2019. március 21.,
II. Rákóczi Ferenc felmenői közt Rákóczi, Lorántffy, Báthory, Zrínyi és Frangepán nevű történelmi magyar családok szerepelnek, és egyik dédnagyanyja, Zakreszka Anna – Báthory Zsófia édesanyja – révén a lengyel főnemesi családokhoz is kapcsolódik. „Sem ismerősöm, sem barátom nem volt Lengyelországban, jóllehet nagyanyám, Báthori [Zsófia] fejedelemasszony révén kiváló nemesi házakkal vagyok rokonságban, de a németek igája alatt tilos és veszélyes volt ápolni velük a barátságot” – írja a Vallomásokban a fejedelem.
A róla szóló történelmi visszaemlékezésekben rendszerint háttérbe szorul az a tény, hogy nemcsak Franciaország és Rodostó játszott szerepet bujdosásaiban, hanem Lengyelország is, amely a vészes időkben kétszer is menedéket nyújtott a fejedelemnek és harcostársainak.
Először 1701-ben, amikor a bécsújhelyi börtönből, mondhatni a vérpad árnyékából szöktették meg, Varsóban talált menedékre, majd innen az I. Lipót császár/király által köröztetett magyarországi „gonosztevő” szökevényeket, Rákóczit és Bercsényit, lengyel barátai – Sieniawski belzi palatínus vezetésével – az osztrák kopók folyamatos megfigyelése és a bérgyilkosok elől Brezán várába menekítették.
A francia és német mérnöknek álcázott szökevények 1702 márciusa és 1703 júniusa között többnyire Brezánban élvezték a nagyon távoli rokon háziasszony vendégszeretetét, Rákóczi még az „Asszony” szerelmét is.
II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós 1703. május 12-én itt adta ki a „nemes és nemtelen országlakosokat” hadba hívó Breznai kiáltványt és innen indulnak el június 16-án, Vereckénél átlépve a lengyel–magyar határt, Magyarország felszabadítására.
A tudománynépszerűsítő írások leragadtak az erdélyi fejedelem bujdosásának rodostói éveinél, holott ennek előzményei ismét Lengyelországhoz, Jaroslaw városához köthetők, mivel a kuruc szabadságharcot záró Szatmári béke és az azt követő majtényi zászló-leszúrás után ismét a lengyel föld nyújtott menedéket az osztrák hűségesküt megtagadó, s ezért menekülni kényszerülő kuruc felkelőknek.
Rákóczi, többezres kíséretével abban a reményben érkezett a városba, hogy megerősödve, majd onnan újraindíthatják a felkelést, folytatni tudják a hazájuk függetlenségéért vívott harcot. Az elmaradt külföldi segítség miatt reményvesztett fejedelem és szűkebb kísérete csak az év második felében hajózott át Franciaországba.
A kuruc emigráció életében még évtizedekig meghatározó szerepet játszott Jaroslaw, ahol ma is elevenen él a Nagyságos Fejedelem kultusza – a helyi bencés kolostor szeptemberi búcsúja keretében minden évben felidézik történelmi szerepét.
Rákóczi emlékét ápolandó, a csíksomlyói Fodor-házon 2013-ban elhelyezett Rákóczi-dombormű másolatát eredetileg Varsóba, annak az épületnek a falára szánták, amelyen egyébként emléktábla jelzi, hogy 1701-ben a sikeres bécsújhelyi menekítés után az akkor ott álló házban lakott a fejedelem. A jaroslawi megemlékezések hatására azonban, a domborművet végül a bencés kolostor kapta meg, amelyet 2015-ben, a szeptemberi búcsú alkalmával lepleztek le, így Jaroslaw is felkerült arra a térképre, amelyen ott van Munkács, Kassa, Borsin, Marosvásárhely és Csíksomlyó, megannyi hely, amely a jeles fejedelem emlékét őrzi.
A város ma is a lengyel-magyar barátság egyik fontos szellemi központja. 2008. november 11-én, Lengyelország függetlenségi ünnepének 90. évfordulóján avatta fel Sólyom László a város főterén azt a lengyel–magyar barátságnak szentelt emlékművet, amely a győri emlékmű párjaként Stanislaw Worcell híres gondolatait tükrözi: „Magyarország és Lengyelország két ősi tölgyfa, mindegyikük külön és önálló törzzsel, de gyökerei szélesen szétterülnek és összefonódnak a föld felszíne alatt, és láthatatlanul összekapcsolódnak egymással. Innen van léte és frissessége az egyiknek, valamint élete és egészsége a másiknak.”
Szerkesztette: Murvai Miklós
o0o
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete, 2019. március 27-én szerdán 18 órakor a Jelen Ház nagytermében tartja az emlékév nyitóelőadását.
A Nagyságos Fejedelem című, videóvetítéssel egybekötött zenés ismeretterjesztő előadás meghívott előadója Olasz Angéla Kölcsey- és Fényes Elek-díjas történelemtanár.
Verset mond Tóthpál Eszter, a Csiky Gergely Főgimnázium diákja, közreműködik a Vox Angelicus vonósnégyes.
A kuruc lélek hangszerén játszik a Magyar Műveltségi Díj és a Dankó Pista-életműdíj tulajdonosa, Wesztergám Miklós tárogatóművész.
Házigazda: Murvai Miklós.
Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk!
