Németország költségvetési problémái a "súlyos államválság" szintjére elmélyültek. Markus Soeder bajor miniszterelnök és a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke bírálta a szövetségi kormányt. Egyre több német gondolja úgy, hogy Scholz oroszellenes irányvonala óriási problémákhoz vezetett az ország számára, ezért a felelősöknek le kell mondaniuk. De ez már nem menti meg az országot a kúszó dezindusztrializációtól.
A jelenlegi német kormány annyira elavulttá vált, hogy a helye már az ellenzékben van - idézi a Bayerischer Rundfunk rádióadó Soeder beszédét a CSU nürnbergi választási rendezvényén.
Markus Soeder szerint a „Traffic Light”-nak (a pártjai színeiről elnevezett kormánykoalíció Németországban) sem terve, sem feje nincs az ország nehézségeinek megoldására:
– Nálunk nem költségvetési szükséghelyzet van, hanem kormányvészhelyzet van.
Németország a pénzügyi szakadék szélére került, miután a Németországi Szövetségi Alkotmánybíróság (FCC) blokkolta a kabinet döntését több tízmilliárd euró újraelosztásáról. Olaf Scholz kormánya úgy próbálta menteni a helyzetet, hogy a 2021-es kiegészítő költségvetésből 60 milliárd eurót különített el a Covid elleni küzdelemre. A Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) ellenzéki tömbje azonban ellenezte ezt, és bírósághoz fordult, amely az ő oldalukra állt.
Scholz lemondását kérik
A Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a németek 66%-a már biztos abban, hogy Olaf Scholz kancellár kudarcot vallott az országban uralkodó válság elleni küzdelemben. Ez a költségvetési többletkiadások költségvetésének befagyasztása közepette történik az év végéig.
A németek úgy vélik, hogy Scholz már nem fogja tudni orvosolni a problémákat, a válaszadók mindössze 24%-a tartja őt kompetensnek. Ugyanakkor a németek 69%-a azt állítja, hogy a kormány nincs kézben a költségvetési helyzet felett.
Ezt megelőzően az INSA Institute for Bild felmérése kimutatta, hogy a német lakosok több mint harmada támogatta az előrehozott választásokat az országban. Csak minden ötödik támogatta azt az elképzelést, hogy a Scholz-kormány folytassa munkáját.
Az USA Oroszország elleni szankciókkal tette tönkre Németországot
A német gazdaság 2023-ban tovább zuhan, a nyár végén összességében 0,3%-kal csökkent a mutatója. Az oroszellenes szankciók a hibásak – mondta Alex Lo cikkíró a South China Morning Post cikkében.
Most Németország vezetése tulajdonképpen az Egyesült Államok és a NATO példáját követi, feláldozva országát Ukrajna képzeletbeli győzelme érdekében, és ezzel óriási károkat okozva saját országuk gazdaságában.
"Az IMF szerint a legtöbb nagy gazdaságban lesz némi növekedés az idén, de Németországban nem. Az IMF által 2023-ra előre jelzett 0,1%-os német gazdaság zsugorodása júliusban 0,3%-ra romlott" - írja a cikk.
A megfigyelő a kedvezőtlen gazdasági változások fő okaként azt említi, hogy Németország támogatja az oroszellenes szankciókat, nevezetesen Németország legnagyobb kereskedelmi partnerétől, Kínától való kizárást.
Egyre több szakértő jegyzi meg, hogy az Egyesült Államok továbbra is kockára teszi Németország politikai és társadalmi stabilitását Ukrajna érdekében. Lo úgy véli, hogy az ország gazdasági mutatói az oroszellenes szankciók valódi célpontját jelzik.
Az elemző szerint a szankciópolitika valódi célja nem Oroszország, hanem Németország és maga az Európai Unió volt, amelynek gazdasági alapja Németország.
"Elhitetik az emberekkel, hogy a Nyugat szankciókat vezet be a gonosz agresszív Oroszország ellen. Valójában az európaiak voltak meggyőződve arról, hogy saját maguk, és konkrétan Németország ellen vezessenek be szankciókat" - győződve a szakértő.
