A Star Academy nyertese: Szőcs Renáta !

http://www.zene.hu/20161112_o_nyerte_a_star_academy_versenyt

A Star Academy négy legjobb énekesével zajlott a szombat este, amikor a döntés kizárólag a közönség kezében volt.

Két és fél hónapja tizenhat tehetség költözött be az Akadémiára, hogy a külvilágtól elzárva, profi körülmények között mindent megtegyen az álmáért, és hétről-hétre lenyűgözze a közönséget. Szombaton a Star Academy döntőjében kiderül, kinek sikerült legjobban a felkészülés.

Pádár Alexandra, Szőcs Renáta, Hegyi Dávid és Kertész Iván sorsa a nézők kezében volt, hiszen a zsűri már nem pontozott, csak véleményezett.

A négy énekes három produkcióval lépett színpadra, de újra együtt láthatták a nézők a Star Academy TOP20 tehetségét is egy közös produkcióban.

Szombat este eldőlt, Szőcs Renáta nyerte a tehetségkutatót, és megnyerte a 24 millió forintot, kapott egy lemezszerződést, sőt még egy klipet is forgatnak vele.

1. Szőcs Renáta

2. Hegyi Dávid

3. Pádár Alexandra

4. Kertész Iván

Már meg is van az első büntetés a román-lengyel kapcsán

http://www.csakfoci.hu/nemzetkozi-foci/95623-mar-meg-is-van-az-elso-buntetes-a-roman-lengyel-kapcsan

 2016-11-12 

A román fővárosban tizenhét szurkolót állítottak elő a péntek esti román-lengyel (0-3) labdarúgó világbajnoki selejtező kapcsán, közülük meghallgatásuk után tizenketten kaptak pénzbüntetést.

A bukaresti hatóságok bejelentése szerint 12 lengyel és öt román drukkert hallgattak ki, miután a két tábor között összecsapások kezdődtek, s a rendőröknek könnygázgránátot is alkalmazniuk kellett. Alis Grasu szóvivő közlése szerint orvosi segítségre is szükség volt, mert egy szurkolót mellkasi, egyet pedig szívpanaszokkal vittek kórházba, de - tette hozzá - egyikük sem volt életveszélyben.

A rendőrök a meccs kezdete előtt is bevetettek könnygázt, mivel szélsőséges drukkerek pirotechnikai eszközöket dobáltak a bukaresti stadion gyepére. Egy petárda majdnem eltalálta a lengyelek csatárát, Robert Lewandowskit is, akit ápolni kellett, de néhány perc múlva visszatért, s a maga részéről nemes bosszút állt, hiszen a hajrában kétszer is bevette a románok kapuját.

A román szurkolókat többek között az akasztotta ki, hogy a lengyelek "Ria, ria, Hungária" rigmussal szurkoltak.

(mti/csakfoci)

Johannis: nem várható a közeljövőben Románia és Besszarábia egyesülése

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=205115&cim=johannis_nem_varhato_a_kozeljovoben_romania_es_besszarabia_egyesulese

2016.11.11. 

Lehetségesnek nevezte Klaus Johannis államfő országa egyesülését Besszarábiával, de nem a közeljövőben – írta csütörtökön a Mediafax hírügynökség.

Az elnök politológushallgatók körében, az egyetemi könyvtárban rendezett szerda esti fórumon fejtette ki álláspontját Románia és a szomszédos Moldovai Köztársaság (a korábbi Besszarábia) kapcsolatáról, miután két hete incidensekkel tarkított tüntetést rendeztek Bukarestben a „két román állam” egyesülésének hívei.

Johannis azt állította, hogy – bár sokan nem feltételezik róla – „kedves számára a téma”, de ahhoz, hogy az egyesülés sikeres projekt legyen, három előfeltételnek teljesülnie kell: a „románoknak” akarniuk kell, a „moldovai embereknek” akarniuk kell, de az is előfeltétel, hogy se Romániának, se Moldovának ne legyenek vitás, nemzetközi felügyelet alá vont területei.

Az elnök úgy vélte, „nem volt valami hatékony” az a támogatás, amelyet Románia nyújtott Moldovának 1990 óta. Fontosabb lenne a moldovai intézményeket és pártokat segíteni, mint néhány Európa-barát politikust, akik „vagy jó eredményeket értek el, vagy nevetségessé tették politikai projektjüket” – magyarázta Johannis. Megjegyezte: a Bukarestben tüntető „úgynevezett unionisták” valójában többet ártottak, mint használtak az egyesülés ügyének, mert „csakfelidegesítették” a moldovaiakat, közvetlenül az országukban megszervezett elnökválasztás előtt.

Johannis elődje, a néhány napja moldovai állampolgársággal is rendelkező Traian Băsescu – aki az általa alapított párt egyik hangsúlyos célkitűzésévé tette a Moldovával való egyesülést – márciusban úgy nyilatkozott: a második világháború idején a román hadseregnek csak a Dnyeszterig volt „legitim konfliktusa” a Szovjetunióval. A volt elnök pályafutása során több hasonló utalással is jelezte: szerinte Moldovának csak úgy lehet esélye egyesülni Romániával, ha lemond a Dnyeszteren túli szakadár területekről (Transznisztriáról), ahol ma is orosz csapatok állomásoznak.

Politikai elemzők szerint feltehetően Johannis sem véletlenül mondott „Besszarábiát” és nem Moldovát, amikor lehetségesnek nevezte az egyesülést. A mai Moldovával csaknem megegyező területű (Transznisztria vagy más néven Dnyeszter menti Köztársaság nélküli) Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után az 1917-es bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918 márciusában fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.

MTI

A legjobb tanár a piac

http://www.erdelyinaplo.ro/gazdasag/a-legjobb-tanar-a-piac

Simon Virág  2016.10.01. 

A központi régióbeli Kis- és Középvállalatok Federációja elnökének kezdeményezésére 2012-ben jött létre a Fiatal Vállalkozók Szövetsége és a Női Vállalkozók Szövetsége. A vállalkozói érdekképviselet központi régióbeli alelnökével, Soós Istvánnal, a fiatal vállalkozók esélyeiről beszélgettünk.

– Mit jelent a Fiatal Vállalkozók Szövetsége tagjának lenni?

– A Kis- és Középvállalatok Országos Tanácsa fontosnak tartotta, hogy a fiatal tagokra külön odafigyeljenek, így a tanács ernyője alatt 2012-ben létrehozták ezt a szövetséget. A központi régióból – Fehér, Maros, Hargita, Kovászna, Szeben és Brassó megyéből – mintegy ezer vállalkozó csatlakozott hozzánk, s folyamatosan nő a tagok létszáma. Reméljük, hogy két éven belül elérjük a kétezres taglétszámot. Nem egy-egy iparágat vagy szakterületet képviselünk: valamennyien mind vállalkozók vagyunk, ezért a szövetség tagjai a számítástechnikától a mezőgazdaságig számtalan területen tevékenykednek. A felső korhatár a negyven év, de tagjaink többsége 25–35 év közötti. Azt tapasztaltuk, hogy több előnye is van annak, ha fiatal vállalkozókként találkozunk, megismerjük egymást, tanulunk egymástól.

– Mit nyújt manapság egy ilyen szakmai szervezet a tagjainak?

– A Kis- és Középvállalatok Országos Tanácsának testvérszervezeteként több olyan találkozón is részt vehetünk, amelyen minden tag jelen van, így sokat tanulhatunk az idősebb vállalkozóktól, akik jobban ismerik a törvényeket és nagyobb a tapasztalatuk. A fiataloknak folyamatosan szerveznek továbbképzéseket, hogy otthonosan mozogjanak azon a szakterületen, ahol éppen dolgoznak vagy vállalkoznak. Egy ilyen szövetséghez tartozni elsősorban azt jelenti, hogy közös érdekeink, közös céljaink és közös eredményeink vannak. Ha én, Soós István vállalkozóként elmegyek panaszkodni az adóhatósághoz, a városházára vagy a munkaügyi igazgatóságra, hogy igazságtalanság ért, hogy jogtalanul büntettek meg, nem járok sikerrel. Ha viszont ezt az ügyet egy erős szövetség képviseli, ha több száz vállalkozó van együtt, akkor jobban tudják hallatni az én hangomat is. De az erős képviselet az uniós pályázatokat elbíráló bizottságokkal való egyeztetés során is fontos. Sok esetben megtörténik, hogy a pályázó tőle független okok miatt nem tudja betartani az üzleti tervet és ezért a pályázata veszélybe kerül, ilyen esetben az országos tanács szakemberei az új feltételek kialkudásában segítenek.

– Van-e konkurencia vagy irigység az azonos területen dolgozó vállalkozások között?

– Azt tapasztaljuk, hogy ha a vállalkozók összeülnek, és őszintén mesélnek sikereiktől, kudarcaikról, mindarról, amin túlestek, abból mindenki tanul. Nagyon jók ezek a találkozók, hiszen közössé tehetők a tapasztalatok. Előfordult, hogy egy-egy fiatal vállalkozó egy megvalósításra váró ötletéről mesélt, amiről aztán hamar kiderült, hogy a szomszédos megyében azt már kipróbálta egy másik vállalkozó, de sikertelenül. Ha a fiatal egy-egy elképzelést, ötletet több szakemberrel is át tud beszélni, az mindenképpen a javára válik. Tudjuk, hogy a legjobb tanár a piac: ott találkozik az elképzelés a valósággal, s ott derül ki, hogy életképes lesz-e vagy sem. A hasonló cipőben járó vállalkozók tanácskozása, egyeztetése tehát nagyon hasznos. Szeretnénk az elkövetkező időszakban a különböző területeken működő tagjainkat klaszterekbe tömöríteni – egy ilyen már működik az IT-vállalatok számára Kolozsváron –, hiszen akkor lehetőséget teremtünk arra, hogy az egy ágazatban dolgozó fiatal vállalkozók külön találkozzanak, tanácskozzanak sajátos dolgaikról.

– Vannak-e olyan problémáik, amelyek kimondottan a középrégióra jellemzőek?

– Országszerte ugyanazokkal a gondokkal küszködnek a vállalkozók. Az elmúlt években nagyon sokan be kellett zárjanak, mert nem tudták fenntartani vállalkozásaikat. Bár úgy tűnik, az állam támogatja a fiatalokat, hogy vállalkozzanak, a valóságban ez árnyaltabb. Lehet, hogy a fiatal kedvezményben részesül, amikor elindít egy vállalkozást, sőt két évig az alkalmazottak után sem kell annyi adót és illetéket fizetnie – nyer mondjuk pár száz lejt. De mi történik akkor, ha az indulás másnapján vagy egy hét múlva meglátogatja a pénzügyőrség és megbünteti 5000 lejjel? Ez sajnos gyakran megtörténik, és a jelenség egyre ijesztőbb. Vannak, akik az első büntetés kudarca után feladják, vannak, akik újra és újra próbálkoznak. Más európai országban, ha egy frissen indult vállalkozást ellenőriznek, és valamilyen szabálytalanságot találnak – ami tudatlanságból vagy hozzá nem értésből fakadt – a vállalkozót először figyelmeztetésben részesítik, s határidőt szabnak, amíg a hiányosságot ki kell javítania. Büntetést csak akkor rónak ki, ha a megadott időpontig ezt nem tette meg. Nálunk ez éppen fordítva működik.

