2019. november 30., szombat

Itthon magyarnak lenni érték és kihívás

 2019-11-28 
Juhász Zita közgazdász a szatmári magyarságot képviselte egy példaértékű történettel Egerben, a Mi történetünk című konferencián. Ilyenkor eszmél rá az ember, hogy mennyire összeköt minket a különbözőségünk, hiszen egy egészet alkotunk, fogalmazott Zita.
— Mit kell tudni a Külhoni magyar történetek pályázatról?
— A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága már 2014 óta szervez szakmai hétvégét és továbbképzést külhoni magyar fiatalok számára. Ezt megelőzően közzétesznek egy pályázati felhívást az adott év tematikájához kapcsolódóan, majd elbírálják a pályamunkákat, és a díjazottakat meghívják a konferenciára. Ebben az évben olyan külhoni magyar történetek bemutatását várták, amelyek inspirálók, példaértékűek, és jobban meg tudják ismerni általuk a mi, a külhoniak helyzetét. Kisfilmet vagy írást lehetett beküldeni, mindkettőnek megvoltak a maga formai-tartalmi követelményei. Én személy szerint maradtam a történetírásnál.
— Mikor figyeltél fel a lehetőségre, és miért gondoltad úgy, hogy részt kell venned? Miről szólt a te történeted?
— Még október elején láttam a felhívást az online médiában. Először a Külhoni Magyarok Facebook-oldalán, majd láttam, hogy több helyi magyar elöljáró is támogatja a kezdeményezést. Így sem szenteltem nagy figyelmet a lehetőségnek, amíg részletesen el nem olvastam a felhívást. Elgondolkodtatott, hogy külhoni magyarként lenne-e olyan történetem, ami méltó arra, hogy beküldjem. Természetesen volt. Erdélyi magyarként sokszor találtam szemben magam nehézségekkel itthon. Meg kellett tanulni azt, hogy itthon magyarnak lenni milyen érték, egy nemzethez tartozni úgy, hogy nem a hazában élsz, igazi kihívás is, de szép küldetés megélni ezt. Erre büszkének kell lennünk. Tehát a mindennapok ihlettek arra, hogy történetté formáljam őket. Így egy régebbi írásomból és a munkám során megéltekből merítkeztem. Emberségesség a XXI. századi Szatmárban volt a történetem címe. Összefűztem az alapítványi munkám során látott sorsokat mindazzal, amit a modern kori Szatmár képvisel. Tény, hogy kihívás Szatmáron közösséget építeni, és megmozgatni az embereket egy-egy ügy érdekében. Számomra ez mégis nagyon fontos és értékes feladat. Az emberségesség köré építettem a pályamunkám, amelyet nehéz megfogalmazni pár mondatban, mégis a lényege annyi, hogy mi itt egy erős magyar közösség vagyunk, akik egyéni élettörténeteinkkel is a nemzeti egészet építjük, és ha középpontba állítjuk az emberség védelmét is az életünkben sok más érték óvása mellett, akkor példát mutathatunk a jövő magyarsága számára is, és helyileg is építkezhetünk, inspirálódhatunk egymás történeteiből.
— Milyen volt a konferencia?
— Nagyon performáns környezetben volt megrendezve Egerben. Több mint nyolcvan olyan fiatal gyűlt össze Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Erdélyből, akik tevékeny részt vállalnak a helyi magyar közösségek életében. A nyolcvanból tízen voltunk, akik a pályamunkáink által vettünk részt. Felemelő volt találkozni, megismerkedni és meghallgatni egymás történeteit. A pályázóknak ugyanis három percben kellett bemutatniuk pályamunkáinkat. Igazán csak ilyen alkalmakkor eszmél rá az ember, hogy mennyire összeköt minket a különbözőségünk, hiszen egy egészet alkotunk, egy nemzetet gyarapítanak a történeteink. Szakmai szempontból pedig szintén minőségi időt töltöttünk el. Kezdetnek egy kötetlen beszélgetésen vettünk részt az európai és magyarországi aktuálpolitikai helyzetről Orbán Balázs miniszterhelyettessel, a szombati nap folyamán Potápi Árpád államtitkár tartott előadást, majd az újságírásé és a történetmesélésé volt a főszerep egy workshoppal fűszerezve, bemutatkozott a Brain Bar jövőfesztivál, és sok egymás közt folytatott beszélgetés is helyet kapott.
— Milyen más érdekességekkel találkoztál ott?
— Összességében a legérdekesebb tapasztalat talán az, ahogyan az anyaországi magyarok gondolkodnak rólunk, külhoniakról. Az elhangzottak alapján mi, különböző országokban élő magyar kisebbségek ugyanazokkal a problémákkal küszködünk minden téren, kiemelten az oktatás és az egészségügy területén. Mégis az látszik, hogy sokan vagyunk fiatalok, akik dolgozunk azon, hogy megőrizzük identitásunkat, kultúránkat, és építsük a közösségünket.
— Lehet-e itthon hasznosítani az ott szerzett tapasztalatokat?
— Mindenképp. Sok ismeretség és barátság alakul ki ilyen konferenciákon, amelyek a későbbiekben is segítik a tapasztalatcserét. Mindaz pedig, amit a történetátadássál és újságírással kapcsolatban tanulhattunk, a legtöbb munkakörben hasznosítható. Emellett a vita jellegű beszélgetések, amelyeken részt veszünk, segítenek a véleményformálásban, és naprakész információk hangzanak el az aktuálpolitikai témákban is.
Elek György

BMDSZ-jubileum és díjátadó gálaest Első alkalommal adták át a Közösségért díjakat

Pataki Zoltán  2019. november 26., 
Farkas Imre alpolgármester átadja a díjat Halász Ferenc volt RMDSZ elnöknek

A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség (BMDSZ) megalakulásának 30. évfordulóját hangulatos díjátadó gálaesttel ünnepelte a Temes megyei RMDSZ 2019. november 23-án a temesvári magyar színházban. A gálaest keretében első alkalommal adták át a Közösségért-díjakat – az Ezüsfenyő díj helyi változatát – olyan magyar közszereplőknek, akik a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben felvállalták a Temes megyében élő magyarok közképviseletét és már nem töltenek be ilyen tisztséget.
A Közösségért díj ötletgazdája, Kádár György újmosnicai alpolgármester, a Temes Megyei Önkormányzati Tanács elnöke megosztotta a gálaest meghívottaival a díjalapítás történetét: „Országos szinten létezik egy díj, amivel megköszönik azoknak a személyeknek a munkáját, akik valamit tesznek a közösségükért. Úgy gondolom, megérett arra az idő, hogy Temes megyében is hozzunk létre egy ilyen közösségi díjat. Eltelt 30 év a BMDSZ megalakulása óta és sajnos vannak olyanok, akik már elmentek közülünk, nem adatott meg nekik, hogy személyesen átvegyék a díjat. Lehet, egy kicsit önző voltam, mert abból indultam ki, hogy az önkormányzati képviselőinket díjazzuk, a helyi tanácsosoktól egészen a miniszterekig. Nyitottak vagyunk bármilyen javaslatra, és a következő években változtathatunk, bővíthetjük a díjazottak körét” – mondta a Közösségért díjról Kádár György, amit Marossy Zoltán Temes Megyei RMDSZ-elnök azzal egészített ki, hogy első alkalommal olyanokat szerettek volna megtisztelni a díjjal, akik már abbahagyták a politizálást és nyolc éve nem vállaltak közszereplést.
Elsőként Marossy Zoltán méltatta dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, a torontálkeresztesi Mészáros István, a végvári Kele István és az újszentesi Tóth Béla közszereplői tevékenységét és adta át a díj posztumusz változatát a hozzátartozóknak, akik meghatottan emlékeztek meg a díjazottak áldozatos közösségi munkájáról. Farkas Imre temesvári alpolgármesternek jutott dr. Bodó Barna, a BMDSZ alapító elnöke és Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ volt elnökének a laudációja és a díjak átadása, majd Halász Ferenc és Kádár György adták át a megtisztelő elismerést az újszentesi Szilágyi Gézának, az újvári Vajda Pálnak, a lugosi Pozsár Józsefnek, a pusztakeresztúri Baráth Antalnak, valamint távollétükben a szapáryfalvi Illés Józsefnek, a végvári Valkay Németh Györgynek és a zsombolyai Kaba Gábornak. A méltatások és a visszaemlékezések során sok szó esett a 2005-ös nagy bánsági árvízről, amely embert próbáló feladatok elé állította az elárasztott települések polgármestereit és közszereplőit, de a szárazon maradt magyarlakta települések vezetői és lakossága is kivették a részüket az árvízkárosult falvak megsegítéséből.

A meghitt hangulatú díjátadást követően a Csiky Gergely Állami Magyar Színház Húzd rá! című népszerű előadását élvezhették a díjazottak és a meghívottak, egy pohár bor mellett a magyar színház nagytermében. A Shake Kvartett és magyar színház zenekarának színvonalas, vérpezsdítő előadását (rendező Molnos András Csaba) vastapssal jutalmazta a közönség.

Kovásznán marad a hanyagadó

2019. november 29., 
A kovásznai városi tanács tegnapi ülésén úgy döntöttek a városatyák, hogy a helyi adókat csupán a törvény által előírt, inflációs rátának megfelelő arányban igazítják ki jövőre.

A szakszervezeti tulajdont is hanyagadóval sújtják. A szerző felvétele

Továbbra is érvényben marad a többletadó azon ingatlantulajdonosok számára, akik elhanyagolják, nem rendezik épületeiket, területeiket, nem foglalkoznak azok karbantartásával. Ők legtöbb 500 százalékos többletadóval sújthatók – mindez a rendezett városkép érdekében, amely már csak azért is fontos, mert Kovászna országos érdekeltségű fürdővárosi státust élvez. Bagoly Zsolt, a városi pénzügyi hivatal igazgatója szerint amúgy a kovásznaiak tisztességesen befizetik az adókat, az ebből tervezett bevételek teljesülnek. (bokor)

Mikuláskor indul a Mikulás-villamos

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/mikulaskor_indul_a_mikulas_villamos.php
Takáts D. Ágnes 2019. november 28., 

Mikuláskor indul a Mikulás-villamos

Az Aradi Közszállítási Vállalat (CTP) december 6-tól elindítja ünnepi járatát, a Mikulás-villamost, mely elsősorban a gyermekeket és kísérőiket, valamint szervezett óvodai/kisiskolai csoportokat hivatott körbehordozni a városban a téli ünnepek alatt, december 29-ig.
A CTP kéri azokat, akik igénybe szeretnék venni a járatot, hogy december 2-től kezdődően kérjenek időpontot a 0724-232-158-as telefonszámon.
A Mikulás-villamos hétfőtől péntekig 8–16 óra között csak előre bejelentkezett csoportokat szállít, 16 óra után 20.10-ig szabadon közlekedik, bárki felülhet rá. Ugyanígy közlekedik, szabadon, mindenki számára elérhetően szombaton és vasárnap 10–20.14 óra között. A CTP nyilatkozata szerint a villamosmegállókban fel lesz tüntetve a pontos menetrend, valamint elérhető lesz a www.ctparad.rooldalon is.
A karácsonyi hangulatot idéző, díszkivilágításban pompázó villamost természetesen a Mikulás vezeti.

