2016. április 22., péntek

Megyei Tanácsnál

A megyei tanács listáján a hatodik helyen levő jelőlt, aki a polgáriak részéről lett felterjesztve, tovább folytatja a látogatásait, tárgylásait ebben a kampány előtti időszakban, mintegy lemérve a megye lakosainak a pulzusát, no és azért, hogy megismerje választóink véleményét.
Keizer Róbert úrról van szó, aki ide s tova több éve az MPP Kolozs megyei elnöke.
Nemrég egy szakember találkozón láttuk viszont Keizer elnök urat, amikor is több szakmában is tájékozódott, arról, hogy mi lenne az, ami a jelenlegi helyzetben a legfontosabb és ugyanakkor a legkényesebb kérdéskört is takarhat.
A hét utolsó napján pedig a Kolozs  megyei Tanács alelnökénél, Vákár István úrnál tett egy rövíd látogatást, aztán ami elég hosszúra sikeredett.
A megyei tanács alelnöknek a meglátogására a Kolozs megyei MPP gazdasági és vidékfejlesztési szakosztályelnöke, Horváth Zoltán úr is elkísérte a Keizer elnök urat.
A beszélgetés nagyon gördülékenyen volt, hiszen a megyei Tanács alelnöke nem csak hasonlóan vélekedet, hanem sok esetben még a gondolatuk is egyezett! Szinte észrevétlenül a tárgyalás barátira sikeredett és a polgári elnök témái is szinte magától értetődően egyeztek. 
A három nagy témakört, amivel indult volt a beszégetés hamarosan kibővült több más érdekfeszitő témával is.
Elsőre a kolozsvári nemzetközi reptér kifutópályának a meghosszabítása vetődött fel mivel japán befektető cégek érdeklődése is erre utalt. Ennek az objektumnak a fejlesztése fontos szerepet kaphat a TETA 4. ipari parkban ahová már várják az igénylőket.
Következő téma az egyesek által kritizált gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő megoldássorozat volt. Ebben fontos szerepe van éppen a megyei Tanács alenöke által kialakított és szorgalmazott a Kolozs és a Hajdú-Bihar megyével megkötött együttműködésnek is.
Itt jegyezzük meg, hogy az alelnök úr felhívta a figyelmet arra, hogy Kolozs megye eddig a Baranya és a Fejér megyékkel volt testvér kapcsolatokban és tavalyatól már a Hajdú-Bihar megyével is sikeres akciókat folytattak és amelyeket ezután újabbak is követik .
Felvetődött egy olyan közös gazdasági és kereskedelmi kamara megalakítása is amelyet az élelmiszer-agroklaszterek alakítanának ki. Ez nagyon teszett az alelnök úrnak is, hiszen azonnal helyeselte és támogatásáról biztosította ezt az ötletet is.
A megyei tanács alelnöke bizonyította, hogy jól ismeri a megyében felmerült problémákat és a következő felvetésre is rábólintott, pontosabban az anyaországiakkal kialakítandó testvérfalu - testvérváros kapcsolatokat is teljes mellszélességgel támogatja ezután is.
A Keizer Róbert megyei tanács jelölt által felvetett gazdasági és vidékfejlesztési problémák is pozitív visszajelzést eredményeztek ezzel is igazolva, hogy az új munkahelyek kialakítása nemcsak kampánycélra jók, mint ahogy nemrég egy nemzeti vezető szájából hallottuk.
A japán kereskedelmi kamara vezetőjének a Kolozs megyébe való látogatásáról is tájékoztatta volt a polgári vezető a megyei alelnök urat és igényelte, hogy tartsanak egy újabb megbeszélést. 
MPP Közlemény
  
Bejegyezte: dátum:

2016. április 20., szerda

Fülöp Csaba az MPP kovásznai polgármesterjelöltje

2016.04.17.
Hivatalosan bejelentették: dr. Fülöp Csaba lesz az MPP polgármesterjelöltje a kovásznai helyhatósági választáson. A polgáriak tegnapi, fürdővárosi sajtótájékoztatóján a helyiek mellett jelen volt Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke, valamint Fejér Levente, a szervezet zabolai polgármesterjelöltje, aki az RMDSZ támogatását is élvezi.
Kulcsár a kovásznai jelöltről elmondta: szakmailag jól felkészült, önkormányzati tapasztalattal rendelkezik, hitelességével meg tudja győzni a város lakosságát, akik csak nyerhetnek vele. Hangsúlyozta: a jelölt bemutatása az MPP országos vezetőségének tudtával zajlik (dr. Fülöp Csaba a párt egyik országos alelnöke is). Bizonyos dolgokban együtt működnek az RMDSZ-szel, de a döntéshozatalban mindenképp ott kell lenniük az MPP polgármestereinek, tanácstagjainak.
Dr. Fülöp Csaba programjáról csak annyit mondott: a kampányban ismertetik részletesen. Bele kell szólni a város életébe, jobbításra van szükség, ezért is vállalta örömmel a jelöltséget. Csapatával együtt új szemléletet kíván meghonosítani a tanács munkájában. Szolgálatot vállalnak a közéletben, céljuk az adózó lakosság megbecsülése, a korrekt viszony a polgárokkal szemben – jelentette ki.
Az MPP kovásznai szervezete a támogatói aláírások gyűjtése mellett közvélemény-kutatást is végzett az utóbbi napokban. Próbáltak választ kapni arra a kérdésre, hogy a magyarság megosztásának tartja-e, hogy több magyar polgármesterjelölt is indul a választásokon. A válaszokból kitűnik, az emberek látják, hogy helyük van az önkormányzatban, ezért támogatják is őket. Nem valami vagy valaki ellen vannak, közösen kívánnak egy élhetőbb várost – hangsúlyozta.
A sajtótájékoztatón Ferencz Botond, az MPP kovásznai vezetője elmondta: a fiatalság zöme itthon szeretne maradni, ezért a hangsúlyt a munkahelyteremtésre kell fordítani. Három nap alatt összegyűlt a több mint négyszáz támogatói aláírás, ezzel szemben a 2012-es helyhatósági választáson a polgáriak alig több, mint 200 szavazatot kaptak – jegyezte meg.
Szabó Levente tanácsosjelölt azt hangsúlyozta: pozitív változásra van igény, a most felálló csapatban sok új név szerepel.
A polgáriak által támogatott lehetséges alpolgármesterről Ferencz elmondta: nem a párt választja, hanem a tanács, korai erről nyilatkozni. Nem mutatták be a tanácstagok listáját sem, annyit mondtak, a sorrend, a létszám kialakítása még folyamatban.
Kulcsár szerint a megyében 20 településen indít polgármester- és tanácsosjelölteket az MPP, még nem tudni, hogy Orbaiszéken Kovásznán és Zabolán kívül melyik településen méretkeznek meg.
Bokor Gábor
Bejegyezte: dátum:

2016. április 19., kedd

Tüntetők fogadták Orbánt Helmut Kohl házánál

Orbán Viktor egy nagy virágcsokorral ment meglátogatni Helmut Kohlt, Németország egykori kancellárját kedden.
A környéken két csoport is tüntetett. Az EU-szkeptikus és menekültellenes AfD aktivistái "Herzlich Willkommen! Szeretettel üdvözöljük!" felirattal várták a magyar miniszterelnököt. A közelükben lévő antifasiszta tüntetők viszont "Szögesdrót - Orbánnak" csúfolták.
A Kohl - Orbán találkozót nagy érdeklődés fogadta Németországban. A 86 esztendős német politikus az utóbbi napokban egy publicisztikában kritizálta Angela Merkel menekültpolitikáját, hangot adva aggodalmának, hogy milliókat nem képes Európa befogadni. Közben szót emelt az egységesebb Európáért is, amiből a CDU-s politikusok azt a következtetést vonták le, hogy Kohl nem is annyira megy szembe Merkellel.
Orbán és Kohl találkozójáról minden német pártból nyilatkozott már valaki. A szociáldemokraták szeirnt Kohlnak jobb belátásra kellene bírnia Orbánt, hogy ne ossza meg még jobban Európát. A Zöldek szerint nagyon rossz üzenete van annak, hogy Kohl fogadta a magyar miniszterelnököt.
Orbán a találkozó után azt mondta, azért jött el, hogy a magyarok nevében nagyrabecsülését fejezze ki, és megköszönje Helmut Kohlnak mindazt, amit Magyarországért tett.
"Nagy értéke Helmut Kohl egész Európának" - mondta Orbán Viktor, arra kérve a sajtó képviselőit, ne "rángassák bele" az egykori kancellárt semmilyen aktuálpolitikai ügybe, "ő magasan fölöttünk áll, mai aktív politikusok fölött".
Orbán Viktor hozzátette: a találkozó emlékeztette arra, ami II. János Pállal történt idősebb éveiben, amikor a pápa szellemileg még friss volt, de a testi állapota már megakadályozta abban, hogy mindent részletesen és világosan kifejezzen. "Egyszerre volt megtisztelő és felemelő az élmény a számomra. Éljen a német-magyar barátság!" - zárta szavait a miniszterelnök.
Bejegyezte: dátum:

Sterczer Sándor, a svájci módszer szerelmese „A sajtkészítés ott kezdődik, hogy mit eszik a tehén”

Szerzõ: Hírmondó 19/04/2016
Nyugodt, jóllakott jószágok az istállóban Fotó: Tofán Levente
Lapunk hasábjain sokat olvashattak az állattartó gazdák egyik legnagyobb gondjáról, a tej felvásárlási árának folyamatos csökkenéséről. A gazdatalálkozókon felszólaló szakemberek szerint az egyetlen járható út a szövetkezetek létrehozása, azonban, amint azt a kézdiszentléleki Sterczer Sándor kézműves sajtkészítő példája mutatja, ez korántsem így van.
Sterczer Sándor a kapuban vár, majd rögtön betessékel a házba. Utunk a pincében kialakított érlelőhelyiségbe vezet, közben a kezdetekről, az állattenyésztésről beszélünk.
– 1995 óta foglalkozom állattenyésztéssel. Nagynénéméknél nevelkedtem Oroszfaluban, ők a kollektív gazdaságból visszakaptak néhány szarvasmarhát. 2000-ben Fortyogófürdőn Kati nevű tehenünkkel megnyertük a szarvasmarha-kiállítást, annak a jószágnak hosszú évekig nem került méltó „ellenfele”. 2005 óta rendelkezem saját állatállománnyal, amikor egy híres gazdától vásároltam egy pici tehénborjút, amellyel következő évben a megyei szarvasmarha-kiállításon második helyezést értem el. Azóta 35 díjat nyertem, kettőt országos kiállításon: 2011-ben Barcarozsnyón elsőborjús tehenek kategóriában első, illetve különdíjat, majd 2013-ban Bukarestben, az Indagrán ugyancsak elsőborjús kategóriában szintén első díjat nyertem Vanessza nevű tehenünkkel. Ezután egészségügyi gondjaim miatt eladtuk a felnőtt állatainkat, de jelenleg ismét van hat fejőstehenünk (bár egyik kevés tejet ad), valamint öt növendékünk.
A sajtok királya
Sterczer 2012 óta készít sajtot, első évben könyvekből tanult, aztán 2013-ban a Kovászna Megyei Agrárkamara és a megyei tanács meghívására a megyébe látogatott Ivácson Attila magyarországi sajtmester, akitől elleste a sajtkészítés alapjait, ugyanabban az évben egy 40 év tapasztalattal rendelkező svájci sajtmester bevezette a sajtkészítés igazi világába.

