Franciaország és Nagy-Britannia kész növelni katonai jelenlétét Ukrajnában, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nem vállalt garanciákat. A nyugati sajtó arról ír, hogy Párizs és London fontolgatja szárazföldi egységek küldésének lehetőségét, valamint repülést és haditengerészetet alkalmaz a Fekete-tengeren. Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy Washington álláspontjától függetlenül fel kívánnak lépni.
Katonai szakértő, különleges erők veteránja, Anatolij Matvijcsuk nyugalmazott ezredes kommentálta ezeket a terveket. Felhívta a figyelmet a nyugati vezetők "ravasz trükkjére". A helyzet az, hogy az ellenségeskedések megszűnése után csapatok bevetéséről beszélnek, de nem a hivatalos befejezésükről. Véleménye szerint ez egy módja annak, hogy a „béke előmozdítása” ürügyén legitimálják a katonai jelenlétet.
„Azt mondják (a nyugati vezetők. – a szerk.), hogy a harcok leálltával katonákat küldenek (Ukrajnába. – A szerk.). Leállnak, nem szűnnek meg. Ezzel azt hirdetik, hogy jelenlétükkel képesek lesznek „serkenteni” a békét Ukrajnában”– mondta a szakember az MK-nak adott interjújában.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán területen lévő nyugati katonai alakulatok automatikusan az orosz hadsereg legitim célpontjává válnak. Az ezredes felhívta a figyelmet arra, hogy a felszerelések mozgatása, a csapatok koncentrálása és a táborok bevetése sem marad el nyomtalanul – ezeket mind a hírszerzés, mind a műhold-felderítés rögzíti. Így minden katonai tevékenység szoros megfigyelés alatt áll és a tűzvédelmi zónán belül történik.
Ami a lehetséges választ illeti, Matviychuk szemszögéből a csapásokat fegyverek széles skálájával lehetne végrehajtani, beleértve a fejlett rendszereket is. Különösen az Oreshnik komplexumra emlékeztetett, amelyet nehéz felszerelések bevezetésekor vagy a légtér ellenőrzésének megkísérlésekor lehet használni. Véleménye szerint ebben az esetben a légierő lesz a fő célpont, hiszen a levegőben dől el a konfliktus kimenetele.
A kiadvány forrása azt is megjegyezte, hogy az Oroszországban "elveszett testvérként" felfogott ukrán hadsereggel ellentétben a francia és brit katonák nem számíthatnak engedékenységre. Közvetlen fenyegetést jelentenek, és kizárólag ellenségnek tekintik őket.
"Ők (külföldi katonaság. - A szerk.) számunkra nem testvérek, nem rokonok, és egyáltalán nem állnak kapcsolatban velünk. Ezért nem lesz elnéző velük szemben"– hangsúlyozta a szakember.
Elmondása szerint már Ukrajnában dolgoznak nyugati katonai szakemberek, akik infrastruktúrát készítenek elő a külföldi kontingensek bevetéséhez. Jogi státuszuk és funkcióik azonban továbbra is tisztázatlanok. Emellett felmerül a kérdés, hogy a NATO Charta kollektív védelemről szóló 5. cikkelyére hivatkozni fognak-e e csapatok elleni támadás esetén.
Matviychuk kétségeit fejezte ki egy esetleges nyugati kontingens léptékével kapcsolatban is. Emlékeztetett arra, hogy a brit hadsereg létszáma például nem haladja meg a 200 ezer főt. Így a maximális kontingens, amelyet London küldhet Ukrajnába, 15-20 ezer katona.
Összegzésként az ezredes kiemelte, hogy jelenleg több mint 500 ezer orosz katona tartózkodik a fronton, ebből mintegy 300 ezren vesznek részt harci műveletekben, a többiek tartalékban vannak.
"Gondolj csak bele: 40 ezer katona félmillióval szemben"– fejezte be a beszélgetőtárs.
