Hollai Hehs Ottó, május 5
Három napos ünnep volt Magyarországon és a Kárpát .medence magyarok lakta területein. Minden mellébeszélés ellenére, a magyarság nagy tisztelettel és sok szeretettel várta, üdvözőlte és ünnepelte a pápa látogatását és ez a három nap bebizonyította, hogy ez a ragaszkodás őszínte volt. A Szent Atya előbbi 2021-es rövid látogatása alkalmával már érezte, hogy ez a kis nemzet, szívből tud lelkesedni, nem kétszínűek, nem titkolják érzelmeiket és véleményüket nem rejtik véka alá, ez minden intelligens és gondolkodó vezetőnek imponál, talán ezért is jött vissza két év múltával, és maradt három napig. Biztos, hogy nem bánta meg, kellemes élményekkel gazdagodva és boldogan hagyta el hazánkat.
Azért írom le ezeket a talán túl lelkes gondolatokat, mert ismét voltak, vannak zavaró ünneprontó hangok, de ezek nem tárgyilagosak, inkább destruktívak, romboló hatásúak. Az Unió Brüsszellel hűséges államai csodálkozva, talán egy kis irigységgel nyugtázták a pápa budapesti látogatását, hiszen Magyarország sem politikailag, sem egyházi szempontból, nem játszhat nagy szerepet a Vatkán szempontjából.Vagy talán mégis ? Európában ma két kicsiny őnálló állam állt ki, minden kertelés és mellébeszélés nélkül a Béke mielőbbi helyreállítása mellett, a Vatikán állam és Magyarország. Ez a tény ami valószínűleg politikailag is alátámasztotta, a pápa talán személyes, mondjuk érzelmi döntését, a látogatásra vonatkozólag.
Minden nyugati vagy itthoni liberális vélemény ellenére, a Szent Atya nem jött a magyarokhoz utasításokat adni, és nem is igyekezett a magyar kormány poltikiai álláspontját, a világ mai helyzetéről befolyásolni. Három dologban az egyetértés viszont annyira egyértelmű, hogy ez a kapcsolat még hosszú időre tartós és eredményes lehet. A keresztény katolikus egyház első embere látja, hogy ez a kis nemzet, akik nem is annyira katolikusak, több, mit ezer éve húségesek maradtak a keresztény szellemíségnek, védik a család szentségét és kiállnak a béke mellett. Sehol máshol Európában ez nem ennyire egyöntetű. A migrációs kérdésben mutatkozó látszólagos ellentétek, a probléma különbözó szemszögből való megközelitéséből adódnak. A pápa a krisztiusi etika legfontosabb elvét a szeretetet hírdeti, a „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” életfelfogása minden keresztény megnyílvánulásban jelen kell legyen, tehát a menekülteket, bárhonnan is jönnének, b e k e l l f o g a d n i. Ennek a dillemának viszont olyan oldalai is vannak, melyek túlnőnek a kereszténység erkölcsi elkötelezettségein, az egyik a másság kérdése.
Világunkban ma kb. nyolc milliárd ember él, és nehéz ebben a tömegben két teljesen hasonló fizikumú, vagy egyformán gondolkodó embert találni. Ahogy a német filozófus Spengler fogalmazott, ahány ember ( lény ) van a világon, annyi világ van, és ezeket determinálja a hely, az idő, a fajok, vallások és szokások sokszerűsége és az állandó harc a fennmaradásért.Világunk a sokszínűség, az örökös másság világa. ezt tudomásul kll venni és ez, sajnos, nem jelentheti azt, hogy ez a hatalmas elegy szeresse egymást, a másikat. A kereszténység alapgondolata ennek a ténynek az árnyékában megbukott. Az viszont megvalósítható, hogy a különbözó, állítólagos valóságokat, vagy igazságokat kölcsönöen elfogadjuk, és tiszteljuk. Igazán szeretni csak a nagyon közelállót lehet. Összefoglalva, tiszteljük a másságot, de ne keverjük össze a világot, mert abból csak baj származik
A másik, kimondottan gyakorlati, mondhatni túlélési probléma, amit a sokszor idézett S.P.Huntington már többször megfogalmazott, az a demográfia fölény, amivel az iszlám társadalom, a mi európai, még valamennyire keresztény civilizációnkat, pár étvized múltán egyszerűen felemészti. Mivel Európában már alig születik gyerek, keresztény gyerek, az Iszlám átveszi nem csak a vallási, de a politikia irányítást is. Ezt a római Szent Atya meg kell értse, és ilyen értelemben kell a migrációs kérdést elbírálnia.
Kérdés az, hogy a múlt héten, a Ferenc pápa és Orbán miniszterelnök közötti négyyszemközti megbeszélésen mi hangzott el, miről tudtak, vagy nem megegyezni- Minden más, a látogatással kapcsolatos lelkesedés az egyik oldalról és áskálódás a másik oldalról, csak felszín.
Redménykedjünk, hogy a budapesti látogatás után, a pápa Moszkva és Kiev felé tekínt, de átgondolja a menekült kérdés, az európai kereszténységre érvényes gyakorlati megoldásait is
