vezetésével és a csíkszentsimoni ifjúsági fúvószenekar kíséretével.

SZNT: Megáll az ész, milyen hülyeséget dobott be a kovásznai prefektus


2014.12.18. 
MTI Fotó: Henning János

Az intonálva előadott magyar himnusznak nincs helye romániai rendezvényen, hivatalos magyar személyiség hiányában – állítja a Kovászna megyei kormánymegbízott. A témában fogalmi és elvi vita zajlik Székelyföldön a helyi magyarok és a prefektus között.
Hétfő óta minden nap úgynevezett énekórát tartanak demonstrálók Sepsiszentgyörgyön, a Kovászna megyei prefektúra épülete előtt. A napról napra duzzadó, szerdán már ezer fősre becsült tömeg az ellen tiltakozik, hogy Marius Popica kormánymegbízott bírságot szabott ki a Magyar Polgári Pártra (MPP) a magyar himnusz eléneklése miatt. A párt június 4-i sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezésen történtekért a prefektus 5 ezer lej azaz körülbelül 350 ezer forintra büntette az MPP-t.
Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) irodavezetője a 180 percben azt mondta, a prefektus azzal indokolta a bírságot, hogy a magyar himnusz úgy hangzott el, hogy a megemlékezésen nem volt hivatalos magyarországi résztvevő. A prefektus egy 2001-ben elfogadott kormányhatározatra hivatkozott, amely szerint egy idegen ország himnuszát csak az illető ország hivatalosságainak a látogatásai alkalmával szabad énekelni Románia területén.
Gazda Zoltán szerint a prefektus egy olyan „hülye” fogalmat is bedobott, hogy „megáll az ész”. Marius Popica e szerint azt közölte, hogy más az éneklés és az intonálás. Ha a himnusz az utóbbi módon hangzik el, akkor az büntetendő, ha csak egyszerűen énekelik, akkor nem. A székely politikus szerint a prefektus intonálás alatt talán azt érti, hogy a nemzeti ima rezes bandával kísérve hangzik el, bár ebbe a differenciálásba mintha Marius Popica is belekeveredett volna.
Azt azonban kijelentette a prefektus, hogy az ablaka alatti dalolásért nem fog büntetni, mert a tüntetők ezúttal nem intonálnak, hanem énekelnek – tette hozzá Gazda Zoltán.
A kirótt összeget az MPP nem fizette be, ekkora butaságot nem követ el a párt, mert elismernék, hogy tévedtek, amikor elénekelték a himnuszt – mondta a politikus. A prefektus döntését bíróságon támadják meg, a periratot már előkészítették, a keresetet csütörtökön beadják.
Gazda Zoltán arra számít, hogy nekik ad igazat a bíróság. Mint mondta, a prefektus szerint az elénekelt dal egy idegen ország himnusza, az MPP meg azt mondja, hogy ez a helyi, erdélyi magyarok himnusza is, akik között, a román mellett, sokan már magyar állampolgárok is.
A székely politikus szerint Románia sokszor elfelejti, hogy európai uniós ország, és hogy demokratikusnak nevezi magát. Gazda Zoltán szerint, ha az Európai Parlamentben elmondaná, hogy egy EU-s országban büntetendő egy másik tagállam himnuszának az eléneklése, el sem hinnék neki, hogy ilyen van. 
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc

Felfüggesztették a himnuszéneklést Sepsiszentgyörgyön

2014.12.22. 
Mintegy ötszáz sepsiszentgyörgyi gyűlt össze szombat délben a Magyar Polgári Párt hívására, hogy a tiltakozássorozat hatodik napján, ezúttal az Erzsébet parkban felhúzott székely lobogó alatt elénekelje a magyar himnuszt. A csendes, civilizált ren­dezvénytől ez alkalommal távol maradtak az RMDSZ helyi vezetői. A kezdeményezők bejelentették, az ünnepre való tekintettel, és hogy bizalmat előlegezzenek az új prefektusnak, egyelőre felfüggesztik a további megmozdulásokat.
Fotó: Albert Levente, 3szek.ro

Háromszor csendült fel a magyar himnusz, a nemzeti ima az Erzsébet parkban szombat délben. A tiltakozást, mint eddig is, lelkészi áldás és felszólalások egészítették ki. Incze Sándor nyugalmazott református esperes a karácsonyi levelek mintájára a Szent­írásból idézett. Pál apostolnak a thessza­lo­ni­kaiakhoz írt levele első részének verseire hivatkozva hálát adott Istennek, hogy megtartotta e közösség tagjait, hogy a hitnek, kitartásnak híre és áldása van.
Incze Sándor örömmel nyugtázta, hogy egy ügyben, édes anyanyelvünk védelmé­ben összetartunk szeretetben. Ennek megtartása mind­annyiunk kötelessége, ahogy annak tudatosítása is, hogy csak azért, mert kevesebben vagyunk, nem kell hallgatnunk, ki kell mondanunk: kisebbség vagy többség, egyet akarunk, ebben az országban építkezni, együtt dolgozni, szeretni. Zárásként Incze Sándor Antal Árpád polgármestert méltatta, elmondva: bizalommal és örömmel nézhetünk fel, hiszen város­ve­zetőnknek köszönhető, hogy minden becsületes ember jól érzi magát ebben a városban, csak a gonosz vak, sötét erői nem. A taps ez alkalommal sem maradt el.
A lelkészi üzenetet követően Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke az elmúlt hat nap történéseit idézte fel, illetve az előzményeket, a hatalom által Mikulás-ajándékként kiszabott bírságot, a vonatkozó jegyzőkönyv felnagyított változata pedig végig ott díszelgett a háttérben. Bálint szerint az elmúlt napok bebizonyították, a békesség a legjárhatóbb és legemberségesebb út, viszont figyelmeztetnünk kellett a bukaresti hatalmat: nem tűrhetjük nemzeti imánk bántását. Remélhető, hogy a pár nap alatt pár százról többezres tömeggé gyarapodó himnusz­éneklő tiltakozás elegendő figyelmeztetés.
A polgári alakulat politikusának felkérésére a Hatvan­négy Vármegye Ifjúsági Moz­galom (HVIM), illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői szólaltak fel. Tóth Bálint, a HVIM szóvivője, valamint Bedő Zoltán, az EMNP megyei ügyvezető elnöke is a bukaresti hatalom a székelység ellen indított hadjáratára hívta fel a figyelmet, előbbi a megtűrt állapotba kényszerített őshonos székelység jo­gaiért való kiállását – ideértve az autonómiát –, míg utóbbi a gyarmatosítók, élősködők indította magyarellenes hadjárat elleni fellépés fontosságát járta körül.
Nemzeti imánk harmadszori felhangzása előtt Bálint József bejelentette, az ünnepre való tekintettel, illetve, hogy az új prefektusnak bizalmat előlegezzenek, egy­e­lőre fel­függesztik a himnusz­éneklést. A politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tiltakozók számának hógolyó­szerű növekedése intés a bukaresti hatalom számára, a következő hólabda akár lavinát is indíthat.
Nagy D. István Háromszék

