2019. december 31., kedd

Rekordot döntött az ultraalacsony Föld körüli pályán keringő műhold

ORIGO2019.12.31. 
A Földmegfigyelő-műholdak esetében elért eddigi legalacsonyabb keringési magasság teljesítésével került be a Guinness-rekordok könyvébe a japán Cubame műhold.
A JAXA japán űrügynökség hétfőn megerősítette, hogy a 2017. december 23. és 2019. október 1-je közötti tesztidőszakának egy részében a Cubame 167,4 kilométeres keringési magasságban mozgott.
A normál Földmegfigyelő-műholdak általában 600-800 kilométer között keringenek.
A Cubame speciális manőverező rakéták és egy ionhajtómű-rendszer kombinációja révén hét napon át tartotta az ultraalacsony keringési magasságot,ez alatt nagyfelbontású felvételeket készített a bolygóról és a légkörrel kapcsolatos adatokat is gyűjtött.

A Cubame hét napon át tartotta az ultraalacsony keringési magasságot FORRÁS: JAXA

A JAXA szerint ilyen alacsony keringési pályán a műholdnak ezerszer nagyobb légköri ellenállást kell leküzdenie, mint a szokásos keringési magasságban mozgó mesterséges égitesteknek, továbbánagy koncentrációjú atomos oxigénnek van kitéve, ami felgyorsítja a műhold alkatrészeinek elkopását.
A japán űrügynökség szerint azok a speciális anyagok, amelyeket arra fejlesztett ki, hogy a Cubame hosszú ideig ellenálljon a környezeti hatásoknak, hasznosak lehetnek a jövőbeli műhold-technológiák számára.

(MTI/JAXA)

Mintegy húsz kilogrammnyi mikroműanyagot eszik meg egy ember életében

ORIGO  2019.12.31. 
Nagyjából 20 kilogrammnyi mikroműanyagot fogyaszt el egy ember az élete során - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) közelmúltban megjelent tanulmányából, amelynek eredményeihez a Reuters hírügynökség "szemléltető ábrákat" készített.
Az elmúlt ötven évben drasztikusan megnőtt a műanyagtermelés, ami az olcsó, eldobható termékek széleskörű használatához vezetett.
Ezek az egyszerhasználatos műanyagok pusztító hatással vannak a környezetre, elárasztják a tengerpartokat, megfullasztják a tengeri élővilágot.
Ezek a műanyagok nem biológiailag lebomlók, hanem apró részecskékre darabolódnak fel, és eljutnak mindenhová, beleértve a táplálékláncot is.
Egy hét alatt egy ember egy műanyagflakon kupakjának megfelelő mennyiségű - nagyjából 5 gramm - műanyagot fogyaszt el, főleg a vízivás, valamint az olyan ételek révén, mint a kagylók és rákfélék, amelyeket általában egészben, vagyis az emésztőrendszerükben lévő műanyagokkal együtt fogyasztanak. 
Mindez azt jelenti, hogy egy hónap alatt nagyjából 21 gramm, egy évtized során akár 2,5 kilogramm mikroműanyag is bekerülhet egy ember szervezetébe.
Egy emberélet alatt ez körülbelül 20 kilogramm mikroműanyagot jelent, ami nagyjából két nagyméretű kukának megfelelő mennyiség.ű
A kutatók szerint egyelőre nem tudni, hogy ezeknek a mikro- és nanoműanyagoknak az elfogyasztása milyen hatással van az emberi egészségre.
"Annyit tudunk, hogy ezek bekerülnek a szervezetünkbe és fennáll a lehetősége, hogy mérgezést okoznak.

Tovább csökkentené a közterheket a kormány

MTI2019.12.31.
A csökkenő közterhek ellenére az idén jelentősen nőtt az államkassza adókból származó bevétele. A növekvő adóbevételek forrásul szolgálnak például a családvédelmi akcióterv intézkedéseihez, de újabb adócsökkentések fedezetét is megteremtik - erről Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

A lap keddi számában megjelent interjúban az államtitkár kifejtette, hogy a kormány már dolgozik a második gazdaságvédelmi akcióterv részletein, az intézkedések között a közterhek újabb enyhítése is szerepel majd. 
A Pénzügyminisztérium adatai szerint az idén november végéig a tavalyi azonos időszakinál 1300 milliárd forinttal nagyobb összeg folyt be a legnagyobb adókból, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból, valamint a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból. A legnagyobb, több mint 500 milliárd forintos többletet az áfánál jegyezték fel, de az szja-nál is 200 milliárdos a bevételi plusz.
A folyamat hátterében három, egymással szorosan összefüggő ok húzódik meg: a robusztus gazdasági növekedés, az adócsökkentések és a feketegazdaság letörése - emelte ki Tállai András.Tállai András szerint a gazdasági növekedés, az adócsökkentések és a feketegazdaság visszaszorulása teremti meg az alapját a további köztehercsökkentésnek 
A gazdaság bővülésében érdemi szerepet játszanak az adócsökkentések. Ezek az intézkedések - például a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó csökkentése, vagy a kétgyermekes szülők adókedvezményét megduplázó négyéves program - szükségesek voltak ahhoz, hogy emelkedjen a munkahelyek száma, növekedjen a bérszínvonal és több pénz maradjon a családoknál. Az adócsökkentések ahhoz is hozzájárultak, hogy ma többen dolgoznak legális keretek között, mint korábban, és nagyobb a fizetésük is. 
Az adóhivatal modern ellenőrzési rendszerei miatt a forgalom eltitkolására egyre kisebb tér nyílik, miközben az emberek a magasabb összegű jövedelemből többet költhetnek el.

Üzenet a jobboldali fiataloknak

Zelenka Dóra 2019.12.23.
Útravalóul tőlem nektek.
Kedves tettre kész, hazaszerető magyar fiatalok! Hozzátok szólok most, akik már a gimiben a jövőtöket tervezgetitek, legfőbb célotoknak érzitek, hogy mihamarabb saját lábra állhassatok, tanulhassatok, dolgozhassatok, családot alapíthassatok, építő tagjai legyetek a társadalomnak.
Ti, akik jól tudjátok, nem szabad bedőlni a liberális meséknek, akik átláttok a „thunbergizmuson”. Ti, akik jól tudjátok, úgy is lehet vigyázni a bolygóra, ha nem böfögjük vissza egy tinilány betanult, erőltetett szavait. Ti tudjátok, meg kell becsülni mindazt, amit a természet adott, vigyáznunk kell rá, mindenkinek a maga módján. Hiszen ez nemcsak egy átmeneti trend, hanem egy életre szóló kihívás.
Ti, akik lehet kritikával illetitek a jelenlegi rendszert, mégis jól tudjátok, ennél jobb helyzetet senki nem tudna nektek teremteni. De jól teszitek, hogy kritikusok vagytok, hiszen ahogy Kepler mondta: „jobban örülök egyetlen intelligens ember éles kritikájának, mint a tömegek gondolkodás nélküli elfogadásának”. A Ti kritikátok csak jobb munkára ösztönöz és inspirál. A Ti kritikáitok segíthetnek megtisztítani a rendszert az ide nem illő élősködőktől, akik csak kihasználják a jobboldali emberek jószívűségét, miközben bepiszkolják a jobboldali eszmét és megmérgezik a közösségeket. Helyettük inkább Rátok lenne szüksége a rendszernek. Szóban, írásban, tettben. Hiszen ha kritizáltok, az azt jelenti, hogy odafigyeltek és tisztában vagytok a jó és a rossz dolgokkal egyaránt!
Ti, akik büszkék vagytok a nemzetre. Ti, akik büszkén valljátok, hogy magyarok vagytok, nem pedig csak „európaiak”. Ti, akik itt akartok élni, családot alapítani, mert szeretitek a magyar földet minden szépségével és hibájával együtt. Akik büszkén éneklitek a Himnuszt, akik nem féltek a piros-fehér-zöldtől és teli torokból üvöltitek, hogy „Ria, ria, Hungária”!
Igen, Ti, kedves jobboldali fiatalok, nektek most nem szabad félni. Nem szabad hagyni, hogy a nagyszájú liberálisok kinevessenek, megalázzanak. Ugyanis csak azért ilyen nagy a szájuk, mert irigyek Rátok. Irigyek, mert Nektek vannak céljaitok, ti nem semmittevő megmondóemberek akartok lenni hatszáz bölcsészdiplomával, hanem tettre kész, példamutató édesanyák, szorgalmas, védelmező édesapák. Irigyek Rátok, mert Ti nem másoktól várjátok el a segítséget, hanem saját magatok teremtetek olyan életet magatoknak, amilyenre mindig is vágytatok. Ne hagyjátok magatokat megfélemlíteni, álljatok ki elveitek mellett, harcoljatok az igazatokért. Mert jó úton jártok! Csak így tovább!

Az év utolsó migránsait fogták a román határon

888.hu - MTI 2019.12.31.
A román határrendészek 19 határsértőt állítottak meg a magyar határ közelében.
A román határrendészek 19 határsértőt állítottak meg az elmúlt éjszaka a magyar határ közelében – közölte honlapján a határrendészet.
Kevéssel éjfél után hőkamerákkal észleltek a határrendészek egy tizenöt tagú csoportot, amely a Bihar megyei Bors térségében gyalogosan tartott Magyarország felé, és száz méterre közelítette meg a román-magyar államhatárt. Az előzetes vizsgálat szerint a 12 felnőttből és három kiskorúból álló csoportot iraki állampolgárok alkották, akik a zöldhatáron szerettek volna Magyarországra jutni, hogy onnan valamelyik nyugat-európai országba jussanak.
Az elmúlt este az Arad megyei Kürtös térségében is a román-magyar határ felé tartó bevándorlókat állítottak meg a román határrendészek. A négy férfiból álló csoport kétszáz méterre közelítette meg az államhatárt. Az előzetes vizsgálatok szerint a határsértők marokkói és algériai állampolgárok, akik korábban menedéket kértek Romániában.
A román határrendészek mindkét esetben illegális határátlépési kísérlet miatt indítottak vizsgálatot.

