2015. március 28., szombat

Pártokról az autonómia oldaláról

Furcsának mondható cikkre bukkantunk az erdely.átlátszó.hu-n. A zufoka tollából egy fajta vizsgálódást tartalmazó cikkben elég felületes következtetések olvashatók. http://erdely.atlatszo.hu/2015/03/10/az-autonomia-ragaszkodasa-a-valasztasi-evekhez/
A cikkben amely játékfigurák segitségével igyekszik az olvasót meggyőzni valamiről, de nem lehet rájönni miért is kezdett cikkirásba a zufoka...
Kiváncsian próbáltuk a megadott módszerrel kideríteni, hogy milyen adatokra bukkant a cikkíró aminek alapján elég nehezen érthető következtetésekre jutott- valószínű, hogy nem minden tendenció nélkül...
Nos, a megadott weblapcimet kereső módszerrel mi nem értük el azokat az adatokat amit mellékletként  megad a cikkíró(?):
cimszó
2010
2011
2012
2013
2014
Total
RMDSZ
199
623
2410
553
964
4749
Néppárt
107
148
1550
1300
1330
4435
MPP
62
70
74
104
389
699
Mi is megpróbáltuk, de egyszerűbben. Mi viszont egészen más eredményeket találtunk. Mert amikor az "MPP, autonómia 2011" keresőszavakat beirtuk azt találtuk, hogy nem 70 hanem 60700 helyen lehet ezzel kapcsolatos adatokat fellelni.
Sorba véve mind három alakulatot a következőket tudtuk meg:

cimszó
2010
2011
2012
2013
2014
Total
RMDSZ,autonómia 2010
163.000
170.000
44.200
48.600
64.500
490300
EMNP, autonómia 2010
53.700
57.700
49.000
20.100
23.600
204100
MPP, autonómia 2010
60.100
61.200
69.000
60.800
30.800
281900

Ahhoz, hogy konkrét adatokhoz jussunk a zufoká-nak el kellett volna azon gondolkodnia, hogy nem csak a központi weblapja lehet egy pártnak, hanem nagyon sok más megjelenési lehetősége pld. bloglapja is, amelyeket valószinű, hogy a fiókszervezetek működtettnek...
A google kereső által megtaláltak alapján az MPP semmiképen maradt le és igencsak tartja magát az autonómia ügyben. 
Azt is látni lehet, hogy csak a szövetségiek használták több alkalommal a választási évben az autonómiát egyfajta ürügyként. 
A polgáriaknál és a nemzetieknél felére csökkent az "érdeklődés", igaz nem egy azon időben.
Miveltul nagynak találtuk a külömbséget rákattintotunk a Kitekintő.hu- ahol a következő adatokat kaptuk:
Az RMDSZ+ autonómia cimszó esetében 107 találat volt:

 Az EMNP+ autonómia cimszó esetében 27 találat volt:


Mig a "parányi adattal" rendelkező MPP - jóval magasabb - 251 találattal az első helyen van...


Persze lehetne még sok mindennel előhozakodni, de gondolom zufoka (tiszteséges néven Egyed Ufó Zoltán ) nem igen fog az MPP mellé állni ha már úgyis megjósolta,  hogy alig marad abból a parányi adatból... (Erdélyi Polgár) 
Bejegyezte: dátum:

Elképesztő, még ott is hamukáznak ahol nem kéne - Az Európa Tanács szakbizottsága: Nem a mi dolgunk

2015. március 24.,: MTI, szerző: VZ
Az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának úgynevezett monitoringbizottsága nem találta illetékesnek magát abban, hogy a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatairól döntsön, ezért az ügyet visszautalta a kongresszus állandó bizottságának.
A bizottság keddi strasbourgi ülésről az eseményen jelen levő Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere tájékoztatta az MTI-t. Antal Árpád elmondta, a székelyföldiek nevében megszólaló Klárik Attila Kovászna megyei önkormányzati képviselő azt kérte, hogy az Európa Tanács monitorozza a romániai régiósítási folyamatot, mert a román kormány úgy akarja a régiókat kialakítani, hogy a magyar közösség mindenütt kisebbségbe kerüljön.
Jöjjenek Székelyföldre
Pár nappal az ülés előtt Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke írt levelet a kongresszus elnökének, főtitkárának és a monitoring bizottság elnökének. Ebben a romániai régiósítási tervekre és az ukrajnai konfliktusra utalva kijelentették: nem szeretnék, ha a romániai magyar közösség megoldatlan problémái ürügyet szolgáltatnának az Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak a térségben. Egyben azt kezdeményezték, hogy a monitoring bizottság tartsa a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön a 2016 eleji kihelyezett ülését.
Érzékeny téma
Antal Árpád elmondta, a román delegációt vezető Ludmila Sfirloaga Prahova megyei önkormányzati képviselő tízperces válaszában arra hivatkozott, hogy amit a székelyföldi önkormányzatok kérnek, az a román törvények értelmében nem az önkormányzatok, hanem a román kormány kompetenciája. A szociáldemokrata párti (PSD) politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a székelyföldi magyarok etnikai alapon akarnak területi autonómiát, ami megítélése szerint ellentmond az ET elveinek.
Az egyórás vitában felszólaló képviselők többnyire amellett érveltek, hogy a régiósítás vitáját Románián belül, párbeszéd útján kell megoldani. „Többen is tanácsolták, hogy amikor megfogalmazzuk a törekvéseinket, ne területi autonómiáról, hanem a különleges státusú régiókról beszéljünk, mert az autonómia máshol is érzékeny téma” – magyarázta Antal Árpád.
Románia körmére néznek
A bizottság svájci elnöke, Philippe Receveur – a sepsiszentgyörgyi polgármester beszámolója szerint – úgy ítélte meg, hogy kényes kérdésben fordultak a székelyföldi önkormányzatok a bizottsághoz. Az elnök – úgy ítélvén meg, hogy a monitoring bizottság nem illetékes a döntésben – visszautalta az ügyet a kongresszus állandó bizottságának. Közölte azonban, hogy 2016-ban az Európa Tanács mindenképpen megvizsgálja: milyen mértékben teljesítette Románia az ET-dokumentumok ratifikálásával vállalt kötelezettségeit.
Félszázan egységben
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére eddig 50 székelyföldi önkormányzat fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. A dokumentumokat a román kormány mellett több nemzetközi szervezetnek, így a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának is elküldték.
A kormányt képviselő prefektusok valamennyi autonómiapárti önkormányzati határozatot megtámadtak a közigazgatási bíróságon. A határozatok egy részét már érvénytelenítette a bíróság. A román kormány 2013-ban olyan régiósítási elképzelést mutatott be, amely Székelyföldet egy nagy román többségű régióba olvasztaná be.
Bejegyezte: dátum:

Nem engedték be Szávay István asszisztensét Romániába

2015. március 26. maszol/szatmar.ro
Szávay István, a Jobbik képviselője bejöhetett Romániába, ám az asszisztensét feltartóztatták a román határon.
Erről erdélyi körútja egyik állomásán, Szatmárnémetiben tartott sajtótájékoztatóján számolt be a magyarországi politikus. Mint ismert, korábban Szávay Istvánt kitiltották Romániából, ám időközben lejárt a beutazási tilalma.
Szávay István és a Jobbik szatmári csoportának vezetője, Dula Zsolt | Fotó: szatmar.ro„A mai napig nem értem, miként jelenthettem én veszélyt a román nép biztonságára. Ügyemben és asszisztensem ügyében a brüsszeli Emberi Jogok Bíróságához fogunk fordulni, ez az eljárás méltatlan egy jogállamhoz" – idézte a jobbikos képviselőt a szatmar.ro.
Szávay azt állítja: a legújabb közvélemény-kutatások szerint a Jobbik népszerűsége mindössze 3 százalékkal marad el a Fideszé mögött. Kijelentette, kormányra jutása esetén a pártja az ötszörösére emelné a határon túli magyarok támogatására szánt összegeket és magyar cégek bevonásával igyekezne új munkahelyeket teremteni a magyarok lakta területeken.
Bejegyezte: dátum:

Internet Explorer nélkül jön az ingyenes Windows 10

2015.03.23. 
20 év után végleg a feledés homályába merülhet a Microsoft böngészője, és a nyáron érkező új operációs rendszerre ingyenesen frissíthetünk majd.
A nyáron jön az új operációs rendszer, az RTM-verzió már júniusra elkészülhet. Terry Myerson, a Microsoft operációs rendszerekért felelős alelnöke – a korábban kiszivárgott híreket megerősítve – blogbejegyzésében közölte, hogy a nyáron 190 országban 111 nyelven megjelenik a Windows 10. Ezzel a döntéssel a társaság szakított a korábbi gyakorlatával, hiszen mind a Windows 7, mind a Windows 8 októberben érkezett.
Az biztos, hogy a Windows 10 az operációs rendszer 7-es, 8-as, illetve 8.1-es verzióját jelenleg használók számára ingyenes frissítés lesz, ez az ajánlat azonban csak a megjelenést követő egy évben fog élni, de a kis- és a közepes vállalkozásoknál is. Utóbbiak esetében feltétel, hogy rendelkezzenek a megfelelő, dobozos vagy OEM-licenccel, viszont a Windows 10 Enterprise nem lesz ilyen módon hozzáférhető.
Ezzel együtt a Microsoft nyugdíjazza a böngészőpiacon egykor egyeduralkodónak számító Internet Explorert. Chris Capossela marketingvezető elmondta, hogy az új, Spartan kódnevű program lehet a jövőben a szabvány böngésző, azonban egyelőre még nem találták meg a szoftver végleges nevét. A döntés hátterében az áll, hogy a Microsoft megszabadulna az Internet Explorer rossz hírétől és ezzel is jelezné, hogy egy teljesen új korszak kezdődik az életében. A lépésen nem lehet csodálkozni, hiszen az IE mellett elrobogott a Chrome és a Firefox is, s a programot gyakran bírálták a számos biztonsági hibája miatt. Úgy tűnik, hogy a böngészőt kizárólag az üzleti szférában tartanák meg, de ott is csak kompatibilitási okokból.
Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz az Internet Explorer további sorsa és meddig ad majd ki hozzá például biztonsági frissítéseket a Microsoft. A döntés egyébként azért meglepő, mert eddig úgy tűnt, hogy a Spartan nem fogja leváltani az Internet Explorert és az új böngésző tovább használja majd a Microsoft Chakra nevű JavaScript-motorját, a Trident nevű saját fejlesztésű renderelőmotort és nem a WebKitre fog épülni. A Spartan egyaránt működik majd a Windows 10-et futtató asztali és mobil rendszereken, s a Cortana digitális személyi asszisztenssel együtt érkezhet, azzal szorosan össze lesz kapcsolva. A program alkalmazásként lesz elérhető a Windows Store kínálatában és nem telepítik fel előre a Windows 10-re. 
Myerson egyúttal bejelentette azt is, hogy a Lenovo személyében egy új hardverpartnere is lett a cégnek. A kínai társaság már az idén piacra dobhat olyan okostelefonokat, amelyek a Microsoft operációs rendszerére épülnek majd. Az első eszközök az év közepén kerülhetnek a kínai boltokba. Nyilatkozata szerint a Windows 10-re való ingyenes frissítési lehetőségével azok is élhetnek majd, akik az operációs rendszer illegális másolatot használják, de ettől még nem lesz jogtiszta a rendszer.
Az biztos, hogy a Windows 10 az operációs rendszer 7-es, 8-as, illetve 8.1-es verzióját jelenleg használók számára ingyenes frissítés lesz, ez az ajánlat azonban csak a megjelenést követő egy évben fog élni, de a kis- és a közepes vállalkozásoknál is. Utóbbiak esetében feltétel, hogy rendelkezzenek a megfelelő, dobozos vagy OEM-licenccel, viszont a Windows 10 Enterprise nem lesz ilyen módon hozzáférhető.
Ezzel együtt a Microsoft nyugdíjazza a böngészőpiacon egykor egyeduralkodónak számító Internet Explorert. Chris Capossela marketingvezető elmondta, hogy az új, Spartan kódnevű program lehet a jövőben a szabvány böngésző, azonban egyelőre még nem találták meg a szoftver végleges nevét. A döntés hátterében az áll, hogy a Microsoft megszabadulna az Internet Explorer rossz hírétől és ezzel is jelezné, hogy egy teljesen új korszak kezdődik az életében. A lépésen nem lehet csodálkozni, hiszen az IE mellett elrobogott a Chrome és a Firefox is, s a programot gyakran bírálták a számos biztonsági hibája miatt. Úgy tűnik, hogy a böngészőt kizárólag az üzleti szférában tartanák meg, de ott is csak kompatibilitási okokból.
Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz az Internet Explorer további sorsa és meddig ad majd ki hozzá például biztonsági frissítéseket a Microsoft. A döntés egyébként azért meglepő, mert eddig úgy tűnt, hogy a Spartan nem fogja leváltani az Internet Explorert és az új böngésző tovább használja majd a Microsoft Chakra nevű JavaScript-motorját, a Trident nevű saját fejlesztésű renderelőmotort és nem a WebKitre fog épülni. A Spartan egyaránt működik majd a Windows 10-et futtató asztali és mobil rendszereken, s a Cortana digitális személyi asszisztenssel együtt érkezhet, azzal szorosan össze lesz kapcsolva. A program alkalmazásként lesz elérhető a Windows Store kínálatában és nem telepítik fel előre a Windows 10-re. 
A Windows 10 egy teljesen új azonosítási módszert is tartalmazni fog. A Hello célja a jelszavak kiváltása a biometriai megoldások, például az ujjlenyomatok, az íriszminták és az arcfelismerés segítségével. Ugyanakkor a felhasználó maga dönthet arról, hogy továbbra is a jelszavakat használja vagy él az új lehetőséggel – utóbbi esetben fel kell szerelni a számítógépet a megfelelő szenzorokkal.
Myerson bejegyzése mellett ismertté váltak a Windows 10 hardverkövetelményei is. A Microsoft a Windows Hardware Engineering Community (WinHEC) Summit kapcsán hozott nyilvánosságra egy Powerpoint-anyagot. Az asztali PC-k monitorainak, valamint a notebookok és a táblagépek kijelzőinek minimum 800 x 600 képpontos felbontással kell rendelkezniük. A 32 bites rendszereknél a minimális elvárás az 1 gigabájt, míg a 64 biteseknél a 2 gigabájt RAM, emellett a 32 bites verziónak legalább 16 gigabájt, míg a 64 bitesnek 20 gigabájt helyre lesz szüksége a merevlemezen vagy az SSD-meghajtón. A legkisebb képernyő egy asztali számítógép esetében 8 hüvelyk (vállalatoknál 7 hüvelyk), míg a mobil készülékeknél 3-7,99 hüvelyk lehet.
Az okostelefonok és a táblák esetében minimum 512 megabájt RAM és 4 gigabájt flashmemória kell, míg a felbontás nem lehet kisebb 800 x 480 pixelnél. Az összesen 4 gigabájt flashmemóriával rendelkező készülékeknél előírás a memória-bővítőhely és az SD-memóriakártyák alkalmazása, hogy így lehessen végrehajtani az esetleges firmware-frissítéseket. Annál több memóriára lesz egyébként szükség, minél nagyobb a felbontás: 854 x 480 képpontos felbontásig 512 megabájtra, 960 x 540 és 1366 x 768 pixel között 1 gigabájtra, 1440 x 900 és 1920 x 1200 képpont között 2 gigabájtra, 2048 x 1152 és 2560 x 1600 pixel között 3 gigabájtra, s 2560 x 1600 képpontos felbontás felett 4 gigabájtra. 
A hordozható eszközöknél szükség lesz az UEFI 2.3.1 és a Secure Boot funkciók támogatására, kötelező lesz továbbá a ki- és a bekapcsológomb, a hangerő-szabályozó, valamint okostelefonoknál a fejhallgató-csatlakozó és a 802.11b/g WLAN-támogatás megléte. Mind a PC-k, mind a mobil készülékek esetében alapvető feltétel lesz a DirectX 9 támogatása.
sg.hu


Bejegyezte: dátum:

Ma éjszaka térünk át a nyári időszámításra

2015.03.28. 
Hajnali 3 órakor 4 órára állítjuk át az órákat. Így holnap lesz az év legrövidebb napja, csupán 23 órából fog állni.
Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer azon alapszik, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban fedi a természetes világosság idejét, amiből adódóan reggel 7 óra és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást.
Az átállásra fel kell készülni, ugyanis alvászavar, étvágytalanság, a munkaképesség és a figyelem csökkenése zavarhatja meg napi tevékenységünket. 
Bejegyezte: dátum:

Ismét kiáll a magyar közösség mellett az az ActiveWatch

2015. március 28. szombat, 12:30 maszol
Hatósági visszaélésekre ad alkalmat, diszkriminál és feszültségeket kelt az ActiveWatch szerint, hogy a belügyminisztérium a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolja az etnikai autonómia követelését a közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezetében.
A néhány napja közvitára bocsátott tervezet ellen korábban a magyar politikusok is tiltakoztak, de a román civil szervezet is jogsértőnek tartja az autonómiaköveteléssel kapcsolatos megállapításait. Közleményében az ActiveWatch „legitim módon közvitára alkalmasnak” nevezi az etnikai alapú autonómia kérdését.

Autonómiatüntetés Sepsiszentgyörgyön | Fotó: MTI

A szervezet megállapítja: hatósági visszaéléseket eredményezhet és az autonómiáról szóló bárminemű közvita megakadályozásához vezethet, ha a román állam közbiztonsági veszélyforrásnak tekinti az etnikai autonómia követelését.
Az ActiveWatch nem először szólal meg a romániai magyar közösséget hátrányosan érintő kérdésekben. Tiltakoztak akkor is, amikor a Legfelső Bírói Tanács (CSM) megérdőjelezte az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetének alkotmányosságát. 
Bejegyezte: dátum:

Nocsak !


Bejegyezte: dátum:

2015. március 27., péntek

Az LMP a kis- és a közepes vállalkozásokat fejlesztené

Forrás: MTI | 2015. 03. 26. 
A kis- és a közepes vállalkozások fejlesztését, valamint a munkahelyteremtést nevezte az LMP legfőbb céljának Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője ajkai sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy pártja nem politikai babérokra tör, hanem az emberi értékeket helyezi előtérbe, hiszen "jó társadalmat csak jó emberekkel lehet építeni". Hozzátette: az LMP által meghirdetett Zöld Beruházási Alap, valamint a Zöld munkahelyek programja az energiahatékonyságot és a helyben történő munkahelyteremtést célozza.
A képviselő kijelentette: az elmúlt 25 évben bebizonyosodott, hogy a vidékfejlesztésre fordított források nem hasznosultak megfelelően, az LMP által javasolt gazdaságfejlesztési program viszont segítséget jelenthetne a térségnek is. Sallai R. Benedek arról is beszélt, hogy örömmel jött Ajkára, hiszen számára sokat jelent Fekete István író szellemisége, aki ebben a városban szívta magába táj közeli gondolkodását.
Az LMP számára az a fontos, hogy az emberek jobban éljenek és biztonságban érezzék magukat - mondta Sallai R. Benedek. Úgy fogalmazott, hogy bár minden kormány képes "színes ígéreteket tenni", de a parlamentben egyre kevesebb a "jó ember". Szerinte Sallee Barbara, az április 12-ei tapolcai időközi országgyűlési választáson induló LMP-s képviselőjelölt fontos értékek megjelenítője a térségben.
Sallee Barbara azt mondta, fontos, hogy ne a régi, "megbukott módszereket" helyezzük előtérbe, hanem új megoldásokat válasszunk az energiafelhasználás területén. Hozzátette: fontos, hogy energiahatékonyság tekintetében a saját lábunkra álljunk és a technológia, valamint a gazdaság az embereket szolgálja, ne pedig fordítva. Okosabban, energiahatékonyabban építkezzünk, úgy, hogy a rezsi nagy részét megtakaríthassuk - mondta a képviselőjelölt.
Sallee Barbara szólt a munkahelyteremtés fontosságáról is, és arról, hogy az adóforintjainkat inkább az előbbi célokra kellene fordítani, nem pedig Paks 2-re, mert az energiafüggőséget eredményez. Nem a "pad alá kell söpörni" az embereket, hanem felemelni a térséget - fogalmazott a képviselőjelölt, hozzátéve, hogy ehhez "tiszta, jó, hatékony erőre van szükség".
Veszprém megye 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületében azért kell időközi választást tartani, mert a térség tavaly áprilisban megválasztott fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt.
Bejegyezte: dátum:

Stoffán György: Amíg még lehet! – Orbán Viktor védelmében

https://www.facebook.com/jbanyasz/posts/10200612827360264
Engem sért, amikor az i­de­gen pén­zért mocs­ko­ló­dó pri­mi­tív csür­he Or­bán Vik­tort gya­láz­za.
Sért, mert hazug és ocsmány mindaz, amit egy bűnöző szél­há­mos bukott politikai niemand hazaárulása által or­dí­toz­nak Európa széltében-hosszában. Vajon hol volt ez a primitív „országalja”, amikor 2006-ban, a mai tün­te­té­sek­nek és ha­za­á­ru­lá­sok­nak a hangadója lövetett a nem­zet­re? Hol volt ez a piszkos csürhe, amikor ott kel­lett volna lenni a vártán,amikor a nemzet azt kívánta vol­na, hogy együtt harcoljuk ki az elcsatolt nem­zet­ré­szek magyarságának — most már vissza­a­dott — ál­lam­pol­gár­sá­gát? Hol volt ez a senkiházi tömeg, amikor a nagy pénzes panama re­mé­nyé­ben bezárták az OPNI-t, bevezették a vi­zit­dí­jat, vagy eltörölték a családok tá­mo­ga­tá­sát, s Gyurcsán nejének kezdeményezésére már a csecsemőket is magára a­kar­ták ha­gyat­ni az édesanyákkal. Hol volt ez a söpredék, amely a rekedten ordítozó trá­gár „szónokot”primitív skandálásokkal meg­sza­kít­va hallgatta a Kossuth téren?
Kétmillió embert gyaláznak Gyurcsány utasítására, amerikai pénzből azok, akiknek tetszik a trágár szónoklat, akik olykor röhögve, máskor aljas gyűlölettel reagálnak a primitív „szónoki” őrjöngésre. Magyarán, az ország alja ez, az a társadalmi réteg, amely minden időben mindenre kap­ha­tó pénzért. Hiszen elvei nincsenek, elkötelezettsége nincs, csak szereti a balhét, és a tömeget,mert ott ő is valakinek érezheti magát…
A szar fennmarad a víz felszínén… s ebben az országban ebből van épp elég.Csak azt nem értem, miért van ez a nagy tolerancia a kormány részéről e csürheirányában? Miért mindig a jobboldal mutatja meg saját vesztére az európai — már­mint a klasszikus e­u­ró­pa­i — viselkedést? Miért nem érti meg a kormány, hogy mindenkit a saját fegyverével lehet legyőzni. A házmesterrel sem lehet Mozartról beszélgetni. Szép magyar közmondásunk szerint  pedig „amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”… Tehát, a rendet meg kell követelni, meg kell tartatni és le kell tartóztatni az alkotmányellenesen idegen hatalmakat a haza ellen hívó alja gazembert, aki mindent tönkretesz  maga körül, ha megrendelik tőle… de tán amúgy is. Magyarországon sajnos évszázadok óta van egy réteg, amelynek sajátja a hazaárulás, a nemzetgyalázás, a szellemi és lelki sötétség. Ez a réteg örömmel szolgáltatja ki a hazát és a nemzetet idegen hatalmaknak, s örömmel dörzsöli a markát, ha az előzőnél még jobban árthat a keresztény magyarságnak. Ez az aljas réteg azután a buta és züllött embereket fellázítja és elvégezteti velük a piszkos munkát… Ezt látjuk most. Elkezdődött a piszkos munka, elkezdődött egy nemtelen és jobb időkben az akasztófán végződő hazaárulás és nemzetvesztés,amelyet nem hagyhatunk, és nem hagyhatunk szó nélkül sem. Ma a miniszterelnököt gyalázza ez a söpredék, de holnap nekimegy majd azoknak, akik a miniszterelnökkel egy platformon állnak. Ma csak kukát döntöget, holnap talán nemzeti értékeinket rombolja le, mint eszmei felmenői a Bastille-t. Ma csak fenyegetőzik a halállal, de holnap lőni, gyilkolni fog, ha megbízói fegyvert adnak a kezébe. Ma csak bírálja az egyházakat, de holnap kuplerájt csinál akolostorból (volt már példa erre), vértanút a papokból, és megerőszakolt anyát a „Liebeschwesterekből”. Nézzünk szét a világban. Ma a nemzetállamokat, a keresztény népeket sorra gyilkolja az USA. Teszi ezt vagy jóravaló, demokráciát hozó hadseregként, vagy Iszlám Államként, vagy egyszerűen diplomáciai ügyvivőként, esetleg terroristaként. Izrael és az USA minden embertelenségre és aljasságra képes, már-már őrülten hajtja bele a Földet egy új világégésbe. Amelybe maga is belepusztul.
Mi a mi teendőnk? Minden hiba vagy sérelem félre tétele mellett kötelességünk Orbán Viktor megvédeni a támadásokkal szemben. A jobboldal ismét hezitál, úriemberkedik, ahelyett, hogy jól pofán csapná a felhergelt tüntetők vezetőit, megszervezne egy újabb Békemenetet, s letartóztatná a hazaárulásvádjával Gyurcsány Ferencet és társait, akik között ismeretlen tettesekként bírókés ügyészek is vannak, mint.
Mert elég volt abból, hogy saját hazánkban nem tudunk békében és csendes szeretetben élni! Elég volt abból, hogy a magát demokratának nevező liberális,zsidó és kommunista csürhe, rettegésben akarja tartani azt a nemzetet, amely többség 2014-ban háromszor verte vissza a gyurcsányi diktatúrában kapott sérelmeit.
Most kellene újra Kossuth térinek lenni, most kellene minden áldott nap ott állni a parlament terén, és biztosítani Orbán Viktort arról, hogy ha kormányából többeket nem is szeretünk, de e vészhelyzetben kiállunk a magyar és keresztény szellemben irányító kormányfő mellett. Nem tűrheti a jobboldal, hogy egy gyáva, nagyhangú tömeg fenyegetőzzön, vádaskodjon és azt az Orbán Viktort szidalmazza, aki kabinetjével gazdaságilag lábra állította a Gyurcsányéktól súlyos sebet kapott országot.
Elegem van abból, hogy e gyurcsányi — i­de­gen pénzen hör­gő — tömeg rendre a nyilas vagy épp kommunista söpredéket juttatja eszembe, s e két diktatúrának semmit nem jelentett a nép hatalma, azaz, a demokrácia. Mint ahogy az USA-nak sem jelent semmit… Elegem van abból, hogy ennek a trágyaszagú ócska csőcseléknek a szellemi elei nagyapáinkat és apáinkat ölték, deportálták a Hortobágyra vagy épp a Gulágra, hogy negyvenöt éven át mást sem tettek, csak ámokfutásukban romboltak minden nemzeti és erkölcsi értéket… és a lelkeket.
Igen, Orbán Viktort meg kell védeni. Ez kötelesség. Minden áron és minden esz­köz­zel. A hazaárulókat le kell tartóztatni és a kormányból há­­rom-négy embert bizony útjára kell bocsátani. Mert ez a polgárháborút kirobbantani akaró magatartás bűn a nemzettel és az egyes em­be­rek­kel szemben. Fel kell tehát készülni a legrosszabbra, mert a csürhe ve­­ze­­tő­­i tudják, mit csinálnak, a jobboldal pedig nem mer reagálni. Meg kell mutatni az e­rőt, meg kell védeni Orbán Viktort, hogy érezze: milliók állnak mögötte, és el kell zavarni az országból azt a politikai ki­sebb­séget, amely anarchiát készül előidézni. A kor­mány­buk­ta­tás maradjon egy liberális-kommunista-zsidó-jobbikos álom. Mert álmodni azt nekik is szabad… Viszont a trágár és kegyeletsértő szónoklatokat a Kossuth téren — a­hol Gyur­csá­nyék szellemi elődei százakat lőttek agyon or­vul —,és Or­bán Viktor gyalázását ki­ké­rem magamnak mind sváb, mind magyar nemzetem nevében. Kikérem magamnak őseim és utódaim nevében, mert én ő­se­im helyett és utódaim érdekében szavaztam áp­ri­lis­ban a Fideszre, azaz voltaképpen Orbán Viktorra. Tehát ha még nem látnánk világosan, Or­bán Viktort meg kell védeni mindnyájunk érdekében, még akkor is, ha világosan látunk bi­zo­nyos hibákat. Or­bán Viktort lassan „sajátjaitól” is meg kellene védeni. „Mert a hely­zet az jó, de nemreménytelen.”
Stoffán György – Európai idő
főszerkesztő helyettes
Bejegyezte: dátum:

2015. március 26., csütörtök

Ha kidobnak az ajtón

2015.03.25. 
Forrás: www.infogyor.hu

Átütő sikernek semmiképp sem nevezhető mindaz, ami az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottságának ülésén történt – a testület úgy találta, nem illetékes a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott autonómiapárti határozatok ügyében, ezért nem monitorozza a romániai régiósítási folyamatot –, ennek ellenére az autonómia­küzdelem jelentős pillanata volt a tegnapi strasbourgi meghallgatás, melynek következményei pozitívak lehetnek.
A történtek rávilágítanak egy sor olyan problémára, amelyet ideje volna végre megoldani. Min­denekelőtt arra, hogy Európában továbbra is igen kevéssé ismerik helyzetünket, és önálló külpolitika, hatékony diplomáciai tevékenység nélkül még sokáig hitelt adnak a hivatalos román álláspontnak, mely szerint biztosítottak a nemzeti kisebbségek jogai. Érdemes e tekintetben alaposan elemezni, milyen mértékben járult hozzá Bukarest eme sikeréhez a magyar érdekképviselet kormányzati szerepvállalása.
Az egyórás vita egyik legkézenfekvőbb haszna ezért, hogy számos európai tisztségviselő egyáltalán tudomást szerezhetett a székelyföldi problémáról, arról, hogy Ro­mániában mégsem oldották meg oly példaértékűen a kisebbségben élő nemzeti közösségek gondjait, mint azt Bukarest állítja. Azt is a pozitívumok közé sorolhatjuk, hogy elhangzott valamiféle ígéret, mely szerint jövőben az Európa Tanács megvizsgálja, Ro­mánia miként teljesítette vállalt kötelezettségeit. Nem halkulhat tehát hangunk, csakhamar újabb esély nyílhat jogköveteléseink bemutatására – és ha most ki is dobtak az ajtón, talán visszamászhatunk majd az ablakon. Kiemel­hetnénk továbbá, hogy szinte észrevétlenül, de létrejött egyfajta munkamegosztás az erdélyi magyar szervezetek között. Az autonómiapárti határozatok elfogadását ugyanis a Székely Nemzeti Tanács javasolta, a dokumentumot megszavazó ötven önkormányzat túlnyomó többsége RMDSZ-es vezetésű, a voksolások során pedig minden magyar párt ugyanazt az álláspontot képviselte. Ez a fajta munkamegosztás, illetve ennek kiterjesztése a jövőben elengedhetetlen, hiszen az autonómiaküzdelemben egyaránt szükség van mindenkire és mindenre: mozgalmi háttérre, tömegmegmozdulásokra, diplomáciai eszközökre, parlamenti jelenlétre, a románsággal folytatott párbeszédre.
Végül pedig a monitoringbizottságban folyó vita ismételten arra irányítja a figyelmet: az autonómiaküzdelem során mindeddig talán túlságosan is háttérben maradtak az önkormányzatok. Pedig az érdekérvényesítés főszereplői lehetnének, hiszen különösen itt, Székelyföldön az önkormányzatok a magyar megmaradás bástyái, vezetőik pedig bírják a helyi közösség támogatását, sokkal inkább, mint a központi pártvezetés. Az önkormányzatok menetelése ezért nem érhet véget a strasbourgi meghallgatással, sőt: újabb lendületet kell vennie. Farcádi Botond Háromszék
Bejegyezte: dátum:

Román reakció a rakétavédelmi rendszer miatti újabb orosz fenyegetésre

2015.03.23. 
Forrás: archivum.magyarhirlap.hu

Az Egyesült Államok vezetésével létrehozandó rakétavédelmi rendszer a NATO tagországainak védelmére szolgál, nem jelent fenyegetést Moszkvára nézve – közölte vasárnap a román védelmi miniszter, a koppenhágai orosz nagykövet szavaira reagálva, amely szerint a dán hadihajók orosz atomrakéták célpontjaivá válhatnak, ha Dánia csatlakozik a rakétapajzshoz.
„Természetesen nem értünk egyet ezzel a kijelentéssel. Ismét elmondom, hogy a (dél-romániai) Deveselun épülő rakétavédelmi bázis védelmi jellegű" – hangsúlyozta Mircea Dusa Aranyosgyéresen, ahol részt vett egy amerikai-román közös hadgyakorlaton.
Szombat este Bogdan Aurescu román külügyminiszter is szolidaritásáról biztosította Dániát, miután Oroszország koppenhágai nagykövete arról beszélt, hogy a skandináv ország a rendszerhez való csatlakozással részévé válna a Moszkva elleni fenyegetésnek.
„Nem hiszem, hogy a dánok teljesen tisztában vannak azzal, hogy milyen következményekkel jár, ha Dánia csatlakozik az Egyesült Államok vezette rakétavédelmi rendszerhez" – fenyegetőzött Mihail Vanyin, hozzátéve, hogy rakétáik képesek lennének áthatolni bármilyen európai rakétapajzson.
Ugyancsak vasárnap Philip Breedlove, a NATO európai erőinek főparancsnoka azon véleményének adott hangot, hogy az orosz nagykövet kijelentése volt a „következő lépés" a rakétapajzshoz csatlakozott államok elleni kampányban. „Románia hatalmas nyomás alá került, amikor része lett a rakétavédelmi pajzsnak. Lengyelország is nyomás alatt van, és most bárki más, aki csatlakozni akar ehhez a védelmi rendszerhez, ilyen diplomáciai és politikai nyomás alá kerül" – fejtette ki az amerikai tábornok.
Dánia augusztusban közölte, hogy legalább egy fejlett radarrendszerrel felszerelt fregattal járul hozzá a tervezett rakétavédelmi rendszer működtetéséhez. Oroszország élesen ellenzi a rendszer kialakítását, amelynek fő komponenseit Lengyelországba és Romániába tervezik telepíteni.
MTI
Bejegyezte: dátum:

Vizsgálatot indított a DNA a római katolikus egyház ellen

2015.03.24. 
Forrás: mixonline.hu

Átfogó vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyészség a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében – számolt be a voceatransilvaniei.ro.
A vizsgálatot a korrupcióellenes ügyészség Fehér megyei ügyészei végzik, és több erdélyi megyére terjed ki.
Bejegyezte: dátum:

Erdélyi magyar pártelnökök véleménye a belügy tervezetéről

2015.03.26. 
Forrás: magyarhirlap.hu

Összeegyeztethetetlennek tarják, hogy a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolnák az etnikai autonómia követelését.
Az erdélyi magyar pártok vezetői egyöntetűen jogsértőnek és az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek tarják, hogy a román belügyminisztérium által közzétett közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezete a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolná az etnikai autonómia követelését.
A Krónika című napilap csütörtöki számában megszólalva Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta, első hallásra viccnek gondolta a belügyminisztériumi stratégiatervezet autonómiára vonatkozó megállapításait. Kelemen Hunor szerint „a szabadsághoz való jog megsértésének tekinthető, hogy közveszélyesnek minősítik egy közösség azon célkitűzéseit, melyek eléréséért békés módon, parlamenti eszközökkel küzd".
Az RMDSZ elnöke kijelentette: kockázatosnak, veszélyesnek tartja, hogy a belügyi dokumentum ugyanabban a mondatban említi az autonómiát, a közösségi jogokat és a közbiztonságot. „Ily módon lassan leépíthető a demokratikus berendezkedés, visszaszoríthatóak a szabadságjogok" – vélekedett Kelemen Hunor.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a stratégiatervezet annak a szomorú ténynek a bizonyítéka, hogy néhányan még mindig nem tudják a véleménynyilvánítás szabadságát demokratikus módon kezelni. A pártelnök szerint az erdélyi magyarok autonómiakövetelése voltaképpen a pozitív, haladó európai gyakorlat romániai meghonosítására irányul, amely hosszú távú stabilitást és jólétet eredményezhetne Romániában is. Hozzátette, hogy nem ártana a román belügyminisztérium illetékeseit elküldeni Európa azon országaiba, ahol a működő területi autonómiák bebizonyították hasznosságukat és életképességüket.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a közbiztonsági stratégiával önmagát minősíti a román belügyminisztérium és a kormány. A pártelnök emlékeztetett arra, hogy kedden az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának plenáris ülésén a skót népszavazás kérdése, és az ukrán helyzet is szerepelt.
„Több felszólaló részéről elhangzott, hogy Ukrajnában, a többségében oroszok lakta területeken a széles körű autonómia jelentené a megoldást. Ha az európai értékrendet tartjuk mérvadónak, az autonómia kérdését is európai módon kell megoldani" – szögezte le Biró a lapnak.
A Krónika Marc Gafarot i Monjót, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetőjét is megkérdezte a belügyminisztériumi stratégiáról. Ő azt mondta, hogy a bukaresti dokumentum Franco tábornok autoriter spanyolországi diktatúrájára emlékezteti.
A román belügyminisztérium honlapján kedden közvitára bocsátott, a 2015-2020-as időszakra vonatkozó közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között első helyen említi „a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára".
MTI
Bejegyezte: dátum:

Pereskedés himnuszéneklés miatt

2015.03.26. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Nem jelent meg a román kormány képviselője az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) előtt, így Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke egyedül mondta el álláspontját a himnuszbírság miatt kezdeményezett ügyben. Döntését később közli a testület.
Tavaly december elején 5000 lejre bírságolta a Ko­vászna megyei prefektúra az MPP-t, mert törvénytelennek minősítette, hogy június 4-én az általuk szervezett trianoni megemlékezésen az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A polgáriak nemcsak bíróságon nyújtottak be óvást a büntetés ellen, de az ODT-t is felkérték, vizsgálja meg az ügyet, mert véleményük szerint diszkriminatív a prefektúra döntése. A két héttel ezelőtti első meghallgatás után a testület felkérte a kormányt, küldje el képviselőjét, hogy megindokolja, miért szükséges az a kormányrendelet, amely megszegéséért kirótták a bírságot, ám a kabinet válaszra sem méltatta az alárendeltségébe tartozó intézményt. Kulcsár-Terza József ezt felháborítónak nevezte, elmondta, ügyvédekkel egyeztet, hogy feljelenthetik-e az ügyészségen a kormányt, amiért nem végzi feladatát, nem teljesíti kötelességét.
Az MPP háromszéki elnöke kifejtette: bár nem volt ellenfele, ő elmondta álláspontját, és átadta az érvelését alátámasztó dokumentumokat is. A tanács harminc napon belül köteles döntést hozni és működési szabályzata szerint a távolmaradás miatt a kormányt meg is bírságolhatja, „bár ez minket már nem melegít” – fogalmazott az MPP-s politikus.
Hétfőn tárgyalja a sepsiszentgyörgyi bíróság a prefektusi büntetés ellen benyújtott óvást. Mivel az MPP értelmezése szerint a himnuszéneklést szabályozó kormányrendelet alkotmányellenes, szeretnék, ha ez bizonyosságot is nyerne. Ehhez a helyi testületnek a brassói ítélőtáblára kell továbbítania felvetésüket, és az juttathatja el elemzésre az alkotmánybíróságra. Az első tárgyaláson a sepsiszentgyörgyi bíróság félresöpörte ezt a kérést, Kulcsár azonban reméli, most hathatósabb lesz érvelésük, és belátják, kötelező módon továbbítaniuk kell az ügyet. Mint fogalmazott, nem csupán a bírság eltörlését szeretnék elérni, de érvényteleníteni akarják az erre alapul szolgáló jogszabályt is. Ha kell, akár a strasbourgi emberjogi bíróságig is elmennek – mondotta. Farkas Réka  Háromszék
Bejegyezte: dátum:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 211/2011/EU RENDELETE (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről

Fontosnak tartjuk a "polgári kezdeményezést" szavatoló EP és ET 211/2011/es rendelet teljes tartalmának a közreadását. Ez a most teritékre került autonómia igényt tartalmazó dosziénak az ET-ben tartott vitanapján igencsak fontos. Ebből is látni, hogy mindamellett, hogy nagyon gondosan "körbehatárolt" Rendeletet igencsak nem ismerik maguk az ET tagok, ha a felmerült autonómiaügyet máshova szeretnék "eltanácsolni". Sajnos hogy miközben vezetők a demokratikus működést szorgalmazzák igencsak furcsa módon az egyes tanácstagok "belátására" hagyják a döntést...
Igy azok egy  "jogi aktus" helyett politikai döntésre hivatkozhatnak! Egy pillanatig sem is gondoltak egy jogi aktusra irányuló javaslat megtételére, annak ellenére, hogy az EUMSZ 225. és a EUMSZ 241.erre jogot biztosit a kezdeményezők javára!!!! (Erdélyi Polgár)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 24. cikke első bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) megerősíti az uniós polgárság intézményét, és tovább fokozza az Unió demokratikus működését többek között azáltal, hogy kimondja, minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében az európai polgári kezdeményezés révén. Ez az eljárás lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlenül forduljanak a Bizottsághoz olyan kéréssel, amelyben a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslat beterjesztésére hívják fel a Bizottságot, hasonlóan az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225. cikke értelmében az Európai Parlament számára, valamint az EUMSZ 241. cikke értelmében a Tanács számára biztosított joghoz.
(2) A polgári kezdeményezésre alkalmazandó eljárásoknak és feltételeknek világosnak, egyszerűnek, felhasználóbarátnak és a polgári kezdeményezés jellegével arányosnak kell lenniük annak érdekében, hogy bátorítsák a polgárok részvételét és elérhetőbbé tegyék az Uniót. Továbbá ésszerű egyensúlyt kell teremteniük a jogok és kötelezettségek között.
(3) Az eljárásoknak és feltételeknek biztosítaniuk kell azt is, hogy a polgári kezdeményezések támogatása tekintetében hasonló feltételek vonatkozzanak az Unió polgáraira, függetlenül attól, hogy mely tagállamból származnak.
(4) A Bizottságnak kérésre tájékoztatnia kell a polgárokat és nem hivatalos formában tanácsot kell adnia számukra a polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban, különösen a nyilvántartásba vételi kritériumokat illetően.
(5) Meg kell állapítani, hogy legkevesebb hány tagállamból kell származniuk a polgároknak. Annak biztosítása érdekében, hogy a polgári kezdeményezés uniós érdeket képviseljen – ugyanakkor könnyen használható eszköz legyen –, ezt a számot a tagállamok egynegyedében kell meghatározni.
(6) Ebből a célból ugyancsak helyénvaló meghatározni az egyes tagállamokból származó aláírók legalacsonyabb számát. Annak biztosítása érdekében, hogy a polgári kezdeményezések támogatása tekintetében hasonló feltételek vonatkozzanak a polgárokra, e legalacsonyabb számoknak degresszíven arányosaknak kell lenniük. Az egyértelműség céljából az egyes tagállamokra vonatkozó legalacsonyabb számokat fel kell tüntetni e rendelet mellékletében. A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb számának meg kell felelnie az Európai Parlament képviselői tagállamonként megválasztott száma 750-szeresének. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e mellékletet módosíthassa annak érdekében, hogy az tükrözze az Európai Parlament összetételében bekövetkező bármilyen változást.
(7) Helyénvaló meghatározni a polgári kezdeményezés támogatására vonatkozó alsó korhatárt. Ezen korhatárt az európai parlamenti választásokon való részvétel korhatárában kell megállapítani.
(8) A polgári kezdeményezés sikerre vitele érdekében szükség van a szervezett struktúra minimális szintjére. Ennek egy legalább hét tagállamból származó természetes személyekből (szervezők) álló polgári bizottság formájában kell megvalósulnia, az egész Európát érintő ügyek felvetésének ösztönzése és az ezekről való gondolkodás előmozdítása érdekében. Az átláthatóság, valamint a zökkenőmentes és hatékony kommunikáció érdekében a polgári bizottságnak olyan képviselőket kell kijelölnie, akik a teljes eljárás folyamán összeköttetést biztosítanak a polgári bizottság és az uniós intézmények között.
(9) Azon jogalanyok, különösen azon szervezetek számára, amelyek a Szerződések értelmében hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához, lehetőséget kell biztosítani a polgári kezdeményezések előmozdítására, amennyiben azt teljes átláthatóság mellett végzik.
(10) A javasolt polgári kezdeményezések koherenciájának és átláthatóságának biztosítása, és annak elkerülése érdekében, hogy olyan javasolt polgári kezdeményezéshez gyűjtsenek aláírásokat, amely ezen rendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kezdeményezéseket a Bizottság által rendelkezésre bocsátott honlapon, a szükséges számú támogató nyilatkozat polgároktól történő összegyűjtését megelőzően nyilvántartásba kell venni. Az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő valamennyi javasolt polgári kezdeményezést a Bizottságnak kell nyilvántartásba vennie. A nyilvántartásba vétel tekintetében a Bizottságnak a megfelelő ügyintézés általános elvei szerint kell eljárnia.
(11) Amint valamely javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele megtörtént, a szervezők megkezdhetik a támogató nyilatkozatok gyűjtését a polgároktól.
(12) Helyénvaló, hogy e rendelet melléklete tartalmazza a támogató nyilatkozat formanyomtatványát, megjelölve a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések céljából szükséges adatokat. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e mellékletet az EUMSZ 290. cikkével összhangban módosíthassa, figyelembe véve a tagállamoktól kapott információkat.
(13) Azon elv tiszteletben tartásával, amely értelmében a személyes adatoknak gyűjtésük célja szempontjából megfelelőnek, relevánsnak és nem túlzott mértékűnek kell lenniük, szükség van egy javasolt polgári kezdeményezés aláírói személyes adatainak, ideértve adott esetben személyi azonosító számának, vagy személyazonosító okmánya számának közlésére is, ha ez a támogató nyilatkozatok tagállami ellenőrzéséhez a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban szükséges.
(14) A modern technológiának a részvételi demokrácia eszközeként való szolgálatba állítása érdekében helyénvaló, hogy a támogató nyilatkozatokat papírformátumban és online is gyűjteni lehessen. Az online gyűjtési rendszereknek olyan megfelelő biztonsági tulajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják egyebek mellett az adatok biztonságos gyűjtését és tárolását. E célból a Bizottságnak részletes technikai előírásokat kell meghatároznia az online gyűjtési rendszerek tekintetében.
(15) Helyénvaló, hogy a tagállamok a támogató nyilatkozatok gyűjtésének megkezdése előtt ellenőrizzék, hogy az online gyűjtési rendszerek megfelelnek-e az e rendeletben foglalt előírásoknak.
(16) Az online gyűjtési rendszerek tekintetében a Bizottság az e rendelet előírásainak megfelelő műszaki és biztonsági jellemzőkkel rendelkező, nyílt forráskódú szoftvert bocsát rendelkezésre.
(17) Helyénvaló biztosítani, hogy a polgári kezdeményezés támogató nyilatkozatait megadott időtartamon belül gyűjtsék össze. Annak biztosítása érdekében, hogy a javasolt polgári kezdeményezések időszerűek maradjanak, és szem előtt tartva az Unió egészére kiterjedő támogatásgyűjtés összetett jellegét, ez az időtartam nem lehet hosszabb a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételétől számított 12 hónapnál.
(18) Helyénvaló rendelkezni arról, hogy a szükséges támogató nyilatkozatok összegyűjtését követően az egyes tagállamok feleljenek az adott tagállamból származó aláíróktól gyűjtött támogató nyilatkozatok ellenőrzéséért és igazolásáért. Figyelembe véve a tagállamokra háruló adminisztratív terhek korlátozásának szükségességét, a tagállamoknak az ellenőrzéseket – amelyek alapulhatnak véletlenszerű mintavételen – megfelelő eljárások alapján az igazolásra irányuló kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül el kell elvégezniük, és az érvényes támogató nyilatkozatok számát igazoló dokumentumot kell kibocsátaniuk.
(19) A szervezőknek a polgári kezdeményezés Bizottsághoz történő benyújtását megelőzően biztosítaniuk kell az e rendeletben meghatározott valamennyi vonatkozó feltétel teljesülését.
(20) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a polgári kezdeményezést, és külön-külön meg kell határoznia az arra vonatkozó jogi, illetve politikai következtetéseit. Három hónapon belül azt is meg kell határoznia, hogyan szándékozik eljárni az ügyben. Annak nyilvánvalóvá tétele érdekében, hogy a legalább egymillió uniós polgár által támogatott polgári kezdeményezést és az azt követő lehetséges lépéseket alapos vizsgálatnak vetette alá, a Bizottságnak világosan, érthetően és részletesen indokolnia kell a tervezett intézkedéseit, és hasonlóképpen meg kell indokolnia azt is, ha nem tervez semmilyen intézkedést. Amikor a Bizottsághoz olyan polgári kezdeményezés érkezik be, amelyet a kellő számban aláírtak, és amely ezen rendelet egyéb előírásainak is megfelel, úgy a szervezőknek jogában áll a kezdeményezést uniós szintű közmeghallgatáson bemutatni.
(21) A személyes adatok e rendelet alkalmazása céljából történő feldolgozása tekintetében maradéktalanul alkalmazni kell a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4). E tekintetben a jogbiztonság érdekében helyénvaló világossá tenni, hogy a polgári kezdeményezés szervezői és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a 95/46/EK irányelv értelmében vett adatkezelőnek minősülnek, és helyénvaló meghatározni a polgári kezdeményezések céljából gyűjtött személyes adatok tárolására nyitva álló leghosszabb időtartamot. Adatkezelői minőségükben a szervezőknek minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük a 95/46/EK irányelv által meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, különös tekintettel azokra a kötelezettségekre, amelyek a feldolgozás jogszerűségére, a feldolgozási tevékenységek biztonságára, a tájékoztatásra és az érintettek személyes adataikhoz való hozzáférésére, valamint azok helyesbítésének és törlésének elérésére vonatkozó jogára vonatkoznak.
(22) Az e rendelet alkalmazásában végrehajtott adatfeldolgozás tekintetében a 95/46/EK irányelv III. fejezetének bírósági jogorvoslatra, felelősségre és szankciókra vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul alkalmazni kell. A polgári kezdeményezések szervezői az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban felelősséggel tartoznak az általuk okozott károkért. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a szervezőkre e rendelet megsértése esetén megfelelő szankciók legyenek alkalmazandók.
(23) E rendelet alkalmazásában a Bizottság által végrehajtott adatfeldolgozás tekintetében maradéktalanul alkalmazandó a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5).
(24) A jövőben szükséges kiigazítások érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – a szakértői szintet is beleértve – megfelelő konzultációkat folytasson.
(25) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (6) megfelelően kell elfogadni.
(26) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, különös tekintettel az Alapjogi Charta 8. cikkére, amely értelmében mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
(27) Az Európai Adatvédelmi Biztos konzultációt követően véleményt fogadott el (7),
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk  Tárgy
Ez a rendelet a polgári kezdeményezésre alkalmazandó eljárásokat és feltételeket állapítja meg az EUSZ 11. cikkében és az EUMSZ 24. cikkében meghatározottak szerint.
2. cikk Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „polgári kezdeményezés”: az e rendeletnek megfelelően a Bizottsághoz benyújtott kezdeményezés, amelyben felkérik a Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, és amelyet a tagállamok legalább egynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogat;
2. „aláíró”: a polgári kezdeményezést a kezdeményezés támogató nyilatkozatának kitöltésével támogató uniós polgár;
3. „szervezők”: a polgári kezdeményezés előkészítéséért és a Bizottsághoz való benyújtásáért felelős, polgári bizottságot létrehozó természetes személyek.