Felzárkóztatná az Alföldet a Lehet Más a Politika

Szekeres Tamás 2014. december 18.,
 Fotó: Szuda Sándor

Alföld-bizottság felállítását kezdeményezte az Országgyűlésben Sallai Róbert Benedek LMP-s képviselő, mellyel célja az alföldi régiók társadalmi és gazdasági fejlődésének előremozdítása.
Klebelsberg Kunó példáját követve tűzte ki célul a legmagyarabb táj, az Alföld felzárkóztatását Sallai Róbert Benedek országgyűlési képviselő, melynek kapcsán támogatás szerzése végett körbejárja az érintett tájegységet, ennek keretén belül Szegeden is járt a zöld párt politikusa.
“A török megszállás ideje óta rosszabb az Alföld helyzete, mint Közép-Magyarországé, a fővárosé vagy a Dunántúlé, amiben az elmúlt negyed évszázad sem hozott változást” – nyilatkozott az képviselő. “Az elmúlt huszonöt évben ugyan voltak elszigetelt törekvések a térség fejlesztésére, azonban ezek nem tudtak megerősödni” – tette hozzá, példaként hozva fel az MDF kormány Alföld-programját, a Vásárhelyi tervet, illetve az első Fidesz-kormány tanyaprogramját.
“Az LMP a vidék felé fordult, és célunk a korábbi kezdeményezések legjobb pontjait egyesítsük egy cselekvési tervben” – fejtette ki Sallai Róbert Benedek, aki tervei alapjául az ország költségvetését, Európai Uniós strukturális alapokat és a gazdasági és vidékfejlesztési alapokat képzelte el. A képviselő kiemelt célja a felzárkóztatás, a közszolgáltatások, a közutak, az egészségügyi ellátás, az oktatáspolitika fejlesztése, az elvándorlás csökkentése. “Az EU régiói közül a leghátrányosabb helyzetben az Alföld három régiója áll az egy főre eső GDP tekintetében, a KSH felmérése szerint pedig itt a leggyengébb az átlagkereset” – hangsúlyozta.
A politikus kiemelte, hogy amíg a Dunántúlon és a fővárosban növekednek a bérek, addig az Alföld egyre jobban leszakad, ami a társadalom további szétnyílásához vezethet. “Célunk egy elméleti stratégiai megállapodás kötése a kis- és középvállalkozásokkal, családi vállalkozásokkal, önfoglalkoztatókkal és a családi gazdaságokkal, mert ezek a decentralizált, színes munkahelyteremtési pontok jelentik a gazdasági jövőjét” – mondta el Sallai Róbert Benedek.
A képviselő beadványáról február folyamán hoz döntést az Országgyűlés, a tervek szerint minden frakció képviseltetné magát a testületben. “Az Alföld ügye ne legyen pártpolitikai cél!” – jelentette ki a politikus, aki alföldi körútjával helyi politikusokat és lakosokat szeretne meggyőzni, minél több embert szeretne elérni, hogy minél nagyobb társadalmi támogatottságot szerezzen pártok felett álló kiemelt célkitűzésének. “Fő célunk, hogy létrejöjjön a bizottság, de ehhez szükségünk van Lázár János és Kiss Miklós Zsolt segítségére” – fejtette ki a képviselő. “Kis frakció vagyunk, de az a feladatunk, hogy jót tegyünk, célunk a politikai kultúra megújítása, hogy ne a mostani helyzet álljon fent, amikor egy ellenzéki javaslat mérsékelt érdeklődéssel és támogatással bír, erre most a Lehet Más a Politikának van a legnagyobb esélye, mivel mi rendelkezünk a legkisebb elutasítottsággal a Parlamentben” – tette hozzá.

A "Völgység Kincse" szociális szövetkezet célja

2013. január 31.
A szövetkezet célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.
A szövetkezet az előzőekben megjelölt alapvető céljának eléréséhez a szociális szövetkezetekről rendelkező 141/2006. (VI.29) Korm. rendeletben meghatározott konkrét foglalkoztatási módokon felül elősegíti, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben levő tagjai a főtevékenységként, vagy kiegészítő jelleggel végzett gyümölcs termelésből rendszeres bevételhez, jövedelemhez jussanak, ezért felvásárolja a tagjai által termelt terményeket és termékeket, és gondoskodik az arányos ellenszolgáltatás garantált kifizetéséről. A léüzem termelő tevékenységében résztvevő tagok rendszeres munkabért kapva, önfoglaltoztatók lévén további rendszeres, biztos jövedelemhez jutnak. Ugyanakkor a térség gyümölcstermelői további értékesítési lehetőséghez jutnak az üzem bérfeldolgozói tevékenysége által. 
A cél megvalósítása érdekében a tagok kihasználják a szövetkezeti formában történő demokratikus működés lehetőségeit, a tagokat egyenlő arányban megillető szavazati jog gyakorlásával történő döntéshozatal előnyeit, illetve a tagok és a szövetkezet közötti együttműködésből fakadó lehetőségeket.
A szövetkezet gazdasági tevékenységén kívül – anyagi lehetőségei függvényében és az elsődleges célok megvalósulásának veszélyeztetése nélkül – szociális juttatásban részesíti tagjait, továbbá támogatja tagjai kulturális, oktatási, közművelődési és sport tevékenységét.
Távolabbi célként kívánja megvalósítani a szövetkezet újabb területeken munkahelyek létrehozását, a tagság létszámának bővítését.



