Ismét nekitámadtak a miniszterelnöknek Fáj nekik a magyarok összefogása.

https://magyarnemzet.hu/belfold/ismet-nekitamadtak-a-miniszterelnoknek-7947425/

2020. 03. 30. CSÉPÁNYI BALÁZS

Vasárnap Orbán Viktor miniszterelnök kitett a Facebook-oldalára egy összefogásra buzdító, szívmelengető videót, amelyben különböző focicsapatok szurkolói mellett Dzsudzsák Balázs és Marco Rossi is énekli az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című számát.

Ez az ikonikus dal már többször került a ballibek célkeresztjébe.

Legutóbb éppen azért, mert a Puskás Aréna megnyitóján határon túli magyar gyerekek adták elő és hatvanezer ember énekelte velük felállva a jól ismert sorokat. Ez a fajta nemzeti összetartozás természetesen bántotta a fülét és csípte a szemét a haladó gondolkodásúaknak.

Most a posztolt miniszterelnöki videó kapcsán megszólalt Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes, megpróbált jókorát belerúgni a miniszterelnökbe és egyúttal a dalba is.

Úgy fogalmazott:

„(…) megnéztem a miniszterelnöki videót. Nyilván velem van a baj, én a giccset akkor sem szeretem, ha nemzeti pántlikával van átkötözve. (…)”

Kerpel-Fronius és sorosista elvbarátai soha nem fogják ezt a dalt és egyáltalán a nemzetet, a nemzetben gondolkodást megérteni, hiszen pont a nemzetállamok ellen harcolnak foggal-körömmel.

De ez a szörnyű járvány bebizonyította, hogy a magyar emberek nem kérnek ebből a kicsinyes gonosz Kerpel-Fronius-féle világból, összefogást akarnak.

És, mint ahogy látszik, példásan össze is fogtak. Némiképp érthető, hogy ez fáj a másik oldalnak, de hadd fájjon!

Jó hallás nélkül ez favágás

https://magyarnemzet.hu/kultura/jo-hallas-nelkul-ez-favagas-7948772/

2020. MÁRCIUS 31. Pintér Balázs

BORSINÉ ARATÓ ÉVÁNAK TÖBB KONCERTTERMÜNK HANGZÁSVILÁGA KÖSZÖNHETŐ

Az akusztikusnak meg kell tanulnia látni, az építésznek pedig meg kell tanulnia hallani – vallja Borsiné Arató Éva, akinek nevéhez számos fontos hazai koncerttermünk hangzásvilágának kialakítása fűződik. A több díjjal elismert szakmérnökkel, a Magyar Mérnöki Kamara akusztikai tagozatának vezetőjével a Művészetek Palotája tizenötödik születésnapja apropóján a művészi elvárásokról, a szép hangzásról és az akusztika csúcsairól beszélgettünk.

– Neves zenészek már átadása pillanatában a világ egyik legjobb hangversenytermeként beszéltek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremről. Mi teszi különlegessé a terem hangzását?

– A Müpa hangversenytermébe olyan változtatható elemeket tervezett bele Russell Johnson akusztikai tervező, melyekkel a hangzást nagyon tág határok között lehet változtatni. A kiváló amerikai tervezőnek mondhatni névjegye volt a zengőkamra, amely a Bartók Béla-terem fő akusztikai eleme, és amelyet az átadást követően nem sokkal bekövetkező sajnálatos halála miatt tudomásom szerint máshol már nemigen alkalmaztak. Az 58 darab, egyenként négy- és nyolctonnás zengőkamraajtó segítségével hozzá lehet tenni a térhez bizonyos térfogatú területet. Nem is keveset, hiszen ha az összes kamrát kinyitjuk, akkor a terem térfogatát harmadával lehet növelni. Ezek segítségével számos lényeges műszaki paraméter változtatható, többek között az utózengési idő, azaz hogy mennyi idő alatt cseng le a hang a térben. Nem mindenki szereti ugyanazt a hangzást. A zeneszerző megálmodta a művet, de az előadóművész elég nagy szabadsággal rendelkezik, hogy azt hogyan adja elő.

– Milyen elemek segítik még a jó akusztikát?

– Fontos a függönyök ki-be húzhatósága. Ezzel a megoldással mozikban is találkozhatunk. A függönyökkel csillapítottabb hangzásúvá válik a terem, amelynek amúgy kellemes, fényes akusztikája van. Érdemes külön kiemelni a canopyt, vagyis a hangvetőt, amely más hangversenytermeknek is bevett megoldása. A hangvető a különböző állásaival befolyásolja a zenészek együtt hallását, vagy segíti, hogy a hang könnyebben kijusson a nézőtér felé. Az itteni hangvető azonban meglepően robusztus, 42 tonnás szerkezet. Külön érdekesség, hogy a hangversenyterem hatalmas rugókon ül, amelyek minden külső rezgést leválasztanak.

A Müpa Bartók Béla-termének akusztikáját számos beépített elem teszi különlegessé

Fotó: Kurucz Árpád

– A Fesztiválszínházat is nagyon dicsérik. Ez miben más?

– Míg a nemzeti hangversenyterem monumentális, csillogó és fényes hangzású, a Fesztiválszínház hangzása meleg tónusú, minden elemében szinte elringatja a nézőt. A belső burkolatokat Ambrus Sándor szobrász, fafaragó művész készítette, de amit sokan csak díszítéseknek vélnek a falakon, azoknak a rovátkáknak és perforált felületeknek komoly akusztikai szerepük van. Egyes elemek „törik” a hangot, azaz diffúzorként működnek, míg a perforált felületeknek hangelnyelő szerepe van. Fontos kiemelni, hogy a Bartók Béla-teremhez hasonlóan rugókon áll a Fesztiválszínház is. Hogy ez a rugó hogy néz ki, arra a figyelmes szemlélő a mélygarázsban láthat is példát.

– Mindezek megvalósítását ön koordinálta. Hogy emlékszik vissza a megbízásra?

– Azzal kezdtünk, hogy milyen típusú hangversenytermet szeretnénk a Müpába. Elsőként útitervet állítottam össze, hogy mely külföldi hangversenytermeket lenne érdemes megnézni, mielőtt erről döntenének a beruházók. Így leszűrhették, hogy mi illeszkedik az építész vagy a beruházó elképzeléseibe.

– Beültek egy-egy koncertre a világhíres hangversenytermekbe?

– Nem, sajnos erre nem volt mód. De nagyon sok helyen megfordultunk és tájékozódtunk. Előfordult, hogy reggel mentünk, este jöttünk, alig egy napunk volt egy helyszínre. Végül Luzernben láttam az építészkollégán, hogy az nagyon megfogta. Az ottani kulturális központ terme valamivel kisebb, a színvilága teljesen más, de a terem miliője és formája nagyon hasonló a Bartók Béla-teremhez. Aztán fel kellett kutatni a megfelelő akusztikus tervező és konzulens cégeket, majd lebonyolítani a pályázatot a neves akusztikus cégek meghívásával.

– Ez az alapos előkészület amúgy is jellemző egy koncertterem tervezésekor?

– Nem, de a Müpa esetében ez nagyon indokolt volt. Gondoljon bele, Magyarországon hosszú évtizedek teltek el úgy, hogy nem épült koncertterem. Igazi hiánypótló beruházás volt ez, úgy, hogy idehaza sem beruházóként, sem építészként, sem akusztikailag nem volt tapasztalat egy ilyen létesítmény megvalósításában. Nem véletlen, hogy nekem is rengeteget kellett olvasnom, készülnöm erre a feladatra. Ma is nagy hálával tartozom Zoboki Gábornak a felkérésért.

– Mondhatni, egészen más irányt vett innentől a pályája.

– Mielőtt 2001-ben elkezdődött a tervezés, sokat gondolkoztam, hogy elfogadom-e a megbízást. Fel kellett adnom az addigi életemet, de a Jóisten úgy vezérelt, hogy akkor jöttem el a Magyar Rádiótól, amikor még nem dőlt össze. Nem sokkal az eljövetelem után keserves időszak köszöntött be, sokakat kirúgtak. Az én állásom is megszűnt volna, utánam nem volt akusztikusa a rádiónak. A Müpát követően pedig nagyon sok szép munkát adott az élet. A Zeneakadémia felújítását, a pécsi Kodály Központot, a Budai Vigadó rekonstrukcióját, a Várkert Bazárt, majd az Opera Műhelyházat és az Opera rekonstrukcióját.

– Egy felújítás nehezebb feladat, mint valami újat megalkotni?

– Egyszerre nehezebb és egyszerre könnyebb. Könnyebb, mert sok fizikai jellemző, méret adott. De a Zeneakadémia felújítása abból a szempontból egészen különleges feladat volt, hogy azt mindenki szereti. Ez óriási felelősséget jelent – ha én valamit ott elrontok, akkor engem felakasztanak, nincs mese. Nem véletlen, hogy előzetesen nagyon sokat konzultáltunk művészekkel és mértük a meglévő állapotot. Sok álmatlan éjszakám volt például a színpad miatt. Hamar kiderült, hogy azt nem lehet megtartani, de úgy kell modern technológiákkal az új színpadot kialakítani, hogy a hangzás ne változzék. Előfordult, hogy éppen mértük a hangzástulajdonságokat, amikor megjelent egy zenész, és kérdezte, mit csinálunk. Azt mondta, bármit csinálhatnak, csak ne változtassanak semmin. A zenészek ismerték a felújítás előtt a Zeneakadémia összes hibáját, de azokkal együtt szerették. Mivel ilyen nagy elvárások voltak, kimondottan rettegve vártam az első koncertet és az átadás utáni napokat. Menet közben ugyanis eldőlt, hogy kisebb-nagyobb elemeken azért kell változtatnunk. Hála Istennek, a visszajelzések alapján úgy érzem, jól sikerült ez is, a változások szinte észrevehetetlenek.