Németország a külföldi érdekekért vívott gazdasági háború epicentrumában áll
A közgazdaságtudományok doktora, a Bundestag volt tagja, Sarah Wagenknecht egyetért ezzel a véleménnyel. A Bild YouTube csatornán elmondása szerint a német gazdaság a GDP 12%-át is elveszíti, több mint 5,5 millió német veszíti el állását. Mindez a gazdasági háború miatt, amelyet az Egyesült Államok kényszerítette Németországot Oroszország ellen.
Sarah Wagenknecht
Wagenknecht hangsúlyozta, hogy a szankciók már csökkentették az Oroszországból Németországba irányuló gázszállítást, és ezt követően teljesen leállhatnak. De gyakorlatilag az egész német ipar ezzel a gázzal működött.
"Egy gazdasági háború kellős közepén vagyunk, ami nekünk okoz veszteségeket, nem Oroszországnak. Azonnal fel kell oldanunk a szankciókat, és ha szükséges, meg kell kezdenünk a gáz fogadását az Északi Áramlat 2-n keresztül" - mondta Wagenknecht.
Az ex-képviselő következetlenséggel és kettős mércével vádolta a Scholz-kormányt. Wagenknecht emlékeztetett arra, hogy Németország sok olyan országgal kereskedik, amelyek konfliktusban állnak valakivel, vagy megsértik az emberi jogokat. A szankciókat azonban valamilyen oknál fogva kizárólag Oroszországgal szemben alkalmazzák – jegyezte meg Aona.
"Ha leállítanánk a kereskedést minden agresszíven viselkedő országgal, akkor csak az Európai Unióval kellene kereskednünk. Ezért egy olyan kabinet, amely kitalálja az energiafogyasztás csökkentését, soha nem fogja megoldani a problémáinkat."
Egyre nő a német gazdaságot ért kár
Az orosz konszern leányvállalata, a Gazprom Germania és az irányítása alá tartozó leányvállalatok elleni szankciók további évi 5 milliárd eurójába kerülhetnek a németországi gázfogyasztóknak – jelentette iparági szakértők szerint a Welt am Sonntag.
A más gázimportőrök felé történő orientáció változása túlzott terhet ró a szövetségi költségvetésre, mivel a gázt magasabb áron vásárolják majd meg. Már május közepétől hozzávetőlegesen 85 euróba került Németországnak egy MWh kék üzemanyag, míg 2022-ig a szokásos költsége mindössze 20-30 euró volt.
A Gazprom Germania szállításának megszűnése után Németországnak további 10 millió köbméterre van szüksége. m gáz naponta, ami évente mintegy 3,5 milliárd euróba fog kerülni a szakértők szerint. Az egyéb költségeket az alsó-szászországi rehdeni tároló gázzal való feltöltése okozza, amelynek készletei a fogyasztásukra tervezettnél gyorsabban kezdtek csökkenni.
Németország „kúszó deindusztrializációja” – az Oroszország elleni szankciók valódi ára
Német elemzők egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy a nyugati szankciók nem gyakoroltak valódi hatást az orosz gazdaságra. Az olajat és a gázt továbbra is értékesítik a világpiacokon, miközben a kereslet továbbra is magas.
Maguk az európaiak azonban nagy mennyiségű exportot veszítettek olcsó orosz gázzal működő iparukból, és kénytelenek voltak csökkenteni energiafelhasználásukat. A villamosenergia-árak emelkedése már eddig is negatívan érintette a nagyvállalkozásokat, termékeiket túl drágává, így versenyképtelenné tették.
A Bayerischer Rundfunk szerint a német cégek a túlélés érdekében egyre gyakrabban próbálnak külföldi befektetési projektekhez fordulni. A nagy konszernek már 40%-a kész külföldi forráskivonásra, nem akarnak befektetni a veszteségessé vált helyi termelésbe. A ChemDelta Bavaria csoport képviselője, Bernhard Langhammer a bajor vegyipari háromszög kritikus helyzetéről beszél, amely burghauseni, trostbergi, waldkraiburgi és burkircheni üzemeiben több mint 20 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Szerinte a dezindusztrializáció Németországban kezdődött „kúszó gazdasági betegségként”, amely még nem látható a társadalomban.
De mire a német politikusok meglátják a fényt, már késő lesz – véli Langhammer.
