2015. december 28., hétfő

A tűzszünet ellenére folytatódnak a harcok Ukrajnában

2015-12-27 
Továbbra sem szűnnek a harcok Kelet-Ukrajnában a héten meghirdetett "újévi" tűzszünet ellenére. Az elmúlt nap alatt egy katona vesztette életét és három sebesült meg az Oroszország által támogatott szakadárok támadásai következtében - mondta vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője.
A katonákon kívül civil áldozata is van a szakadár tüzérségi támadásoknak a hét végén: az ukrán belügyminisztérium Donyeck megyei részlegének közlése szerint egy idős nő vesztette életét, amikor egy akna közvetlenül a házába csapódott be a részben szakadár, részben kijevi ellenőrzés alatt lévő, Donyecktől 80 kilométerre északra fekvő Zajceve faluban.
Nem kizárt, hogy több civil áldozata is volt a települést ért támadásoknak.
A kijevi hadműveleti parancsnokság szokásos reggeli közleménye szerint az elmúlt napban 66-szor sértették meg a tűzszünetet a szakadárok. Zajcevét többször is tűz alá vették 82 milliméter kaliberű aknavetőkkel, gránát- és rakétavetőkkel, harckocsikkal és egyéb, páncélozott harcjárművekre szerelt tüzérségi fegyverekkel. A Donyeck melletti Marjinkánál lévő ukrán állás ellen öt célzott támadást intéztek gránátvetőkkel és kézi fegyverekkel.
A parancsnokság szerint a katonák kénytelenek voltak viszonozni a tüzet az "engedélyezett fegyverzettel" célzottan az ellenséges lőállásokra.
Számos provokációs célú támadást hajtottak végre a szakadárok a donyecki repülőtér, és a megyeközponttól mintegy 50 kilométerre északra fekvő, szakadár ellenőrzésű Horlivka térségében. A megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros, Mariupol térségében az orosz katonákból, zsoldosokból és Moszkva-barát helybeliekből álló "hibrid" fegyveres csapatok a néhány napja általuk megszállt Kominternove faluból lőtték akna- és rakétavetőkkel a katonák Talakivka településnél lévő állását.
Közben a Donyeck megyei szakadárok azzal vádolják az ukrán fegyveres erőket hogy ők lőtték Zajcevét, valamint a megyeközpontnak a repülőtérhez közeli részét. Eduard Baszurin, a szakadár Donyecki Népköztársaság "védelmi minisztériumának" szóvivője vasárnap azt állította, hogy
az ukrán fegyveres erők oldalán lévő mesterlövészek lőttek rájuk és EBESZ-megfigyelőkre Kominternove faluban.
Arról nem beszélt, hogy bárki is megsérült volna. 
A Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport kedden állapodott meg Minszkben a szakadárokkal arról, hogy december 23-án nulla órától újabb, "feltétel nélküli és teljes" tűzszünet lép életbe Kelet-Ukrajnában, amely a tervek szerint január közepéig tart. Ezt a Kijevet képviselő Leonyid Kucsma volt ukrán elnök sajtótitkára adta hírül a Facebook-on. Szerdán a szakadár Donyecki Népköztársaság "védelmi minisztériuma" megerősítette a fegyvernyugvásról szóló egyezség létrejöttét, és közölte, hogy készek tartani magukat hozzá.
atv.hu / MTI

Megalázták, börtönbe vetették, de nem tudták megtörni

2015-12-27  Dési András
Kislányok tíz-tizenegy éves fejjel másról álmodoznak, ő viszont arról, hogy belép a hadseregbe. Ha az 1947-ben politikai gyilkosság áldozatául esett apja került szóba, a környezetében mindenki csak Bogyoke-ként, azaz Tábornokként emlegette. – Úgy gondoltam, hogy katonaként szolgálhatom a legjobban a hazámat. Ahogy azt az apám is tette – mondta egy interjúban Aung Szan Szú Csí.
Ő az a Nobel-békedíjas mianmari (burmai) ellenzéki vezető, akit a demokráciáért, az emberi jogokért folytatott erőszakmentes politikai küzdelme kapcsán olyan nagy elődökkel emlegetnek együtt, mint Mahátma Gan­dhi vagy Martin Luther King. A burmai függetlenség atyja, Aung Szan tábornok lánya mindig elutasította a fegyveres harcot. Kitartott, nem tudták megtörni. Pedig a délkelet-ázsiai országot az 1962-es puccs óta uraló katonai junta megalázta, hosszú ­házi őrizetbe kényszerítette, börtönbe vetette.
Da Szúnak, azaz Szú asszonynak két fegyvere van: a mettá (szerető jóság) és a tisszá (igazság).
Bár sokan vitatják, hogy a politikába helyes-e spirituális fogalmakat bevonni, a Ladyként emlegetett aktivista hisz a vezérlőelvében. Szerinte a szeretet és az igazság nagyobb erővel hat az emberekre, mint bármiféle korlátozás vagy kényszer. S bár láthatóan elégedetten mosolygott, amikor pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) a november 8-i választáson – abszolút többséget szerezve – hatalmas győzelmet aratott a junta által támogatott Burmai ­Szocialista Programpárt (USDP) felett, nem kiáltott bosszút. Csak annyit mondott: az ellenzék és a hadsereg képes együttműködni az ország érdekében. Mert a választási győzelem csak egy lépés a rendszerváltás ­felé vezető hosszú úton.
„Támadni fognak és gyalázni, de te tarts ki!” Ha a befektetésed dukha (szenvedés), nyereséged a szukha (üdvösség) lesz – egy 91 éves buddhista szerzetes adta neki ezt a tanácsot. A bölcs ugyanezt mondta Aung Szan tábornoknak is, aki jó pár évtizeddel korábban megfordult ebben a kolostorban.

Axel Schmidt / Reuters


Szú Csí sosem készült politikai pályára. 1945. június 19-én született Rangunban. Miután apja merénylet ­áldozata lett, két bátyjával együtt édesanyjuk nevelte őket. Amikor 1960-ban indiai nagykövetté nevezték ki, Újdelhibe költöztek. Szú Csí itt járt középiskolába, egyetemre. Politikatudományt végzett, 1964-ben Oxfordba ment, a politológia mellett filozófiából és közgazdaságtanból diplomázott. Oxfordban nem sokat bulizott, kifejezetten szűzies életet élt. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Michael Aris brit tibetológussal. Az esküvőjük után egy évvel, 1972-ben megszületett első fiúgyermekük, Alexander, 1977-ben a második, Kim. Szú Csí családanyaként és egyetemi oktatóként élte az életét. Burma – a junta által bevezetett elnevezés szerint Mianmar – messze volt.
1988 nyarán Mianmar politikai értelemben is forrongott. A diákok álltak a diktatúra elleni tiltakozás élére. Augusztus 8-án megalakították a dátum nyomán 8888-asnak hívott mozgalmukat. Egymást követték az utcai tiltakozások, ezeket a rezsim erőszakkal próbálta letörni. Augusztus végén félmilliós demonstráción követeltek demokratikus kormányt. Szú Csí eredetileg beteg anyját ment haza ápolni, és egy ribillió kellős közepén találta magát. Az ellenzék pedig őt kérte fel, hogy álljon az élükre: legyen a tábornokuk, vezesse őket. Hiszen az ő apja volt a második világháború alatt a japán megszállók ellen vívott küzdelem hőse, a brit gyarmattartókkal a függetlenséget tárgyalás útján elérő vezető. A kiszemelt igent mondott. Szeptemberben megalakították az NLD-t. A friss pártelnök pedig csak később szembesült vele, hogy mire adta a fejét.
Először 1989 júliusában helyezték házi őrizetbe. Majd miután az 1990. májusi választáson az NLD mind a voksok, mind a képviselői helyek számát tekintve többséget szerzett, a tábornokok léptek. Érvénytelenítették az eredményeket, Szú Csít megint házi őrizetbe helyezték – a magát szocialistának valló junta által elrendelt statárium értelmében bárkit sújthattak ilyen elzárással. Börtöne a családi ingatlan lett az Inya tó partján, ahol a szülei is éltek.
– A tábornokok meglepődtek, mert apám miatt tiszteltem a hadsereget. Apám miatt ők is tiszteltek engem, velem „visszafogottan” bántak. Az NLD más aktivistáit viszont kegyetlenül megkínozták, sokan az életükkel fizettek – idézte fel egy interjúban.
A „tisztelet” ellenére a Ladyt többször megtámadták, 2003-ban az északi országrészben, Dipejinben sofőrje padlógázzal menekítette el a felbérelt csőcselék elől. A konvoj többi autója nem tudott kitörni a csapdából, kíséretéből többeket meglincseltek.
A junta leginkább az országhatáron túl szerette volna tudni Da Szút, ő azonban nem engedett. A generálisok mindent bevetettek, Michael Aris 1989–1995 között mindössze ötször látogathatta meg a feleségét. Amikor a tudósnál rákos daganatot ­diagnosztizáltak, az egyenruhások ismét győzködni kezdték a Ladyt. Mondták neki, menjen Angliába ápolni a férjét. Nem, engedjék a férjét hozzá. Azt nem lehet, szólt a válasz, Mianmarban egy súlyos rákos beteget nem tudnak megfelelően kezelni. Aztán esküdöztek, hogy bármikor visszatérhet, Szú Csí nem hitt nekik. Maradt az Inya tó partján.
– Nagyon sajnálom, hogy nem voltam eleget a családommal. Persze hogy jobb lett volna a családommal lenni, de nekem választanom kellett. S a népemet választottam – vallotta meg. Különösen idősebb fia, Alexander vette zokon, hogy az édesanyjuk faképnél hagyta őket. A fiúk apja azonban ­elfogadta a döntést. Michael Aris 1999-ben bekövetkezett haláláig támogatta a feleségét, jelentős szerepet játszott abban, hogy Szú Csí 1991-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Amit a Mianmarban bálványozott ­házi őrizetes helyett két fia vett át. Huszonegy évvel később viszont már a kitüntetett is ott lehetett Oslóban. Miután 2012 áprilisában parlamenti képviselői helyet szerzett, szabadon és feltételek nélkül utazhatott külföldre. A Nobel-békedíj átvételekor Szú Csí azt mondta: kezdi érezni, hogy visszatért a való világba. A házi őrizetben sokszor azt gondolta, egy másik dimenzióban tölti a napjait.
Légies jelenség, olyan, mintha a föld felett járna – mondta róla Michelle Yeoh, aki Szú Csít alakította Luc Besson filmjében, a 2011-ben forgatott The Ladyben. A malajziai születésű színésznővel egyetért Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azonban azt is hozzáteszi: Szú Csí józan, a földön járó személyiség. Ízig-vérig reálpolitikus. Oxfordi angolt beszél, de szót ért a legegyszerűbb emberekel is. A rendkívül karizmatikusnak mondott asszonnyal Németh háromszor ­találkozott: a fideszes politikus volt a vendéglátója, amikor az NLD vezetője 2013. szeptemberi európai körútja során Magyarországra is ellátogatott. – A törékeny testben fantasztikus lélek lakozik. A sugárzó, elbűvölő megjelenés mély filozófiai megfontoltsággal társul. A humora mellett a buddhista életfelfogás és életvitel is jelentős szerepet játszott abban, hogy nem tört meg a házi őrizetben, kitartott – idézte fel benyomásait lapunknak a volt külügyi államtitkár.
Névjegy
Aung Szan Szú Csí
1945-ben született Rangunban. A burmai függetlenség „atyjának”, Aung Szan tábornoknak a legkisebb gyermeke. Újdelhiben és Oxfordban tanult, majd tanított. 1988-ban tért vissza szülőhazájába, ahol bekapcsolódott a katonai juntával szembeni ellenzéki mozgalomba. A Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt alapítója és vezetője. Másfél évtizedet töltött házi őrietben. Az erőszakmentes ellenállásáért és az ­emberi jogokért való kiállásáért számos elismerést, a többi között Nobel-békedíjat kapott. Az NLD a vezetésével a 2015. novemberi parlamenti választáson abszolút többséget szerzett. Két felnőtt fia van.
My way is the highway. Az én utam a főút, azon kell menni előre. A Lady gyakran idézett mondása ez. Bírálói általában azt vetik a szemére, hogy nem tűr ellentmondást. Az NLD-t is magára szabta. A mianmari ellenzékben azonban megjelentek a fia­talabb generációk képviselői, akik másként látnak bizonyos dolgokat. Szú Csí a 2015. ­novemberi választási győzelem óta már nem is az NLD vezetőjének tekinti magát, hanem az ország – mindenki felett álló – első emberének. Államfő nem lehet belőle, miután a junta az ő személyére „szabta” az alkotmányt. Olyan burmait nem lehet elnöknek választani, akinek közvetlen családtagjai külföldi állampolgárok. A két Aris fiú történetesen brit alattvaló.
A házi őrizetben sokat olvasott, gyerekkori kedvencét, Sherlock Holmes kalandjait vagy Maigret felügyelő történeteit. Zongorázott, s azon gondolkodott, ha zeneszerző lenne, még több emberhez tudna eljutni. Mindig választékosan öltözködik, a hagyományos burmai viselet elemeit komponálja ­bele az öltözékébe. Virágmániás, a hajába gyakran tűz belőle, és híveitől is sok virágot kap. Édesanyja rendszerint azt mondta: az ember tudás nélkül olyan, mint a virág illat nélkül. A Lady az illatos virágokat szereti.