– Beszéltünk a Müpáról, a Zeneakadémiáról, de a pécsi Kodály Központról szokott úgy beszélni, mint a szíve csücskéről. Miért?

– A pécsi terem olyan gyermekem, amilyenre az ember vágyik. Az egésznek a miliője, a hangzása, a légköre nagyon nagy hatással van rám is. Teljesen szabad kezet kaptam az ottani tervezésben, és szerencsére az építészekben és a belsőépítészben nagyon jó társakra találtam. A dán Anders Gade pedig konzulensként segített minden komolyabb döntés meghozatalában.

– A Kodály Központról tartott egyik konferencián fogalmazott úgy, hogy az akusztikusoknak meg kellett tanulniuk látni, az építészeknek pedig meg kellett tanulniuk hallani, a kettőnek harmonikusan kellett együtt működnie. Ez mindig így van?

– Igen, bár rögtön hozzáteszem, hogy a gondolat nem tőlem származik. Egy amerikai szerző írt egy könyvet azzal a címmel, hogy Süket építészek és vak akusztikusok. Sokszor nekem is túlzottan mérnöki elképzeléseim vannak, aztán a belsőépítésznek kell elmagyaráznia, hogy amit én gondoltam, az miért lesz borzasztó látvány. Ezt meg kell értenem, ahogy egy építésznek is a hangzás szempontjait.

– Templomok akusztikáján is dolgozott, elég csak a Mátyás-templomra gondolni. Ilyenkor mi a feladat?

– A templom szent hely, oda nem álmodhatok be akusztikusként sok mindent. Alig van olyan templom, ahol jól érteni a hangot, éppen ezért az elsődleges a jó beszédérthetőség kialakítása. Az újak közül a gazdagréti Szent Angyalok-templomot viszont kifejezetten zenei célra is terveztük, és sikerült arany középutat találni a beszédérthetőségre és a jó zenei hangzásra is.

– Hol van még jelentősége az akusztikai tervezésnek?

– Talán kevesen gondolnák, de nagyon sok a lakossági megkeresés. Most például egy próbateremnek kialakítandó pincehelyiségnél kellett megfelelő és esztétikus megoldást találni arra, hogy a fölső szomszédot semmi se zavarja. Aztán ott vannak a szállodák, a mai luxushotelek tervezésénél nagyon szigorúan veszik az akusztikai paramétereket. Elég nagy botrányt okozna, ha a szobák között áthallás lenne vagy ha a lenti étterem zajától nem tudnának aludni a vendégek. A modern irodaházak tervezésekor is komoly megrendelői igények merülnek fel. Bár a templomok és a koncerttermek jelentik az akusztika csúcsát, ez utóbbi feladatok is szépek a maguk nemében.

– Sokáig tanított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Mivel tudja felkelteni a fiatalok érdeklődését az akusztikai tervezés iránt?

– Sajnos az egyetemi óráim – amelyeket a nemrég elhunyt kiváló hangmérnök kollégámmal, Ujházy Lászlóval tartottunk közösen – már évek óta szünetelnek. Az akusztikusi lét nehezen megfogható. Az egyetemen nincs komplex képzés, legfeljebb morzsákat kaphatnak a hallgatók. Azt szoktam mondani, hogy ez nagyon rögös, de szép pálya. És bizony el kell menni külföldi ösztöndíjakra, konferenciákra, bújni kell a szakirodalmat, és olyan munkahelyet kell találni, ahol a napi gyakorlatban szerezhető meg a tudás. Szeretek fiatalokat tanítani. Legtöbben egyébként a hangmérnökségre pályáznak, az vonzóbb terület, hiszen a hangmérnök testközelben működik együtt a művészekkel.

– A zenei képzésben megjelenik az akusztika?

– Akusztikus alapvetően mérnökből lesz, de természetesen fontos, hogy az illető valamelyest zeneileg is képzett legyen. A jó hallás és az érzékenység fontos, ezek nélkül az akusztikai tervezés favágás.

Románia felfüggesztette az emberi jogi egyezményt, ez hátrányosan érintheti a magyarokat is

 Románia az új típusú koronavírus-járványra, illetve az ezzel összefüggésben kihirdetett sürgősségi állapotra hivatkozva felfüggesztette a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezményének az alkalmazását. A bukaresti vezetés azonban erről a tényről „elfelejtette" tájékoztatni a román sajtót, illetve a közvéleményt, utóbbiak csak napokkal később, külföldi forrásból értesültek erről. Az egyezmény alkalmazásának a felfüggesztése hátrányosan érintheti az erdélyi magyarságot is, ugyanis a nemzeti kisebbségek jogait korlátozó egyezmények be nem tartásáért az Emberi Jogok Európai Bírósága nem ítélheti el Romániát egészen addig, ameddig tart a szükségállapot. A magyarországi ellenzéki sajtó az emberi jogi egyezmény Bukarest általi felfüggesztéséről egyáltalán nem tudósított, és az ellenzéki álcivil szerveztek (Amnesty, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ) sem tiltakoztak ez ellen.

Az új típusú koronavírus által okozott világjárvány miatt Románia március 16-án bevezette a szükségállapotot.

Románia a Moldovai Köztársasággal, Lettországgal, Észtországgal és Örményországgal együtt már március 18-án kérte az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkének aktiválását, amely a nemzetközi szerződés hatályának felfüggesztését vonná maga után, arra az időszakra, ameddig tart a szükségállapot.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács azonban érdemben nem válaszolt Bukarest megkeresésére, a román fél pedig még aznap egyoldalúan felfüggesztette az egyezmény alkalmazásának a hatályát, és ezt a szervezet tudtára adta.

Bukarest erről azonban nem értesítette a román közvéleményt, sem az ottani sajtót.

Vélhetően strasbourgi forrásokból viszont megtudta az egyezmény felfüggesztésének a tényét a francia AFP hírügynökség, amely március 19-én be is számolt erről.

A román sajtóban a hír első alkalommal csak március 20-án jelent meg, az AFP alapján.

Ekkor az Európa Tanács elmarasztalta a bukaresti kormányt az emberi jogi egyezmény hatályának a felfüggesztéséért, ám egyéb nem történt ez ügyben.

Az esetről beszámolt az erdélyi magyar sajtó, illetve több konzervatív magyar orgánum is.

A Mandiner Precedens című, jogi ügyekkel foglalkozó rovata ezt a következőképpen látja: Az egyezmény 15. cikke háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén lehetővé teszi a részes államok számára, hogy az egyezményben foglalt kötelezettségeiktől eltérő intézkedéseket tehessen a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben. Az egyezmény 15. cikkének alkalmazása során az élethez való jog, a kínzás és a rabszolgaság és kényszermunka tilalma továbbra is érvényesül, emellett továbbra sem lehet büntetést kiszabni törvényi rendelkezés nélkül.

A 15. cikk alkalmazása lehetőséget ad Romána számára arra is, hogy – az arányosság elvének és a diszkrimináció tilalmának megfelelően - olyan intézkedéseket megtegyen, amelyek szoros összefüggésben állnak a nemzeti kisebbségek jogait biztosító egyezményekkel (például Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, Nyelvi Charta), különösen az oktatáshoz való jog és a gyülekezési jog területén (ezen jogok korlátozása miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága nem ítélheti el Romániát, ha az intézkedéseket a szükségállapot idején hozta).

Az intézkedés eddig nem érintette hátrányosan az erdélyi magyarságot, ám ennek a lehetősége a szükségállapot fennállásáig reális veszélyt jelenthet.

Az egyezmény hatályának a felfüggesztését sokan bírálták.

Cristi Danilet kolozsvári bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt tagja szerint az egyezmény olyan fontos garancia az alapjogok biztosítására, amit komolyan kellene venni, a román kormány azonban mindenféle konzultáció nélkül, átláthatatlan módon hoz azonnali döntéseket.

Törökországa cselekedett hasonlóan, hogy a szabályok kijátszásával rács mögé küldhesse és elítélhesse a rendszer ellenzőit – írta ki a közösségi oldalára Danilet.

Diana Hatneanu emberi jogi ügyvéd szerint a román kormány lépése „eltúlzott és aránytalan", mivel a járványügyi vészhelyzet még súlyossága ellenére sem tekinthető a háborús helyzettel összemérhetőnek, amelyre a 15. cikket kitalálták.

Az ügyvéd emiatt tanácstalan a tekintetben, hogy a kormány döntése egyszerű inkompetenciára vall, vagy esetleg nagyon is komoly üzenetet hordoz?

A Román Helsinki Bizottság (APADOR-CH) is elítélte a kormány lépését. A szervezet elsősorban azt kifogásolta, hogy csak többnapos késéssel, egy külföldi hírügynökség jóvoltából értesülhettek a romániaiak a döntésről.

Nem úgy a magyarországi ellenzéki, balliberális álcivil szerveztek, amelyek még csak meg sem említették, hogy Bukarest felfüggesztette az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezményének az alkalmazását.

Sem a Magyar Helsinki Bizottság, sem a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), sem az Amnesty International Magyarország honlapján nem találtunk olyan bejegyzéseket, amelyek erre utalnának.Hozzájuk hasonlóan a magyarországi ellenzéki sajtóorgánumok sem számoltak be erről, hiszen őket sem az emberi jogok érdeklik, hanem az, hogy ezen keresztül hogyan tudják támadni a magyar kormányt.

A magyar külügyminiszter bejelentése ellenére sem tudnak a munkavállalók ingázni a határon át

http://itthon.transindex.ro/?hir=59143&a_magyar_kulugyminiszter_bejelentese_ellenere_sem_tudnak_a_munkavallalok_ingazni_a_hataron_at

2020. március 27. 

Bár tegnap arról beszélt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy ismét lehetővé teszik a munkavállalók ingázását az országhatáron át, ma mégsem sikerült átjutniuk a dolgozóknak. Illetve a határon épp átjuthattak volna, azonban az országos tisztifőorvos egy csütörtöki remdelete szerint karanténba kellett volna vonulniuk. 