Nemcsak levet, már lekvárt is készítenek a gyümölcsből
http://www.teol.hu/tolna/kozelet/nemcsak-levet-mar-lekvart-is-keszitenek-a-gyumolcsbol-570757
2014. szeptember 5. 08:11  Vizin B.
KISVEJKE 
Vidékfejlesztést, munkahelyteremtést szolgál a program, amelyben a gyümölcslékészítés mellett lekvárt is főznek a szociális szövetkezet dolgozói.
– Jól haladunk a projekttel, a képzés elindításával újabb fontos lépést teszünk a pályázat megvalósítása és vidékfejlesztési törekvéseink érdekében – összegezte dr. Tóth György. A kisvejkei Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet igazgatósági elnöke emlékeztetett, a július 1-jén kezdődött programjukra 27,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el. A forrás felhasználásának feltételei akkor teljesülnek, ha a célcsoport tagjai – akik regisztrált munkanélküli, hátrányos helyzetű, a térségben élő lakosok – munkaviszonyt létesítenek a szövetkezettel. A program első 12 hónapjában a munkavállalók (és a program menedzsmentjének bérét, járulékait) a támogatásból fedezhetik, de a szövetkezet vállalta, hogy további 12 hónapig foglalkoztatja a célcsoport tagjait.
A projekt sikeres végrehajtását termékfejlesztéssel (főként lekvárkészítés), és marketing munkával oldják meg. Jelentős feladat még a programban résztvevők képzése, továbbképzése, amelyet „munkába ágyazott” formában valósítanak meg. A kurzusok a Felnőttképzési Akkreditációs Tanács által elfogadott tananyagra épülnek. A 120 órás képzés szeptember 5-én kezdődik és a február 9-i vizsgával zárul, amelynek sikeres teljesítése után tanúsítványt kapnak a résztvevők.
Több kiszerelésben és alapanyagból készítik az ízletes gyümölcsleveket
A szövetkezet új szerepvállalásával egybecsengően a lekvárkészítés, valamint a gyógynövény-feldolgozás technológiáját és az ehhez szükséges háttér információkat sajátíthatja el a projekthez csatlakozott nyolc munkavállaló. Ugyanis az elmúlt években országos elismertégre szert tett Völgység Kincse gyártási palettája újabb, magasabb hozzáadott értékű termékkel színesedett azáltal, hogy beindították a lekvárfőzést a gyümölcslékészítés mellett. És szintén az innovációk sorát erősíti, hogy a jövőben gyógynövények hozzáadásával készült gyümölcsleveket is gyártanak.
Dr. Tóth György arra is kitért, hogy mindezek mellett továbbra is szerepet vállalnak az iskolagyümölcslé programban, több mint 60 intézményt látnak el a Danubia Frucht Szövetkezettel karöltve. Megjegyezte, egy Leader pályázat révén fejleszthették a gyártási technológiájukat, amely egyúttal kapacitásbővítést is eredményezett. Megfogalmazása szerint szükség volt már erre, mert ezáltal például a bérpréselésnél is (amelynek most kezdődik a szezonja) jobban ki tudják szolgálni az egyre növekvő piaci igényeket.