Mitől szavaz ma valaki balra?

https://pestisracok.hu/mitol-szavaz-ma-valaki-balra/
2019-12-09 JESZENSZKY ZSOLT
Mindannyian szeretjük azt hinni, hogy döntéseinket (bármilyen területen, így a politikában is) mi magunk hozzuk, racionális gondolkodásunk, józan belátásunk, saját érdekünk szerint. Nem szívesen nézünk szembe azzal a lehetőséggel, hogy bizony manipulálnak bennünket. Ez esetben ugyanis saját énképünk sérülne. Úgy éreznénk, hogy nem vagyunk elég okosak, hogy esetleg rosszul dönt(ött)ünk, és hát hogy néz ez már ki… Pedig egyáltalán nem szégyen semmiben sem belátni, ha hibáztunk, sőt, ez a legnagyobb emberi tulajdonságok egyike. S különösen nem kell szégyenkeznünk – sem mások, sem magunk előtt – akkor, amikor a manipuláció sokszor olyan erős és alattomos, hogy tényleg a legjobb szándék mellett, önhibánkon kívül is sokan áldozatává válunk.
A baloldal mára elvesztette hagyományos szavazóbázisát; a II. világháború óta ugyanis olyan mértékű, a történelem során soha korábban nem tapasztalt általános életszínvonal-emelkedés következett be, ami a társadalom alsóbb rétegeit is bőven érintette. A legmagatehetetlenebbeket leszámítva mindenkinek jobb lett az élete (legalábbis materiális szinten feltétlenül), még ha sokan úgy is érzik, mindig lehetne jobb. Ráadásul mindig van egy szomszéd, egy ismerős, stb., akinek jobban megy, tehát van mihez viszonyítani, van mire irigykedni. (És esetleg követelőzni, erről lejjebb…)
Az egy dolog, hogy manapság már nagyon széles rétegek engedhetnek meg maguknak időnként olyan, korábban csak a kiváltságosok számára elérhető „kicsapongásokat”, mint az étterembe járás, egy-egy tengerparti nyaralás, vagy épp az autóhasználat. Ennél is fontosabb, hogy a teljes nincstelenség gyakorlatilag megszűnt; a bérből, fizetésből élők, az alkalmazottak, a „munkásosztály” is valamelyest tulajdonossá vált. Kisebb-nagyobb lakás, autó, nyaraló, némi megtakarítás, rendesebb, „menőbb” ruhadarabok; mindenki úgy érzi, van „valamije”, amihez ragaszkodik, amit nem szeretne, hogy elvegyenek tőle. Így sem a korábbi radikális baloldali, bolsevik hívószavak (vegyünk el azoktól, akiknek VAN, és adjuk oda azoknak, akiknek NINCS) nem működnek a gyakorlatban, sem pedig a szélesebb néprétegek felemelését célzó (akár őszinte) szociáldemokrata politikai törekvéseknek nincs igazán célozható tömegbázisa. Külön érdekesség ráadásul, hogy tömegek életkörülményeit javító, eredendően baloldali törekvéseket évtizedek óta jellemzően épp a jobboldali kormányok valósítják meg. Jobb, reálisabb, hatékonyabb, a teljesítményt jobban ösztönző és jutalmazó gazdaságpolitikát folytattak, s ebbe emelték be sikeresen a különböző baloldali elemeket (társadalombiztosítás, közoktatás, állami gondoskodás, stb.)
A baloldalnak mostanra tehát szép lassan elfogytak a szavazói, így újak után kellett nézni. Érdekes felvetés, s bevallom, én sem mernék rá magabiztos választ adni, hogy ezt már korábban is látták-e előre, s ezért tudatos volt az a fajta „átpozícionálódás”, amit nagyjából a 60-as évek vége óta folytatnak. Vagy pusztán véletlen egybeesés, és csak a hagyományos baloldal akkor még jelentősebb politikai befolyásának további fokozását, a természetükből fakadó hatalmi törekvéseiket szolgálta az a területfoglalás, ami a kultúra, az oktatás, a tömegkommunikáció területén zajlott, s aminek eredményeként mára viszont olyan erős indoktrinációs eszközök kerültek a kezükbe, hogy elvesztett szavazóik helyett egyre újabbakat képesek maguk mögé állítani.
A mai baloldal – legyen szó akár a magyarról, európairól, amerikairól – szavazóit elsősorban az „identitáspolitika” segítségével szerzi. Ennek lényege, hogy a választók ne racionálisan, élethelyzetük, a körülményeikben történt pozitív változások, stb. alapján mérlegeljenek (hiszen akkor szinte bizonyosan a jobboldalra fognak szavazni), hanem olyan, érzelmi alapú döntéseket hozzanak, amit sokkal jobban lehet befolyásolni, manipulálni, akár a valóság ellenében is. Erre pedig a legmegfelelőbb eszköznek az áldozatszerep érzetének kialakítása bizonyult. Vagyis: a mindennapi életben sokkal jobban élő tömegek mégis érezzék úgy, hogy nekik rossz. Amiről természetesen mások tehetnek, s ha azokat sikerül majd lesöpörni a pályáról (nyilván csakis a „társadalmi igazságosság” jegyében), akkor minden jobb lesz. Ezt az érzetet pedig úgy lehet a legjobban kialakítani az emberekben, ha mélyen elhitetjük velük, hogy valamilyen hátrányos helyzetű csoportosuláshoz tartoznak, akiket a többség elnyom.
Ezért karol fel a baloldal minden olyan identitást, amelyekhez sodródva az egyén a természetes, individuális jellemzők (személyes meggyőződés, önálló gondolkodás, szakmai hivatás, stb.) helyett mesterségesen képzett csoportjegyek mentén kezd identifikálni. Vagyis: önmagát nem elsősorban orvosként, festőként, mosógépszerelőként, bélyeggyűjtőként, családanyaként, stb. látja (amelyek mindegyike magában hordozza az individuumot, az önállóságot is), hanem mindenekelőtt homoszexuális, transznemű, afroamerikai, bevándorló, zsidó, muszlim, ateista, nő, stb. lesz. A mikroidentitás megerősödésével ugyanakkor a valamilyen nagyobb egységhez (nemzeti, nyelvi, kulturális, stb.) való hovatartozása is háttérbe szorul; nem lesz már jelentős számára, hogy ő magyar, svéd vagy amerikai, nem érez többé lojalitást az adott ország, annak szellemisége iránt. Sőt, valamelyik hátrányos helyzetű csoport tagjaként kifejezetten ellenséges érzülettel fog viseltetni a megszokott, hagyományos keretekkel, például a nemzettel szemben. Az adott mikroidentitású csoportokban kialakított áldozat-érzet pedig olyannyira fel tudja erősíteni a kollektív gondolkodást, hogy politikai kérdésekben (is) könnyű az oda tartozó egyéneknek megmondani, hogyan döntsenek.
És miközben sikerült egyre jobban felerősíteni a mikroidentitásokhoz tartozók áldozat-érzetét, addig a többséggel is egyre inkább elhitetik, hogy ez így van, és folyamatosan tenni kell ellene. Az egyetemeket az ún. 68-as generáció totálisan elfoglalta: a progresszív ideológiák, a politikailag korrekt beszédmód, az ellenvélemények ellehetetlenítése a mindennapok részévé vált. Embert próbáló erőfeszítés (és nem utolsósorban nagyon erős családi háttér, jól felvértezett gondolkodás, erős „immunrendszer”) kell ahhoz, hogy a felsőoktatásból kikerülve valakiből ne legyen „Social Justice Warrior” – vagyis a Társadalmi Igazságosság Harcosa. De már az alsóbb szintű iskolákban is rég megy az agymosás: az idegen szép, a néninek kinéző bácsi jó, egész nap fejkendőt viselni, vagy nyáron a strandon ruhában flangálni teljesen rendben van. A filmekben pedig ma már nem csak a fekete, de a meleg, a leszbikus, az autista, stb. mind-mind szükséges elem, sőt, kötelezően a legszerethetőbb karakter. Az oktatás és a kultúra területén tehát totális hatalomátvétel történt: Isten, a család, a haza „el lettek zavarva”, és doktriner ideológiák kerültek a helyükre. Ráadásul sokszor észrevétlenül és ellentmondásosan: a legkiválóbb üzleti, gazdasági, informatikai képzésekről kikerülő, tehát abszolút a kapitalizmusból hasznot húzó, abban meghatározó vezetők is mindenféle baloldali ideológiával vannak átitatva. Cégvezetőként is a diverzitás, a klímavédelem, a melegjogok, stb. látványos szlogenjeit hangoztatják, a vállalati kultúrában napi szintre emelve az erényfitogtatást. (Miközben persze bárkin és bármin átgázolva, gátlástalanul érvényesítik üzleti érdekeiket másokkal – vagy akár a természettel – szemben.) Nem csak a különböző mesterséges mikroidentitásokhoz tartozókat, a magukat folyamatosan áldozatnak képzelőket sikerül tehát indoktrinálni, de az irántuk keltett szimpátia, sajnálat, stb. kapcsán a többségi társadalom egy részét is. Hiszen ki ne szeretne „jóember” lenni, segíteni a hátrányos helyzetűeken, az elnyomottakon – pláne ha ezt csak a látványos megnyilvánulások, politikai állásfoglalások, s sokkal kevésbé a tényleges tettek szintjén kell.
Miközben tehát a működésén, gyakorlati lépésein keresztül valójában sokkal inkább a jobboldal gondoskodik a társadalom, a nemzet szélesebb rétegeiről (tartozzanak azok bármilyen vélt vagy valós kisebbséghez, mikroidentitáshoz), és a gazdasági-társadalmi valóság is rendre a jobboldalt igazolja, a baloldal mégis sikeresen tud magának új szavazókat szerezni. Fellázít, elhiteti velünk, hogy igenis rosszul élünk, iriggyé tesz, rámutatva néhány bűnbakra, hogy nekik bezzeg milyen jó… nekünk pedig miattuk rossz. Miközben nekünk is minden jár, dolgozni sem kell(ene) érte. Míg korábban hosszú évek munkájával kellett és lehetett eredményeket, sikereket elérni, ma nem csak a sokszor vallóban nehezebb helyzetben lévők (pl. bevándorlók), de a szüleik által megteremtett jólétben elkényelmesedett újabb generációk is rendre háborognak, számonkérnek, követelnek, mindent azonnal akarnak. Így manipulál mindannyiunkat a baloldal, hogy aztán elégedetlenségből, frusztrációkból, dühből rájuk szavazzunk, mert ők aztán majd megváltoztatják a „fennálló, igazságtalan helyzetet”.
Sem a bolsevik módszerek, sem pedig az ugyanilyen reflexek igazából sosem szűntek tehát meg. Az irigységre, az „úrgyűlőletre” mindig lehet építeni. A lázítás, a bűnbakokra való mutogatás, a „vegyük el a gazdagoktól” pedig továbbra is tud működni, mert mindig van valaki, aki még gazdagabb. Csak már nem pusztán azért kell elvenni tőle, mert neki van és nekem nincs, hanem mert nekem, az örök áldozatnak egész egyszerűen jár, és nehogy már tennem is kelljen érte.
Az már csak hab a tortán, hogy a baloldal kormányra kerülve sem tartja be soha az állítólagos igazságtalanság megváltoztatására tett ígéreteit, legyen szó négerekről, cigányokról, melegekről. Mert elemi érdeke a rá szavazó tömegek áldozati pozícióban tartása. Mert így újra és újra el lehet velük hitetni, hogy itt vannak ezek a gonoszok (akik jellemzően fehérek, ciszheterok, férfiak, keresztények, nemzetiek, jobboldaliak, stb.), és miattuk szenvedsz, de ha ránk szavazol, akkor ha eddig még nem is sikerült, mert a patriarchátus túl erős, de hamarosan, most már tényleg, mindjárt megszabadítunk tőlük…

A Föld keleti felén már beköszöntött az új esztendő

https://pestisracok.hu/a-fold-keleti-felen-mar-bekoszontott-az-uj-esztendo/
Földrajzi fekvésüknél fogva az idén is Szamoa és Kiribati a világelsők a szilveszteri mulatozásban és az új év köszöntésében. A parányi, csendes-óceáni szigetországokba az év végére sok turista érkezik, hogy a helyiekkel együtt – akik mindössze kétszázezren, illetve száztizenhatezren vannak – elsőként köszöntsön rájuk az új esztendő.
Apiában, Szamoa fővárosában tűzijátékkal tetőzték be a vigadalmat, ugyanakkor egy másik Szamoa az utolsó a szilveszterezésben: hivatalos neve Amerikai Szamoa, ötvenötezren élnek ott, és öt vulkáni meg két korallszigetből áll félúton Hawaii és Új-Zéland között, Szamoától százhuszonöt kilométerre keletre, vagyis a nyugati időzónák legvégső területén van.
A bozóttüzekkel küzdő Ausztráliában is tűzijátékokkal búcsúztatták az óesztendőt, a leglátványosabb Sydneyben volt, de épp a tűzveszély okán tizenöt perccel el kellett halasztani a kezdést az erős szél miatt. Több településen inkább egyáltalán nem kockáztattak, és elmaradt a rakétázás, petárdázás.

Lambada

2019. 12. 31. Lakatos Mihály
Az a helyzet – mondta Ábel poharazgatás közben az öccsének –, hogy a kommunistáktól immár sohasem fogunk tudni megszabadulni. Magukévá tették a múltunkat.
A gondolatmenet alapját ama örvendetes fejlemény szolgáltatta, hogy az informatikai robbanásnak (ha egyáltalán lehet így nevezni egy három évtizede tartó jelenséget) köszönhetően mára Ábel is kezdi érteni saját memóriája működését. Úgy működik, mint az elektronikus postaláda: egyes információk hosszasan (értsd: egy életre) megmaradnak, mások harminc napon (vagy másodpercen) belül törlődnek, megint mások eleve a „szpem” kategóriába kerülnek. Nem vagyunk gépek, emberfüggő, hogy kinél mi kerül az egyes kategóriákba. Bizonyos dolgok azonban felülemelkednek az emberi akaraton. Ábel szomorúan állapította meg, hogy a kommunisták az „egy életre” kategóriába kerültek. Valahányszor a régi időkről nosztalgiázik, minduntalan felbukkan itt-ott a háttérben egy-egy elvtárs vagy egy „Ceauşescu és a nép!” pannó. Mostanság, a román forradalom harmincadik évfordulóján, mondhatni: kéz a kézben hozzák egymást.
Ábel jól emlékszik például arra, hogy a kommunizmus évtizedeiben a pártfőtitkár rendre kongresszusokon és konferenciákon jelentette be, hogy milyen vívmányoknak köszönhetően a fejlődés éppen mely csúcsaira kapaszkodtunk fel. (Olyan magasakra, hogy már-már nem kaptunk levegőt. Ja, bocs, azt igen, de tejet, húst, benzint s egyebeket tényleg nem.) Hogy miért kellett ezt nekünk, a népnek, ennyire szájba rágni? Hát hogy mink is tudjuk, hol járunk. Az más kérdés, hogy ha ez igaz lett volna, magunktól is észrevesszük. Így maradt a tájékoztatás.
Ceauşescu a párt XIV. kongresszusán (bukása előtt egy hónappal) mintegy háromezer főnyi hallgatóságát hatórás beszéddel örvendeztette meg, amelyet – külföldi tudósítók szerint – legalább százszor szakítottak meg a közönség lelkes és annál is lelkesebb ovációi. Ábel számolni kezdett, s úgy találta, valahol sántítanak a számok. Mert ha úgy számolunk, hogy a legkisebb ováció is két percig tartott (ez a minimum, hiszen ami kevesebb ideig tart, az szimpla „halljuk!” bekiabálás, meg hát minden tombolás után le kellett nyugtatni a leglelkesebbeket), akkor az ovációk kétszáz percre rúgnak, amely szűken számolva is három órát tesz ki. Ebből következik, hogy maga a beszéd csupán háromórás volt.
Ebben az esetben az lett volna a praktikus megoldás, hogy előbb elhangzik a beszéd, s ezt követi a háromórás ováció. (Ceauşescu meg közben megebédel.) Valószínűbb tehát, hogy kevesebb és rövidebb tapstornádó volt, csak hát a fejlődés völgyeiből érkező nyafka nyugatiak még ezt is sokallották. Ábel kicsit sajnálja is, hogy a Nagy Vezető így csupán egy helyi érdekű Eb-csúcsot állított fel, és nem sikerült megdöntenie Fidel Castro hét óra tízperces világrekordját. Tény, Castro azt hatvanévesen állította fel (1986-ban, és ezután még harminc évet élt boldogan boldogtalan népe körében), míg Ceauşescu majdnem 72 volt, ami ebben a korban már nagy különbség. Furcsa, hogy a román propagandának nem jutott eszébe elhíresztelni: megtisztítva a naptár-, kor- és egyéb hatásoktól a Kárpátok és a Karibik géniuszainak teljesítménye lényegében egyenértékű (sőt!).
Ceauşescu egyébként nemcsak kitartó szónok, hanem amatőr költő is volt. Valószínűleg csak azért nem állt a nyilvánosság elé ilyen minőségében is, mert ő is érezte: ez az egy kocka hiányzik ahhoz, hogy teljes értékű Néróvá váljon. Ettől függetlenül a rossz­ nyelvek szerint ő írta a románok akkori himnuszának szövegét. Amely felcsendült ama 1989. novemberi kongresszus elején és végén egyaránt. Mind a hét szakasz. Egy hónap múlva azonban már egészen más dalok évadja következett. De ne vágjunk a dolgok elébe!
Nem tudom, szükségszerű-e, hogy a zene minden nagy ívű történelmi eseménynél jelen legyen, de hogy van rá példa, az kétségtelen. Az összkép eléggé vegyes, és nagy szórást mutat. Amerika felfedezése például minden jel szerint zenei betét nélkül történt meg, hiszen Vangelis csak jó fél évezreddel később komponálta meg az ideillő művet. (Így Kolumbusz és matrózai testületileg lemaradtak eme katartikus élményről.) Nem is szólva a Kormorán együttesről, amely 1100 éves késéssel tette le asztalunkra azt a dalt, amelyet Árpád vitézeinek ajkáról kellett volna megismernie a gyéren lakott Kárpát-medence lakóinak.
De nézzünk pozitív példákat is! Az amerikai függetlenségi háború egyértelműen a Yankee Doodle ritmusára zajlott, míg a Marseillaise az 1789. évi francia forradalom idején került a toplisták élére. Nekünk, magyaroknak sem kell szégyenkeznünk, hiszen már hetven évvel Washingtonék ribilliója előtt piacra dobtuk a kuruc dalokat, az 1848-as szabadságharcunk is ontotta az emlékezetes nótákat, míg 108 évvel később, a Magyar Rádió jóvoltából az Egmont nyitány forrt össze tudatunkban az 1956-os forradalom véres napjaival. Most ne akadjunk fenn azon, hogy miért éppen egy német szerző művéhez kellett nyúlni, amikor például Kodály Székely fonója is kéznél lett volna a maga nem kevésbé drámai akcentusaival, mert ez már történelem.
E tekintetben Ábelnek az általa is átélt 1989. évi romániai forradalom maradt emlékezetes, amikor a fellázadt nép érdekes módon ugyancsak egy német, nevezett Tony Marshall énekes dalát, az Olé, olé, wir sind die Championst találta a legalkalmasabbnak arra, hogy kifejezze érzéseit. „Olé, olé, olé, Ceauşescu nincs többé” – ebben a kissé módosult (és román nyelven tökéletesen rímelő) formában zúgta a dalt önfeledt mámorban a tömeg utcákon és tereken – a YouTube is megmondja. Persze nem az események sodrában szerezték és tanulták meg, hanem a futballstadionok népétől vették kölcsön és adaptálták a pillanat hevéhez. (Lám, a futball történelemalkotó szerepe!)
De Ábel számára igazán felejthetetlennek a román tévében azokban a napokban bemutatott Lambada című klip bizonyult. A dal akkor már fél éve a nyugati slágerlisták élén dekkolt, de a román határt csak december végén léphette át. A Kaoma nevű csapat brazilosan bővérű, kirobbanó energiákról tanúskodó, erotikusan is túlfűtött produkciója annyira éles ellentétben állt az adó addigi kopottas szürke, menzaízű és -szagú világával, hogy hatása felért egy túlzsúfolt ülésteremben hirtelen kinyitott ablakéval. Mondanánk, hogy az erotika a klip főszereplője, de valójában minden szerep az övé volt.
Ábel tudatában két esemény fémjelzi tehát a román kommunizmus végét: Ceauşescu kivégzése és a Lambada megjelenése. A sors fintora, hogy a Kaoma énekesnője 2017-ben szintén gyilkosság áldozata lett. És őt is a saját emberei ölték meg.

Karácsony Gergely mégsem mondott le

2019. DECEMBER 30. Baranyai Gábor
BUDAPEST FŐPOLGÁRMESTERE ÚJABB ÍGÉRETÉT NEM TARTOTTA BE
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere továbbra is a Párbeszéd társelnöke, annak ellenére, hogy a politikus az ellenzék közös főpolgármester-jelöltjévé választása előtt megígérte: lemond párttisztségéről. A balliberális városvezető az elmúlt két hónapban az önkormányzati kampányban tett ígéreteinek többségét nem tartotta be, több esetben pedig 180 fokos fordulatot tett.
– Természetesen nem vagyok az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje. Az a célom, hogy az legyek, és ha így lesz, akkor nem fogok párttisztséget viselni – jelentette ki Karácsony Gergely idén június 12-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Sőt, Zugló akkori polgármestere azt is hozzátette: mélyen hisz benne, hogy nem az ellenzék jelöltjét keresik, hanem a budapestiek jelöltjét, mivel ez az ügy nem a pártpolitikáról szól. Azonban sok más mellett ezt az ígéretét sem tartotta be az ellenzéki politikus.
Köztudott: a második ellenzéki előválasztást követően, június 26-án Karácsony elvállalta a baloldal közös főpolgármester-jelöltségét, de sem akkor, sem az október 13-i, az önkormányzati választáson elért győzelme után nem mondott le pártja, a Párbeszéd társelnökségéről.
Az MSZP-vel szoros szövetségben politizáló, a pártpreferenciákat vizsgáló közvélemény-kutatásokban rendre sereghajtóként szereplő Párbeszédben tavaly november 11-én tartottak tisztújító taggyűlést, ahol újraválasztották a párt két eddigi társelnökét, Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt.
A választáson egyik társelnöknek sem volt kihívója, a két megválasztott pártvezető mandátumát 18 hónapban állapította meg a párt küldöttgyűlése, igaz, akkor még szó sem volt róla, hogy Karácsony Gergely lesz az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje Budapesten.
A tisztújítás már idén tavasszal is elmaradt a balliberális törpepárt vezetésében. – Felelős a Párbeszéd vezetése is a vasárnapi európai parlamenti választási eredményért – mondta a párt másik társelnöke, Szabó Tímea az EP-választást követő, május 29-i sajtótájékoztatóján. A baloldali politikus azonban azonnal hozzátette: az eredményt – az MSZP–Párbeszéd-szövetség mindössze a szavazatok 6,62 százalékát szerezte meg – még értékelik, így az még kérdéses, hogy a vezetés lemond-e, illetve hogy tartanak-e tisztújítást.
Nem az első eset, hogy a Párbeszéd társelnöke, Budapest főpolgármestere nem vállal felelősséget, illetve nem tartja meg ígéretét. Karácsony Gergely az önkormányzati kampányban és a választás estéjén elhangzott ígéreteiből viszont gyakorlatilag semmit nem teljesített, nem lett ingyenes a tömegközlekedés a 14 éven aluliaknak, nincs húszezer forintos fűtéstámogatás a nyugdíjasoknak és a rászoruló nagycsaládosoknak.
A Városháza parkolójának parkosítására és a nagyközönség előtti megnyitására is még éveket kell várni, ahogy a főkertészi pozícióra sem írtak ki még nyílt pályázatot. A stadionstopot meghirdető főpolgármester azt mondta megválasztása után, hogy él a vétójogával az ilyen jellegű beruházásoknál, ezzel ellentétben végül támogatta a 2022-es kézilabda Eb-re, valamint a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő sportkomplexumok felépítését. Az egészségügyi fejlesztések kapcsán viszont 180 fokos, negatív fordulatot tett a Karácsony vezette, ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés akkor, amikor nem támogatták a Dél-budai Centrumkórház felépítését.
A zöldebb, tisztább levegőjű fővárost ígérő ellenzéki főpolgármester a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi, december 12-i ülésén a Galvani híd felépítésének szükségességét vitatta, sőt a szakmai érvekkel szemben a hídépítések ütemét megtörő, a fővárost elkerülő M0-s autóút forgalmának egy részét a városra zúdító Albertfalvai híd megépítését szorgalmazta.
Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy a főváros nem fogja tudni önerőből befejezni az ország legnépszerűbb intézményének, az állatkertnek a fejlesztését, korábbi kijelentéséhez képest így mégis félbemaradhat a közép-európai szinten egyedülálló biodóm építése.

Varga Mihály: Jövőre a gazdaságvédelmi akcióterv újabb pontjai lépnek életbe

2019. 12. 31. MTI , FACEBOOK
Jövőre a gazdaságvédelmi akcióterv újabb pontjai lépnek életbe, amelyek az adócsökkentések mellett célzott támogatásokkal segítik a családokat és a vállalkozásokat, a kormány célja, hogy megőrizhessük az eddig elért eredményeket – mondta a pénzügyminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalára feltöltött videójában.
Varga Mihály kiemelte, folytatódnak az adócsökkentések, példaként a kisvállalati adó mértékét említette, amely 2020-tól 12 százalékra csökken, és ennek köszönhetően 45 ezer magyar vállalkozásnak mérséklődnek a terhei.
Ugyanakkor megjegyezte, a kormány felfüggeszti a reklámadót, amelynek mértéke így 2022-ig 0 százalék lesz, mindez pedig a tárcavezető szerint hozzájárul majd a piac bővüléséhez.
A szálláshely áfáját a jelenlegi 18 százalékról jövőre 5 százalékra csökkentik, az intézkedéssel 32 milliárd forint marad a turisztikai vállalkozásoknál.
Egyszerűsítik az adóadminisztrációt: jövőre négy különböző járulékot vonnak össze, egy adótípust pedig megszüntetnek.
A pénzügyminiszter közölte, a falvakban élő családok mellett a vidéki építőipart is segítik, ugyanis 2020-tól adóvisszatérítést kaphatnak a kistelepülésen építkezők 5 millió forintig.
A kormány összesen 15 milliárd forintos tőkeemeléssel támogatja, hogy a vállalkozások könnyebben és olcsóbban juthassanak hozzá a beruházásiakhoz szükséges hiteleikhez – mondta.
A kormány célja hogy több és eredményesebb kutatás valósuljon meg Magyarországon, ezért jövőre 32 milliárd forinttal nő a kutatás-fejlesztés támogatása – jelentette ki a pénzügyminiszter, aki arról is beszámolt, hogy jövőre elindul az öntözésfejlesztési program, amelyben a következő időszakban 17 milliárd forint fordítanak majd erre a célra évente.
„A munkát folytatjuk” – jelentette ki videójában Varga Mihály.

Lesz atlétikai vb Budapesten 2023-ban, minden akadály elhárult

2019. 12. 31. HIRADO.HU
Nincs akadálya, hogy felépüljön az atlétikai központ, Budapest rendezi a 2023-as atlétikai világbajnokságot – írta hivatalos honlapján a Magyar Atlétikai Szövetség.
Arra hivatkoznak, hogy a Magyar Közlöny december 30-i számában a kormány határozatban megerősítette és támogatólag jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés november 27-i határozatait.
Ez azt jelenti, hogy megvan a 2023-as vb-rendezéshez és az atlétikai központ megvalósításához szükséges támogatás, a kormány pedig felkérte a magyar illetékeseket, hogy erről közös levélben tájékoztassák a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget – számolt be róla a hirado.hu.

Elfeledett baloldali stadionstop: a kampány után már Karácsony sem emlegeti

2019. 12. 31. FACEBOOK
A Facebookon terjesztett év végi írásában igyekezett megmagyarázni Karácsony Gergely azt, hogy bár a kampányban rendre „stadionstopot” emlegetett, tegnap véglegessé vált, hogy felépül Budapesten az atlétikai világbajnokságnak is otthont adó stadion.
„A 2019-es év számomra azzal a döntéssel kezdődött, hogy ha lesz előválasztás, akkor elindulok a főpolgármesteri tisztségért. És azzal a döntéssel zárul, hogy a kormány elfogadta Budapest azon feltételeit, amelyeket főpolgármesterként terjeszthettem a Fővárosi Közgyűlés elé. Azokat a feltételeket, amelyeket egyhangúlag szavazott meg a közgyűlés, és egy friss közvélemény-kutatás szerint a budapestiek több mint 80 százaléka támogat. Mozgalmas év volt, mi tagadás…
A tegnap éjjel, a határidő lejárta előtti utolsó pillanatban megjelent kormányhatározat lakonikus bár, de világosan megerősíti a közgyűlés határozatát. Ez négy dolgot jelent Budapest számára. A választási ígéreteimmel összhangban minden kerületben lesz elérhető CT, és más diagnosztikai eszköz, az öt év alatt erre elkölthető 50 milliárdból radikálisan fogjuk tudni csökkenteni a várólistákat. A 2020-as év azzal kezdődik majd számunkra, hogy a pénz okos és felelős felhasználására a kerületekkel közösen dolgozzuk ki a javaslatainkat. A második, hogy Csepelen egy városligetnyi új közpark létesül, a budapesti nagyerdő, ami a város új tüdeje lehet. Benne megépül az a diákváros is, ami sok fiatal számára jelenthet majd elérhető lakhatást, hatással lehet az elmúlt években elszabadult albérletárakra is. A harmadik, hogy Ferencvárosban Baranyi Krisztina polgármester terveinek megfelelően olyan létesítmény épül, amely kilenc napra képes befogadni az atlétikai világbajnokságot, de vagy 90 évig szolgálja utána a budapestiek tömegsportját, szórakozását és pihenését.
Végül pedig – hiszen ezt is rögzíti a közgyűlési határozat – mindezt a tisztességes piaci verseny és az átláthatóság biztosítása mellett. Az, hogy a kormány elfogadta a feltételeinket szerintem egyértelműen siker. Nem az én, nem a közgyűlés sikere, hanem a budapestiek sikere. Hiszen erre adtak felhatalmazást a választáson és ennek sikerült érvényt szereznünk. Erre is lehet hát koccintani ma este. Tudom persze, hogy még sok vita, sok egyeztetés vár ránk. A következő év küzdelmeit előre jelzi egy másik, tegnap éjjel megjelent kormányhatározat, amely márciusig ad időt a színházak sorsáról való döntésre. Ebben az ügyben is azt tartom, amit a művészet szabadságáért utcára ment sok ezer budapesti előtt mondtam: meg fogjuk védeni a színházainkat, amelyek szabad, politikai befolyástól mentes működését fenyegeti a kormányzati kontroll” – írta a Facebookon Karácsony Gergely.

Tíz éve kullognak a Fidesz–KDNP után

2019. DECEMBER 31. Kárpáti András
ŐRZIK STABIL TÖBBSÉGÜKET A KORMÁNYPÁRTOK
Egymás után cáfolt rá az élet az ellenzék áttörését jósoló előrejelzésekre, hiszen a Fidesz–KDNP nyerte a legutóbbi három országos választást, ráadásul – a legnagyobb közvélemény-kutatók mérései szerint – a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabilan ötven százalék feletti a biztos szavazók körében. A DK és a Momentum időközben középpárttá erősödött, ugyanakkor a Jobbik és az MSZP jelentősen gyengült, így az ellenzéki „torta” nem lett nagyobb, csak a felosztása változott.
Bár az ellenzéki pártok folyamatosan azt hangoztatták a legutóbbi országos választások előtt, hogy gyengülőben van a Fidesz–KDNP és közeleg az áttörés, ez egyik voksoláson sem következett be, de még csak lendületet sem sikerült venniük. A kormánypártok viszont meglehetősen magas részvétel mellett voltak képesek meggyőzően nyerni a választásokat.
A tavaly áprilisi országgyűlési képviselő-választáson a szavazók több mint hetven százaléka járult az urnákhoz. A magas részvételről pedig az előrejelzések úgy tartották, az ellenzéknek kedvez. A szavazatok összeszámlálása után azonban kiderült, hogy sorozatban a harmadik kétharmadot hozta a Fidesz–KDNP-pártszövetségnek. Hasonló volt a helyzet idén májusban az európai parlamenti (EP-) választáson. A részvétel kivételesen magas, közel 44 százalékos volt, s a kormánypártok 13 mandátumot szereztek, ami mindössze eggyel marad el az eddigi legjobb eredményüktől. Az októberi helyhatósági választásokon pedig amellett, hogy szintén az egyik legmagasabb részvételt regisztrálták a rendszerváltás óta – a választók közel 49 százaléka adta le a voksát –, az is nehezítette a kormánypártok dolgát, hogy az ellenzék összefogott a nagyobb településeken. Bár a szivárványkoalíció Budapesten megnyerte a polgármesteri címek többségét, és számos megyei jogú városban is az ideológiai szempontból rendkívül tarka szövetség kapott bizalmat a választóktól, a vidéki kistelepüléseken és a megyei listákon azonban tarolt a Fidesz–KDNP, és ezzel a voksok abszolút számát tekintve meg is nyerte az önkormányzati választást.
A kormánypártok támogatottsága végig kiegyensúlyozott maradt a vizsgált időszak közel két éve alatt, a négy legnagyobb közvélemény-kutató – a Nézőpont Intézet, a Századvég Alapítvány, a Medián, valamint a Závecz Research – mérése szerint. A voksolásokat megelőző három hónapban jellemzően a biztos szavazók több mint ötven százaléka állt a Fidesz–KDNP mögött. Az idei év végén három intézet is 52-54 százalék körül mérte a kormánypártokat ezen a bázison, csak a Závecz regisztrált ötven százalék alatti – bár így is magas, 49 százalékos – támogatottságot.
Annak ellenére, hogy az ellenzéki oldalon történtek jelentős átrendeződések, a nagyrészt balliberális alakulatok továbbra is ugyanakkora tortán osztoznak, nem voltak képesek a bizonytalan, erős pártpreferenciával nem rendelkező szavazók nagyobb csoportjait megszólítani. A legfontosabb változás, hogy a Demokratikus Koalíció és a parlamenti mandátummal még nem rendelkező Momentum Mozgalom középpárttá nőttek. Mindkét párt esetében az EP-választás volt a vízválasztó – a Gyurcsány-párt négy, a Momentum kettő mandátumot szerzett –, s azóta is őrzik a legerősebb ellenzéki párt státusát. Ezt alátámasztják a legfrissebb közvélemény-kutatások, hiszen mind a négy intézet legutóbbi felmérése szerint a két alakulat támogatottsága két számjegyű a biztos szavazók körében.
Ezzel párhuzamosan az ellenzék korábban legerősebb pártjai, a Jobbik és az MSZP nemcsak elvesztették meghatározó pozíciójukat, hanem látványosan sodródtak a végelgyengülés felé, így az ellenzéki oldal politikai súlya összességében nem változott. A fordulópont e két párt esetében is az EP-választás volt: a szocialisták és a Jobbik is mindössze egyetlen képviselőt delegálhattak a strasbourgi székhelyű testületbe. Ez jelentős visszaesés, hiszen öt évvel ezelőtt a Jobbik kétszer, az MSZP pedig háromszor ennyi EP-mandátumot szerzett. Az utóbbi párt ráadásul az ­uniós csatlakozásunkat követő első EP-választáson – még kormányon – kilenc képviselőjét küldhette ki az Európai Parlamentbe.
A jelenlegi parlamenti pártok közül az LMP népszerűsége kopott meg leginkább a vizsgált időszakban. Bár tavaly április óta nyolc honatyával képviseltethetik magukat a parlamenti patkóban, az EP-választáson már nem nyertek mandátumot, s az önkormányzati választáson is rendkívül rosszul szerepeltek. Külön érdekesség, hogy a négy közvélemény-kutató legutóbbi mérései szerint két-három százalékos a támogatottsága a belső válságoktól sújtott alakulatnak, s ezek alapján még a Jobbikból tavaly kiszakadt Mi Hazánk Mozgalom is megelőzi őket, hiszen Toroczkai László radikális alakulatát mindegyik intézet három százalékon mérte az év végén.
Figyelemre méltó jelenség, hogy több ellenzéki párt identitásválságba került az utóbbi időben. Míg a Jobbik esetében a Vona Gábor egykori pártelnök nevével fémjelzett néppártosodás – ami gyakorlatilag balra tolódást jelentett – okolható a szavazói tábor zsugorodásáért, az LMP pedig a már említett belső harcok miatt nem volt képes tisztázni ideológiai irányultságát, s világos programot kínálni a választóknak. Az MSZP erélytelen vezetése szintén előrejelzi a párt eljellegtelenedését, ezek a fejlemények pedig ideiglenesen megkönnyítették Gyurcsány Ferenc számára, hogy a legközpontosítottabb ellenzéki párt, a DK elnökeként valós támogatottságát meghaladó szeletet hasítson ki a hatalom tortájából.
A Momentum esetében pedig kérdés, hogy a jövőben képesek lesznek-e megfelelni a velük szemben támasztott, felfokozott várakozásoknak.

Hollik István: A biztonság, a gazdasági növekedés és a családtámogatás marad a legfontosabb

2019. 12. 31. MTI
A politikus közölte: ezután is következetesen ki kell állni a migránsok betelepítésének megakadályozásáért, illetve a kötelező elosztási kvóta ellen. Az Európát sújtó migráció végét nem lehet látni, a magyar határon továbbra is nagy a nyomás, ami az elmúlt hetekben lényegesen növekedett – hangsúlyozta, hozzátéve: a bevándorláspárti erők egyre agresszívabb nyomást helyeznek majd Magyarországra itthon és az unió intézményeiben egyaránt. „Ezért Brüsszelben és itthon, minden más fronton is szükség lesz az erőnkre és a következetes kiállásra” – fogalmazott.
A szóvivő szerint Brüsszel korábbi vezetése nemcsak a migrációs, hanem a gazdasági kérdésekben is hibázott, emiatt az európai gazdaság a világválság óta nem tért magához; sőt idén és jövőre várhatóan tovább lassul. Ezért 2020 egyik legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek, lendületének megvédése – szögezte le -, a kormány ezért 2020-ban újabb gazdaságvédelmi akciótervet indít.
Szerdától további, vállalkozásokat terhelő adók csökkennek. Ezek közé sorolta a kisvállalati adó (kiva) mérséklését, valamint azt, hogy az érintett cégek mentesülnek minden további adó, vagyis a társaság adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és fizetése alól.
Tovább bővülnek a gyermekes családokat segítő támogatások is. Már több mint százezren vették igénybe a családvédelmi akcióterv valamely intézkedését – közölte -, januártól pedig újabb elemek lépnek életbe: a nagyszülői gyed és a legalább négygyermekes anyák szja-mentessége.
Folytatódnak a bölcsődefejlesztések, jelentős segítséget kapnak az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek családjai, és a meddőséggel küzdő párok is – sorolta.
Továbbra is rendelkezésre áll a babaváró támogatás, amelyet már több mint 60 ezer házaspár vett igénybe, a családok otthonteremtési kedvezménye, amellyel már több mint 120 ezer család élt, és a családi adókedvezmény, amely egy kétgyermekes családnál jövőre is csaknem félmillió forintot hagy.
Hollik István beszámolt arról is, hogy hatodik éve nőnek dinamikusan a bérek, köszönhetően az adócsökkentéseknek és a gazdasági növekedésnek. A minimálbér és a szakmunkás bérminimum 2010 óta több mint duplájára nőtt, január 1-jén pedig további 8 százalékkal bővül – ismertette.
A munkát terhelő adók csökkentésével várhatóan a versenyszférában is tovább emelkedhetnek a bérek, de a közszférában is várhatók emelések, a fegyveres testületek hivatásos állományának tagjai pedig félmillió forintos egyszeri juttatásban részesülnek. Január 1-jétől 14 százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók bére, 2020 novemberétől pedig további 20 százalékkal.
Folytatódik a bírók és ügyészek béremelése: január 1-jén átlagosan 37 százalékos bírói béremelés valósul meg, majd az ezt követő években újabb 12 és 13 százalékos emelések várhatók.
Emlékeztetett: a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére is átlagosan 30 százalékkal nő a nyártól.
Hollik István leszögezte: a kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország biztonságos ország maradjon, ahol mindenki, aki akar, dolgozni tudjon és munkájáért tisztességes bért kapjon, a családok pedig minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy gyermekeiket tisztességesen fel tudják nevelni.
Hollik István a felcsúti fociakadémia uniós forrásból megvalósuló beszerzéseit firtató kérdésre válaszul Angela Merkel német kancellárt idézte, aki szerint Magyarország jól használja fel az uniós forrásokat, ezt mutatja a gazdaság dinamikus növekedése. Az uniós forrásokat meghatározott pályázati rendben osztják, akik pedig ennek megfelelnek – akár ellenzéki vezetésű városok, akár egy focicsapat -, forráshoz juthatnak.
A szóvivő kérdésre pontatlannak minősítette az úgynevezett kulturális taót helyettesítő támogatások elosztását bíráló újságcikkeket. Kijelentette: a támogatásokat három csatornán osztják: normatív alapon, pályázatok útján és egyedi támogatási kérelmek keretében. Az utóbbiról év végén születik döntés, kulturális és stratégiai szempontok alapján, figyelembe véve, hogy az előbbi kettőn keresztül ki, mennyi forráshoz jutott. Megjegyezte: a budapesti Átrium színház 2019-ben több támogatáshoz jutott, mint 2018-ban.
Hollik István leköszönt kormányszóvivői posztjáról, megköszönte az újságíróknak a közös munkát és sok sikert kívánt Szentkirályi Alexandrának, aki január elsejétől tölti be a kormányszóvivői pozíciót.

Iohannis válaszra sem méltatja a Bekéék ügyében írt beadványt

Jogsértés követett el Klaus Johannis államfő, amikor törvényes határidőn belül nem válaszolt a neki küldött beadványra – állapították meg a dokumentum benyújtói, Fejér László Ödön és id. Lomnici Zoltán.
Mint ismeretes Fejér László Ödön háromszéki RMDSZ szenátor és id. Lomnici Zoltán a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, volt főbíró beadványban kérték az elnököt, hogy elemezze újra a székely terrorperben elítéltek ügyét, és részesítse őket elnöki kegyelemben. A petíciót a Román Szenátus október 9-én iktatta, a törvény szerint Klaus Johannis 45 napon belül köteles válaszolni a beadványokra, ám mindeddig ezt nem tette meg.
A koncepciós perben, terrorizmus vádjával 5-5 évre elítélt Beke István és Szőcs Zoltán kézdivásárhelyi székely férfiak ügye újra süket fülekre talált a második mandátumát elkezdő államelnöknél – állapítják meg a beadvány benyújtói közleményükben. Megállapítják, az államfő jogsértést követett el a mulasztással.
Id. Lomnici Zoltán egy olyan nemzetközi jogvédő szervezet elnöke, melynek alapítói között Nobel-díjas tudós is volt, a román államelnök lépését egyrészt udvariatlannak, másrészt elfogadhatatlannak minősíti. Fejér László Ödön pedig hangsúlyozza, a jogsértő eljárással az államfő a szenátust sértette meg.
Románia első embere semmibe veszi a törvényeket, jól mutatja, hogy mit jelent számára a jogállam, de egyben üzenet is az őshonos magyar kisebbségnek, hogy nem fontos számára azok képviselete – vélik a kezdeményezők. A szenátor elmondta, újabb levélben kér magyarázatot Klaus Johannis államfőtől a válasz elmulasztására, egyúttal személyes kihallgatást is kér, bár az előzmények ismeretében ezek kimenetele is kétséges.
Az év elején már kértek audienciát az elnöktől, akkor azt a választ kapták, hogy zsúfolt programja miatt nem tudja fogadni őket, és javasolta, hogy az elítéltek kérjenek személyesen kegyelmet.
Beke István és Szőcs Zoltán azonban több ízben kifejtették, nem kérnek kegyelmet, mert azzal elismernék az ítélet jogosságát.
A két kézdivásárhelyi férfit 2018 júliusában öt-öt éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság, ha nem kapnak kegyelmet leghamarabb jövő év májusában szabadulhatnak.
[Forrás: Székelyhon]

Még mindig Angela Merkel a legnépszerűbb német politikus

Angela Merkel kancellárban bíznak leginkább a németek a hazájuk vezető politikusok közül – mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés. A Bild am Sonntag című lap megbízásából készített közvélemény-kutatásban 18 vezető politikus megítélését vizsgálva azt kérdezték választópolgároktól, hogy 2020-ban is fontos szerepet kell-e betöltenie az adott személynek.

Az igennel válaszolók aránya Angela Merkel esetében volt a legnagyobb, 40 százalékos. Ez megegyezik az előző felmérésben kimutatott értékkel.

A második helyen a kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik tekintélyes politikusa, Friedrich Merz végzett 36 százalékkal, ami 3 százalékpontos erősödést jelent. Friedrich Merz leginkább a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer legfőbb párton belüli riválisaként ismert. Kettejük küzdelmében az idén Friedrich Merz volt sikeresebb, ezt jelzi az is, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer a Bild am Sonntag megbízásából az Emnid közvélemény-kutató társaság által készített felmérésben a hetedik helyen végzett, 29 százalékot ért el, ami 16 százalékpontos gyengülés az egy évvel korábbihoz képest.
A legnagyobb mértékben Markus Söder bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) – a CDU testvérpártja – elnökének megítélése javult; a tavalyi 25 százalék után 35 százalék mondta azt, hogy a következő évben is fontos szerepet kell betöltenie a német politikában, amivel a harmadik helyet érte el.
A leggyengébben a CDU/CSU-tól jobbra álló, ellenzéki Alternatíva Németországnak társelnöke, Jörg Meuthen végzett, akinek a németek csupán 10 százaléka adna fontos szerepet 2020-ban. Ugyancsak igen alacsony a támogatottsága a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) új vezetőinek. Az egyik társelnök, Norbert Walter-Borjans 16 százalékot, a másik társelnök, Saskia Esken 15 százalékot ért el.
[Forrás: MTI]

Hatalmas összegeket adott a magyar kormány erdélyi sportegyesületeknek, egyházaknak és szervezeteknek

Mintegy 16 milliárd forintos (47,5 millió euró) támogatást ítélt meg a magyar kormány határon túli – közöttük erdélyi – szervezetek, egyházak, sportegyesületek működésére, fejlesztésére.

Van minek örülni, 2,1 milliárd forint jutott a Sepsi OSK számlájára

A Magyar Közlöny december 27-i számában megjelent döntések értelmében számos erdélyi szervezet, intézmény, egyház részesült többlettámogatásban. Az 1990-ben a névadó szülőfalujában, Csomakőrösön alakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 214 millió forintot kapott a Kőrösi Csoma Sándor Dokumentációs Emlékközpont létrehozására.
Az Orbán Viktor vezette kabinet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság fejlesztési és működési költségeire 165 millió, míg a temesvár-belvárosi református egyházközségnek a temesvári forradalmi református templom felújítására 30 millió forintot.
A tusnádfürdői római katolikus plébánia beruházásának támogatására 108 millió forintot, míg a kolozsvári Házsongárd Alapítvány működésére és beruházásainak támogatására 45 millió forintot különítettek el.
Az élvonalban szereplő Sepsi OSK labdarúgóklub működésre és fejlesztésre 2,1 milliárd forintot, míg a másodosztályban érdekelt FK Csíkszeredát és akadémiát is működtető Futball Club Csíkszereda Egyesület 2,7 milliárd forintot kapott.
[Forrás: Krónika]

„Mi mindig a külhoni magyarok szövetségesei leszünk!” – Nagyinterjú Sneider Tamással, a Jobbik elnökével

Az alábbi cikkben elég sok kérdésre válaszolt a kérdezett, de sajnos ki kell jelenteni, hogy Ő sem ismeri az erdélyi realitásokat, így hiába próbálta azt belénk súlykolni, hogy nem élve az anyaországban nem ismernénk a kormány rossz oldalát, ha van ilyen.., Tény, hogy vagy 6-7 éve szerkesztőségünk eljutattott a kérdezett pártjának az EU-s képviselőjéhez egy lehető variánst az autonómia megoldására, és azt kértük vállalja fel azt, de sajnálatos módon nem lett figyelembe véve. 
A kérdezett úr, viszont nem igen árulta el, hogy kik azok a pártok akikre számít, akiket pártja támogat... 
A 2022-es Fidesz "bukás"-ról sem árulta el, hogy egyáltalán miért tartja valószínűnek ennek bekövetkezését... 
Igaz egy kormányon levő csapat idő elteltével lemorzsolódhat, de a legutóbbi választások esetében sem maradt 50 % alatti a Fidesz támogatottsága... Nem valóságról ad tanubizonyságot, a megkérdezett!
Az anyaország gazdasági sikerei pedig azt mutatják, hogy ha még unortodox módon is, de sikerült a bukást elkerülni! Az országot pedig nemcsak, hogy megbukni nem hagyták, hanem a tovább fejlesztésre is jutott erejük. Akkor mit gondolt egy olyan pártnak a vezetője, - aki alig ütötte meg a bejutási küszöböt, ahova egy országos 20 % feletti részedésról esett le - hogy ki az, aki ad majd valamit is a vélményére... 
Egyesek részéről folyik a födszerzési tevékenység, ami az erdélyiektől szeretné átvenni a történelmi örökséget. Lapunk leközölte már a 2030-ra tervezett új területi elrendezést, amit a CIA és a KGB specialistái előrejeleztek. Ennek megfelelően cselekednek a politikai szereplők is. 
A ballibes pártok nem, viszont a Fidesz vezetése felismerte az erdélyi szavazatok jelentőségét. Ezt irigyelik most azok, akik lemaradtak. De az erdélyiek emlékében most is visszacseng a gyurcsányista hozzáállás, hogy a népszavazás megtorpedózását ne is említsük.
De megemlíthetjük az előző elnök diszóólas esetét is, amikor a székely bácsi elmondta a véleményét. Az a vélemény még a gyöngyszemes véleményt is ellensúlyozta. 
De sajnos ezekből a kérdezett nem igen tanult, mert újfent megpróbál ködösíteni, butának állítva be az erdélyi szavazókat, amiért a Fideszre adták-adják voksukat. 
Mi viszont nyugodtan kijelenthetjük, hogy az erdélyi szavazó nem egy tájékozatlan, sőt mindig a kisebbik rosszat választja, hogy melyik az, most teljesen mindegy. Zöld Sára  
https://www.itthon.ma/mi-mindig-a-kulhoni-magyarok-szovetsegesei-leszunk-nagyinterju-sneider-tamassal-a-jobbik-elnokevel/#more
Rendhagyó dolgot tettünk, három külhoni, nemzeti portál, a DélHír.info, az ittHON.ma és a KárpátHír.com közös évértékelő interjút készített Sneider Tamással, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökével.
Nagyjából mindenről igyekeztünk megkérdezni, amiről úgy gondoljuk, hogy érdekelhet Titeket, a rázósabb kérdéseket sem mellőzve, így például a baloldali pártokal való együttműködésről vagy a Jobbik gyengüléséről is szót ejtve. De ha szerintetek valami mégis kimaradt, akkor azt írjátok meg nekünk kommentben és ígérjük, rákérdezünk majd!
Létezik még Jobbik?
Nem is értem a kérdést, már hogyne létezne. Aki követi a parlamenti közvetítéseket, nézi a Facebook-oldalunkat vagy részt vesz a rendezvényeinken, az láthatja, hogy a Fidesz által kézivezérelt Állami Számvevőszék gigantikus, majdnem 1000 millió forintos büntetése ellenére sem adtuk fel. Nekünk nem voltak milliárdos vállalkozóink, akik ebben a helyzetben a hónunk alá nyúltak volna. Talán éppen ezért tudunk továbbra is kérlelhetetlen ellenfelei maradni a kiépülő diktatúrának.
A számunkra sikeres önkormányzati választás és az azóta eltelt időszak közvélemény-kutatásainak számai pedig egy nagyon dinamikusan visszaerősödő Jobbikot mutatnak.
Nem erős kijelentés egy kicsit diktatúráról beszélni? A magyarországi ellenzéki pártok előszeretettel kiáltanak úton-útfélen diktatúrát, miközben szabad választások vannak (október 13-án például sok nagyvárost és Budapestet is megnyerte az ellenzék), számos ellenzéki újság, rádió és televízió működik, ott vannak a bíróságok és még sorolhatnánk.
Aki ott volt az utcákon október 13-án és a megelőző hetekben, az pontosan látta, hogy milyen aljas módszerekkel próbálta a hatalom megfélemlíteni és lejáratni az ellenzéki polgármester- és képviselőjelölteket és miképp szavaztatta például a cigányság szociálisan hátrányos rétegét. Az, hogy ennek ellenére is földcsuszamlás-szerű győzelmet arattak az ellenzéki pártok azt mutatja, hogy az embereknek jóval több mint a fele elégedetlen a fennálló viszonyokkal. Tehát a változást még ilyen alvilági technikákkal sem tudta a Fidesz megakadályozni. Több helyütt egyébként még a választási eredményeket is megtámadták, például Jászberényben meg is kellett ismételni a választást. Így ott a jobbikos Budai Lóránt végül kétharmados győzelemmel ütötte ki kormánypárti ellenfelét. Fájó vereségek ezek a Fidesznek, hisz így például nem fogja tudni Budapesten minden aluljáróban ingyen terjeszteni az adófizetői pénzből kiadott gyűlölködő propagandalapját, a Lokált, amit például jobbikos politikusokról való gátlástalan hazudozásra is előszeretettel használtak fel. Ennek ellenére azonban továbbra is nyomasztó a kormánypárti médiatúlsúly.
Ahogy említette, több helyen is győzött az ellenzéki pártok koalíciója, ebben pedig a Jobbik is benne volt. Mennyire zökkenőmentes most ez az együttműködés? Egyáltalán hogyan lehet együtt dolgozni egy Gyurcsány-féle DK-val vagy egy MSZP-vel?
Helyben azért többé-kevésbé minden más, mint az országos politikában. A legtöbb esetben az ideológiai különbségek ki sem ütköznek, hisz nincs jobb- vagy baloldali utcaaszfaltozás, járdaépítés vagy éppen óvodaüzemeltetés, gyermekétkeztetés.
Súrlódások természetesen vannak, de ezeket tudjuk kezelni.
Legutóbb például azért fordult nyílt levélben Bencsik János, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke, országgyűlési képviselőtársam Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterhez, hogy eszébe ne jusson visszahelyeztetni a kommunista filozófus Lukács György szobrát a XIII. kerületi Szent István parkba és ne akadályozza Szent István királyunk szobrának felállítását sem ugyanott. A budapesti főpolgármester pedig azt válaszolta, hogy csak a helyiekkel szeretne egyeztetni a Szent István szobor pontos helyével kapcsolatban, Lukács pedig nem kerül vissza. A szoborcserére egyébként korábbi jobbikos képviselőtársunk, Szávay István javaslatára került sor.
Adódik a kérdés, hogy akkor a 2022-es országgyűlési választásokon is együttműködnek majd?
Ennek a technikai részletei még nincsenek pontosan tisztázva, de én azt gondolom, hogy csak így van esélyünk leváltani a mostani kormányt. A magyarországi választók pedig – köztük milliónyi nemzeti, konzervatív érzelmű polgárral – változást akarnak, ez legkésőbb október 13-án világossá válhatott mindenki számára. Ha marad minden így, akkor 2022-ben borítékolható a Fidesz veresége.
Egyszerűen matematikai esélye sem lesz Orbánéknak a győzelemre. A Fidesz önkényeskedése és elképesztő mértékű korrupciója ugyanis egyre többeknek, köztük egyébként a konzervatív, keresztény értelmiségnek is egyre elfogadhatatlanabbá kezd válni. Miközben nemzeti retorikát folytatnak, aközben a nemzetet meglopják és teljesen egyértelmű, hogy egy párt, amely magát nemzetinek vallja, az csak akkor lehetne igazán nemzeti, ha nem rabolná ki módszeresen a saját nemzetét.
Külhonban sokan félnek egy kormányváltástól, hisz 2004. december 5-én Gyurcsány Ferenc, valamint az általa vezetett MSZP még a kettős állampolgárságot sem volt hajlandó elfogadni, sőt ellene kampányolt, nemhogy a szavazati jogot vagy a gazdaságfejlesztési, kulturális és oktatási támogatásokat. 2022-től azzal számoljunk, hogy véget érnek a bő esztendők?
Az a helyzet, hogy ha valóban veszít a Fidesz, akkor nem tudok elképzelni egy olyan kormányzást, ahol nincs jelen nagyon komoly súllyal a Jobbik. Tehát féken fogjuk majd tartani az esetlegesen külhoni honfitársaink ellen fenekedőket, legyenek bármely párt képviselői. A mi nemzeti elkötelezettségünk pedig egyértelmű, hisz alapításunk óta a kettős állampolgárság, a szavazati jog és a különféle támogatások, (beleértve a gazdaságfejlesztési támogatásokat is) összegének növelése mellett állunk és ezeket egytől-egyig meg is szavaztuk, sőt számos ügyet mi magunk kezdeményeztünk. Mint például a Magyar-székely összetartozás napját. Engem például a politikába is a Trianon-kérdés vitt, először még gyerekfejjel. Ezért is mondom el mindenütt, ahol járok külhonban, hogy az ottaniak nem csak a Fideszre számíthatnak.
A Jobbik a jövőben is mindig mellettük fog állni, egyébként sokkal határozottabban is mint a Fidesz. A mi támogatásunk, szolidaritásunk, érzékenységünk lelkünkből fakadó parancs, ezért független attól, hogy például kire szavaznak határon túli honfitársaink.
Értsük ezt úgy, hogy Önök majd meggyőzik Gyurcsányt, hogy ne támadjon bennünket?
Kellő súlyunk lesz ahhoz 2022-ben, hogy a kormánykoalíció egyben tartása érdekében – függetlenül attól, hogy ő vagy más baloldali politikusok mit gondolnak ebben az ügyben – senki ne támadjon olyan ügyet, ami számunkra fontos. A nemzetpolitika, az elszakított területeken élők segítése pedig ilyen.
Furcsa kérdést fogunk feltenni: miben lenne esetleg jobb egy ilyen koalíciós magyar kormány nekünk, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi magyaroknak?
A válasz is furcsa lesz. Szerintem azért, mert így jobban képviselhetjük majd a külhoni magyar közösségek autonómiaigényeit.
Ellenzéki pártként a Jobbik ez ügyben nem sokat tudott tenni néhány konferencián vagy épp dél-tiroli látogatáson kívül, de kormányzati pozícióban más a helyzet. A Fidesz erről eddig mindig csak beszélt, de például kétoldalú tárgyalásokon soha nem vetette fel ezt az ügyet, mert félt tőle, hogy majd rosszban lesz a románokkal, szlovákokkal, szerbekkel. Egyébként azt tudják, hogy a Jobbikon kívül egyedül az MSZP és a Párbeszéd programjában van benne a határon túli magyar közösségek autonómiaigényének támogatása?
Ezzel most azt akarja mondani, hogy egy DK-s külügyminiszter határozottabban fog fellépni a székely autonómia mellett, mint Szijjártó Péter vagy Semjén Zsolt?
Nem nagyon lesz más választása. Egyébként pedig egyáltalán nem biztos, hogy feltétlenül baloldali politikus kapja majd például a külügyminiszterséget. De nemcsak ebben lenne jobb egy koalíciós kormány, hanem abban is, hogy meg fogjuk szüntetni az elszakított területeinken azt a gazdasági-politikai hűbéri rendszert, ami Magyarországon is kialakult az elmúlt években.
A külhoni magyar pártok mindegyikével együtt fogunk működni, mert nekünk valóban minden magyar ember, világnézettől függetlenül ugyanolyan fontos. A Fidesz jelenleg nem ezt teszi, a nemzetpolitikából pártpolitikát csinált, és kirekeszti a nemzetpolitikai együttműködésből (és persze a támogatásokból is) azon külhoni szervezeteket, amelyek nem 100%-ig lojálisak hozzá.
Mit gondol azokról, akik azt mondják, hogy a magyar kormánynak nem külhonban kellene templomot, iskolát vagy óvodát építenie addig, ameddig többnapos hullákat találnak az egyik magyarországi kórház WC-jében, szakad le a vakolat az iskolák falairól és emberek százezrei élnek a létminimum alatt Magyarországon?
Először is azt, hogy egy kormányváltás esetén fel tudnánk számolni azt az iszonyatos korrupciót, ami ma van Magyarországon. Ezáltal pedig rendbe tudnánk tenni a hazai oktatást, egészségügyet, nyugdíjakat, ennél is többet tudnánk adni a magyar családoknak. A konkrét kérdésben pedig azt gondolom, hogy ennél sokkal jobban kiveri a biztosítékot az, amikor Mészáros Lőrinc és a többi fideszes oligarcha sokadik balatoni üdülőkomplexumához jut hozzá áron alul miközben magyar vállalkozók százezrei képtelenek egyről a kettőre jutni. A feleségemmel egyébként rendszeresen beszélgetünk egy Székelyföldről néhány évvel ezelőtt Budapestre költözött családdal.
Érdekes tapasztalat volt látni, hogy a korábbi lelkesedés és csodálat után mennyire csalódtak az elmúlt néhány évben az Orbán-kormányban.
Ha tehát közülünk mindenki Magyarországon élne egy kicsit, akkor senki nem szavazna a Fideszre?
Nem ezt mondtam, de az tény, hogy Székelyföldről csak a jó dolgok látszódnak, miközben Magyarországon viszont tényleg sok esetben a közelgő a katasztrófa jelei tapasztalhatóak. Egyébként azt gondolom, hogy mi, magyarok csak akkor lehetünk sikeresek, ha együtt emelkedünk. Ez ugyanis nem egy nulla összegű játszma. Kárpátalja, Erdély vagy Délvidék gyarapodása az anyaország fejlődését is elősegíti és fordítva. Ezért is tartom szomorúnak, hogy hiába a családpolitikai intézkedések, vészesen fogyunk szinte mindenhol a Kárpát-medencében, különösen az anyaországban.
Ennek oka pedig elsősorban az elvándorlás, ami pedig az alacsony bérekből következik. De amikor elkezdtünk beszélni arról, hogy Kelet- és Nyugat-Európa között az EU-nak ki kellene egyenlítenie a bérszakadékot, akkor Orbán Viktor rögtön sorosozni kezdett. Így viszont rohamosan csökken a demográfiai és a világpolitikai súlyunk is, ami gyengíti az érdekérvényesítő képességünket is.
Jövőre lesz Trianon 100. évfordulója, de nem nagyon látszik, hogy mit akar ezzel kezdeni a magyar kormány. Önök már 2017-ben javasolták, hogy erre készüljön fel Magyarország, hol tart most ez az ügy?
Mi egészen konkrétan azt látjuk, hogy ezt a szomorú centenáriumot el akarja sunnyogni a Fidesz.
Pedig most lenne rá lehetőség, hogy ország-világ előtt bemutassuk: az utódállamok területén továbbra is elnyomják a magyarságot, tehát hazudik a bukaresti, kijevi, pozsonyi és belgrádi propaganda, ami azt állítja, hogy Trianon jó döntés volt. Biztosak vagyunk benne, hogy egy-egy belső fogyasztásra szánt kiszóláson kívül semmilyen lényeges megemlékezést, vitát vagy párbeszédet nem fog kezdeményezni a Fidesz ezzel kapcsolatban sem a környező országok vezetőivel, sem másokkal. Legutóbb éppen egy Bencsik Jánosnak adott válaszból derült ki az, hogy a kormány ezt kulturális-tudományos eseménynek és nem nemzetpolitikai ügynek tekinti.
Románia előszeretettel hangoztatja, hogy szász az elnök és magyar a miniszterelnök, tehát minden rendben van a kisebbségekkel. Egyetért?
Aki ezzel magyar emberként egyetért, az nyugodtan visszaadhatja az állampolgárságát. A Kárpát-medencében nem ritka, hogy valakinek több etnikumhoz tartozó ősei vannak. De ez még nem jelenti azt, hogy bármilyen módon kötődik is az adott néphez, nemzethez. Jól mutatja ezt a román elnök, a szász származású Klaus Iohannis vagy az unitáriusként konfirmált miniszterelnök, Ludovic Orban is, sőt. Még túl is kompenzálnak, hisz bizonyítani akarják, hogy ők a legjobb románok.
Ez látszik a marosvásásárhelyi magyar gimnázium ügyében, Úzvölgye kapcsán, de a magyar szimbólumok üldözésében is. Én azt látom Romániában, hogy minimális hangulatváltásoktól eltekintve ugyanaz a nóta megy: asszimilálni, elüldözni a magyarságot. Nagyon kevés ezért a kézzelfogható eredmény is, hiába volt az RMDSZ számos cikluson keresztül kormányon. Autonómiáról Bukarest hallani sem akar, de a magyarság nyelvhasználati és oktatási jogait sem hajlandóak biztosítani, pláne nem szélesíteni azokat.
Szerbiából olyan vélemény hallatszik, hogy Belgrádnak két külügyminisztere van és az egyiket Szijjártó Péternek hívják.
(Nevetés) Hát igen, ezt már én is hallottam. Mi is támogatjuk, hogy Szerbia uniós taggá váljon, de csak azzal a feltétellel, hogy széleskörű, koszovói szerb típusú területi autonómiát ad az ott élő magyaroknak. Enélkül támogatni tűzön-vízen át az uniós csatlakozást, mint ahogyan a magyar kormány most is teszi – történelmi bűn. Ugyanolyan bűn, mint amikor Orbán Viktor 2004-ben megígérte, hogy székely autonómia nélkül nem lesz román uniós csatlakozás, aztán pedig 2005-ben – megjegyzem az MSZP-vel együtt – vígan megszavazták, így ma sincs székely meg érmelléki autonómia.
Szerbiától most mézes-mázos szavakat kapunk, de ahogy megtörténik a csatlakozás, rögtön belénk rúgnak majd.
Ez történt egyébként Ukrajna esetében is. Miután aláírták az EU-val a társulási megállapodást, szinte azonnal megindult a magyarság ellen Kijev támadása. Nem kéne ezeket a hibákat újra és újra elkövetni.
Ha már Ukrajna. Kárpátalján a titkosszolgálatok állandóan vegzálják a magyar politikusokat és gazdasági szereplőket, legutóbb ösztöndíjasok munkáját lehetetlenítették el. Az SZBU rögtön ugrik már az autonómia említésére is, nem kellene ezt a retorikát itt egy kicsit lejjebb tekerni?
Igen, jelenleg sajnos Kárpátalján a legnehezebb a magyarság helyzete és nemcsak azért, amit említett, hanem az ukrán gazdasági mélyrepülés miatt is. Ezért is támogattuk a kormány segítségnyújtását, sőt, eszközeinkhez mérten mi is rendszeresen viszünk adományokat, én magam is többször jártam Kárpátalján, hogy adományokat vigyek helyi óvodáknak, iskoláknak, civil szervezeteknek. Mi, a Jobbik részéről többször világossá tettük már, hogy támogatjuk egy erős Ukrajna megteremtését, ami ütközőállam lehet Oroszország irányába. De ennek az Ukrajnának ismérve kell legyen egy megengedő nemzetiségi politika is, a szerzett jogok maradéktalan betartása és bővítése. Világossá kell tenni az ukrán és egyébként román és szerb partnereknek egyaránt, hogy az autonómia nem szeparatizmus. Örök példánk Dél-Tirol, ahol az ott élők pontosan azáltal jártak jól, hogy nem egyesültek Ausztriával. Jelenleg ez a régió Svájcnál is fejlettebb és gazdagabb, továbbra is Olaszország része, de egyedül itt gyarapszik a német lakosság miközben a németek és az olaszok is előszeretettel látogatják, hisz mindkét nyelven folyékonyan beszélnek a helyiek. Ne vegyék érzelgőségnek, de nekem az az álmom, hogy egy gyarapodó és sikeres Magyarországot egyszer majd gyöngyfüzérként vesznek körül ilyen dél-tiroli típusú magyar autonómiák Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Délvidéken egyaránt.
Nem vagyok naiv, tudom, hogy ez nem holnap lesz, de mi, jobbikosok ezért dolgozunk!
[Délhír.info – IttHon.ma – Kárpáthír.com]

Korrupcióért három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Szászfenes polgármestere

2019. december 29. 
Három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a Kolozsvári bíróság Horia Șuleát, Szászfenes PNL-s polgármesterét - számolt be a kolozsvári rádió. 
Az elöljárót hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel vádolják, köztisztasági valamint hóeltakarítási szolgáltatásokra vonatkozó törvénytelen kifizetések miatt, összesen 270 ezer lej értékben. 
Hasonló ítéletet hozott a bíróság Ioachim Vancea volt szászfenesi polgármester és Florin Zanc, a szászfenesi polgármesteri hivatal volt műszaki igazgatójának esetében. A kolozsvári bíróság döntése megfellebbezhető. (kvr)

Egy félidő alatt eldőlt a Voluntari - CFR 0 -4

Pálfi Csaba-Sándor 2019. december 21.
A Liga1 utolsó idei fordulójban a CFR a Voluntari csapatához látogatott. A CFR-nek a téli szezonban már nincs több mérkőzése, ezért is volt meglepő, hogy Dan Petrescu vezetőedző nem a legjobb csapatával állt fel a Voluntari ellen, Omrani és Bordeianu is hiányzott a kezdő tizenegyből.
A döntés annál is inkább meglepő, mivel amióta play-off rendszerű a román bajnokság, a téli szezon bajnoka kivétel nélkül mindig megnyerte a szezon végén a bajnokságot. A Voluntari - CFR tétje a vendégek szempontjából mindenképp az őszi szezoni elsőség volt, hiszen ha nyernek, biztosan első helyen várhatják a februári folytatást.
A meccs kezdete után 4.5 perccel már világos volt miért mert a kolozsvári tréner kulcsjátékosokat pihentetni, ennyit bírta ugyanis a Voluntari kapott gól nélkül. Az 5. percben Itu passzolta a tizenhatosba a labdát Rondónnak, aki tökéletes ütemben tálalt Susic elé, a szélsővédő pedig némi szerencsével ellőte a labdát a rosszul mozduló Rîmniceanu keze alatt.
A 13. percben a CFR teljesen tiszta és megérdemelt tizenegyeshez jutott, az ex-kolozsvári Alex Vlad kaszálta el Costachét, a megítélt büntetőt pedig Culio lőtte a hálóba.
A 30. percben hatalmas helyzet-sorozat adódott a CFR előtt, de kimaradt mindegyik. Costache az elmúlt meccsek bénázásai után kifejezetten tetszetősen oldotta meg a kapualövést. 3 perc múlva ismét zavarba került a hazaiak védelme, ezúttal egy középiskolák udvarán látott szögletvariáció levédekezése bizonyult túl nagy falatnak, de szerencséjükre a CFR pontatlan volt.
A 38. percben egészen szenzációs gólt lőtt a CFR, Deac előbb levette Vinícius negyvenméteres átadását, majd oktatóvideóba illő mozdulattal emelte a nehéz szögben levő kapuba a labdát.
A második félidőben egy csalódott, és az eredményt tudomásul vevő hazai csapatot és egy jókedvvel focizó, de az eredménnyel elégedett vendéggárdát láthattunk. Az iram kisebb volt, mint az első félidőben, a CFR-nek nagyritkán voltak helyzetei a 80. percig, Petrescu tanítványai általában elég lazán kezelték a labdavesztést, dekoncentráltak voltak.
A Voluntari csak keveset javult, annak dacára, hogy a CFR nem erőltetett semmit. A hazaiaknak volt egy valóban nagy helyzetük a 70. percben, de Arlauskis hatalmasat védett. Az utolsó 5-10 perc a vendégeké volt, minden ajtó-ablak helyzetet elkönnyelműsködtek, kivéve egyet, amit Camora a 92. percben közvetlen közelről bombázott a kapuba és állította be a 4-0-s végeredményt.
A mérkőzés előtt utoljára augusztus elején vonulhatott le győztesen Petrescu csapata egy idegen pályáról, így a rossz idegenbeli sorozat megszakadt. Ha nem lenne a Román Labdarúgó-szövetség tiltása, nyugodt téli pihenő elé nézhetne a klub.
LIGA1 22., forduló
Voluntari - CFR 0-4 (0-3)
Voluntari: Rîmniceanu - Struna, Julio, Armaș, Al. Vlad (Kocic 46.) - Căpățînă, Gorobsov, Signorelli - C. Costin (Avto 46.), Papazoglou, I. Gheorghe 
Edző: Cristiano Bergodi 
CFR Cluj: Arlauskis - Susic, A. Burcă, Vinicius, Camora - Itu (Petrilă), Culio, Djokovic - C. Deac, Rondon(Hoban 78.), V. Costache (Omrani 65.)
Edző: Dan Petrescu 
Gólszerzők: Susic 5., Culio 14. tizenegyesből, Deac 37., Camora 90+2.

2019. december 30., hétfő

Ebben a hónapban már huszonegyszer rengett a föld, legutóbb épp hétfő délután Székelyhon

 2019. december 30.,
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés következett be hétfőn 16 óra 12 perckor Vrancea szeizmikus térségben, Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézetre hivatkozva az Agerpres.
A földmozgás 110 kilométeres mélységben történt, Brassótól 87 kilométernyire keletre, Bákótól 98 kilométernyire déli irányban, Bukaresttől 147 kilométernyire északi irányban. 
Ebben a hónapban ez már a huszonegyedik földrengés Románia területén. Ezek közül a legerősebb 3,8-as fokozatú volt a Richter-skálán. Az idei év legnagyobb földrengését május 18-án jegyezték, ez 4,7-es erősségű volt.

Szerkesztő megjegyzése
Alkalmunk volt a BBTE seizmológiai laborvezetőjét dr. conf. ing. Nicoleta Brişan dékánhelyettest  kérdezni, aki elmagyarázta, hogy "jobb, ha több ilyen kisméretű rezgése volt a földkéregnek, mert akkor nem lesz egy nagy,  de katasztrófális méretű"
Elmondta "a 30 éves energia feltöltődés illetve földrengés elmélete dölt meg azzal, hogy elaprózódik kisebbekre.
Állandó ügyelet alatt vannak az erdélyi földkéreg mozgások, hiszen modern monotoring alatt vannak. 
A kolozsvári egyetemen is van egy ilyen berendezés, amely a modern komputerrendszeren keresztül velem is kapcsolatban van és a mobilomra küld jelzéseket, mindegyik rezgésről. Több hallgatónak is küldhet jelet, ha bekapcsolódnak a megyei nyilvántartásunkba. 
Az eddigi adatainkra hagyatkozva, nyugodtan elmondhatjuk, hogy Erdély területén nem igen lehet nagyobb mint 5,5 fok a Richter skálán, amit ugyan érezhetünk, de nincs nagyobb rombolási ereje.
A déli országrészben a lösszös területek inkább ki vannak téve a longitudinális rengéseknek, amelyek veszélyesek az épített közegekre. 
Amint ismert itt az egyetemi kutatóintézetekben radonméréseket is végeztek, amivel egy térképet is készítettek, Ha megnézzük ezt, akkor levonható, hogy nagy rengéseket előrejelző radongáz mennyiségek mind alacsonyszintűek, azaz egyelőre nem igen lehet egy nagy erejű földmozgás. Boldog Új Évet ! An nou fericit Vă doresc!"

A helyi tanács vásárolja meg a bályoki kastélyt

https://www.erdon.ro/kozelet/helyi-kozelet/a-helyi-tanacs-vasarolja-meg-a-balyoki-kastelyt-2562159/
2019. 12. 11. 
Egy nappal azután, hogy a megyei tanács visszautasította a bályoki Károlyi-kastély megvételét, november 29-én az évek óta kihasználatlan épület megvásárlása mellett döntött a helyi tanács. Miután a megyei tanács nem élt az elővásárlási joggal, ez a privilégium a helyi tanácsra szállt át, ugyanis a törvény értelmében a műemléképületek tulajdonosai, mielőtt az ingatlant a szabadpiaci vásárra bocsátanák, először a megyei és helyi tanácsokat kell megkérdezniük. A 350.000 euróért kínált ingatlant 1967 óta helyi érdekű műemlékként tartják nyilván, „tartozéka” egy 20 hektáros terület. A helyi tanács európai uniós támogatás által szeretné felújítani, illetve újra működésbe szeretnék helyezni a gyógykezelési központot és a termálfürdőt.
A kastélyt 1896-ban építette Emma Degenfeld Schomburg grófnő, 1996-ban a Petrom, később az OMV-Petrom olajvállalat tulajdonába került. 2011-ben az olajvállalat 2,5 millió euróért bocsátotta áruba a kastélyt, amit végül 801.000 euróért + áfa adott el a bákói SC ADL Invest SRL cégnek. A bákói cég a tulajdonos, Dan Adamescu halála után 350.000 euróért kínálta az impozáns épületet.

Megújul a nagyváradi Magnólia tér

2019. 12. 30. 
Tavasszal európai uniós forrásokból megújul a nagyváradi Magnólia tér. Ezt Mircea Mălan alpolgármester közölte közösségi oldalán, néhány látványtervet is csatolva a bejegyzéséhez. Mint írja „a teret lakónegyedi központtá alakítják át”.
Hamarosan meghirdetik a közbeszerzési eljárást, és ha minden rendben megy, akkor tavasszal már el is kezdődhet a munkálat” – írta. A városvezető azt ígérte, hogy az átalakítás során nem fognak fákat kivágni, sőt, bővülni fog a téren a zöldövezet. A fák körül olyan helyeket alakítanak ki, ahol helyet lehet foglalni, a tér közepén pedig játszótér lesz. A térfelújítás becsült költsége 10,4 millió lej, a kivitelezési időszak tizennyolc hónap. A beruházás során mintegy négyezer négyzetméteren lekövezik a teret, ötezer négyzetméteren pedig füvesíteni fognak. A tervek szerint a térre harmincöt platánt és harmincöt magnóliát is ültetnek majd. Az alpolgármester kilátásba helyezte, hogy a következő időszakban két hasonló projektekkel állnak elő: Szőllős lakónegyedben a McDrive körüli teret szépítik meg, a Cazaban utcán pedig az Antonio Alexe sportcsarnok melletti teret alakítják át lakótelepi központtá.