2019. ÁPRILIS 26. MN Kárpáti András
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG FŐTITKÁRA SZERINT A CRCB ELJÁRÁSA MEGSÉRTETTE A JÓ HÍRNEVÜKET
A tudományosság alapvető kritériu-mainak sem felel meg a Korrupciókutató Központnak a Közbeszerzési Hatóság honlapjáról írt tanulmánya — fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére a hatóság főtitkára. Kovács László a legsúlyosabb hamisításnak nevezte, hogy a jelentés készítői a honlapon található egyik link manipulációjával jutottak arra a megalapozatlan következtetésre, miszerint hibásan működik a hatóság internetes oldala.
Etikátlan eljárás is feltételezhető a Soros György által is támogatott, nonprofit kft.-ként működő Korrupciókutató Központ (CRCB) csúsztatásokon alapuló tanulmányával kapcsolatban, miután újabb részletek derültek ki a Közbeszerzési Hatóság (KH) honlapját a bangladesi és zambiai megfelelőjével összehasonlító dokumentumról.
Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék márciusban már kimondta, hogy a CRCB valótlan, manipulatív módon előállított adattartalmakat használt fel, és ezzel megsértette a hatóság jó hírnevét.
Törvény írja elő, hogy a KH honlapján milyen adatokat kell kötelezően feltüntetni
Fotó: Katona Vanda
– A CRCB tanulmányában az egyik legjelentősebb ferdítés az volt, hogy egy nem létező – a hatóság honlapjának rendeltetésszerű használatával létre nem hozható – linkre hivatkozva írták, hogy rosszul címkéz és hibásan működik a KH honlapja.
Tehát a hatóság internetes oldalának egyik linkjében szereplő adatok közül átírhattak egy karaktert, s így érték el, hogy „ajánlati felhívás” helyett az „eljárás eredményéről szóló tájékoztató” felirat jelent meg a hirdetmény adatait összefoglaló mezőben – tájékoztatta lapunkat Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára.
Szavai szerint a link manipulálása ellenére is olvasható – lejjebb görgetve az oldalt – a teljes hirdetmény és abban az „ajánlati felhívás” felirat. Mint mondta, a szóban forgó hirdetménytípusnak a beszerzés tárgya rovatát minden esetben az ajánlatkérők töltik fel, és azon nem is változtathat a KH, ám ezt a tanulmány készítői nem jelezték.
Kovács László azt is hangsúlyozta, hogy a CRCB indokolatlanul kérte számon a hatóságon a kutatási adatbázisok létrehozásának hiányát. – Az egyes uniós tagállamok közbeszerzési törvényei és az uniós jog sem írja ezt elő.
A közbeszerzési törvény rögzíti, hogy a KH-nak milyen adatokat kötelező közzétennie. Ezeket a közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérők töltik fel a rendszerbe az előírások alapján, az adatok pedig mindenki számára elérhetők – fejtette ki a főtitkár, aki arra is kitért, hogy a tanulmány készítői egy úgynevezett OCID-szabványt is számonkértek a KH-n, ám ezt a formátumot az unióban mindössze Románia alkalmazza.
– A forráskritika és lektorálás nélkül készült tanulmány a tudományosság alapvető kritériumainak sem felel meg. Óriási pontatlanságok szerepelnek az elemzésben, a közbeszerzési terminológia hibás használatán túl például azt írták, hogy több mint 33 ezer hirdetményt tettünk közzé a 2017-es évben, ezzel szemben a pontos adat 19 450 darab.
Azt is érdemes megjegyezni: bár a tanulmány zárásaként 2018 januárját tüntették fel, az abban felhasznált szinte összes képernyőfotó tavaly februárban készült, vagyis majd egy hónappal a tanulmány lezárása után – sorolta a főtitkár.
A CRCB egy közleményében arról számolt be, hogy korábbi kutatási eredményeiket egy jelentésében idézte az Európai Bizottság, és figyelembe vették a kutatásaikat a Sargentini-jelentés készítői is.
A szervezet honlapja szerint a kutatói stábjában a volt SZDSZ-es Ungár Klára mellett két olyan szociológus is szerepel, akik életrajzuk szerint 2011-ig, illetve 2012-ig egyetemisták voltak, s a közgazdaságtannal csak 2010 után kerültek közelebbi kapcsolatba.