Önfenntartó falu, fenntartható vidék

2014.11.21.
Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében címmel rendezték meg az Önfenntartó falu – fenntartható vidék konferenciasorozat októberi, negyedik tanácskozását.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatósága a Nemzetstratégiai Akadémia sorozat részeként hívta életre Önfenntartó falu – fenntartható vidék kezdeményezését. A konferenciasorozat októberi, negyedik tanácskozásán a fenntartható helyi fejlesztések álltak a középpontban.
A Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében címmel megrendezett másfél napos esemény társzervezője a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) voltak.
A konferencia első blokkjában, amelyet Mezőszentgyörgyi Dávid, a társzervező NAKVI főigazgatója elnökölt, köszöntő előadások hangzottak el. A tanácskozást és az előadások sorát Szász Jenő, az NSKI elnöke nyitotta meg, aki köszöntő beszédében a nemzeti integráció, a nemzetegyesítés fontosságáról, eddigi eredményeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az NSKI küldetésének tekinti e folyamat előmozdítását, ezen belül is konkrétan a magyar humánvagyon megőrzését, megerősítését és a szülőföldön való boldogulás elősegítését. Ehhez Kárpát-medencei egybefüggő hálózatok kialakításán, a célokhoz rendelhető európai uniós többletforrások bevonásán fáradozik. Ennek elősegítésére előkészítés alatt áll a Kárpát-haza hosszú távú fejlesztési koncepciója, illetve a nemzetegyesítés rövid távú fejlesztési programja. Mindkét programdokumentumban nemzetstratégiai jelentőségű célként szerepelnek a helyi fejlesztések.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára köszöntőjében azt emelte ki, hogy a nemzeti integráció egy fontos formája a gazdasági nemzetegyesítés, amelyet bölcs és okos módon kell és lehet véghezvinni. Egy Kárpát-medencei gazdasági együttműködési tér versenyképes gazdasági erőtérként, régióként jelenhet meg az Európai Unióban, ennek létrejöttéhez azonban szükség van az öngondoskodás iránti képesség növelésére, a szándék és hajlandóság támogatására a jó ötletek, elképzelések kitalálásához és megvalósításához. Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésekért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára aláhúzta, hogy a hivatalos kormánypolitika szintjére emelt Kárpát-medencei gazdasági összefogás kialakítása nem egy a segélyezési gyakorlatra emlékeztető egyirányú folyamatként fogalmazódik meg, hanem együttműködési politikaként a határon túli nemzetrészekkel. Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának alelnöke, az Energetikai Albizottság elnöke megnyitó előadásában a fenntartható helyi fejlesztések fontosságát emelte ki a nemzeti megmaradás szempontjából. Elmondta, hogy az egymást erősítő világszintű gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok mára már a fennmaradásunkat veszélyeztetik, a káros következmények csökkentése azonban csak a fenntarthatóság társadalmi normává válásával lehetséges.
A délelőtt második részében, amelynek levezető elnöke Szántó Zoltán, a BCE oktatási rektorhelyettese volt, a helyi gazdaságfejlesztés tudományos megközelítéseiről és fejlesztéspolitikai kapcsolódásáról hallhattak előadást az érdeklődők. Horkay Nándor, az NSKI Kutatási, Stratégiai és Koordinációs igazgatója a helyi gazdaságfejlesztés nemzetstratégiai fontosságát indokoló gazdasági és társadalmi körülményekről, ehhez kapcsolódóan a fejlesztéspolitikai szemléletváltozás szükségességéről, illetve a helyi gazdaságfejlesztés szakmai előzményeiről, eddigi eredményeiről beszélt röviden. Ezt követően ismertette az NSKI által kidolgozás alatt álló Kárpát-haza Fejlesztési Rendszerben, azon belül is a hosszú távú koncepcióban a helyi gazdaságfejlesztés szerepét, helyét. Ginter Gábor, az NSKI elemzési referense mutatta be a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer másik elemét, a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020 tervdokumentumot is, kiemelve ebben is a helyi fejlesztések fontosságát.
A csütörtök délután és a péntek délelőtt a példaadó jó gyakorlatok, ötletadó megoldások bemutatkozásával telt. Az első blokkban, amelynek levezető elnöke Schwarcz Gyöngyi, az NSKI osztályvezetője volt, a helyi termékek, helyi márka kialakítására irányuló tevékenységet megvalósító települések, programok mutatkoztak be, ezeken belül is külön csoportként a gyümölcstermeléshez és –feldolgozáshoz kapcsolódó jó gyakorlatok. A délutáni második blokkban Pozsgai Péter, a BCE docensének vezetésével olyan átfogó települési vagy térségi programokat ismerhettek meg az érdeklődők, amelyekben egyszerre jelenik meg a társadalmi és gazdasági felzárkózás célkitűzése. Péntek délelőtt Kükedi Zsolt, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal hálózatfejlesztési referense elnökletével bonyolított szekcióban polgármesterek beszéltek fejlesztési törekvéseikről, eredményeikről, arról, hogyan sikerült a más-más okok miatt nehéz körülmények közül eltérő módon, de mégis csak valamiféle kiutat találniuk.
A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetést Eperjesi Tamás, a NAKVI vidékfejlesztési igazgatója vezette. Mindenkinek személyre szabott kérdések formájában adott lehetőséget arra, hogy elmondhassa, szakterülete szempontjából miért is fontosak a helyi fejlesztések, miért kellene jobban odafigyelni rájuk szakmai, politikai és össztársadalmi szinten egyaránt, illetve milyen beavatkozások szükségesek a helyi fejlesztések hangsúlyosabbá tételéért.
A bemutatott prezentációk a cikk alján elérhetőek, a konferencia teljes anyaga pedig várhatóan 2015 januárjában megjelenik az NSKI Kárpát-haza Szemle sorozatában is. A konferencia iránt mutatkozó nagy érdeklődés arra ösztönzi az NSKI-t, hogy továbbvigye az Önfenntartó falu – fenntartható vidék konferenciasorozatot. Következő rendezvényét a tervek szerint 2015 tavaszán tarthatják, amikor a helyi társadalomfejlesztés jó példáit mutatják majd be.
Forrás: NSKI