Diplomáciai csörte a gazdaságfejlesztő program miatt Nem külföldi beavatkozás

2019. november 29.
Megalapozatlannak nevezte Kozma Mónika, az erdélyi gazdaságfejlesztő programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője azt a bírálatot, amelyet Románia budapesti nagykövete fogalmazott meg a programmal kapcsolatban.
Kozma Mónika a Krónika napilapnak nyilatkozva reagált Marius Lazurca nagykövet szavaira, amelyek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar–román tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Békéscsabán rendezett hétfői ünnepségen hangzottak el. Az alapítványi ügyvezető úgy vélte: a vádaskodásnak nem lett volna helye éppen azon az ünnepi eseményen, amelyen a jó magyar–román együttműködést méltatták. Pontosította: a gazdaságfejlesztési program keretében egy romániai jogi személy, a Pro Economica Alapítvány nyújt támogatást a magyar kormány által biztosított forrásokból. Úgy vélte, ehhez az uniós jogszabályok szerint nincsen szükség semmilyen kétoldalú megegyezésre. Ugyanígy finanszíroz különböző romániai projekteket Norvégia és Svájc is.
Az ügyvezető szerint a legrégebbi „külföldi beavatkozás” Németország részéről tapasztalható. A német kormány egy brassói alapítványon keresztül bő húsz éve segíti hasonlóképpen elsősorban az erdélyi szászokat. Az ügyvezető szerint a gazdaságfejlesztési program nem diszkriminál. Hozzátette: a programnak román ajkú nyertesei is vannak, de az alapítvány nem készít kimutatást a támogatottak etnikai hovatartozásáról. Kozma Mónika úgy vélte, a nagykövetnek inkább értékelnie kellett volna, hogy csupán a kisebb mezőgazdasági támogatások programja következtében 8 millió eurónak megfelelő összeg folyt be áfa formájában a román államkasszába.
A hétfői békéscsabai rendezvényen Marius Lazurca nagykövet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétére utalva közölte Románia kormányának álláspontját a gazdaságfejlesztési programról. „A magyar kormány úgynevezett erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról nem folytak előzetes, részletes tárgyalások a román kormánnyal, és nem képezi kétoldalú megállapodás tárgyát, holott az természetes lenne. Ennek megfelelően ismét elmondjuk, hogy Románia nem adta beleegyezését ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásához, ebből következően szorgalmazzuk, hogy a program csakis a román hatóságok közreműködésével valósuljon meg, átláthatóan és diszkriminációmentesen” – idézte a lap Marius Lazurca szavait. A nagykövet hozzátette, Bukarest kéri a romániai jogszabályok, a régiófejlesztésre vonatkozó nemzeti stratégiák és programok, valamint az európai uniós belső piac szabályainak tiszteletben tartását.
Az ügyre tegnapi sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: „Egységes gazdasági térség tagjai vagyunk. Várjuk, hogy Romániának milyen kifogása van az ellen, hogy Magyarország a román gazdaság fejlődéséhez is hozzájárul az erdélyi térség támogatásán keresztül.”

Új kormány, régi gondok?

2019. november 29., Kuti János
A hatalomból kiebrudalt szociáldemokraták egy utolsó mozdulattal összeseperték az államkassza zugaiban még meglapuló aprópénzt is és elköltötték. Ennek ellenére a most hatalomra felkapaszkodott liberálisok azt mondják, hogy ők mégis emelik a minimálbért bruttó 150 lejjel. Így kemény nettó 83 lejjel többet vághat zsebre a majdnem 1,4 millió minimálbéres munkavállaló, akik legtöbben a magánszektorban dolgoznak. A 67 lej differenciát a 150 lejig majd a magáncégek befizetik az államnak, és ez a nagylelkű gesztus az állambácsinak nem fog sokba kerülni. Így aztán lehetőség lesz arra, hogy szokás szerint az államnál dolgozóknak is emeljék a fizetését, csak úgy hasból.
Azt is megígérte vadonatúj miniszterelnökünk, Ludovic Orban, hogy időben kifizetik a nyugdíjakat és béreket is, kivéve azokét, akik a hátsó bejáraton, protekciós alapon vagy szociáldemokrata pártkönyvvel jutottak be a közintézményekbe. Reméljük, hogy az új alkalmazottak (bár szintén pártkönyvvel, de liberálissal) a főbejáraton mehetnek be, és ők már megkaphatják járandóságukat. (Biztos lesz, aki a régit most liberálisabbra cseréli.) A nyugdíjak kifizetése sajnos elég nagy érvágást jelent az államkasszának, hisz nyugdíjból 5,18 millióan élnek. Örvendetes viszont, hogy számuk a második évnegyedben az elsőhöz képest 21 ezerrel csökkent. Korábban a parlamenti pártok politikai színezettől függetlenül megszavaztak egy költségvetésbe helyezett nyugdíjbombát, amely szerint jövő év szeptemberétől a nyugdíjpont 1265 lejről 1775-re nő, ami óriási pénz-, vagyis vérveszteséget okoz az államkasszának, és így annak hiánya jóval nagyobbra nőhet, mint a megengedettnek számító 3 százalék.
Új kormányunk nem mondhatja (eddig mondta), hogy nem lehet csak úgy emelgetni a fizetéseket és nyugdíjakat, mert nincs pénz rá, mert az rosszul venné ki magát a jövő évi parlamenti választások előtt, és némi népszerűség- és szavazatvesztéshez is vezetne. És a választásokat, ugyebár, mindenáron meg kell nyerni. Majd esetleg némi kölcsönöket is felvehetnek, ahogy elődeik is tették, és amit Orbanék nagyon bíráltak.
Egy vigasza viszont lehet az új kormánynak, mégpedig az, hogy Romániában nem növekszik a várható élettartam, és lehet, hogy új vezéreinknek sem lesz érdeke, hogy növekedjen. Minek? Hiszen ha nő, akkor több embernek kell nyugdíjat fizetni. Nálunk 2018-ban 71,6 év volt a születéskor várható élettartam egy élve született fiú­gyermek és 79 év egy lánygyermek esetében. A romániai polgárok, bár öt évvel kevesebbet élnek, mint az európai átlag, sokan közülük ráadásul rosszul, és ha rossz körülmények között tengődik valaki, akkor az élet hosszabbnak tűnhet. Ha viszont jól, akkor úgy tűnik, hogy repül az idő. A leghosszabb életűek az emberek Spanyol- és Olaszországban, állítólag a mediterrán éghajlat és életforma miatt. Majd, ha végleg győz a klímaváltozás, és ráállunk a halevészetre, akkor nálunk is úgy lesz. Addig a román állampolgár, ha sokat akar élni, kivándorol Olasz- vagy Spanyolhonba.
Idehaza nem nagyon izgat senkit, hogy Románia a legkevesebbet fordít egészségügyi kiadásokra. (Például utolsók vagyunk az EU-ban a nemzeti össztermék alig 5 százalékával.) Aztán, ha emelkedik is ez az összeg, az legjobb esetben az egészségügyben dolgozók fizetésére megy el. A leggyakoribb betegségek, amelyek megszabadítják az államot a nyugdíjkifizetésektől: a szívproblémák, a tüdőrák, az agy-érrendszeri betegségek, az alkohol által okozott nyavalyák és a vastagbélrák. De van még számtalan más lehetőség arra, hogy az ember időnap előtt eltávozzon az ország pénzpusztítóinak köréből, pontosan az állam gondoskodásnak következtében. Most történt, hogy Szamosújváron (amely város, és van két mentője) egy óra szükségeltetett ahhoz, hogy egy mentő kiérjen (mert Kolozsvárról kellett mennie) egy szívinfarktust szenvedett 74 éves emberhez. Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy egy olyan kis faluba kiérjen, amely távolabb esik, mint ötven kilo­méter?
Temesváron egy négyemeletes tömbházban olyan patkányirtást végeztek, amelyhez az irtócég tulajdonosa a feketepiacról feketén vásárolta a rágcsálóirtáshoz szükséges anyagot, aminek gyászos következményei lettek: 28-an kórházba kerültek és hárman meghaltak. A cégtulajdonost most letartóztatták.
Akiknek tevékenysége miatt nem kimutatható módon szenderülnek jobblétre időnap előtt az emberek, azok viszont szabadon futkározhatnak.

Díjazták Bedő Zoltán újságírót

2019. november 29.,
Bedő Zoltán újságíró, közíró, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke kapta meg idén a magyarság ügyével és sors­kérdéseivel foglalkozó újságírókat elismerő Európa-érmet, amelyet a Kisebbségi Jogvédő Intézet által szervezett, A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című háromnapos budapesti konferencia nyitónapján, tegnap adtak át a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Az Európa-díjat Molnár Pál újságíró kezdeményezésére alapította az 1995 óta működő Magyar Média Műhely, 2002-től a Szabadelvű Médiaműhely elnevezésű, újságírókból álló szerveződés. Minden évben európai szellemiségű médiakonferencián adják át. 2017 óta a Balassi Kard Művészeti Alapítvány szervezi a díjátadásokat. (szekeres)

SAJTÓINFORMÁCIÓ, Sepsiszentgyörgy / 2019/11/29395 vállalkozás és inkubátorház fejlődik a Központi Régióban vissza nem térítendő alapoknak köszönhetően

