October 30 2013
Megszerzett jogokat kormányra jutás esetén nem vesznek vissza, így a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogosultsága marad. Éppen ezért beszállnak a 2014-es kampányba, vigyázva arra, hogy olyan kampányt vigyenek, ami a helyi magyaroknak nem árt. DOROSZ DÁVID, a Párbeszéd Magyarországért parlamenti képviselője és pártigazgatója Kustán Magyari Attila kérdéseire válaszolt.
A Párbeszéd Magyarországért ellenzi a verespataki beruházást. Túl azon, hogy egy zöld párt globális szinten gondolkodik, Magyarországot is érintené a beruházás?
Számunkra egyértelmű, hogy ezt a beruházást nem támogatjuk, Jávor Benedek párttársunk – az egyik legelismertebb hazai zöld politikus – évek óta figyelemmel kíséri az ügyet. A Kárpát-medence egy nagy ökológiai egység, egy rendszer, amibe bárhol belenyúlunk, több száz kilométerrel arrébb is érzékelhető lesz – főként, ha vizekről, vízgyűjtő rendszerekről van szó. Nem kell nagyon visszamennünk a történelemben, hogy lássuk, a nagy tiszai ciánkatasztrófa hány család életét tette tönkre, így jogos félelme mind az erdélyi, mind a magyarországi magyarságnak az a kockázat, amit egy ilyen beruházás magában rejthet.
Orbán Viktor tusványosi beszéde kapcsán kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen a közönség soraiból érkező kérdések megszűrésére kérnek fel egy hölgyet. Erre reagálva állított össze egy kitalált kérdéssorozatot, amelyet elküldött a miniszterelnöknek, hogy aztán Semjén Zsolttól kapjon válaszokat. Milyen kérdéseket fogalmazott meg?
Megdöbbenten hallgattunk meg ezt a felvételt, mert azt gondoltuk, hogy Orbán Viktor, aki szereti magát beállítani az erdélyi magyarok nagy barátjának, őszintén és nyíltan, cenzúra nélkül beszélgetett velük. Mi olyan kérdéseket tettünk fel neki, amelyeket érdemes lett volna megkérdezni a tusványosi beszéde után, például azt, hogy miért folytatja az igazságtalan és egyoldalú támogatáspolitikát, miért osztja jó és rossz táborokra a határon túli pártokat és civil szervezeteket, vagy azt, hogy fel fog-e kerülni a Fidesz 2014-es EP-képviselői listájára Tőkés László a hűséges szolgálataiért?
Ez utóbbi egy politikusi megérzés, vagy vannak erre utaló jelek is?
Tőkés és Orbán baráti viszonya nem titok senki előtt, ahogy az sem kérdés, hogy Tőkés László a Fidesz érdekeit erősíti Erdélyben. Őszintén szólva ő fontos szerepet töltött be az erdélyi magyarság életében. Az 1989-es kiállása, az akkori hősiessége mindig megmarad, ezért mindig kijár neki a tisztelet. Viszont az a változás, ami azóta lezajlott benne, nem a legszebb történet. A Fidesz nem kommentálta ezt a feltételezést, de mi hallottunk olyan értesülésekről, pletykákról, amelyek ezt erősítik meg. Ezért is tettem fel a kérdést a miniszterelnöknek, de nem kaptam választ tőle. Helyette ugyan válaszolt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, de őt eddig sem a nyílt válaszaiért és szakmai hozzáértéséért szerettük.
A magyarországi országgyűlési választások április vagy május havában zajlanak majd. Az ezt megelőző időszakban fog kampányolni az Együtt-PM pártszövetség a határokon túl?
Egy, a nagy kampányba beillesztett külön „alkampánnyal” készülünk, kifejezetten olyan kérdésekre és javaslatokra koncentrálva, amelyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak. Nagyon fontos viszont, hogy soha nem fogunk olyat mondani, amely a határon túl élő magyar embereknek ártana. Gusztustalannak tartjuk azt a politikát, amikor valakik kimennek Erdélybe, megisznak a székely atyafiakkal egy kupica pálinkát, felbátorodnak, s belemondják a helyi médiába a butaságaikat. Majd beülnek a kényelmes szolgálati autójukba és hazajönnek. Az ilyen eseteknek egy vesztese van: a helyi magyarság, aki az elhangzottak által felheccelt román szélsőséggel kell, hogy együtt éljen. Kimondottan olyan mondandóval, programokkal készülünk, amelyek után büszkén és tisztességgel nézhetünk az emberek szemébe a kampány után is.
Mi az, amivel megszólítható egy határon túli szavazó?
Nyilván a különböző országokban élő közösségek más és más problémákkal küzdenek. Az erdélyi magyarság egyik fő gondja szerintem az a megosztó, gyarmatosító politika, amit a Fidesz, a jobboldal az elmúlt tizenöt évben alkalmazott. Ezzel le kell számolni, nem helyes, hogy valaki Budapestről akar dirigálni, egy kényelmes íróasztal mellől akarja megmondani, mit és hogyan kell csinálni Erdélyben. Mi nem alattvalókat, hanem partnereket keresünk, és nem is vennénk a bátorságot ahhoz, hogy a távolból utasítgassunk. Ugyanakkor komoly kihívás a szórványkérdés, a népességcsökkenés, és az elmúlt években háttérbe szorult, kényessé vált vegyes házasságok kérdése. Vannak jó példák ez utóbbi megoldására, ilyen az RMDSZ temesvári kezdeményezése, és szerintünk ezeket a gyakorlatokat kellene elterjeszteni, magyarországi állami segítséggel támogatni. Azt is fontos volna megérteni, hogy az erdélyi magyarság sokszínű, politikai véleményében, társadalmi problémáit tekintve is. Más egy Székelyudvarhely melletti faluban élő székely, egy kolozsvári egyetemista, vagy akár egy aradi tanár helyzete, problémái, és mintha ezzel sem mernénk mindig szembenézni.
Ezek után feltételezem, hogy Szász Jenő stratégiáját, a kontrollált visszavonulást és az önkéntes területfeladást nem támogatná a pártszövetség.
Nyilván az általa vezetett Nemzetstratégiai Kutatóintézet nem más, mint egy politikai kifizetőhely, ahol Kövér László erdélyi barátjának, akiről a helyi szavazók többször kinyilvánították a véleményüket, politikai elfekvőt adtak. Azt gondolom, hogy sem az intézet munkájára, sem Szász Jenő különböző ilyen jellegű ötleteire nincs szükség, legfennebb a humorlapokban – ott teheti a legtöbb szolgálatot a hazának.
Az RMDSZ-szel tartanak kapcsolatot, de kívánnak-e együttműködni az Erdélyi Magyar Néppárttal?
Amióta parlamenti képviselő vagyok, többször találkoztam az EMNP képviselőivel, de mindig nyilvánvaló volt számomra, hogy alapvető nézetbeli különbségeink vannak. Ők eleve elfogadják, támogatják, sőt gyermekien lelkesednek a Fidesz-uralom iránt. Ettől függetlenül mindig meg tudtuk beszélni, hogy van, amiben nem értünk egyet, és van, amiben igen. Így az autonómia kérdésében például támogatjuk a nézeteiket. Azt gondolom, hogy a jövőben is akár kormányon, akár ellenzékből együtt tudunk működni, miközben azzal problémám van, hogy a Fidesz állami pénzekből épít pártot, az erdélyi magyarságot megosztva ezzel. De alapvetően hiszek abban, hogy a magyarság jövőjéért való küzdelemben azokkal is együtt kell működnünk, akikkel sok más dologban nem értünk egyet. Mert a vitáknál vannak fontosabb közös feladatok.
Folyamatos viták tárgya a határon túli magyarság anyagi támogatása: egyesek szerint teljesen beszüntetendő, mások azt nehezményezik, ahogyan mindez zajlik, megint mások teljesen egyetértenek a kormány döntéseivel. Önök hogyan vélekednek erről?
A Szülőföld Alap Bethlen Gábor Alappá való átnevezése egy teljes mértékű központosítást valósított meg, amelynek következtében két-három ember dönt a forrásokról úgy, hogy az összegek kilencven százalékát nem nyilvános pályázaton osztják ki. Átláthatatlan, ellenőrizhetetlen lett a pénzek kifizetése, ennek meg semmi más célja nem volt, minthogy egyes szervezeteket elsorvasztottak, a saját haverjaiknak meg tolják ki a milliárdokat. Saját törvénytervezetet nyújtottunk be, amely orvosolta volna ezeket a hibákat és bűnöket, de természetesen nem fogadták el.
Milyen eredményekre számít a pártszövetség jövő tavasszal?
Reálisan 15-20 százalék között tudunk teljesíteni. Ahhoz képest, hogy egy fél éve alakult szövetségről beszélünk, elégedett vagyok az eredményeinkkel, de nyilván fejlődnünk kell. Az első időszak nehéz: ki kellett választanunk az egyéni képviselőjelöltjeinket, fel kellett építenünk a kampányszervezetet. Látom azt a kiábrándult, bizonytalan tömeget, amelyik éppen egy olyan hiteles politizálásra vár, amelyet mi képviselünk. Alapvetően azok szavaznak ránk, akik csalódtak Orbán kormányzásában, a mi előnyünk pedig az a többi ellenzéki párttal szemben, hogy nem az elmúlt húsz év politikusaival és gyakorlataival politizálunk, közelebb állunk az emberekhez.
Milyen viszonyt ápolnak LMP-s, korábbi párttársaikkal?
A képviselõi irodaházban ugyanazon folyosón, pár méterre egymástól találhatók a szobáink, egy konyhán osztozunk, így napi szinten találkozunk. Nagyon jó viszonyban vagyunk, megmaradtak a baráti kapcsolatok. Azt gondolom, hogy mindkét út legitim, és az, hogy melyik lesz célravezetõbb, 2014 tavaszán kiderül. Én hiszek a miénkben, ezért dolgozom nap mint nap.
.jpg)