Önmegmentő közösségek példái - Görögszállás

2014.12.13.
Több a kevés a semminél. - Görögszállás is egy volt a végtelenül lepusztult magyar tanyaközpontok közül – pár éve. Az öreg magyarok meghaltak, gyermekeik elköltöztek, az üres portákat pedig a környék cigányai foglalták el.
Minden családban öt-hat gyermek, a férj iszik, a feleség ordít, a kertben nyakig érő dudva, munka sehol, lopások, verekedések – nem embernek való környezet, élet. Fél évtizede azonban valami elkezdődött a Nyírtelekhez tartozó településen...
Málnát csipegetünk Görögszállás közepén, egy dombon. A málnás nem nagy, olyan kétezer négyzetméternyinek nézem. Már csak itt-ott látni néhány szemet, de ez így is kisebbfajta csoda. Először is: máskor ilyentájt már nemhogy málna, de levél se nagyon billeg az ágon. Másodszor pedig: két éve ezen a dombon még nem málna nőtt, hanem bozót, de olyan sűrű, hogy a vaddisznó se tudott volna csapást vágni benne. Aztán jött pár görögszállási cigányasszony meg néhány férfi, kiirtották a bozótot, és málnát telepítettek. Mást is…
MENTSD MEG MAGAD! Egy pap, egy polgármester, egy révbe ért, jómódú elszármazott vagy egyszerűen valaki a közösségből, aki már nem bírja tovább tétlenül nézni, hogyan szegényedik el, csúszik le a szeretett környezete. Többnyire ez az alaprecept: kell egy lelkes ember és kell egy jó ötlet arra, hogyan kéne kimászni a gödörből – a többi hozzávaló valahogy megjön. Olykor egy szikra is elég, hogy felocsúdjanak a helyiek és kihúzzák magukat a mélyből. Az elkövetkező hetekben – a görögszállásiak után – ilyen önmegmentő közösségek szép példáját mutatjuk meg olvasóinknak.
Előtte azért történt egy s más a településen. Például az, hogy nyolc évvel ezelőtt megjelent egy idegenekből álló kis csapat a főutcán, teát, zsíros kenyeret hoztak, és megpróbáltak szóba elegyedni a helybéliekkel. Nehezen ment. Mondhatnánk azt is, hogy afféle városi bolondoknak nézték őket, akiknek nincs más dolguk, csak zsíros kenyeret osztogatni a görögszállási cigányoknak. Akik, ha jókedvük volt, nagy kegyesen elvették a kenyeret, beleharaptak, majd tüntetőleg faképnél hagyták az ajándékozókat.
Mivel az idegenek mind komoly, felnőtt emberek voltak, szépen, választékosan beszéltek, szép vallási énekeket is énekeltek, egyre többen figyeltek oda rájuk. Már nemcsak a kenyeret vették el, s már nemcsak addig maradtak, amíg a kenyér tartott, hanem kicsit tovább is. Aztán kérdeztek is ezt-azt – de hogy leüljenek ők is a fűbe, na, azt azért mégse! Sőt, amikor már kezdett volna összemelegedni a két csapat, a helybéliek közül mindig akadt egykét „jópofa”, aki gúnyosan be-beszólt az idegeneknek, s kezdődhetett elölről a barátkozás.
Amúgy a nyírteleki evangélikus gyülekezet tagjai voltak a kenyérosztók, vezetőjük pedig a lelkész, Györfi Mihály. Akárcsak görögszállási hívei, hosszú ideig ő maga se volt templomba járó. Nyakas kunnak született, az érettségi után pedig beállt geodétának. Magyarán földmérőnek. A világ egyik legjobb foglalkozása az, kóborolhat kedvére az ember, és ha szerencséje van, még a szakállért, a hosszú hajért se szólnak. Györfi Mihály élte hát a magyar hippik boldog életét, aztán gondolt egy nagyot, és húszévesen megnősült. A kóborlás véget ért,beállt a nógrádi szénbányákhoz fúrómunkásnak. Nagyon jó kis csapat gyűlt ott össze, és a munkarend is pont megfelelt – egy hét munka, egy hét szabadság. Közben a szakmai ranglétrán is egyre feljebb lépett. Előbb csak főfúrómester lett, aztán már üzemvezető-helyettes. 1986-ban azonban nagy változás történt az életében, mások mellett a helyi lelkész és evangélikus gyülekezet hatására beiratkozott a teológiára. A vén, dörzsölt bányászok csodálkoztak is, hogy nem félti az állását, de ő ezen csak mosolygott. „Az én protektorom egy szinttel magasabban lakik” – felelte, s valóban, 1990-ben nyugodtan lediplomázhatott.
– Nem akartam én lelkész lenni – meséli, még mielőtt útnak indulnánk felkeresni görögszállási híveit. – Költözni meg semmiképp, hiszen akkor már házat építettünk Sámsonházán, és nagyon jól éreztük magunkat Nógrádban, de aztán mégiscsak el kellett vállalnom a szolgálatot. Öt helyre is hívtak, köztük a Nyírségbe, Nyírszőlősre. Istenre bíztam a döntést, s azt találtam mondani a feleségemnek, hogy meglásd, a Nyírség lesz az, mert oda nem akarunk menni. Így is lett, de mi ezen egyáltalán nem morgolódtunk, mert ahol Isten látni akar minket, ott van áldás az életünkön.
Nyíregyháza erős evangélikus város. De az északi határában lévő Nyírszőlős már vegyes. A mellette lévő Nyírtelek pedig zömében katolikus, de ma már ott is impozáns evangélikus templom, gyülekezeti terem várja a híveket, s az ottani, Filadelfia Evangélikus Egyházközség a keleti országrész egyik legdinamikusabb közössége. Ők kezdték a görögszállási cigányok megszelídítését, gondolkodásuk megváltoztatását, ami talán egy hideg téli este ért el a fordulópontjához.
– Mínusz húsz fok volt, de nem nyitották ki a közösségi házat – mondja Györfi Mihály. – Ott fagyoskodtunk az utcán, amikor az egyik cigány ember megkönyörült rajtunk, és behívott magukhoz bennünket. Beszélgettünk, elmélkedtünk, amikor kiszólított a tornácra egy rendkívül zaklatott, részeg férfi, és elmondta, hogy meghalt a kislánya, de nem tudja elengedni, ezért is iszik folyton. Kint a sötétben nagyon sokáig beszélgettünk. Ő tért meg a leghamarabb. Aztán jöttek sorban a társak.
Görögszállás amolyan se falu, se tanya típusú település, tizenöt kilométerre Nyírtelektől, és a házak állapota is olyan köztes. Vannak kimondottan lakályosak, de elhanyagoltak is; az utóbbiak száma a több. A főutcán kutyák meg kismalacok szaladgálnak, az utca Nagycserkesz felőli végén pedig vagy tízen alapot ásnak, a közösségi centrum kertjében lévő fóliához tervezett kazánház alapjainak a kiöntéséhez készülődnek.