– Nemrég a fiatal vállalkozókat képviselte azon a tanácskozáson, ahol bemutatták a Vállalkozók kormányprogramját a 2016–2020-as időszakra. Ezt a leendő kormány figyelmébe ajánlják. Melyek a legfontosabb javaslataik?

– Szerintem a legfontosabb javaslat az, hogy a kormány legalább négy évig ne változtassa meg az adótörvényt. Jelenleg mind a hazai vállalkozóknak, mind a külföldi befektetőknek azzal kell szembenézniük, hogy miután elkészítették az éves üzleti tervet a kiadásokkal, bevételekkel, befektetésekkel, az adótörvénykönyv évente kétszer-háromszor változik, s minden módosítás átírja az éves költségvetést. A jelenlegi bizonytalanság helyett végre stabilitásra lenne szükség. Javasoltuk, hogy tegyék lehetővé azt, hogy a fiatal eurós alapból tudjon létrehozni egy vállalkozást, csináltathasson digitális aláírást, bankszámlát és egy digitális székhelyet. Vannak fiatal vállalkozók, akik szüleikkel élnek, s elég bonyolult így székhelyet megjelölni és beiktatni. Kértük, hogy a fiatal vállalkozók számára az állam előzetes elbírálás után biztosítson egy 25 ezer eurós kezdőtőkét, úgy, hogy a fiatal önrésze ne legyen magasabb 2–3 ezer eurónál. Az állam ezt az alaptőkét a hazai költségvetésből vagy uniós forrásból biztosítsa. A javaslatcsomagban szerepel az is, hogy a kormány nagyobb hangsúlyt fektessen a turizmusra, segítsen a kisebb panzióknak, szállodáknak abban, hogy fürdőmedencéket alakítsanak ki, hiszen ezzel meghosszabbíthatják a turistaszezont. Bulgáriában ezt már megvalósították. Azt is fontosnak tartjuk, hogy az állam támogassa a 20–25 év közötti fiatalok alkalmazását. Manapság, ha egy fiatal kikerül az egyetemről, rendszerint azért nem tud szakmájában elhelyezkedni, mert nincs tapasztalata. Ezért egyetemi diplomával vagy elszegődik elárusítónak, vagy elmegy külföldre dolgozni, szintén más szakmában, mint amit tanult. Ha az állam létrehozná a fizetett gyakorlatot, akkor az egyetemről kikerülő fiatalnak lehetősége lenne szakmai tapasztalatot szerezni az ő szakterületén tevékenykedő cégeknél. Ehhez viszont arra van szükség, hogy az állam különböző kedvezményekkel, támogatásokkal bátorítsa a cégeket, hogy az egyetemről kikerülő fiatalok betanítását, szakmai képzését vállalják.

– Mit javasol azoknak a fiataloknak, akik most szeretnének vállalkozást indítani? Mire figyeljenek oda?

– Fontos, hogy mielőtt valaki vállalkozni kezd, alaposan ismerje meg azt a szakterületet, amelyben dolgozni, dolgoztatni szeretne. El kell lopni a szakmát, meg kell ismerni a piacot. Ezt úgy lehet a legjobban megtenni, ha a fiatal egy ideig olyan cégnél vállal munkát, amely a kiválasztott szakterületen tevékenykedik. Jól tudjuk, hogy különösen itt, Romániában az egyetemen tanultak nem egyeznek a valósággal. Az elméleti tudást meg kell tanulni a gyakorlatban kamatoztatni. Nagyon fontos tehát a gyakorlat és az is, hogy kivel társul a fiatal vállalkozó. Van egy amerikai mondás, amely jól illik a vállalkozásra is: amikor a gyermek megszületik, mindenki gratulál, de senki nem kérdezi meg, hogy hányadik próbálkozásra sikerült. Ez a vállalkozás esetében is így van: lehet, hogy több próbálkozás kell, amíg sikerül egy életképes, a piac igényeinek megfelelő vállalkozást elindítani. Miután a tapasztalat, a pénz és a társ is megvan, kell egy csipetnyi őrület is, hiszen ez a bátorság forrása. Sok ellenpélda láttán, hallatán csakis az igazán bátrak mernek vállalkozni.

A sikerhez pozitív példák kellenek

http://www.erdelyinaplo.ro/gazdasag/a-sikerhez-pozitiv-peldak-kellenek

2016.11.01. 

Tiboldi László

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége keretében működő egyesületek célja az érdekvédelem, az érdekérvényesítés, a közös útkeresés, az agráriumon belüli közös gondolkodás és cselekvés. Így lehetne tömören összefoglalni az erdélyi magyar gazdaszövetség szerepét és legfontosabb célkitűzéseit.

Tudjuk, hogy az együttműködés, a pozitív példák, a tapasztalatok megosztása ma már kulcsszavaknak számítanak a mezőgazdaság terén is. Ezek nélkül kicsik, gyengék és kiszolgáltatottak vagyunk. A jó példákból tanulnunk kell, a tudást át kell vennünk egymástól. Csak így lesz járható út a hagyományok ötvözése a modern technológiákkal. Önmagunkban, házunk táján kell felleltározznunk eszköztárunkat, erőforrásainkat, őseinktől örökölt tudásunkat, amelyhez szerencsénkre még rendelkezésre áll az egészséges környezet.

A gazdatársadalom számára igen fontos szakmai találkozókat, konferenciákat, fórumokat szerveznénk, hiszen ezek az együttlétek sikertörténetek elindítói lehetnek. A kistérségek önszervező képességének köszönhetően a pozitív példákból új gazdaságfejlesztések szökkennek szárba, ami hosszabb távon a gazdatársadalom megszilárdulását és a gazdák boldogulását segíti elő. Ez szövetségünk stratégiája.

Az EMGESZ erdélyi hálózatához 21 mezőgazdasági tevékenységet végző egyesület tartozik, amelyből tíz székelyföldi. Területi megoszlás révén ezek több kistérségi régiót, széket is lefednek: Szentegyházi Gazdák Egyesülete, Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, Homoródmenti Mezőgazdászok Egyesülete, Sóvidéki Mezőgazdászok Egyesülete, Keresztúrtérségi Mezőgazdászok Egyesülete, Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesülete, Gyergyószéki Mezőgazdászok Egyesülete, Sepsiszéki Mezőgazdászok Egyesülete, Agrokézdiszék Mezőgazdá­szok Egyesülete és az Erdélyi Állatorvosok Egyesülete. Ezek a szakmai szervezetek szoros együttműködésben kívánnak gondolkodni és dolgozni, az agráriumon belül közösen próbálnak aktív szerepet vállalni a gazdálkodók szülőföldjükön való megmaradásában.

E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy a szövetség hiánypótló céllal alakult. Erdélyi gazdáink helyzete új erők mozgósítását követeli meg, egyes esetekben pedig teljes irányváltást sürget. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy a szövetség elsősorban a családi, a kis és közepes méretű gazdaságok érdekeit képviseli. A szövetségen belül igen sokrétű feladat vár ránk. Egyik legfontosabb teendőnk a néhány egyesület által már elkezdett erdélyi gazdakataszter elkészítése, illetve a szép reményeket ígérő falugazdász-hálózat kiépítése. Gazdáinknak elsősorban nem segélyekre, hanem munkájuk segítésére van szükségük a román és az uniós versenytársakkal szembeni helytálláshoz. Ebben a munkában fontos szerep hárul a szakszerű tájékoztatásra, amely a különböző szakmai rendezvények mellett a honlap készítését és az újságmelléklet kiadását is fontosnak tartja.

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége az elkövetkező időszakban több olyan projektben szeretne részt venni, amelyek az erdélyi gazdák, mezőgazdászok tevékenységét, szakmai fejlődését, megmaradását szolgálják. Az erdélyi magyar gazdatársadalomban is vissza kell szerezni a becsületes munka tisztességét. Csak így van esély a szülőföldön való megmaradásra, az identitás, a kultúra megőrzésére és gazdasági felemelkedésünkre.

A szerző az EMGESZ Székelyföldért felelős országos alelnöke

Háló a gazdák számára

http://www.erdelyinaplo.ro/gazdasag/halo-a-gazdak-szamara

2016.11.01. 

Jakab Ernő

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége hiánypótló céllal alakult. Az EMGESZ-t egész Erdély területéről 21 gazdaegyesület összefogásával hoztuk létre, működését idén januárban hagyta jóvá a Kolozsvári Táblabíróság. A szakmai szövetség létrehozásával olyan területeket és kérdéseket szeretnénk felkarolni, amelyeket a helyi adminisztratív szervek elhanyagolnak, illetve ahol nem működik mezőgazdasági mozgalom. Egyesületi tagjaink a Partiumból, Máramarosból, Közép-Erdélyből (Aranyoszékről és Kalotaszegről), illetve a Székelyföldről (Maros, Hargita és Kovászna megyéből) származnak. A szövetségnek jelenleg 1800 gazdálkodó, mezőgazdász tagja van a tagszervezetek révén.

Egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a tagság létszámának növelését. Megyénként gazdakatasztert akarunk összeállítani. Fontos tudnunk, hogy földrajzi területenként ki mivel foglalkozik, mekkora mezőgazdasági és erdőterülettel rendelkezik, és mekkora az állatállománya.

A szövetségen belül folyamatban van a különböző szakbizottságok létrehozása: nagykultúrás növények, állattenyésztés, a gyümölcsfák és a bogyós növények termesztése, a zárt és a szabadföldi zöldségtermesztés és más területek. A munkához mezőgazdasági szakemberekre van szükség, nemcsak a szövetségen belülről, hanem kívülről is. Akik bármivel segíteni tudják az erdélyi magyar gazdák előrehaladását.

Most van folyamatban a falugazdász-hálózat kiépítése. A budapesti Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap összefogásában több erdélyi egyesületünk 9 hónapos próbaidőre hozzájutott egy-egy ilyen fizetett álláshoz. A falugazdász feladata sokrétű: gazdalajstrom összeállítása; szaktanácsadás a mezőgazdasági támogatások és pályázatok terén; a tej, hús, tojás, élőállat, gabona, gyümölcs és egyéb termelvények értékesítéséhez szükséges napi árak ismertetése; tanfolyamok, gazdafórumok, gazdanapok és tanulmányutak megszervezése, valamint a helyi termelők adatbázisba vétele és az információk eljuttatása a fogyasztókhoz.

Az EMGESZ alapfeladatának tekinti a különböző szakmai és civil szervezetekkel, valamint az állami intézményekkel történő együttműködést, hogy minden területen elősegítse a gazdaérdekvédelmet. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete tagja a román gazdaszövetségnek, a LAPAR-nak. E kapcsolat révén szövetségünk folyamatosan kap híreket a romániai mezőgazdasági termelők helyzetéről.

Rövid és hosszú távú programjaink között szerepel olyan mezőgazdasági szövetkezetek vagy kereskedelmi társaságok létrehozása, amelyek révén tagjaink elsődleges vagy a már kész, feldolgozott termékeit értékesíteni lehet. Fontos szerepet tulajdonítunk a szakmai továbbképzőknek. Az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, a méhészet csupán néhány olyan szakterület, ahol más gazdaszervezetekkel karöltve rendszeresen szeretnénk képzéseket és továbbképzőket tartani. Ilyen társszervezet a Maros megyei RMGE, a Pro Agricultura Hargitae, a Caritas Gyulafehérvár és mások, amelyek már rendelkeznek a képzésekhez szükséges jogosítványokkal.

Az EMGESZ tevékenységében fontos szerepet tölt be a magyar kormány határon túli gazdasági fejlesztési terveiben való részvétel, és a vajdasági, valamint a kárpátaljai kezdeményezésekhez hasonló együttműködés kialakítása.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem akarunk más szakmai szervezetekkel versenyezni: az együttműködést tartjuk a legfontosabb vezényszónak annak érdekében, hogy az erdélyi magyar gazdatársadalom megtalálja a helyét a nemzeti és a nemzetközi piacokon.

A szerző az EMGESZ elnöke

Magyar–magyar gazdakapcsolatok

http://www.erdelyinaplo.ro/gazdasag/magyaramagyar-gazdakapcsolatok

Makkay József  2016.11.01. 

Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete (EMGE) néven alakult meg három évvel ezelőtt egy új gazda-érdekvédelem, amely rövid idő alatt további húsz kistérségi egyesülettel gyarapodott, idén pedig létrejött az ezeket tömörítő gazdaszövetség. Az EMGE létrehozójával és a későbbi gazdaszövetség alelnökével, Csomortányi Istvánnal vettük számba a mai mezőgazdasági érdekvédelem rögös útját.

– Mi tette szükségessé a mintegy húsz erdélyi magyar gazdaegyesület szövetségbe történő tömörülését?

– 2013-ban jó néhány erdélyi kistérségben gazdaegyesület született azzal a céllal, hogy egyesületi formában lépjenek fel a helyi gazdák érdekében. Később derült ki, hogy az érdekérvényesítés sokkal hatékonyabb lehet, ha ezeket az apró egyesületeket szövetségbe tömörítjük. Ez a munka 2015 végén kezdődött el, és az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége (EMGESZ) bejegyzését idén januárban fogadta el a kolozsvári táblabíróság. Szövetségünket jelenleg 21 tagegyesület alkotja.

– Hogyan sikerül lefedni Erdély minden régióját?

– A szövetség eleve a realitásokhoz és a történelmi viszonyokhoz próbál illeszkedni. Ötfős elnökség irányítja. A szövetség megválasztott elnöke Jakab Ernő székelyudvarhelyi állatorvos, munkáját négy alelnök segíti. Tiboldi László a Hargita és Kovászna megyei gazdákat, Csomós Attila a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei elnökeként a Maros megyei termelőket, Hupka Félix a belső-erdélyi területeket, míg jómagam a partiumi megyék magyar gazdáit képviselem. Nyilván egy fiatal szövetségről van szó, úgyhogy nagyon sok munka áll előttünk.

– Az EMGESZ mennyire versenytársa a rendszerváltás után alakult Romániai Magyar Gazdák Egyesületének?

– Mindig hangsúlyozzuk, az erdélyi magyar gazdatársadalomban van annyi elvégzendő feladat, hogy bőven jut mindenkinek. Senki elől nem szeretnénk elvenni a munkát. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy gazdaegyesületeink, illetve az új gazdaszövetség azért jött létre, mert az elmúlt negyedszázadban Erdély több vidékén nem működött a magyar gazda-érdekvédelem. Elegendő, ha Szatmár vagy Szi­lágy megye példáját említem, ahol gyakorlatilag semmiféle érdekérvényesítő mezőgazdasági egyesületi munka nem folyt a rendszerváltás óta.

– Egy romániai magyar gaz­daérdekvédő szervezetnek milyen irányban kell ma képviselnie tagjai érdekeit?

– Az érdekképviseletnek három fő csapása van: a román kormány, a magyar kormány és az Európai Unió. Ebből ma a gyenge láncszem Bukarest, de az európai uniós viszonyok sem túl bíztatóak. Szövetségünk Magyarországon komoly partnerekre talált: elsősorban a budapesti Földművelésügyi Minisztériumot kell megemlítenem, amely nemcsak gazdaegyesületeink munkáját támogatja, hanem felkarolta az új gazdaszövetséget is. Jó hír, hogy ebben a gyümölcsöző együttműködésben idéntől falugazdász-hálózat kiépítésében vehetünk részt.

– Az erdélyi gazdák elsősorban a bukaresti szakminisztériumtól függnek, hiszen az agrártámogatások és a különböző agrárpályázatok itt érhetőek el. Sikerül-e ezen a területen áttörést elérniük?

– Ma a román Földművelésügyi Minisztérium egy meglehetősen ingoványos talaj. A jelenlegi kormánnyal nem törekedtünk kapcsolatépítésre, hiszen a helyzet mai állása szerint ez ideiglenes kabinet, amelynek decemberben jár le a mandátuma. Az a feladatunk, hogy a választások után felálló új román kormány földművelésügyi minisztériumi vezetőivel vegyük majd fel a kapcsolatot, és azt a lehetőségek szerint minél szorosabbra fűzzük. Ehhez az kell, hogy szövetségünk minél jobban lefedje az erdélyi területeket, és minél több tagunk legyen, hiszen ennek megfelelően lesz kellő súlyunk a gazdák érdekeinek érvényesítésére Bukarestben.

– Melyek ma a romániai magyar gazdák legnagyobb gondjai?

– Az első egyértelműen a biztos piac hiánya. Akárhova megyünk, az első panasz, ami felmerül: sok mindent jó minőségben és kellő mennyiségben meg tudnak termelni, de az árut nincs kinek eladni. Ha pedig el lehet adni, olyan alacsony árat kínálnak érte a felvásárlók, amiért nem érdemes megtermelni. Mindez arra vezethető vissza, hogy gyakorlatilag megszűnt a mezőgazdaságra épülő hazai feldolgozóipar. Illetve ami maradt belőle, és ami ma is működik, az nem az erdélyi magyar gazdák érdekeit szolgálja. Nagy gond az erdélyi birtokviszo­nyokból, a birtokszerkezetből adódó támogatási rendszer hiánya. Ma olyan agrártámogatási rendszere van az országnak, amely nem a kicsi vagy a közepes méretű családi gazdaságokat részesíti előnyben, hanem a több ezer, illetve a több tízezer hektáron gazdálkodó regáti vagy alföldi agrárvállalkozókat. És ehhez társul a krónikus tőkehiány: semmit nem lehet nagyban vállalni, hogy az ember ne ütközzön bele. Bajainkat súlyosbítja a technológiabeli lemaradás, hiszen a rendszerváltás után a korszerű gazdálkodást sokszor nem volt honnan megtanulni.

– Fő bajként említette a biztos piac hiányát. Ez mennyire hozható összefüggésbe azzal, hogy Erdélyben csak elvétve akad értékesítési szövetkezet, ami a kisgazdák termékeit a nagybani felvásárlóknak kínálná?

– Közös fellépés és közös értékesítés nélkül esélyeink egyértelműen korlátozottak. A szövetkezésnek sajnos megvannak a maga rosszemlékű tapasztalatai, sok helyen ma is szitokszóként hangzik el. Nagyon nehéz leküzdeni ezt a mentalitást. Talán az uniós pályázati kiírások segítenek abban, hogy valamilyen mentalitásbeli változás történjen. Az új európai uniós pályázatok mind afelé terelik a gazdákat, hogy szövetkezetekbe tömörüljenek. Azt gondolom, hogy komolyabb, rendszerszintű anyagi és adminisztrációs segítség nélkül nehéz lesz az áttörés. Jöjjön ez a segítség akár a román, akár a magyar kormány részéről, nagy szükség van rá. Amíg a szövetkezés visszanyeri természetes folyamatát, becsületét, amíg új szövetkezetek jönnek létre, az időbe telik. Külső beavatkozás nélkül ez a természetes folyamat nagyon lassan halad, mi meg versenyt futunk az idővel.

– Milyen konkrét segítségre gondol?

– Adókedvezményektől kezdve a konkrét anyagi juttatásokig széles a skála. Az államnak támogatnia kellene az új szövetkezetek feltőkésítését. Még ha meg is van a szándék tíz, húsz, ötven gazda részéről, hogy szövetkezetet hozzon létre, hiányzik a kezdőtöke, amivel az új szövetkezet elindulhat a megmérettetés útján. A másik fontos lépés az volna, hogy ezeknek a szövetkezeteknek akár állami szinten is segítsenek a piacteremtésben.

– Ígéretesnek induló magyarországi kapcsolatokat építettek ki nemcsak kormányzati intézményekkel, hanem más gazdaérdekvédelmi szervezetekkel is. Milyen kézzelfogható hozománya lehet ennek az erdélyi magyar gazdák számára?

– Sokféle elképzelés született, több projektben is benne vagyunk. Az erdélyi magyar gazdák számára vállalható jó lehetőség például az egyéves mezőgazdasági ciklusok keretében a Magyarországról beszerezhető inputanyagok nagy tételben történő behozatala Erdélybe. Egy-egy gazdacsoport keretében itt annyira közösek az érdekek, hogy nem lehet olyan vita, mint a közös értékesítés körül. Azonban ezen a téren is lassan haladunk, hiszen itt is tőkére van szükség. Ahhoz például, hogy kétszáz gazda összefogása nyomán nagyobb mennyiségű műtrágyát tudjunk beszerezni, bankhitel típusú segítségre lesz szükség, hiszen a gazdák rendszerint év végén tudják kifizetni a műtrágyát, miután termékeiket értékesítik. Fontos ebben a kapcsolatban tudatosítani, hogy ami nekünk jó, az legyen jó az anyaországnak is. Abban tudjuk ma leginkább segíteni egymást, ha ezeket az input árukat nagy tételben és jó áron beszerezzük Magyarországról. Ezzel egyrészt támogatjuk a magyar gazdaságot, ugyanakkor az erdélyi gazdák is az itthoninál kedvezőbb áron jutnak hozzá a gazdálkodáshoz szükséges legfontosabb anyagokhoz.

– Van, aki szívesen kivinné termékeit a magyarországi piacra. Erre nyílik-e lehetőség?

– A határmenti térségben sajnos azzal szembesülünk, hogy valamilyen szinten a határ két oldalán a gazdák egymásnak versenytársai. Azt kevésbé látom életszerűnek, hogy egy-egy teherautónyi friss áruval valaki beállítson például Érmellékről a debreceni piacra. Állami segítség mellett olyan megoldásokban kell gondolkodni, amely egyszerre segíti a határ mindkét oldalán élő gazdákat: ez a feldolgozóipar újjáépítése lehet. Ott tudnánk akkora mennyiségű árut értékesíteni, amely érdemben meg tudná változtatni a magyar–román határ mindkét oldalán élő gazdák helyzetét. Ezen az elképzelésen már dolgoznak, és én bizakodó vagyok, hogy a közös projektek előbb-utóbb valósággá válnak.

– Szövetségük gazdakataszter létrehozásába fogott. Hogyan haladnak a lajstromok összeállításával?

– A magyarországi földművelésügyi minisztériumtól kaptunk nagy segítséget, hogy ezt a hatalmas munkát elindíthassuk. Egyelőre néhány kistérség gazdaösszeírása készült el Biharban, Szilágy és Hargita megyében. Ahhoz, hogy az erdélyi magyar gazdatársadalomról általános keresztmetszetet kapjunk, rendszerszintű, egész Erdély területére kiterjedő felmérést kell készíteni. A mára elkészült összeírások az adott kistérség szempontjából hasznosak, de ezeket az adatokat egy-két év elteltével frissíteni kell. Az eddig elvégzett munka mindenesetre nagy tapasztalatot jelent arra nézve, hogy erdélyi méretekben hogyan lehet egy ilyen nyilvántartást megvalósítani. Huszonöt éve vagyunk adósak magunknak és az erdélyi magyar gazdatársadalomnak ezzel a kataszterrel. Amíg ez nem oldódik meg, minden további stratégiai tervezgetés meglehetősen korlátozott.

Indul a gazdamelléklet

http://www.erdelyinaplo.ro/gazdasag/indul-a-gazdamelleklet

Makkay József | 2016.11.01.

Az Erdélyi Napló havonta megjelenő, négy oldalas gazdamellékletét tartja kezében az olvasó. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége (EMGESZ) és lapunk közös kiadványa az Erdélyt átfogó gazda-érdekvédelem szócsöve kíván lenni. Olyan írott fórum, amelyben az egyesületi tevékenységek híradásai mellett a gazdák számos tippet, kezdeményezést, sikertörténetet ismerhetnek meg arról, miként tehető gazdálkodásuk, agrárvállalkozásuk eredményessé.

Egy olyan globalizált világban, ahol a hazai termelőket védő megfelelő agrárpolitikák hiányában a legtöbb erdélyi magyar gazda nemcsak uniós társaihoz, hanem a többségi román gazdákhoz képest is lépéshátrányban van, az egyetlen kivezető út az összefogás, a közös érdekvédelem, a közös kiútkeresés. Az egységben az erő elsősorban nem politikai szlogen, hanem a 21. század mezőgazdaságának is egyik alappillére olyan gazdák számára, akik a földből nemcsak túlélni, hanem tisztességesen megélni szeretnének. Az EMGESZ által felvállalt közösségi törekvés tehát nem öncélú próbálkozása néhány lelkes mezőgazdasági szakembernek, hanem egy nagyobb gazdaközösség számára szeretne alternatívát kínálni a boldoguláshoz. E törekvésében lesz partner hetilapunk új melléklete, a Gazdaszemmel, amely a gazdaköri terjesztés révén a következő időszakban egyre több erdélyi magyar gazdához fog eljutni.

Azt szeretnénk, ha e közös munkából nemcsak néhány mezőgazdasági szakember, hanem a gazdák is kivennék részüket elképzeléseik, ötleteik papírra vetésével. Örülnénk, ha ez a melléklet úgy válna interaktívvá, hogy egyre több gazda, mezőgazdasági termelő, kisebb-nagyobb agrárvállalkozó, illetve élelmiszer-feldolgozó megosztaná velünk tapasztalatait. Elért eredményeik, sikereik így követendő példává válnak mások számára is.

Mezőgazdasági mellékletünk nem titkolt célja a gazdaösszefogás, a szövetkezés, az együttgondolkodás igénye. A sztálinista típusú mezőgazdasági kényszerszövetkezetek emlékét a maga helyén, a történelem szemétdombján kell kezelni. A mi dolgunk azokat a két világháború közötti gazdaköri, szövetkezeti hagyományokat és a modern nyugat-európai szövetkezeti modelleket bemutatni és felkarolni, amelyek új alapra helyezik a termeléshez szükséges fogyóanyagok beszerzését, a terményértékesítést vagy a modern mezőgazdasági gépparkok szakszerű és ésszerű kihasználását.

Sok tehát a közös teendőnk. Ehhez a munkához és együttgondolkodáshoz kívánok a most induló mezőgazdasági mellékletünk, a Gazdaszemmel kis csapatának sikeres munkát és kitartást!

Erdély-érdekű politizálást követ az RMDSZ

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/erdely_erdeku_politizalast_kovet_az_rmdsz.php

Kovács Péter ügyvezető elnök beszéde Aradon

Balta János 2016. november 11.

Kovács Péter RMDSZ-ügyvezető elnök az Erdély jövőjéért való politizálást körvonalazta

Kovács Péter szövetségi elnök beszéde az RMDSZ Arad megyei szervezetének csütörtök esti kampányindítóján.

Hölgyeim és uraim, kedves barátaim!

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ebben a választási kampányban azokhoz szól, akiknek fontos Erdély jövője. Erdélyt a tág értelemben mondom, vagyis minden, ami a Kárpátokon innen van, Bánsággal, Partiuummal, Máramarossal, belső Erdéllyel, Székelyfölddel együtt. Ez azért van, mert a bukaresti politikának lett volna ideje bizonyítani, hogy Erdéllyel is törődik, de 26 éve látjuk, hogy csak az RMDSZ-nek fontos, hogy a helyben keletkező jövedelem Erdélyt, ne Bukarestet gyarapítsa. Csak az RMDSZ-nek számít, hogy Bukaresttől elvéve, a helyi közösségeknek, a helyi és megyei önkormányzatoknak nagyobb hatalmat és több forrást biztosítson. Az óriásplakátunk kapcsán kitört botrány, amikor azt mondtuk, hogy megmentjük Kolozsvárt, vagy akár Aradot Bukaresttől, az adóink Erdélyt és ne a fővárost gazdagítsák, azt igazolja, hogy csak mi, az RMDSZ és az erdélyi magyarok és a románok egy része gondoljuk azt, hogy Erdély, Románia mozdonya, húzó ereje lehet. Ugyanmakkor meggyőződésünk, hogy ami jó Erdélynek, az jó Romániának is, ami jó a magyaroknak, az jó a románoknak is.

Ezekben a hetekben a céljainkról, a törekvéseinkről, beszélünk. Az oktatás tekintetében most kell elmondanunk, hogy gyermekeink túl vannak terhelve. Sokféle dolgot tanulnak, mindenképpen többet, mint amennyi későbbi boldogulásukhoz szükséges, és amennyi az életkoruknak megfelel. Csökkenteni kell tehát a tananyagot, elérni, hogy az iskolából sokszor késő délután hazaérve, már ne a házi feladattal teljen az idő. Akár el is lehetne törölni a házi feladatot.

Újra és újra előtérbe kell helyeznünk a nemzetpolitikai törekvéseinket. Az anyanyelv használata, annak kiterjesztése a lakás, a templom és az iskola falain kívülre, alapítása óta célkitűzése az RMDSZ-nek. Ezen a téren tovább akarunk lépni: azt kezdeményezzük, hogy szállítsák le az anyanyelv-használati küszöböt a jelenlegi 20%-ról, 10%-ra. Vagyis, ahol a lakosság egytizede magyar, ott lehessen magyarul ügyet intézni! Azt is látjuk azonban, hogy a törvények csak akkor érnek valamit, ha be is tartják azokat. Ezért azt kérjük, hogy Románia százéves évfordulójára végre tartsák be, amit Gyulafehérváron ígértek nekünk. A román néppel új etnikum-közi szerződést kell kötni, amely tartósan biztosítja az együttélés kereteit, és lehetővé teszi, hogy magyarként, méltósággal élhessünk Romániában. Új alkotmányt akarunk, amely államalkotó tényezőként ismeri el a magyarokat.

El kell mondanunk azt is, hogy Erdély infrastrukturális fejlesztése létkérdés a régió jövője szempontjából. A leendő kormány támogatásának egyik feltétele, hogy befejezik az észak-erdélyi és dél-erdélyi autópályákat. Ugyanakkor azon dolgozunk, hogy ne tartson többet 5 óránál Erdély egyik végéből a másikba jutni vonattal.

Kiemelten kell kezelni a családok jólétét. Megvalósíthatónak látjuk a minimálbérnek 1250 lejről, 2000 lejre emelését 4 év alatt. Ezzel párhuzamosan, olyan adózást szorgalmazunk, amely a dolgozó családok, a gyermekek számával arányosan, növekvő jövedelemadó kedvezményben részesülnek. Az két gyermek után 4, három gyermek után 6, négy gyermek után 8% jövedelemadó kedvezményt jelentene.

Végül, de nem utolsó sorban, azon dolgozunk, hogy Arad megyének legyen újra parlamenti képviselője. Nagyon fontos a régiók, a szórvány és a Székelyföld közötti szolidaritás, de Arad és az itt élő közösségek a mindennapjaikban érezték, hogy az elmúlt 4 évben nem sikerült közvetlenül a megyéből képviselőt mandátumhoz juttatni. Ennek változnia kell, ez változni fog!

December 11-én a magyar emberek döntés előtt állnak. A választás világos: olyan embereket küldünk a parlamentbe, akik a mi ügyeinkért harcolnak, és Erdélyt képviselik, vagy hagyjuk, hogy mások döntsenek sorsunkról. Olyanok, akiknek csak Bukarest a fontos.

December 11-én az összefogás és a gyanakvás között választunk. A biztonság és félelem, gyermekeink jövője vagy nagyszüleink szomorú emlékei között lesz ez a választás. Ez vezéreljen minket a következő egy hónap munkájában, és a december 11-i döntésünkben – fejezte be kampányindító beszédét Kovács Péter szövetségi ügyvezető elnök.

Elszáguldott Bulgária Románia mellett

http://kronika.ro/gazdasag/elszaguldott-bulgaria-romania-mellett

Krónika | 2016.11.11. 

Egyetlen év alatt három helyezéssel is megelőzte Bulgária Romániát a közúti infrastruktúra minősége terén – derül ki az Európai Bizottság által a napokban nyilvánosságra hozott uniós közlekedési eredménytábla 2016. évi kiadásából. 

Románia egyébként tavaly is utolsó volt, az utak minősége pedig nem sokat javult azóta, a brüsszeli illetékesek ráadásul azt is felróják, hogy nincs előrelépés az autópálya-építések terén. Az eredménytábla arra is kitér különben, hogy Bulgária után Romániában történik a legtöbb baleset, ha egymillió lakoshoz viszonyítunk.

Mint a hivatalos közlemény emlékeztet, az EU vállalta, hogy jó minőségű, szennyezésmentes, integrált és hatékony közlekedést teremt, ehhez azonban az eredménytábla szerint itt-ott sok még a teendő.

Az utak minőségét górcső alá vevő táblázatban Románia előtt, de a mezőny hátsó részében találjuk Máltát, Litvániát és Bulgáriát, miközben az EB szerint a legfejlettebb közúti infrastruktúrán Hollandiában, Franciaországban, Ausztriában, Portugáliában és Dániában közlekedhetünk.

Szintén az utolsó helyen áll Románia „az utazás időtartama”, „a vasúti infrastruktúra”, „a kikötői infrastruktúra” fejezeteknél is. Az egyetlen kategória, amiben nem utolsó, hanem utolsó előtti az ország, az „a repülőtéri infrastruktúra minősége”, az eredménytábla szerint Szlovákia áll rosszabbul. Érdekes adat viszont, hogy eközben a romániai utasok az egyik legelégedettebbek európai viszonylatban a légi közlekedéssel, mindössze Magyarországon, Máltán, Luxemburgban és Ausztriában találunk elégedettebb utasokat.

Ők a leggazdagabb romániai magyarok 2016-ban a Capital TOP 300 nyomán

http://penzcsinalok.transindex.ro/penzpiac/20161112-ok-a-leggazdagabb-romaniai-magyarok-2016-ban

2016. november 12.

A Capital friss 300-as listája alapján idén is összeállítottuk a leggazdagabb romániai magyarok rangsorát.

1. Teszári Zoltán (4. a Capital leggazdagabb romániaiakat soroló 2016-os ranglistáján)

Vagyon: 500-520 millió euró

Kor: 46 éves

Lakhely: Bihar, Budapest

Akárcsak 2015-ben, a Capital 300-as listájának idén is a negyedik helyére volt elég a leggazdagabb romániai magyar vagyona. Teszári Zoltán körülbelül 20-40 millióval "gazdagodott" 2016-ban, vagyona eléri a félmilliárd eurót.

Az üzletember a Capital szerint megközelítően 63%-os tulajdonrésszel rendelkezik a rendkívül dinamikusan fejlődő, és a konkurenciát mára maga mögött hagyó telekommunikációs vállalatban, az RCS&RDS-ben. A cég a hazai kábeltévé-piac egyértelmű éllovasa, és azt ígéri, hogy a közeljövőben a mobilszolgáltatók között, illetve az energetikai szektorban is kulcsjátékossá növi ki magát. 

Az RCS&RDS 2 millió internetfelhasználót, 2,7 millió kábeltévés, 700 ezer műholdas tévés, és 1,4 millió vonalas telefonos ügyfelet szolgál ki. A vállalat 2015-re 607 millió eurós árbevétel mellett 5,2 millió eurós veszteséget könyvelt el, de a hírek szerint 1,6 milliárd eurós finanszírozás bevonására készül a legnagyobb romániai pénzintézetektől, az összeget pedig a vállalat további terjeszkedésére fogják felhasználni.

Teszári 2002 óta nem vett részt semmilyen nyilvános rendezvényen, a hazai médiában "arc nélküli milliomosnak" becézett üzletemberról azóta csupán egy bulvárlap tudott képeket közölni.

Teszári Zoltán

Az üzletember fiatalkorában cselgáncsozott, képviselte Romániát az 1990-es Európa Bajnokságon. Miután abbahagyta a versenysportot, Ludescher Csabával vállalkozni kezdett. Társával kezdetben fagylaltot árusítottak, majd megalapították a fagylaltpor és ostyák előállításával foglalkozó Rubin&King-et. A fagylaltbiznisz után Ovidiu Crișannal karöltve megalapította a Kappa nevű céget, majd nem sokkal később létrehozta saját telekommunikációs cégét, az RCS-t.

2. Mudura család (58.)

Vagyon: 83-85 millió euró

Lakhely: Bihar megye

Az ingatlanszektorban és kereskedelemben tevékenykedő család vagyona körülbelül 15 millió euróval növekedett egyetlen év alatt, és eléri a 83-85 millió eurót. 

A család azt követően vált ismerté Romániában, hogy a kilencvenes évek elején idősebb Mudura Sándor elsőként kezdte értékesíteni a Ferrero termékeit, köztük a Kinder tojásokat, és a Tic-Tac cukorkákat a hazai piacon. Ifjabb Mudura Sándor édesapja halála után, 2014-ben átvette a család tulajdonában levő vállalatok vezetését, és az elmúlt év végén bejelentette, hogy a nagyváradi Înfrățirea üzem helyébe egy 60 millió eurós beruházás részeként plázát, irodaházakat és lakóházakat is tartalmazó ingatlanfejlesztést hajtanak végre. 

3. Verestóy Attila (109.)

Vagyon: 48-50 millió euró

Kor: 62 éves

Lakhely: Hargita megye

A Capital 300-as listáján két helyet javított Verestóy Attila, aki továbbra is Románia második leggazdagabb politikusa Sebastian Ghiță után. Az RMDSZ szenátorának tulajdonában vagyonnyilatkozata szerint 2 bukaresti apartman, egy Ilfov megyei, és két Hargita megyei ingatlan is áll. Emellett 58 ezer euró értékben birtokol ékszereket, és 25 ezer euró értékben festményeket. 

Verestóy Attila

A szenátor vagyonának jelentős része azonban vállalatok részvényeibe van befektetve, illetve bankszámlákra van letétbe helyezve. Egy monacoi bankszámlán 2 millió eurós, egy osztrák pénzintézetnél 1,3 millió eurós betéttel, egy svájci befektetési alapnál pedig 2,3 millió eurós kitettséggel rendelkezik. A 62 éves politikus tulajdonában több jelentős vállalat is van, a tavaly 16,6 millió eurós árbevételt elkönyvelő Matrița SA-ban levő tulajdonrésze a Capital szerint 69%-ra tehető.

A gazdasági lap szerint Verestóy emellett a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) egyik legnagyobb játékosa is, a tulajdonában levő részvények értéke eléri a 30 millió lejt.

4. Pálfi Miklós (123.)

Vagyon: 44-46 millió euró

Kor: 58 éves

Lakhely: Bukarest

A Capital 2016-os becslése szerint egyetlen év alatt körülbelül 12 millió euróval nőtt a Romaqua csoportot 30,7%-ban tulajdonló Pálfi Miklós vagyona. A Borszéki ásványvíz mellett olyan ismert márkákat is, mint a Giusto üdítő, Quick Cola, a Stânceni ásványvíz, vagy az Albacher sört is portfóliójában tudó vállalatcsoport tulajdonosa tavaly még 163. volt a Capital 300-as listáján, idén a 123. helyre lépett elő. 

Pálfi, és a vállalat többségi tulajdonrészét birtokló Crețu család 1998-tól körülbelül 220 millió eurót fektetett modernizálási munkálatokra, aminek láthatóan meg is volt az eredménye. Mára a vállalat piacvezető, 2015-ös árbevétele elért a 140 millió eurót, és a 2014-es nettó profitnál négyszer magasabb, 10,5 millió eurós nyereséget tudtak elkönyvelni. 

5. Gadola István (158.)

Vagyon: 34-36 millió euró

Kor: 63 éves

Lakhely: Kolozs megye

Gadola István

Némiképp csökkent az előző évhez viszonyítva Gadola István vagyona. A kolozsvári üzletember már négy éve eladta Energobit nevű energetikai vállalatának többségi részvénypakettjét. A sajtóban gyakran akár 65 millió eurósra is becsült tranzakcióból a Capital szerint kicsit több mint 20 millió eurót kapott az üzletember. Az összegből Gadola körülbelül 10 millió eurót a tőkepiacon fektett be 2013-ban, saját bevallása szerint azonban ez az összeg a hozamoknak köszönhetően éves szinten 7-8%-kal bővül.

Az üzletember emellett több ingatlanberuházással is rendelkezik, emellett jelentős összeggel járult hozzá a Kolozsvári CFR labdarúgócsapatának működtetéséhez is. Nemrég bejelentette, hogy egy 100 millió eurós beruházás részeként lakóházakat és plázát is tartalmazó épületeggyüttes felépítését tervezi a kolozsvári Vágóhíd térre (Piața Abator). 

6. Pászkány Árpád (186.)

Vagyon: 29-31 millió euró

Kor: 45 éves

Lakhely: Kolozs megye

Csökkent Pászkány Árpád vagyona is. A Kolozsvári CFR volt többségi tulajdonosáról most mégis azt írja a Capital, hogy visszatérne az egykor a legjövedelmezőbb romániai fociklubnak számító csapathoz. A Sepsiszentgyörgyön született üzletember több ingaltanfejlesztő, tanácsadó cég, és IT vállalat tulajdonosa is. Az első millióját samponok és dezodorok értékesítéséből megszerző Pászkány Kolozsvár egyik legjelentősebb ingatlanberuházójának számít, emellett médiavállalatokban is érdekelt. 

7. Szász testvérek (212.)

Vagyon: 25-27 millió euró

Lakhely: Maros megye

Az elmúlt évben 11%-kal növekedett a Szász testvérek, vagyis Szász Orlando és Roland tulajdonában levő, Marosvásárhelyen működő Renania árbevétele. A munkavvédelmi eszközök értékeítésével foglalkozó vállalat árbevétele 114 millió lej volt tavaly, a cég nettő profitja pedig 14,3 millió lej. A két évtizedes múlttal rendelkező vállalat a piacvezető Romániában a munkavédelmi eszközök értékesítése és a szaktanácsadás terén.

8. Péter Pál (228.)

Vagyon: 24-25 millió euró

Kor: 64 éves

Lakhely: Kolozs megye

Péter Pál

Az EnergoBit néhány éve történő eladásából a másik magyar részvényes, Péter Pál is körülbelül 20 millió eurót kapott a lengyel Innova Capitaltól. A kolozsvári üzletember az áramkereskedelemmel foglalkozó Enex résztulajdonosa, ingatlanebefketései is vannak, a jogszabályok változása miatt a zöldenergia előállításával foglalkozó vállalata viszont nem bizonyult nyereségesnek. Péter a Capital adatai szerint a kolozsvári Paprika Rádió részvényeinek 10,18%-át tulajdonolja.

9. Prosszer Zoltán (236.)

Vagyon: 23-25 millió euró

Kor: 52 éves

Lakhely: Maros megye

Prosszer Zoltán

A főként kábelgyártásban tevékenykedő Prosszer Zoltán vagyona csökkent idén a Capital becslései szerint. A tulajdonában levő, gyakorlatilag az Electromureș privatizálása után létrejött marosvásárhelyi Romcab tavalyi árbevétele 26%-ot nőtt 2014-hez viszonyítva, és elérte a 188 millió eurót. A vállalat 2015-ös nyeresége elérte a 9,5 millió eurót.

A vállalat honlapján közzétett üzenetben a cég ügyvezető igazgatója úgy fogalmaz, hogy a vállalat megfelelő eszközökkel és tudással rendelkezik ahhoz, hogy ezer kilométeres körzetben a legversenyképesebb kábeleket és vezetékeket gyártó vállalatává nője ki magát. 

10. Fodor Zsolt és Szilvia

Vagyon: 22-24 millió euró

Lakhely: Kolozs megye

A telekommunikációban és kereskedelemben is jelen levő házaspár tulajdonában levő legfontosabb vállalat a 1997-ben alapított EuroGSM. Az üzletlánc 81 városban, 113 értékesítési ponttal van jelen. 2016 első felében a vállalat üzleteiben 35%-kal nőtt az árbevétel, míg az EuroGSM webshopjából történő vásárlások volumene 40%-kal növekedett.

11. Korponay Ferenc (249.)

Vagyon: 22-24 millió euró

Kor: 49 éves

Lakhely: Máramaros megye

Az állatgyógyászati termékeket árusító Maravet alapítója az elmúlt évben túladott a cég részvényeinek 50%-án úgy, hogy közben megtartotta a cégben betöltött vezérigazgatói funkcióját. A szektor egyik legjelentősebb felvásárlása a Capital szerint még nem igazán érezteti hatását a vállalat üzleti forgalmában, amely az előző évhez viszonyítva enyhe csökkenést mutatott be, 23,8 millió eurót ért el. A cég profitja ellenben 3,7 millió euróra növekedett az említett időszakban. Korponay korábban úgy nyilatkozott, hogy ingatlanszektori, és vendéglatóipari beruházáson is gondolkodik.

12. Hagen Edith Mária

Vagyon: 22-24 millió euró

Kor: 65 éves

Lakhely: Szatmár megye

A Capital Top 300-as listára először felkerülő Hagen Edith Mária vagyona 22-24 millió euróra tehető becslések szerint. Az üzletasszony tulajdonában levő Fluid Group Hagen 2015-ben közel megduplázta üzleti forgalmát, amely elérte a 115 millió lejt. A mérőberendezéseket gyártó vállalat már 15 éves múlttal rendelkezik Romániában, és főként az elmúlt időszakban növekedett jelentősen, ami főként a cég 24 millió lejes nettó profitjában is meglátszik.

13. Bara Levente (290.)

Vagyon: 20-22 millió euró

Kor: 40 éves

Lakhely: Fehér megye

A Capital listájára tavaly került fel először Bara Levente, a Fehér megyei Supremia Grup nevű élelmiszeripari vállalat tulajdonosa. Az üzletember 16 éve vállalkozik, 2000-ben indította első üzmét, a keresletnövkedés viszont újabb termelési egységekbe való beruházásra "kényszerítette". A Bara tulajdonában levő vállalatok tavaly összesen 45 millió eurós üzleti forgalmat jelentettek, amelyből a Supremia 38 millió eurós forgalommal vette ki a részét. A vállalat exportra szánt termelése már több mint 20%-ot tesz ki, de Bara valószínűleg sikerként könyveli el azt is, hogy felvásárolt idén két dániai vállalatot is. A Capital tavaly azt is kiemelte, hogy egy jelentősebb beruházásnak köszönhetően a Supremia teljes egészében zöldenergiával működik. 

Bara Levente

Több mint háromezren tüntettek Marosvásárhelyen a katolikus líceumért

http://fotok.transindex.ro/?galeria=1531

2016. november 12. 

Az esőre álló idő ellenére nagyon sokan - a szervezők szerint több mint háromezren - gyűltek össze szombaton, november 12-én délután a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumért szervezett tüntetések központi helyszínén, a marosávárhelyi Várkertben. 

Ezzel párhuzamosan a nap folyamán Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Kolozsváron, Szatmárnémetiben és Nagyváradon is tüntetések zajlottak. 

A marosvásárhelyi eseményre, amely rendbontás nélkül, méltósággal zajlott le, szinte mindenki könyvvel érkezett. 

Az RMDSZ-hez közelít a gazdák egyesülete

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/az-rmdsz-hez-kozelit-a-gazdak-egyesulete

Székelyhon | 2016.11.12.

Tizenegyedik kongresszusát tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) pénteken a székelyudvarhelyi Művelődési Házban. A kongresszuson együttműködési megállapodást írtak alá az RMDSZ-szel – tájékoztatnak közleményben.

Fotó: RMDSZ Udvarhelyszék területi szervezete

Jelen kongresszus a több névváltoztatáson átesett, de újjászületett egyesületnek fontos eseménye, mely által 172 éves múltjához kíván hű maradni a szervezet – mondta el Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke. Az eseményen az RMDSZ vezetői, szenátorai, illetve a helyi és megyei elöljárók mellett jelen volt Torda Márta, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának Kárpát-medencei együttműködési osztályvezetője is. Gratulált az RMGE-nek, és úgy értékelte, az egyesület a jövő bizalmát kellett munkájával megalapozza. A segítségnyújtás mellett fontos, hogy a külhoni magyar agrártársadalmat röghöz kössék, mely nehéz feladat, de biztos és kiemelkedő jelentőségű a magyarság megtartásában, megmaradásában – hangsúlyozta az osztályvezető.

A kongresszuson aláírták az RMDSZ és RMGE közötti, "Összefogás a vidékért" elnevezésű megállapodást. Az egyezmény széles körű társadalmi együttműködés alapját igyekszik lefektetni, így minden olyan megyei és helyi önkormányzat, gazdaszervezet, intézmény, agrár- és vidékfejlesztéssel foglalkozó egyesület csatlakozhat hozzá, amely felelősen gondolkodik az erdélyi vidékről, Erdély jövőjéről.

Szorosabb együttműködés az RMDSZ és az RMGE között

http://archivum.rmdsz.ro/hirek.php?hir=15

2008. 4. 10.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetőivel találkozott ma Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Kovács Péter és Cseke Attila ügyvezető alelnökök. Az RMGE részéről a találkozón jelen volt Sebestyén Csaba elnök, Csávossy György tiszteletbeli elnök, Kocsik József és Szentmiklósi Zoltán alelnökök.

A megbeszélésen elhangzott, szükség van arra, hogy az RMDSZ kiemelten kezelje a romániai gazdák elvárásait és érdekeit kormányzati, parlamenti illetve önkormányzati szinten. Ebben nagy segítséget jelentenek az RMGE által elkészített elemzések, szakmai anyagok.

Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy az őszi parlamenti választásokon az új választási rendszer eredményeként mintegy 450 egyéni választókerületben kell a Szövetségnek jelöltet állítania, és arra bíztatta a gazdatársadalom képviselőit, hogy jelöltessék magukat az RMDSZ által szervezett előválasztásokon.

Sebestyén Csaba elmondta: az RMGE az RMDSZ-t tekinti politikai partnerének, továbbra is a Szövetség társult szervezeteként kíván működni, és beszámolt arról, hogy a Magyar Polgári Párt elnökével folytatott tárgyalások során nem születetett írásos megegyezés.

Biró Zsolt MPP elnök, képviselőjelölt beszéde.

http://www.polgaripart.ro/belfoldi-hirek/biro-zsolt-mpp-elnok-kepviselojelolt-beszede.html

2016 november 08., 

November 7-én délután került sor a Maros megyei kampánynyitó rendezvényre. Biró Zsolt MPP elnök, képviselőjelölt beszéde.

Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

Az összefogás jelöltjeként állok ma itt és mondom: az összefogásnak nincs alternatívája. Mielőtt bárki is közhelyek puffogtatásával vádolna, nézzünk körül ma, vagy tekintsünk vissza történelmünkre, legfőképp az elmúlt 100 évre. Látni fogjuk, hogy közösségi sorsunk kereke mindig úgy fordul, hogy amikor elkényelmesednénk, elsatnyulnánk, emlékeztetnek bennünket a történések: csak magunkra számíthatunk. Ez is közhelynek tűnik ugye? Mint ahogy az a megállapítás is, hogy a mi igazságunkat elsősorban mi értjük, és rajtunk kívül más nem képviseli. 

Mindig voltak szirénhangok, amelyek hamiskás mosoly kíséretében ennek ellenkezőjéről akartak, akarnak meggyőzni bennünket. Az ő hangjuk hirdette azt, hogy nem fontos a nemzetiségünk, nem fontosak azok a célkitűzések, amelyek a megmaradásunkhoz kellenek, mert a problémáink közösek. 

Pedig ez nem így van.

Mert igaz ugyan, hogy gazdasági szempontból, a hétköznapok jólétének szempontjából ugyanazt akarjuk, de számunkra a nagyobb fizetés, a hosszabb autópálya, vagy a korszerűbb kórházak, akkor értékelődnek fel, ha azokat az állásokat magyar ember is betölthetik, ha az autópályák kilométereinek gyarapodásával arányosan nem csökken az azon közlekedő magyar emberek arány, vagy nem csak a külföldről hazalátogató gyerekeink száguldoznak rajta miközben a korszerű korházban nincs, aki magyarul szóljon szüleinkhez. 

Mi azt szeretnénk, ha a fejlesztési tervek úgy készülnének, hogy az a mi régiónk és ezáltal a mi közösségünk szempontjából is előnyös legyen. Azt szeretnénk, ha az észak-erdélyi autópálya újabb és újabb újratervezése ne mindig a mi kárunkra történne, az szeretnénk, hogy Székelyföld és benne Maros megye kiemelt helyet kapjon a fejlesztési és beruházási tervek között.

És végül, de nem utolsó sorban azt szeretnénk, ha iskoláinkat, egyházainkat és javainkat nem kellene újra és újra megvédenünk az államtól. Megvédenünk Bukaresttől. Ugye mennyire egyszerű és mennyire nyilvánvaló mindez számunkra. Mi tudjuk mit jelent az, amit az óriásplakátra írtunk. De mások, leginkább azok, akik az említett szirénhangokkal hitegettek, most farkast kiáltanak. 

Az utóbbi napok történései pontosan mutatják, hogy nem lehetünk sem tunyák, sem kiábrándultak. Legfőképpen nem lehetünk érdektelenek, mert a mi bőrünkre megy a játék! Számunkra világos, hogy még nem jött el az ideje a megnyugvásnak. Minden nap egy kicsit erősebbek, egy kicsit kitartóbbak és egy kicsit többek kell legyünk, mint amennyit szakmánk, munkánk megkövetel. Ma mindannyian egy kicsit Tamási Zsoltok kell legyünk. Olyan emberek, akik tudjuk, hogy mit miért teszünk és mit miért vállalunk, és ha kell hajlandóak vagyunk többet is vállalni. Mert szolidaritásunk jeléül azonosulhatunk a II. Rákóczi Ferenc Római- Katolikus Gimnázium igazgatójával, de a hétköznapok küzdelmében is jó volna, ha minél többen követnénk Tamási Zsolt példáját. 

Tisztelt hölgyeim és uraim, 

Marosvásárhelyen éppen az anyanyelvű oktatásért való kiállás eredményeként jött össze 100 ezer ember. 1990. február 10-én jogainkat, nemzeti identitásunk védelmét, az anyanyelvű oktatás szavatolását kértük békésen, kezünkben könyvvel és égő gyertyával. 

Ez a mi hivatkozási alapunk közel 100 évvel a gyulafehérvári nagygyűlés után. 1918. december elsején, Gyulafehérváron 100 ezer ember jelenlétében elfogadtak egy határozat. 1990-ben Marosvásárhelyen 100 ember kérte azt számon! 100 év után ennek kell érvényt szereznünk! Ez a mi feladatunk, ez a most felálló új csapat legnagyobb feladata!

Hölgyei és uraim, 

Maros megyében kipróbáltuk a versenyt is, amikor úgy gondoltuk, hogy másként nem megy, mások pedig úgy gondolták, hogy így is menni fog. Nem így van. Bizony nem így! Maroskeresztúron 1 (egyetlen) szavazattal nyert az összefogás jelöltje júniusban. A megyében kettővel lett több magyar tanácsosunk, mint korábban volt. A számok is alátámasztják politikánk helyességét és örömmel állapíthatjuk meg, hogy mára kinőttünk a gyermekbetegségből, a nagytestvér is túl van a kamaszkori lázadáson. Felnőttként 26 - 27 éves fejjel tudja az ember, hogy a kistestvér nem az ő kárára gyarapodik, és egy 8 éves gyerek is már sokkal inkább azt érzi, hogy a bátyja megvédi őt, ha kell. Így van ez egy családban és a család akkor erős, akkor sebezhetetlen, ha együtt van! 

Ahogy a családban mindenkinek megvan a szerepe, éppúgy egy csapatban is mindenkinek meg van a szerepe, és engedjék meg, hogy ezúton megemlítsem azokat is, akik ma ezt a mi jelöltcsapatunkat erősítik, ha nem is mindig a pályán, hanem a kispadon, vagy nem a reflektorfényben a színpadon, hanem a színfalak mögött, de nélkülük nincs csapat. 

Nincs csapat Soós Zoltán és Kozma Mónika nélkül, vagy Hamar Alpár Benjamin és Tubák Nimród nélkül, mint ahogy nincs csapat a most leköszönő honatyák nélkül sem. És végül, mondhatnám méltatlanul a végén, hiszen a kampánystáb, az önkéntesek, a mi talpasaink, akik nélkül nem tudjuk győzelemre vinni a csapatot december 11-én – nekik kérek egy nagy tapsot! Köszönöm, hogy meghallgattak.

Marosvásárhely, 2016. november 7.

Biró Zsolt,

a Magyar Polgári Párt elnöke 

— MPP Sajtóiroda

A Magyar Polgári Párt elnökének a kolozsvári országos kampányindító rendezvényen elhangzott beszéde

http://www.polgaripart.ro/belfoldi-hirek/a-magyar-polgari-part-elnokenek-a-kolozsvari-orszagos-kampanyindito-rendezvenyen-elhangzott-beszede.html

2016 november 07.

Megkülönböztetett tisztelettel köszöntök mindenkit, aki ma fontosnak tartotta, hogy egy óriási jelentőséggel bíró napon velünk legyen. Engedjék meg, hogy külön is köszöntsem azt a 100 fős MPP-s csapatatot, aki itt van erősítve ezáltal az együttműködés, az összefogás üzenetét. Itt ülnek köztünk a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott polgármesterek, számos tanácsosunk és üzenjük, hogy mindannyian a felelős politika jegyében egy erős erdélyi magyar érdekképviselet elkötelezett hívei vagyunk. Erősek kell lennünk ma, amikor ismételten vagy pontosabban folyamatosan azzal szembesülünk, hogy ránk, magyarokra, másodrendűként tekintenek ebben az országban. Mi tiszteljük honfitársaink, de ennek a tiszteletnek a viszonzását is elvárjuk. A kölcsönös tisztelet előfeltétele a kölcsönös őszinteség és a kölcsönös bizalom – csak ezt tudjuk üzenni honfitársainknak, akik bizalmatlanul figyelik minden lépésünket, minden cselekedetünket.

1918-ban teljes szabadságot és jogegyenlőséget ígértek az együttélő nemzetek számára. Úgyszintén történelmi felekezeteink számára. Ez a jogegyenlőség azóta is várat magára, sőt, huszonhat évvel a kommunista rendszer bukását követően kijelenthető: olyan időket élünk, amikor a megszerzettnek hitt jogainkat is visszafaragják, tulajdonhoz való jogunkat megkérdőjelezik, elvitatják. Legjobb példa erre az, ami az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körül zajlik, legaktuálisabb példa pedig az, ami ma Marosvásárhelyen történik. Legyen mindannyiunk számára intő jel! Szolidárisak vagyunk mindannyian Tamási Zsolttal, az iskola meghurcolt vezetőjével, ma mindannyian kicsit Tamási Zsoltok is vagyunk (és sajnos folytathatom: mindannyian Horváth Annák, Mezei Jánosok, Antal Árpádok, Ráduly Róbertek vagy Markó Attilák vagyunk), nem hagyhatjuk tehát magunkat és nem hagyhatjuk, hogy a Székely Mikó ügye után újabb és újabb javainkat államosítsák vissza! 

Együtt erősek lehetünk, együtt erősek vagyunk, és együtt képesek leszünk megvédeni otthonainkat. Otthon pedig ott van, ahol biztonságban érezzük magunkat. Ott, ahol nem dézsmálhatják meg javainkat, ott ahol nem vehetik el azt, amiért őseink, szüleink, nagyszüleink dolgoztak. 

Mi szülőföldünkön akarjuk otthon érezni magunkat, tehát szülőföldünkön kell megteremtenünk a biztonságot. Minden értelemben. Az anyagi biztonság mellett a nemzeti ügyeinket érintő jogi garanciák szavatolják jövőnket. Azt a jövőt, ahol Erdély, Erdély marad: színes és változatos, mint a táj, mint népszokásaink, mint az ízek, amelyek meghatározzák erdélyiségünket. Röviden: a sokszínűség egysége, nem divatos európai szlogen, hanem erélyi valóság. A sokszínűség, a változatosság kínálta lehetőségekre kell választ adjunk akkor is, amikor gazdaságpolitikáról beszélünk, hiszen a sajátosan erdélyi táj és a gazdálkodási formák változatossága illetve a természet nyújtotta lehetőségek iparszerű kiaknázásakor éppoly felelősen kell eljárnunk, mint amikor kultúrák sokszínűségének megőrzéséről beszélünk. Ebbe a keretbe kell illesztenünk saját nemzeti egységünket, integrálnunk saját belső sokszínűségünket. Sokszínűség azt jelenti, sokan sokfélék vagyunk. Nem csak ideológiák mentén különülünk el. Itt vagyunk Székelyek, partiumiak, Belső-erdélyiek vagy éppen bánságiak, máramarosiak, sőt csángó magyarok. De mindannyin magyarok és egyet mindannyian tudunk ma itt Kolozsváron, Erdély fővárosában. Tudjuk, hogy mit jelent az új felelősség politikája. Józanész, magyar szolidaritás és felelősség az erdélyi magyar választók iránt. Ezek a koordináták! Nekünk ezt az üzenetet kell innen hazavinnünk, ezt az üzenetet kell továbbadnunk! 

Kolozsvár, 2016. november 6.

Biró Zsolt képviselőjelölt, 

a Magyar Polgári Párt elnöke 

— MPP Sajtóiroda

Szakértő: A Jobbik-jelenség is ott lehet Trump sikere mögött

http://hvg.hu/itthon/20161109_trump_sikere_kozvelemeny_kutatasok_torzitas#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg

Hogyan arathatott győzelmet Donald Trump az amerikai elnökválasztáson, ha a közvélemény-kutatások nagy többsége ellentétes eredményt jósolt a szavazás előtt? Íme a pszichológus szakértő válasza.

Sok ember kínosnak érezhette felvállalni, hogy Donald Trumpra fog szavazni, ezért inkább nem volt őszinte a közvélemény-kutatókkal - mondta Berkics Mihály, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa arra a kérdésre válaszolva, hogyan arathatott győzelmet Donald Trump az amerikai elnökválasztáson, ha a közvélemény-kutatások nagy többsége ellentétes eredményt jósolt a szavazás előtt.

A szakember szerint legalább három ok állhat a háttérben.

A Jobbik-jelenség

Először is, mint kifejtette, a szavazók hajlamosak rejtőzködni, ha úgy érzik, kellemetlen lenne számukra mások előtt bevallani, hogy kire szavaznak. Az amerikai elnökválasztási kampányban számos kellemetlen cikk jelent meg a republikánus jelöltről a mainstream médiában, amelynek hatására sokan érezhették úgy: jobb, ha inkább nem vallják be, kivel szimpatizálnak. 

Berkics Mihály a 2009-es magyarországi európai parlamenti választásokat felidézve rámutatott, hogy előtte a Jobbikot nagyon kicsinek mérték a közvélemény-kutatások, aztán a párt végül a szavazatok mintegy 15 százalékát megszerezte. A választás után már a felmérésekben is megjelent ez a tizenöt százaléknál is nagyobb jobbikos tábor, ami valószínűleg azt jelzi, hogy amikor a párt támogatóiban tudatosult, hogy többen vannak, mint gondolták, már nem érezték kínosnak felvállalni az álláspontjukat a kérdezőbiztos előtt.

A közvélemény-kutatások ellentétes eredményének másik oka az lehet, hogy az utolsó felmérések és a szavazás között történt valami, ami megváltoztatta a szavazók preferenciáit. Berkics Mihály szerint előfordulhat, hogy Hillary Clinton lehetséges szavazóit elbizonytalanították a demokrata elnökjelölt elektronikus levelei miatti FBI-nyomozással kapcsolatos hírek.

A magyar szakember szerint a harmadik lehetséges ok, hogy módszertani hiba történt a kutatásokban, ami viszont azt jelenti, hogy sok cég egyszerre követte el ugyanazt a hibát, hiszen a többség Hillary Clinton előnyét mutatta. Berkics Mihály szerint az egyik eshetőség a rossz mintavétel.

Mint fogalmazott, az ilyen felmérésekkor néhány ezer embert kérdeznek meg, akik kicsiben leképezik azt a sokaságot - nem, életkor, lakóhely, iskolázottság, faji és etnikai hovatartozás tekintetében -, amelynek a véleményét akarják felmérni. "Ha itt elrontanak valamit, tehát valamelyik csoportból túl kevés vagy túl sok embert kérdeznek meg, az akár erősen torzíthatja az eredményeket.

Hogyan győzhetett Trump? Mi következik? Elemzőt kérdeztünk

http://www.maszol.ro/index.php/hatter/72323-hogyan-gy-zhetett-trump-mi-kovetkezik-elemz-t-kerdeztunk

2016. november 09.,   Kustán Magyari Attila

Az elitellenesség, a globalizációval és a politikailag korrekt beszéddel szembeni ellenérzések húzódnak Donald Trump győzelmének hátterében – véli Székely István. A kolozsvári politológust az amerikai elnökválasztás társadalmi-politikai háttérről, illetve arról kérdeztük, hogy milyen következményei lesznek a republikánus jelölt hatalomra jutásának.

Mivel magyarázza Donald Trump győzelmét?

Mivel viszonylag röviden kell összetett kérdésről beszélnem, amit mondok, az óhatatlanul sarkított lesz. Három megközelítést vázolnék fel. Az első az elitellenes lázadás kérdése, amit a Brexit kapcsán is láttunk. 1970 óta a középosztály életszínvonala stagnál, a társadalmi olló pedig példátlanul szétnyílt: a gazdagok gazdagabbak lettek, a kapitalista világ növekedése egyre szűkebb rétegnél csapódott le. A gazdasági világválság is rátett erre egy lapáttal, a krízisben ugyanis ismét a bankszektor járt jól, az átlagpolgárnak ebből pedig elege van. A másik szempont a globalizáció kérdése: ennek is vannak amerikai vesztesei, nem is kevesen. Az amerikai feldolgozóipar összeomlása nyomán megjelent a rozsdaövezet fogalma: az ország beáldozta a feldolgozó iparát, és meghagyva a pénzpiacot és a hadiipart. Erre a helyzetre Trump válasza a gazdasági bezárkózás volt. A harmadik elem a politikailag korrektség felrúgása, ami kulturális ellenforradalomként is értelmezhető. A polkorrekt beszédmód 1968-tól indul, szinte a globalizációval együtt, tehát egymást erősítő folyamatokról beszélünk. Ekkor a különböző társadalmi – nemi, etnikai, vallási, szexuális, stb. – kisebbségek emancipációja indult el, és egy olyan közbeszéd térnyerése, amely értékként kezelte ezeket a másságokat. Ez az inga most visszabillenni látszik, a negyven éves egy irányba tartó mozgás után visszavesz valamit, mert a politikai korrektség kérdése sokak véleménye szerint túlpörgött a józanság határán. Találónak éreztem egy demokrata elemző meglátását, aki szerint Kennedy elnök a televízióval, Obama az internettel, Trump pedig a valóság-showk eszköztárával nyert: a politika világába egy olyan beszédmódot hozott be, amely szinte mindennel szakított, ami azt addig meghatározta.

A felmérések, elemzések Hillary Clinton győzelmét vetítették előre. Hol tévedtek?

Az úgynevezett elhallgatási spirál jelensége lehet a magyarázat. Ennek lényege, hogy amikor a kérdezőbiztos rákérdez bizonyos dolgokra, a válaszadó egy úgymond elvárt válaszhoz igazodik. Ez azért jelent meg most ennyire markánsan, mert a média, a véleményformálók, a filmipar, a társadalmi elit szinte teljes egészében felsorakozott Clinton mögé. Ettől pedig különbözött az, amit az emberek jelentős része igazán érzett, és ami meghatározóvá vált a szavazófülke magányában. Amit Trump mond, az nem számít legitimnek a nyilvánosság fősodrában, ezért a felmérések torzítottak a valósághoz képest. Hasonló jelenséget figyelhettünk meg Magyarországon a Jobbik esetében a 2009-es EP választások előtt

Mi várható Donald Trump elnöki mandátumától a közeljövőben?

Nem tudjuk. Trumpnak nincs politikai múltja. A kampányban elmondottakból az irányt le lehet szűrni, de a lépések mélységet nem. Európából nézve alapkérdés, hogy az egyre feszültebb geopolitikai helyzetben az Egyesült Államok vállalja továbbra is a NATO kapcsán a védelmi kiadások zömét, vagy Európának kell megvédenie saját magát. Amerika vélhetően nem fogja majd az eddigi mértékben ellátni a világ csendőre szerepét, ez pedig – elég csak a bedőlt arab államokra gondolni – üdvözlendő, csak Oroszország közeli szomszédságában nem mindegy, hogy a NATO erős vagy sem. Az elmúlt évtizedek legnagyobb eredménye számunkra pedig éppen az volt, hogy sikerült az utolsó pillanatban belépni a NATO-ba és az Európai Unióba, különben egy izolacionista politika kiszolgáltatna bennünket az orosz nagyhatalmi érdekeknek.

Egy szempontot még kiemelnék: látom, hogy Trump megítélése a magyarországi belpolitikai szekértáborok alapján kezd alakulni Erdélyben is, de oly mértékben, hogy ez minden más értékelési szempontot elnyom. A leegyszerűsített séma, hogy Trump Orbánhoz hasonló, és ha Orbánt szeretjük, akkor Trumpot is szeretnünk kell, annak ellenére, hogy a valóság ennél sokkal összetettebb.

Felmerül a kérdés, hogy a Republikánus Párt hogyan viszonyul Trumphoz, miben támogatják, milyen mozgástere lesz. Ezt hogyan látja?

Nem hiszem azt, hogy az amerikai alapértékeket meg tudja rendíteni Trump. A társadalmi berendezkedés tekintetében van egy pártokon átívelő konszenzus, amelynek lehet színezni az árnyalatait, de amit alapjában véve nem lehet felülírni. Több nyitott kérdés van: tizenhárom millió illegális vendégmunkás tartózkodik az országban, és kérdés, hogy ők kapnak-e állampolgárságot – látszik, hogy a döntő többségük balra szavaz, de ez is inkább pártpolitikai kérdés, és nem az alapértékeké. Megőrzi-e Amerika azt a nyitottságot, ami mostanáig jellemezte? Ebből adódnak további problémák: az USA lakossága igen nagy arányban kínai termékeket vásárol úgy, hogy ezeknek nincs is helyi alternatívája, tehát egy kereskedelmi háborúban pótolni sem lehetne.

Donald Trump Amerika új elnöke

http://vilag.transindex.ro/?cikk=26287

2016. november 09. 

19:31 Trump is bejelentette a győzelmét. 

15:49 A Politico szerint Hillary Clinton közvetlen munkatársai mindig is tisztában voltak azzal, hogy a demokrata párti jelölt elnöki esélyei törékenyek. Hillary Clinton bizalmas munkatársai már a kampány kezdetekor tudták: a demokrata jelöltnek sok támadható pontja, illetve gyengesége van – írta a jólértesültségéről és bennfentes információiról ismert Politico, amely már a választás éjszakáján terjedelmes riportot közölt a munkatársak félelmeiről. Egyik gondja az életkora, a másik pedig az, hogy "megkerülhetetlennek" gondolja magát – írta a beszámoló. Ám ennek ellenére a Clinton-csapatot meglepte az országban uralkodó hangulat. A Politico szerint pontosan felmérték, hogy Bernie Sanders, Clinton pártbeli kihívója és Donald Trump jól érzékeli és korrekten határozza meg az ország gondjait, és úgy gondolták, hogy Clinton erre már nem lesz képes. Tovább rontott a helyzeten a végnélküli e-mail-botrány és a Clinton Alapítványról egymás után napvilágra kerülő kínos információk garmadája. Ám ahelyett, hogy azt állították volna a kampány középpontjába, hogy a demokrata párti elnökjelölt mit és hogyan tenne a változás érdekében, inkább arra koncentráltak, hogy miért éppen Clintonnak kellene elnöknek lennie, és hogy tulajdonképpen senki más nem is lenne alkalmas erre. "Rossz jelölt volt a jelenlegi politikai helyzetben" – összegezte a Clinton-munkatársak véleményét a Politico. A lap újságírója beszámol arról is, hogy a kampány utolsó heteiben számos interjút készített, sok háttérbeszélgetést folytatott a Clinton szűkebb köréhez tartozó munkatársakkal és tanácsadókkal, és szinte valamennyien arról számoltak be, hogy elkeseredettség vett erőt rajtuk, és egyre inkább kezdték azt hinni, hogy Clinton üldözési mániája, miszerint senki nem fog szavazni rá, maga a valóság. "Ez a kampány mindig csak a pillanatokra épült" – mondta a Politicónak Robby Mook kampánymenedzser.(mti) 

14:43 Barack Obama elnök telefonon gratulált Trumpnak a választási győzelemhez, valamint meghívta a Fehér Házba, hogy megtárgyalják a tisztség átadását. 

Donald Trumpot hivatalosan 2017. január 20-án iktatják be az államfői tisztségbe. 

14:01 Donald Trump először twittelt azóta, hogy kiderült, ő nyerte az elnökválasztást. Hillary Clinton twittere csendes. 

10:42 Trump beszédet mondott hívei előtt a párt választási főhadiszállásán, és beszámolt arról, hogy ő is gratulált Clintonnak, aki - mint fogalmazott - kemény ellenfele volt a kampányban. Hangsúlyozta: "köszönettel tartozunk Hillary Clintonnak mindazért a szolgálatért, amelyet az elmúlt években az amerikai nemzet érdekében tett". Trump köszönetet mondott híveinek is, és hangsúlyozta: "Valamennyi amerikai elnöke leszek, ez nagyon fontos nekem." A milliárdos üzletemberből lett politikus egységre szólította fel az amerikai nemzetet, republikánusokat és demokratákat egyaránt. "Együtt kell működnünk, egyesülnünk kell" - jelentette ki. Az amerikai nemzet újjáépítését és - mint fogalmazott - az amerikai álom megújítását ígérte. A győztes beszédét alelnökjelöltje, Mike Pence vezette fel, és kijelentette: Donald Trump elnökké választása történelmi jelentőségű, és azt jelenti, hogy vezetésével és elképzeléseivel Amerika ismét nagy lesz. Hozzátette, hogy a szavazással az amerikai nép mondott véleményt. 

10:01 Orbán Viktor magyar miniszterelnök gratulált a Facebookon szerda reggel Donald Trump győzelméhez az amerikai elnökválasztáson. A kormányfő angol nyelven közzétett üzenetében azt írta: micsoda nagyszerű hír, a demokrácia még mindig él. 

9:54: Donald Trump bejelentette választási győzelmét. Jelenleg győzelmi beszédét tartja. 

9:10 Hillary Clinton nem fogja elismeri a vereséget, jelentette be a demokrata elnökjelölt kampányfőnöke. Még sok szavazatot kell megszámolni, mondta. 

9:00: A New York Times becslésében jelenleg hat elektori szavazatra van még szüksége Trumpnak. 

8:58 Utah államban is nagy arányú győzelmet aratott Donald Trump és további győzelmekre számíthat. 

8:54: A New York Times szerint Trump Pennsylvaniában is győzött. 

8:50 Nyolc államból még mindig nincsenek eredmények, így az állás továbbra sem változott. Trump váratlan előnye azonban nagyon megrázta a világpiacokat. 

7:57 Az Independent számításai szerint elméletileg még lehetséges, hogy Hillary Clinton nyerjen, de az is, hogy holtverseny alakuljon ki, azaz mindkét jelölt 269 elektori szavazatot kapjon. Ez esetben a képviselőház szavazna az elnökről, ez azonban egészen biztosan Trump győzelmét jelentené, ugyanis a képviselőházban a republikánusok vannak többségben. 

7:44 Clinton megnyerte Nevadát. Az állás most már mindenhol 244-215, Trump javára. 

7:29 Újabb, csatatér államnak számító államban, Iowában aratott győzelmet Donald Trump - jelentette a CNN és a Fox News. 

6:54 Donald Trump nyeri az elnökválasztást Wisconsinban, áttörve az északi államok "kék falát", melyek megnyerése nélkül aligha lett volna reális esélye a végső győzelemre - jelentette a Fox News. 

6:45 Donald Trump nyerte az elnökválasztást az egyik legfontosabb csatatér államnak számító Floridában - közölte a Fox és a CNN.

Ugrás az ismeretlenbe Trump győzelme a bankoknak

http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/ugras_az_ismeretlenbe_trump_gyozelme_a_bankoknak.239838.html

2016. november 9. 

A volatilitás második idei nagy köre jön a piacokon Trump győzelmével (az első a Brexit után volt) - jósolja a Wall Street Journal. Bár nyitott kérdés, az új amerikai elnök mit fog kezdeni a bankszektorral, a volatilitás megnövekedése máris rossz hír a bankszektornak az elemzők többsége szerint. Vannak, akik szerint viszont Trump eddigi ígéretei nem is olyan rosszak a bankok számára. 

A tőzsdék eséssel fogadták Trump győzelmét, ez önmagában azonban még nem jelent nyomást a bankok eredményességére nézve. A hirtelen piaci mozgások és a megnövekvő forgalom az első hetekben még jól is jöhet bevételi szempontból olyan, kiterjedt kereskedési tevékenységgel rendelkező bankok számára, mint a 

Goldman Sachs,

JP Morgan,

Morgan Stanley.

Mivel azonban Trump sem elnök nem volt eddig, sem koherens gazdaságpolitikát nem vázolt fel, legfontosabb jelenségként a piaci bizonytalanság határozhatja meg a bankok következő néhány hónapját, ami az első piaci tranzakciók miatt visszavetheti a befektetési banki ügyfelek aktivitását, hosszú hónapokig a kivárás mellett dönthetnek a részvény- és kötvénykibocsátások, összeolvadások és felvásárlások során is.

A Barclays október végi elemzése szerint ugyanakkor nem a fókuszált, hanem a diverzifikált tevékenységgel rendelkező pénzintézetek (ilyenek lehetnek a Wells Fargo, a JP Morgan vagy a biztosítók) lehetnek a nagyobb vesztesei Trump győzelmének.

Egyes, láthatóan kisebbségben lévő elemzők viszont úgy vélik, Trump győzelmével felülteljesítők is lehetnek a bankok. Guy Moszkowski, az Autonomous Research elemzője szerint például a volatilitás fennmaradásával nőhet a kamat- és részvénypiaci aktivitás. Amennyiben nem piaci összeomlás, csak egyszerűen megnövekedés volatilitás jön, szerinte aktív negyedik és első negyedévre számíthatunk, és a bankok nyerhetnek ezen. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy bizonyos keretek között a volatilitás jól is jöhet a befektetési bankok számára, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley harmadik negyedéves eredménye - különösen a kötvénykereskedésben - ezt erősíti meg.

Trump több infrastrukturális beruházást és a gazdaság felpörgetését ígérte, a bankok számára ez megnövekedett finanszírozási igényt jelenthet, ami szintén a malmukra hajthatja a vizet.

Bár elképzelhető, hogy Trump végül a bankok számára kedvező módon írja felül a bankokat közvetlenül szabályozó Dodd-Frank törvényt, a globális tőkeáramlások és a világkereskedelem szempontjából negatív, protekcionista szellemiségű eddigi megszólalásai nagyobb globális jelenléttel bíró bankok számára óriási bizonytalanságot ígérnek. Amennyiben az új pénz- és tőkepiaci felállásra a Fed a kamatemelés halogatásával reagál, az későbbre tolhatja a bankok profitabilitását sújtó alacsony kamatkörnyezet végét.