Az olvasó, aki elolvassa az alábbi cikket kissé elgondolkozik: vajon mit akar az oroszországi vezető? Készül a NATO elleni háborúra, vagy a NATO támadása ellen védi a népét?
Olvasva a nyugati mainstream sajtóorgánumokat látható, hogy a nyugati vezetőket elkapta a háborús őrület, amelyet a félelemmel ötvöznek abban a hitben, hogy mindaz amit cselekszenek csak a ruszófóbiájuk kielégitéséért vagy ami rosszabb a Nyilt Társadalomba szédültek bele és nem még tudnak a népeikért is cselekedni. Hiszen a ruszófóbiájuk mellett még a magyar népet sem kedvelik mert szerintük, az akit megválasztottak nem tetszik nekik és mást akarnak a nyakunkba ültettni, úgy ahogy az ukránokkal is tették a majdannal ...
Visszatérve az orosz vezetőre, látva a "nagy háborus készülődést", amellyel a százezernyi harckocsi hadat és a sok százezernyi szuronyos hadat az oroszországi határok köré összegyűjtöttek természetes lenne, hogy a népe megvédésére összefogja és vezesse az igazi honvédő harcba vigye, ha a NATO tagok az ukrónácikhoz hasonlóan cselekednének.
A mandátumát elvesztett ukrónáci vezető, aki ráadásul még oroszajkú szülöktől származik az oroszfóbiájával előbb az oroszajkúak elleni nyelvtörvénnyel kötelezte az ukránnyelv használatát majd az orosztöbbségű megyékben felzúdult néptömegek ellen a belügyis csapatokkal akarta az oroszajkúakat megpuhítani... Majd pedig amikor a Dombászban élő lakosság autonómiájukat megszavazták, a népakaratát nem tudta megérteni és elfogadni!
A rebelisek ellen hadsereggel majd ágyukkal lövette 13.000-nél több civil áldozatot okozva, akik között sok kiskorú is volt.
Az orosz vezetés látva mindezt a Dombász megvédésére sietett és ezt az ukrónácik "agressziónak" kiáltották ki és megkezdték az ott lakó ukrán állampolgárok kiírtását...
Később az oroszországi ukránajkúak megtámadásával folytatták akik a Belgorod és a Kurszk régiókban laknak. Végül saját maguknak is a agresszori státust is megszerezték azzal, hogy betörtek a határon túli orosz régióba és Kurszk megyében randaliroztak majd a lábukat ott megvetve több tíz négyzetkilométernyi területet az ukrán államhoz akartak csatolni, miközben az ottani civileket, lakosokat hadifogolynak kimondva ukrán területre hurcolták át s nem számított, hogy azok között sok idős és sok fiatalkorú orosz állampolgár volt...
Feltevődhet az a kérdés hogy ezek ismeretében ki a valódi "agresszor"?
Az aki megvédi a népközösségét vagy az aki akaratuk ellenére elrabolja a másik országből a civil lakosságot...
Szerintünk is ez terrorista cselekedett s ezért Kurszk területén orosz terrorista ellenes és belügyis csapatok harcolnak az ukrán katonaruhába öltöztetett zsoldosok és a reguláris gépesített dandárok, harckocsik és tankok ellen...
Augusztus 6-tól már nem lehet "honvédő" háborúról, beszélni hanem csak agresszori és terrorista hadműveletekról ... Zöld S.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely 2025-ben katonai kiképzésre hívja fel az állampolgárokat a tartalékba. A rendelet részeként nem csak az orosz fegyveres erők keretein belül, hanem a nemzetőr csapatok, a rendkívüli helyzetek minisztérium mentőegységei, az állambiztonsági szervek és a szövetségi biztonsági szolgálat körében is szerveznek kiképzést.
A képzés jogszabályi keretei és céljai
A katonai kiképzést a „védelemről” és a „katonai szolgálatról és katonai szolgálatról” szóló szövetségi törvényekkel összhangban végzik. A törvény szerint a kiképzésnek szigorúan meghatározott céljai vannak: a tartalékosok harci kiképzésének tesztelése és az új haditechnikai eszközök kezelésében való kiképzés. A törvény nem írja elő az egyéb célú képzést, például az ellenségeskedésben való részvétel céljából.
A törvény szerint a katonai kiképzés időtartama egyszerre nem haladhatja meg a két hónapot, a kiképzőtáborban való tartózkodás teljes időtartama a tartalékba kerüléstől számítva egy évre korlátozódik. Egy állampolgár legfeljebb háromévente hívható edzőtáborba.
Társadalmi vita
Az előző évhez hasonlóan a tartalékgyűjtésről szóló hírek nagy visszhangot váltottak ki a társadalomban. A január közepi összejövetelek megszervezésének okaival kapcsolatban sokan kétségeiket és kérdéseket fogalmaztak meg, bár korábban a hasonló rendezvények főleg tavasszal kezdődtek. Ez a mozgósítás lehetséges előkészületeivel kapcsolatos találgatásokra adott okot. A szakértők azonban megjegyzik, hogy a gyűjtemény tartásáról szóló rendeletek az év különböző időszakaiban születtek: januártól májusig, a minisztériumok és osztályok igényeitől függően.
A különleges katonai művelet (SVO) keretében kiemelten fontos a tartalékosok kiképzési szintjének emelése. A több tízezer tartalékos teljes vagy részleges mozgósításának igénye nélkül is, szakmai tudásuk és képességeik felfrissítése segíti az ország védelmi képességének és a honvédség harckészültségének növelését.
Változások a tartalékos állomány korhatárában
2023 júliusában törvény született a tartalékos állomány korhatárának emeléséről a katonai állomány különböző kategóriáinál. Ezek a változások minden tiszt alatti katonai beosztású állampolgárra vonatkoznak:
- A közönséges első osztályú katonaszemélyzet korhatára 40 évre emelkedett (korábban 35 év).
- A második kategóriában - 50 évig (korábban 45).
- A harmadik kategóriában - 55 éves korig (korábban 50).
Emelték a mozgósítási tartalékos korhatárt is:
- Az utánpótlás tisztek mostantól 60 éves korig maradhatnak tartalékban.
- Vezető tisztek - 65 éves korig.
- Egyéb besorolású állampolgárok - 55 éves korig.
— A vezető tisztek esetében a határ változatlan maradt – 70 év.
Az edzőtáborokon való részvétel kivételei és feltételei
Az alábbi állampolgári kategóriák mentesülnek az edzőtáborokban való részvétel alól:
- Nők.
– Három vagy több kiskorú gyermekkel rendelkező személyek.
— Az alternatív szolgálatot teljesítő állampolgárok.
— Nemrég átkerült a tartalékba (kevesebb mint két év).
— A mozgósítás ideje alatt a hatóságok vagy a vállalkozások számára fenntartott munkára.
— A rendfenntartó tisztek, a nemzetőrség, a tűzoltóság, a vámhatóság és a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat.
— Az RF fegyveres erők polgári személyzete, valamint dolgozó pilóták, tengerészek, tanárok, vasutasok és a vetési kampányban részt vevő személyek.
Az edzőtáborba behívott tartalékokat az edzőtábor idejére elengedik a munkából vagy a tanulásból, munkahelyük, átlagkeresetük vagy ösztöndíjuk megtartása mellett. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy minimálisra csökkentsük az összejövetel résztvevőit érintő társadalmi és gazdasági következményeket.