Az evangélikus egyház szociális földprogramjának részesei mindannyian, bérüket egy pályázat alapján a közfoglalkoztatás keretében a Belügyminisztérium állja. A közösségi ház is az Európai Unió és a magyar állam együttes támogatásával valósult meg csaknem ötvenmillió forintból. Az épület alig másfél éves, és kezdetektől maximális a kihasználtsága, egyebek mellett otthont adott felzárkóztató átképzéseknek, kosárfonó és fafaragó tanfolyamoknak is.
Most a szociális földmunkaprogram résztvevőinek vendégei vagyunk. Elnézően mosolyognak a gárgyú városiakon, akik nem győznek áradozni, hogy milyen szép meg jó itt minden. Van abban a mosolyban egy kis sértődöttség is minden bizonnyal, és talán legszívesebben a képünkbe vágnák talán: „Mit csodálkoztok, azt hiszitek, mi nem tudunk felállítani egy nyamvadt sátrat!?” Nem mondanak persze semmi ilyet, de azért Oláh Csaba, a brigád vezetője megmutatja, hogy milyen erős a hangja. Helyettünk azonban egy fiatal romát teremt le, aki gazt éget lent a kertben, és oldalt fekve figyeli a lángokat.
– Dunnát ne hozzak!? – bömböli a brigádvezető, mire a fiú úgy pattan fel, mintha darázs csípte volna. Aztán felénk fordul. – Muszáj keménynek lenni, mert még mindig akadnak, akik azt hiszik, a munka hason fekve is megy.
Szociális földmunkaprogramját 2011-ben indította az egyházközség. Nyírtelken öt hektár szántóföldön, Görögszálláson pedig 0,6 hektár szántón és ezer négyzetméter fóliaházban gazdálkodnak. A program célja többrétű: egyrészt rendszeres napi munkához szoktatni a cigány embereket, másrészt elsajátíttatni velük a zöldség- és gyümölcstermesztési ismereteket, harmadrészt a megtermelt, jó minőségű termények értékesítésével bevételhez juttatni a közösséget. A szántóterületen általában csemegekukoricát termelnek, a fólia alatt pedig paprikát, uborkát, paradicsomot. Az értékesítéssel nincs baj, sőt el tudnának adni sokkal többet is, csak hát a keret… De az időzítéssel is baj van, a pályázati határidők ugyanis nem a vegetációs időszakot követik. A mostani szerződések is szeptember 1-jétől április végéig tartanak, pedig a földeken, pláne a fóliasátorban nyáron is sok a munka.
Mocsár Piroskának is így szól a szerződése, de ő örül ennek is, mert mint mondja, a családi gondok addig se foglalkoztatják. Márpedig abból kijut neki. Ötvenéves férje százszázalékos rokkant, a hatból három gyermeke még iskolás, ráadásul az egyik unokájának is ő a gyámja. Havi hetvennyolcezer forintot keres, és amikor azt kérdik tőle, hogy nem kevés-e ez, azt szokta felelni: ez a semminél pont hetvennyolcezerrel több.
Így gondolkodik Görögszálláson ma már a többség, de bizony előfordul, hogy nem tudnak felvenni minden jelentkezőt. Kár lenne azonban elhallgatni, olyan is előfordult, főleg régebben, hogy el kellett bocsátani az illetőt. Nem a munkájával volt a baj, hanem az órájával. Állandóan késett, amit azzal magyarázott, hogy ő nem bír felkelni időben.
De ennek már vége. Most is fél egy lesz öt perc múlva, és mégis mindenki megérkezett az ebédből. Legvégül Mocsár András esik be, az utolsó falat még a szájában – de még egy perccel így is hamarabb jött!
– Könyörögni kellett, hogy ide kerülhessek, úgyhogy most örülök – mondja a magas, csontos, ötvennégy éves férfi, aki négy gyermeket nevel.
Egy asszony jön: elhagyta a kulcsot, nem tud bemenni a házba – Oláh Csaba erre elküldi segíteni az egyik ezermesterét. Aztán azt tanácsolja, nézzük meg a disznókat, amiket a gyülekezet ajándékozott kismalacként hét családnak. Először az övét nézzük meg. Nemcsak a porta, de a disznóól is olyan, mintha díszszemlére készülne a ház ura meg asszonya. A kertben gondozott gyümölcsfák, a krumpli zsákokban, a diófa alatti asztalon most berakott befőttesüvegek, az ólban pedig két akkora koca, mint egy-egy elefánt, ráadásként meg egy rakás kismalac.
A kismalacokban reménykedik az ötgyermekes Ádám Barna is, aki most nem dolgozik sehol, a család a segélyből meg a gyermekek utáni járandóságokból él. Szegényesen, de iparkodnak mind. A házuk nagyszobáját épp a napokban parkettázták le, csak hát nem volt pénzük mesterre, így az fel is vált pont a szoba közepén. Bútorra is szükségük lenne, meg egy használható mosógépre, centrifugára, mert a ruha most is kint szárad a kerítésen. Még a téli tüzelő sincs meg, és havi nyolcvanezer forint a jövedelmük – ezt tényleg ki kéne egészíteni egy kis mellékessel. A négy disznóból Barna kettőt már levágott, a húst pedig kimérte. Igaz, jórészt hitelre, de az ő fejében meg sem fordult, hogy valaki az adósa marad.
– Hogy öt éve is így tettem volna? – vakarja meg a fejét. – Aligha. Akkor én már kismalacként eladom őket, az árát pedig eliszom. Ha pedig nem adták volna meg a kölcsönt, földig vertem volna őket.
Ádám Barna az a férfi, aki annak idején félrehívta a tiszteletest, és elpanaszolta neki a nagy bánatát. Azóta Barna vízen kívül egy kortyot sem iszik, és tizennyolc év vadházasság után a feleségével a templomban is megesküdtek. Szép percek voltak, amit aztán Györfi Mihály azzal tetézett, hogy mindenkit megvendégelt. A szomszéd teremben szépen megterítettek, és ha nem is volt húszfogásos vacsora, mindenkinek jutott egy harapás.
A vendéglátás, a másik megsegítése egyébként se áll távol a görögszállásiaktól, de arra, ami pár hónapja történt, nem nagyon volt még példa. A pénzkeret szűkössége miatt el kellett volna engedni a földmunkások felét. Mire azt mondták: szó sem lehet róla! Csökkentsük felére a fizetést, de maradjon mindenki!
Forrás: szabadfold.hu