3. cikk  A szervezőkre és az aláírókra vonatkozó előírások
(1) A szervezőknek uniós polgároknak kell lenniük, akik elérték az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort.
(2) A szervezőknek polgári bizottságot kell létrehozniuk, amely legalább hét olyan személyből áll, akik legalább hét különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.
A szervezők kijelölnek egy képviselőt és egy helyettest („kapcsolattartó személyek”), akik a teljes eljárás alatt kapcsolattartó szerepet töltenek be a polgári bizottság és az uniós intézmények között, és akiket felhatalmaznak a polgári bizottság nevében történő felszólalásra és eljárásra.
Ha a szervezők európai parlamenti képviselők, ők nem számítanak bele a polgári bizottság alakítása szempontjából szükséges legalacsonyabb számba.
Egy javasolt polgári kezdeményezés 4. cikknek megfelelően történő nyilvántartásba vétele céljából a Bizottság csak a polgári bizottság azon hét tagjára vonatkozó információkat vizsgálja meg, akik az e cikk (1) bekezdésében és e bekezdésben említett előírásoknak való megfeleléshez szükségesek.
(3) A Bizottság felkérheti a szervezőket, hogy szolgáltassanak megfelelő bizonyítékot az (1) és (2) bekezdésben foglalt előírások teljesítésére vonatkozóan.
(4) Polgári kezdeményezés támogatására csak olyan aláíró jogosult, aki uniós polgár, és elérte az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort.
4. cikk  A javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele
(1) A javasolt polgári kezdeményezés aláíróitól származó támogató nyilatkozatok összegyűjtésének megkezdését megelőzően a szervezőknek a II. mellékletben meghatározott információk rendelkezésre bocsátása révén nyilvántartásba kell vetetniük a polgári kezdeményezést a Bizottsággal, különös tekintettel a javasolt polgári kezdeményezés tárgyára és céljaira.
Az információkat az Unió valamely hivatalos nyelveinek egyikén kell eljuttatni a Bizottsághoz, a Bizottság által erre a célra rendelkezésre bocsátott online nyilvántartás („a nyilvántartás”) segítségével.
A szervezők a nyilvántartás számára és adott esetben a honlapjukon rendszeresen naprakész információt nyújtanak a javasolt polgári kezdeményezés támogatási és finanszírozási forrásairól.
A (2) bekezdésnek megfelelő nyilvántartásba vétel visszaigazolását követően a szervezőknek módjukban áll a javasolt polgári kezdeményezést az Unió más hivatalos nyelvein is nyilvántartásba vetetni. A javasolt polgári kezdeményezés lefordítása az Unió más hivatalos nyelveire a szervezők feladata.
A Bizottság létrehoz egy kapcsolattartó pontot, amelynek feladata a tájékoztatás és segítségnyújtás.
(2) A Bizottság a II. mellékletben foglalt információk kézhezvételétől számított két hónapon belül a javasolt polgári kezdeményezést egyedi nyilvántartási szám alatt nyilvántartásba veszi, és erről visszaigazolást küld a szervezőknek az alábbi feltételek teljesülése esetén:
a) megalakult a polgári bizottság és a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölték a kapcsolattartó személyeket;
b)  a javasolt polgári kezdeményezés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be;
c) a javasolt polgári kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; és
d) a javasolt polgári kezdeményezés nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeivel.
(3) A Bizottság visszautasítja a nyilvántartásba vételt, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.
A javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételének elutasítása esetén a Bizottság tájékoztatja a szervezőket az elutasítás okairól, valamint a rendelkezésükre álló valamennyi lehetséges peres és peren kívüli jogorvoslatról.
(4) A Bizottság a nyilvántartásban közzéteszi azokat a javasolt polgári kezdeményezéseket, amelyeket nyilvántartásba vett. A 45/2001/EK rendelet szerinti jogaik sérelme nélkül az érintettek a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételének időpontjától számított két év elteltét követően jogosultak személyes adataiknak a nyilvántartásból történő eltávolítását kérelmezni.
(5) A támogató nyilatkozatoknak a 8. cikkel összhangban történő benyújtása előtt a szervezők bármikor visszavonhatnak egy, a nyilvántartásba vett javasolt polgári kezdeményezést. Ennek tényét a nyilvántartásban rögzíteni kell.
5. cikk  A támogató nyilatkozatok gyűjtésére vonatkozó eljárások és feltételek
(1) A 4. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett, a javasolt polgári kezdeményezést támogató aláíróktól származó nyilatkozatok gyűjtéséért a szervezők felelnek.
A támogató nyilatkozatok gyűjtéséhez csak a III. mellékletben meghatározott mintáknak megfelelő, és a javasolt kezdeményezésnek a nyilvántartásban szereplő valamelyik nyelvi változatában íródott formanyomtatványok használhatók. A szervezőknek a III. mellékletben feltüntetett módon a támogató nyilatkozatok gyűjtésének megkezdését megelőzően ki kell tölteniük a formanyomtatványokat. A formanyomtatványokon megadott információknak meg kell felelniük a nyilvántartásban rögzített információknak.
(2) A szervezők a támogató nyilatkozatokat papírformátumban vagy elektronikusan gyűjthetik. Amennyiben a támogató nyilatkozatokat online gyűjtik, a 6. cikk rendelkezései alkalmazandók.
E rendelet alkalmazásában azokat a támogató nyilatkozatokat, amelyek az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) értelmében fokozott biztonságú elektronikus aláírással vannak ellátva, a papírformátumban levő támogató nyilatkozatokkal azonos módon kell kezelni.
(3) Az aláíróknak ki kell tölteniük a szervezők által rendelkezésre bocsátott támogató nyilatkozatokat. Az aláírók csak a tagállamok által elvégzendő ellenőrzés céljából szükséges személyes adatokat tüntetik fel a III. mellékletben foglaltak szerint.
Az aláírók egy adott polgári kezdeményezést csak egyszer támogathatnak.
(4) A tagállamok továbbítják a Bizottságnak a III. mellékletben foglalt információkat érintő változásokat. A Bizottság ezen változások figyelembevételével, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, a 17. cikkel összhangban és a 18. és 19. cikkben foglalt feltételek mellett módosíthatja a III. mellékletet.
(5) A támogató nyilatkozatokat a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételétől számított legfeljebb 12 hónapon keresztül lehet gyűjteni.
Ezen időszak végén a nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az időszak lezárult, valamint adott esetben azt, hogy nem gyűjtöttek össze az előírás szerinti megfelelő számú támogató nyilatkozatot.
6. cikk  Online gyűjtési rendszerek
(1) Amennyiben a támogató nyilatkozatokat online gyűjtik, az online gyűjtési rendszerben gyűjtött adatokat valamely tagállam területén kell tárolni.
Az online gyűjtési rendszer megfelelőségét, a (3) bekezdéssel összhangban, abban a tagállamban igazolják, amelyben az online gyűjtési rendszeren keresztül összegyűjtött adatokat tárolni fogják. A szervezők ugyanazt az online gyűjtési rendszert több vagy akár az összes tagállamban is használhatják a támogató nyilatkozatok gyűjtése céljából.
A támogatónyilatkozat-minták az online gyűjtés céljára kiigazíthatók.
(2) A szervezők biztosítják, hogy a támogató nyilatkozatok gyűjtéséhez használt online gyűjtési rendszer megfelel a (4) bekezdésnek.
A szervezők a támogató nyilatkozatok gyűjtésének megkezdése előtt felkérik az adott tagállam erre hatáskörrel rendelkező hatóságát annak igazolására, hogy az e célra használt online gyűjtési rendszer megfelel a (4) bekezdésnek.
A szervezők kizárólag akkor kezdhetik el a támogató nyilatkozatoknak az online gyűjtési rendszeren keresztül való gyűjtését, ha a (3) bekezdésben említett igazolást megszerezték. A szervezők az online gyűjtési rendszerhez használt honlapon közzéteszik az említett igazolás másolatát.
A Bizottság 2012. január 1-jéig az online gyűjtési rendszerek tekintetében e rendelet előírásainak való megfeleléshez szükséges műszaki és biztonsági jellemzőkkel rendelkező, nyílt forráskódú szoftvert fejleszt ki, és azt fenntartja. A Bizottság a szoftvert ingyenesen bocsátja rendelkezésre.
(3) Amennyiben az online gyűjtési rendszer megfelel a (4) bekezdésnek, a hatáskörrel rendelkező hatóság erről egy hónapon belül a IV. mellékletben meghatározott mintának megfelelő igazolást állít ki.
A tagállamok elismerik a más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által kibocsátott igazolásokat.
(4) Az online gyűjtési rendszereknek megfelelő biztonsági és műszaki jellemzőkkel kell rendelkezniük, amelyek biztosítják, hogy:
a)   csak természetes személyek nyújthatnak be online támogató nyilatkozatot;
b) az online megadott információkat biztonságosan gyűjtik és tárolják, többek között annak érdekében, hogy azokat ne lehessen módosítani vagy az adott polgári kezdeményezés megjelölt támogatásához képest más célra felhasználni, és hogy megvédjék a személyes adatokat a véletlen megsemmisüléstől vagy jogellenes megsemmisítéstől vagy véletlen elvesztéstől, megváltoztatástól, jogosulatlan nyilvánosságra hozataltól vagy hozzáféréstől
c) a rendszer a III. mellékletben meghatározott mintáknak megfelelő formátumú támogató nyilatkozatokat képes előállítani a tagállamok által a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzendő ellenőrzés céljából.
(5) A (4) bekezdés végrehajtása céljából a Bizottság 2012. január 1-jéig technikai előírásokat fogad el a 20. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően.
7. cikk  Az aláírók tagállamonkénti legalacsonyabb száma
(1) A polgári kezdeményezés aláíróinak legalább a tagállamok egynegyedéből kell származniuk.
(2) A javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételének időpontjában a tagállamok legalább egynegyedében az aláírók számának el kell érnie az I. mellékletben meghatározott legalacsonyabb számokat. E legalacsonyabb számoknak meg kell felelniük az Európai Parlament képviselői tagállamonként megválasztott száma 750-szeresének.
(3) Az Európai Parlament összetételében bekövetkező bármilyen változás tükrözése érdekében a Bizottság a 17. cikkel összhangban és a 18. és 19. cikkben foglalt feltételek mellett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal megfelelően kiigazítja az I. mellékletet.
(4) Az aláírót abból a tagállamból származónak kell tekinteni, amelyik az aláíró támogató nyilatkozatának a 8. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti ellenőrzéséért felelős.
8. cikk A támogató nyilatkozatok tagállami ellenőrzése és igazolása
(1) Azt követően, hogy a szervezők az 5. és 7. cikknek megfelelően papír- vagy elektronikus formátumban összegyűjtötték a szükséges támogató nyilatkozatokat, azokat ellenőrzés és igazolás céljából benyújtják a 15. cikkben meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóságoknak. E célból a szervezők az V. mellékletben meghatározott formanyomtatványt használják, és a papírformátumú, a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus formátumú és az online gyűjtési rendszer révén gyűjtött támogató nyilatkozatokat elkülönítik egymástól.
A szervezők a támogató nyilatkozatokat a megfelelő tagállamnak nyújtják be a következők szerint:
a) az aláíró lakóhelye vagy állampolgársága szerinti tagállamnak a III. melléklet C. részének 1. pontjában foglaltaknak megfelelően; vagy
b) a támogató nyilatkozatban feltüntetett személyi azonosító számot vagy személyi azonosító okmányt kibocsátó tagállamnak, a III. melléklet C. részének 2. pontjában foglaltaknak megfelelően.
(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban megfelelő ellenőrzéseknek vetik alá a benyújtott támogató nyilatkozatokat. Ennek alapján a VI. mellékletben meghatározott mintának megfelelő igazolást állítanak ki a szervezők számára, amelyben igazolják az adott tagállamból származó érvényes támogató nyilatkozatok számát.
A támogató nyilatkozatok ellenőrzéséhez nem szükséges az aláírások hitelesítése.
(3) A (2) bekezdésben említett igazolás kiállítása térítésmentes.
9. cikk  A polgári kezdeményezés benyújtása a Bizottsághoz
A 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott igazolás beszerzését követően, és az ebben a rendeletben meghatározott minden vonatkozó eljárás és feltétel teljesítése esetén a szervezők benyújthatják a polgári kezdeményezést a Bizottságnak, amelyhez csatolniuk kell a kezdeményezéshez kapott támogatásra és finanszírozásra vonatkozó információkat. Az információkat közzé kell tenni a nyilvántartásban.
A bármely forrásból származó támogatás és finanszírozás azon összegének, amelyen felül információt kell szolgáltatni, meg kell egyeznie az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló, 2003. november 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) foglalt összeggel.
E cikk alkalmazásában a szervezőknek a VII. mellékletben meghatározott formanyomtatványt kell használniuk, és azt kitöltve, a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott igazolások papír- vagy elektronikus formátumú másolataival együtt kell benyújtaniuk.
10. cikk  A polgári kezdeményezések Bizottság általi vizsgálatára vonatkozó eljárás
(1) A polgári kezdeményezés 9. cikknek megfelelő benyújtását követően a Bizottság:
a) haladéktalanul közzéteszi a polgári kezdeményezést a nyilvántartásban;
b) megfelelő szinten fogadja a szervezőket, és lehetővé teszi számukra a polgári kezdeményezéssel felvetett kérdések részletes ismertetését;
c) három hónapon belül közleményben foglalja össze a polgári kezdeményezésről alkotott jogi és politikai következtetéseit, az esetlegesen megtenni kívánt lépéseit, és ezek okait, illetve ha nem kíván lépéseket tenni, ennek okait.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett közleményről értesítést kapnak a szervezők, valamint az Európai Parlament és a Tanács, és azt közzé kell tenni.
11. cikk  Közmeghallgatás
Ha a 10. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feltételek teljesülnek, a 10. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított határidőn belül lehetőséget kell biztosítani a szervezők számára a polgári kezdeményezés közmeghallgatáson történő ismertetésére. A Bizottság és az Európai Parlament biztosítja, hogy a meghallgatást az Európai Parlamentben megtartsák, adott esetben az Unió többi, részt venni kívánó intézményével, szervével és hivatalával együtt, valamint, hogy a Bizottság megfelelő szinten legyen képviselve.
12. cikk A személyes adatok védelme
(1) A személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozása során a polgári kezdeményezés szervezői és a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai betartják a 95/46/EK irányelvet és az annak végrehajtása céljából elfogadott nemzeti rendelkezéseket.
(2) Adatfeldolgozási tevékenységeik céljából a polgári kezdeményezés szervezőit és a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságokat adatkezelőnek kell tekinteni a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében.
(3) A szervezők biztosítják, hogy az adott polgári kezdeményezéssel kapcsolatban gyűjtött személyes adatokat kizárólag az adott kezdeményezés támogatására használják, és legkésőbb egy hónappal a kezdeményezésnek a Bizottsághoz történt, a 9. cikknek megfelelő benyújtása után vagy – amennyiben utóbbi időpont a korábbi – legkésőbb 18 hónappal a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételének időpontját követően megsemmisítik az adott polgári kezdeményezéssel kapcsolatban összegyűjtött támogató nyilatkozatokat és azok másolatait.
(4) A hatáskörrel rendelkező hatóság a polgári kezdeményezéssel kapcsolatban kapott adatokat kizárólag a támogató nyilatkozatoknak a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelő ellenőrzéséhez használja fel, és legkésőbb egy hónappal a 8. cikkben említett igazolás kiállítását követően megsemmisíti valamennyi támogató nyilatkozatot és azok másolatait.
(5) Az adott polgári kezdeményezéssel kapcsolatban kapott támogató nyilatkozatok és azok másolatai a (3) és (4) bekezdésben meghatározott időtartamokon túl is megőrizhetők, amennyiben a javasolt polgári kezdeményezéssel kapcsolatos jogi vagy közigazgatási eljárásokhoz erre szükség van. A szervezőknek és a hatáskörrel rendelkező hatóságnak legkésőbb az említett eljárások jogerős határozattal való lezárását követő egy héten belül meg kell semmisíteniük valamennyi támogató nyilatkozatot és azok másolatait.
(6) A szervezők megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket tesznek a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, véletlen elvesztés, megváltoztatás, jogosulatlan nyilvánosságra hozatal vagy hozzáférés elleni védelme érdekében, különösen, ha a feldolgozás közben az adatokat hálózaton keresztül továbbítják, továbbá a feldolgozás minden más jogellenes formája ellen.
13. cikk Felelősség
A szervezők a polgári kezdeményezés szervezése során bármilyen okozott kárért az alkalmazandó nemzeti jog szerint felelnek.
14. cikk Szankciók
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szervezőkre megfelelő szankciók legyenek alkalmazandók e rendelet megsértése és különösen az alábbiak esetén:
a) a szervezők által tett hamis nyilatkozatok;
b) adatok csalárd felhasználása.
(2) Az (1) cikkben említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
15. cikk A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai
(1) A 6. cikk (3) bekezdésének végrehajtása céljából a tagállamok az említett bekezdésben meghatározott igazolás kiállításáért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságokat jelölnek ki.
(2) A 8. cikk (2) bekezdésének végrehajtása céljából minden tagállam kijelöl egy hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely felel a támogató nyilatkozatok ellenőrzésének összehangolásáért és az említett bekezdésben meghatározott igazolás kiállításáért.
(3) A tagállamok legkésőbb 2012. március 1-jéig továbbítják a Bizottságnak a hatáskörrel rendelkező hatóságok nevét és címét.
(4) A Bizottság közzéteszi a hatáskörrel rendelkező hatóságok listáját.
16. cikk A mellékletek módosítása
A Bizottság a 17. cikknek megfelelően és a 18. és 19. cikkben foglalt feltételek mellett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosíthatja e rendelet mellékleteit a rendelet vonatkozó rendelkezéseinek keretein belül.
17. cikk A felhatalmazás gyakorlása
(1) A 16. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört határozatlan időre a Bizottságra ruházzák.
(2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit a 18. és a 19. cikk határozza meg.
18. cikk  A felhatalmazás visszavonása
(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikkben említett felhatalmazást.
(2) A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt ésszerű határidőn belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni.
(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megállapított későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
19. cikk  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások
(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés napját követő kéthónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított időpontban hatályba lép.
Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a időtartam letelte előtt hatályba léphet.
(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen az (1) bekezdésben megjelölt időtartam alatt, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.
20. cikk  A bizottság
(1) A 6. cikk (5) bekezdésének végrehajtása céljából a Bizottságot egy bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikke rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
21. cikk  A tagállami rendelkezések bejelentése
Minden tagállam értesíti a Bizottságot az e rendelet végrehajtása céljából általa elfogadott konkrét rendelkezésekről.
A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.
22. cikk  Felülvizsgálat
2015. április 1-jéig, valamint azt követően háromévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.
23. cikk Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2012. április 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2011. február 16-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BUZEK
a Tanács részéről
az elnök
MARTONYI J.
(1)  HL C 44., 2011.2.11., 182 o.
(2)  HL C 267., 2010.10.1., 57. o.
(3)  Az Európai Parlament 2010. december 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. február 14-i határozata.
(4)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(5)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
(6)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(7)  HL C 323., 2010.11.30., 1. o.
(8)  HL L 13., 2000.1.19., 12. o.
(9)  HL L 297., 2003.11.15., 1. o.
I. MELLÉKLET
A TAGÁLLAMONKÉNTI ALÁÍRÓK LEGALACSONYABB SZÁMA
Belgium
16 500
Bulgária
12 750
Cseh Köztársaság
16 500
Dánia
9 750
Németország
74 250
Észtország
4 500
Írország
9 000
Görögország
16 500
Spanyolország
37 500
Franciaország
54 000
Olaszország
54 000
Ciprus
4 500
Lettország
6 000
Litvánia
9 000
Luxemburg
4 500
Magyarország
16 500
Málta
3 750
Hollandia
18 750
Ausztria
12 750
Lengyelország
37 500
Portugália
16 500
Románia
24 750
Szlovénia
5 250
Szlovákia
9 750
Finnország
9 750
Svédország
13 500
Egyesült Királyság
54 000
II. MELLÉKLET
A JAVASOLT POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK
A javasolt polgári kezdeményezés bizottsági nyilvántartásba vételéhez a következő információkat kell benyújtani:
1.
A javasolt polgári kezdeményezés címe, legfeljebb 100 karakter terjedelemben.
2.
A javasolt polgári kezdeményezés tárgya, legfeljebb 200 karakter terjedelemben.
3.
A Bizottságot javaslat beterjesztésére felhívó, javasolt polgári kezdeményezés céljainak leírása, legfeljebb 500 karakter terjedelemben.
4.
A Szerződések azon rendelkezései, amelyek a szervezők megítélése szerint a javasolt fellépésre vonatkoznak.
5.
A polgári bizottság hét tagjának teljes neve, postacíme, állampolgársága és születési ideje, feltüntetve különösen a képviselőnek és helyettesének a nevét, valamint e-mail címét (1).
6.
A javasolt polgári kezdeményezés támogatási és finanszírozási forrásai a nyilvántartásba vétel időpontjában (1).
A szervezők mellékletben bővebb információkat is megadhatnak a javasolt polgári kezdeményezés tárgyával, céljaival és hátterével kapcsolatban. Ha úgy kívánják, a beadványhoz jogszabálytervezetet is mellékelhetnek.
(1)  Adatvédelmi nyilatkozat: a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkével összhangban tájékoztatjuk az adatalanyokat, hogy e személyes adatokat a Bizottság a javasolt polgári kezdeményezés eljárásának céljából gyűjti össze. A Bizottság online nyilvántartásában kizárólag a szervezők nevét, a kapcsolattartók e-mail címét és a támogatással és finanszírozással kapcsolatos információkat bocsátják rendelkezésre a nyilvánosság számára. Az adatalanyoknak jogukban áll, hogy sajátos helyzetükkel összefüggő lényeges jogos érdekből tiltakozzanak személyes adataik közzététele ellen, valamint bármikor kérjék az adatok helyesbítését, illetve a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételétől számított kétéves időtartam letelte után a Bizottság online nyilvántartásából való törlését.
III. MELLÉKLET
Image
Image
Image
Image
C. RÉSZ
1.
Személyazonosító számot/személyazonosító okmány számát nem kérő tagállamok listája (támogató nyilatkozat formanyomtatványa, A. rész):
Tagállam
Azon aláírók, akiknek a támogató nyilatkozatát be kell nyújtani az érintett tagállamnak
Belgium
—
a Belgiumban lakóhellyel rendelkezők
—
az országon kívül lakóhellyel rendelkező belga állampolgárok, amennyiben tájékoztatták a nemzeti hatóságokat a lakóhelyükről
Dánia
—
a Dániában lakóhellyel rendelkezők
—
az országon kívül lakóhellyel rendelkező dán állampolgárok, amennyiben tájékoztatták a nemzeti hatóságokat a lakóhelyükről
Németország
—
a Németországban lakóhellyel rendelkezők
—
az országon kívül lakóhellyel rendelkező német állampolgárok, amennyiben tájékoztatták a nemzeti hatóságokat a lakóhelyükről
Észtország
—
az Észtországban lakóhellyel rendelkezők
—
az országon kívül lakóhellyel rendelkező észt állampolgárok
Írország
—
az Írországban lakóhellyel rendelkezők
Hollandia
—
a Hollandiában lakóhellyel rendelkezők
Szlovákia
—
a Szlovákiában lakóhellyel rendelkezők
—
az országon kívül lakóhellyel rendelkező szlovák állampolgárok
Finnország
—
a Finnországban lakóhellyel rendelkezők
—
az országon kívül lakóhellyel rendelkező finn állampolgárok
Egyesült Királyság
—
az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkezők
2.
Személyazonosító számot/személyazonosító okmány számát kérő tagállamok listája a támogató nyilatkozat formanyomtatványának B. részében megállapítottak szerint:

BULGÁRIA
—
Единен граждански номер (személyi szám)

CSEH KÖZTÁRSASÁG
—
Občanský průkaz (személyi igazolvány)
—
Cestovní pas (útlevél)

GÖRÖGORSZÁG
—
Δελτίο Αστυνομικής Ταυτότητας (személyi igazolvány)
—
Διαβατήριο (útlevél)
—
Βεβαίωση Εγγραφής Πολιτών Ε.Ε./Έγγραφο πιστοποίησης μόνιμης διαμονής πολίτη Ε.Ε. (tartózkodási engedély/állandó tartózkodási engedély)

SPANYOLORSZÁG
—
Documento Nacional de Identidad (személyi igazolvány)
—
Pasaporte (útlevél)

FRANCIAORSZÁG
—
Passeport (útlevél)
—
Carte nationale d'identité (személyi igazolvány)
—
Titre de séjour (tartózkodási engedély)
—
Permis de conduire (vezetői engedély)
—
Egyéb:
—
Carte d’identité de parlementaire avec photographie, délivrée par le président d’une assemblée parlementaire (parlamenti képviselőnek a parlamenti elnök által kiállított fényképes személyi igazolványa)
—
Carte d’identité d’élu local avec photographie, délivrée par le représentant de l’Etat (helyi képviselőnek a kormányképviselő által kiállított fényképes személyi igazolványa)
—
Carte du combattant de couleur chamois ou tricolore (drapp vagy háromszínű veterán katona igazolvány)
—
Carte d’invalidité civile ou militaire avec photographie (polgári vagy katonai fényképes rokkantigazolvány)
—
Carte d’identité de fonctionnaire de l’Etat avec photographie (állami tisztviselő fényképes személyi igazolványa)
—
Carte d’identité ou carte de circulation avec photographie, délivrée par les autorités militaires (katonai hatóságok által kiállított, fényképes személyi igazolvány vagy utazási okmány)
—
Permis de chasser avec photographie, délivré par le représentant de l’Etat (kormányképviselő által kiállított, fényképes vadászigazolvány)
—
Livret ou carnet de circulation, délivré par le préfet en application de la loi no 69-3 du 3 janvier 1969 (az 1969. január 3-i 69-3. törvény alapján a prefektus által kiállított utazási okmány)
—
Récépissé valant justification de l’identité, délivré en échange des pièces d’identité en cas de contrôle judiciaire, en application du neuvième alinéa (7o) de l’article 138 du code de procédure pénale (a személyazonosságot igazoló átvételi elismervény, amelyet a büntetőeljárásról szóló törvény 138. cikke 7. bekezdésének kilencedik albekezdése alkalmazásában, bírósági ellenőrzés esetén bevont személyi igazolvány helyett állítanak ki)
—
Attestation de dépôt d’une demande de carte nationale d’identité ou de passeport, délivrée depuis moins de trois mois par une commune et comportant une photographie d’identité du demandeur authentifiée par un cachet de la commune (a személyi igazolvány vagy útlevél iránti kérelem benyújtását igazoló, három hónapnál nem régebbi fényképes okmány, amelyet a települési önkormányzati hivatal állít ki, és a tulajdonos fényképét az önkormányzat pecsétje hitelesíti)

OLASZORSZÁG
—
Passaporto (útlevél), inclusa l'indicazione dell'autoritá di rilascio (a kiállító hatóság feltüntetésével)
—
Carta de identità (személyi igazolvány), inclusa l'indicazione dell'autorità di rilascio (a kiállító hatóság feltüntetésével)

CIPRUS
—
Δελτίο Ταυτότητας (állampolgár vagy Cipruson lakóhellyel rendelkező személy személyi igazolványa)
—
Διαβατήριο (útlevél)

LETTORSZÁG
—
Personas kods (személyi azonosító szám)

LITVÁNIA
—
Asmens kodas (személyi szám)

LUXEMBURG
—
Numéro d’identification national (numéro inscrit sur la carte d’identification de la Sécurité sociale)/nemzeti azonosító szám (a társadalombiztosítási azonosító igazolványban szereplő szám)

MAGYARORSZÁG
—
Személyazonosító igazolvány
—
Útlevél
—
Személyi azonosító szám (személyi szám)

MÁLTA
—
Személyi igazolvány

AUSZTRIA
—
Reisepass (útlevél)
—
Personalausweis (személyi igazolvány)

LENGYELORSZÁG
—
Numer ewidencyjny PESEL (PESEL azonosító szám)

PORTUGÁLIA
—
Bilhete de identidade (személyi igazolvány)
—
Passaporte (útlevél)
—
Cartão de Cidadão (állampolgári igazolvány)

ROMÁNIA
—
carte de identitate (személyi igazolvány)
—
pasaport (útlevél)
—
certificat de inregistrare (nyilvántartásba vételi igazolás)
—
cartea de rezidenta permanenta pentru cetatenii UE (uniós polgárok számára kiállított állandó tartózkodási engedély)
—
Cod Numeric Personal (személyi azonosító szám)

SZLOVÉNIA
—
Osebna izkaznica (személyi igazolvány)
—
Potni list (útlevél)

SVÉDORSZÁG
—
Personnummer (személyi azonosító szám) a személyi igazolványban
—
Personnummer (személyi azonosító szám) az útlevélben
IV. MELLÉKLET
IGAZOLÁS AZ ONLINE GYŰJTÉSI RENDSZERNEK A POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL SZÓLÓ, 2011. FEBRUÁR 16-I 211/2011/EU EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETNEK VALÓ MEGFELELÉSÉRŐL
A … (a hatáskörrel rendelkező hatóság neve), (…(tagállam neve)), igazolja, hogy a …. -t (a javasolt polgári kezdeményezés címe) támogató nyilatkozatok elektronikus gyűjtésére használt online gyűjtési rendszer …(honlap címe) megfelel a 211/2011/EU rendelet vonatkozó előírásainak.
Dátum, aláírás és a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalos bélyegzője:
V. MELLÉKLET
A TÁMOGATÓ NYILATKOZATOK TAGÁLLAMI HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGOKHOZ TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁRA SZOLGÁLÓ NYOMTATVÁNY
1.
A kapcsolattartók teljes neve, postacíme és e-mail címe:
2.
A javasolt polgári kezdeményezés címe:
3.
Bizottsági nyilvántartási szám:
4.
A nyilvántartásba vétel időpontja:
5.
A (tagállam neve)-ból származó aláírók száma:
6.
Mellékletek:
(Mellékelje az aláíróktól származó valamennyi, az érintett tagállam által ellenőrizendő támogató nyilatkozatot.
Szükség esetén mellékelje az online gyűjtési rendszereknek a polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16-i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelőségét tanúsító igazolás(oka)t.)
7.
Dátum és a kapcsolattartók aláírása:
VI. MELLÉKLET
IGAZOLÁS A […] (TAGÁLLAM NEVE) VONATKOZÁSÁBAN ÖSSZEGYŰJTÖTT ÉRVÉNYES TÁMOGATÓ NYILATKOZATOK SZÁMÁRÓL
A … (a hatáskörrel rendelkező hatóság neve) (… (tagállam neve)) a polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16-i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke által előírt szükséges ellenőrzések végrehajtását követően igazolja, hogy a(z) … számon nyilvántartásba vett javasolt polgári kezdeményezést támogató nyilatkozatok közül az említett rendelet rendelkezései szerint … számú érvényes.
Dátum, aláírás és a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalos bélyegzője:
VII. MELLÉKLET
A POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS BIZOTTSÁGHOZ TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁRA SZOLGÁLÓ NYOMTATVÁNY
1.
A polgári kezdeményezés címe:
2.
Bizottsági nyilvántartási szám:
3.
A nyilvántartásba vétel időpontja:
4.
Az összegyűjtött érvényes támogató nyilatkozatok száma: (legalább egymillió)
5.
Az igazolt aláírók száma tagállamonként:

BE
BG
CZ
DK
DE
EE
IE
EL
ES
FR
IT
CY
LV
LT
LU
Aláírók száma
















HU
MT
NL
AT
PL
PT
RO
SI
SK
FI
SE
UK
ÖSSZESEN
Aláírók száma













6.
A kapcsolattartók teljes neve, postacíme és e-mail címe (1):
7.
Tüntesse fel a kezdeményezés valamennyi támogatási és finanszírozási forrását, beleértve a benyújtás időpontjában rendelkezésre álló pénzügyi támogatás összegét is (1):
8.
Kijelentjük, hogy a fent megadott információk a valóságnak megfelelnek.
Dátum és a kapcsolattartók aláírása:
9.
Mellékletek:
(Mellékelje valamennyi igazolást)
(1)  Adatvédelmi nyilatkozat: A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkével összhangban tájékoztatjuk az adatalanyokat, hogy e személyes adatokat a Bizottság a javasolt polgári kezdeményezés eljárásának céljából gyűjti össze. A Bizottság online nyilvántartásában kizárólag a szervezők nevét, a kapcsolattartók e-mail címét és a támogatással és finanszírozással kapcsolatos információkat bocsátják rendelkezésre a nyilvánosság számára. Az adatalanyoknak jogukban áll, hogy sajátos helyzetükkel összefüggő lényeges jogos érdekből tiltakozzanak személyes adataik közzététele ellen, valamint bármikor kérjék az adatok helyesbítését, illetve a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételétől számított kétéves időszak letelte után az online nyilvántartásból való törlését.
Bejegyezte: dátum: