2017. szeptember. 099.
Szomorú, hogy olyan országok, amelyek korábban a vasfüggöny lerombolását ünnepelték, néhány muszlim menekült befogadásában most az európai jog és értékek megsértését látják – írja szerkesztőségi cikkében az amerikai lap.
Szerkesztőségi állásfoglalással tisztelte meg a New York Times Magyarországot, a cikk következtetései azonban korántsem hízelgőek. Rögtön a címben azzal vádolják meg ugyanis Magyarországot, hogy csak súlyosbítja a migránsválságot.
A cikk aggasztónak tartja, hogy újabb nyár telt el anélkül, hogy valamiféle megoldás született volna korunk legnagyobb humanitárius válságára. Miközben menekültek ezrei az életüket kockáztatva vágnak neki a Földközi-tengernek, hogy menedéket találjanak az erőszak elől, addig több közép- és kelet-európai ország – különösen Magyarország – barátságtalanul áll hozzá a problémához, és makacsul megtagadja a menekültek befogadását. A lap szerint ez szégyen, ha azt vesszük, hogy 1989-ben épp Magyarország volt az, amelyik megnyitotta a határait összekötve így a keletet és a nyugatot. Akkor az emberi jogok általánosan elfogadott nemzetközi elveire és humanitárius megfontolásokra hivatkozott Magyarország.
Ez ma már nem igazán szempont – írja a lap utalva arra, hogy amikor 2015-ben az Európai Unió úgy döntött, hogy segít a menekültáradattal birkózó Olaszországnak és Görögországnak, és helyet biztosít 120 ezer migránsnak, akkor Magyarország és Szlovákia az Európai Bíróságra (EB) vitte az ügyet. A kvótaperben az EB ezen a héten Magyarország ellen ítélt, a lap szerint azonban a döntés egyébként sem sokat javítana a menekültek helyzetén, hiszen amúgy is csak az érintettek alig negyedének a sorsát rendezné (és a kelet-európai országokra ennek is csak a töredéke jutott).
Ettől függetlenül a lap szerint Európának humanitárius megoldásokat kellene találnia a helyzetre, az erőfeszítéseket és a terheket is meg kell osztaniuk a tagországoknak.
Nem Magyarország az egyetlen, amely ki akarja zárni a bevándorlókat. Ezen a téren Donald Trump amerikai elnök is botrányos példát mutat, és a brexit is jórészt a bevándorlók kizárása érdekében született meg.
Különösen szomorú azonban a New York Times szerint, hogy olyan országok, amelyek korábban a vasfüggöny lerombolását ünnepelték, néhány muszlim menekült befogadásában most az európai jog és értékek megsértését látják. A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök részéről különösen arrogáns lépés volt, hogy még pénzt is kért az Európai Uniótól a határok védelmére. Az Európai Bíróság döntésének most arra kell emlékeztetnie Magyarországot és a szomszédait, hogy az emberi jogok és a humanitárius megfontolások, amelyeket régen olyan fontosnak tartottak, nem opcionálisak.
Hungary Is Making Europe’s Migrant Crisis Worse
https://www.nytimes.com/2017/09/08/opinion/hungary-is-making-europes-migrant-crisis-worse.htmlBy THE EDITORIAL BOARDSEPT. 8, 2017
Migrants continue to risk dangerous passage across the Mediterranean in search of sanctuary from violence in the Middle East and Africa. CreditBram Janssen/Associated Press
Another summer has passed, and still there seems to be no lasting solution to one of the great humanitarian conundrums of our time: how to resettle the thousands of migrants who continue to risk dangerous passage across the Mediterranean in search of sanctuary from violence in the Middle East and Africa. The number of arrivals in Greece has steadily declined since 2015, after measures that all but closed the route from Turkey. But the problem will remain so long as conflict and poverty drive people to take huge risks in the hope of reaching Europe.
It is indisputably a difficult problem, but it has not been made easier by the inhospitable attitudes of some of the countries of Central and Eastern Europe — Hungary in particular — which have stubbornly blocked entry to refugees. This is a shame, given that back in 1989, Hungary led the way in opening its borders to let the people of Communist-ruled Eastern Europe move freely between East and West. Effectively throwing its lot in with the West, Hungary declared then that it was guided “by generally accepted international principles of human rights and humanitarian consideration.”
No longer, it seems. When the European Union decided in the summer of 2015 to help Italy and Greece cope with a huge wave of migration by resettling 120,000 people in other European countries, Hungary and Slovakia took the decision to the Court of Justice of the European Union. On Wednesday, the court threw out their case, which seemed only to stiffen Hungary’s opposition. With unconscious incongruity, the country’s foreign minister, Peter Szijjarto, angrily declared that “politics has raped European law and values,” vowing that no one would be relocated to Hungary against its wishes.
The Court of Justice decision will not greatly improve the lot of migrants, and not just because of Hungary’s callousness. The program for migrants from Greece and Italy has resettled barely a quarter of the people it was supposed to help, and Eastern European countries were allotted a tiny fraction to begin with. And the European Union does not have the tools to effectively punish recalcitrant nations.
Still, it is incumbent on Europe to continue to look for humanitarian solutions, whether by helping to resolve the conflicts or ease the poverty that drive people to flee, or by making room for those who reach its shores. That effort and burden must be shared, and it must be based on international law and European values, which include tolerance, cultural diversity, protection of minorities and a rejection of xenophobia.
Hungary and its neighbors are not alone in trying to keep immigrants out. President Trump has set a scandalous example by his demagogic policy on immigration, Britain’s vote to leave the European Union was based largely on blocking immigrants, and populist and nationalist parties have exploited immigration to gain strength in many other European nations.
But it is particularly sad to see countries that so poignantly celebrated the lifting of the Iron Curtain now argue, as Hungary does, that being asked to take in a small number of Muslim immigrants is somehow a violation of European laws and values. Hungary’s hard-line prime minister, Viktor Orban, has gone so far as to ask for European Union money to tighten his border against migrants — an arrogant request promptly dismissed by the president of the European Commission, Jean-Claude Juncker. The Court of Justice ruling should stand as a strong reminder to Hungary and its neighbors that the principles of human rights and humanitarian considerations they once so ardently embraced are not optional.
A fenti cikk fordítása:
Egy újabb nyár telt el, és még mindig úgy tűnik, hogy nincs tartós megoldás korunk egyik nagy humanitárius bizonytalanságának: hogyan kell áthelyezni a több ezer migránsot, akik továbbra is veszélyeztetik a Földközi-tengeren veszélyes áthaladást, Kelet és Afrika. A Görögországban érkező vendégek száma 2015 óta folyamatosan csökkent, miután az intézkedések megzavarták Törökországból az utat. De a probléma mindaddig fenn fog maradni, amíg a konfliktusok és a szegénység arra készteti az embereket, hogy hatalmas kockázatokat vállaljanak annak érdekében, hogy elérjék Európát.
Kétségtelenül nehéz probléma, de nem könnyebbé vált a közép- és kelet-európai országok - különösen Magyarország - néhány olyan rosszalló magatartása, amelyek makacsul akadályozták a menekültek bejutását. Ez szégyen, hiszen 1989-ben Magyarország vezette útját a határainak megnyitásában, hogy a kommunista uralom alatt álló kelet-európai emberek szabadon mozogjanak Kelet és Nyugat között. Hatékonyan elárasztotta a nyugati részlegét, és kijelentette, hogy "az emberi jogok és a humanitárius megfontolás általánosan elfogadott nemzetközi elvei" vezérelték.
Már nem, úgy tűnik. Amikor az Európai Unió 2015 nyarán úgy határozott, hogy Olaszország és Görögország egy másik óriási migrációs hullámot képes megbirkózni más európai országokban 120 ezer ember áttelepítésével, Magyarország és Szlovákia az Európai Unió Bíróságának döntését hozta. Szerdán a bíróság elhárította az ügyüket, ami csak felerősítette Magyarország ellenzékét.
Az ország külügyminisztere, Szijjarto Péter eszméletlen összeütközésekkel dühösen kijelentette, hogy "a politika megerőszakolta az európai törvényeket és értékeket", hogy senki sem kerül áthelyezni Magyarországra kívánsága ellenére.
A Bíróság döntése nem nagymértékben javítja a migránsok sokaságát, és nem csak a magyarországi kudarc miatt. A Görögországból és Olaszországból érkező bevándorlók programja az alig egynegyedét állította vissza, akiknek segíteniük kellett volna, és a kelet-európai országokat elkezdeni egy apró frakciónak. És az Európai Uniónak nincs eszköze arra, hogy hatékonyan megbüntesse az ellenszenves nemzeteket.
Mindazonáltal Európának továbbra is törekednie kell a humanitárius megoldások megkeresésére, akár a konfliktusok megoldása, akár a szegénység megkönnyítése érdekében, hogy az emberek elmeneküljenek, vagy pedig helyet biztosítson azok számára, akik elérik a partjait.
Ezt az erőfeszítést és terhet kell osztani, és a nemzetközi jogon és az európai értékeken kell alapulnia, amelyek magukban foglalják a toleranciát, a kulturális sokszínűséget, a kisebbségek védelmét és az idegengyűlölet elutasítását.
Magyarország és szomszédai nem egyedül vannak abban, hogy megakadályozzák a bevándorlókat. Trump elnök egy botrányos példát mutatott demagógiai bevándorlási politikája miatt, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése nagyrészt a bevándorlók blokkolásán alapult, és a populista és a nacionalista pártok kihasználták a bevándorlást, hogy sok más európai nemzetet megragadjanak.
De különösen szomorú, hogy olyan országokat látunk, amelyek annyira ünnepélyesen ünnepelték a vasfüggöny felemelését, mint ahogyan azt Magyarország is állítja, hogy a kevésszámú muszlim bevándorlók befogadására való felkérés valahogy megsérti az európai törvényeket és értékeket.
Magyarország kemény vonalú miniszterelnöke, Orbán Viktor eddig elment arra, hogy az Európai Unió pénzét arra késztesse, hogy szigorítsa a migránsokkal szembeni határát - az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker elnöke által elutasított arrogáns kérelem.
A Bíróság ítélete erős emlékeztetőnek kell lennie Magyarországnak és szomszédainak, hogy az emberi jogok és a humanitárius megfontolások olyan lelkesen átgondolt alapelvei nem választhatóak.
Szerk.megj.
Amint az idézet és az eredeti cikket elolvassuk, látható, hogy mindkettő hemzseg tévedésekkel, feritésekkel és csúsztatásokkal. Sajnos a legnagyobb éppen az, hogy nem menekültáradattal állunk szembe, hanem egy nagyonis jól irányított migránsáradattal. Olyan emberekkel akik nem hajlandók megmondani még azt sem, hogy mi a nevük, milyen államból jönnek és mi ellen "menekülnek", mert nagyon kevés az aki esetleg szír vagy a háború miatt kényszerült a menekülni.
Olyan hirneves lap mint amilyen a fent idézet addig lealacsonyodik, hogy tévedésekkel, ferdítésekkel teli cikket leközöljön csak azt mutatja, hogy halvány gőze sincs arról amiről cikkezik és igencsak "megrendelt" a leközölt anyag , amely távol van az összes deontológiai előírásoktól, írott vagy iratlan szabálytól.
Összehasonlítva a magyarok 89-es határmegnyitását a mostani határzárral pedig egyenesen nevetségesé teszi a cikk- az állítólagos "szerkesztőségi állásfoglalást".
Azon már nem igen lehet csodálkozni, hogy az anyaországi (ellenkezékinek mondott) lap is hemzseg a ferditésektől, hiszen egy sor olyan nem ellenőrizhető kijelentéseket is bevisz a cikkébe aminek semmi alapja sincs. A ferditések pedig igenycsak megkérdőjelezik a jóhiszeműséget.