2014. december 21., vasárnap

Mintegy nyolcszáz hátrányos helyzetű gyerek vendégeskedett az országházi gyermekkarácsonyon

2014. december 20.Írta: sinka
Magyarországi és határon túli településekről érkezett mintegy nyolcszáz hátrányos helyzetű gyerek vett részt szombaton a Parlamentben az országházi gyermekkarácsonyon, amelyen Kövér László házelnök köszöntötte a vendégeket.
Kövér László házelnök (j) az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett országházi gyermekkarácsonyon az Országházban 2014. december 20-án. MTI Fotó: Kovács AttilaAz Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett rendezvényen Kövér László azt mondta: a karácsonyt az ember általában a családja körében tölti, "ezt most egy kicsit megelőlegezve,tekintsétek úgy, hogy családi körben vagyunk". Arra buzdította a gyerekeket, hogy érezzék magukat otthon az épületben, és annak a reményének adott hangot, hogy a fiatalok a nap végére, élményekkel telve térnek haza az ünnepségről.
Az Országgyűlés elnöke átadta az Országház kulcsát a gyerekeknek. "Átvettem a hatalmat, az első parancsom: étel, ital, kakaó legyen és hozzá tánc, zene és játékok!" - adta rögtön utasításba a Kárpátaljáról érkezett "új házelnök".
A Parlament főlépcsőjén letelepedett vendégeket a Ghymes együttes, a Balkan Fanatik és a Budapesti Operettszínház művészei szórakoztatták, a műsor zárásaként a Kiskarácsony, nagykarácsony című dal csendült fel a gyerekek és a fellépő művészek előadásában.
A műsort követően a gyerekek különböző programokon vehettek részt a Parlament termeiben, és ajándékcsomagot is kaptak. Mások között Gubás Gabi és zenekara, a Budapesti Operettszínház fiatal sztárjai, sportolók - köztük Wichman Tamás, Czetl Fanni, Erdei Zsolt, Hargitay András, Wladár Sándor és Fábián László -, valamint Süsü életnagyságú mása várta őket. Kézműves foglalkozás, arcfestés, buborékfújás, lufihajtogatás, idegenvezetéssel egybekötött országházi séta, népi játékok és filmvetítés is színesítették a programot.
A rendezvényre 44 magyarországi településről és a Kárpát-medence magyarok lakta területeiről érkeztek gyerekek, akiknek utazási, szállási és étkezési költségeit a szervezők állták.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jóvoltából moldvai csángó gyerekek is részt vettek az ünnepségen a romániai Bákó megyéből. A gyerekekkel együtt érkezett Lőrinc Celesztin, a moldvai Csángó Rádió megalapítója és működtetője, akinek rádióműsorai nagy szerepet játszanak a csángó magyar közösség megtartásában a határon innen és túl. Lőrinc Celesztinnek elhivatottsága és odaadó munkája elismeréseként a Hewlett Packard Magyarország Kft. a rádiózáshoz alkalmas nagy teljesítményű számítógépet adott át a rendezvényen.
Az MKB Bank és a Gyermekmentő Szolgálat szervezésében vasárnap 1200 hátrányos helyzetű gyermek nézheti meg Csajkovszkij A diótörő című mesebalettjét az Operaházban. Az ország különböző részeiből és a határon túlról meghívott fiatalokat az előadás szüneteiben kakaó, szendvics, gyümölcs és édesség várja. A darab végén ajándékokkal tömött hátizsákokkal távozhatnak az Operaházból.
mti

Üzleti központ nyílt a kolozsvári főkonzulátuson


http://www.kronika.ro/gazdasag/uzleti-kozpont-nyilt-a-kolozsvari-fokonzulatuson
Kiss Előd-Gergely | 2014.12.15.
A magyarországi kis- és közepes vállalkozásoknak Közép-Európában van a legnagyobb exportálási lehetőségük, ezért fontos, hogy piacot találjanak számukra, Románia pedig a legfontosabb partnere Magyarországnak a térségben – jelentette ki Kubatov Anikó magyarországi külkereskedelmi főosztályvezető Kolozsváron abból az alkalomból, hogy a kincses város magyar főkonzulátusán üzleti központot nyitott hétfőn a külképviselet.

Kubatov Anikó és Mile Lajos átvágja a szalagot

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium Külkereskedelmi Főosztályának vezetője kifejtette: a központ nyitása része Magyarország külkereskedelmi stratégiájának, ugyanis azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unión belül Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP), illetve Magyarországon legyen a legnagyobb az export aránya a GDP-hez képest. Hozzáfűzte: ezek mellett azt szeretnék elérni, hogy Közép-Európában Magyarországon legyen a legmagasabb az egy főre jutó működőtőke-állomány.
Újságírói kérdésre Kubatov Anikó elmondta: összesen 1500 exportképes KKV van jelenleg Magyarországon, nekik szeretnének piacot találni, miközben belföldön arra törekednek, hogy nőjön az exportálni képes kis- és közepes vállalkozások száma. Mint részletezte: Románia a legfontosabb gazdasági partnere Magyarországnak a térségben, ezért szorgalmazzák a határ menti infrastrukturális fejlesztések felgyorsítását.
Hozzáfűzte: különösen energetikai és biztonsági téren fontos a két országnak együttműködnie. Emellett konstruktív párbeszédet szeretnének folytatni a romániai magyar kisebbség jogainak nyitott kérdéseiről, illetve a konzuli irodák, továbbá a kolozsvári kulturális intézet mihamarabbi megnyitásáról.
Mile Lajos, Magyarország nemrég kinevezett kolozsvári főkonzulja ugyanakkor emlékeztetett: bemutatkozó sajtótájékoztatóján megígérte az üzleti központ létrehozását, ami most meg is valósult. A diplomata elmondta: Pozsony és Csíkszereda után Kolozsvár a harmadik város, ahol hasonló irodát nyit a magyar külképviselet.
Kifejtette: komoly gazdasági lehetőségek rejlenek a KKV-kban, jelenleg mintegy 8000 magyar, valamint magyar–román vegyes vállalat működik Romániában. Hozzátette: a konzulátus biztosítja az üzleti központ infrastruktúráját, továbbá részletes adatbázissal szolgálnak a keresletet és kínálatot illetően a partnert kereső vállalkozásoknak. „Sok tartalék rejlik a kis- és közepes vállalkozásokban, szamárság lenne nem kihasználni” – fogalmazott a főkonzul.

Felújították a kolozsvári Donát-szobrot

http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/felujitottak-a-kolozsvari-donat-szobrot
Kiss Előd-Gergely | 2014.12.21.
Átadták Kolozsváron a felújított Donát-szobrot az Erdélyi Néprajzi Múzeum Hója-erdő melletti skanzenjének kertjében.
Horváth Anna alpolgármester a helyszínen üdvözölte a barokk szobor köztérre kerülését. „A szobor a helyreállítási munkálatok után került vissza az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri részlegére. Köszönet és dicséret illeti a restaurálást és konzerválást kivitelező szakértőket, a decemberi napsütésben a megtisztított szobor pompás látványt nyújt” – fejezte ki elégedettségét az elöljáró.
A felújítást a magyarvistai Levente Company végezte, a munkálatokat május közepén kezdték el. A barokk kőszobor restaurálása mintegy 43 ezer lejbe került. A történészek szerint a Hója domboldalának egy kimagasló pontjára a 18. század végén állították fel a szőlősgazdák védőszentjének, Szent Donátnak a szobrát.
A szobrot az 1970-es évek elején román diákok ledöntötték, ekkor letört a feje. Id. Starmüller Géza szervezte meg a helyreállítást, fia, ifj. Starmüller Géza pedig új fejet faragott a szobornak. A 90-es években a telek tulajdonosa bekerítette a szobrot, így azt nem lehetett szabadon megtekinteni.