A parenyicának nagy a keletje a vásárokban

– A svájci mester képzésein egyedüli háromszékiként vettem részt. Semmi bajom a hagyományos sajtokkal, szükség van azokra, azonban azt láthatjuk, hogy a vásárokban 7-8 árus egyforma terméket árul. Ezzel szemben az érlelt sajttal különböző ízeket lehet elérni, gyakorlatilag csak a fantázia szabhat határt, ezért úgy vélem, ez a sajtok királya. Az érlelőpolcon látható natúr (csak tejet, oltóanyagot és sót tartalmaz), köménymagos és vörösborban érlelt sajtok a Bergkaese és az Appenzeller keverékei, ezek a félkemény sajtok kategóriájába tartoznak. Előnyük, hogy bármeddig elállnak. „Sztártermékünk” a vörösborban érlelt sajt, amely úgy készül, hogy a friss sajtot borban áztatjuk egy ideig (hogy milyenben, hadd maradjon titok, körülbelül tíz sajtot dobtam el, amíg rájöttem, melyik a megfelelő), így átveszi a bor színét, de az ízét, illatát is. A novemberi, magyarországi nemzetközi sajtmustrán négy termékkel, egy-egy mosott-töretű, vörösborban érlelt, konyakos, valamint whiskys félkemény sajttal veszek részt.
Az érleltsajt-készítés színfalai mögött
A sajtok svájci mintára nyers, érlelt tejből készülnek, „mert a pasztörizálás olyan, mint egy kivégzőosztag”, amely nem csak a káros baktériumokat pusztítja el. Ha pasztörizálnák a tejet, adalékanyagokra lenne szükség, és ezt, mint mondja, nem szeretnék.

A gazda tízhetes érlelt sajtot szeletel. Szobahőmérsékleten ajánlott fogyasztani

– Miután elkészítjük a sajtot, formába kerül, ahol egész nap kell forgatni, majd súlytól függően 24 vagy 48 óráig 24 százalékos sófürdőben tartjuk. Legalább két hónapig kell érlelni, közben naponta átforgatni, megmosni, ezután elég, ha 2–3 naponta ápolgatjuk. Készítettünk már 11 hónapos sajtot is, hiszen annál értékesebb, minél tovább érleljük.
Azonban „a sajtok királya” mellett rendelésre bármilyen sajtot elkészítenek, nagyon keresett például a szlovák eredetű parenyica. Ennek elkészítése jóval rövidebb folyamat, mint az érlelt sajtoké. Készül egy alapsajt, amely 24 óra érés után nyújthatóvá válik 75–78 fokos vízben. A füstölt változathoz kizárólag bükkfa-aprítékot használnak.
– A parenyica a gyúrt sajtok kategóriájába tartozik, csakúgy, mint a mozzarella vagy a burrata. Emellett készítünk sonkás sajtot is, amelybe, mivel felénk nem nagyon készítenek házi sonkát, a kereskedelemből vásárolt, jó minőségű sonkát rakunk. Tapasztalataim szerint azokat a termékeket keresik a vásárlók, amelyeken a készítő keze nyoma ott van. Szerencsések vagyunk, hiszen a vásárokon eladjuk a termékeinket, emellett a szomszédos megyékből, sőt Bukarestből is rendszeresen visszajárnak hozzánk. Kisgazdaság vagyunk, csak a jószágaink által termelt tejet dolgozzuk fel, egyetlen gondunk az, hogy soha nincs elég sajtunk.
A siker titka
Sterczer Sándor úgy véli, sikerük annak köszönhető, hogy odafigyelnek a minőségre. Mint mondta, a sajtkészítés ott kezdődik, hogy mit eszik a tehén. Jószágaik csak sétálni járnak ki, étrendjük száraz takarmányra, szénára és az abrakra van beállítva, mert az erjesztett takarmány rossz hatással van az érlelt sajtra.
– A réti és hegyi szénákra esküszünk, hiszen abból lesz a legfinomabb szénatej. Emellett, ha 31 fokon kell oltani a tejet, azt mindig azon a hőmérsékleten oltjuk, és ha 30 percet kell aludjék, annyit aluszik, ahogy ezt a svájci mestertől tanultuk.
A család hat éve költözött a régi szentléleki házba, és azóta minden pénzüket állatokba és gépezetekbe fektették be, de az induláshoz nem kellett óriási tőke.

A hárfa elengedhetetlenül fontos az érlelt sajt készítéséhez

– Kezdetben egy fazék és egy 100 eurós hárfa (egy, az érlelt sajt készítéséhez elengedhetetlen szerszám, amellyel a megalvadt tejet vágják fel a megfelelő méretre) volt a felszerelésem. Aztán a termelés növelésével a befektetések is nőttek, eddig 5–6 ezer lejt tettünk a sajtműhely kialakításába, és még nem végeztünk a munkával. Hátravan még a csempézés, emellett egy 250 literes inox edényt vásárolunk, továbbá egy olyan műszerbe is beruházunk, amely helyettünk kavarja a sajtot. A háromórás munkafolyamat során állandóan keverni kell, hogy a sajtmagocskák ne ragadjanak össze, és ez 250 liternél igen megerőltető munka lenne. Bővítjük az állatállományt is, jelenleg öt fejőstehén napi 120 liter tejet ad, célunk napi 200–250 liter tej feldolgozása, minimum 20 kiló sajt készítése, amihez 12-13 jószág szükséges.
Egy igazi családi vállalkozás
Kezdetben egyedül végezte a takarmányozást és a sajtkészítést, de jelenleg a család minden tagja kiveszi a részét a munkából.
– Reggel 6-tól 9 óráig az állatoknál dolgozunk a feleségemmel, majd fél egyig elkészítjük a sajtot. Tanulás után 13 éves lányunk és 9 éves fiunk is segít az edények elmosásában, illetve az állatok ellátásában. A mienk családi vállalkozás a szó szoros értelmében, őstermelői engedéllyel dolgozunk, mindent mi végzünk az állatok gondozásától a takarmány előállításán át, egészen a sajtkészítésig. Ezen nem is változtatunk, hiszen a sajtkészítés kényes folyamat, és úgy vélem, ebben a szakmában nehéz a megfelelő személyt megtalálni. Ha napi szinten beindul a 200 literes tejtermelés, a családunk jól megél majd abból, és ez nekünk elég. Elértük a saját autonómiánkat, nem függünk a Covalacttól vagy bárki mástól. Mindenkinek ajánlom, vágjon bele, hiszen van rá igény. Sokat kell tanulni, és a törvények sem könnyítik meg a dolgunkat, hiszen, míg Ausztriában engedélyezik a deszkából készült sajtműhelyt, ahol deszkaedényekben dolgoznak, nálunk nagyobbak az elvárások, de ennek ellenére megéri.
.
Bejegyezte: dátum:

Régiók Bizottsága

Szerep: uniós tanácsadó szerv, melyet az EU-országok regionális és helyi hatóságainak képviselői alkotnak
Elnök: Markku Markkula (EPP/FI), a finnországi Espoo város tanácsának tagja
Tagok: összesen 350 fő az egyes EU-tagországokból
Alapítás éve: 1994
Székhely: Brüsszel (Belgium)
A Régiók Bizottsága az EU tanácsadó szerve, melyet a 28 uniós tagállam helyi és regionális szinten megválasztott képviselői alkotnak. A Régiók Bizottságának keretében a képviselők kifejezésre tudják juttatni véleményüket azokkal az uniós jogszabályokkal kapcsolatban, melyek közvetlenül befolyásolják az általuk képviselt régiók és települések életét.
Mi a Régiók Bizottságának feladata?
A Régiók Bizottsága révén a régiók és települések hivatalosan is beleszólhatnak az uniós döntéshozatalba, és ezáltal érvényre juttathatják a regionális és helyi hatóságok véleményét és érdekeit.
Az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek konzultálnia kell a Régiók Bizottságával a helyi és regionális önkormányzatokat érintő témákkal – pl. az egészségüggyel, oktatással, foglalkoztatással, szociálpolitikával, gazdasági és társadalmi kohézióval, közlekedéssel, energiaüggyel és éghajlatváltozással – kapcsolatos jogszabályok kidolgozása során.
Ha ezt elmulasztják, a Régiók Bizottsága keresetet indíthat ellenük az Európai Unió Bíróságánál.
A Régiók Bizottsága a hozzá beérkező jogszabályjavaslatokrólvéleményeket dolgoz ki és fogad el, melyeket megküld az érintett uniós intézményeknek.
A Régiók Bizottsága saját kezdeményezésre is véleményt adhat ki.
Összetétel
A Régiók Bizottságának tagjai a helyi, illetve a regionális önkormányzatok választott képviselői közül kerülnek ki. Mindegyik uniós ország maga jelöli ki, kiket kíván a Régiók Bizottságába delegálni. A jelölteket az Európai Unió Tanácsa nevezi ki öt évre. Megbízatásuk megújítható. Az, hogy az egyes uniós tagállamok hány személyt jelölhetnek a Régiók Bizottságába, az adott ország népességétől függ.
Az egyes országokból delegált tagok ún. nemzeti delegációkat alkotnak, melyek összetételének tükröznie kell az adott ország politikai, földrajzi, regionális és helyi viszonyait.
Ezen túlmenően mindegyik tag beléphet a Régiók Bizottságán belül működő politikai csoportok valamelyikébe. Jelenleg a politikai hovatartozás függvényében a következő öt politikai csoport működik a Régiók Bizottságán belül: Európai Néppárt (EPP), Európai Szocialisták Pártja (PES), Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), Európai Szövetség English (en)(EA) és Európai Konzervatívok és Reformerek English (en)(ECR). A Régiók Bizottságának tagjai úgy is dönthetnek, hogy egyik politikai csoportba sem lépnek be (függetlenek).
A Régiók Bizottsága saját tagjai közül nevez ki elnököt, akinek amegbízatása két és fél évre szól.
Hogyan végzi munkáját a Régiók Bizottsága?
A Régiók Bizottsága (ugyancsak saját tagjai közül) előadót nevez ki. Az előadó feladata, hogy konzultáljon az érdekelt felekkel, és előkészítse a bizottság által kiadandó véleményt. Az előadó által előkészített szöveget az adott szakpolitikai területért felelős szakbizottság vitatja meg és fogadja el. A véleményt ezt követően az összes tag elé terjesztik a Régiók Bizottságának plenáris ülésén, ahol a tagok szavaznak a vélemény módosítását és elfogadását illetően. Az elfogadott véleményt a Régiók Bizottsága az összes érintett uniós intézménynek megküldi.
Évente legfeljebb hat plenáris ülésre kerül sor, ahol a tagok 50–80 uniós jogalkotási kezdeményezéssel kapcsolatban fogadnak el véleményeket.
A Régiók Bizottsága és Ön
A Régiók Bizottsága – a regionális és helyi hatóságoktól kezdve egészen az uniós polgárokig – minden szinten ösztönzi a részvételt. A regionális és helyi hatóságok, szövetségek, nem kormányzati szervezetek, szakértők és tudományos szakemberek internetes felmérésekben, konzultációkban és eseményeken vehetnek részt. Az Európai Vállalkozói Régió díjra a politikai hatáskörrel rendelkező régiók pályázhatnak, az ún. disszertációs pályázatokon pedig a tudományos szakemberek indulhatnak.
A Régiók Bizottsága több hálózatot is életre hívott abból a célból, hogy az Európai Uniót alkotó régiók és települések mindegyike számára lehetővé tegye a bevált módszerek átadását és átvételét, az együttműködést, valamint a különböző témákban (növekedés és foglalkoztatás, éghajlatváltozás elleni küzdelem, határokon átívelő együttműködés, fejlesztés és szubszidiaritás) uniós szinten folyó vitafolyamatban való részvételt.
Ezenfelül a helyi és a regionális hatóságok aláírhatják az európai többszintű kormányzásról szóló chartát, mely felhívja a figyelmet arra, hogy a településeknek és a régióknak joguk és egyben kötelességük is részt venni az uniós lakosságot érintő szakpolitikák végrehajtásában.
Kapcsolódó weboldalak
Elérhetőségi adatok
Cím
Bâtiment Jacques Delors/Jacques Delors Gebouw
Rue Belliard/Belliardstraat 99-101
B - 1040 Bruxelles/Brussel
Belgique/België
Tel +32 2 282 22 11
Fax +32 2 282 23 25
Linkek

HELYI RENDEZVÉNYEK 
A Régiók Európai Bizottsága (RB) arra kéri a polgárokat, hogy beszéljenek Európáról a helyi és regionális rendezvényeken!
Az események megrendezésére az RB-tagokkal mint „az EU-t helyi szinten képviselő nagykövetekkel”, a városokkal, tartományokkal és régiókkal, illetve azok nemzeti szövetségeivel, hálózataival és a tagállamokban működő más uniós intézményekkel partnerségben kerülhet sor.
Várjuk azoknak a 2016-os helyi rendezvények szervezése iránt érdeklődőknek a jelentkezését, akik megfelelnek politikai prioritásainknak, kiválasztási feltételeinknek és akik fő célja, hogy: 
bevonják a polgárokat, főként a fiatalokat az uniós kérdésekről folytatott kétirányú kommunikációba, melynek során az uniós régiók hangot adhatnak érdekeiknek és elvárásaiknak;
hozzájáruljanak az RB jogalkotási munkájához, többek között a kidolgozás alatt álló uniós jogszabályokról és azoknak a régiókra és városokra gyakorolt lehetséges hatásáról szóló helyi viták révén; 
bátorítsák az ismeretek és a jó gyakorlatok cseréjét a városok és régiók között;
megerősítsék az együttműködést a többi uniós intézménnyel, különösen az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Europe Direct információs hálózat tagállami irodáival.
További részleteket itt talál, legyen az RB partnere a helyi rendezvényeken!
Milyen típusú rendezvények kaphatnak támogatást?
Civil párbeszédek: nyílt vita a polgárok, különösen a fiatalok számára az uniós politikai menetrendről és Európa jövőjéről; 
érdekelt felekkel folytatott párbeszédek: vita a helyi és regionális érdekelt felekkel az RB véleményeinek elkészítéséről és nyomon követéséről a konzultatív munka támogatása érdekében;
konferenciák vagy szemináriumok: az ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása az uniós városok és régiók körében az uniós ügyekkel és azok regionális hatásával kapcsolatban.
Ki pályázhat?
Az RB tagjai, valamint helyi és regionális önkormányzataik; uniós régiók, tartományok és városok; regionális és helyi érdekeket képviselő országos szövetségek.
Milyen alkotóelemeket keresünk?
Egy vagy több RB-tag előadóként való aktív bevonása; nyitott és részvételen alapuló formátum; kapcsolat az RB politikai prioritásaival, valamint éves kommunikációs tervével; partnerség a többi uniós intézménnyel és azok tagállami irodáival.(az Európai Parlament tájékoztatási irodáival, az Európai Bizottság állandó képviseleteivel), a Europe Direct információs központokkal és/vagy a helyi és regionális önkormányzatok európai, nemzeti szövetségeivel és hálózataival.
Mi mit tudunk felajánlani?
Egy értékelési eljárás és a pénzügyi források rendelkezésre állásának függvényében az RB a következő szolgáltatásokat nyújthatja:
a moderátorok költségei;
tolmácsolás (legfeljebb 3 nyelv);
média- és kommunikációs tevékenységek;
az RB-tagok utazási és szállásköltségeinek visszatérítése.
Hogyan lehet jelentkezni?
Olvassa el a helyi rendezvényekkel kapcsolatos tudnivalókat;
az esemény tervezett időpontja előtt legalább három hónappal nyújtsa be javaslatát; 
töltse ki az online jelentkezési lapot; 
adjon meg minden szükséges információt a célkitűzésekkel, a koncepcióval, a feladatokkal, a tervezett költségvetéssel, a rendezvény programtervezetével kapcsolatban!
Kapcsolat: 
Kommunikációs Igazgatóság Rendezvényszervezési osztály Régiók Európai Bizottsága 
Rue Belliard 99-101 B -1040 Brussels 



Bejegyezte: dátum:

A „megakasztott” zsibói szórványosodás

Makkay József 2016.03.05.
A 16. századtól a Wesselényi család uradalmi székhelyeként ismertté vált Zsibó két történelmi jelképe, az 1810-ben befejezett Wesselényi-kastély és az 1749-ben átépített középkori református templom ma is a mintegy tízezer fős szilágysági városka fő turisztikai vonzereje lehetne. Mindez azonban feltételes módban: a néhány évtizede még fontos vásáros helynek és a környék magyar centrumának számító településen mára nemcsak a szocialista ipar csődje miatt állt meg az idő, hanem a rendszerváltás óta vészesen felgyorsuló szórványosodás is perifériára szorította a szebb napokat megélt egykori magyar kisvárost.
Högye Gál Roberto lelkész: új lendületet adott a gyülekezetnek

