Érdekes cikkre bukkantunk, amit ide is illesztünk. A cikkírója egy kissé elragadtatta magát mikor olyanokat irt le, hogy: "a hét évvel ezelőtti főellenség hirtelen barát lett, az egykori elv- és bajtársak mumussá váltak, és odavesztek a célok is."
Amióta a polgári párt megoszlott látható volt, hogy az "ellenségkép"-nek a polgári vonalban sohasem volt helye. A politikában az ellenzéki szerep nem jelenti azt, hogy a politikai ellenfelek egyben "ellenségek" is. Csak a polgári vonalból átpártoltak voltak azok, akik nem értették meg azt, hogy a politikai csatározásokban mindig van vesztes és gyöztes is.
A volt és az új elnök között párhuzamot vonni pedig értelmetlen, mert két különböző időszakban vezették és vezetik a polgári alakulatot.
A polgári pártban sohasem fogalmazódott meg az, hogy csak nemzeti lenne csak egyeseknek volt az az érzése, hogy magán terület lett volna a polgári vonalat követő alakulat... Mi vagyunk a nemzet, mondták egyesek s amikor megértették hogy ezt nem tudják a tagokkal elfogadtatni,új alakulat felé fordultak és ahol lehetett bomlasztottak. Nem kellene elfelejteni azt sem, hogy a Fidesz-MPP az MPP megalakulás után átalakult Fidesz-MPSZ-szé (amiért az erdélyi MPSZ eltünt a politikai porondról).
A cikkírójának a "judás-pénz"- nek emlegetése sem illik a szájába, még ha csalódott is volna, mert az ezüstök csengését Ő sem és más sem hallotta.
A cikkírója akkor is téved amikor leírja: "a büszkén világgá kürtölt RMDSZ–MPP megállapodás egyetlen dologról szól: a választásokról, önkormányzati, polgármesteri, majd parlamenti helyek megszerzéséről." Tévedése nem elfogadható, mert mint politikai kommentátor sokszor "fején találta a szöget"... Tévedése lehet objektív ha nem ismeri azokat az eddig megtartott tárgyalásokat, amelyek megyei szinten folytatódtak.
A december folyamán aláírt RMDSZ-MPP politikai megállapodás fontos az erdélyi választók számára, mert a hármas tagozódás megtévesztő volt ezelőtt 3 évvel is és csak az ellenzékiek megosztását idézte elő... Igy az ellenzéknek számítható nemzetiek maguk dönthetik el a követendő utat, azaz szabad teret kaptak... Kérdés mennyire tudnak vele élni, ha elmaradnak a szomszédból a támogatások...
A cikkíró elfelejtette, hogy nem is olyan rég a két megyegyezett alakulat együtt nyújtotta be az autonómia tervezetet a törvényhozás felé. Ezzel szembe a nemzeti és a székely vonal továbbra is egy külön-utas megoldással azon vannak, hogy miként győzzék meg a többségeiket. Nem az európai és kézzelfogható NUTS-2-es megoldás mentén próbálkoznak, amiért nem kellene semmilyen törvénymódosításra kötelezni a többségieket, hanem egy többévtizedes harcra búzdítanak...
Ami "a tisztességes, önálló politizálás eszméjét" illeti, sajnos nem lehetett úgy megtenni, hogy ha közben a nemzeti vonal kétfrontos cselekvéseivel megtörte a jobboldali erők összefonodási lehetőségeit, mert miután már a szövetségi vezetés felhagyta a polgári alakulatra vonatkoztatható törvényi előírások "alkalmazását" a nemzetiek kezdték el fennhangon követelni azt...
Ennyire kishitűen nem lenne szabad újabb testvérharcba fullasztatni a hármas irányt. Ezért is kellett "lépnie" a polgári vezetésnek és állhatósan kieszközölje az együttműködést a szövetségiekkel.
Tévedés van abban a kijelentésben is hogy csak a nemzeti vonal köthet együttműködési egyezséget a szövetségiekkel, ahogy már megtörtént amikor is - ugyan az MPP-t megkerülve - sok polgári tisztségviselő került a szövetségiek választási listájára, sőt európnert is eredményzett ez a tevékenység. Akkor nem lett bűn hogy 250.000 aláirást maga mellett tudva a szövetségi listán levő, európéner lett...
Tévedés van abban a kijelentésben is hogy csak a nemzeti vonal köthet együttműködési egyezséget a szövetségiekkel, ahogy már megtörtént amikor is - ugyan az MPP-t megkerülve - sok polgári tisztségviselő került a szövetségiek választási listájára, sőt európnert is eredményzett ez a tevékenység. Akkor nem lett bűn hogy 250.000 aláirást maga mellett tudva a szövetségi listán levő, európéner lett...
Ezért is természetes kellene legyen, hogy a polgári választóknak is legyen parlamenti kéviselőjük.
Ez nem zárja ki azt, hogy a nemzetinek ezután nem lehetne szövetségi listán képviselője, hiszen ez is csak kiegyezés dolga, de ha a politikai ellenfelet ellenségnek kiáltod ki, akkor bizony nincs mit keress a porondon...
Ez nem jelentheti azt sem, hogy egypárt rendszer felé csúszna a magyarok érdekképviselete!
Az is tény, hogy a szövetségi infrastruktúra sem egy választási periódus alatt alakult ki, igy nem igen érthető a nemzetiek sietsége, akiknek a két év alatt kifejtett tevékenysége sem tudhatott széles tömeget maga mellé állítani. Az, aki vállalja az ellenzéki szerepkört, csak tegye a dolgát!
Az RMDSZ-MPP megállapodás ugyan politikai szinten történt most decemberben, de megyei szinteken már több hónapja folynak az egyeztető tanácskozások, amelyeken sorra került a mostani és a leendő közös programok és projektek kidolgozási módja. Igy a polgári vonalban semmiképen sincs "elveszett cél" vagy célcsoport, hiszen amint a Kolozs megyei polgári vezetőség is nemrég újra meghatározta a közösen követendő utat, ami az új gazdasági együttműködések megkötésében, a gazdasági eredmények fokozásában, az új munkahelyek teremtésében, a kistérségek külföldi együttműködésében, a fiatalok helybenmaradásának a feltételeinek a megteremtésében stb teljesülhet ki. A most aláírt országos egyezményt alapján már a megyei polgári vezetések is véglegesíthetik a szövetségiekkel való együttműködéseket! A parázs - sokszor vitafórummá alakult - megyei tárgyalásokon pedig kikristályozódni látszik, hogy a szövetségieknek érdemes volt leülni a tárgyalósztalhoz, hiszen még a polgáriak gazdasági és vidékfejlesztési szakemberei is jól kitudják egészíteni a jövőbeni tevékenységeket!
E partnerségi kapcsolatból pedig főleg a választó fog nyerni, ha mindenki komolyan gondolja és elvégzi az elvállalt munkát!
Az RMDSZ-MPP megállapodás ugyan politikai szinten történt most decemberben, de megyei szinteken már több hónapja folynak az egyeztető tanácskozások, amelyeken sorra került a mostani és a leendő közös programok és projektek kidolgozási módja. Igy a polgári vonalban semmiképen sincs "elveszett cél" vagy célcsoport, hiszen amint a Kolozs megyei polgári vezetőség is nemrég újra meghatározta a közösen követendő utat, ami az új gazdasági együttműködések megkötésében, a gazdasági eredmények fokozásában, az új munkahelyek teremtésében, a kistérségek külföldi együttműködésében, a fiatalok helybenmaradásának a feltételeinek a megteremtésében stb teljesülhet ki. A most aláírt országos egyezményt alapján már a megyei polgári vezetések is véglegesíthetik a szövetségiekkel való együttműködéseket! A parázs - sokszor vitafórummá alakult - megyei tárgyalásokon pedig kikristályozódni látszik, hogy a szövetségieknek érdemes volt leülni a tárgyalósztalhoz, hiszen még a polgáriak gazdasági és vidékfejlesztési szakemberei is jól kitudják egészíteni a jövőbeni tevékenységeket!
E partnerségi kapcsolatból pedig főleg a választó fog nyerni, ha mindenki komolyan gondolja és elvégzi az elvállalt munkát!
A jelenlegi polgári vezetés pedig igencsak bölcsen vállalta - ilyenformán is - a "megmérettetést", amiért csak dicséret járna és nem kritika, de lássuk a cikket.... (EP- GBI)
2015.12.21.
A szeretet ünnepe előtt néhány nappal megszületett a nagy erdélyi magyar összefogás. Részleges ugyan, kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Az osztódással szaporodó magyar pártjaink egyike feladta a harcot, vezetői elárulták mindazt, amiért egykor – az autonómia kivívásáért – létrejött, és egy kis zsíros koncért visszasorolnak az anyaszervezetbe.
A hét évvel ezelőtti főellenség hirtelen barát lett, az egykori elv- és bajtársak mumussá váltak, és odavesztek a célok is. Összefogásról álmodtunk magunk is a nemzeti minimum mentén. A büszkén világgá kürtölt RMDSZ–MPP megállapodás egyetlen dologról szól: a választásokról, önkormányzati, polgármesteri, majd parlamenti helyek megszerzéséről.
Minden jel szerint csődöt mondott az erdélyi magyar többpártrendszer kialakítására tett, hét esztendővel ezelőtt elindított kísérlet. Az RMDSZ megalkuvó, Bukarestet kiszolgáló, a román politikába egyre jobban besimuló, nemzeti érdekeket aprópénzre váltó politikája ellenében kezdtek szövetkezni azok a magukat nemzetinek vagy jobboldalinak nevező erők, amelyek mást, többet akartak.
A gyorsan fogyó, egyre jobban szórványosodó és elszegényedő erdélyi magyarság megmentésének eszközeként fogalmazták meg a különböző autonómiaformákat, és rákényszerítették az RMDSZ-t is, hogy kénytelen-kelletlen, de visszatérjen tizenöt évvel korábban megfogalmazott célkitűzéseihez.
Csakhogy két év sem kellett, és sikerült szétvernie magát a nemzeti oldalnak, tovább szakadt, újabb párt jött létre, egy „még igazibb”, ám megerősödnie ennek sem sikerült, majd a jobboldali erők újra összekovácsolására tett kísérlete is csődöt mondott.
Álom maradt az az elképzelés, hogy miként normális társadalmakban, nálunk is kialakul két jelentős erő, melyek egymást ellenőrizve versengenek a nagyobb befolyásért, és ez a kölcsönös kontroll segít nem szem elől téveszteni a valós célokat. Az MPP az RMDSZ-t választotta szövetségeséül, a dac, a sértődöttség terelte vezetőit erre az útra, mint egyikük fogalmazott: „könnyebb megbocsátani ellenségeid árulását, mint azt, ha egy testvér hátba szúr”. No meg a cserébe kapott júdáspénz is kézzelfoghatóbb: egy-két biztos hely a parlamentben, melyek ha nagy befolyást nem is, de biztos megélhetést hoznak a „kiválasztottaknak”.
Itt állunk 2015 végén három magyar párttal, egyikük feladni látszik a tisztességes, önálló politizálás eszméjét, a másikat felmorzsolják a belső csatározások, lassan sem emberük, sem támogatójuk, sem erejük nem marad. Az RMDSZ pedig szép lassan ismét egyedüli meghatározó politikai erővé válik.
Nem hallani már autonómiáról, inkább altatója, mint segítője az erdélyi románságnál is megerősödőben lévő, közös transzilván és önrendelkező törekvéseknek. Visszatérhet arra a kényelmes útra, amelyről 2008-ban kínkeservesen sikerült letéríteni. És mindez még csak nem is az ő érdemük, az ellenzékükként kinőtt erők baltázták el a lehetőséget, Káin–Ábel-harcuk hosszú időre újra a „lassú lépésekkel” való önfeladás egypártrendszerébe kényszerítheti az erdélyi magyarságot.
Farkas Réka Háromszék