Romániának közel 19,95 millió lakosa van...

http://www.nyugatijelen.com/kronika/romanianak_kozel_1995_millio_lakosa_van.php
(onlinejelen) 2014. december 19.,
Közel 19,95 millió lakosa van Romániának 2014-ben, 174 330-cal kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor – közölte az Országos Statisztikai Hivatal (INS). 2014. január elsején Románia rezidens lakossága 19 947 311 személyt számlált, míg 2011. októberében, a népszámlálás adatai szerint ez a létszám 20 121 641 volt. 2014. július elsején azonban 22 299 730 személynek volt a lakhelye Romániában. Az INS rámutat, hogy 2013-ban 182 313 személy született és 246 967 ember halt meg, a természetes szaporulat negatív volt: 64 654 személlyel több halt meg, mint ahány született. Tavaly ugyanakkor több kivándorló (161 755) volt, mint bevándorló (153 646). 2011. októberéhez képest Románia rezidens lakossága 174 330 személlyel csökkent, 2012. január elsejéhez képest 148 685, míg 2013. január elsejéhez képest 72 763 személlyel. 1992-ben Románia rezidens lakossága 22 810 035 személyt számlált, a csökkenés tehát 2 862 724 személy volt, azaz több mint 12,6 százalékos. Az INS szerint 2014-ben a következő megyéknek volt a legnagyobb számú lakossága: Iaşi, Prahova, Kolozs, Temes, Konstanca, Dolj, valamint Bukarest, a legalacsonyabb számú lakossággal rendelkező megyék a következők: Kovászna, Tulcea és Szilágy. 1992-ben az első helyeken Iaşi és Prahova megyék által több mint 800 000 lakossal, az utolsókon Kovászna, Szilágy, Tulcea és Ilfov, kevesebb, mint 300 000 lakossal. A következő megyékben következett be a legjelentősebb, több mint 20%-os lakosságcsökkenés: Hunyad (25,6%), Teleorman (24,1%), Krassó-Szörény (23,2%), Tulcea (23,2%), Mehedinţi (22,1%), Brăila (20,4%) és Neamţ (20,1%).

A britek többsége kilépne az EU-ból (Az erdélyiek többsége is-szerk megjegyz.)

2014.12.21 Forrás: www.aberdeenimagyarok.co.uk
A britek többsége kilépne az Európai Unióból a legújabb közvélemény-kutatás adatai szerint.
 A WIN/Gallup International globális piac- és közvélemény-kutató csoport több EU-tagállamban elvégzett felmérése alapján – amelynek részleteit a The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap ismertette – a megkérdezett britek 51 százaléka voksolna arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az unióból.
 A kutatásba bevont országok közül Nagy-Britannia az egyetlen, ahol az EU-tagság feladását pártolók abszolút többségben voltak.
 Franciaországban és Görögországban 53, Hollandiában 58, Németországban 73, Olaszországban 75 százaléknyian mondták azt, hogy népszavazás esetén hazájuk EU-tagságának fenntartására voksolnának.
 A kérdést brit szempontból különösen aktuálissá teszi, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt valóban referendumot tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról.
 David Cameron brit miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes parlamenti választások után, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal.
 A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
 Az EU-bevándorlás mára a brit belpolitika első számú vitatémájává vált, és a többi EU-tagállamból – főleg a közép- és kelet-európai országokból – érkező munkavállalók nagy száma a legfőbb hivatkozási alapja az unión belüli szabad munkaerőmozgás korlátok közé szorítását szorgalmazó kormányzati megnyilvánulásoknak.
 Cameron az elmúlt hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől. A brit kormányfő többször hangoztatta azt a véleményét is, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást.
 A bevándorlási szabályok szigorítása a Konzervatív Párt egyes veterán politikusai szerint is elengedhetetlen a brit EU-tagság fenntarthatósága végett.
 Sir John Major volt miniszterelnök, aki 1990 és 1997 között állt a brit kormány élén, a BBC televíziónak nemrégiben kijelentette: véleménye szerint csaknem 50 százalék az esélye Nagy-Britannia távozásának az EU-ból, ha Londonnak nem sikerül reformokat elérnie a bevándorlás kérdésében. A tekintélyes konzervatív politikus szerint az EU-bevándorlás megfékezésére van szükség ahhoz, hogy a brit EU-tagság fenntartása mellett szóló érvekről meg lehessen győzni a brit választókat.
MTI

Kommandó – Falu a fejlődés útján

2014.12.12. Forrás: hirmondo.ro
Kommandó elszigetelt község, ahol teljesen mások az életviszonyok, mint a megye többi településén, azonban az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a haladás útjára lépjen a falu – foglalta össze Kocsis Béla polgármester az önkormányzati eseményeket.
 Az elöljáró büszkén mesélte, a nyáron a polgármesteri hivataltól a postáig vezető mintegy 1300 méteres útszakaszt önerőből beburkolták kockakővel. Ennek főleg most a havas, sáros időben látja hasznát a lakosság. Kocsis Béla hozzáfűzte, jövő nyáron a megmaradt kockakövek a település másik forgalmas szakaszára, a zöld tömbháztól a fahídig tartó részre kerülnek, hiszen a helyiek, és a látogatók számára egyaránt fontos, hogy a településen évszaktól függetlenül járható utak legyenek.
 A faluszépítés kapcsán a polgármester kifejtette, a továbbiakban is folytatják a kormánypénzből történő ivóvízhálózat bővítését. Ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy mivel az előbbi években számos probléma volt a településen a vízszolgáltatással, az önkormányzat önerőből vízórákat szereltett a lakásokra.
 Mindezek mellett, az önkormányzat pályázott egy buldoexkavátor megvásárlására a LEADER-program keretében. Ez az erőgép, mint mondta az elöljáró, mindenképp hasznára válik a településnek, hiszen nyáron az utakat tudják gyalulni vele, télen pedig rendkívüli segítséget jelent a hótalanításban. És ha már a télnél tartunk, Kocsis Béla hozzáfűzte: bár egyelőre nem volt viszontagságos az időjárás, a kommandói telet soha nem eszi meg a farkas. De az önkormányzat felkészült, nem tartanak a hó miatti elszigetelődéstől: a hótalanítást egy bodzafordulói cég végzi majd a községben.
Székely Hírmondó