Zsibó tükre mindannak, ami az utóbbi negyedszázad romániai kisvárosait jellemzi: rohamos elszegényedés, tömeges elvándorlás, az oktatás visszaszorulása, a gondozatlan környezet és a város központi részének történelmi értékeit és hangulatát semmibe vevő új ortodox katedrális. Magyar szempontból ezt a látványt tetőzi a Szilágyság legjobban szórványosodó közössége, amelynek mára egyetlen menedéke és találkozóhelye maradt az egyház. A mintegy hétszáz lelket számláló református és 70–80 lelkes katolikus közösség tíz év alatt szinte a felére és a rendszerváltás óta az egyharmadára esett vissza. Szilágysági viszonylatban is egyedi jelenség az ilyen mérvű népességfogyás. Nyilván ennek több oka van, a legfontosabb talán mégis az elzártság, a környékbeli magyar falvak hiánya, ahonnan vérfrissítés, utánpótlás érkezhetne.
Zsibó magyar közösségének elszigeteltsége nem új keletű, hiszen már a 19. században román falvak vették körül. Ennek történelmi előzményei egyrészt a tatárjárásra, másrészt a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc sereg 18. század eleji vereségére vezethető vissza: a császári hadak és az azokat kiszolgáló szerb határőrök felégették a vidéket, így az elüldözött vagy legyilkolt magyarság kicserélődött. Az újabb kori, kommunista betelepítés az 1960-as és hetvenes években a még többségben élő magyar közösséget két évtized alatt kisebbségbe szorította: a hat–hétezres román közösség tagjai a környező falvakból, de a Kárpátokon-túlról is érkeztek.
A Wesselényiek népe ma megfogyatkozva és jórészt kiöregedve keresi boldogulásának lehetőségeit. Annak próbáltunk utánajárni, hogy ebbéli törekvésében kire, kikre számíthat.
Utánpótlás nélkül
A város főterének körbekerített templomkertje a zsibói magyarság megmaradt közösségi vagyonának a magvát jelenti: a restaurálásra váró református templom, egy régi, lerobbant parókia és a kisebb-nagyobb egyházi épületek, illetve az előző egyházvezetés által papilaknak szánt, de a műemlékkörnyezetbe bele nem illő új emeletes ház jelenti a magyar szigetet. A három éve a gyülekezetbe kerülő Högye Gál Roberto református lelkész fiatalos lendülettel látott hozzá nemcsak a helyi magyarság lelki felrázásához, hanem az anyagi örökség számbavételéhez és a templom körüli környezet újratervezéséhez is.
Az előzményekről nem szívesen beszél, mert sok az elvarratlan szál, a gyülekezetet megosztó belső viszály, amelynek éppen a rendezésére jött, hívták ide. Szórványban közösségmentő próbálkozás ez. Ma már a munka nehezének a vége fele tart, a templomi istentiszteletek hosszú idő után újra „teltházasak”, az emberekben sikerült felébreszteni a közösségi együvé tartozás érzetét. E nélkül ugyanis a szórványsors többszörösen romboló hatású, és még közelebb kerülhetne ahhoz a végzetes pillanathoz, amikor már nemcsak az iskola vész el, de a templom is teljesen kiürülhet. Zsibón szerencsére ezt a végzetes folyamatot sikerült megakasztani. „Nincsenek illúzióim: azt tartom a legfontosabbnak, hogy számbelileg ne fogyatkozzunk túl gyors ütemben, és a meglévő közösség visszanyerje önbizalmát” – fogalmaz a lelkész. A feladat nem könnyű, hiszen a többi szilágysági kisvárostól eltérően Zsibót a kommunista rendszer a magyar közösség gyors elrománosításának egyféle kísérleti telepévé változtatta. A célt szolgálta nemcsak a betelepítés, hanem a magyar oktatás teljes elsorvasztása is. Azon ritka, magyarok lakta erdélyi kisvárosok közé tartozik Zsibó, ahol a kommunista rendszerben sem engedtek líceumi magyar oktatást. Hiába volt évtizedekkel ezelőtt egész osztálynyi magyar nyolcadik, helyben csak román líceumba iratkozhattak a fiatalok, így csak elvétve mentek Zilahra vagy Kolozsvárra tovább tanulni magyarul. A lelkész szerint ma már jól látható, hogy a román líceumi és szakiskolai osztályokban végzett magyar gyerekek többsége ösztönösen vonzódik a vegyes házasságok iránt. A tavaly esketett 12 zsibói fiatal párból 11 volt vegyes, román–magyar házasság... A trend hosszú évek óta megállíthatatlan, így nem véletlen, hogy az elemi magyar oktatás kevés gyerekkel, egyetlen összevont osztályban bukdácsol.
Högye Gál Roberto nem a vegyes házasságok ellen hadakozik, hiszen úgysem tudná megváltoztatni a trendet. Inkább arra törekszik, hogy a születő gyerekek közül, akit lehet, becsábítson a református egyház portájára. Örül, hogy ezen a téren is sikerei vannak.
A listáról levett műemléktemplom
Miközben körbejárjuk a teljes felújításra szoruló templomot – amelynek becsült költségei mintegy 150 ezer euróra rúgnak – kiderül, eleve hátrányos helyzetben vannak, mert az épület nincs a műemléktemplomok listáján, így kormányforrásból származó támogatásra nem számíthatnak. Egy középkori épületrészeken álló erdélyi magyar templom esetében eléggé furcsa kivétel ez, a zsibóiak azonban arra gyanakszanak, templomuk azért került le a műemléklistáról, hogy az ortodoxok gond nélkül felépíthessék a szomszédos telekre a maguk katedrálisát. Másként az ilyen társítást a törvény tiltja. De nemcsak a templom felújítását tartja prioritásnak Högye, hanem a Wesselényi-örökség ápolását is. Miután hosszas pereskedés után a botanikus kert felügyelete alatt álló Wesselényi-kastélyt az örökösök visszakapták és 1,5 millió euróért árulják, az egyetlen látogatható Wesselényi-emlék a templom maradt. Amelynek tartozékaként ide menekítették a kastély egykori kertjében, a kilencvenes években ismeretlenek által földig rombolt Wesselényi-kriptanéhány kőmaradványát. A Wesselényiek családi sírboltjából kiszórt csontokról ma sem tudni közelebbit, pedig nem az átkosban történt az eset, hanem két évtizede. A lelkész azt szeretné elérni, hogy a templomkertben egy olyan hely legyen, ahol az ide látogató turisták a „zsibói bölény”, a jeles Wesselényi Miklós emlékének adózhatnak.
A jövő ígérete
A megpezsdült gyülekezeti élet nemcsak a reformátusokra, hanem az apró közösségé zsugorodott római katolikusokra is jótékony hatással van. A ökuménia jegyében nemcsak velük, hanem az ortodoxokkal is keresik a párbeszéd lehetőségeit. A nagyon sok negatív előzmény ellenére vendéglátóm nagy előrelépésnek tartja, hogy híveivel megtörte a jeget, és az ökumenikus imahetek keretében az ortodox templomban is megszólalt magyarul. Zsibón erre még nem volt példa. Az ortodoxok parókus lelkésze a zsúfolásig megtelt templomban meleg szavakkal szólt a román és magyar egybegyűltekhez, arra buzdítva őket, hogy fogadják el a más felekezetűeket is, akik más rítus szerint imádkoznak ugyan, de legalább olyan jó keresztények, mint ők. Tettével Högyének sikerült némi csendet és megnyugvást hoznia abba a zsibói román–magyar kapcsolatrendszerbe, amelyben a magyarok hosszú idő óta vesztesnek érzik magukat. „Be van kódolva a magyarokba a másodrendű állampolgárszerep. Ha ezen változtatni tudunk, a közösségi önbizalom növelésével életterünket is mássá alakíthatjuk és a teljes közösség megújulhatna” – magyarázza a lelkipásztor. Ezt segíti elő az egyház gazdasági hátterének megerősítése is. Holland támogatással használtruha-kereskedést tartanak fenn, a befolyó pénzből pedig szociális munkát végeznek: a legszegényebb családok gyerekei hetente kétszer kapnak meleg ételt, a szegény családoknak havi élelmiszercsomagot juttatnak, és az anyagi lehetőségek függvényében évente egy-két daganatos beteg gyógykezelését támogatják.
A vallásórás fiatalok számára felújított és korszerűen berendezett terem a magyar gyerekek állandó találkahelye számos foglalkozással. A fiatalokkal történő kapcsolattartás hozománya, hogy mind a zilahi, mind a kolozsvári református kollégiumba eljutnak már a tovább tanulni akaró nyolcadikos magyar diákok. A lelkész meggyőzte a szülőket, hogy a magyar nyelvű tovább tanulás elsősorban nem anyagiak, hanem akarat kérdése. Miután az első diákok eljutottak Kolozsvárra, és az új környezet megváltoztatta őket, a kitörés lehetősége egyre több magyar szülőt foglalkoztat: ma már hatan tanulnak a Kolozsvári Református Kollégiumban.
Leépülő magyar oktatás
A Wesselényi Miklós báró által az 1820-as években megalakított első erdélyi óvoda méltán tette híressé Zsibót. A példa ragadós volt, a kisdedóvodák Erdély más településein is elterjedtek. A szilágysági kisváros legendás ura azonban nemcsak a legapróbbakra figyelt, hanem az iskolai oktatás felkarolásában is fontos szerepet játszott. A zsibói oktatásnak tehát lenne mire alapoznia, ha a rendszerből nem hiányozna a legfontosabb elem, a gyerek.
A rendszerváltás óta gyengélkedő magyar oktatás mára padlóra került. Két éve egyetlen összevont osztállyá zsugorodtak a 11 gyerekből álló elemi osztályok, de nem sokkal jobb a helyzet 5–8-ban sem, ahol húsz gyerekkel működik két összevont osztály. A magyar tagozat az 1973-ban alakult 1. számú általános iskola keretében működik, ebből lett a Zsibói Műszaki Líceum, a magyar nyelvű oktatás a rendszerváltás után mégis megmaradt a Ceauşescu-rendszerből örökölt nyolc osztállyal.
A gyerekhiány miatt évről évre borúsabb jövő elé néző magyar oktatást fenntartó iskola aligazgatójaként Csatlós Sándor mérnök-tanár (portrénkon) a bajok gyökerét a kilencvenes évekbeli elvándorlásban látja. „Az ujjaimon megszámlálhatom, hány egyetemet végzett értelmiségi jött haza az utóbbi 25 évben” – fogalmaz a zsibói tanárember, akinek minden tanéve azzal kezdődik, hogy sorra járja a szülőket. Van egy réteg, akit már győzködni sem lehet: ők a magyar óvodai csoport után egyértelműen román előkészítő osztályba íratják a gyereket. Aki mégis hajlik a magyar elemi oktatásra, azok közül többen a negyedik osztály végén döntenek a román tagozat mellett, hiszen a gyerek már tud írni-olvasni magyarul... Csatlós szerint nem állítható egyértelműen, hogy csak a vegyes házasságból származó gyerekeket íratják román tagozatra: az elmúlt években több színmagyar család gyereke is román tagozatra került, mert a szülők szerint az összevont osztályokban az oktatás nem hatékony. „Mindig elmondom, hogy ennek az oktatási formának is van előnye: kevesebb gyerekkel többet foglalkozhat a pedagógus, így amelyik tanulni akar, az ugyanolyan szintet ér el, mint a különálló osztályok nebulói. Bizonyosság erre a nyolcadikat végzett és magyar líceumokban Kolozsváron vagy Zilahon tovább tanuló gyerekek példája, akik megállják helyüket” – magyarázza Csatlós Sándor.
Zsibó oktatásának gyökeres átalakulása a románság hatvanas és hetvenes évekbeli tömeges betelepítésével kezdődött el. Ehhez kellett a település 1968-as várossá válása, ami Zsibót elindította a gyors iparosítás útján. Míg az ötvenes években két-három magyar osztály és egy félosztálynyi gyereket kitevő román osztály indult évi rendszerességgel, a hetvenes évekre megváltozott a helyzet: a négy párhuzamos román osztályra egy magyar osztály jutott.
A rendszerváltás utáni fogyás jelei hamar megmutatkoztak, és ekkor merült fel a szórványiskola-központ létrehozásának ötlete a református gyülekezet egyik ingatlanában. Kiderült, hogy a kezdeményezés mégsem életképes, hiszen Zsibónak nincs környékbeli magyar utánpótlása. Dés fele, a Szamos völgyében csak román falvak húzódnak, Benedekfalva, Szamosudvarhely vagy Nyírsid magyar lakossága pedig mindössze pár idősebb családból áll. A legközelebbi magyar település, Szilágycseh, a környék kisebb magyar centruma, ahonnan nem jönnének gyerekek Zsibóra iskolába.
„A zsibói magyar oktatás megmaradása a szilágysági RMDSZ »kijárásos« politikájának köszönhető, évről-évre meg kellett harcolni a két összevont elemi osztályért, mígnem olyan főtanfelügyelő került a megyei oktatás élére, aki az osztályok összevonásával az egy tanerős elemi oktatást rendelte el” – magyarázza a városi önkormányzat tanácsosaként is tevékenykedő aligazgató.
A hamvaiból újjáéledt és a minimálbéres rendszerre ráállt zsibói könnyűipar sok embert tudna foglalkoztatni, csak a kínálata nem vonzó. Aki tehette, elment külföldre dolgozni, az itthon maradottak pedig a túlélésre rendezkedtek be. Az egykoron jó fizetéseket kínáló zsibói vasútállomás leépült, a város csomópontjellege is a múlté. Az ipari parkba magyar befektetőket várt Zsibó magyarsága, de apróbálkozások nem jártak sikerrel. 
A városkának a második világháború után először az elmúlt mandátumban volt négy évig RMDSZ-es alpolgármestere Sárközi Pál személyében. Zsibó összes utcája közül a Wesselényi Miklósról elnevezett egyetlen utcácskának sikerült magyar nevet adnia. Az RMDSZ-tanácsos szerint bármilyen apró eredmény attól függ, hogy a háromtagú magyar képviselői csoport mikor képezi a mérleg nyelvét a 17 tagú városi önkormányzatban. A mostani mandátumban szociáldemokrata színezetű többség alkotja a városi tanácsot, alkura esély sem volt.
Bejegyezte: dátum:

Díszpolgári címet kapott Békésen Mezei János

Baricz Tamás Imola | 2016.04.18.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere megkapta Békés Város Díszpolgára címét Gyergyószentmiklós és Békés közötti testvértelepülési kapcsolat elmélyítésében végzett kiemelkedő munkásságáért.

A kitüntetettek: Ladányi Zoltán, Mezei János és Szatmári László (Fotó: Gazsó János-GA-Pix Fotó)

Békés helység várossá nyilvánításának 43. évfordulója alkalmából elismerték a település kiválóságait, ugyanakkor a testvértelepülések képviselőit, köztük Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármesterét.
„Igazi székely magyar házigazdaként, őszinte szívélyességgel fogadott mindahányszor Gyergyószentmiklóson jártunk. Újabb és újabb ötleteket sorolt, hogy a közösségek közötti kapcsolatokat hogyan tudjuk szorosabbra fonni. Biztos alapokon álló hosszú távú együttműködéseket tekintette legfőbb célnak, így nyílt meg a Delta akadémia a székelyföldi fiatalok számára is” – hangzott el többek között a méltatásban. 
„A válságos időszakban békési barátok jöttek el hozzánk, anyagi támogatást nyújtottak, hogy át tudjuk vészelni a nehéz időszakot. Összeszorult szívvel vártam a bíróság döntését, hogy eljöhessek átvenni a megtisztelő címet, hogy az önök szemébe nézhessek” – mondta többek között Mezei János, utalva arra, hogy a hatósági felügyelet hatálya alatt a bíróság jóváhagyása kellett a határ átlépéséhez.
„Meggyőződésem és hitem, hogy nem a materiális világ fogja kielégíteni az életünket, hanem a lelki kötődés, ami köztünk megvalósul. Hiába építünk épületeket, mert azokat az idő foga kikezdi, de az az emberi kötődés, ami bennünk köttetik, lehetőséget biztosít arra, hogy ezt mindannyiszor újraépítsük. Köszönöm a megtisztelő kitüntetést, sokat jelent számomra, erőt ad a továbblépésre, a küzdelemre” – mondta Mezei János a díj átvételekor.
Bejegyezte: dátum:

Összefogtak a gyergyószéki állattenyésztők

Tizenöt gyergyószéki gazda összefogásával alakult meg az Oltárkő Parasztszövetkezet. A „közösködéshez” fűzött remények sokrétűek, de egyfelé mutatnak: a gazdálkodók érdekeinek jobb érvényesítését és munkájuk könnyebbé, gyümölcsözőbbé válását várják.
Négy éve létezik együttműködés a Caritas Vidékfejlesztés és a svájci Stiftung Lebesqualitet gazdaszervezet között. A Svájcból érkezett szakemberek igyekeztek továbbadni erdélyi gazdáknak tudásukat az állattenyésztés vagy a tejfeldolgozás, sajtkészítés terén. A számos tanfolyam eredményeként lényeges következtetést is levonhattak a székely gazdák a vendég mesterek példáját látva: gazdálkodni igazából csak összefogva, egymást segítve érdemes. 
Az utóbbi időben számos egyeztetés, beszélgetés zajlott, és szerdán tizenöt gyergyószéki gazda a Caritas Vidékfejlesztéssel és a svájci szervezettel közösen elfogadta egy új gazdaszervezet alapító okmányát. 
Ezzel létrejött az Oltárkő Parasztszövetkezet.
Bányász József, a Caritas Vidékfejlesztés munkatársa, egyben gazdaként a szerveződés egyik mozgatórugója és az új szövetkezet alapító tagja elmondta, az elképzelés az úgynevezett „átalvető” programból indult ki, ami által a helyi gazdák minőségi terményeit kívánták eljuttatni a helyi vásárlókhoz. A szövetkezés azonban ennél továbbmutat. A gyergyószéki gazdákban felmerült az igény a fejlődésre, és megvan a szándék az összefogásra annak érdekében, hogy együtt dolgozva jobban érvényesítsék akaratukat például a tejfelvásárlókkal szemben, és elérjék, hogy jobb áron értékesíthessék terményeiket.
„Egyenként küzdve semmi esélyünk” – fogalmazott az egyik gazda az alakuló ülésen. A svájciak is tagként lépnek be a szövetkezetbe, ők elsősorban szakmai tudásukkal és hatalmas tapasztalatukkal tudnak az itteni gazdálkodók segítségére lenni. 
Amint egyikük, Joseph Bruhin elmondta, az ilyen szövetkezeti alakuló ülések Svájcban nyolcvan éve történtek, azóta működnek sikeresen a gazdaszervezetek. Mára a svájci élelmiszer-termelés és -forgalmazás nagyrészt ilyen szövetkezetekben zajlik, de ilyen szövetkezeti alapon jött létre és működik például a Raiffeisen bank is.
A svájciak emellett egy támogatási alapot is létrehoznak az erdélyi gazdák érdekében. Törzskönyvezett szarvasmarhákat szállítanak Erdélybe és adnak az itteni gazdálkodóknak, feljavítva az állatállományt. Az állatok árát öt év alatt kell kifizetniük a gazdáknak, kamatmentesen.
A szövetkezés eszméje, a közös gazdálkodás a kommunizmus idején a kollektív miatt igencsak ellenszenves volt sokaknak – mondta Konrad Suter sajtkészítő mester –, de meg kell érteni, hogy az összefogás csakis előnyös lehet. Ehhez azonban teljes bizalomra van szükség a szövetkezet tagjai között. Meg kell azt is érteni, hogy lehetséges, az előnyöket nem egyszerre érzi majd mindenki, de idővel mindenkire sor kerül. A legfontosabb azonban, hogy a munkából mindenkinek becsületesen, egyformán ki kell vennie a részét, az élősködő haszonlesőket pedig ki kell dobja magából a szövetkezet – fogalmazott Suter.
Az Oltárkő Parasztszövetkezet egyelőre a 15 alapító tag számára hoz előnyöket, de mindenképpen tervezik bővíteni a kört, és nemcsak Gyergyószéken.
Bejegyezte: dátum:

Áldás Népesség Egyesület rendezvénye


Bejegyezte: dátum:

2016. április 12., kedd

Jakab István a Környezetvédelmi Alap új vezetője

2016.04.11. 
Forrás: hirado.hu
Jakab Istvánt, az RMDSZ környezetvédelmi szakpolitikusát nevezte ki Dacian Cioloș miniszterelnök a romániai Környezetvédelmi Alap élére. 
A kormányfő pénteken írta alá az alapot államtitkári rangban vezető Dorel Tudor felmentéséről és a Jakab István kinevezéséről szóló rendeletet. Jakab István eddig tanácsadóként dolgozott a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumban.
A politikus a Tăriceanu-kormányban 2006 és 2007 között a pénzügyminisztérium államtitkára volt, és az EU-s támogatások menedzsmentjével foglalkozott. A 2007-es európai parlamenti választásokon az RMDSZ jelöltlistáján szerepelt.
A Dacian Cioloș által vezetett szakértői kormányban a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári tisztséget, valamint az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az elnökhelyettesi tisztségét töltik be szakértői minőségben RMDSZ-es politikusok.
bukarestiradio.ro
Bejegyezte: dátum:

Magyar állami kitüntetéseket adnak át Csíkszeredában

2016.04.12. 
Forrás: mma.hu

Március 15-e, a magyar nemzeti ünnep alkalmából Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetések átadására kerül sor szerdán 18 órakor Csíkszeredában a Lázár-házban.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesül:
Fél évszázados, elsősorban a munkaorvostan területén nagyra becsült tudományos életműve, valamint a marosvásárhelyi szakklinika megalapítása, illetve a marosvásárhelyi sportélet fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként dr. Dienes Sándor Lajos, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, MOGYE (Marosvásárhely
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesül:
Az erdélyi magyar tudomány és oktatás terén nagyra értékelt oktatói munkája elismeréseként dr. Biró Domokos, egyetemi docens, Sapientia EMTE (Marosvásárhely)
A a magyar kultúrát gazdagító sokoldalú alkotóművészete, valamint jelentős pedagógusi és művészeti szervező tevékenysége elismeréseként Hunyadi László, szobrász- és ötvösművész , a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (Marosvásárhely)
A Kárpát-medence szerte nagyra értékelt rendezői, valamint kivételesen gazdag és érdemdús drámaírói életútja elismeréseként Kincses Elemér, író, rendező, drámaíró (Marosvásárhely)
A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesül:
Felső-Háromszék és Kézdivásárhely kulturális értékeinek megőrzését célzó, sokrétű és odaadó munkája elismeréseként dr. Dimény Attila, a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum vezetője, a zabolai Pro Museum Egyesület alapító tagja és alelnöke (Kézdivásárhely)
Az egyetemes magyar kultúrát színesítő, különösen az erdélyi magyar képzőművészetet gazdagító alkotóművészete elismeréseként Kosztándi Jenő, festőművész (Kézdivásárhely)
A székelyek szellemi és tárgyi hagyatékának felkutatása és továbbadása, valamint az egyetemes és népi kultúra megismertetését célzó oktató-nevelő munkája elismeréseként Molnár Piroska,nyugalmazott tanító (Kányád)
A moldvai csángó magyarság nyelvi megmaradását szolgáló, elkötelezett munkája elismerésekéntOláh-Gál Elvira, rádiós újságíró, a Kossuth Rádió székelyföldi tudósítója (Csíkszereda)
A magyar és székely népzenét, illetve a régizenét egyaránt magas színvonalon közvetítő előadóművészete, valamint a magyar kultúra népszerűsítését szolgáló sokrétű tevékenysége elismeréseként Roth Erzsébet, előadóművész (Csíkszereda)
Bejegyezte: dátum:

Lecserélte jelöltjét az MPP Csíkszeredában

Lecserélte polgármesterjelöltjét a Magyar Polgári Párt (MPP) csíkszeredai szervezete: hétfőn sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Bokor Márton helyett Somay Péter önkormányzati képviselőt, a párt városi szervezetének elnökét indítják.
Somay Péter

Bokor Márton igyekezett leszögezni: szó sincs arról, hogy korrupciós ügybe keveredett volna, vagy beteg lenne, hanem átadta a helyét egy fiatalabb jelöltnek.
Somay Péter arról beszélt, hogy bár ő az új jelölt, a cél továbbra is az, hogy a párt programját továbbvigyék. Mint mondta, egy diagnosztikai központ létrehozását és egy öregotthon építését tervezik a városban, rendeznék a Suta-tó és környékét, ugyanakkor a romaproblémára is megoldást ígérnek.
Kiemelte, fontosnak tartják a visszaszolgáltatások rendezését, a munkahelyteremtést a fiatalok itthon tartása érdekében, illetve szeretnék csökkenteni az interetnikai feszültséget is.„Bokor Mártonra továbbra is számítunk, ezért a helyi tanácsosjelölt-listánk élére került” – szögezte le Salamon Zoltán, az MPP Hargita megyei elnöke.
Az MPP gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján már nem hangzott el meglepetés: az alakulat képviselői bejelentették, Nagy Zoltán alpolgármestert indítják az elöljárói székért június 5-én. A felkérés egyébként már korábban megtörtént, Nagy Zoltán azonban gondolkodási időt kért és a hétvégén hozta meg a döntését.
Nagy Zoltán elmondta, az utóbbi időszakban olyan visszajelzéseket kapott, amelyek szerint a személye integráló szerepet tud betölteni, aki a különböző politikai szervezeteket összefogja a város érdekében. „Azt szeretném, ha június 6-tól egy asztalhoz ülve, a csatározásokat félretéve, közösen tudnánk dolgozni a város érdekében, együtt húzni tovább a város szekerét” – fejtette ki elképzelését Nagy Zoltán, aki Mezei János felfüggesztése óta a polgármesteri feladatokat is ellátja.
Hozzátette, a különböző pártok összefogására már nemcsak lakossági igény létezik, hanem a politika részéről is megvan az akarat. „Itt helyben vannak még viták, de úgy látom, a választás után meg tudunk állapodni” – fejtette ki Nagy Zoltán. Leszögezte, meglátása szerint bárki is legyen a választás nyertese, ezt az összefogást kell felvállalja.
Nagy Zoltán nyolc éve tölt be képviselői tisztséget a helyi testületben, hat éve alpolgármester, egy éve vezeti a várost Mezei János eltávolítása után. A júniusi választásokra készülő programja majd akkor lesz nyilvános, amikor az MPP-képviselőjelöltek listája is végleges lesz.
Bejegyezte: dátum:

Nagy Zoltán az MPP polgármesterjelöltje Gyergyószentmiklóson

2016. április 11. 
Nem történt meglepetés a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi szervezetének hétfői sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették, amire számítani lehetett: a párt Nagy Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a júniusi önkormányzati választáson.
A felkérés már korábban megtörtént, Nagy Zoltán döntése most lett végleges: megpályázza a polgármesteri tisztséget az MPP jelöltjeként. 
Ez volt a legfontosabb bejelentés a hétfői sajtótájékoztatón, ahol Vadász Szatmári István, a gyergyószentmiklósi MPP-szervezet elnöke, Simon Katalin frakcióvezető, Nagy Zoltán megbízott polgármester és Kémenes László helyi ügyvezető ismertették párt elképzeléseit a választásokra vonatkozóan.
Nagy Zoltán elmondta, mindenki magától értetődőnek vélte, hogy ő lesz az MPP-jelölt, de ő nem akart elhamarkodottan dönteni, „beleugorni” ebbe. Az utóbbi időszakban azonban olyan visszajelzéseket kapott, amelyek szerint a személye integráló szerepet tud betölteni, aki a különböző politikai szervezeteket összefogja a város érdekében. 
„Június 6-án egy asztalhoz ülve, a csatározásokat félretéve, közösen tudnánk dolgozni a város érdekében, együtt húzni tovább a város szekerét” – fejtette ki elképzelését Nagy Zoltán. Hozzátette, lehet hogy ez egy túl ideális állapotnak tűnik, de azt tapasztalja, a különböző pártok összefogására már nemcsak lakossági igény létezik, hanem a politika részéről is megvan az akarat. 
„Itt helyben vannak még viták, de úgy látom, a választás után meg tudunk állapodni egy Gyergyószentmiklósért nevű projektről” – fejtette ki Nagy Zoltán. Leszögezte, meglátása szerint bárki is legyen a választás nyertese, ezt az összefogást kell felvállalja.
A képviselőjelöltek névsorát, valamint a megyei tanácsosjelöltjének kilétét várhatóan a jövő héten hozzák nyilvánosságra.
[Forrás: Székelyhon]
Bejegyezte: dátum:

Portik lemondott, és a választáson sem indul

2016. április 11. 
Lemond az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) betöltött tisztségéről és helyi képviselőjelöltként sem indul a júniusi önkormányzati választásokon Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei szervezetének alelnöke.
Portik Vilmos ezt vasárnap este jelentette be az egyik közösségi portálon. 
űTávozásával az EMNP az egyik legnépszerűbb politikusát veszíti el Marosvásárhelyen, éppen az önkormányzati képviselőjelölt-listák összeállításának időszakában. Portik Vilmos volt az EMNP jelöltje a marosvásárhelyi magyarság közös polgármesterjelöltjét kijelölő tavaly októberi előválasztáson, amelyen a szavazatok 28,9 százalékát szerezte meg.
A közösségi portálon közölt bejegyzésében Portik csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a magyarság Marosvásárhelyen képtelen összefogni. „Ezt politikai munkám kudarcának is tekintem, és ezért is döntöttem úgy, hogy ha szülővárosomban nem jön létre az összefogást hitelesen megjelenítő közös tanácsosjelölti lista, akkor az idei választásokon tanácsosjelöltként sem veszek részt" – idézte az MTI a politikust.
„Ha egy párt tisztségviselője a választások során nem vállalja a megmérettetést, akkor annak erkölcsi alapja sincs a párton belül tisztséget betölteni. Ennek értelmében az Erdélyi Magyar Néppártban betöltött minden tisztségemről lemondok" – tette hozzá Portik Vilmos. Úgy vélte: a helyi politikusok hibáztak, amikor hagyták, hogy pártjaik országos vezetői egyezkedjenek a marosvásárhelyi megoldásokról.
Portik Vilmos megerősítette, hogy támogatja az RMDSZ-hez tartozó Soós Zoltánt, a marosvásárhelyi magyarok polgármesterjelöltjét, aki függetlenként száll versenybe a június 5-i önkormányzati választásokon. Kijelentette: ezután elsősorban civilként kíván dolgozni szülővárosáért. Portik 2015 decemberéig az EMNP Maros megyei szervezetének elnöki tisztségét töltötte be, azóta a párt megyei alelnöke.
[Krónika]

Lemondott Jakab István, a marosvásárhelyi EMNP elnöke
2016. április 11. / 14:42
Portik Vilmos tegnapi bejelentését követően Jakab István, a Néppárt marosvásárhelyi szervezetének vezetője is FB-bejegyzésben közölte lemondását.

Forrás: FB

Jakab szerint Marosvásárhely „egy beteges politikai kultúra szövődményeinek áldozata”, ugyanakkor kijelenti, „a politikai érdek még mindig megelőzi a közösségi érdeket”. 
A helyi politikus közölte, már nem hisz az Erdélyi Magyar Néppártban sem, ezért lemond a pártban betöltött tisztségeiről és párttagságáról is. A továbbiakban civilként kívánja a közösséget szolgálni.
A teljes bejegyzés itt olvasható.
[Forrás: Facebook]
Bejegyezte: dátum:

Kezdeményezések

Keizer Róbert a Kolozs megyei MPP elnöke kezdeményezésére a megyei RMDSZ és a megyei MPP egy közös szakembercsoportnak a felállitása lett megejtve a mai napon. 
Beinduláskor már két szakember is jelentkezett éspedig Miklós György geológus és Horváth Zoltán környezetfizikus, akikkel több órás megbeszélést is tartott a megyei tanácsosjelölt úr.
A helyi erőforrásoknak illetve a helyi természeti adottságoknak a kiaknázotlanságát a megszüntetését, valamint új fürdőhelyek és más természeti adottságok felhasználást is megemlítették a szakemberek.
Az elkövetkezőkben más területen működő szakemberekkel is szeretne találkozni a Keizer Róbert.
A gazdasági területen csak akkor lehet alacsony befektetéseket alkalmazni, ha a vidék adottságait és a környezeti lehetőségeket is figyelembe veszi az aki új munkahelyeket akar beindítani. (GBI, EP)
  
Bejegyezte: dátum:

Kortes úton jártunk a Keizer Róbert,megyei tanácsosjelölt úrral

Nemrég közzétették a Kolozs megyében a sorrakerülő helyhatósági választásokra a szövetségiek jelöltlistáját, ahol az MPP Kolozs megyei elnöke a Keizer Róbert neve is szerepelt szerettük volna szóra bírni Őt, de a válasz helyett arra kért, hogy tartsunk vele és lássuk "élőben" hogyan látja a megyében a gazdasági és vidékfejlesztési lehetőségeket.
Legelső megállónk a körösfői polgármesteri hivatal volt ahol Antal János polgármester már várt bennünket és érdeklődéssel hallgatta és vitázott a megyei jelölt gazdasági programjának a részleteiről. 
A bemutatott programból csak egy pár dolgot szeretnénk kiemeni, amire mind a ketten rábolintottak, szükségesnek tartották és megvalósithatóságát is valósnak tekintették. A biomassza erőműhez szükséges előkészitő részlegben megteremthető új munkahelyek és a helyi termékek kategóriájába tartozó kézműves tevékenységek más kiegészitő - de új munkahelyeket - tevékenységek beinditását is szorgalmazni kivánják a jövőben.
Következő állomásunk a magyarkapusi polgármesteri hivatal volt ahol az mpp-és listán bekerült Rácz Zoltán alpolgármester úr volt a vendéglátónk. Itt is több pont került bemutatásra a megyei jelölt programjából.  Ezek közül megemlíthetőek a már működő agro-turista információs központ illetve az agráriumba keletkezett hulladékok feldolgozásának a problémáját is taglalták a jelenlevők. Mivel a most következő választásokon az alpolgármester a szövetségi listán a polgármesteri funkciót pályázta meg amire valószinűsithető, hogy sikeres lesz mert az elmúlt négy évben a legtöbb úniós pályázatban teljes gözzel dolgozott és a legtöbbet már be is fejezte, amilyen teljesitményről eddig is csak kevesen tudnak beszámolni. 
A következő állomásunk a gyalui polgármesteri hivatal volt ahol Okos Károly alpolgármester úr a házigazdánk. Nagyon szépen köszönte, hogy meglátogattuk és konkrét gazdasági és vidékfejlesztési projektekkel, ötletekkel jelentkeztünk nálla. Jelezte, hogy a magyarajkúak létszáma az 50-50 arányról mára már csak 90-10 %-ra csökkent. A megyei képviselőjelölt egyből ráérzett, hogy mikét lehetne a felmerült demográfiai kérdést megoldani, aminek az alpolgármnester úr nagyon örvendett. A gazdasági programból is előkerült több olyan feladat amivel a munkahelyek száma megnövelhető, ami által a gyalui magyar népközösség sem érzi majd elhagyatottnak magát. Itgt főleg a zöld és a kék energiaforrások fejlesztése mellett a nagygazdasági haltenyésztést is figylembe kell majd venni.


Bejegyezte: dátum:

Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének könyvbemutatója lesz




Bejegyezte: dátum:

2016. április 10., vasárnap

„Jó boroknak szép hazája Erdély”

Köszönet a cikk írójának amiért a Csávossy György emlékdíjról is hírt adott nemcsak a borversenyről. (EP) 
2016. április 10. 
17. alkalommal került megrendezésre az „Erdélyi szőlőhegyek” nevű borverseny
Tavaly novemberben hunyt el Csávossy György borakadémikus, költő, az erdélyi borszakma doyenje, akit az erdélyi borok nagykövetének, sőt, prófétájának is tekinthettünk, s aki megannyi gyönyörű boros verse mellett többek között a „Jó boroknak szép hazája, Erdély” című hiánypótló monográfiát is jegyezte.
Ő javasolta az „Erdélyi szőlőhegyek” borverseny alapítását 1999-ben s annak lebonyolításában haláláig segédkezett. Az ő emlékére alapították a „Csávossy György emlékdíjat”, amit a szervezők minap meghozott döntésének eredményeképpen a borverseny legjobb fehérborának ítélnek oda a továbbiakban, beleértve az idei esztendőt is.
A versenyre érkezett 156 mintát négy, egyenként négy fős bizottság bírálta, 16 bíró, akik közül nyolcan a Magyar Borakadémia tagjai voltak, nyolcan pedig erdélyi szakemberek. A borkóstolónak Balla Géza pincészete adott otthont. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével és rövid beszédben üdvözölte az egybegyűlteket Szakáli István Lóránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár. 
Mint a házigazda megnyitó beszédében elmondta, a nemzetközi irányadó megmérettetések gyakorlatának megfelelően a nevezett boroknak csak kb. 30 %-a kaphat érmet e versenyen. 
A borversenyre 156 mintát neveztek, de amint Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az eredményhirdetést közvetlenül megelőző beszédében rámutatott, ez nem akármilyen 156 bor volt, hanem az öt (ménesi, nagyenyedi, bihardiószegi, balavásári és Szatmárnémetiben megtartott) regionális borverseny arany- és ezüstérmes boraiból összeválogatott élboly, mely ily módon egész Erdély legjobb nedűit képviselte. 
A bírálók nagy része már a versenyt megelőző napon a helyszínre érkezett és gigantikus, 35 tételes borkóstolón vehetett részt a vendéglátó borász jóvoltából. A bírálatra bőséges, szállodareggeliket idéző svédasztalos étkezés után került sor, majd a jól végzett munkát főtt krumplival és házi savanyúsággal körített dámszarvaspörkölttel jutalmazta a házigazda. 
Az eredményhirdetés előtt elsőként Módos Péter, a Magyar Borakadémia volt elnöke szólt az összegyűlt gazdákhoz, érdeklődőkhöz és bírálókhoz. Elmondotta, hogy immár tizenhetedik alkalommal vett részt a versenyen, magyarán eddig minden megmérettetésen jelen volt. Megosztotta a jelenlevőkkel azon friss élményét is, hogy az általa képviselt bizottságban az első minták között valamiképpen a kevéssé sikerült borok voltak többségben, ami meglehetősen lelombozta,de végül sokkal jobb kép kerekedett ki az összes minta elbírálása után, az összkép pedig pozitív. Kiemelte azt is, hogy a minták nagy része 2015-ös volt, ami egy nehéz évjáratnak bizonyult,e tekintetben idézte Csávossy Györgyöt is, aki még megélhette, hogy minősítse ezt az évjáratot is. Módos Péter úgy vélte, hogy az erdélyi gazdák szépen helytálltak ebben a rossz évjáratban.
Rámutatott, hogy mennyire kedvezőtlen jelenség a borok világában az uniformizálódás, hogy a modern technológia nem mechanikus, rutinszerű alkalmazása arctalanná teheti a borokat, hogy fajélesztővel, élesztőtáppal, ellenőrzött nyomás és hőmérséklet mellett, kóracéltartályban többnyire olyan borok készülnek, melyek esetében a technológiai elemek elfedik fajta és a borvidék adottságait. Nem meglepő módon síkra szállt az oxidatív borkészítés létjogosultsága mellett s bírálta azokat, akik egy szép szalma vagy citromsárga bort eleve gyanakvással szemlélnek és lepontoznak.
Zilai Zoltán, a Magyar Borakadémia elnöke beszámolt arról, hogy ő „csak” öt éve vesz részt az erdélyi borversenyen bírálóként, de mivel a Kárpát medencei borversenynek hosszú ideje bírál, évtizedes perspektívájú rátekintése van az erdélyi borokra s leszögezheti, hogy markáns az a fejlődés, amit a házigazda, Balla Géza is kiemelt, hiszen onnan, hogy érkeztek a kezdet kezdetén kólás pillepalackban is minták, mára egyre több a brand-el rendelkező, címkés bor, amely a világon bárhol versenybe küldhető.
A jelen levő győzteseknek Balla Géza adta át az elismerő okleveleket. A verseny során fehérbor kategóriában 1 nagyarany, 11 arany, 34 ezüst, vörösbor-kategóriában 14 arany és 14 ezüst, rosé kategóriában 1 arany és 4 ezüst került kiosztásra.
A Champion díjat fehér kategóriában és ezzel a Csávossy György emlékdíjat is Iszlai Jenő balavásári bortermelő 2015-ös Muscat Ottonel bora kapta. A vörös borok közül a legjobbnak a Daiconi pincészet 2012-es Cabernet Sauvignonja bizonyult. Az e kategóriában megítélt Champion díjat az olasz tőkével működő borászat erdélyi magyar borásza, Kardos Klára vette át.
Végigkóstolva a nevezett borok kb. egy harmadát (a verseny után minden bírálónak lehetősége nyílt arra, hogy más bizottságok borait is megkóstolhassa) a krónikás is csak azt erősítheti meg, amit előtte többen is kiemeltek. Ha lassan is, de a legnagyobb Trianonban elcsatolt magyar régió, a tágan értelmezett Erdély is lassan-lassan felzárkózik minőség tekintetében az anyaországhoz, a fejlődés jól érzékelhető és biztató.
Végezetül álljon itt Csávossy György „A hűséges” című, Módos Péternek ajánlott verséből az öt zárósor: „rejtett szépség szüretkor/a pince mélyén csendben forr,/ majd előjönnek a boldog évek,/ s mint a szűz, aki már nászra érett,/ tiéd a bor: lelkének hője,/ az örök színpad ihletője.”
Az eseményről készült képek ITT tekinthetők meg
Borbély Zsolt Attila

„Irodalmi borkóstolót” tartottak Csávossy György emlékére
2016. április 9.
Egyik utolsó nyilvános fellépésének helyszínén, a nagyváradi Vura Vinotékában emlékeztek tegnap este Csávossy Györgyre, versolvasással-hallgatással, beszélgetéssel, csöndes borozgatással.
Amikor 2015. november 30-án, kilencvenéves korában örökre lehunyta szemét a Körös-parti városban, ahová kórházi kezelésre érkezett mérnök fia jóvoltából, portálunk így vezette be az erről szóló tudósítást: „A család jelentette be percekkel ezelőtt a legnépszerűbb közösségi portálon a szomorú hírt: elhunyt Csávossy György, az erdélyi borászat doyenje, akit a lexikonok romániai magyar költőként, színműíróként és mezőgazdasági szakíróként tartanak számon, de tanárként és a romániai magyar civil társadalom egyik vezető alakjaként is sokáig fog élni az utókor emlékezetében.” (http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=11131)
Akkor és azóta sokan sok helyütt méltatták és búcsúztatták el a szeretett „Gyurka bátyám”-at, a 2015. december 3-án Nagyenyeden megtartott temetésén a fiatalabb pályatárs, Markó Béla egyebek mellett így emlékezett rá: „Költőnek ismertem meg, költőnek tudom mindmáig. Olyan erdélyi poétának, akit kötöttek a szőlődombok, a fák, a füvek, és nem engedték, hogy ide-oda fújja a szél. Pedig azt hiszem, alapjában véve legjobban amolyan széllelbélelt poéta szeretett volna lenni, aki zsebre dugott kézzel jár-kel, fütyörészve, ahogy első könyvének címlapja hirdeti. De nem tehette, mert dolga volt. Verset is kevesebbet írt, mint amennyit szerettünk volna olvasni tőle, hiszen várta ezernyi más feladat. Például a borkészítés tudománya. Mert hiszen meglehet, a bort bohém emberek isszák a legszívesebben, de pontos, fegyelmezett, a mesterség minden csínját-bínját ismerő borászok készítik. Talán írni is azért írt viszonylag keveset, mert úgy érlelte a szót, mint a nap a szőlőt, és kiforratlan szöveget nem akart sohasem az asztalunkra tenni. Ilyen volt közéleti emberként is.”
Csávossy György, „a legtekintélyesebb erdélyi borszakértő” 2014. április 9-én a Vura Vinotéka vendége volt, amiről az Erdon.ro hírportál másnap azt írta: „Dr. Csávossy György, a Magyar Borakadémia Örökös Tagja, borász, költő, színműíró volt a nagyváradi Vura Vinotékavendége szerda este, ahol a nagyenyedi Takács Pincészet mutatkozott be. A rendkívüli borkóstolón Takács Attila ismertette a pincészet hét borfajtáját, ugyanakkor előadást tartott a pincészet szakmai tanácsadójaként tevékenykedő dr. Csávossy György is, aki esszéiből, verseiből olvasott fel az érdeklődő közönségnek. A programszervező Pálfi Noémi kifejtette: óriási megtiszteltetés számunkra, hogy Csávossy György elfogadta meghívásunkat, az erdélyi borászat doyenje ő, akinek életét a kultúra mellett a borkultúra iránti szeretete határozta meg.”