2019. november 29.,
A helyi és regionális üzleti környezetet a Regionális Operatív Program 2014–2020 – 2. prioritási tengelye támogatja
Az aláírt finanszírozási szerződések összértéke 1,08 milliárd lej, ebből a 395 vállalkozás és inkubátorház 624 038 000 lej vissza nem térítendő támogatást igényelt. Ezen szerződések révén, a már létrehozott munkahelyek megőrzésén túl, mintegy 1500 új munkahely is teremtődik.
Ezen projektek, a Regionális Operatív Program 2014–2020 – 2. prioritási tengelyéből kerülnek finanszírozásra, a magánszektor bővitésére és technikai megújulására, illetve inkubátorházak építésére kerül sor a Központi Régió hat megyéjében, Fehér, Kovászna, Brassó, Hargita, Maros és Szeben megyében.
Regionális szinten, a Regionális Operatív Program 2014–2020 2.1 A beruházási prioritásának keretében mikrovállalkozások számára 249 finanszírozási szerződés került aláírásra, amelyek összértéke 245,67 millió euró, ebből 162,49 millió lej vissza nem térítendő finanszírozás.
A Regionális Operatív Program 2014–2020 2.1 B beruházási prioritásának keretében új inkubátorházak építése valósul meg, a hét aláírt finanszírozási szerződés összértéke 89,34 millió lej, ebből 47,48 millió lej vissza nem térítendő finanszírozás.
A Regionális Operatív Program 2014–2020 2,2 beruházási prioritásának keretében olyan cégeket finanszíroznak, amelyek maximum 250 alkalmazottal rendelkeznek, ezen beruházási prioritáson regionális szinten 139 szerződés került aláírásra, amelyek összértéke 749,85 millió lej, amelyből 414,06 millió lej vissza nem térítendő finanszírozás.
Továbbá 619 vállalkozás igényelt vissza nem térítendő támogatást fejlesztésre és új munkahelyek teremtésére a Központi Fejlesztési Ügynökség székhelyén, a letett pályázatok összértéke 470 millió lej.
A második pályázati felhívás 2019 júniusában indult és 2019. november 8-án zárult le, a mikrovállalkozások 619 igénylést nyújtottak be, a Központi Régióban a rendelkezésre álló keret 14,47 millió euró, azaz 68 millió lej, vagyis a pályázati keret 400 millió lejjel alacsonyabb, mint az igényelt finanszírozási összeg.
„Ez az egyik olyan finanszírozási tengely, amelyben az implementálás és a felhasználás a legdinamikusabban fejlődik, ugyanakkor a magánvállalkozások támogatása a 2021–2027 közötti időszakban is prioritást képez. Az aláírt finanszírozási szerződések egy részét véglegesítették, mások végrehajtása előrehaladott szakaszban van. Az ezen nyáron benyújtott kérelmek esetében, Központi Fejlesztési Ügynökség csapata már megkezdte a benyújtott pályázatok ellenőrzését, és becslésünk szerint 2020 elején megkezdődhet a szerződések megkötése is. Ezen projektek a 2.1 A prioritásból lesznek finanszírozva, de néhány vállalat arra vár, hogy újrainduljon a ROP 2014–2020-as 2.2 prioritása, amelynek újraindítását kértük, de a végső döntést a Közigazgatási, Fejlesztési és Közmunkaügyi Minisztérium fogja meghozni mint irányító hatóság” – mondta Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója.
A regionális szinten aláírt szerződések közül 27 pályázat KOVÁSZNA megyében valósul meg, amelyek célja vállalkozások fejlesztése és inkubatorházak építése. A ROP 2014–2020-as 2.1 A prioritás keretében több mint 14 mikrovállalkozás írt alá finanszírozási szerződést, amelyek összértéke 13,81 millió lej, ebből 7,27 millió lej vissza nem térítendő finanszírozás. A megyében egy inkubátorház épül, amelynek összértéke 2,62 millió lej, ebből 1,48 millió lej a vissza nem térítendő támogatás.
A ROP 2014–2020-as 2.2. prioritás keretében megyei szinten 12 vállalkozás részesül támogatásban, a megkötött szerződések összértéke 54,64 millió lej, ebből 29,33 millió lej vissza nem térítendő finanszírozás. Az aláírt szerződések listája itt olvasható: http://regio-adrcentru.ro/lista-nominala-por-2014-2020/.


www.inforegio.ro * facebook.com/inforegio.ro
Befektetünk a jövődbe!
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a 2014–2020 Regionális Operatív Program által társfinanszírozott tervezet.
Ezen anyag tartalma nem képezi kötelező módon az Európai Unió vagy Románia Kormányának hivatalos álláspontját.
www.regio-adrcentru.ro

A Mikes Kelemen líceum 145 éveEgy folyton újjászülető alma mater

2019. november 30., 
Vándorló iskola – nem véletlen nevezték így az évek során igen gyakran az 1874. októberében felső-leánytanoda néven alapított, mai nevén Mikes Kelemen Elméleti Líceumként működő tanintézményt. Története szorosan összefügg az erdélyi magyarságéval: valahányszor a közösség életében változás következett be, az a tanoda mindennapjait is meghatározta. Ha a helyzet úgy kívánta, töretlenül költözött, 19 alkalommal váltott identitást – ám minden jelentős változás dacára a város meghatározó tanintézménye tudott maradni. Már István iskolaigazgató jellemezte így a 145 éve alapított alma matert, melynek megújult főépületében pénteken tartottak ünnepi rendezvényt.

Villámcsődület az iskola udvarán. Fotók: Albert Levente

Mindig elszántan és szinte a semmiből újult meg a Mikes, valahányszor a történelem úgy hozta, legutóbb 28 éve költözött jelenlegi helyére, a Kriza János utcába, ahol ma mintegy ezer tanuló oktatásáról, neveléséről gondoskodik a tantestület. Mindig voltak olyan pedagógusai, diákjai, akik azt vallották, hogy a lehetetlen nem tény, csupán vélemény – fogalmazott köszöntőjében Már István, és úgy értékelte: az a tény, hogy most együtt ünnepelhetnek, azt igazolja, a 145 éve lefektetett pillérek stabilak.
Balogh Attila, az iskola egykori igazgatója, igazgató-helyettese három fontos pillanatot elevenített fel az intézmény történelméből: 1975 szeptemberét, amikor a pártbizottság a 2-es számú líceum vezetőjévé nevezte ki, és amikor a leköszönő igazgató emlékeztette az iskola századik évfordulójára, melyet késve, de megünnepeltek. Szólt a névválasztásról is, illetve a sok költözés utáni székhelyváltásról, mely kapcsán még ma is sok a kérdés. A Nemzeti Megmentési Front gyűlésein napirendre került az iskolák tagozatosítása, magyar és román intézmények létrehozása, így az akkori igazgatót, Pál Ferencet is egyeztetésekre hívták, ám minden megbeszélés sikertelenül végződött. Mert a román kollégák ragaszkodtak a sokkal impozánsabb épülethez (a mai Mihai Viteazul líceum székhelye - szerk. megj.), így az utolsó találkozón eldöntötték, átköltöznek a Kriza János utcai iskolaépületbe – idézte fel.
Kevés olyan intézmény van Erdélyben, melynek sorsa annyira összefonódik az erdélyi magyarságéval, mint ennek az iskolának – mutatott rá köszöntőjében Antal Árpád, aki úgy vélte, a tanintézmény egyfajta iránytűje volt és maradt az erdélyi magyar közösségnek. Hosszú és megpróbáltatásokkal teletűzdelt közel másfél évszázadról, változó helyszínekről, mára megújult, eredményekben, elismerésekben bővelkedő iskoláról beszélt Kiss Imre. Kovászna megyei főtanfelügyelője szerint a Mikes az erdélyi magyar nyelvű, nagy múltú iskolák közt is rangos helyet vívott ki magának. Úgy vélte, népszerűségét a korábban sok iskolában ismeretlen közvetlenségnek köszönheti az iskola. Ez tetten érhető volt a tanár-diák viszonyban is, az elhivatottan nevelő, tanító pedagógusok figyeltek és reagáltak védenceik rezdüléseire – mutatott rá. Mester Gizella igazgató-helyettes arról beszélt, miként lehet a névadó – a fejedelmét követő, idegenbe szakadt, szabadságától megfosztott nemes ember – példakép az iskola számára.

A diákok felkeresték a tanodának otthont adó egykori épületeket

Az idei esztendő az évforduló jegyében telt a Mikesben, a november végi ünnepre folyamatosan készültek, s hogy ezt a növendékek valóban megéljék, különféle pályázatokat hirdettek számukra tanáraik, a legjobb alkotásokat pedig le is vetítették a díszteremben tartott hangulatos ünnepségen. A pénteki rendezvények nyitányát a felső tagozatos diákok villámcsődülete jelentette, a sportpályán Mikes 145 alakzatban sorakoztak fel, majd sétára indultak, felkeresték a város minden olyan épületét, mely korábban otthonául szolgált iskolájuknak.
Az évfordulós ünnepségen Már István igazgató az épület makettjével ajándékozta meg a tanintézmény egykori vezetőit, támogatóikat, pedagógusokat és elöljárókat, oklevelet adtak át a meghirdetett versenyeken legjobban teljesítő tanulóknak, valamint a diáktanács leköszönő vezetőinek. Ismertették Jancsó Árpád néhai igazgató Tablóképek című – a Háromszékben megjelent pedagógusportrékat tartalmazó – kötetét is, mellyel az ünnepség résztvevőit ajándékozták meg. Amint Már István fogalmazott, a hiánypótló, 34 tanár portréját bemutató kiadvány nem csak a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, hanem a teljes sepsiszentgyörgyi pedagógustársadalomnak állít emléket. Az évfordulós ünnepi rendezvényt a Szózat eléneklésével zárták, végezetül az iskola megújult, belső udvarán felállított új kopjafánál koszorúztak.  Demeter Virág Katalin

Megajándékozták Ferenc pápát azzal a Daciaval, amelyikkel Csíksomlyóra is utazott

2019. november 28. 
A Reanult Csoport Ferenc pápának ajándékozta azt a Dacia Dustert, amelyikkel a Szentatya több alkalommal is közlekedett romániai látogatása során, többek között Csíksomlyóra is ezzel az autóval érkezett. A 4X4-es meghajtású személygépkocsit a pápa májusi látogatásának apropóján alakították át, a Szentatya igényeinek és a protokollnak megfelelően pápamobillá. Az autót Christophe Dridi, a Renault Csoport Románia vezérigazgatója és Xavier Martinet a Renault Csoport Olaszország vezérigazgatója adta át szerdán Ferenc pápának. A Renault-csoporthoz tartozó pitești Dacia üzem készítette elő a Ferenc pápa májusi látogatásakor használt Dustert. A járművet úgy alakították át, hogy a pápa felállhasson benne, és úgy üdvözölhesse a fogadására összegyűlt tömeget 
A képen a következők lehetnek: 1 személy, mosolyog, állás, szakáll, esküvő és túra/szabadtéri

Vajon megszegi-e a választási törvénnyel kapcsolatos, RMDSZ-nek tett ígéretét a PNL?