Értelemszerűen azok sem értek be a munkahelyükre, akik Magyarországról ingáznak Romániába, mivel lemondtak a határtátlépésről, miután megtudták: visszafelé 14 napos karantén várja őket. A magyar tisztifőorvos rendelete szerint az országba belépő magyar állampolgároknak egészségügyi vizsgálaton kell átesniük, ennek eredménye alapján pedig a karantén valamelyik formáját írják elő nekik. 

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint román kollégájával tegnap abban állapodtak meg, hogy megnyitják a határt az ingázók előtt, azaz átjárhattak volna azok, akik az országhatártól 30 kilométernél nem laknak távolabb, és a munkahelyük sincs messzebb 30 kilométernél a határtól.

Vasárnap hajnalban ismét átállítjuk az órákat

http://itthon.transindex.ro/?hir=59150&vasarnap_hajnalban_ismet_atallitjuk_az_orakat

2020. március 28.  

Szombatról vasárnapra virradó éjszaka ismét átállunk nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. A jelenlegi szabályozás mellett mostani lesz az utolsó előtti alkalom, amikor téliről nyári időszámításra állunk át március utolsó hétvégéjén. Az Európai Parlament még 2019 márciusában megszavazta, hogy 2021-től megszüntetik az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatát. Ha Románia amellett dönt, hogy a nyári időszámítást fogja használni, akkor jövő márciusban kell utoljára átállítanunk az órát. Ha Románia viszont a téli időszámítás mellett dönt, akkor 2021 szeptemberében lesz az utolsó óraátállásunk. 

Az óraátállítás gyakorlatát először - takarékossági szándékkal - a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta. 1916. április 30-án 23:00-kor állították át először az órákat nyári időszámításra a két birodalomban. Az első világháború alatt ezt átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és sok más ország is, de a háború végével az országok akkor még visszaálltak a normál időszámításra. 

Takarékossági megfontolásokból viszont ez után már rendre éltek vele az államok. Romániában először 1932-ben vezették be az óraátállítást, amit 1943-ban felfüggesztettek. Az újbóli bevezetésre 1979-ben került sor. 1997-től egységesítették Európában az óraátállítás gyakorlatát, addig minden ország maga dönthetett, hogy mikor állítja át az órákat.

A járvány legyűrte a globalizmust

https://magyarnemzet.hu/velemeny/a-jarvany-legyurte-a-globalizmust-7940219/

2020. MÁRCIUS 28. Fricz Tamás

AZ UNIÓ MEGSZŰNT LÉTEZNI, ÁM A NEMZETÁLLAMOK PONTOSAN TESZIK A DOLGUKAT

A járvány érdekes megvilágításba helyezte azt a liberális, globalista elképzelést, mely szerint a világ dolgait a XXI. században már nemzetek feletti, szupranacionális intézményekkel kell intézni, a nemzetállamok kora lejárt, meg kell szüntetni a határokat, engedni kell a kultúrák, vallások, szokások stb. keveredését a világ minden táján. Fogalmazzunk egyértelműen: a koronavírus-járvány megmutatta, hogy a globalizmus járhatatlan út az emberiségnek.

Miért?

Azért, mert az elmúlt hetek-napok eseményei bizonyítják: a válságra adott válaszok egyértelműen nemzeti válaszok, a nemzetállamok azok, amelyek cselekvőképesek, a nemzetállamok azok, amelyek be tudják vezetni és meg tudják szervezni a különböző korlátozó intézkedéseket, az üzletek bezárásától kezdve a vesztegzárak elrendelésén, a csoportos összejövetelek betiltásán, az iskolák bezárásán keresztül a határok lezárásáig. Annál is inkább – s itt jogi nyelven szólok –, mert ebben a rendkívüli, vis maior helyzetben csak a szuverén nemzetállamoknak van joguk arra, hogy felfüggesszenek a normális élethez méretezett jogszabályokat a nemzeti közösség életének és biztonságának védelme érdekében. Erre semmilyen nemzetközi hatóság, intézmény nincs feljogosítva, sem az ENSZ, sem az Európai Unió, sem más nemzetközi szervezet, de még Soros György álcivil szervezetei sincsenek ebben a helyzetben. Bár nagyon erre vágynának, az nem kétséges.

Mindez azért roppant érdekes, mert maga a koronavírus globális jelenség, szétterjedt az egész világon, minden kontinensen megfertőzi az embereket, mondhatjuk, a vírus globális és multikulturális. Ám a paradoxon éppen abban van, hogy az ellene való védekezés viszont nem lehet más, csak lokális és nemzeti. Másképpen úgy is fogalmazhatnám, hogy a vírus a globális mozgásával mutatja meg az emberiségnek, hogy az emberek csak akkor segíthetnek magukon és családjukon, közösségeiken, nemzetükön, ha lokálisan fognak össze és vigyáznak egymásra, és ezt várják el mindenki mástól is – ha tetszik, globális céllal, de megmaradva a lokalitás szintjén, a falvakban, a városokban, a cégeknél, a köztereken, a még működő intézményekben. Pontosan fogalmaz Szánthó Miklós A liberálisok rémálmáról című, a Magyar Nemzetben március 18-án megjelent cikkében: „A járványveszélyre adott politikai és jogi reakciók ellene hatnak annak a globalista, állam nélküli víziónak, melyre egész létünket tettük fel. És amely most a szemünk láttára repedezik – a közérdek szerencséjére.”

A mostani vészhelyzet-elhárítás szinte modellül szolgál arról, hogy valójában miként is lehetne értelmezni a globalitás és a lokalitás, a szupranacionalizmus és a szuverenitás feloldhatatlannak látszó ellentmondását. A liberálisok és a zöldek abból indulnak ki, hogy a „világfaluban” mindannyian egyformák vagyunk, s ebből a kozmopolita, világpolgár létünkből kiindulva adhatunk megoldást a gondjainkra, így a járványra is. Ezért a zöldek jelszava már régóta az, hogy „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”, ám a nemzeti és konzervatív válasz a jelenlegi válság fényében is sokkal inkább az lehet, hogy „gondolkozz és cselekedj lokálisan, gyakorolj hatást globálisan”.

Mindezt alátámasztja az, amit a járvány elleni fellépés kapcsán az unióban tapasztalhattunk. Brüsszel, amikor már látszott, hogy a járvány megállíthatatlanul terjed Európában és gócponttá válik Olaszországban, még mindig tehetetlenül várakozott, a tagállamok pedig sorra tették meg a szükséges lépéseket saját nemzetközösségük védelmében. Kirívó példája ennek az, amire Matteo Salvini utalt a napokban: a vészhelyzetben megmutatkozott, hogy Európa nem létezik, s hiába kért segítséget Olaszország, Brüsszel nem mozdult (igaz, szerinte a többi tagország sem), egyedül Kína és Oroszország nyújtott segítséget: egészségügyi felszereléseket és orvosokat küldtek az olaszoknak.

De nemcsak a globalista unió, hanem a globalista európai pénzügyi központ, az Európai Központi Bank (EKB) sem tett gesztusokat az olaszoknak. Mind Salvini, a Liga vezetője, mind Giorgia Meloni, az Olaszország Fivérei politikusa kijelentette, hogy Christine Lagarde-nak, az EKB elnökének azonnal le kellene mondania intoleráns nyilatkozata miatt. Lagarde asszony, a globalista pénzügyi elit tagja ugyanis elszólta magát, s közölte, hogy az EKB-nak nem feladata a kockázati felárak leszorítása, vagyis az elnöknek – a globális tőkének – nem áll szándékában megvédeni a bajba jutott eurós országokat. Salvini szerint az elnök vagy felelőtlenül szólt, vagy valakik érdekei szerint beszélt.

Alighanem az utóbbi az igaz: az uniós vagy unióközeli globális intézmények ennyit tesznek meg az uniós közösségért, ennyire szolidárisak a tagállamokkal, ha bajba kerülnek, méghozzá nagy bajba. Miről is beszél az uniós elit akkor, amikor szolidaritást vár el az afgán, az eritreai, a pakisztáni vagy a szíriai stb. illegális bevándorlók befogadásakor? Nem szánalmas ez az egész?

Kiderül tehát a válsághelyzetben, hogy az unió központi intézményei mennyire egyoldalúan és egoista módjára járnak el akkor, amikor állandóan szolidaritásra szólítják fel az uniós tagállamokat, de ha egy eurócenttel kellene gyorsan, itt és most segíteni, akkor már nagy és sűrű hallgatás a válasz. Vagyis a globális cselekvés éppen akkor nem működik, amikor a leginkább kellene. Aminek nem más az oka, hogy amíg a nemzetállamok egy közösséget alkotnak, közös identitásuk van és a honpolgárok felelősséget éreznek egymás iránt, addig az európai és globális intézményeknek nincs identitása, nincs közössége, nincs, aki bennük bízna meg, rájuk hallgatna, s nem a saját nemzetének vezetőire.

David Sassoli EP-elnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök hiába sajnálkoznak most azon, hogy a tagállamok önkényesen járnak el, s hogy egymás közötti bizalomra, együttműködésre és szolidaritásra lenne szükség, mert ezek az alapelvek működtetik az unió lelkét. Kérdem én: biztos, hogy van az uniónak egyáltalán lelke? És ezt nem azért kérdezem, mert örülök annak, hogy nincs. Hanem azért, mert úgy nem lehet lelket önteni egy nemzetek feletti intézménybe, hogy éveken át egyes tagállamokat másodrangúnak tekintünk, állandóan üldözünk és támadunk, fenyegetünk és büntetünk. Ebből nem jön ki közös lélek, alaptalan tehát most számonkérni ezt a tagállamokon. A közös értékek, a szolidaritás és a közös lélek tartalmilag üres vagy sokszor hamis szólamai helyett sokkal többet érhetnénk el, ha elsősorban a gazdasági érdekeket hangolnánk össze, mert az megvalósítható. Ne akarjunk jobban együttműködni annál, mint ami szükséges, de működjünk együtt abban, amiben lehetséges.

A koronavírus-járvány időszakában egy csapásra lezárultak nemcsak a schengeni határok, hanem az unión belüli országhatárok is. A nyílt társadalom elmélete („nincsenek határok, nincsenek nemzetek”) látványos pofont kapott az elmúlt időszakban: a nemzetek és államok identitásközösségben védik magukat. De – s éppen ez a lényeg – miután megőrzik határaikat és szuverenitásukat, és önállóvá válnak, láthatóan jobban együtt tudnak működni a bajban, mint ha egy felsőbb hatalom kényszerítene az országokra intézkedéseket és rendszabályokat egyfajta oktrojált szolidaritás jegyében.

S mindez milyen különös módon hasonló ahhoz a kihíváshoz, amit a világjárvány idején mint személyek is megtapasztalunk: elszeparálódtunk egymástól, nem érintkezhetünk mindenkivel, akiket szeretünk, tehát megszűnik a testi érintkezés. Most mutatkozik meg, hogy a fizikai-testi kapcsolat híján mi az, ami valóban összetart bennünket, embertől emberig. Ami az államok között a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés, az államokon belül a nemzeti identitás, az az emberek között nem más, mint a szeretet.

Persze akkor, ha túljutunk ezen a válságon, mi, emberek ostobán el is feledhetjük mindazt, amit most tisztán látunk, amikor pontos és világos fényben mutatkoznak meg máskor homályos dolgok. De mégis azt hiszem: ezekben a hetekben-hónapokban a világ létezésmódjának új mintázatai formálódnak.

Kijárási korlátozást rendelt el a magyar kormány

https://magyarnemzet.hu/belfold/kijarasi-korlatozast-rendelt-el-a-kormany-7936541/

2020. 03. 27. Baranyai Gábor, 

Szombattól kijárási korlátozást rendelt el a kormány – jelentette be Orbán Viktor pénteken reggel. A miniszterelnök elmondta még, hogy a járvány csúcspontján a jelenlegihez képest tízszeres terhelés is várható. Hétfőtől pedig megérkeznek az egészségügyi intézményekbe a kórház parancsnokok.

Kijárási korlátozást vezettünk be Magyarország egész területére március 28 és április 11 között. A lakóhely csak alapos okokból hagyható el – jelentette be Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó Reggelt Magyarország! című műsorában az Operatív Törzs ülését követően. A miniszterelnök elmondta: ez nem kijárási tilalom, az intézkedés ésszerű és arányos, a boltba, gyógyszertárba, orvoshoz, munkába továbbra is lehet járni.

– Nemzetközi példák alapján hoztuk meg a döntést, alapvetően a bajor eljárásból indultunk ki, de ez egy kicsit szigorúbb – tette hozzá. Elmondta: hogy a 65 év felettiek napközben 9 és 12 óra között látogathatják a gyógyszertárakat, drogériákat. A cél, hogy az időseket szétválasszák a fiatalabb, lehetséges vírushordozóktól.

A kijárási korlátozás részletei

A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására a rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.

A rendőrség ne kényszerítse az embereket

Orbán Viktor elmondta, ha a kontaktusok száma lecsökken, akkor a járvány terjedése is lecsökken. A kormányfő arról is beszélt, hogy folyamatosan információkat gyűjtenek arról, hogyan alakul az emberek élete. Volt olyan kérdőív, amiből 100 ezer visszajött.

Az eddigi korlátozások eredményesek voltak, a járvány előtt 500 ezer volt az emberi kontaktusok száma, és ez leesett 50 ezerre.

Elmondta: aki nem tudja ellátni napközben gyermekét, továbbra is lehet vinni olyan iskolai csoportba, ami nem több mint 5 fő. Szabadba lehet menni, de nagyobb távolságot kell tartani.

A rendőrséget felkérte a miniszterelnök, hogy ne kényszerítsék ki a szabályok betartását, hanem elsősorban annak betartására biztassák, figyelmeztessék az embereket.

– Szabálysértésnek fog minősülni, aki felszólításra sem tartja be tilalmat, helyszíni bírság lesz kiszabható – mondta a kormányfő.

Kedden egyértelmű jogi helyzet lesz

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy van összefogás és intelligencia a magyar társadalomban.

– Azt tanultam meg, hogy egy nagyobb válságot csak intelligenciával lehet kezelni. Mindez nem egyenlő az iskolázottsággal – tette hozzá. A fegyelmezettséghez is kell egy született intelligencia, tehát be kell látni, hogy a szabályok értelmesek. A magyarok mostani fegyelme mögött nem egy nyájszellem húzódik meg – tette hozzá. Szerinte éppen ezért az ország a válság során a szebbik arcát mutatja. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy most nem politikára van szükség, hanem összefogásra.

– Határozottan nem politikára van szükség mostanság, hanem összefogásra – hívta fel a figyelmet, és reményét fejezte ki, hogy az ellenzék is felveszi ezt a lelkületet.

A kormányfő szólt arról is, hogy bár az ellenzék nem szavazta meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, de több lépéssel sikerült megoldani a helyzetet.

– Kedden egyértelmű jogi helyzet lesz. Jövő héten várhatóan megszavazzák a koronavírus-törvényt, és így gyorsan lehet meghozni a döntéseket – tette hozzá.

Ne akadályozzák a magyarokat, ha segíteni nem tudnak

Az uniós kritikák kapcsán azt mondta: a koronavírussal kapcsolatos törvénytervezetet vizsgálgathatják, „de ez most nem az okoskodás ideje, itt most járvány van, életeket kell menteni”.

– Ne akadályozzák a magyarokat, ha segíteni nem tudnak – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta továbbá, hogy az uniótól segítséget nem nagyon kap az ország, a V4-ekkel tudunk együttműködni, segítséget pedig Kínától és a Türk Tanács tagjaitól kaptunk eddig.

– A válság után érdemes lesz megkérdezni, hogy hol voltak az EU járványügyi szakértői – jegyezte meg.

Most azoknak jár köszönet, akik a frontvonalban dolgoznak

A gazdaságvédelem kapcsán azt mondta: most elsősorban azoknak jár köszönet, elismerés, akik a frontvonalban, az egészségügyben, rendvédelemben dolgoznak. Ugyanígy az üzemekben, kereskedelemben, közigazgatásban dolgozóknak is köszönetet mondott. Nagyra tartom azokat, akik az ország mindennapi működését lehetővé teszik – mondta a kormányfő.

De a háborúban nemcsak a frontvonal, hanem a hátország is sokat számít – vélekedett.

Így Orbán Viktor minden magyar embernek köszönetet mondott, akik segítenek a védekezésben.

A járvány csúcspontján tízszeres lehet a terhelés

A vírustól az emberek 15-20 százaléka láthatóan megbetegszik, és egy bizonyos részük kórházi ellátásra szorul, és akinek van alapbetegsége, az intenzív ellátásra szorul. Ha sokan kerülnek intenzív osztályra, akkor az egészségügyi rendszer nem lesz képes működni – mondta a kormányfő. A csúcsponton egy tízszeres terhelés alatt lesz az egészségügy. Erre kell felkészülnünk emberben, készletben – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Orbán Viktor szólt arról is, hogy többen ki fognak esni a védekezésből, mivel várhatóan megbetegszenek. Hozzátette: ehhez katonai terv kell, ez alapján működik majd az ország is. – Hősies orvosokra, ápolókra, fegyelmezett betegekre és hozzátartozókra van szükség – tette hozzá.

Hétfőtől érkeznek a kórházparancsnokok

Az interjúban elhangzott: a készletgazdálkodás része, hogy hétfőtől megjelennek a kórházparancsnokok, ők egyenruhások, akik a járványügyi intézkedések betartását, a készletezést munkaerő gazdálkodást ellenőrzik, biztosítják.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy mi erős Európát akarunk. Ennek a szövetségnek vannak gyengeségei, és ez a mostani járványhelyzetben megmutatkozott.

A kormányfő a gazdasági lépésekről azt mondta, hogy most az emberek mentése a legfontosabb.

A kormányfő a várható gazdasági lépésekről azt mondta, hogy jó terveik vannak, és április első, második hetében mutatja majd be a gazdaság újraindításáról szóló akciótervet.

Nagy valószínűséggel elhalasztják a helyhatósági választásokat és meghosszabbítják a polgármesterek mandátumát

http://itthon.transindex.ro/?hir=59137&nagy_valoszinuseggel_elhalasztjak_a_helyhatosagi_valasztasokat_es_meghosszabbitjak_a_polgarmesterek_mandatumat

2020. március 27.  

Legalábbis ezt javasolja az Állandó Választási Hatóság (AEP) a koronavírus-járvány miatt. A hotnews szerint Constantin Mitulețu-Buică, az AEP vezetője csütörtökön levélben hívta fel Klaus Johannis államelnök, Ludovic Orban miniszetrelnök, illetve a képviselőház és a szentáus vezetőinek figyelmét arra, hogy „kvázi lehetetlen” a helyhatósági választások megtartása a tervezett időpontban, azaz június 28-án. Sőt, az év végére tervezett parlamenti választások időben történő megtartása is kérdéses. Mitulețu-Buică szerint ahhoz, hogy június 28-án meg lehessen szervezni a választásokat, már április 13-án érvénybe kellene lépjenek az ehhez szükséges kormányrendeletek, ami a jelenlegi bizonytalan helyzetben igen rizikós lenne. Mint írja, számos más országban – például Ausztriában, Nagy-Britanniában, Kanadában és Csehországban - is amellett döntöttek, hogy halasztják az idénre tervezett választásokat. 

Egy ilyen tömeges megmozdulás ugyanis jelentősen növelné a koronavírus terjedésének esélyeit. Ahol pedig mégis megtartják, komoly óvintézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy minél kevesebbett értinkezzenek egymással az emberek a voksolás, illetve a választások előkészítése során. Az AEP vezetője egy törvény-tervezetet is küldött a levelével egyszerre, ami a polgármesterek, illetve más helyhatósági vezetők mandátumának meghosszabbításáról szól, mivel erre szükség van ahhoz, hogy a négy évre szóló megbízatásukon túl is elláthassák feladataikat. 

Ebben az szerepel, hogy a helyi választottak mandátumát meghosszabbítanák a szükségállapot idejére, majd az ennek lejártát követő maximum 6 hónap alatt szerveznék meg a választásokat. Mitulețu-Buică szerint a törvényekhez mindenképp hozzá kell nyúlni, ha lesz halasztás, ha nem, mivel ha mégis megtartanák június 28-án a választásokat, törvényilg kellene szabályozni azokat az óvintézkedéseket, melyeket a járványhelyzet megkövetel. (hotnews.ro, hírszerk.)

Kolozsvár közelében is van olyan falu, ahol ha otthon maradsz, nincs amivel kezet moss

http://itthon.transindex.ro/?cikk=28324&kolozsvar_kozeleben_is_van_olyan_falu_ahol_ha_otthon_maradsz_nincs_amivel_kezet_mos

Babos Krisztina 2020. március 27.  

A súlyos vízhiány miatt lényegében nem tudnának eleget tenni a járványügyi felhívásnak Magyarlétán. A polgármester megoldást ígér. Aszárazság és a megnőtt fogyasztás miatt komoly gondok vannak a vízellátással a Kolozsvártól nem messze, mindössze 33 km távolságra fekvő Magyarlétán. A község polgármestere szerint azonban már a kivitelezőt keresik és pénz is van a szükséges munkálatokra. A közösségi médiában lett téma a probléma, hogy a koronavírus terjedését is gyorsíthatja az, hogy a magyarlétai lakosság a közkutakhoz jár vízért, ahol ugyanazokat az eszközöket használják. Magyarléta vára (forrás: erdelyivarak.hu) A falu Tordaszentlászló községhez tartozik, így Tamás Gebe András RMDSZ-es polgármestertől kérdeztük, hogy mekkora a probléma a faluban és van-e már konkrét terv a megoldásra. Az elöljáró kifejtette: valóban vannak gondok a vízellátással Magyarlétán, az azonban nem igaz, hogy mindenki ugyanahhoz a közkúthoz járna ki vízért. Kifejtette: a falu lakossága a '70-es években összefogott és a környékbeli források vizét vezették be a háztartásokba. 

Azóta viszont egyrészt megnövekedett a fogyasztás, másrészt pedig csökkent a vízutánpótlás, ami elsősorban a nyári, szárazabb időszakokban gondot jelent. Elmondta: van, akinek ilyenkor is jut víz, de vannak olyan háztartások, ahová nem. A polgármester szerint 1997 és 2001 között oldották meg a Szamosból Tordaszentlászló, Kisfenes, Magyarfenes és Isztolna vízellátását. Akkor felajánlották a magyarlétaiaknak is, hogy csatlakozzanak rá a rendszerre, de a helyiek ezt nem akarták. Mint elmondta, nem tetszett az embereknek, hogy ez külön költségekkel járt volna, mivel vízórát szereltek volna fel a fogyasztókhoz. Azóta viszont nyilvánvalóvá vált, hogy nekik is kell valami más megoldást találniuk, ezért egy EU-s pályázat révén sikerült lehívnia az önkormányzatnak 17 millió lejt erre a célra. A pénzből, nyilván nemcsak a vízellátást oldanák meg, hanem a szennyvíz elvezetését és tisztítását is. Lényegében a község többi települését ellátó hálózatot bővítenék oly módon, hogy ki tudja szolgálni Magyarlétát, Románlétát és Hasadátot is, mivel a község ezen településein is gondok vannak. 

Tamás Gebe András szerint azonban meggyűlt a bajuk a kivitelezéssel, sőt, már a munkálat közbeszerzési eljárásával is. Háromszor hirdették meg a munkálatot a SEAP elektronikus pályáztató rendszerben, viszont nem sikerült kivitelezőt találni rá. Mint megtudtuk, voltak cégek, melyek érdeklődtek, azonban úgy vélték, túl kicsi a kiírt összeg. Emiatt a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy kb. 30 százalékkal kipótolja a keretösszeget. Újra meghirdették a pályázatot, azonban most a közbeszerzéseket felügyelő hatóság talált kifogást a dokumentációban, így visszadobták. Elmondta: reméli, egy hónapon belül sikerül úgy meghirdetni a licitet, hogy nem köt bele a hatóság és a cégek elvárásainak is megfelel, így végre szerződést köthetnek a munkálatokra. A Transindex arra vonatkozó kérdésére, hogy mikorra várható az új rendszer üzembe helyezése, elmondta: nem akar találgatásokba bocsátkozni, mivel az eddigi tapasztalatai szerint nehezen megjósolható, hogy ebben a bürokratikus rendszerben mikorra lehet a beruházás végére jutni. Hozzátette: korábban úgy számolt, hogy tavaly a végére kellett volna érniük a közbeszerzési eljárásnak, így már folyamatban kellene lenniük a munkálatoknak. 

Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök érdeklődésünkre elmondta: tud a községben fennálló gondokról, amelyek nem új keletűek, de bízik abban, hogy az önkormányzatnak mihamarabb sikerül elvégeztetnie a vízellátással és szennyvíz-kelezéssel kapcsolatos munkálatokat. A parlamenti képviselő egyébként nem tud arról, hogy Kolozs megyében lenne még olyan település, ahol hasonló gondok volnának a lakossági vízellátással. Kérdésünkre, miszerint lát-e lehetőséget arra, hogy más térségekhez hasonlóan víz-visszatartási munkálatok révén enyhítsék a szárazság hatásait, azt válaszolta: konzultálni fog szakemberekkel, hogy amennyiben lehetséges, Kolozs megyében is eszközöljenek ilyen jellegű beruházásokat.

Létezhetnek összefüggések az 5G és a koronavírus közt

A mikróhullámú elektromágneses sugárzásnak való "kitettség" egyre csak növekszik (pld: Wifi) a felhasznált antennák és készülékek nagy száma miatt.  E kitettség függ az intenzitástól , amelyet µWatt/m² lehet határozzák meg. Az élő oragnizmusokra csak 15 µWatt/m² -os expozíció fejthet ki kóros vagy negatív elváltozást az élő sejtekben.

Kolozsváron jelenleg 10-11 µWatt/m² értéken vagyunk. de az az antennák alján is mérni az értékét több mint 15 microwatti.( 20-35 µWatt/m² -ig).

Azonban az 5G-nek nagyobb a frekvenciája a jelenlegihez 4G-hez képest.  Sőt sok 5G-es tartomány van eddig  meghatározva

A mikrohullámú sugárzásnak való kitettség esetében, elismerhető, hogy egy hosszú távú expozíció "hatással lehet" élő szervezetekre. Annak ellenére, hogy a víros nem élő szervezet azaz nincs DNS-e csak RNS-e. A virus élősködő.  Behatolva sejtbe annak a funkcióját leállíthatja

De ez a nem kívánt, hosszú távú "expozíciót" még nem teljesen tanulmányozta hatások!

Az elektromágneses sugárzásnak való kitettség a sejtek átalakulását is eredményezheti, ami valójában az élő sejt" védelme " a magas expozíció ellen. A mobilhálózatok tulajdonosai, azt szeretnénk, hogy rendszerük képes legyen "elérni" az egész lakosságot, hogy a mobiltelefonokkal a "hozzáférés" makszimális legyen. A 3G ésa  4G után most, mindenhol beakarják vezetni az 5G-t, viszont ez a tény még nem teljesen tanulmányozták az emberken való negativ hatásokat...

A jelenlegi "járvány" nagyon érdekes.  A vírosok nedves környezetben és cseppekben terjed...

Az elektromágneses sugárzásnak való kitettség problémája - legalábbis a világjárvány kezdetén - a vírus átvitel hatásában vagy módjában rejlik. Ismert, hogy a vírusok továbbítható a elektromágneses mikróhullám segítségével (bár ezt a tényt elhanyagolják, semmi nem jelenik meg...)

És itt lép fel az elektromágneses hullámok kölcsönhatása élő sejtekkel. Fenomenológiailag az elektromágneses mezőn egy bizonyos intenzitás hatására a sejt "rezgés"-be jön ugyanazon a frekvencián, mint a hullám. Itt számos mellékhatás fordul elő: fűtés, feldarabolódás, a sejtekben a belső kötések feloldódnak, megváltozik a pH-érték, ionizálódó változások, stb keletkeznek.  Sőt előfordulhatnak mutációs változások a makrovírusok esetében. A koronavírusokat a vér erek széthordozzák az emberi szervezetben. A tüdőbe jutva a koronavírus "megtámadja" azt. Az orvosok azt mondjákhogy valójában makrovírusok behatolnak "ion cserélő" sejtekbe és működésképtelenné teszik azt, igy az  oxigén szén-dioxid csere sem történik meg! Ha megflelő feltétel adott adott akkor a virusszám a reprodukció által megnővekszik. A emberi szervezet védekezni kezd és elkezdi termelni a fehér vérsejteket ezzel is eltömődést okozva a tüdőben, igy a fulladás sincs kizárva.

Az emberi immunitásának a problémája is felmerül. Nem mindenki "reagál" ugyanúgy ezekre az elektromágneses sugárzásokra.

Innen látható, hogy egy idősebb szervezet sejtjei már nem tudnak alkalmazkodni, vagyis az idősebb személy immunitása nehezebben vagy egyáltalán nem reagál. Így a makrovírusok a tüdőbe sokkal könnyebben szaporodnak...

Itt jön egy másik probléma. Ha megbetegszünk, a hőmérsékletünk emelkedik. Amit egy orvos tesz, vagy akár mi... Azonnal alkalmazzák a gyógyszerek, amelyek csökkentik a hőmérsékletet, bár egy vírus elpusztulhat magasabb hőmérsékleten, 38 fok felett, az RNS megtörik! Annak érdekében, hogysz emberi szervezet képes legyen ellenállni a virotikus "támadás"-nak  igy az immunrendszert erősíteni lell a C-vitaminnal.

A rádióhullámoknak csak kisebb energiájuk van, de a radar már használja a nagy energiájúakat a mikrohullámú mezőben, és a mobiltelefon technológia az elektromágneses sugárzás intenzitását olyan értékekre növeli, amelyek sejtgyengítő jelenségeket idéz elő vagy az emberi sejtek megbetegedését okozhatják.

Ez valójában megerősíti azt a tényt, hogy azonnali kölcsönhatás van az elektromágneses sugárzás és az élő sejtek között. Így a makrovirus támadásnak a megjelenése teljesen különböző területekre vonatkozhat, úgy a 4G vagy az 5G tartományok esetéren is. 
A sugárzás hatására "aktiválódhatnak" a makrovírusok. Az elektromágneses sugárzás hatására az emberi test sejtjei "vibrálni" kezdenek, azaz átveszik a hullám frekvenciáját. Ha két emberi test közelít egymáshoz, el lehet fogadni, hogy azok" kölcsönhatásba" kerülnek azaz, az, akinek a a sejtjei, hogy már tezgédbe léptek  rezgést okozhatnak  a másik testben, levőknek és a sejtek berezeg,azaz "aktiválja" a vírusokat a másik szervezetben is

A Kárpát-medencében pontosabban Erdélyben a föld ingadozása intenzívebbnek tűnik, pontosan azért, mert a kéreg vastagsága háromszor vékonyabb, azaz a magma közelebb van.

Ez a tény teszi, hogy az energia fluktuáció (8 Hz) jótékony hatással van az emberi testekre. Arthur R. F.-nek igaza volt, de az ő idejében még mindig nem sok mikrohullámú jelenség volt ismert.

A pontosítások érdekében és a közérthetőségétz közreadunk néhány ismert tudós vélekedését.

"Egy olyan káros technológiát teremtettünk, amelynek irányítása már rég kicsúszott a kezünk közül – vallja dr. Martin Blank, a Columbia Egyetem sejtbiológus professzora, aki az elsők között bírálta az 5G bevezetésének tervét. Szerinte a vezeték nélküli antennák által kibocsátott mikrohullámok roncsolják az emberi sejteket, és idő előtti halálhoz vezetnek.

Az 5G bevezetését a világtörténelem legostobább ötletének nevezte dr. Martin L. Pall biokémikus, a Washington Állami Egyetem professzor emeritusa nemrég publikált könyvében, amelyben a technológia káros hatásaira hívta fel a figyelmet. A vezeték nélküli sugárzás egészségügyi kockázatai évek óta ismertek a tudósok körében, mára számos kutatás bizonyítja ezek létezését.

Az Európai Bizottság mégis több tízmillió új antenna érdemi biztonsági tesztelés nélküli létrehozását tervezi, hogy 2025-ig teljes 5G-lefedettséget érjen el a kontinensen”. http://www.electrosmogprevention.org/international-elec…/…/…

A mikróhullámok túlzott használatának már vannak komoly egészségügyi hatásai is.

https://smartech.gatech.edu/…/LARGEST_UNETHICAL_MEDICAL_EXP…

”Az Environmental Health Trust nevű egészségügyi szervezet adatai szerint már aligha férhet kétség ahhoz, hogy a túlzott mértékű mobilhasználat, a vezeték nélküli routerek és a mobilhálózati bázisállomások közelsége negatív neuropszichiátriai tünetek kialakulásához vezet. Az akadémiai közösség által elfogadott, tudományos szaklapokban megjelenő tanulmányok sora bizonyította az elektromágneses mező egészségkárosító hatásait, köztük az alábbiakat:

- daganatos megbetegedések megemelkedett valószínűsége

- depresszió megnövekedett kockázata

- álmatlanság, kimerültség, ingerlékenység

- termékenység csökkenése, spermiumok károsodása

- megváltozott agyi fejlődés

- hormonális zavarok

- fejfájás, szédülés, figyelmi és koncentrációs zavarok ”

A mobiltelefonok és más vezeték nélküli eszközök által kibocsátott rádiófrekvenciás sugárzás egészségi és jólét kockázata

Anthony B. Miller, Margaret E. Sears, Devra L. Davis , Mark , Colin L. Soskolne „A távközlési iparág ötödik generációs (5G) vezeték nélküli szolgáltatása sokszor több kicsi antennát/cellatornyot igényel a szolgáltatás minden címzettje közelében, mivel a szilárd szerkezetek, az eső és a lombozat blokkolja a kapcsolódó milliméteres hullámhosszú RFR-t (72). Az 5G frekvencia sávjait két különféle frekvenciatartományra osztják. Az 1. frekvenciatartomány (FR1) magában foglalja a 6 GHz-nél kisebb frekvenciasávokat, amelyek közül néhány a korábbi szabványok által hagyományosan használt sávok, de kibővítették a potenciális új spektrumkínálatot 410–7,125 MHz között. A 2. frekvenciatartomány (FR2) magában foglalja a 24,25 és 52,6 GHz közötti magasabb frekvenciasávokat. Az FR2 sávjai nagyrészt milliméter hullámhosszúak, ezek rövidebb tartományban vannak, de nagyobb rendelkezésre álló sávszélességet mutatnak, mint az FR1 sávok. Az 5G-technológia fejlesztése folyamatban van irányítható, sugárformáló antennákkal, amelyek nagyobb teljesítményűek, mint a korábbi technológiák. Az 5G kapcsolódni fog más (beleértve a 3G és a 4G) frekvenciákkal és modulációkkal, hogy lehetővé tegye a különféle eszközök pl. „vezetés nélküli járműveket és egyebet” (72).

Az 5G technológiát számos sűrűn lakott városban vezetik be, bár a krónikus egészségügyi vagy környezeti hatásokat nem értékelték, és ezeket nem követik.

Az 5G-vel kapcsolatos magasabb frekvencia (rövidebb hullámhossz) sugárzás nem hatol be olyan mélyen a testbe, mint a régebbi technológiák frekvenciái, bár hatásai szisztematikusak lehetnek (73, 74).

Az 5G technológiák lehetséges hatásainak körét és nagyságrendjét még nem vizsgálták, bár a milliméter hullámhosszú expozícióval kapcsolatban fontos biológiai eredményeket jelentettek.

Ide tartoznak az oxidatív stressz és a megváltozott génexpresszió, a bőrre gyakorolt hatások és a szisztémás hatások, például az immunfunkció (74).

In vivo tanulmányok, amelyek az emberi izzadási vezetékekkel szembeni rezonanciát (73), a baktériumok és a vírusok replikációjának felgyorsulását, valamint más végpontokat mutatnak, az új frekvenciatartomány új, valamint általánosan elismert biológiai hatásaira utalnak, és kiemelik a kutatás szükségességét a populáció előtt egész Európában folyamatos kitettségek. ”

Az egészségkárosodás tanulmányozva dr.Pall bebizonytotta, hogy a világ első "okos városa" ahova be lett vezetve az 5G lehet fellős a vírusjárvány kirobbanásáért

Dr. Martin Pall fehér könyve igazolja Wuhan-t.

"Kína egyúttal a világ első teljes „okos városának” epicentruma, 5G-s bevezetéssel, és a halálos világjárvány kitörésével egy időben.

Az 5G hatalmas előre jelzett hatásai a biztonsági irányelvek kudarcainak összefüggésében:

Nagyon magas szintű VGCC érzékenység az alacsony intenzitású EMF-ekkel és különösen a pulzációkkal szemben (Dr. Martin Pall, 2020. február 25.)

Az 5G szerepe a koronavírusos járványban Wuhanban Kínában

Wuhan-t, Hubei tartomány Kína fővárosát választották Kína első 5G „intelligens városának”, és Kína első intelligens 5G autópályájának helye is ez.

Wuhan a szörnyű koronavírus járvány központja.

A két esemény lehetséges összekapcsolását először egy 2019. október 31-i cikkben tárgyalták:

“Wuhan volt a tartomány, ahol az 5G-et gördítették be, most a halálos vírus központja”:

https://5g-emf.com/wuhan- volt-az-tartomány-hol-5g-ben hengerelt-out-őt the center-of-halálos-virus /

A felmerülő kérdés nem az, hogy az 5G felelős a vírusért, hanem az, hogy a VGCC aktiválás útján fellépő 5G sugárzás súlyosbíthatja-e a vírus replikációját vagy a betegség terjedését vagy halált."

És egy másik cikkben:

Nézzük meg az 5G közelmúltbeli történelmét Wuhanban, hogy némi képet kapjunk ezekről a kérdésekről.

Az Asia Times 2019. február 12-én kelt cikke kijelentette, hogy 31 különböző 5G-alap létezik

A későbbiekben olyan terveket fejlesztettek ki, hogy 2019 végén körülbelül 10 000 5 G-os antenna legyen a helyén, a legtöbbjük 5G LED-es intelligens utcai lámpákon van. Az első ilyen intelligens utcai lámpát 2019. május 14-én helyezték üzembe (www.china.org.cn/china/2019-05/14/content_74783676.htm), de nagy számban csak 2019. októberben kezdték üzembe helyezni.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány gyors üteme durván továbbfejlődött, amikor az 5G-antennák száma rendkívül magas lett. Tehát Kína az 5G „okos” városa és intelligens autópályája a járvány epicentruma, és megállapítható, hogy a járvány súlyosbodott, amikor az 5G-os antennák száma gyorsan növekedett.

Ezek a megállapítások véletlenszerűek, vagy van-e az 5G-nek valamilyen ok-okozati szerepe a koronavírus járvány súlyosbodásában?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához meg kell határoznunk, hogy a VGCC aktivációjának későbbi hatásai súlyosbítják-e a vírus replikációját, a vírusfertőzés hatásait, különösen azokat, amelyek szerepet játszanak a vírus terjedésében, valamint azt a mechanizmust, amellyel ez a koronavírus halált okoz.  Ennek megfelelően a vírus RNS replikációját az oxidatív stressz stimulálja: "(https://www.asiatimes.com/…/china-to-launch-first-5g-smart-…)

Az elektromágneses mezőket az Egészségügyi Világszervezet már 2011-ben potenciálisan karcinogénnek nyilvánította.

"Több mint 200 világhírű orvos és tudós adott ki közleményeket, amelyekben a további antennák építésének szüneteltetését kérik – mindeddig eredménytelenül.

Nem véletlen, hogy a tornyok közelébe eső ingatlanok ára 20 százalékkal csökkent az utóbbi években. Ezek nemcsak ritkán lakott területeken fognak felépülni, hanem az állampolgárok közvetlen szomszédságában, a munkahelyeiken, az otthonaikban.

A tervek szerint utcai lámpákon, szeméttárolókban, buszmegállókban és az épületek falán is lesznek antennák. A központi akarat és a nagyhatalmi érdekek miatt úgy tűnik, az embereknek semmilyen beleszólásuk nem lesz ebbe a folyamatba.

Arjun Walia, a Collective Evolution című portál újságírója szerint az 5G bevezetésének jelensége ékes példája annak, ahogyan a nagyvállalatok a markukban tartják a politikusokat. Mások azt emelik ki, hogy az Európai Bizottság és az országok kormányai a kritikák hallatán olyan tudományos testületekre mutogatnak, amelyek zárt klubokként funkcionálnak: az 5G-szolgáltatásokat bíráló akadémikusokat eleve nem hívják meg a tagjaik közé, a belső körhöz tartozó emberek karrierjét pedig éppen azok a mamutcégek szponzorálják, amelyeknek a legnagyobb gazdasági érdeke fűződik az 5G piacra dobásához. A kör ezzel bezárulni látszik.

Forbes, The New York Times

Orbán Viktor az ET főtitkárának: Ha nem tud segíteni, legalább ne akadályozzon

https://pestisracok.hu/orban-viktor-az-et-fotitkaranak-ha-nem-tud-segiteni-legalabb-ne-akadalyozzon/

2020.03.26

Válaszlevélben reagált Orbán Viktor miniszterelnök az Európa Tanács (ET) főtitkárának bírálataira, melyeket Marija Pejčinović Burić a koronavírus-veszélyhelyzettel kapcsolatos magyarországi jogalkotási folyamat kapcsán írt keddi levelében fogalmazott meg – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtök reggel.

A magyar miniszterelnök fölkérte a főtitkárt, hogy legyen szíves tanulmányozni az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat pontos szövegét, valamint vizsgálja meg más államok hasonló jogi gyakorlatát is – mondta a sajtófőnök.

Ha Ön nem képes segíteni nekünk a jelenlegi válsághelyzetben, kérem, legalább tartózkodjon a védelmi erőfeszítéseink akadályozásától – zárta az ET főtitkárának írt levelét Orbán Viktor.

Putyin mindenkit fizetett szabadságra küldött a járvány miatt

https://888.hu/amerika-london-parizs/putyin-mindenkit-fizetett-szabadsagra-kuldott-a-jarvany-miatt-4237914/

MTI, 888.hu 2020.03.25.

Fizetett munkaszünet bevezetését rendelte el a jövő hétre a koronavírus-járvány lelassítása érdekében szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A március 28-tól április 5-ig elrendelt munkaszünet nem érinti a gazdaság létfontosságú szektorait.

Az élelmiszerüzletek, a gyógyszertárak és a bankok nyitva lesznek.

Az emberek egészsége, élete és biztonsága abszolút prioritás a számunkra„ - mondta szerdai televíziós beszédében Putyin.

Az elnök bejelentette, hogy a járványhelyzettől függően, határozatlan időre elhalasztják az orosz alkotmány módosításáról április 22-re kitűzött országos szavazást. A módosított alaptörvény lehetővé tenné Putyin számára, hogy még két elnökválasztáson jelöltethesse magát.

Az orosz vezető szerdán egy sor szociális és gazdasági intézkedést is meghirdetett a járvány következményeinek ellensúlyozására.

Az orosz parlament alsóházában szerdán beterjesztették azt a tervezetet, amely megszigorítja az egészségügyi és járványügyi előírások gondatlanságból történő megszegésével történő tömeges fertőzés vagy halál okozását szankcionáló törvényt. Ez

egy ember halálának okozása esetén öt, több ember halála esetén pedig hét évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő, továbbfertőzés esetén pedig 2 millió rubeles (több mint 8 millió forintos) bírságot.

A járványügyi előírások megszegésével történő szándékos halálokozást az érvényben lévő büntető törvénykönyv értelmében az orosz parlament illetékes bizottságának tájékoztatása szerint a terrorizmussal vagy a diverzióval azonos súlyosságú bűncselekményként fogják kezelni.

Marine Le Pen: az EU halálos utasításokat adott

https://888.hu/amerika-london-parizs/marine-le-pen-az-eu-halalos-utasitasokat-adott-4237925/

V4NA, 888.hu 2020.03.25.

A francia politikusnő úgy véli, hogy a megkésve hozott intézkedések vezettek az Európa-szerte kialakult súlyos helyzethez, számolt be róla a V4NA nemzetközi hírügynökség. Marine Le Pen emellett hazája kormányát is bírálta. A járvány Franciaországban az egészségügyi szükségállapot és a szigorítások ellenére tovább terjed.

A legfrissebb adatok szerint Franciaországban 1100-ra emelkedett a halálos áldozatok száma, 22300 fertőzött személy van,

ebből 10176 főt ápolnak kórházban, 2516 beteg állapota súlyos, 34 százalékuk 60 év alatti, 58 százalék pedig 60 és 80 év közötti. Súlyos számok ezek, főleg annak tükrében, hogy

alig több mint két hete még a fertőzöttek száma 1000 fő volt, most pedig már 1100-an hunytak el a vírus miatt, írja a V4NA.

A legtöbb súlyos állapotú beteg a párizsi régióban van, itt már több mint ezer főt ápolnak intenzív osztályon. A párizsi kórházak főigazgatója, Martin Hirsch szerint minden dolgozóra szükség van a betegek megfelelő ellátása érdekében, akár önként jelentkeznek, akár be kell hívni őket dolgozni, elmondása alapján több ezer ember segítségére lenne szükség.

A Nemzeti Tömörülés párt elnöke az RT televíziós csatornának adott interjúban elmondta, hogy véleménye szerint az Európai Unió a koronavírus elsőszámú áldozata, mert képtelen összefogni és szolidaritást teremteni a tagállamai között.

A politikusnő szerint az EU halálos utasításokat adott azzal, hogy arra bíztatta a tagállamokat, hogy ne korlátozzák az emberek mozgását, holott egy ilyen súlyos járványügyi helyzetben a határok azonnali ellenőrzésére és lezárására lett volna szükség a vírus terjedésének megakadályozása érdekében.

Földi László: Hazudtak az unió vezetői

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/foldi-laszlo-hazudtak-az-unio-vezetoi-2497483

HÍR TV 2020. március 22., 

Hazudtak az Európai Unió vezetői, amikor az emberi jogokra hivatkozva beengedték a migránsokat - mondta Földi László a Kossuth Rádió "Vasárnapi Újság" című műsorában. A biztonságpolitikai szakértő szerint a koronavírus elleni védekezés mintájára korábban i s lezárhatták volna a határokat, hogy megvédhessék a kontinenst a gazdasági bevándorlástól.

Tamásiban bevetették Magyarországon elsőként az Ozone White-ot, amely elpusztítja a koronavírust is.

 Tamásiban bevetették Magyarországon elsőként az Ozone White-ot, amely elpusztítja a koronavírust is.

2020-03-19

Tamási városa felvette a harcot a koronavírussal szemben. A járási rendelőt, amely közel 40 ezer ember ellátásáért felel Ozone White technológiával kezelték, amely találmány magyar találmány, hungarcium és amellyel minden vírus, kórokozó elpusztítható így a koronavírus is.

A városnak egy fillérjébe sem került a már már NASA technológiás kezelés, mert a feltalálók akik 3 éve Tenerifén fejlesztik a találmányt mindezt segítségül ajánlották fel a tolnai fővárosnak. A település így az első, amely bevetette a koronavírus ellni harcban az ózon kezelést. Úgy tudjuk a város vezetői Porga Ferenc polgármester és Széles András alpolgármester már azon dolgozik, hogy a településen élő 1600 nyugdíjas mindennapi ellátása megoldódjon, úgy hogy senki ne mozduljon ki otthonról. Ráadásul ezen szépkorúak arra is számíthatnak, hogy a lakhelyüket is ózon kezelésnek vetik alá, esélyt sem adva a koronavírusnak arra, hogy győzzön.

Tamási város elsőként vetette be Magyarországon az Ozone White magyar találmányt a kistérségben, a helyi járási rendelőben, amely intézmény a kistérség mintegy 40 ezer lakosát látja el. Az ózonos kezelés ugyanis minden vírust, korokozót elpusztít, így a koronavírust is. A város segítségére a Tenerifén működő magyar kutató és feltaláló csapat sietet, amely ici-picit kötődik Tamásihoz, hisz egyik tagja az Ozone White-os csapatnak válogatott pályakerékpárosként sokszor járt Tamásiban. A cég pedig ingyen jött és írtotta a rendelőben esetlegmegbújó korokozókat. A város polgármestere Porga Ferenc a helyszínen látta a technikát és megköszönte a segítséget, majd átvehette elsőként Magyaroroszágon azt a Certificatot, amellyel Tamási belépett az ózon kezeléseket felügyelő világszervezetbe.

Nagyon nagy segítség ez nekünk és jól eső érzés, hogy Teneriféről összefogtak a honfitársaink a bajban és segítenek nekünk itt Tamásiban a koronavírus elleni küzdelemben-mondta a polgármester.

A város nyílvános illemhelye is le lett kezelve az ózonos technológiával, azaz vírusmentes lett.

Tamási rengeteg óvintézkedést vezetett be a járvány miatt. A közértekbe nem mehetnek csoportosan vásárólni a helyiek, ebben a polgárőrség segít. A nyugdíjasoknak pedig felajánlották, hogy maradjanak otthon ezen vészes időben és a város megoldja a mindennapi ellátásukat. Az 1600 érintett közül már többen jelezték ki kér segítséget.

Az Ozone Whites csapat magyaroroszági képviselője Uram János elmondta, hogy több éves kutatómunka áll a vírusok és baktériumok elleni felületi- illetve légfertőtlenítés területén a cég mögött.

Az ózongáz fertőtlenítő hatása már régóta ismert, így nem mondhatjuk, hogy ezen a téren a feltaláltuk volna a spanyolviaszt, viszont nem is ez volt a célunk. Mi egy olyan rendszert fejlesztettünk, melyet ma Általános Higiéniás Protokoll néven emlegetünk, ezzel nem kisebb célt tűztünk ki, mint hogy világ sztenderdet hozzunk létre egy olyan anyagra vonatkozóan, mint az ózon. Ez viszont már teljesen más tészta.

Tehát nem egy újabb ózongenerátort akarunk piacra dobni, hanem egy komplett, mindenki számára átlátható és visszakereshető fertőtlenítési rendszert, melynek – ha úgy tetszik – a hardveres része az Ozone White berendezés, amely képes az önálló adatkommunikációra, adatokat küld a kezelésről, így mindig tudjuk az adott helyiségben a gáztöménységet, a hőmérsékletet, páratartalmat, és egy csomó fontos adatot, amely felkerül az RLOD.ORG (Registered List of Ozone Disinfection) nemzetközi rendszerébe. Ez az egyetlen olyan online felület, amely közvetlenül kommunikál az eszközünkkel, így valós időben, megkerülhetetlen módon, bármikor, bárki számára visszakereshetők a fertőtlenítési adatok. -nyilatkozta az Esti Újságnak Uram János ügyvezető.

Mivel rengeteg laboratóriumi vizsgálat igazolta már az ózon hatásáttenyésztéses vizsgálatokkal, mi valós helyszínek fertőtlenítésével, életből vett helyzetek megoldásán keresztül dolgoztuk ki a küszöbértékeket, melyeket a gép folyamatosan ellenőriz. Mindenek előtt kerestünk egy kutatási területet, ahol nagyjából állandó jelleggel, egész évben megtalálhatók a vizsgált vírusok, baktériumok, így esett a mindig meleg Kanári-szigetekre a választásunk. Itt a helyi egészségügyi intézményekkel és a városvezetéssel karöltve sikerült olyan vizsgálatokat végeznünk a saját mintavételeink minilaboros vizsgálata alapján, amely igazolta a kutatócsoportunk korábbi feltételezését gáztöménység és behatási idő tekintetében. Így három év kutatómunka és egy csomó nemzetközi teszteredmény után elmondhatjuk,hogy az Ozone White™ Pilot 2017-2020 projektünk sikerrel halad az engedélyeztetési eljárás rögös útvesztőjében a fény felé.

Mert ugye számos hasonló eszköz létezik a piacon (lényegesen kisebb hatásfokkal), csak épp azt felejtik el a felhasználók, hogy az ózongáz előállítása és biocid hatóanyagként történő felhasználása

engedélyköteles tevékenység. Az ózon egy kimagaslóan veszélyes gáz, amelynek jó tulajdonsága, hogy hatásfoka sokszorosa a klórénak, és magától tiszta oxigénné bomlik, tehát a környezetre káros anyagokat nem hagy maga után, bejut a legkisebb repedésekbe is, szagmentesít… viszont ezeket a jó tulajdonságokat szigorú szabályok betartása mellett lehet a saját hasznunkra fordítani, hiszen rendkívül mérgező.

A jelen járvány megfékezése érdekében a legtöbb kísérleti eszközünk valamilyen karitatív szolgálatot teljesít, így bizonyos hazai kórházak, rendelők, mentőállomások is be lettek vonva az Ozone White™

Pilot 2017-2020 programunkba. Sőt, felvettük a kapcsolatot más ózongenerátorok gyártásával foglalkozó céggel is, akiknek az eszközei ugyan nem rendelkeznek a szükséges adatkommunikációhoz illetve mérésekhez elengedhetetlen kiegészítővel, de megnyitottunk számukra

egy egyszerűsített, adatlap alapú online felületet, ahová az érintett cégek rögzíthetik a kezelési adatokat, így biztosítva információt arról, hogy mely kórház, vendéglátóipari egység, taxi, tömegközlekedési jármű vagy épp mentőautó mikor volt utoljára fertőtlenítve. Ennek a feltétele csupán az, hogy az eszközök gyártója az Európai Vegyianyag-ügynökségnél nyilvántartott két szervezet közül valamelyiknek szintén tagja legyen, hiszen ez a garancia arra, hogy teljesítik a fertőtlenítéshez szükséges kimagasló követelményeket. Ez így összesen nagyjából 70 vállalatot érint világszerte.

Úgy gondolom, hogy az Általános Higiéniás Protokoll sosem volt húsbavágóbb, mint napjainkban. A kutatásaink alatt megkeresett spanyol hatóságok felismerték már a rendszer fontosságát, jelenleg felvettük a kapcsolatot a WHO-val, az Operatív Törzzsel, az OMSZ-szel, kórházakkal és önkormányzatokkal, hogy segíteni tudjuk a munkájukat ezekben az embert próbáló időkben.

Önző felelőtlenség

https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/onzo-felelotlenseg-7922459/

2020. MÁRCIUS 24.  Gajdics Ottó

A magyar ellenzék és lakájmédiája úgy viselkedik, mint az a beteg, aki felajzott pereputtyával együtt rátámad az érte kiérkező mentőkre. Csak azért sem szavazták meg, hogy sürgősséggel lehessen dönteni a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Nekik fontosabb volt ismét nácizni egy öblöset, „felhatalmazási törvénynek” titulálva a jogszabályt. Sürgősebb volt újra előadni az unásig ismételgetett haláltáncot a jogállam és a demokrácia általuk kitalált sírja fölött. Szánalommal vegyül a döbbenet róluk gondolkodva.

Pedig a vírus nem válogat. A gyorsabban, egyszerűbben meghozható döntések, a határozott intézkedések, amelyek valóban járhatnak ideig­lenes jogkorlátozással, őket is, szavazóikat is ugyanúgy védi, segíti a járvány megfékezése közben. Nem véletlen, hogy a magyar társadalom döntő többsége egyetért az eddig hatályba lépett óvintézkedésekkel, és támogatja a kormányt a védekezésben.

A román ellenzék egyenesen azt követeli, hogy náluk is kövessék a magyar példát. A mi szedett-vetett balliberális bagázsunkat viszont csak a vírus ürügyén learatható politikai haszon érdekli. Minden megnyilvánulásukat az motiválja, hogyan szerezhetnének ebből többet, mint a kormány.

Ezért cinikusan és gátlástalanul tekintenek tőlük származónak minden olyan ötletet, amely a társadalom többségének támogatásával találkozik, miközben naponta állnak elő újabbakkal. A felelősséget teljes egészében a kormányra hárítanák mindenben, miközben a kabinet cselekvőképességét minden eszközzel megpróbálják gyengíteni. Mérhetetlen felelőtlenség vegyül bennük az önző haszonleséssel.

De mit is értek el az ostoba hisztériájukkal? 

Azt, hogy egy héttel később szavazza meg a kétharmados többség a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Nem volt tehát semmilyen ép elmével, józan ésszel felfogható célja a mérhetetlen gonoszsággal átitatott szómenésnek azon kívül, hogy ismételten diktátorként, jogtipróként, a világ legfélelmetesebb ellenségeként mutathassák föl gyűlöletük tárgyát, Orbán Viktort.

Publicistáik már a hétvégén kiírták a kegyelemben részesíthetők sorából azt, aki esetleg el merne játszani a gondolattal, miszerint nyugodtan támogatható a sürgősségi eljárás. Pedig nevetséges az az álszent sirám is, hogy a rendkívüli felhatalmazás korlátlan ideig lehetővé tenné a különleges jogrend érvényesítését. Hiszen azonnal az ENSZ-csapatok bevonulásáért rikácsolnának a most sivalkodók az összes nemzetközi fórumon, ha csak egyetlen nappal is tovább élne bármi a járvány elmúltával, amit annak megfékezésére vezettek be.

Ráadásul akkor joggal mondhatnák azt, ami jelenleg csak zavarkeltésnek minősül. Rettenetesen meg vannak sértődve, amiért többen hangot adtak annak a véleményüknek velük kapcsolatban, hogy úgy viselkednek, mintha a vírusnak szurkolnának. Már pedig az tény, hogy a vírus terjedésének megállításán fáradozó kormány ellen skandálnak. Akkor tehát?

Állítólag attól félnek a legjobban, hogy a hatalom végképp beléjük fojtja a kritikus véleményeket, így nem tudják majd hatékonyabb védekezésre ösztökélni. Már azt vizionálják, hogy gyorsított koncepciós eljárásokban ítélik el az összes ellenzéki újságírót, tele lesz velük minden börtön, ami ezután épül. Adja alájuk a lovat az összes Soros által finanszírozott gittegylet a Helsinki Bizottságtól az Amnesty Internationalig.

De sajnos ez is csak üres szöveg. Mert ha Orbán Viktor csak fele olyan furmányos diktátor, mint amilyennek tartják, akkor sem szerzi meg nekik azt az örömöt, hogy mártírnak adhassák elő magukat a következő kampányidőszakban.

Apropó, kampány. Jó volna, ha észrevennék a rezsimsöprő hölgyek és urak, hogy addig van még szűk két év. Most legalább abbahagyhatnák egy kicsit.