Gettók alakultak ki, de erről nem illik beszélni

2015-12-27 
„A multikulti halott, ez az elképzelés teljes mértékben megbukott." „A multikulti párhuzamos társadalmakhoz vezet, ezért a multikulti önámítás." A két mondat ugyanattól a személytől származik. Angela Merkel német kancellártól, a CDU elnökétől.
Az első 2010 októberében a CDU ifjúsági szervezete, a Junge Union potsdami kongresszusán hangzott el. A másik 2015 decemberében, a kereszténydemokrata párt karlsruhei kongresszusán.
Öt év alatt sok minden változott Európa vezető politikai és gazdasági hatalmában. A menekültválság csak egy része e változásoknak. Sokkal jelentősebb a szociokulturális paradigmaváltás. Ma már minden migránstól azt várják el, hogy német legyen. Fogadja el a német alaptörvényben rögzített értékeket, tanuljon meg németül, igyekezzen minél jobban beilleszkedni a német társadalomba.
Sokáig éppen ennek ellenkezőjét akarták elérni. Németnek azt tartották, akinek német vér folyt az ereiben, német szülők gyermekeként jött a napvilágra. A változás valahol az ezredfordulón következett be, amikor a német politika, beleértve a CDU jelentős részét, elfogadta, hogy Németország bevándorlási célország. Egyben sokszínű, sok kultúrát egyesítő ország. Németországban, ahogy Nyugat-Európa jelentős részében a multikulturális társadalmat hosszú évtizedeken át a tolerancia egyfajta formájának tekintették.
Az NSZK etnikai színesedése az 1950-es években kezdődött. Az első vendégmunkás-szerződéseket a bonni kormány Olaszországgal kötötte 1955-ben, ezt követték a hasonló megállapodások Görögországgal, Spanyolországgal, Jugoszláviával, Marokkóval, Tunéziával. A legfontosabb egyezményt 1961 októberében írták alá Ankarában, amely megnyitotta a lehetőséget a nyugatnémet ipar előtt, hogy Törökországból toborozzon olcsó munkaerőt. Akkoriban, a nyugatnémet gazdasági csoda, a Wirtschaftswunder idején az NSZK-ban kevesebb mint kétezer török élt. Közel hat évtizeddel később számuk meghaladja a 2,5 milliót.
A vendégmunkásokról (Gastarbeiter) – már csak az elnevezésük miatt is – azt gondolták, hogy pár év múlva hazamennek. De nem mentek, hanem feleséget, rokonokat hoztak. Családot alapítottak. A németek tolerálták az idegeneket, mert szükség volt rájuk. A munkájukra. Németország azonban nem Amerika, itt az olvasztótégely nem igazán működött. Az idegenek többsége, beleértve a Németországban született és nevelkedett generációkat, sosem érezhette magát otthon.
Bár beszéltek németül, a vendégmunkás-leszármazottak közül sokan nem is akartak németek lenni. Németországban nem nagyon illik erről beszélni, de gettók alakultak ki. Olyan kerületek, városrészek, ahol főleg „migrációs hátterű" emberek élnek. Ahol magas az iskolából korán kieső-kimaradó gyermekek száma, gyakori a bűnözés és a munkanélküliség. S ahol még érvényesülnek olyan ősi szokások, mint a szülők által szervezett kényszerházasság. E körzetek hasonlítanak a problémás francia külvárosokra, a banlieu-kre. Németországban azonban könnyebb felszállni a felemelkedést biztosító társadalmi liftre – a francia társadalomban az osztálykülönbségeket sokkal nehezebb legyőzni. Viszont Franciaországban mindenkit franciának tekintenek, ha ott született és nevelkedett. A meghatározó kultúra a francia, függetlenül attól, hogy kinek milyenek a gyökerei.
Mindezzel együtt Németország sokat változott az elmúlt jó két évtizedben. A közéletben mindenütt ott vannak az első vagy már második generációs vendégmunkás- vagy bevándorlócsaládokból származó személyiségek. Elég végignézni a 2010-ben világbajnoki címet nyert labdarúgó-válogatotton, legalább olyan sokszínű, mint az 1998-ban hasonló dicsőséget elért francia nemzeti csapat. A német tévében, a filmeken, a politikában mindenütt látni török, délszláv, fekete-afrikai vagy éppen vietnami származású szereplőket.
Németországban nem 2015-ben kezdődött a vita a migrációról és annak hatásairól. Merkel a multikultit mint párhuzamosságot akarja felszámolni. Az utóbbi eddig is komoly problémát okozott, egymillió érkezővel csak hatványozódnak a konfliktusok. A berlini kormánypolitika azt várja el a többségükben muszlim bevándorlóktól, hogy elkülönülés helyett legyenek németek és európaiak. Támogatásra csak akkor számíthatnak, ha integrálódnak.
A német társadalom jelentős része viszont vendégnek sem akarja el/befogadni a menekülteket, nemhogy németté és európaivá integrálni őket. S a menekültek sem akarnak németek és európaiak lenni. Ők mindössze jobb életben reménykednek, amire csak keveseknek nyílik esélyük. A többség csalódni fog, de maradni akar. Mert Európában, a peremen vegetálni még mindig élhetőbb életet jelent. Németországban nem nagyon illik erről beszélni, de gettók alakultak ki. Olyan kerületek, városrészek, ahol főleg „migrációs hátterű" emberek élnek.

Izraelben kötelező lesz bejelenteni a civil szervezetek külföldi kormányzati finanszírozását

2015.12.27 MTI
Az izraeli kormány a kneszet elé terjeszti a civil szervezetek külföldi finanszírozásának bejelentési kötelezettségéről szóló törvénytervezetet.
Az izraeli kormány törvénykezési bizottsága egyhangúlag hagyta jóvá a nem kormányzati szervezetek külföldi finanszírozásának bejelentéséről szóló törvényjavaslatot. 
A költségvetésük több mint felét külföldi hivatalos kormányzati intézmények által biztosított pénzforrásokból fedező civil szervezeteknek a javaslat szerint ezentúl hirdetéseikben és jelentéseikben is jelezniük kell külföldi pénzügyi támogatottságukat, és munkatársaiknak a lobbistákhoz hasonlóan azonosító jelvényt kell hordaniuk, ha a törvényhozás ülésein részt vesznek, ellenkező esetben huszonkilenc ezer sékeles (majdnem kétmillió forintos) bírságot róhatnak ki rájuk - írta a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. 
A tervezet sorsa a kneszetben bizonytalan, mivel a kormánykoalíciónak mindössze kétfős a többsége, és van olyan, a koalícióhoz tartozó honatya is, aki már jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja a javaslatot. 
Az új szabályozást az Európai Unió, valamint több európai kormány is ellenzi. Lars Faaborg-Andersen, az EU Izraelben akkreditált nagykövete is élesen bírálta a törvénykezdeményezési javaslatot Ajelet Saked igazságügy-miniszterrel tartott találkozóján. 
"A tervezetnek kifejezetten az a célja, hogy nehézséget okozzon a kormányzati politikával szemben kritikus szervezeteknek. Negatív hatással lesz Izrael, mint nyitott és demokratikus társadalom arculatára"- mondta a dán diplomata. 
A helyi szakértők kiemelik, hogy az új törvény elfogadása esetén szinte kizárólag a baloldali szervezeteket sújtaná, mert azok elsősorban külföldi kormányok támogatását élvezik, míg a jobboldali civil szervezeteket külföldi magánemberek pénzügyi segítségével működtetik, amire a szabályozás nem vonatkozik. 
A javaslat előterjesztői szerint a civil szervezeteket azért finanszírozzák a külföldi, főleg európai kormányzatok, hogy ezáltal beleszóljanak Izrael belügyeibe és az emberi jogok hangoztatása ürügyén idegen érdekeket képviselnek. 
"A külföldi kormányok pénzzel történő felháborító beavatkozása Izrael belügyeibe egy széles körben elterjedt példátlan jelenség, amely sérti a demokratikus országok közti normákat és szabályokat"- állította a törvényt beterjesztő Saked. 
"A civil szervezeteknek nyújtott külföldi pénzügyi támogatás destabilizálja Izrael állam szuverenitását és megkérdőjelezi a köz által megválasztott kormány hatalmát"- fejtegette az igazságügy-miniszter. 
Jichák Hercog, a parlamenti ellenzék és a szociáldemokrata Munkapárt vezetője a Facebookra feltett üzenetében rossznak nevezte a törvényjavaslatot, amely a kormány ellenzékét próbálja elhallgattatni, ellentmond a szólásszabadságnak és amelynek oka szerinte az, hogy a miniszterelnök és a kormány fél az ellenvéleményektől.