Kulcsár Árpád 2019. november 30. 
Klaus Johannis nagyon határozottan állítja, hogy megoldják, hogy újra kétfordulós legyen a polgármester-választás. Ezt nagyjából mindenki szeretné, csak a PSD és az RMDSZ nem. Klaus Johannis elnök megválasztása utáni első komolyabb sajtótájékoztatóján máris arról kezdett beszélni, hogy meg kellene változtatni a választási törvényt oly módon, hogy kétfordulósak legyenek a polgármester-választások, és a megyei tanács elnökeit se közvetlen módon válasszák meg, hanem a testület szavazza meg. Johannis ugyan konkrétan nem tudta, hogy ezt pontosan hogyan is lehetne véghezvinni, viszont nagyon határozottan állította, hogy meg fogják találni a módját annak, hogy meglegyen. A kérdés két pártnak igazán kényes: a fő cél természetesen a Szociáldemokrata Párt visszaszorítása lenne, de ezzel együtt rosszul járhatna az RMDSZ is, hiszen néhány helyen így könnyen elveszíthetné a polgármesteri és a megyei tanácselnöki pozíciót. Így például hátrányuk származhatna Szatmárnémetiben és Szatmár megyében, vagy Maros megyében, és megnehezítené Soós Zoltán választási esélyeit is. De például a Maros megyei Szászrégennek is úgy volt évekig magyar polgármestere, hogy a román szavazatok megoszlottak a román pártok között, míg a magyarok voltak annyian, hogy az RMDSZ jelöltjét pozícióba hozzák. Jól látható volt, hogy az RMDSZ-nek mennyire kényes kérdés volt ez, hogy a Ludovic Orban, akkor még nem kinevezett miniszterelnökkel való egyeztetése után beleírta az együttműködési dokumentumba, hogy a választási törvényen a nemzeti liberális kormány nem fog sürgősségi rendelettel vagy felelősségvállalással változtatni. Eszerint, amennyiben a PNL ezt meglépné, és tartani akarná magát az RMDSZ-szel kötött megállapodáshoz, úgy parlament elé kellene bocsássa a törvénymódosítási kezdeményezést. Az RMDSZ lépése okos volt, tekintve, hogy ott a PSD-vel közösen le tudnák szavazni. Kérdés azonban, hogy mennyire akarja a PNL betartani a megállapodást, hiszen nyilvánvalóan sokkal többet nyernének, ha sürgősségi rendelettel mégiscsak megváltoztatnák. Hiszen a regáti településeken sok lenne a nyerni való, ha sikerülne összefogniuk a helyben jól beágyazott, és egy stabil választóréteggel bíró helyi kiskirályok, az úgynevezett”helyi bárók” ellenében. Az RMDSZ azonban egyelőre bízik abban, hogy a megállapodás be lesz tartva: Hegedüs Csilla, a Szövetség szóvivője azt mondta a Transindex megkeresésére, hogy "az RMDSZ és a PNL között parlamenti megállapodás szerint nem módosítják a választási törvényt sürgősségi rendelettel vagy felelősségvállalással, hanem a parlamentben dőlnek el ezek a kérdések. Bízunk abban, hogy a többség leszavazza ezt a kezdeményezést". Mivel a fent vázolt okok miatt többek közt Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere kerülne nehéz helyzetbe, így a Transindex megkereste, hogy elmondja a véleményét az elnöki nyilatkozatról, valamint arról is, mi lenne az RMDSZ teendője akkor, ha Johannis és a PNL-kormány mégiscsak kieszközölnék a választási törvény módosítását. Első kérdésünkre, hogy tart-e attól, hogy amennyiben változik a törvény, nem sikerül új mandátumot szerezni, Kereskényi elmondta, hogy “a legfontosabb az lenne, hogy egy országban ne változtassák meccs közben a játékszabályokat. A Velencei Bizottság ajánlása is ez, és az Alkotmánybíróság is megfogalmazta ezt már, hogy bármilyen választás előtt egy évvel nem javasolt a törvényeken módosítani. Azért furcsa ez az erőlködés az elnök részéről, mert más témában ők voltak, akik a Velencei Bizottságot egyfolytában jó példaként hozták fel, most meg teljesen másként pozicionálják magukat. Én nem értem a liberális pártnak ebben mi az érdeke, a PSD-t egy fordulós rendszerben is vissza tudják szorítani” - mondta a polgármester, aki “farizeuskodásnak” tartja a PNL részről ezt a tervet. “Siránkoznak, hogy nincs pénz az államkasszában, és akkor megveszik az ócska F16-osokat és kétfordulós választásokat akarnak szervezni” - nyilatkozta. A polgármester azért válaszolt az eredetileg feltett kérdésünkre is: "nyilván nem könnyű a választók bizalmát megszerezni, egy egyfordulós választásban sem az, és az olyan helyeken, mint Marosvásárhely, vagy Szatmárnémeti, ahol az etnikai szavazás veszélye kétségkívül fennáll, és az ebből adódó választási matematika. “Azért a józan emberek látják, hogy a város ráállt egy fejlődési pályára, a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. És ne felejtsék el, hogy az RMDSZ Szatmárnémetiben nyert már kétfordulós rendszerben is” - utalt Kereskényi Illyés Gyula 2004-es eredményére. Kereskényi szerint ha egy parlamenti többség jobbnak látná, hogy ebben a formában történjen a polgármester- és megyei tanácselnöki választás, akkor elviekben meghozhatja a döntést, de normál körülmények között akkor a törvény alkalmazása csak a következő választásoktól kellene érvénybe lépjen. Meddig kellene elmennie az RMDSZ-nek, ha a PNL megszegi az ígéretét? Bár Hegedüs Csilla azt mondja, hogy bíznak a PNL-ben, az USR, a Pro Romania is folyamatosan kéri a pártot, hogy változtasson a választási törvényen. Azt nem tudtuk meg az RMDSZ szóvivőjétől, hogy a megállapodás felrúgása esetén mi lenne a válaszuk, kíváncsiak voltunk, hogy például ez esetben támogatnák-e a PSD által belengetett bizalmatlansági indítványt. Mindenesetre a bizalom törékeny a két párt között, erre Kelemen Hunor többször is utalt, még mielőtt sikerült megállapodást kötniük. Kereskényi szerint amennyiben a PNL meglépné a választási törvény megváltoztatását, úgy mindenképpen újra kellene gondolni a viszonyokat. “Amennyiben a helyzet fennállna, a Szövetségi Állandó Tanácsnak és a frakcióknak elemeznie kellene a helyzetet. Az adott szó - és ez esetben van egy aláírt együttműködési megállapodás is - azért kötelezi az aláíró feleket”. Kereskényi furcsállja, hogy a választási törvényekkel foglakozik a kormánypárti elnök, szerinte ez most huszadrangú kérdés kellene legyen, inkább a kormányzással magával kellene foglalkozni. 
kép: Kereskényi Gábor Facebook-oldala

2019. november 29., péntek

Érvénytelenítette a marosvásárhelyi bíróság a katolikus gimnáziumot újralétesítő miniszteri rendeletet

MTI • 2019. november 29.,
A Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken első fokon érvénytelenítette a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2018-as újbóli létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. A marosvțsțrhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján közölték. A bíróság három olyan, 2018-ban hozott miniszteri rendeletet semmisített meg teljesen, amely az iskolára vonatkozik, és egy negyediket részben, amelyik az iskolára is vonatkozik 
A megsemmisített rendeletek között van az iskolát létrehozó miniszteri rendelet mellett az, amelyik tavaly júniusban – amikor a katolikus gimnázium jogilag megszűnt – a Bolyai Farkas Gimnázium gyámságára bízta, valamint az, amelyik ideiglenesen Tamási Zsoltot bízta meg az intézmény vezetésével. 
Tamási Zsolt kinevezésének az ideiglenessége később megszűnt, mivel versenyvizsgán is elnyerte az igazgatói tisztséget. Az ítélet ellen a hivatalos kiközlés utáni 15 napban lehet fellebbezni. „El nem tudom képzelni, hogy milyen érvek mentén jutott erre a következtetésre a bíróság” – jelentette ki az MTI-nek adott nyilatkozatában Tamási Zsolt. Hozzátette: várja, hogy megismerje az ítélet indoklását, de nem tartotta kétségesnek, hogy az intézmény fellebbez az ítélet ellen. A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Népi Mozgalom Párt (PMP), a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), valamint a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium és a főgimnázium szülői munkaközössége áprilisban közösen perelte be a román Oktatásügyi Minisztériumot és a gimnáziumot a tanintézet törvénytelennek vélt tavalyi létrehozása miatt. A per elindítói azt kifogásolták, hogy a tárca négy olyan közigazgatási határozatot hozott, amelyek kimondottan a marosvásárhelyi iskola létrehozására vonatkoztak. 
Marius Pașcan marosvásárhelyi parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke korábban kijelentette: nem fogadhatják el, hogy a 2011/1-es tanügyi törvény csak a románokra vonatkozzék, és „egy kisebbség számára fakultatívvá, sőt áthághatóvá váljék minisztériumi rendeletek és sürgősségi kormányrendeletek által”. 
A képviselő úgy vélte, hogy a gimnáziumot a kormánykoalíció pártjainak „aljas politikai cinkosságával”, Budapest megrendelésére és nyomására hozták létre. A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2018-ban megszűnt önálló intézményként működni. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében indított vizsgálatot Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt főtanfelügyelő ellen az iskola 2014-es létrehozásakor elkövetett vélt törvénytelenségek miatt. A per vádiratát a bíróság ez év márciusában visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. 
A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétót. 
Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban az alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca tavaly augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium néven(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/ervenytelenitette-a-marosvasarhelyi-birosag-a-katolikus-gimnaziumot-ujraletesito-miniszteri-rendeletet)

A hegyközség által hozott szabályok

A hegyközségekről szóló korábbi cikkeinkben bemutattuk a hegyközségi szervezetekre vonatkozó legfontosabb szabályokat, a tagok jogait és kötelezettségeit (itt és itt). Ezúttal a hegyközségek által hozott szabályok kerülnek sorra.
Ezek a szabályok a törvényben csak keretjellegűen vannak meghatározva, mivel a hegyközségek működésüket tartalmilag maguk határozhatják meg. A hegyközségekről szóló törvény a hegyközségi szabályozók közül az alapszabályt, illetve a hegyközségi rendtartást említi név szerint is. A törvény ehhez a két hegyközségi szabályozóhoz ad konkrét törvényi keretet. Ezen túl a törvény garanciákat biztosít arra, hogy a hegyközségi szabályozók a jogszabályi kereteken belül maradjanak.
A hegyközség alapszabálya
A Hegyközségi törvény 14. §-a alapján a hegyközség szervezetének és működésének alapvető rendjét az alapszabályban kell meghatározni. Ennek alapján a hegyközség alapszabálya ad eligazítást a hegyközségek mindennapi életéhez, feladatainak ellátásához. Ebből következően a törvény nevesíti azokat a legfontosabb területeket, amelyeknek mindenképpen a hegyközség alapszabályában kell szerepelniük. Az alapszabály a törvényben meghatározottakon túl mást is tartalmazhat, amely már a hegyközség közgyűlésének döntésén múlik.
Az alapszabálynak tartalmaznia kell a hegyközség elnevezését, székhelyét, célját és feladatait, a képviseletére jogosultak megnevezését. Az alapszabálynak kell eligazítást adnia a hegyközség szervezeti felépítéséről, valamint a hegyközségen belül működő különböző szervek (bizottságok, választmány, stb.) működésére vonatkozó szabályokról. Az alapszabályban kell leírni a hegyközség testületi szerveinek, tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit. A hegyközségek alapszabályának fontos része a gazdálkodására – így különösen a költségvetésre – vonatkozó alapvető szabályok.
Az alapszabály nem csak a törvényben meghatározott elemeket tartalmazhatja, hanem más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet. Ezen szabályok tartalma már a hegyközségi közgyűlés döntésén múlik.
Mivel a hegyközségek életében az alapszabály döntő jelentőséggel bír, ezért annak megalkotására, illetve módosítására vonatkozóan a törvény garanciákat biztosít a tagság védelme érdekében. A törvény alapján az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen a jelenlévő tagokat megillető szavazatok legalább kétharmadával rendelkező tagok támogató szavazata szükséges. Fontos hangsúlyozni, hogy a közgyűlésen jelenlévő tagok szavazatát kell az alapszabály elfogadásánál figyelembe venni.
A hegyközségi rendtartás
A Hegyközségi törvény 34. §-a alapján a hegyközségeknek hegyközségi rendtartást kell készíteniük. A hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelem szabályait kell meghatározni. A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények jogkövetkezményeit is.
A rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal (tehát nem egy település közigazgatási területére, viszont azon területekre is, ahol szőlő ugyan nincs, de termőhelyi kataszterbe tartozik) határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat.
Az elfogadott rendtartás csak akkor alkalmazható, ha azt előtte megküldték a borvidék hegyközségi tanácsának, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a borvidéki rendtartással, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. Mivel a hegyközségi rendtartás előírásai közvetlenül nem csak a hegyközség tagjait érintik, ezért a rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni. A rendtartást meg kell küldeni a hegyközség tagjainak, és a települési önkormányzatnak, valamint az illetékes kormányhivatalnak.
A rendtartás betartását a hegyközségnek ellenőriznie kell. Az ellenőrzés eredményeként a hegyközségek a törvény alapján akár szankciót is alkalmazhatnak. A szankció alkalmazásán belül módja van a hegyközségnek a tagjait valaminek az elvégzésére kötelezni, vagy felszólítani a rendtartással ellentétes cselekedet abbahagyására. A hegyközségek bírság kiszabását is alkalmazhatják. A hegyközségek a rendtartás betartatását azon személyektől, akik nem tagjai a hegyközségnek, akár a törvényszéktől is kérhetik a Hegyközségi törvény szerint, ha ők a felszólítás ellenére sem hajlandók a rendtartás betartására. Őket szankcióval nem tudják sújtani a hegyközségek.
A Hegyközségi törvény a hegyközségek számára széles önszabályozási lehetőséget biztosít az alapszabályon és a hegyközségi rendtartáson keresztül. Az önszabályozás tartalmának a jogszabályok biztosítják a határt. A tagság, illetve a rendtartás miatt bizonyos esetekben a nem hegyközségi tagok számára alapvetően fontos, hogy a hegyközségek a jogszabályi határokon ne lépjenek túl. A Hegyközségi törvény 54. §-a alapján ezért a hegyközségi szervezetek működése felett a földművelésügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak. A miniszter törvényességi felügyeleti feladatait a kormányhivatalok látják el. A kormányhivatal a törvényesség helyreállítása érdekében akár a törvényszékhez is fordulhat. Törvényességi eljárás lefolytatását bárki kezdeményezheti.

Polgári sajtószemle 29.11

Üzenték, nem fogják leállítani a magyar gazdaságfejlesztési programokat Erdélyben
Nem fogják leállítani a magyar állami finanszírozású, a Pro Economica Alapítvány által lebonyolított erdélyi gazdaságélénkítő programok sorozatát. Ezt Kozma Mónika, az alapítvány elnöke jelentette ki csütörtökön Csíkszépvízen, utalva a budapesti román nagykövet kijelentéseire.
-------------------------------------------------------------
Rendszeresen előveszi a magyar kártyát a román politika – Szilágyi Zsolt a Mandinernek
„Meghirdettük a transzilván gondolatot, nem érkezett válasz.” Nagyinterjúnk Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt korábbi elnökével a román elnökválasztásról és a mélyállamról, a magyar-magyar és az erdélyi román-magyar összefogás lehetőségeiről.
-------------------------------------------------------------
Nem járt sikerrel Árus Zsolt Tanasă egyesülete elleni pere 
Nem számolják fel a Méltóságért Európában Polgári Egyesületet (ADEC), amelyet a magyar és székely jelképek elleni persorozata tett ismertté. A bíróság jogerősen elutasította Árus Zsolt gyergyószentmiklósi civil jogvédő erre vonatkozó keresetét, aki szerint az ítélet jogszerűtlen.
-------------------------------------------------------------
Az Európai Parlamentben mutatták be a Minority SafePack kezdeményezésen alapuló jogszabály-javaslatokat
A FUEN nemzetközi szakértői csoportjának képviselői az Európai Parlamentben mutatták be a Minority SafePack polgári kezdeményezésen alapuló jogszabály-javaslat csomagot, tájékoztat sajtóközleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
-------------------------------------------------------------
Tolmács van, de tolmácsolás nincs a marosvásárhelyi tanács ülésein
Évekig a tolmács hiánya volt az akadálya annak, hogy a marosvásárhelyi önkormányzati testület ülései kétnyelvűek legyenek, pár hete ez az akadály elhárult. Ennek ellenére a legutóbbi két ülésen sem volt fordítás, a polgármesteri hivatal szerint műszaki okok miatt – számolt be az Erdély TV.
-------------------------------------------------------------
Az RMDSZ kételkedik az államfő által javasolt előrehozott választás megvalósulásában
Bár Klaus Johannis államfő előre hozott választásokat szeretne, az RMDSZ nem hiszi, hogy azok kiírásáról sikerül megállapodniuk a parlamenti pártoknak.
-------------------------------------------------------------
A háromszéki magyar elöljárók idén sem ünnepelnek december elsején
A háromszéki önkormányzat idén 40.000 lejjel támogatja a december 1-i, Románia Nemzeti Ünnepének rendezvényeit – jelentette be a csütörtöki tanácsülést követően Tamás Sándor. A háromszéki tanácselnök leszögezte, idén sem vesz részt az ünnepségen. Hozzátette az elmúlt években világossá tette, hogy akkor vesz részt a december 1-i ünnepségen, ha lehetőséget adnak számára, hogy ott fel is szólaljon és beszéljen a magyar közösség száz éves „tapasztalatáról” Romániában, vagyis az 1000 év Erdélyben 100 év Romániában témában.
-------------------------------------------------------------
Igazolta az alkotmánybíróság Klaus Johannis újabb elnöki mandátumát
A bukaresti alkotmánybíróság igazolta az elnökválasztás második fordulójában győztes Klaus -johannis államfő újabb elnöki mandátumát csütörtökön, miután a központi választási bizottság (BEC) megküldte a taláros testületnek az elnökválasztás hivatalos végeredményét.
-------------------------------------------------------------
Nem vonják vissza a „miniamnesztiát”, és nem számolják fel „az ügyészek ügyészségét”
Nem számolja fel az igazságügyben dolgozók bűncselekményeit kivizsgáló ügyészségi részleget (SIIJ) és az elítéltek idő előtti szabadlábra helyezését előidéző büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényt sem vonja vissza – közölte a mandátuma első sajtótájékoztatóján Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter.
-------------------------------------------------------------
Költségvetés-kiigazítás: Levágtak a tanügytől, megtoldották a titkosszolgálatok büdzséjét
Még jóformán el sem múlt a választási győzelem mámora, és Klaus Iohannis új kormánya máris mutatja foga fehérjét. Jelzésértékű, hogy kicsivel ugyan, de megtoldották a titkosszolgálatok büdzséjét, ám lefaragtak az oktatás amúgy is szűkös finanszírozásából. Iohannisnak mindig szívügye volt, hogy kellő pénzt kapjanak a hírszerzőszolgálatok, és első aggodalma most is amiatti, hogy e kis pótlás nélkül nem lehetne zavartalan működésük az év végéig.
-------------------------------------------------------------
Jövő héten újraindul az legfőbb ügyész kiválasztásának procedúrája
December 2-án indítja el az igazságügyi minisztérium a legfőbb ügyész, a korrupcióellenes ügyészég (DNA) főügyésze, illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyésze kiválasztási procedúráját, jelentette be csütörtökön Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter.
-------------------------------------------------------------
Daniel Petrescu altábornagyot nevezték ki a hadsereg vezérkari főnökévé
Aláírta csütörtökön Klaus Johannis államfő Daniel Petrescu altábornagy kinevezését a román hadsereg vezérkari főnöki tisztségébe.
-------------------------------------------------------------
Utasbarát, kényelmes és megfizethető lesz a Corona InterCity
Saját gyártású és felújítású kocsikkal emeli a MÁV az Erdélybe közlekedő InterCityk kényelmi színvonalát. A koncepció része a településnevek magyar elnevezéssel történő megjelenítése, valamint az étkezőkocsi-szolgáltatás visszaállítása.
-------------------------------------
MPP sajtóiroda
Gyergyószentmiklós

