2019. május 17., péntek

A migráció csak eszköz a nemzetállamok megroppantására

2019. 05. 17.  hirado.hu Kossuth Rádió
Az európai parlamenti választáson erős üzenetet kell Brüsszelbe küldeni arról, hogy változást akarunk. Egy olyan Európát szeretnénk, amely tengeren és szárazföldön is megvédi a határait – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Beszélt arról is, hogy létezik egy pénzzel jól kitömött „liberális maffia”, amely azon dolgozik, hogy elhitesse a világgal: a migráció ellen nincs mit tenni. Amikor pedig kiderül, hogy mégis van mit tenni, ezeket az embereket gyűlölni kezdik.
A péntek reggel elhangzottakat a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elemezték szakértők. A miniszterelnök által említett
„liberális maffiáról”
Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója azt mondta: régi jelenségről van szó, amely 1968 körül születhetett meg. Az akkori fiatalok a 80-as évekre kerültek pozícióba a média, a politika és az üzleti élet területén, és a 2010-es évekre igen komoly hatalmi hálózatot hoztak létre.

A migráció megállítását sürgető politikusok a szakértők szerint keresztülhúzzák a „liberális maffia” számításait (Fotó: EPA/Elio Desiderio)

A hálózat kialakulása nemcsak az Európai Unió, hanem a globális világ számára is régóta ismert jelenség, és 2010 óta egyértelműen erősebbek azok a vélemények, amelyek szerint a globális szintű liberális hálózatnak és hatalmi törekvéseinek létjogosultsága van – reagált Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.
A miniszterelnök nem először fogalmaz meg kritikát a hálózat irányába, legutóbb például a Kleine Zeitungnak adott interjúban „liberális hálózatnak” nevezte, most viszont „liberális maffiaként” említette, ami a retorikai különbség mellett megmutatja azt is, hogy léteznek olyan körök, amelyek
ellenérdekeltek az unió néhány tagállamának megerősödésében.
Hozzátette: az ellenérdek felvétele a politikai kommunikációba Közép-Európában eddig nem látott jelenség.
Hangosabbak és agresszívabbak, mint néhány éve
Azzal kapcsolatban, hogy ennek a körnek a számításait Orbán Viktor, Donald Trump amerikai elnök vagy Matteo Salvini olasz belügyminiszterkeresztülhúzza a migráció megállításával, Lánczi Tamás azt mondta: a migráció nem cél, csak egy eszköz a nemzetállamok megroppantására és lebontására. Ha ez sikerül, akkor a mostani rendszert felválthatja egy másik politikai formáció, például a globális kormányzás. A magyarországi liberálisok még nem merik nyíltan kimondani, hogy a cél a nemzetek eltörlése, azonban Nyugat-Európában egészen világosan hallhatók ezek a hangok – tette hozzá.
Lánczi szerint a „liberális hálózatok” pozíciói az elmúlt években meggyengültek, emiatt a szakértő kisebbnek, hangosabbnak és agresszívabbnak látja a tagjait. Bizonyos politikusok már a nevükön nevezik és lényegében leleplezték őket, ami további feszültséget szít. Alapvető probléma, hogy a liberális hálózatok nemcsak a politikai vezetés szintjén jelennek meg, hanem
mélyebb struktúrákba is belenyúlnak, mint a média vagy a hozzá kapcsolódó klientúrák.
Ez igencsak megnehezíti a nemzetállami érdekeket képviselő politikai szereplők munkáját. Nyugat-Európában például kockázatos lenne ezekről a hálózatokról írni – válaszolt Tóth Erik.
A választók akaratával találkozik a migrációt ellenzők politikája
Azokban az országokban, ahol ezeket a témákat kibeszélik, a migrációpárti és a migrációkritikus választópolgárok elválnak egymástól, és a migrációt ellenző csoportok vannak többségben.
Németországban, Franciaországban, de leginkább Közép-Európában azok a politikai erők, amelyek az illegális migrációt problémaként tüntetik fel, 2015 óta jelentősen növelni tudták a támogatottságukat, mivel programjuk találkozik a választók akaratával – vélekedett Tóth.
Az elemző szerint Magyarországon még ennél is egyszerűbb a helyzet: a határkerítéssel tízből nyolc magyar a mai napig egyetért, és a jogi határzár is olyan intézkedés volt, amely háttérbe szorítaná a migrációra pozitív folyamatként tekintő liberális gondolkodást.
A liberális elit igyekszik elojtani a társadalmi feszültségeket
Nyugat-Európában ugyanez a változás és a politikai elit szintjén történő átrendeződés lényegesen lassabb, amitől belső feszültségek és párhuzamos társadalmak jönnek létre.
Hosszabb távon az embereket nem lehet becsapni – hangsúlyozta Lánczi Tamás, majd elmondta: a nyugat-európai kutatások megmutatták, hogy az ott élőknek főként negatív tapasztalataik vannak a bevándorlással kapcsolatban, ezt azonban nem tudják megfelelően artikulálni, ami frusztrációt szül. Ezeket a hatalmat gyakorló liberális elit próbálja elfojtani, megbélyegezni, holott az emberek a szemüknek hisznek, és látják, hogy ami történik velük, az nem jó. Ennek akarnak hangot adni, de kevés a lehetőségük rá.