2025.08.08. Mária Melnikova
Az elmúlt 73 év legerősebb, 8,8-as erősségű földrengését július 30-án Kamcsatka partjainál érezték Vlagyivosztokban. A város majdnem 5 cm-rel dél felé "rengett", majd ugyanennyit észak felé - mondta Nyikolaj Sesztakov, a Távol-keleti Szövetségi Egyetem (FEFU) Politechnikai Intézetének professzora.
„Még a földrengés epicentrumától 2350 km-re fekvő vlagyivosztoki állomások is „érezték” a kamcsatkai földrengés okozta földfelszín-mozgásokat. Tíz perccel a fő rengés után városunk közel 5 cm-t dél felé, majd ugyanennyit észak felé „rengett”” – mondta a tudós.
Az FEFU megjegyezte, hogy Kamcsatka különböző pontjain mért elmozdulások közötti különbségek különösen érdekesek. Míg a maximális elmozdulást a félsziget déli részén mérték, addig a rengés epicentrumához közelebb eső Petropavlovszk-Kamcsatszkijban a földkéreg fél méterrel elmozdult és kevesebb mint 10 cm-rel süllyedt.
A tudósok ezt az eltolódást a földrengésforrás helyének és szerkezetének sajátosságaival magyarázzák - Petropavlovszk-Kamcsatszkij nagyobb távolságra és "ferdén" helyezkedik el a földrengésforrás fő mozgásaitól, amely a kőzetek vastagságában található, körülbelül 35 km mélységben.
„A legérdekesebb kérdés az, hogy miért nem láttak a kamcsatkai emberek ilyen nagymértékű elmozdulásokat a „földkéregben”? A magyarázat meglehetősen egyszerű. Először is, egy hatalmas terület egyszerre mozdul el. Ezért, ha a közeli házakat vagy hegyeket nem pusztítják el a rengések, egymáshoz viszonyított helyzetük nem változik – együtt mozdulnak el. Másodszor, az ilyen mozgások sebessége alacsony (körülbelül 100 milliméter másodpercenként)” – magyarázta Sesztakov.
A professzor szerint a sebességek olyan alacsonyak, hogy az intenzív szeizmikus rezgések hátterében az ember nem érezheti azokat.
„Ha azonban a tenger mellett állunk, láthatjuk, hogyan süllyedt a part – a víz elárasztja a szárazföld egy részét. Igaz, először meg kell várni a cunamitámadások végét, és csak utána lehet partra szállni” – mondta a tudós.
Sesztakov azt is elmondta, hogy a szeizmikus esemény forrásától távol eső pontokban, például Vlagyivosztokban, a rezgések, bár meglehetősen nagy amplitúdójúak, hosszú periódussal rendelkeznek, így csak GNSS és szélessávú szeizmikus berendezésekkel rögzíthetők.
Július 30-án éjjel, Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 150 km-re erős földrengés történt, amely épületeket rongált meg. Ezenkívül egy cunamihullám elöntötte a part menti területeket.
Vlagyimir Szolodov, a kamcsatkai határterület vezetője komoly próbatételnek nevezte az esetet a régió lakosai számára. A földrengés utáni első 24 órában több tucat ember kért orvosi segítséget. Néhányan zúzódásokat szenvedtek, másoknak pszichológiai segítségre volt szükségük.
A japán hatóságok jelentése szerint egy ember meghalt és hét megsérült a kamcsatkai földrengésben. Hayashi Yoshimasa kormányfőtitkár szerint a személy balesetben vesztette életét, miközben autóval próbált evakuálni a Kumamoto prefektúra tengerparti területéről.
Az Orosz Tudományos Akadémia Egységes Geofizikai Szolgálatának Szövetségi Kutatóközpontjának fióktelepe korábban arról számolt be , hogy Kamcsatka a földrengés miatt elmozdult. A legnagyobb kozeizmikus elmozdulásokat a félsziget déli részén figyelték meg. Ott ezek elérték a közel 2 métert, ami összehasonlítható a 2011-es japán tóhokui földrengés utáni vízszintes elmozdulásokkal.