Három év alatt tíz mezőgazdasági szövetkezet

 2019-11-27 Elek György
Szatmár megyében három év alatt tíz, nyugati alapokra épülő mezőgazdasági szövetkezet fog megalakulni, hogy a kisgazdák számára is lehetőség nyíljon a pályázásra — tájékoztatta szerkesztőségünket Tóga István, az Egis Romania területi tanácsadója.
Ez év februárjában elindult egy országos program, amit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogat a 2-es intézkedés részeként — tájékoztatta lapunkat Tóga István. Az AGRICOOP program célja, hogy szaktanácsadást biztosítsanak a mezőgazdászoknak arról, hogyan lehet szövetkezetet bejegyeztetni a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Három éven belül országos szinten háromszázötven jól működő mezőgazdasági szövetkezetet kell létrehozni a nyugati modellek mintájára. Sokan ódzkodnak a szövetkezetektől, attól félnek ugyanis, hogy ezek is úgy működnek majd, hogy többen szolgálnak ki egy szűk réteget. Itt éppen fordítva lesz: összefogással, együtt gondolkodással és egy irányba haladással kimondottan a társulási tagok élvezik az előnyöket, mutatott rá Tóga.
Szatmár és Bihar megyében három év alatt tizenhét működő szövetkezetet terveznek létrehozni. A társulás egyik előnye, hogy a kis- és közepes mezőgazdasági vállalkozások megalakulása nem kerül semmibe. Leülnek, elmondják a lehetőségeket, keresik a megoldásokat, összeállítják a létező mezőgazdasági tevékenységükre alkalmas alapító okiratokat, és bejegyeztetik a céget. Minden gazda aláír egy három évre szóló tanácsadási szerződést az Egis Románia részvénytársasággal. A tanácsadás ingyenes. Ha országos szinten létrejön a háromszázötven működő mezőgazdasági társulás, akkor el lehet képzelni, hogy azok milyen nagy mennyiségű terméket hoznak majd létre. A nagy kereskedelmi láncok tárgyalásban vannak az Egisszel piackutatásban, tapasztalatcserében stb. Azoknak a gazdáknak, akik hajlandók társulni, lehetőségük lesz elmenni olyan gazdaságokba, amelyek éppen a társulási forma eredményeként váltak nemcsak önfenntartóvá, hanem gazdaságossá is. Kolozs megyében már működik két nagyon eredményes társulás: az egyik zöldségtermesztéssel és -feldolgozással, a másik állattartással foglalkozik. Tóga véleménye szerint nem biztos, hogy ez a szervezési forma az egyetlen, de az egyik legjobb lehetősége a kisgazdaságok fennmaradásának. Az a cél, hogy a megalakult szövetkezetek egy jól megadott rendszer szerint működjenek.
Tóga hangsúlyozta: nagyon fontos a mentalitásváltás. Nálunk még mindig az egyéni gazdálkodást helyezik előtérbe a legtöbben, nem igazán próbálkoznak együtt gondolkodni, együtt tervezni, együtt megtalálni a piacot, elérni azt, hogy a terméket ne szállítsa mindenki külön-külön, hanem egy kamionnal közösen juttassák célba. A túléléshez a gazdának ma — ha nem is számolja fel a napidíját — egy személyben kell termelőnek, marketingszakembernek, szállítónak, eladónak stb. lennie. A mezőgazdásznak az a dolga, hogy termeljen. A szövetkezet gondoskodik majd arról, hogy piacot találjanak. Ma már ahhoz, hogy egy mezőgazdász tárgyalóképes legyen, mennyiséget kell biztosítson. Nincs olyan kisgazda, aki hosszú távú szerződést tud kötni egy üzletlánccal, mert az üzletláncnak mennyiségre van szüksége, ami folyamatosan érkezik.
Szatmár és Bihar megyében három év alatt tizenhét szövetkezetet kell létrehozni, jelen pillanatban a tizedik van bejegyzés alatt — emelte ki Tóga István. Ahhoz, hogy egy szövetkezet megalakuljon, szükség van egy helyi kezdeményezőre, aki maga köré gyűjti a gazdákat. Előbb-utóbb mindenki rá fog majd döbbenni, hogy közösen jobb eredményeket érnek el. Most sokan nem értik, mi az oka annak, hogy az importtermékeket olyan olcsón meg lehet vásárolni. Ennek az egyetlen magyarázata az, hogy például Hollandiában a gazdák száznégy százaléka bejegyzett szövetkezeti tag. Azért több mint száz százalék, mert egy gazda lehet több szövetkezetnek is a tagja. A szövetkezetben megoszlanak a költségek, nagy mennyiségben tudnak szerződni stb. Tudni kell, hogy minél nagyobb mennyiségben vásárolnak vetőmagokat, vegyszereket vagy bármit, annál nagyobb a kedvezmény. Nálunk mindenki külön vásárol kis mennyiségben. Egy húsz-harminc hektáron gazdálkodó gazda sosem fog támogatást kapni távirányítással működő munkagépre. Ha tízen társulnak, és van ezer-ezerötszáz hektár földjük, akkor már lehet vásárolni pályázati úton egy költséghatékony gépet. Minden mezőgazdasági költség belemegy a mezőgazdasági termék árába. A sok külön-külön történő szállítással csak a benzinkutakat gazdagítják ahelyett, hogy egy kamionnal egyszerre szállítanák el a termékeket.
Tóga ismertette, hogy ez év januárjában megváltozott az 566-os törvény, ami a mezőgazdasági szövetkezetek működését szabályozza. Romániában a bejegyzett, működő mezőgazdasági szövetkezetek száma nagyon alacsony. A törvénymódosítással olyan változásokat hoztak, hogy a szövetkezetek öt évig nem fizetnek profitadót. Az egyetlen kikötés az, hogy a megtermelt, eladásra szánt mezőgazdasági termék ötven százalékát a szövetkezeten belül kell értékesíteni. A tagok öt évig nem fizetnek területadót a helyi önkormányzatoknál azokért a területekért, amelyeken a társulás fejt ki tevékenységet. Újdonság az is, hogy ha a gazda használatba ad egy ingatlant a szövetkezetnek, öt évig nem fizet épületadót. Az elkövetkező periódusban nagyobb támogatásokat kapnak a szövetkezetek. Külön intézkedéseket dolgoznak ki a szövetkezetek számára, hogy azok ne versengjenek a nagy mezőgazdasági vállalatokkal. Eddig is voltak támogatások, ugyanis a pályázatoknál, amelyeken száz pontot lehetett gyűjteni, huszonöt pontot kapott az, aki valamilyen társulási forma tagja volt. Éppen emiatt alakítottak sokan társulást, de azok nem működtek. Jelenleg országos szinten körülbelül kétezer szövetkezet van bejegyezve, de ezek közül kevesebb mint száz végez mezőgazdasági tevékenységeket.
Szatmár megyében inkább a zöldség- és gyümölcstermesztők társulnak, van egy erdei gyümölcsökkel foglalkozó szövetkezet is — tette hozzá Tóga.
(Bővebb információk a www.agricoop.ro oldalon.)

Kolbászgyúró verseny Pusztakeresztúron

Pataki Zoltán 2019. november 27., 
A helyi gazdakör és a Temes megyei gazdaegye­sület szervezésében kerül sor a kolbászgyúró versenyre, november 30-án szombaton a pusztakeresztúri Kultúrotthonban. A hagyomány szerint idén is részt vesz a bánsági települések csapatai mellett az orosházi gazdák küldöttsége is. Ha nem is lesz kolbászból Pusztakeresztúron minden ház kerítése, de a verseny idején bizonyos, hogy az érdeklődőknek is jut kóstoló a készülő finomságokból.

Magyar Hagyományok Napja Temesváron „Csak az marad meg, amit átadunk”

2019. november 27., 
A Magyar Hagyományok Napján készült archív felvétel

Az RMDSZ Temes Megyei Szervezete és a Bánsági Közösségért Egyesület immár hatodik alkalommal szervezi meg 2019. november 30-án, szombaton 14 órától a LIRA Teremben a Temesvári Magyar Hagyományok Napját, „Elindult Mária …” címmel.
Program: 14.00 – kapunyitás, vendégek érkezése, „magyar flekken” parti. 14.30–16.00 – adventi koszorú készítése, asztali díszek ké­szítése stb. 16.00–17.30 – hagyománybörze, adventi és karácsonyi szokások feltérképezése. 18.00 – gálaest, Tóth Dorottya és zenekara adventi-karácsonyi műsora – közös éneklés – diós, mákos kaláccsal és teával. 20.00 – kapuzárás.
Szeretettel hívjuk és várjuk a magyarokat és a velünk szimpatizáló embereket egy kellemes és tartalmas délutáni együttlétre!
A rendezvény támogatója az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.

Már készülnek a jövő évi választásokra

Pataki Zoltán 2019. november 28., 
Sipos Ilona, Marossy Zoltán és Farkas Imre sajtótájékoztatója a Magyar Házban (Pataki-fotó)

November 27-én, szerdán sajtótájékoztatót tartottak a Temes megyei RMDSZ-irodában, amelynek két témája volt: a Közösségért-díjak átadása és a jövő évi helyhatósági választásokra való előkészületek. Farkas Imre alpolgármester és Sipos Ilona városi tanácsos beszámoltak a szombati díjátadó ünnepség részleteiről, Marossy Zoltán megyei elnök pedig tájékoztatott az ún. „kérdőíves jelöltállítás” folyamatáról, amelynek szabályzatát az ő kezdeményezésére fogadta el a Megyei Képviselők Tanácsa.
A jelöltállítás lényege a teljes nyitottság – mondta Marossy Zoltán –, a kérdőívek megválaszolásával bárki javasolhat jelölteket a községi vagy városi tanácsokba, bármilyen megszorítás nélkül. „A javasolt személyeket egy beszélgetésre invitáljuk, és ha felvállalják azokat az értékeket, amelyeket képviselünk, és belépnek az RMDSZ-be (ha nem tagok), akkor versenyezhetnek a jelölésekért. Nem minden hely kiadó, a megyei elnök lesz az első számú jelölt a megyei listán, a temesvári alpolgármesterünk pedig az első számú tanácsos-jelölt vagy akár polgármester-jelölt, ha indítunk. Ugyanez érvényes a vidéki jelöltekre is, az RMDSZ-elnökök, polgármesterek, alpolgármesterek lesznek a listavezetők” – mondta Marossy Zoltán. „A kérdőíveken megkérdezzük a lakosságot a helyi problémákról is, aki jelölt akar lenni, az el kell vállalja legalább egy helyi probléma megoldását”, tette hozzá Marossy Zoltán. Továbbra is nagy gondot jelent a szórványban az 5%-os választási küszöb, amit megyei szinten már régen nem sikerült elérni Temesben, a megyeszékhelyen is csak akkor elérhető, ha alacsony a választási részvétel. Marossy Zoltán szerint már több szórványmegyéből szorgalmazzák a választási küszöb csökkentését a helyhatósági választásokon, hogy képviselethez jussanak a kisebb közösségek is, köztük a magyarság. „Az összes kisebbség közül mi magyarok vagyunk a legtöbben – mondta Marossy Zoltán –, de így is csak a tömbmagyarság jut biztosan képviselethez a helyhatósági választásokon, ez a választási törvény szerintünk diszkriminatív.”

Iohannis átvette mandátumát az Alkotmánybíróságtól

Fotó: presidency.ro (onlinejelen)
2019. november 28.
Nyilvános ülésen adta át csütörtökön az Alkotmánybíróság Klaus Iohannisnak a második államelnöki mandátumáról szóló határozatát.
Iohannis az elnökválasztás második fordulójában 6 509 135 szavazatot (66.09%.) kapott. A választók részvétele 54.86 %-os volt, 10 031 762-en élve ezen jogukkal.

MINDENT BALKÁNI DOLGOT KI AKAR IRTANI TEMESVÁRRÓL AZ OTTANI POLGÁRMESTER

Fekő Ádám2019. november 28. 
Bár nem mondta ki nyíltan Nicolae Robu, tulajdonképpen a Balkán minden jelét kitiltotta a közterületekről egy neki küldött dal miatt.
Úgy tűnik, Temesvár polgármestere, Nicolae Robu így a romániai önkormányzati választások előtti évben vissza szeretne csatlakozni kulturálisan Közép-Európához, legalábbis elszakadni pár klasszikus dologtól, amivel a román városokat szokás azonosítani: Robu egy szépen elterjedt videó miatt betiltotta a kinti sütögetést, a manele zenét és a számok dedikálását is a város közterületein – írja a Transindex. Az egész intézkedés gyújtópontja egy helyi mémoldalon is nagyon pörgő videó volt, amin ráadásul épp a polgármesternek küldtek egy slágert a Temesvár-gyárvárosi Kossuth/Traian téri piacon. 

NEM VICC, ITT A PAPÍR AZ INTÉZKEDÉSRŐL

Robu, a város eleve indulatosnak számító, PNL-es polgármestere ezen feldühödve most rendelettel szabadulna minden balkáni dologtól.
A miccselés az utcán ugyebár nagyon Balkán, bár a temesvári jobboldali polgármester ezt kicsit árnyaltabban fogalmazta meg, és az erős konyhaszagra és a nagy füstre hivatkozott. Ennél sokkal erősebb üzenet a manele, illetve a maneledalok dedikálásának tiltása: ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint amikor a magyar mulatóscelebek dalokat küldenek megrendelésre tulajdonképpen bárkinek („speciálba”), csak nem az itthon is ismert mulatósra, hanem a török és egyéb balkáni dallamokkal operáló manelére, ez pedig főleg a helyi roma kisebbségek kedvenc bulija.
Bár Robu súlyos büntetéseket helyezett kilátásba a rendeleteit megszegőknek, konkrétumokat nem tudni. Viszont nem lehet nem arra gondolni, hogy ahogy már említettük, jövőre önkormányzati választások lesznek Romániában, ahol valószínűleg erős kihívója lesz az itthon csak román Momentumként emlegetett (és a kapcsolatból nagy balhét is okozott) USR jelöltje, nyilvánvalóan halmozottan európai üzenetekkel, de az is fontos tény, hogy 2021-ben Temesvár lesz Európa Kulturális Fővárosa, és addig szintén rendbe kell tenni pár dolgot.

Szakértő: Megszűnik több mint 200 ezer állás a német autóiparban

2019. NOVEMBER 28. MTI
Több mint 200 ezer állás szűnik meg a német autóiparban a következő évtizedben a legismertebb német ágazati elemző szerint.
Ferdinand Dudenhöffer a Bild című lap csütörtöki összeállítása szerint azzal számol, hogy 2030-ig a munkahelyek 10 százalékát számolják fel a német autóipari cégek, ami azt jelenti, hogy 234 ezer állás szűnik meg.
A duisburgi-esseni egyetem (UDE) autóipari kutatóintézetének (Center Automotive Research – CAR) társigazgatója kiemelte, hogy az ágazat a szigorúbb környezetvédelmi követelmények, az új meghajtási technológiák terjedése és a digitalizáció révén története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. Mint mondta, nem természeti törvény, hogy az autóipari óriáscégek a jövőben is meghatározó szereplők lesznek.
Az egyik legnagyobb hazai gyártó, az Audi 9500 állás megszüntetéséről állapodott meg a napokban a munkavállalói érdekképviseletekkel. A munkahelyeket fokozatosan, 2025-ig szüntetik meg, és nem elbocsátásokkal, hanem a nyugállományba vonuló munkatársak állásának felszámolásával és a korai nyugdíjazást ösztönző programokkal.
Az elemzői várakozások szerint más cégeknél is hasonló megoldásokat használnak majd, így az ágazat tömeges elbocsátások nélkül alakul át. A változás új munkahelyeket is teremt, így például az Audinál leépítés mellett létszámfejlesztés is következik, 2000 új állást hoznak létre a társaság jövője szempontjából fontos területeken, köztük az elektromobilitás és a digitalizáció területén.

CSEH KATALIN ALAPOSAN TÚLLŐTT A CÉLON

2019. NOVEMBER 19.
BÜNTETŐJOGI KATEGÓRIA POLITIKAI ESZKÖZÖK IGÉNYBEVÉTELÉRE KÉRNI EGY KATONAI SZERVEZETET
Azok után, hogy még soha senki úgy meg nem sértette a magyar népet nemzeti önérzeté­ben és becsületében, mint a november 4-ét követő események során, lehet-e a mai vezetés méltó képviselője a nemzeti gondolatnak és méltóságnak? […] A tények ereje bizonyítja, hogy nem, mert szolgalelkűségük nem ismer határt. Senki sem mossa le róluk a hazaárulás jogos vádját. […] A magyar nemzeti tragédia Rákosival indult és Kádárral teljesedett be. Olyan bűnt követett el a nemzet ellen, amelyet ő már nem tehet jóvá soha: hazaáruló.”​​ Az eredeti cikk a Magyar Nemzet 2019. november 19-i számában jelent meg. ​
Nagy Imre gondolatai mélyen karcolnak az agytekervényeinkben, és tükrözik ama néplelket, amely 1956-ban megmutatta, hogy a magyar embert milyen fából faragták. A magyar bizonyította, hogy kiérdemli a többségre nézvést az alábbi jelzők büszke viselését: hűség, lojalitás, bátorság. És amit még ’56 megtanított, hogy nem csak az internacionalisták képesek kíméletlenül leszámolni a hűtlenekkel és az árulókkal.
A hazaáruló, nemzetáruló kifejezést heves politikai vitákban is használják, általában a markánsan eltérő, esetlegesen radikálisabb politikai véleményeket képviselő politikusokra vagy éppen a hatalomban lévő tisztségviselőkkel, állami vezetőkkel szembeni becsmérlés eszközeként. Azon személyekre használják, akikről úgy gondolják, hogy nem a választópolgáraik, hazájuk érdekében járnak el. A hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915. évi XVIII. törvénycikk indokolása szerint „Kimeríthetetlen s tüzetesen fel nem sorolható azoknak a hazának ártó cselekményeknek sora, amelyek természetüknél fogva alája vonhatók.”
Amikor 2018. szeptember 12-én a hazai balliberális ellenzék EP-képviselői megszavazták az úgynevezett Sargentini-jelentést, az Európai Parlament által 2018-ban Magyarországnak címzett, indoklással ellátott politikai ultimátum elfogadását, az már kimerítette a hazával szembeni politikai árulás tágabban értelmezhető fogalmát. Az eset jogi oldalát nézve ez akkor mégis beleférhetett a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába. A politikai véleménynyilvánítás határa ugyanis az okozott vagy okozható sérelemtől, valamint az adott tartalomtól és kontextustól egyaránt függ.
Ami a hazaárulás jogi tárgyát illeti, az Magyarország alkotmányos rendje, függetlensége, területi épsége. Alkotmányos rend alatt értjük az alkotmányt, az alkotmányban foglalt elveket és intézményeket, valamint az azok zavartalan működéséhez fűződő érdeket. Az új őszirózsások már 2018 őszétől bizonyítottak: egyrészt az említett Sargentini-jelentés támogatásával, majd decemberben, amikor felforgatták a magyar parlamentet, elfoglalva a házelnöki pulpitust, szirénázva, filmezve, fütyülve és lármázva az Országgyűlésben, hogy így akadályozzanak meg egy törvénymódosítást. A rendzavarást nem hagyták abba, és mindenképpen meg akarták akadályozni az Országgyűlés alkotmányos működését. Később egy közintézmény – a magyar televízió – székházának fizikai megszállására tettek kísérletet. A sajnos azóta ismétlődő törvényhozási rendbontások és az alkotmányos tekintély aláásására tett kísérletek miatt a Fidesz–KDNP-pártszövetség a napokban a fegyelmi szabályok szigorítására tett javaslatot.
Azonban azzal is tisztában kell lennünk, hogy a hazaárulás nem pusztán jogi-alkotmányjogi fogalom és kategória, hanem a mindennapi civil nyelv részét is képezi, így elsősorban morális tartalommal bír.
Az elmúlt egy-két év fejleményei azt mutatják, hogy a Magyarország érdekeivel szemben megengedhetőnek vélt politikai eszközök is változnak. Ennek egyik markáns esete, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) hálózatához kötődő Civil Liberties Union for Europe nevű szervezet vezetője, Dénes Balázs tavaly egy bizalmas beszélgetésben bevallotta: arra biztatta a német külügyet, hogy az itteni német cégeken keresztül magyarok munkahelyeivel zsarolja a demokratikusan megválasztott magyar kormányt. Amikor pedig arról kérdezték, hogyan tud nyomást gyakorolni a magyar kormányra, akkor a német tulajdonú magyarországi Mercedes-, Audi- és Bosch-gyárat említette. Dénes az akciót a külföldről finanszírozott szervezetekkel kapcsolatos törvényi szabályozás visszavonása érdekében látta szükségesnek.
Ez számos országban már túllépte volna a megengedhetőség határát, például az Egyesült Államok még 1799-ben kihirdetett Logan-törvénye értelmében amerikai állampolgár nem folytathat idegen állammal az idegen állam és az Egyesült Államok vitáját befolyásoló párbeszédet. Szigorúan tilos ugyanis arra jogosulatlan személyeknek, hogy magántalálkozót szervezzenek befolyásos személyekkel olyan célból, hogy politikai kérdéseket beszéljenek meg és tervezzenek el. Márpedig az ilyen esetek arról szólnak, hogy valaki felhatalmazás nélkül léphet fel idegen hatalmakkal az államok működését és kapcsolatait befolyásolva.
A 2019. májusi európai parlamenti választásokon új politikai garnitúra nyert teret a hazai balliberális térfélen, és az eszköztár mindinkább érzékelhető változása, az egyre radikálisabb nyomásgyakorlási kísérletek miatt már nem pusztán erkölcsi, hanem jogi vetületű kérdések tisztázása is fölmerül.
A Momentum Mozgalom párt színeiben uniós képviselő Cseh Katalin, az Európai Parlament amerikai delegációs csoportjának tagjaként, a közösségi médiában ismertté vált bejegyzése szerint hárompontos javaslatcsomagot tervez magával vinni az Egyesült Államokba, ahol a szövetségi kongresszus előtt kifejtené, hogy „A NATO szerveinek élénk figyelemmel kell kísérniük azon tagországokat, amelyek autoriter országokkal működnek együtt, és megfelelő lépéseket kell tenniük velük szemben”. Az elmúlt napokban e hír kapcsán sokan hazaárulást, nemzetárulást is emlegettek, az ellenzéki politikus elhatározását erkölcsileg mélyen elítélve. Büntetőjo­gász-körökben azonnal fölvetődött, hogy a saját nemzet érdekeivel és biztonságával szemben tervezett fellépésnek az esete már kimerítheti a büntetőjogi kategóriát is.
A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a hazaárulásról a 258. paragrafusban, a korábbi szabályozással lényegében azonos módon azt tartalmazza, hogy az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el. Ennek minősített eseteiben például súlyos hátrányt okozva, illetve állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával követi el a cselekményt. A 259. paragrafusban meghatározott úgynevezett hűtlenség tényállásánál: „Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti”, ugyancsak bűntettel követ el.
Itt fontos aláhúzni, hogy az ártatlanság vélelme alkotmányos alapelv, amely szerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Ez természetesen fennáll az említett, ámde erősen vitatott esetnél is.
A Logan-törvény példája kapcsán megemlíthető, hogy az Ausztriában vagy Csehországban is nehezen lenne elképzelhető következmények nélkül, hogy egy állampolgár a saját hazája szabadságának és biztonságának befolyásolása érdekében politikai eszközök igénybevételére kérjen fel egy nemzetközi katonai szervezetet. Ez már nyíltan szembemenne az adott ország gazdasági és más érdekeivel, a versenyképességét (gazdasági teljesítményét) is veszélyezteti a turizmustól a befektetésekig, de Magyarország függetlenségére és biztonságára, alkotmányos önazonosságára, az ehhez fűződő nemzeti érdekekre nézve is súlyos veszélyeket hordozhat magában.
A magyar büntetőjogi kódex a hazaárulás azon súlyos eseteire mond ki szigorú felelősséget, amelyeket a büntetőkódexben világosan meghatároztak. Ami a kettős ügynököket illeti: egy ilyen személy már egészen fiatalon szembekerülhet saját országa társadalmi rendszerével, és már ekkor tudatosan készülhet a hazája ellen folytatandó tevékenységre. A nyílt színen a saját hazájuk nemzeti érdekével szembeforduló politikusok, az új 1919-esek miatt föltehetjük a kérdést: lehetnek-e esetleg a háttérben, másod- vagy harmadvonalban olyan személyek is, akik akár csak alkalmi megbízottként, más titkosszolgálatok részére folytatnak ügynöki tevékenységet?
Szerző: ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője

A NATO és az egykori szovjet elvtársak

2019. 11. 28.  Kiss István Béla
Alaposan kiverte a biztosítékot, hogy Cseh Katalin közösségi médiában ismertté vált bejegyzése gyakorlatilag NATO-beavatkozást sürget egy NATO-tagállam (Magyarország) törvényesen megválasztott kormánya ellen. Különösen azokat érintette ez érzékenyen, akik még személyes élményeik, szenvedéseik folytán élénken emlékeznek arra, hogy mi történt 1956-ban, hogyan taposták el a szovjethatalom lánctalpasai, a testvéri tankok az antikommunista népfelkelést. Mert az volt, ami történt, azzal együtt, hogy néhányan tisztességes, csalódott kommunisták is melléálltak, így a bukás és megtorlás után alig maradt belőlük mutatóba a hóhérok, az 1956-ot ellenforradalmazók között.
Szinte kísérteties, hogy az ifjú politikusnő, mintha a hajdani kommunista hazaáruló kollaboráns politikai elit soraiból lépett volna elő, mert arra hivatkozva követeli Magyarország megbüntetését, hogy „autoriter országokkal működik együtt” (Oroszország, Kína vagy a NATO-tag Törökország), ami ugyanolyan koholt vád, mint hogy ’56-ot és ’68-at a nyugati imperialista ügynökök és hazai szálláscsinálóik aknamunkája eredményezte. Csak éppen a geopolitikai helyzet, a széljárás fordult meg. A támogatás, az apanázs ennek a kollaboráns rétegnek most nem Keletről jön, hanem Nyugatról. Tudhatjuk persze azt is, mondjuk is többen, hogy Cseh Katalinnak fogalma sincs, hol él. A NATO nem egyenlő az egykori szovjet elvtársakkal. De ne becsüljük le a támogatóit! Továbbá, ha a kormánybuktatási kísérletek, a puccs, a polgárháború, Charles Gati ötös számú forgatókönyve nem kecsegtetnek sikerrel, akkor a Magyarország és kormánya megleckéztetéséről lemondani nem hajlandók úgy döntenek, hogy valami erősebb eszközt kell igénybe venni.
„Büntetőjogi kategória politikai eszközök igénybevételére kérni egy katonai szervezetet” – olvashattuk a Magyar Nemzetben ifj. Lomnici Zoltán írásában. Mi rejlik a decens, jogilag korrekt megfogalmazás mögött? Az, hogy egy katonai szervezet politikai eszköze nyilvánvalóan egy katonai beavatkozással fenyegető zsarolás, nyomásgyakorlás. Amelynek megvalósításában való közreműködést mint szándékot (mert ennek nem csak erkölcsi dimenziója van) attól függetlenül is büntetni kell(ene), hogy miként reagál erre a katonai szervezet (ha egyáltalán reagál) vagy az Egyesült Államok szövetségi kongresszusa. Amihez a hazaárulás fogalmának pontos jogi definíciója is szükséges. Amely pedig remélhetőleg tartalmazza az alkotmányunk, szuverenitásunk megsértésére irányuló cselekedeteket is. Legyen végre a mi jogállamiságunk egyúttal a nemzet önvédelme is!

A középkori Kolozsvár újabb látványos maradványaira bukkantak a Híd utcában

2019. november 28.,    B.Sz.
A kolozsvári Híd utca (Regele Ferdinand) feljavítása során minduntalan középkori leletekre bukkannak: korábban a városkapuk alapzatát fedezték fel a régészek, a napokban az utca teljes hosszában tárták fel a házsorok frontvonalait és egy eredetileg az utcáról nyíló pincelejáratot is. A leletek vélhetően a 15. századi Kolozsvár maradványai – tudtuk meg Lupescu Radu történésztől. A történész elmondta, építéstörténeti és várostopográfiai szempontból jelentős a felfedezés, mert az alapzatok ismeretében kiszámítható a telkek szélessége, és az, hogy hogyan következtek egymás után a házak. A fennmaradt dokumentumokból ismert, hogy eredetileg jobban benyúltak az épületek az utcába, mint a jelenlegi útvonalon. Hozzátette, nem számítottak a felfedezésre, a jelenlegi járda alatt találták a középkori maradványokat, így igyekeznek mihamarabb dokumentálni azokat, precízen, többféleképpen: rajzok, fotók és scannelt dokumentumok segítségével, mielőtt visszaásnák mindet. 
A Híd utca (Regele Ferdinand) felújítása augusztus végén kezdődött. A munkálatok során előkerült régészeti leletek feltárásában és dokumentálásában a Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézete mellett az Erdélyi Történeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakemberei is részt vesznek.

Fotók: Szabadság | Rohonyi D. Iván



Eddig ismeretlen középkori védőfalat fedeztek fel Kolozsváron 
2019. október 22., Krónika 
Újabb, eddig ismeretlen információkat nyertek Kolozsvár középkori városfaláról a régészek: a Híd utcai (ma Regele Ferdinand) útjavítások folytatásával kiderült, hogy a korábban itt álló kaputornyot külön védőfal is övezte, írja a Krónika. Sorin Cociș régész, a Régészeti és Művészettörténeti Intézet munkatársa a napilapnak elmondta, a kaputornyot körbezáró védőfalról eddig nem tudtak a kutatók, a felfedezés után azonban találtak egy erre vonatkozó leírást egy eddig publikálatlan, 1750-ből származó osztrák dokumentumban. 

A Híd utcai kaputorony alapjai és Veress Ferenc fényképe a még álló épületről | fotó: Facebook/Imre András

 A Híd utcai kaputorony nyugati falának alapjait szeptemberben tárták fel. Az 1477-ben befejezett, és 1873-ban lebontott építmény az első középkori kolozsvári kaputorony, amit sikerült feltárni. Az ásatás folytatódik majd a járda alatt is, ahol a középkori várfal újabb szakasza húzódik.

A középkori Kolozsvár kaputornyának alapzatát találták meg egy útfelújítás során 
2019. szeptember 12.,   Bereczki Szilvia 
A kolozsvári Híd utca (románul Regele Ferdinand) felújítása során értékes leletre bukkantak a régészek: megtalálták a középkori város 1477-ben befejezett kaputornyának alapzatát. Bár tudni lehetett, hogy ott van, a kivitelezők mégsem vették figyelembe az új vízcsőhálózat megtervezésénél, így most kénytelenek változtatni az eredeti elképzelésen. Az Óvár tornyos kőkapuját 1873-ban, a város fejlődésének és terjeszkedésének okán bontották le, közölte a Mediafax hírügynökséggel Sorin Cociș régész, a Régészeti és Művészettörténeti Intézet munkatársa. Az A-kategóriás műemlék felfedezéséhez az intézet mellett hozzájárultak az Erdélyi Történeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakembereinek kutatásai is – hangsúlyozta a szakember, aki arra is rávilágított, hogy a régészeti feltárásokat folytatni fogják a térségben, a városkaput azonban nem tudják a maga teljes valójában a nagyközönség elé tárni. 




A Híd utcai kaputorony 1860-ban. Veress Ferenc felvétele | forrás: Wikipedia 

Lupescu Radu, a feltárást végző szakértői csoport régészmunkatársa a Maszol érdeklődésére elmondta, a felfedezés azért jelentős, mert mindezidáig kolozsvári kaputornyot nem sikerült felkutatni, ugyanis azok a jelenlegi főutak kellős közepén helyezkednek el. A feltárásokban pedig az is hátráltatja őket, hogy nem minden esetben hívnak régészeket bizonyos javításokat megelőző ásatásokra, mert a munkálatokkal haladni akarnak, és a forgalmat sem lehetséges hosszabb ideig fenntartani. Mivel a jelenlegi felfedezés egy forgalmas útszakasz alól bukkant elő, a darabokat visszaássák, és a földben konzerválják, azaz egy speciális anyaggal fedik be mindet, majd feltöltik a járdaszegélyig, mert „különösebb beavatkozást nem tudnak végezni a falon”. Ahhoz, hogy a járókelők számára is hiteles maradjon a felfedezés, többféle formában is dokumentálták, és egy precíz, lézeres eljárással bescannelték a leleteket – emelte ki a régész. 
Azt még nem döntötték el, hogy miképpen adják tudtára a járókelőknek, mi rejtőzik az útszakasz alatt: van, aki arra szavazott, hogy oldalt egy emléktáblával mutassanak rá a felfedezésre, de lehetséges az is, hogy az aszfaltban jelölik meg a lelet helyét, vagy egy makettel jelzik egykori városkapu létezését. Azt is megtudtuk, hogy az útjavítás újratervezést igényel, ugyanis az előzetes tervek alapján a vízcsövek irányvonala „egyenesen a toronynak vezetett”, és a felfedezés során vált világossá a munkások számára, hogy ki kell kerülni az egészet, nem szabad szétverni a tornyot. „Jobb lett volna előzetesen tisztázni ezeket a dolgokat a szakemberek és régészek bevonásával, hogy a kivitelező is tudhassa, mire számíthat” – nyomatékosította a szakember. Lupescu Radu arról is beszámolt, hogy voltaképpen ásatás sem előzte meg a folyamatot. Nyilvánvaló, hogy egy forgalmas útszakasznál ez nem megvalósítható, de a jelenlegi felfedezés miatt most egy teljes újratervezési folyamat vár a kivitelezőre – tette hozzá. 

fotó: Rostás Szabolcs/Krónika 

A szakemberek ugyan tudták, hogy az út alatt lapulnak a kaputorony részei, és számítani lehetett rá, hogy előbukkannak az ásások során, azonban „a kivitelező-tervező cég mindezt nem vette eléggé komolyan, és nem is igazán ismerte a falak helyét” – mondta el Lupescu Radu. A jövő hét folyamán talán tisztábban látják, miként alakul az újratervezés, mert jelenleg folyamatosan változnak az elképzelések. Mivel a torony négy oldalából csupán egy került napvilágra, abban bíznak, hogy a torony lényegi részét az út szomszédos oldalának felújítása során találhatják meg.