2015. december 27., vasárnap

Röhögteti Romániát – Szőnyegre hívták az Európai Bizottságot

2015.12.27. 
A belga Politico című lap megszellőztette, hogy Corina Creţu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa (azaz európai miniszter) tizenkilenc fős stábjából egy év alatt nyolcan távoztak az irodájában levő káosz, illetve Creţu lustasága miatt. Az üggyel már főnökei is foglalkoznak.
Ígérete szerint jövő év január 14-én, az Európai Parlament költségvetési bizottsága előtt reagál majd az Európai Bizottság főtitkára a Creţu botrányos tevékenységével kapcsolatos sajtóértesülésekre. Erről az Európai Bizottság egyik szóvivője tájékoztatott kedden, az EP költségvetési bizottsági elnökének felszólítására válaszolva. Ingeborg Grassle arra kérte korábban levélben Alexander Italiane főtitkárt, adjon magyarázatot a román biztos kirívó munkastílusáról írt leleplező anyagra, amely egy tekintélyes portálon jelent meg tíz napja.
Az EU-biztosok közül Creţu a legtöbbet hiányzók között szerepel, a bizottság heti üléseinek negyedét kihagyta, mivel hétfőn, csütörtökön és pénteken nem dolgozott. Rendszeresen dohányzott az irodájában, annak ellenére, hogy ezt szigorúan tiltják a brüsszeli szabályok. Amikor stábtagjai erre figyelmeztették, annyit mondott: Romániában egy miniszter azt tesz, amit akar. 
Székely Hírmondó

„Igazságot Beke Istvánnak!” – Tiltakozó megmozdulás Marosvásárhelyen Petőfi szobránál

2015.12.27. |
Vasárnap kora délután a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete tiltakozó megmozdulást szervezett Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobra előtt. 
A rendezvényen mintegy 30-an vettek részt. A demonstrációt annak kapcsán is szervezték, hogy ma egy hete a Bukaresti Táblabíróság harminc nappal, január 29-ig meghosszabbította Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi elnökének előzetes letartóztatását. Bekét december elsején vette őrizetbe a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT), amely szerint a férfi házi készítésű pokolgépet akart felrobbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
Szabó Nándor, a HVIM marosvásárhelyi szervezetének képviselője és Szűcs Péter, az EMI országos alelnöke tiltakozásukat fejezték ki, amiért szerintük „kitalált vádak” alapján helyezték vád alá Beke Istvánt, ugyanakkor nem biztosítanak neki megfelelő jogvédelmet. Továbbá hangot adtak annak is, hogy „Romániában még mindig másodrangú polgároknak tekintenek, nem adják meg jogainkat, nem használhatjuk zavartalanul anyanyelvünket, nemzeti szimbólumainkat, és koholt vádak alapján indítanak eljárást nemcsak Beke István, hanem mások ellen is, csak azért, hogy szítsák az etnikai ellentéteket. Olyan országban élünk, ahol a hatóságok kényük-kedvük szerint hurcolnak meg embereket nemzeti hovatartozásuk miatt. A háttérben a kommunizmusból ismert szekuritáté utódai állnak” – mondta többek között az EMI alelnöke. 
A Petőfi-szobor előtt a magyar és a székely zászló mellett az „Igazságot Beke Istvánnak!” felirat is látható volt, majd az összejövetel végén a jelenlevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt. 
Vajda György e-nepujsag.ro

Jó kívánság !

2015. december 26., szombat

LÉGICSAPÁSBAN MEGHALT AZ ISZLÁM HADSEREG VEZETŐJE

MTI – WINDISCH JUDIT - 2015. DECEMBER 25. 
Szíriában sok egymás ellen harcoló alakulat van, az Iszlám Hadsereg az egyik legerősebb felkelőcsoport.
Egy Damaszkusz környéki légicsapásban életét vesztette az egyik legerősebb szíriai felkelőcsoport, az Iszlám Hadsereg vezetője, Zahrán Allús - jelentette pénteken a közel-keleti média és aktivisták. A felkelővezérre és az Iszlám Hadsereg számos más tagjára Damaszkusz egyik elővárosában csaptak le, ahol épp lázadó csoportok vezetőinek egy nagyobb találkozóján vettek részt.
A beszámolók szerint a lázadó csoportok találkozójára orosz harci gépek mértek csapást, a térségben ma összesen 13 támadást hajtottak végre.

Ferenc pápa: minden megváltozik Jézus születésével

2015.12.25. 
2015. december 24-én. MTI/EPA Fotó Szentmise a Vatikánban, 

Jézus születése józanságra és egyszerűségre int. Az embereket uraló közöny kultúrája nem ritkán kegyetlen, pedig a világnak könyörületre, irgalomra, együttérzésre és részvétre van szüksége – emelte ki karácsonyi homíliájában Ferenc pápa. A Szent Péter-bazilikában többségében külföldi hívők hallgatták az egyházfőt. A mise elején népviseletbe öltözött gyerekek helyeztek el virágokat az oltárnál a pápalátogatások alkalmával érintett országok – a többi között Belgium, Kenya, Uganda, a Fülöp-szigetek, Sri Lanka, valamint Mexikó – képviseletében. Utóbbiba Ferenc pápa februárban utazik.
Alázatra és irgalmasságra szólította fel a fogyasztás, önimádat és a mások iránti közöny uralta kortárs társadalmakat Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában csütörtök este bemutatott szentmisén az irgalmasság rendkívüli szentévének szentestéjén. A betlehemi gyermek világra jöveteléről szóló homíliájában Ferenc pápa úgy fogalmazott, Jézus születésével „minden megváltozik": elmúlik minden kétség, szomorúság, félelem és ijedtség. Az egyházfő arra emlékeztetett, hogy a gyermek Jézus a „világ szegénységében" egy istállóban, jászolban született meg, mivel „neki és családjának nem jutott hely szállodában".
A kortárs társadalmakat tekintve Ferenc pápa kijelentette: „a fogyasztástól, élvezetektől, bőségtől, luxustól, sekélyességtől és önimádattól gyakran megrészegült társadalmakban Jézus születése józan, vagyis egyszerű, kiegyensúlyozott, következetes magatartásra int, amely képes meglátni a lényeget". Hozzátette: az embereket uraló közöny kultúrája „nem ritkán kegyetlen", pedig a világnak könyörületre, irgalomra, együttérzésre és részvétre van szüksége. Az egyházfő hangsúlyozta, hogy a társadalom „szigorú a bűnössel, de gyenge a bűnnel szemben". Elemzők szerint Ferenc pápa ezzel a börtönökben raboskodók körülményeinek javítására utalt, amelyet a január elsejei béke világnapjára írt és korábban közölt üzenetében szorgalmazott általános amnesztia mellett a halálbüntetés végleges eltörlésével együtt.
Ferenc pápa mellett bíborosok, püspökök és papok koncelebrálták az egyházfővel a karácsonyi vigília szertartását többek között Pietro Parolin jelenlegi és Tarcisio Bertone volt szentszéki államtitkár. A mise elején népviseletbe öltözött gyerekek helyeztek el virágokat a gyermek Jézusnak az oltárnál lévő szobrához az egyházfő látogatásai során érintett országok – Olaszország, Belgium, Kenya, Uganda, a Közép-afrikai Köztársaság, a Fülöp-szigetek, Sri Lanka, az Egyesült Államok, valamint Mexikó képviseletében. Utóbbiba Ferenc pápa februárban utazik. A Jézuska szobrot a mise végén Ferenc pápa a gyerekek kíséretében a Szent Péter-bazilikában felállított betlehemben helyezte el. Ezzel egy időben a Szent Péter téri betlehemben is a jászolba helyezték a gyermek Jézus szobrát.
A többnyelvű misén spanyolul – az egyházfő anyanyelvén – imádkoztak az üdvösségért, arabul az egyház tagjaiért, latinul a törvényhozókért, franciául a kormányzókért, hogy megőrizzék az emberek méltóságát és a békét, kínaiul a szegényekért és az „utolsókért", arámi nyelven a hitetlenekért és bűnösökért. Ferenc pápa fáradtnak tűnt, az utóbbi napokban a vatikáni dolgozókkal találkozva elmondta nekik, hogy náthás lett. A fényárban úszó bazilika teljesen megtelt – többségében külföldi – hívőkkel. A szertartás résztvevői már órákkal a pápai mise kezdete előtt sorban álltak a Szent Péter térnél, hogy bejuthassanak a bazilikába. A tér oszlopcsarnokában felállított fémdetektorokkal egyenként ellenőrizték a misére érkezőket. Aki nem fért be a bazilikába, a Szent Péter téren felállított óriáskivetítőkön követhette a szertartást.
Ferenc pápa péntek délben a Szent Péter bazilika központi lodzsájáról mond karácsonyi beszédet, amelynek témája a béke lesz, majd Urbi et Orbi áldást ad Róma városára és az egész világra. Ferenc pápa elődeivel ellentétben nem köszönti különböző nyelveken a világ népeit. 
MTI

Fejlesztés Újabb logisztikai raktárcsarnokkal bővült a Polgári Ipari Park

2015.12.25 MTI
Negyedmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból elkészült a Polgári Ipari Park újabb logisztikai raktárcsarnoka.
A Polgár-Invest Kft. ügyvezető igazgatója, Székely Ádám elmondta, hogy a 745 millió forintos beruházáshoz az Európai Unió a Nemzetgazdasági Minisztérium közreműködésével 260 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A fejlesztés eredményeként felépült egy új, 5000 négyzetméteres raktárcsarnok, mely alkalmas hazai és nemzetközi logisztikai cégek fogadására, kiszolgálására.
Az új csarnokkal együtt több mint 9000 négyzetméter raktárcsarnok áll rendelkezésre az ipari parkban.

2015. december 25., péntek

Hetente száz kurdot ölnek a törökök

MTI, 2015. december 25.
A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadószervezet több mint kétszáz tagjával végeztek a török biztonsági erők az ország délkeleti részén csaknem két hete tartó offenzívájuk során – közölték az ankarai hatóságok pénteken.
A Dogan török hírügynökség a biztonsági erőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a hadműveletben a PKK 205 fegyverese vesztette életét, a legtöbben, 139-en a szíriai határ közelében fekvő Cizre városában, ahol 11 napja indítottak offenzívát a terület „lázadóktól való megtisztítására”. A biztonsági erők által elszenvedett veszteségeket nem részletezte a Dogan jelentése.
A biztonsági művelet összesen négy, jelentősebb kurd lakossággal rendelkező délkelet-törökországi tartományra terjed ki, s a térségben több helyen napok óta kijárási tilalom van érvényben. A harcokban mintegy 10 ezer rendőr és katona vesz részt, akik harckocsikkal és helikopterekkel vonultak fel a PKK ellen.
Lőnek mindenkire
Helyszíni jelentések szerint Cizrében pénteken is fegyverropogás és robbanások hallatszottak. A többségében kurdok lakta városban péntekre virradóra a biztonsági erők hat kurd fegyveressel végeztek, a harcokban egy katona vesztette életét. Helyi lakosok a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva arról számoltak be, hogy a biztonsági erők válogatás nélkül lőnek, és a harcok és a kijárási tilalom miatt áldatlan állapotok uralkodnak a településen.
Emberi jogi szervezetek korábban élesen bírálták a török akciót, míg az Európai Unió a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a feleket.
Terrorszervezet” ellen harcolnak
A PKK és a török biztonsági erők között kétévi tűzszünet után, július végén újultak ki az összecsapások Törökország délkeleti, többségében kurdok lakta tartományaiban a szíriai válsággal összefüggésben. Ez az összeomlás szélére sodorta a 2012-ben megkezdett békefolyamatot, amely a PKK 1984 óta tartó, eddig 40 ezer halálos áldozatot követelő felkelését lett volna hivatott lezárni. A PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek minősíti.

Az összecsapások miatt az utóbbi hónapokban mintegy 200 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására Törökország délkeleti részén, és a fegyveres cselekmények legalább 560, köztük 150 civil halálos áldozatot követeltek.

Két hete tart a török offenzíva Több mint kétszáz kurd fegyverest gyilkoltak le

2015.12.25 MTI
A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadószervezet több mint kétszáz tagjával végeztek a török biztonsági erők az ország délkeleti részén közel két hete tartó offenzívájuk során.
A Dogan török hírügynökség a biztonsági erőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a hadműveletben a PKK 205 fegyverese vesztette életét, a legtöbben, 139-en a szíriai határ közelében fekvő Cizre városában, ahol 11 napja indítottak offenzívát a terület "lázadóktól való megtisztítására". 
A biztonsági erők által elszenvedett veszteségeket nem részletezte a Dogan jelentése.A biztonsági művelet összesen négy, jelentősebb kurd lakossággal rendelkező délkelet-törökországi tartományra terjed ki, s a térségben több helyen napok óta kijárási tilalom van érvényben. 
A harcokban mintegy 10 ezer rendőr és katona vesz részt, akik harckocsikkal és helikopterekkel vonultak fel a PKK ellen. Helyszíni jelentések szerint Cizrében pénteken is fegyverropogás és robbanások hallatszottak. A többségében kurdok lakta városban péntekre virradóra a biztonsági erők hat kurd fegyveressel végeztek, a harcokban egy katona vesztette életét. 
Helyi lakosok a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva arról számoltak be, hogy a biztonsági erők válogatás nélkül lőnek, s a harcok és a kijárási tilalom miatt áldatlan állapotok uralkodnak a településen. Emberi jogi szervezetek korábban élesen bírálták a török akciót, míg az Európai Unió a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a feleket. 
A PKK és a török biztonsági erők között két évi tűzszünet után, július végén újultak ki az összecsapások Törökország délkeleti, többségében kurdok lakta tartományaiban a szíriai válsággal összefüggésben. Ez az összeomlás szélére sodorta a 2012-ben megkezdett békefolyamatot, amely a PKK 1984 óta tartó, eddig 40 ezer halálos áldozatot követelő felkelését lett volna hivatott lezárni. A PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek minősíti. 
Az összecsapások miatt az utóbbi hónapokban mintegy 200 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására Törökország délkeleti részén, és a fegyveres cselekmények legalább 560, köztük 150 civil halálos áldozatot követeltek.

A gazdák segítségére siet az AGRATéR

2015. december 25. forrás: TF-információ
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja vezetésével sikeresen és eredményesen zárult az AGRATéR projekt.
Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 program végrehajtására Magyarország Együttműködési Megállapodást írt alá Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselőivel az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Magyarországon” program megvalósítására. A program átfogó célja, hogy elősegítse az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, elmélyítse az ismereteket az éghajlatváltozás hatásairól, és növelje a társadalom tudatosságát.
Számszerűsítik a tényezőket
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területi és ágazati stratégai integrációja széleskörű információkat igényel a változásokkal szembeni agrár-gazdasági, környezeti sérülékenységről, ugyanakkor ilyen adatokkal korlátozottan rendelkezünk. A célirányos alkalmazkodási stratégia kialakításához elkerülhetetlen egy olyan módszertan kialakítása, amely alapján az egyes szektoroknak a klímaváltozás hatásainak való kitettségét, sérülékenységét és alkalmazkodási képességét objektív módon számszerűsíteni tudjuk.
Az AGRATéR projekt célja a Nemzeti Alkalmazkodási Tériformatikai Rendszer (NATéR) kiterjesztése az agrár-szektor legfőbb ellátó és szabályozó ökoszisztéma szolgáltatásait biztosító szántóföldi művelésre, erdőgazdálkodásra és gyepgazdálkodásra, azért hogy információkat tudjon szolgáltatni az éghajlatváltozás várható hatásairól, egyes alrendszerek és területek sérülékenységéről és ellenálló képességéről.
A projekt keretében a szántóföldi mezőgazdaság, a gyep- és az erdőgazdálkodás területéről rendelkezésünkre álló adatokat rendszereztük, a munka célja pedig a jövőtervezés – mondta dr. Fodor Nándor.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) osztályvezetője hangsúlyozta, hogy az adatbázis azért is fontos, mert segítségével csökkenthető az élelmiszertermelés kockázata, ami fontos eleme az éhínség elleni küzdelemnek.
A projektet izlandi, liechtensteini és norvégiai támogatásból a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) koordinálásával az Agrárgazdasági Kutató Intézete (AKI), a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete (MTA ÖK ÖBI) valósítja meg.

NYÍLT VITÁT AKAR A MENEKÜLTVÁLSÁGRÓL A NÉMET ÁLLAMFŐ

MTI – WINDISCH JUDIT - 2015. DECEMBER 25. 
Meg kell találni a megoldást, amely megfelel az erkölcsi normáknak, figyelembe veszi a társadalom jólétét, de nem hagyja figyelmen kívül a menekülteket sem – mondta Joachim Gauck.
A vita nem az együttélés zavara, hanem a demokrácia része, a menekültválságról pedig nyílt vitát kell folytatni, mert csak annak révén lehet kidolgozni tartós és többségi támogatottságú megoldásokat – mondta karácsonyi üzenetében a német államfő.
Joachim Gauck szerint „idén nem könnyű karácsonyi hangulatba kerülni, mert a végéhez közeledő év válságoktól, szerencsétlenségektől, terrortól és háborútól terhes világszerte”. Hozzátette, hogy karácsony idején különösen azokra gondol, akiket „keresztény hitük miatt ér üldöztetés”.
Manapság azonban főleg az a kérdés foglalkoztatja a németeket, hogy miként bánjanak a sok menekülttel, akik „szállást és jövőt keresnek” Németországban. Joachim Gauck köszönetet mondott a menekülteket segítő embereknek, akik szavai szerint a jószívű és emberséges Németország arcaivá váltak.
A menekültek jelentette kihívás révén megmutattuk, mi lakozik bennünk jóakaratból és professzionalitásból, de a rögtönzés művészetéből is, és láthattuk, hogy az egyén és a társadalom is képes arra, hogy állhatatosan, újra és újra felfedezze önmagát, és fejlődjék.
Szerinte Németország képes lesz megbirkózni a kihívással.
Azt mondta, nyílt vitában kell megtalálni a megoldásokat, amelyek „megfelelnek erkölcsi normáinknak, nem sodorják veszélybe a társadalmi összetartást, és tekintetbe veszik polgáraink jólétét, de nem hagyják figyelmen kívül a menekülteket”.
Hangsúlyozta, hogy a vita nem fajulhat el, a gyűlölködés és az erőszak nem legitim eszköz a vitában, és megvetést és büntetést érdemelnek mindazok, akik gyújtogatnak és védtelen emberekre támadnak.

A Kajmán-szigeteken vettek őrizetbe egy volt román képviselőt

2015.12.25. 
Forrás: MVR

Mihai Tănjală 1989 előtt a román kémelhárításnak dolgozott, majd a rendszerváltás után ő alapította meg a belügyminisztérium belső elhárításaként működő egységet. Később a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának parlamenti képviselője volt.
2011-ben csalás miatt öt év börtönre ítélték, de az ítélet kihirdetésekor megszökött az országból, és az Amerikai Egyesült Államokban, Floridában telepedett le. A hatóságok a kiadatását kérték, így újból menekülnie kellett.
A Kajmán-szigeteken át Jamaicába szeretett volna bejutni, de megtagadták a belépését az országba és őrizetbe vették. A bíróság december 29-én dönt a kiadatásáról.

2015. december 24., csütörtök

A ’89-es forradalom magyarországi áldozatára emlékeztek Aradon

2015.12.24. 
Forrás: aradihirek.ro

Az 1989-es romániai forradalom egyetlen magyarországi mártírjára, Tóth Sándorra emlékeztek szerdán Aradon.
A néhai hódmezővásárhelyi gépkocsivezető segélyeket szállított a temesvári forradalmároknak, amikor is 1989. december 23-án az aradi várhíd lábánál találat értek a kamiont.
Máig sem tisztázott, hogy ki adta le a halálos lövést. Az aradiak – románok és magyarok egyaránt – őrzik az emlékét, a tragédia helyszínének közelében, a Maros-parti sétány róla elnevezett szakaszán kopjafa és kétnyelvű emléktábla adja az utókor tudtára a 26 évvel ezelőtt történteket.

Rendkívüli év Ferenc pápa mögött

2015.12.24. 
Forrás: thehollywoodgossip.com

A katolikus egyházfő Kubába és az Egyesült Államokba is ellátogatott az idei esztendőben, amelynek jelentős eseménye volt a családnak szentelt püspöki szinódus, a teremtett világ védelmében írt enciklika és az év végén útjára indított rendkívüli szentév is, amelyet a pápa az irgalmasságnak szentelt.
Történelminek számított az argentin pápának Kuba szigetén és az Egyesült Államokban szeptemberben tett egymást követő látogatása. Különös tekintettel arra, hogy kiderült: a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításában a vatikáni diplomácia közvetített.
Az egyházfő Havannában, ahol Fidel Castróval is találkozott, az ideológiák helyett az emberi kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta. Ferenc pápa volt az első egyházfő, aki felszólalt az amerikai kongresszus két háza közös ülésén, ahol a halálbüntetés eltörlését szorgalmazta.
A New York-i ENSZ-székházban spanyolul tartott beszédében otthont, munkát, földet és békét szorgalmazott a világ összes népének. A Fehér Házban az amerikai elnökkel találkozva Ferenc pápa úgy fogalmazott: migránsként érkezett. Az amerikai elnök a „remény emberének" nevezte az egyházfőt. A családok Philadelphiában rendezett világtalálkozóján a pápa a család alapvető társadalmi szerepének védelmét szorgalmazta.
Kevesebb médiafigyelemben részesült, de nem volt kevésbé jelentős Ferenc pápa júliusi dél-amerikai körútja Ecuadorban, Bolíviában és Paraguayban, ahol az egyházfő globális politikai-gazdasági fordulatot sürgetett egy igazságosabb világért.
A világ peremét kereste fel novemberben az afrikai Kenyát,Ugandát és a Közép-afrikai Köztársaságot érintő apostoli látogatásán is, amelyet a párizsi terrortámadások után rendkívüli biztonsági készültség kísért. A hívők növekvő száma miatt a katolicizmus jövőbeli kontinensének tartott Afrikában Ferenc pápa megnyitotta az általa meghirdetett rendkívüli szentév első szent kapuját, amelyet Banguiban, a világ legszegényebb államaként ismert Közép-afrikai Köztársaság fővárosában tárt ki.
A nemzetközi közösségnek szólt a májusban írt Áldott légy! (Laudato si') enciklika is a teremtett világ védelméről, amely a párizsi klímacsúcs számára megfogalmazott üzenet volt. A címében Szent Ferenc himnuszát idéző pápai dokumentum az éghajlatváltozás okait és következményeit szoros kapcsolatba állította a világ sorsát befolyásoló politikai és gazdasági döntésekkel. A „zöld enciklika" szociális felhívásként szólt a társadalmi és államok közötti egyenlőtlenségekkel és az elszegényedéssel szemben.
A klímaváltozás, a szegénység, éppúgy mint a migráció témái voltak a család hivatásáról és missziójáról októberben zajlott rendes püspöki szinódusnak is. A tanácskozás a 2014-es rendkívüli szinódus munkáját folytatva több mint harminc oldalas záródokumentummal ért véget, bár elemzők szerint a szinódus újdonságát maga a heteken át a családról és a kortárs társadalomról tanácskozó és ezekre nyitó egyház képviselte.
Az egyház tanításaiban fordulat nem született: az egyházi esküvőt követően elvált, majd polgárilag újraházasodott hívők áldozását tekintve sem, de a „végső szó" Ferenc pápáé, akitől a püspökök 2016-ban várnak apostoli választ a szinóduson felmerült problematikus kérdésekre. Az egyházfő decembertől máris egyszerűsítette az egyházi házasságok semmisségi eljárását, ami a hívők újraházasodását segíti.
Ferenc pápa 2015-ben sem feledkezett meg a szegények tényleges megsegítéséről: februárban zuhanyzókat nyitottak a Szent Péter tér szomszédságában, ahol ingyenes borbélyszolgáltatásban is részesülnek. Százötven hajléktalan látogathatta meg a Vatikáni Múzeumot, hajléktalanoknak tartottak koncertet és filmvetítést a pápával a Vatikánban. Októberben vatikáni éjszakai hajléktalanszállás nyílt a Szent Péter tér közeli utcákban.
Az Európát elözönlő migráció kapcsán Ferenc pápa szeptemberben arra szólította fel egyházát: templomok, egyházi intézmények, hívők közösségei, családok fogadjanak be legalább egy menekültcsaládot. A Vatikánba két szíriai menekültcsalád érkezett.
2015-ben kirobbant egy újabb Vatileaks-botrány. November elsején a vatikáni csendőrség őrizetbe vette Lucio Ángel Vallejo Balda spanyol prelátust bizalmas vatikáni dokumentumok ellopása és közlése miatt. További négy személy ellen emeltek vádat közöttük a dokumentumokat nyilvánosságra hozó két olasz újságíróval szemben. A vatikáni bíróságon november 24-én kezdődött pert két ülés után elnapolták, a folytatás az új évben várható.
Ferenc pápa márciusban jelentette be, hogy rendkívüli szentévet hirdet meg és az irgalmasságnak szenteli. A Szent Péter-bazilika szent kapuját decemberber 8-án tárta ki, december 18-án pedig a legnagyobb római menhelyen nyitott jelképes szent kaput. A Vatikán bejelentése szerint Ferenc pápa a november 20-ig tartó szent év minden péntekén „gesztust" tesz a szegények megsegítésére.
MTI

London kiválásától féltik az Európai Unió

2015.12.24. 
William Hague volt brit külügyminiszter és Andrzej Duda lengyel államfő egybehangzó álláspontja szerint súlyos kockázatokat jelentene Nagy-Britanniára és az Európai Unióra is a „Brexit”, vagyis az esetleges brit távozás az EU-ból.
Lord Hague, aki 2010-től tavaly nyárig volt a konzervatív párti brit kormány külügyminisztere, jelenleg pedig a parlament főrendi kamarájának, a Lordok Házának tagja, a Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban annak a véleményének adott hangot, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, annak következménye az Egyesült Királyság felbomlása és az unió destabilizálódása lenne. Hague szerint az EU drágán működő, túlszabályozó intézmény, és több sarkalatos vívmánya, köztük az új migrációs hullám terhe alatt roskadozó schengeni rendszer, valamint „a kezdetektől egyértelműen elhibázott” euró is súlyos bajokkal küszködik. Jogosan vetődik fel a kérdés ennek alapján, hogy az EU jelenlegi formájában fennmaradhat-e két-három évtizednyi távlatban – írja a veterán brit politikus.
Hague szerint ugyanakkor az EU szolgáltatta Közép-Európa új demokráciái számára az évtizedes zsarnokság után önmaguk újjáalakításához szükséges normákat és szerkezeti elemeket, s a munka leállásával a Nyugat-Balkán újra felfordulhatna. A politikus szerint a másik fő érv a bennmaradás mellett az, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, azzal egyszerre gyengítené meg az Európai Uniót, és növelné annak az esélyét, hogy Skócia elszakad az Egyesült Királyságtól.
Andrzej Duda lengyel államfő a BBC televíziónak adott interjúban kijelentette: félreértés, hogy az új lengyel vezetés EU-szkeptikus lenne, ahogy azt sokan állítják róla. Duda szerint a lengyel kormány Londonhoz hasonlóan „EU-realista”, és az unió működési hiányosságainak orvoslását szeretné. Hozzátette ugyanakkor: nem ért egyet a brit kormány azon törekvéseivel, amelyek az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának korlátozását célozzák a bevándorlás mérséklése végett, mivel ezek alapvető uniós szabadságjogokat sértenének, beleértve a disz­krimináció tilalmát. A lengyel államfő kijelentette azonban azt is: ha Nagy-Britannia a Brüsszellel és a társállamokkal fennálló nézeteltérései miatt végül távozna az EU-ból, az igen súlyos válságba sodorná az uniót.
magyaridok.hu

Elhalasztják a magáncsődről szóló törvény hatályba léptetését

2015.12.24.
2016 decemberéig halasztotta a Cioloş-kabinet egy szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelettel a magánszemélyek csődjét lehetővé tevő törvény hatályba léptetését – jelentette be Dan Suciu kormányszóvivő.
A magáncsődöt lehetővé tevő jogszabály értelmében bármilyen polgár, aki önhibáján kívül fizetésképtelenné válik, pénzügyi átszervezési terv mentén újraütemezheti adósságát egy ötéves időszakra.
A törvény értelmében azok esetében, akiknél kimondják a magáncsődöt, nem lehet kényszervégrehajtást eszközölni. Az adós valamennyi kiadását egy szakember fogja felügyelni. Az adócsalás miatt elítélt személyek vagy azok esetében, akik csalás miatt váltak fizetésképtelenné, vagy éppen amiatt, hogy költségekbe verték magukat, nem alkalmazhatók a jogszabály előírásai.

Orbán: bosszú és zsarolás a migránsügyet a pénzzel összekötni

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/orban_bosszu_es_zsarolas_a_migransugyet_a_penzzel_osszekotni.607872.html
Napi.hu , 2015.12.24., 
Orbán Viktor szerint Európa tévedésbe ringatta magát és válságból válságba tántorog. Az EU-n belül jelenleg Közép-Európa a legsikeresebb, ez pedig nyugaton feszültséget vált ki - olvasható a Magyar Idők karácsonyi nagy interjújában.
Európa abba a tévedésbe ringatta magát, hogy a politikában lejárt az erős karakterű, erős személyiségű vezetők, a Kohlok, Aznarok, Sarkozyk ideje, merthogy - mondják - az ilyen politikus nagyobb kockázatot jelent, mint amennyi hasznot hajt, és az unióban amúgy sem egy közösséget kell vezetni, hanem egy intézményrendszert -nyilatkozta a Magyar Időknek a miniszterelnök. Ez a nézet a probléma gyökere. Európa 2008 óta válságból válságba tántorog, és nem ébred rá, hogy az intézményi rutin már elégtelen, mert teljesen megváltozott a közeg, amiben élünk.
A bevándorlási hullámot úgy értékelte: ha az uniós partnerek többsége kezdettől fogva egyetértett volna azzal, amit a magyar kormány gondol a helyzetről, ma pár tízezer valódi menekült lenne Európában, nem pedig egymillió migráns. Az európai vezetők legtöbbje azonban a Willkommenskultur filozófiája mellé állt, és mire valamennyire változtatni tudtak a véleményükön, már csaknem kezelhetetlen lett a válság.
A kormányfő szerint Angela Merkel német kancellár karakteres és erős vezető, az ő esetében nem a személyes tulajdonságok hiányoznak, hanem a mozgástér. Ő ugyanis a legutóbbi német választások óta nagykoalícióban kénytelen kormányozni. Pártja, a CDU hiába nyerte meg a választást, ma mégis pusztán azért lehet kormányon, mert a baloldali pártok nem tudtak egymással megállapodni. Szerinte német kancellárra a német és az európai baloldal kényszeríti rá azt a migránspolitikát, amelyet jelenleg képviselni kénytelen.
Közép-Európa többet érdemel
Orbán szerint a nyugat jelenlegi frusztrációjának oka, hogy térségünk adja az európai növekedés többségét. A húsz éven át lesajnált, állandóan problémaforrásnak tekintett Közép-Európa köszöni az elmúlt két évtizedben kapott lehetőséget, hálás az együttműködésért, de e pillanatban a saját jogán áll a lábán, és a saját jogán versenyképes - fejtette ki. A térség az utóbbi évek válságaira és kihívásaira ez a régió jobban reagált.
Szerinte létezik egy választóvonal, ami a Baltikumtól indul, és végigfut Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia nyugati határán. Ettől a vonaltól nyugatra olyan országok vannak, amelyek például a családvédelmet már feladták, a vonaltól keletre viszont mindenhol családbarát politika érvényesül, és sehol nem elfogadott, mondjuk, az azonos neműek házassága. Itt mindenki érti azt is, hogy nem engedhetünk be magunk közé tömegesen olyanokat, akikről nem tudjuk, hogy valójában kik és mit akarnak. Nyugaton ezt nem értik, ott a befogadást részesítik előnyben, úgy látja ebből még nagy baj lesz.
Ettől a vonaltól nyugatra most azt is mondják, hogy ők adják a pénzt, s ha nem lesz együttműködés bevándorlásügyben, akkor nem lesz pénz sem. Orbán szerint, ha valaki ezt a két dolgot most össze akarja kötni, akkor nekünk ki kell mondanunk, hogy ez bosszú, zsarolás, és ehhez senkinek nincs joga.
Közép-Európa negyven év kommunizmus után vállalta a versenyt a tőkeerős, nagy nyugati cégekkel. Úgy nyitottuk meg a piacainkat, hogy azokon a nyugati cégek hatalmas előnnyel indultak, és olyan profitszerző pozíciókat tudtak megszerezni a mi gazdaságainkban, amilyenekre mi soha nem tudnánk szert tenni náluk. Hiába a verseny jogi lehetősége, a tőkeméret különbözősége ezt jó ideig illúzióvá teszi. Ennek a helyzetnek a kiegyensúlyozására kapjuk azokat az összegeket, amiket kapunk. Ráadásul a Magyarországról Nyugatra távozó üzleti profit eléri azt a nagyságrendet, ami onnan támogatásként érkezik.
A bevándorlási kvóta ügyét értékelve elmondta: a migránsok beengedése aligha kijavítható hiba. Ha a magyar parlament úgy dönt, akkor majd befogadunk menekülteket, de azt semmiképpen nem hagyjuk, hogy Brüsszelből kvótarendszert erőltessenek ránk.
Demokrácia van és a kormánnyal mindenki jól járt!
Az állításra, hogy az ellenzék diktatórikus eszközök alkalmazásával, korrupt maffiaállam működtetésével vádolja, amelynek keretei között a magyarok elszegényednek és elmenekülnek, úgy reagált: ezek komolytalan szövegek. Az állítólagos demokráciaproblémára elég annyit mondani, hogy nyissanak ki egy-két újságot, böngésszenek az interneten, és rögtön látni fogják, hogy a szólás- és véleményszabadság, ami minden demokrácia alapja és központi tétele, él és virul, sőt szélesebb és mélyebb, mint Nyugat-Európában - kommentált Orbán.
A korrupciót illetően úgy vélekedett: ez a kormányzati élet elkerülhetetlen velejárója. Itt egy politikai feladattal van dolgunk, ami nem bonyolult, de minden nap el kell végezni. Rendet tartani az államéletben, leleplezni a gyanúsítgatókat, kifigurázni a képmutatást. Annyiban szerencsénk van, hogy a baloldali ellenzék, amikor kormányon volt, alaposan bemutatta, milyen a valóban velejéig korrupt kormányzás, ezért az onnan jövő támadások eleve hiteltelenek és nevetségesek.
A szegénység vonatkozásában Orbán Viktor elmondta: 2010-hez képest Magyarországon mindenkinek jobban megy a sora, aki dolgozni akar, és munkából akar megélni. A mi kormányunkkal mindenki jól járt, az ellenzéket leszámítva - vélekedett a magyar Időknek.

Tornádók és viharok pusztítanak az Egyesült Államokban

2015-12-24 
Tornádók és viharok pusztítanak az Egyesült Államok déli és középnyugati szövetségi államaiban. Az ítéletidőnek halálos áldozatai is vannak.
Nyolc ember vesztette életét és mintegy negyvenen megsérültek szerdán, amikor viharok és forgószelek söpörtek végig Louisiana, Mississippi, Tennessee és Arkansas államokban. Ahol nem tornádó pusztított, ott heves esőzések és viharok következtében dőltek ki fák, rongálódtak meg házak és váltak használhatatlanná villanyvezetékek.
Csütörtökre viharokat és tornádókat jeleztek előre Kentuckyban, Alabamában, Indianában, Missouriban és Illinois államban is. Az amerikai meteorológiai intézet előrejelzése szerint mintegy 68 millió ember szenvedheti meg a kíméletlen időjárást.
MTI

Földi László: szervezett folyamat a migráció

2015.12.14. 
Nem az Európai Unió, hanem a földrajzi Európa határán kell megállítani a menekültáradatot, amely a kontinens minden országát érintheti – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Földi László biztonságpolitikai szakértő, aki a napokban Nagyváradon és Székelyudvarhelyen tartott előadást az európai migrációs válságról.
– Már korábban is hangot adott véleményének, miszerint a Közel-Keletről érkező migrációs hullám megszervezett folyamat. Mi áll ennek a hátterében?
– A folyamat úgy kezdődött, hogy Nyugat-Európa egyes országai – pontosabban Németország – kitalálták, bevándorlókkal próbálják megoldani a munkaerő-problémájukat. Meg is volt a forgatókönyv, hogy egy-két évig nyelvet, szakmát tanítanak, majd munkát adnak nekik, így mindenki jól jár: ők munkahelyet, fizetést, letelepedést kapnak, a német ipar pedig munkaerőt. Ez azért álságos, mert Európa más országaiban igen jelentős a fiatal, értelmiségi munkanélküliek aránya. Csakhogy őket nem akarja a német ipar, a multitőke, mert ők drágák, és a végzettségüknek megfelelően, európai norma szerint kellene fizetést adni nekik, miközben az arabokra olcsó munkaerőként tekintenek. Amikor elkezdték hívni a tömegeket, az Iszlám Állam azonnal rájött: ez a lehető legjobb módszer arra, hogy az embereiket beküldjék Európába. Nem az iszlamista szervezet gerjesztette a migrációt, ám szakmai kifejezéssel élve ráépült erre a spontán, de mégis irányított folyamatra, amely ilyenformán a sajátjává vált.
– Miért ellenőrizhetetlen ez a folyamat az európai országok titkosszolgálatai, biztonsági rendszere számára?
– Gondoljunk bele, hogy az ellenőrzés lényege az identitás megállapítása. Hogy egyáltalán számon tarthassak embereket, kell tudnom őket azonosítani. Amikor a migránsokat a magyar határon regisztrálták, kiderült, hogy mindenki ugyanabban az évben, január elsején született, és mindenkit Mohamednek hívnak. Sokan eldobálták az okmányaikat, vagy ha mégsem, nem mutatták meg. Emiatt a hatóságok bemondás alapján vezették be a rendszerbe az adataikat. Bizonyos fokig tehát a tömeg is fel lehet készítve alapvető információkkal, még információs füzeteket is kaptak angol és arab nyelven az útvonalakról, lehetőségekről, az őket Európában megillető jogaikról. Hogy emellé kötelesség is társulna, az már hiányzik a füzetből.
– Feltartóztatható-e a hónapok óta tartó népvándorlás? Románia is a migránsok célpontjává válhat?
– Nem az Európai Unió, hanem a földrajzi Európa határán kell megállítani a menekültáradatot, amely a kontinens minden országát érintheti, kivéve egy-két, a migrációs útvonalon kívül esőt, például Hollandiát. Nem fogadható el, hogy lezárják az EU határait, közben az európai kontinensre mégis eljutnak a tömegek, hiszen feltorlódnak, és előbb-utóbb áttörik az uniós zárat. Aki szabályosan akar bejönni, megfelel a feltételeknek, és betartja a szabályokat, annak befogadásán el kell gondolkodni, főként mert Nyugat-Európának sok törleszteni valója van a problémás régiókkal szemben. 
Abban, hogy Afrikában vagy a Közel-Keleten mivé fajultak a dolgok, a „fejlett” világnak nagyon komoly negatív szerepe volt: az ott élők akarata ellenére feldúlták, kirabolták, átalakították azokat a térségeket. Románia is célpontja az inváziós seregnek. Amikor Magyarország lezárta a zöldhatárt, Horvátország felé mentek, amikor a horvát–magyar határt is lezárták, Szlovénia felé indultak. Most viszont Szlovénia is hasonló lépést foganatosít, de a már itt lévők nem fognak megrekedni a Balkánon, a kritikus tömeg keresi a rést, mint a folyó. Ha Románia nem áll ellen kerítéssel, akkor majd ide özönlenek, s a területén keresztül próbálnak Magyarországra jutni, ebben az esetben pedig mindenki biztos lehet abban, hogy a budapesti kormány ezt a határt is lezárja.
– Székelyudvarhelyi előadása során azt mondta, a titkosszolgálatok nem tudnak lépést tartani a terrorakciók során használatos fejlett technikával. Mi az oka ennek a lemaradásnak?
– Nem az a lényeg, hogy technikailag előrébb tartanának, hanem az, hogy régebben másképp készítettek elő és szerveztek meg egy terrorakciót, mint ma. Össze kellett gyűlniük meghatározni a feladatokat, például vezetékes telefonon vagy levélben kellett tartaniuk a kapcsolatot, így sokkal nehézkesebb volt a kommunikáció, sokszor nem tudtak reagálni a váratlan helyzetekre. Most viszont azonnal jelezhetik az akadályt, természetesen virágnyelven.
A legtöbb lehallgatórendszer ugyanis kulcsszavakra keres, amely ha bárkinek a kommunikációjában megjelenik, a rendszer jelez. A terroristák azonban ezt már tudják, és a kommunikációjuból kihagyják a kulcsszavakat. Ami azonban a legfontosabb számukra és számunkra, hogy a rendkívüli eseményeket is ugyanúgy közölni tudják a központtal, virágnyelven – ilyen értelemben vannak előnyben a terrorelhárító szervekkel szemben. A fejlett kommunikációs rendszer tökéletesítheti az előkészítést és a végrehajtást, miközben az elhárítás gyakorlatilag nem talál támpontot, hiszen nem figyelhet minden gyanús embert. Ráadásul az invázióval még többen jöttek, úgyhogy gyakorlatilag nem is tudjuk, pontosan mennyien vannak.
– Mivel magyarázható, hogy – mint azt a párizsi merényletsorozat is bebizonyította – a terrorszervezeteknek sikerül beszervezniük a másod- és harmadgenerációs muzulmán bevándorlókat?
– Ez még az ötvenes-hatvanas évekre nyúlik vissza, amikor a szüleik, nagyszüleik Európába jöttek. A világháborút követően komoly kereslet mutatkozott a munkaerő iránt, a kisiparosok, kiskereskedők, családi vállalkozások időszaka volt az akkori. Az első generáció beilleszkedett, tisztességesen dolgozott, élvezte, hogy jobb körülmények között élhet. A leszármazottaik már egyfajta bélyeggel éltek, hiszen bár Nyugat-Európában születtek, mégsem voltak például „igazi” franciák, hanem mondjuk algériaiak vagy marokkóiak. Ugyanúgy ingyen jártak iskolába, normális életük volt, ismerték a nyelvet, és bizonyos fokig átvették a kultúrát, csak eltűnt irántuk a kereslet. 
Egyfelől átalakult a gazdaság, a technika előrehaladtával a kiskereskedelmi egységeket felváltották a multik, a nagyipar, az automatizálás. Így egyre kevesebb munkaerő kellett, és nem csak az új generáció nem talált állást, de még az apák is elvesztették a megélhetésüket. Kialakult egyfajta gettósodás köztük, és a zavaros identitás, illetve a mellőzés miatti frusztráció visszafordította őket az ősök irányába. Ez nem azt jelenti, hogy visszamentek a Közel-Keletre vagy Észak-Afrikába, hanem úgy döntöttek, hogy itthon harcolnak a fennálló rend ellen, mert őket nem fogadták be.
– Véleménye szerint mekkora a terrorveszély Romániában? Nőhet-e ez a kötelező kvóta elfogadásával, illetve a zöldhatárok lezárásával?
– A kvótarendszer Romániát gyakorlatilag egyenlővé teszi Európával. Az országnak az a szerencséje, hogy itt létezik határellenőrzés, hiszen uniós ország ugyan, de nem tagja a schengeni övezetnek. Amíg Románia az unió felé is ellenőrzött határral rendelkezik, addig gyakorlatilag nem számíthat bombára – hiszen miért jönne egy merénylő oda, ahova nehezebb bejutni? Magyarországra ez már nem igaz, hiszen nyugat felé nincs határa, Párizsban, Belgiumban bárki beülhet bombával egy autóba, pár óra alatt Budapesten van, és végrehajthat egy támadást.
– A határzárak és -ellenőrzések fokozása nem vezet-e az Európai Unió felszámolásához, illetve az EU biztosította jogok csorbulásához?
– Ennek a helyzetnek az egyik következménye éppen az, hogy fölhígítja az EU-t. Ha politikailag nem térünk észhez, az országok egymásnak ugranak, annál is inkább, mert látens ellentétek az unión belül is vannak. Békehelyzetben ezek nem igazán jönnek elő, de ha konfliktus van, és mindenki bezárkózik, kerítést épít, akkor felbomlik az unió, és visszaáll a régi élethelyzet, amelynek során mindenki önálló módon él.
– Ön szerint közösen vagy külön-külön, nemzetállami szinten nagyobb az esély a válság kezelésére, megoldására?
– Úgy gondolom, hogy ezt Európa országainak közösen kell megoldaniuk. Mégpedig Moszkvától Londonig, Boszniától Stockholmig, tehát nem unióban gondolkodva. Egységesen össze kell fogni, hiszen Európát támadták meg. Ez egy nagyon könnyű megoldási technika lenne, hiszen mindenki ugyanarra gondolna, mindenkinek ugyanaz lenne az érdeke. Ha ez nem történik meg, akkor szeparálódni fognak, ideig-óráig le lehet zárni a határokat, de ez által nem lehet védekezni az Európát ért támadás ellen. Szerintem az nagyon negatív álláspont az unió vezetői részéről, hogy egyelőre nem akarnak túllépni a saját árnyékukon. Jós nem vagyok, de úgy látom, hogy amíg csak mismásolás folyik, a veszély, és nem a megoldás felé haladunk.
– Mit tehetnek a polgárok a jelenlegi helyzetben, amikor a migráció erősen mediatizált, rengeteg információ kering a témában, és számos esetben az óvatosságot nehezen lehet elválasztani a gyűlöletkeltéstől?
– A tömegek történetkövetőek. A médiának történelmi szerepe, felelőssége van abban, hogy mennyire objektív vagy tendenciózus képet fest a történtekről, hiszen ez befolyásolja az emberek hozzáállását. Az embereket a rengeteg, egymással ellentétes hír erősen megzavarhatja, s ha a nagy hírügynökségek, médiumok nincsenek észnél, ez inkább az ellentétet fokozza az emberek között, mint az egységet.
A polgároknak el kell fogadniuk, hogy a biztonságukat szolgálja a rendfenntartás szigorítása, az ellenőrzések gyakorisága. Másodsorban oda kell figyelnünk, ha gyanús személyek jelennek meg a környezetünkben. Románia ebben még nem érintett, de a nyugat-európai országok igen. Nem arról beszélek, hogy rögtön rohanni kell a rendőrhöz, de érdektelennek sem szabad lenni. Az egyik legjobban működő demokratikus országban, Svájcban, a házmesterek folyamatosan nyomon követik, kik mennek be az épületbe. Negyven éve így élnek, pedig igazából háborújuk sem volt soha. Náluk létezik egy önvédelmi reakció: ha egy idegen jó szándékkal megjelenik, a haja szála sem görbül, de ha ártani akar, akkor esély van arra, hogy kivédjék a negatív eseményt.
Ugyanez vonatkozik a lehallgatásra. Bizonyos történelmi helyzetekben a biztonság fenntartása nehézkesebb, a demokrácia pedig ilyenkor kicsit háttérbe kerül. Ha a biztonság garantált, megint megjelenik a demokrácia – ez a váltórendszer végigvonul a történelmen.
Bálint Kinga Katalin erdelyinaplo.ro
Hozzászólások
Választás írta (2015.12.14. 09:51:10)
A németeket akarják bűnbaknak megtenni, pedig nem erről van szó...az Amerikába betelepített, az Amerikában és szövetségesénél túlszaporodott lakosság millióit varták Európa nyakába...miért? Mert áramlott a tőke és befektetés az EU-ba, tartsák el az európaiak őket.. de Magyarországon lebuktak...kiderült hogy a főváros lakosságának túl nagy százaléka kb. 95 %-a mászkál judameráj fejekkel..sajnos kiderült más országokban is ez megy...a menekült áradattal el akarták leplezni a valóságot, hogy az EU-s országokat telenyomták az Amerikából és szövetségesétől beköltöztetett lakossággal..újkori népvándorlást vizionálva és gerjesztve szerették volna elterelni a figyelmet a valóságról..akkor talán nem tűnik fel a folyamatosan munkát keresve vonuló milliók tömegei, akik valamely Eu-s ország papírjaival rendelkeznek,és nyelvét ugyan beszélik, de idegenek Európában...az európai kultúra távol áll tőlük, az ország , ahonnan származnak papírjaik szerint, szokásait nem ismerik...

Felfüggesztették a juhászkutyák számát korlátozó törvénycikkelyt

2015.12.17. 
Sürgősségi kormányrendelettel április 25-ig felfüggesztette a kormány a vadásztörvény azon cikkelyeit, amelyek a juhászkutyák számára, illetve a legeltetés időszakának korlátozására vonatkoztak, miután kedden Bukarestben többezer juhász vonult tiltakozásképpen utcára. 
A kormányfő ugyanakkor felszólította a képviselőház és szenátus elnökét, hogy találjanak megoldást a vadásztörvény módosítására.
nyugatijelen.com / Transindex/Erdély FM

Elbaltázott lehetőség (Vajon?- szerk.megj.)

Érdekes cikkre bukkantunk, amit ide is illesztünk. A cikkírója egy kissé elragadtatta magát mikor olyanokat irt le, hogy: "a hét évvel ezelőtti főellenség hirtelen barát lett, az egykori elv- és bajtársak mumussá váltak, és odavesztek a célok is." 
Amióta a polgári párt megoszlott látható volt, hogy az "ellenségkép"-nek a polgári vonalban sohasem volt helye. A politikában az ellenzéki szerep nem jelenti azt, hogy a politikai ellenfelek egyben "ellenségek" is. Csak a polgári vonalból átpártoltak voltak azok, akik nem értették meg azt, hogy a politikai csatározásokban mindig van vesztes és gyöztes is. 
A volt és az új elnök között párhuzamot vonni pedig értelmetlen, mert két különböző időszakban vezették és vezetik a polgári alakulatot. 
A polgári pártban sohasem fogalmazódott meg az, hogy csak nemzeti lenne csak egyeseknek volt az az érzése, hogy magán terület lett volna a polgári vonalat követő alakulat... Mi vagyunk a nemzet, mondták egyesek s amikor megértették hogy ezt nem tudják a tagokkal elfogadtatni,új alakulat felé fordultak és ahol lehetett bomlasztottak. Nem kellene elfelejteni azt sem, hogy a Fidesz-MPP az MPP megalakulás után átalakult Fidesz-MPSZ-szé (amiért az erdélyi MPSZ eltünt a politikai porondról).
A cikkírójának a "judás-pénz"- nek emlegetése sem illik a szájába, még ha csalódott is volna, mert az ezüstök csengését Ő sem és más sem hallotta.         
A cikkírója akkor is téved amikor leírja: "a büszkén világgá kürtölt RMDSZ–MPP megállapodás egyetlen dologról szól: a választásokról, önkormányzati, polgármesteri, majd parlamenti helyek megszerzéséről." Tévedése nem elfogadható, mert mint politikai kommentátor sokszor "fején találta a szöget"... Tévedése lehet objektív ha nem ismeri azokat az eddig megtartott tárgyalásokat, amelyek megyei szinten folytatódtak.
A december folyamán aláírt RMDSZ-MPP politikai megállapodás fontos az erdélyi választók számára, mert a hármas tagozódás megtévesztő volt ezelőtt 3 évvel is és csak az ellenzékiek megosztását idézte elő... Igy az ellenzéknek számítható nemzetiek maguk dönthetik el a követendő utat, azaz szabad teret kaptak... Kérdés mennyire tudnak vele élni, ha elmaradnak a szomszédból a támogatások...
A cikkíró elfelejtette, hogy nem is olyan rég a két megyegyezett alakulat együtt nyújtotta be az autonómia tervezetet a törvényhozás felé. Ezzel szembe a nemzeti és a székely vonal továbbra is egy külön-utas megoldással azon vannak, hogy miként győzzék meg a többségeiket. Nem az európai és kézzelfogható NUTS-2-es megoldás mentén próbálkoznak, amiért nem kellene semmilyen törvénymódosításra kötelezni a többségieket, hanem egy többévtizedes harcra búzdítanak...
Ami "a tisztességes, önálló politizálás eszméjét" illeti, sajnos nem lehetett úgy megtenni, hogy ha közben a nemzeti vonal kétfrontos cselekvéseivel megtörte a jobboldali erők összefonodási lehetőségeit, mert miután már a szövetségi vezetés felhagyta a polgári alakulatra vonatkoztatható törvényi előírások "alkalmazását" a nemzetiek kezdték el fennhangon követelni azt...
Ennyire kishitűen nem lenne szabad újabb testvérharcba fullasztatni a hármas irányt. Ezért is kellett "lépnie" a polgári vezetésnek és állhatósan kieszközölje az együttműködést a szövetségiekkel.
Tévedés van abban a kijelentésben is hogy csak a nemzeti vonal köthet együttműködési egyezséget a szövetségiekkel, ahogy már megtörtént amikor is - ugyan az MPP-t megkerülve - sok polgári tisztségviselő került a szövetségiek választási listájára, sőt európnert is eredményzett ez a tevékenység. Akkor nem lett bűn hogy 250.000 aláirást maga mellett tudva a szövetségi listán levő, európéner lett...
Ezért is természetes kellene legyen, hogy a  polgári választóknak is legyen parlamenti kéviselőjük. 
Ez nem zárja ki azt, hogy a nemzetinek ezután nem lehetne szövetségi listán képviselője, hiszen ez is csak  kiegyezés dolga, de ha a politikai ellenfelet ellenségnek kiáltod ki, akkor bizony nincs mit keress a porondon...
Ez nem jelentheti azt sem, hogy egypárt rendszer felé csúszna a magyarok érdekképviselete! 
Az is tény, hogy a szövetségi infrastruktúra sem egy választási periódus alatt alakult ki, igy nem igen érthető a nemzetiek sietsége, akiknek a két év alatt kifejtett tevékenysége sem tudhatott széles tömeget maga mellé állítani. Az, aki vállalja az ellenzéki szerepkört, csak tegye a dolgát!
Az RMDSZ-MPP megállapodás ugyan politikai szinten történt most decemberben, de megyei szinteken már több hónapja folynak az egyeztető tanácskozások, amelyeken sorra került a mostani és a leendő közös programok és projektek kidolgozási módja. Igy a polgári vonalban semmiképen sincs "elveszett cél" vagy célcsoport, hiszen amint a Kolozs megyei polgári vezetőség is nemrég újra meghatározta a közösen követendő utat, ami az új gazdasági együttműködések megkötésében, a gazdasági eredmények fokozásában, az új munkahelyek teremtésében, a kistérségek külföldi együttműködésében, a fiatalok helybenmaradásának a feltételeinek a megteremtésében stb teljesülhet ki.  A most aláírt országos egyezményt alapján már a megyei polgári vezetések is véglegesíthetik a szövetségiekkel való együttműködéseket! A parázs - sokszor vitafórummá alakult - megyei tárgyalásokon pedig kikristályozódni látszik, hogy a szövetségieknek érdemes volt leülni a tárgyalósztalhoz, hiszen még a polgáriak gazdasági és vidékfejlesztési szakemberei is jól kitudják egészíteni a jövőbeni tevékenységeket!
E partnerségi kapcsolatból pedig főleg a választó fog nyerni, ha mindenki komolyan gondolja és elvégzi az elvállalt  munkát! 
A jelenlegi polgári vezetés pedig igencsak bölcsen vállalta - ilyenformán is - a "megmérettetést", amiért csak dicséret járna és nem kritika, de lássuk a cikket.... (EP- GBI)
2015.12.21.
A szeretet ünnepe előtt néhány nappal megszületett a nagy erdélyi magyar összefogás. Részleges ugyan, kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Az osztódással szaporodó magyar pártjaink egyike feladta a harcot, vezetői elárulták mindazt, amiért egykor – az autonómia kivívásáért – létrejött, és egy kis zsíros koncért visszasorolnak az anyaszervezetbe.
A hét évvel ezelőtti főellenség hirtelen barát lett, az egykori elv- és bajtársak mumussá váltak, és odavesztek a célok is. Összefogásról álmodtunk magunk is a nemzeti minimum mentén. A büszkén világgá kürtölt RMDSZ–MPP megállapodás egyetlen dologról szól: a választásokról, önkormányzati, polgármesteri, majd parlamenti helyek megszerzéséről.
Minden jel szerint csődöt mondott az erdélyi magyar többpártrendszer kialakítására tett, hét esztendővel ezelőtt elindított kísérlet. Az RMDSZ megalkuvó, Bukarestet kiszolgáló, a román politikába egyre jobban besimuló, nemzeti érdekeket aprópénzre váltó politikája ellenében kezdtek szövetkezni azok a magukat nemzetinek vagy jobboldalinak nevező erők, amelyek mást, többet akartak. 
A gyorsan fogyó, egyre jobban szórványosodó és elszegényedő erdélyi magyarság megmentésének eszközeként fogalmazták meg a különböző autonómiaformákat, és rákényszerítették az RMDSZ-t is, hogy kénytelen-kelletlen, de visszatérjen tizenöt évvel korábban megfogalmazott célkitűzéseihez.
Csakhogy két év sem kellett, és sikerült szétvernie magát a nemzeti oldalnak, tovább szakadt, újabb párt jött létre, egy „még igazibb”, ám megerősödnie ennek sem sikerült, majd a jobboldali erők újra összekovácsolására tett kísérlete is csődöt mondott.
Álom maradt az az elképzelés, hogy miként normális társadalmakban, nálunk is kialakul két jelentős erő, melyek egymást ellenőrizve versengenek a nagyobb befolyásért, és ez a kölcsönös kontroll segít nem szem elől téveszteni a valós célokat. Az MPP az RMDSZ-t választotta szövetségeséül, a dac, a sértődöttség terelte vezetőit erre az útra, mint egyikük fogalmazott: „könnyebb megbocsátani ellenségeid árulását, mint azt, ha egy testvér hátba szúr”. No meg a cserébe kapott júdáspénz is kézzelfoghatóbb: egy-két biztos hely a parlamentben, melyek ha nagy befolyást nem is, de biztos megélhetést hoznak a „kiválasztottaknak”.
Itt állunk 2015 végén három magyar párttal, egyikük feladni látszik a tisztességes, önálló politizálás eszméjét, a másikat felmorzsolják a belső csatározások, lassan sem emberük, sem támogatójuk, sem erejük nem marad. Az RMDSZ pedig szép lassan ismét egyedüli meghatározó politikai erővé válik. 
Nem hallani már autonómiáról, inkább altatója, mint segítője az erdélyi románságnál is megerősödőben lévő, közös transzilván és önrendelkező törekvéseknek. Visszatérhet arra a kényelmes útra, amelyről 2008-ban kínkeservesen sikerült letéríteni. És mindez még csak nem is az ő érdemük, az ellenzékükként kinőtt erők baltázták el a lehetőséget, Káin–Ábel-harcuk hosszú időre újra a „lassú lépésekkel” való önfeladás egypártrendszerébe kényszerítheti az erdélyi magyarságot.
Farkas Réka Háromszék

Kihirdette az államfő a 2016-os költségvetést

2015.12.19. 
Klaus Iohannis államfő kihirdette pénteken a 2016-os évi állami és társadalombiztosítási költségvetést – tájékoztatott az államelnöki hivatal.
A költségvetést sürgősségi eljárással fogadta el a parlament, anélkül, hogy nagy módosításokat eszközölt volna a kormány által a múlt hét végén elfogadott szövegtervezeten. A két ház költségvetési és pénzügyi bizottsága ugyanakkor a hét végén is gyorsított ütemben dolgozott, hogy szerdán a plénum elé kerülhessen a dokumentum, ahogyan az a kormány által elfogadott menetrendben állt.
Dacian Cioloş miniszterelnök azt mondta, a kormány úgy döntött, a 2016-os költségvetés kidolgozásakor tiszteletben tartja a parlament által elfogadott törvényi keretet, bár a béremelések és az adócsökkentések húszmilliárd lejes kiadást jelentenek.
„A kormány úgy döntött, követi a parlament által 2015-ben elfogadott törvényi keretet, és belefoglalta a fontos adócsökkentésekről, illetve a közalkalmazotti béremelésekről szóló előírásokat. A felsoroltakat a 2016-os költségvetési struktúrára gyakorolt hatásuk szempontjából is elfogadtuk, és amint már mondtam, a kormány a tények ismeretében vállalta fel azokat. A fentebb említett kitételek cseppet sem elhanyagolhatóak, és fontos megjegyezni, hogy összesen mintegy húszmilliárd lejt tesznek ki a büdzsében, figyelembe véve, hogy a bevételek több mint tízmilliárd lejjel csökkennek, miközben a kiadások több mint 9 milliárddal nőnek” – mondta el Dacian Cioloş kormányfő. Hozzátette: ezt a kiesést „nem lehet kompenzálni” a gazdasági növekedéssel, amely a becslések szerint a GDP 4 százaléka lesz 2016-ban, ami mintegy 9 milliárd lejt fedezhet.
A miniszterelnök elmondása szerint a megoldást „nehéz volt ennyire rövid idő alatt elfogadni”, de amiatt mégis lehetséges volt, hogy a felvállalt hiánycél ideiglenes feladásával a költségvetési deficitet 2,95 százalékra növelték, és bizonyos összegeket átirányítottak.
A kormányfő leszögezte, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés és a beruházások jelentik a büdzsé prioritásait.
Szintén szerdán fogadta el a parlament a társadalombiztosítási büdzsét is. Ennek értelmében 2016-ban a társadalombiztosítási költségvetés bevételei várhatóan 52,59 milliárd lejre rúgnak, aminek
2016-ra a társadalombiztosítási költségvetés bevételeit 52,59 milliárd euróra becsülik, amiből 99,4 százalék az állami nyugdíjrendszeré. A kiadások eközben 52,37 milliárd lejre rúgnak, amiből 99,8 százalék nyugdíjakra megy el. A nyugdíjpont értéke 5 százalékkal nő. 
nyugatijelen.com / Mediafax

Ünnepi vita a tiszteletről

2015.12.24. 
Visszatették a régi, kizárólagosan román nyelvű névtáblát az újabb, kétnyelvű felirat mellé

Mindössze néhány bántó apróságot tett szóvá a sepsiszentgyörgyi tanács tegnap reggeli, rendkívüli ülésén Cserey Zoltán helytörténész, de egyik kérdésével olyan vihart idézett elő, amelynek majd minden szemete rázúdult.
A Constantin Brâncuşi-líceum bejáratánál ugyanis a nemrég felszerelt kétnyelvű tábla mellett újra megjelent a régi román felirat is, amivel véleménye szerint azt próbálja jelezni az iskola vezetősége, hogy nekik sem az önkormányzat, sem a tanfelügyelőség nem dirigál, birtokon belül érzik magukat, és önállóan járnak el. Cserey úgy gondolja, hogy meg kellene kérdezni az igazgatónőt: mi célt szolgál ez az állandó erőfitogtatás és feszültségkeltés, kinek jó ez? 
Említette még, hogy a kívülről már felújított Gyárfás Jenő Képtárról egy helyen lehullott a vakolat, hogy az adventi gyertyagyújtási ünnepségen talán jó lenne magyar nyelvet ismerő román bemondót hallani, és kifejezte aggodalmát az egykori vágóhíd rohamosan romló állapota miatt.
Elsőként Antal Árpád polgármester válaszolt: nem újdonság, hogy vannak, akik egész egyszerűen nem akarják betartani a törvényeket, noha ezek nem opcionálisak egyetlen oktatási intézmény számára sem. Természetes az lenne, ha a folyosókon is minden felirat kétnyelvű lenne, bármennyire idegesíti ez Rodica Pârvant, mert törvény van rá. Az még elfogadható, hogy egy román tannyelvű iskolában románul folyjon az ügyintézés, noha járnak oda magyar gyermekek is, de az előtte sétálók 80 százaléka magyar, és velük az intézmény köteles magyarul is tudatni, hogy mit látnak. Elsősorban mégis a tiszteletről, illetve annak hiányáról van szó – vélekedett.
Nem lehet békés együttélésről beszélni azokkal, akik allergiásak a magyar nyelvre Székelyföldön, noha az Európai Unióban, Stras­bourgban és Brüsszelben is hivatalos nyelv, Románia pedig aláírta és ratifikálta a kisebbségi és regionális nyelvekre vonatkozó chartát, tehát kötelező lenne betartania – érvelt, és hozzátette: nem érti, miért jobb román az, aki nem tiszteli a magyarokat, és nevetségesnek tartja, hogy itt beszélnek erről, hiszen elsősorban a prefektus feladata a törvények és az európai charta előírásainak betartatása, neki kellene felügyelnie, hogy ne csupán az iskolákban, hanem minden állami intézményben, a rendőrségen is érvényesüljön a kétnyelvűség. 
Tudjuk, hogy nem teszi, csak a román nyelvű feliratokat kéri számon, a kulcsszó ez esetben is a tisztelet – fejtette ki. Elmondta még, hogy a képtár a megyei tanács tulajdonában van, tudatták velük a vakolathibát, de ennél zavaróbb látvány, hogy a megyeháza és a prefektúra előtt nem tudták befejezni a munkálatokat, mert a prefektus a zöldövezet kiterjesztését is megtámadta. A régi vágóhíd magántulajdon, de 500 százalékos ingatlanadót vetnek ki rá, és a gazdája meggondolhatja, hogy a pénzt inkább a felújításra fordítsa; a legjobb az lenne, ha eladná a városnak az egészet, az gondot viselne rá.
Ezek után kért szót Rodica Pârvan, és ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: közölte, hogy csak kellemes ünnepeket akart kívánni, de „önöknek se apjuk, se anyjuk, se istenük, se ünnepük” nincs, ezért „úgy válaszolok, ahogy megérdemlik”. És olyan sértő kifejezéseket vágott Cserey Zoltánhoz, amelyek között a legenyhébb az volt, hogy a köztiszteletben álló, Pro Urbe-díjas nyugalmazott muzeológust csak a rosszindulat és a sovinizmus mozgatja. Közölte, hogy törvénytelennek tartja a magyar feliratot a Brâncuşi-iskolán, amely nem a város tulajdona, és megkérdezte, hogy vajon az ő lakásán nem akar-e magyar nyelvű táblákat elhelyezni valaki? Kiosztott egy vágást Miklós Zoltánnak is, majd szóvá tette, hogy a román fiatalok egy csoportja az egyik templomban magyar és székely zászló alatt volt kénytelen énekelni, amit ő a Facebook-oldalán közzé is fog tenni...
Úgy tűnik, a tisztelet akkor is hiányzik Pârvan asszonyból, amikor idősebb emberekkel beszél, akik már letettek valamit az asztalra – reagált szomorúan a polgármester, és felhívta a figyelmet arra, hogy ő maga civilizáltan viselkedik, bármennyire is haragszik rá. Talán barátságosabb lenne a hangulat, ha a kolléganő nem a hányingerét hangoztatná, de hát mindenkit a saját magatartása minősít. 
Ami a zászlókat illeti, a templomok egyházi magántulajdonnak számítanak, ezért bármilyen zászlót kitűzhetnek; Rodica Pârvan lakásába nem kíván bemenni, de azt nagyon várja, hogy a törvény az egész országban érvényes legyen, és sok más város után Sepsiszentgyörgynek is legyen saját zászlója, amely minden közintézményen, még a Brâncuşi-iskolán is lobogni fog. Majd, ha viszontlátjuk magunkat benne – kiáltott közbe a szociáldemokrata képviselőnő, de Antal Árpád zavartalanul folytatta: ünnepi pillanat lesz, és remélem, hogy hamarosan sor kerül rá, a városzászló elfogadásáról jövő heti ülésén szavaz a tanács.
Az ülés végén Incze Sándor nyugalmazott református lelkész a polgármester érdemeit méltatta, megköszönte odaadó munkáját, és a közelgő karácsonyra való tekintettel békességre és jóakaratra szólított fel. Kijelentette: a nagyvilágban kicsik vagyunk, románok és magyarok, ezért ne gyűlöljük, hanem tiszteljük és becsüljük egymást. Demeter J. Ildikó Háromszék