Egy két évvel ezelőtti készült pillanatfelvétel a Vura Vinotékában

A két évvel ezelőtti eseményt is felidézték a tegnap esti irodalmi megemlékezésen, miközben a Kiss Stúdió Színház két alapító művésze, Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó Csávossy György verseiből és bordalaiból olvasott fel egy válogatásnyit, az 1957-től 2014-ig terjedő alkotói időszakból, Pálfi Noémi pedig pár erdélyi népdallal szolgált. A család nevében ifj. Csávossy György köszönte meg a bensőséges emlékezést, majd egy meglepetéssel rukkolt ki: felolvasta édesapja Tavasz Váradon című, tudomása szerint eddig nyomtatásban még meg nem jelent versét, amit amaz 2011. április 24-én, Szent György napján vetett papírra Szent László városában, amikor is húsvéti rokonlátogatáson tartózkodott a fiánál: „A kerti tóban / aranyhalak ragyognak, / mint a nap / lenyugvóban. / A feketerigó / tollát füröszti / a sekélyben, / berzenkedik / kevélyen, / majd felrebben / az esti szélnél / sebesebben. / Suhannak a percek, / a hold, / ezüstarcú, bús herceg, / bámul a tájra. / A csend szívében fájna /a rózsatüske szó. / Ülök fiammal, / megemeljük / a vörösboros poharat, / köszöntjük a nyarat. Ó, áldott pillanat! / Pillékkel messzi száll, / találkát nem ígér, / s ki tudja, hogy a hűtlen / vajon még visszatér?”

„S én az Érmelléknek hűséges barátja / a szépség nedűjét zárom szomjas számba” (A diószegi tessék-soron)

Az emlékező irodalom- és borbarátok a vinotéka jóvoltából ismét megízlelhették azokat a nedűket, amiket két évvel ezelőtt még maga Csávossy György ajánlott a figyelmükbe, köztük pár, általa nemesített szőlőfajtából készült kiváló erdély-hegyaljai nektárt.
Bejegyezte: dátum:

Megvan a RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeinek listája

Tegnap a Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) rangsorolta azokat a személyeket, akik leadták jelölésüket a Kolozs megyei tanácsosi tisztség betöltésére. Jelölését 10 személy adta le a Kolozs megyei RMDSZ székházában, amelyeket a megyei választási bizottság tagjai jóvá is hagytak.
A tegnapi MKT-n 117 leadott érvényes szavazat volt, így eldőlt kik indulnak az első helyeken a megyei tanácsosi listán. 
Az első helyen indul ifj. Deák Ferenc a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, a második helyet Vákár István a Kolozs megyei Tanács alelnöke kapta, harmadik helyen Balla Ferenc, bonchidai tanácsos indul. 
A negyedik helyre Lőrinczi Zoltán került, aki jelenleg is megyei tanácsos, az ötödik helyre az ifjúság jelöltjének, Enyedi Tamásnak szavaztak bizalmat a küldöttek. 
A hatodik helyen Keizer Róbert az MPP Kolozs megyei elnöke indul, amely a két szervezet közötti együttműködés eredménye.
Szerk.megjegyzése
Az Erdélyi Polgár szerkesztőségi gárdája gratulál a Kolozs megyei polgáriaknak az elnökének, Keizer Róbert úrnak, hogy elvállalta a megmérettetést. Amenyiben a Kolozs megyei magyarok egy jó szakembert szeretnének a megyei tanácsba látni akkor menjenek el szavazni és nem fogják megbánni, mert eddig is igencsak sok dolgot valósított meg és még sok dolog van a tarsolyában. (EP)  

Bejegyezte: dátum:

Megvan a RMDSZ kolozsvári tanácsosjelöltjeinek sorrendje

2016. április 09. 
Rangsorolta a tanácsosjelöltjeit az RMDSZ kolozsvári szervezete. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően a tanácsosjelöli listát a városi szervezet elnöke, az RMDSZ polgármester-jelöltje, Horváth Anna jelenlegi alpolgármester vezeti, a lista második helyezettje a történelmi egyházak által javasolt EMNP-s Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője lett, Csoma Botond városi tanácsos szintén befutó, harmadik helyre került. 
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) jelöltje, Rácz Levente vegyészmérnök, vállalkozó lett a negyedik a listán, az ötödik helyre Nisztor Dániel építőmérnök került. Oláh Emese jelenlegi városi tanácsos a hatodik lett a listán.(hírszerk.)

Bejegyezte: dátum:

Gondok az MPP háza táján Kézdivásárhelyen

2016.04.08.
A szerző felvétele

Nyolc évvel ezelőtt, amikor megalakítottuk a Magyar Polgári Párt (MPP) kézdivásárhelyi szervezetét, nem is gondoltuk, hogy ebbe a helyzetbe juthatunk – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón Rákosi János önkormányzati képviselő, az MPP alelnöke, aki szerint mindenért az egyszemélyes megyei vezetés, pontosabban Kulcsár-Terza József elnök a felelős.
Elkezdett egyedül döntéseket hozni, és mi is tévedtünk, amikor nem megfelelő személyt választottunk meg az MPP kézdivásárhelyi elnökének – hangsúlyozta Rákosi János, aki szerint Szigethy Kálmán nem adott új lendületet a pártnak és befolyásolható.
Rákosi arról is beszámolt, hogy a kedden este megtartott elnökségi ülésen kilépett az elnökségből dr. Szabó István főorvos, Molnár István mérnök, Deák Mihály ny. mérnök és ő maga is.
– Egyszerű párttagok maradtunk, az MPP-t egyelőre nem hagytuk el, de e cikk után minden valószínűség szerint kizárnak majd a pártból. Az MPP-nek nincs szüksége szókimondó, kényelmetlen emberekre, akiknek a párt érdeke fontosabb – vélekedett.
Rákosi elmondta, felháborítónak tartják azt is, hogy a soron következő választásokra a régebbi önkormányzati képviselők mellőzésével akarják összeállítani az MPP listát, a bejutó helyeket a Szigethy Kálmánt támogató civil szervezetek képviselőinek tartanák fenn. Nem tartja kizártnak, hogy függetlenként indul a helyhatósági választásokon polgármester-, illetve önkormányzati képviselő-jelöltként. Azt is elárulta, hogy Szigethy Kálmánt, az MPP polgármesterjelöltjét a Benji Állatvédő Egyesület és a Flagellum Dei Motorosklub támogatja.
Iochom István, Háromszék
Bejegyezte: dátum:

A németek rájöttek: a kerítés visszatartja a menekülteket

2016. április 08., Privátbankár, MTI
Nem rajongtak a németek a nyugat-balkáni útvonal lezárásáért, de azt belátják: most sokkal kevesebb menedékkérőt regisztrálnak.
Ha már egyszer így alakult...
Németországban 20.608 menedékkérőt regisztráltak márciusban a februári 61.428 után, a kétharmados csökkenés igen jelentős mértékben a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárásának tulajdonítható - mondta a német szövetségi belügyminiszter pénteken Berlinben.
Thomas de Maiziere kiemelte: a német kormány ugyan bírálta a nyugat-balkáni útvonal lezárását, de "ez a vita véget ért", mert az EU-Törökország megállapodás megkötésével sikerült elérni egy "európai megoldást".
A 20 ezer fölötti menedékkérő egy része egy ideje már az országban van. A határigazgatást végző szövetségi rendőrség adatai szerint márciusban alig 5 ezer menedékkérő lépett be az országba, az év eleje óta pedig 107 500. Az utóbbi hetekben a napi átlag 200 alatt volt - mondta a belügyminiszter.
Fenntartható ez így?
Az egyoldalú intézkedések helyére lépő új megoldás révén véget ér a "menekültek továbbterelése", és az EU a közösség egyetlen tagját sem hagyja magára. Továbbá erősödik az uniós külső határ védelme, és a Görögországba illegálisan átkelő embereket visszaküldik Törökországba, ugyanakkor az EU legális lehetőséget teremt menekültek humanitárius befogadására. Ez az öt tényező együtt az érkezők számának rövid távú csökkenése helyett hosszú távú és fenntartható csökkenéshez vezet - hangsúlyozta a miniszter.
Kérdés, hogy lesznek-e új útvonalak
A várható folyamatokról szólva hangsúlyozta, hogy még nem lehet komolyan vehető előrejelzést készíteni, főleg azért, mert nem tudni, hogy milyen eredményekre vezet az EU-Törökország megállapodás végrehajtása, és kialakulnak-e új migrációs útvonalak. Elsősorban a Líbia-Olaszország útvonal érdemel figyelmet - jegyezte meg.
A német belügyminiszter szerint az észak-afrikai államokkal hasonló uniós szintű megállapodásokra lehet szükség, mint az EU-Törökország egyezmény, és eredményesek lehetnek a nemzeti szinten tett lépések - az elutasított menedékkérők könnyített visszafogadásáról Algériával, Tunéziával és Marokkóval kötött megállapodások - is.

Bevándorlók várakoznak egy kerítés mögött, a macedón-görög határnak az észak-görögországi Idomeni és a macedóniai Gevgelija közötti szakaszán. (MTI/EPA/Nake Batev)
Bejegyezte: dátum: