Alig telt el egy év, amióta a testvértelepülésünk Tiszacsege egyik vállalkozónőjével,- a "Reni Cukrászda" tulajdonosával, a Kovácsné Renátával - találkoztunk és kiváncsian tértünk be újra hogy tapasztaljuk milyen újdonságokkal lep majd meg bennünket.
Nos, be kell valljuk, hogy reményeinket is felülmúlta. A tisztaság példás, a sütemények egészen más izeket ontanak és a kiszolgálás is előkelő, mondhatni sok nagyvárosbeli cukrászdát is lepipálja.
Látszik, hogy a tulaj, a Kovácsné Renáta ismeri a szakmáját.
Beszélgetésünk azzal kezdődött, hogy emlékeztettem, hogy a tavalyi találkozásunkor, mivel búcsúztunk el: "Ne hagyd magad Reni"...
Amint a mostan is tapasztaltuk, nem is hagyja magát, hiszen változtatott a árulandó sütemények névsorán, saját műhelyében előállitott termékcsaláddal kedveskedik a vásárlóinak és sok mindent forgat még a fejében. Jó kereskedő szellemével egyik vásárlót sem enged el anélkül, hogy legalább egy terméket ne vásároljanak tőle.
Vásárlóit - akik közül sokan törzsvendégei - kedves, beszélgetős modorával traktálja és látszik, hogy szinte mindenki megelégedve hagyja el a város központjában található "Reni" cukrászdát!
Jó kapcsolatatokat ápol úgy a város vezetésével, mint a cukrászdával szemben levő polgármesteri hivatal alkalmazottjaival is.
Szélesiteni szeretné a "Reni" cukrászda termékskáláját is - a nehéz előírások ellenére - és igyekszik a város turisztikai életébe is belesimulni.
Elismerte, hogy sokszor érezte úgy, hogy "nagyon ránehezedik a konkurencia", de mindig eszébe jutottak a mi szavaink és ami tovább vitte kereskedés göröngyös útján.
Beszélgetésünk kissé elhúzódott, sőt a programon kivülire sikerült, de a "Mi Renink" türelmesen és készségesen kitartott mellettünk, búcsúzáskor pedig meleg szavakkal kivánt: "Szerencsés utat Kolozsvárig".
Amig a hosszú utunkon a motorzajt hallgattuk, még sokáig csengett a fülünkben a "Mi Renink" kellemes csevegése. Gratulálunk, Reni!
