Daniela Bovel: Közvetlen demokrácia – svájci politika, modell minden ország számára ?

A cikkíró vallomása:

29 évesen, 1999-ben hagytam el Romániát, Erdélyt, és több mint 25 éve Svájcban élek.. Első kézből tapasztalhattam meg a közvetlen demokrácia előnyeit új hazámban.

Szeretném felhívni a figyelmüket erre a fajta politikára ezen a dokumentumon keresztül, és esetleg meggyőzni Önöket arról, hogy változtassanak a jelenlegi politikai szerveződési formán az országukban. 

A) A Svájci Alkotmány a következő kijelentéssel kezdődik: „A Mindenható Isten nevében!”

Ez a megfogalmazás: „A Mindenható Isten nevében!” – rávilágít arra, hogy Svájc szigorú értelemben nem világi állam, mivel alapvető törvénye közvetlenül hivatkozik Istenre (Jehovára – minden istenek Királyára).

Ugyanakkor a vallásszabadság elve garantált, lehetővé téve a különböző felekezetek és hitek harmonikus együttélését.

A történelem során a keresztény hit döntő befolyást gyakorolt Svájc politikai, társadalmi és kulturális fejlődésére. Azok az értékek, amelyek a svájci társadalom alapját képezik — a törvény tisztelete, a polgári felelősség, a szolidaritás és az emberi méltóság — a keresztény ethoszból erednek. Az ország jelenlegi jóléte és stabilitása legalább részben annak a hívő emberek által végzett munkának és odaadásnak köszönhető, akik formálták a nemzeti intézményeket.

Annak ellenére, hogy a szekularizáció folyamata jelenleg fokozódik, a kereszténység továbbra is az identitás alapvető eleme.

Az ország jelenlegi jóléte és stabilitása legalább részben a nemzeti intézményeket formáló vallásos emberek munkájának és elkötelezettségének köszönhető.

Számomra a keresztény vezetők jelenléte egy állam élén alapvető tényező a jóléte szempontjából.
A kommunista és ateista korszak történelmi tapasztalata jól mutatja, mi történhet, ha a vezetés hitetlen emberek kezében van: szegénység, rendszerszintű korrupció és széles körű elégedetlenség a lakosság körében.

B) Röviden: Politika Svájcban – hogyan működik?

Svájc közvetlen demokrácia, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok aktívan részt vesznek a politikai döntéshozatalban.
Ez egy szövetségi állam is: 26 kantonból (magyar megfelelője: megye) áll, melyek mindegyike bizonyos fokú autonómiával rendelkezik (törvényhozás, adók, oktatás stb.).

Svájcnak három hatalmi szintje van:

• Szövetségi szint (konföderáció): az ország egészével kapcsolatos ügyekkel foglalkozik (katonaság, valuta, külpolitika stb.). 
• Kantonok / megyék (regionális szint): saját kormányzattal és parlamenttel rendelkeznek.
• Községek (helyi szint): a helyi szolgáltatásokért felelnek (iskolák, utak stb.).

A svájci parlament két kamarából áll:

• Nemzeti Tanács (200 tag): a népet képviseli.
• Államok Tanácsa (46 tag): a kantonokat / megyéket képviseli.

A törvényeket mindkét kamarának el kell fogadnia.

• A svájci szövetségi kormányt, azaz a Szövetségi Tanácsot 7 tag alkotja, akiket a parlament választ.
  Nincs egyetlen elnök, akinek felsőbb hatalma lenne: a konföderáció elnöke évente változik, és nincs több hatalma, mint a többi tagnak.
• Egy svájci kanton kormányát, az úgynevezett Állami Tanácsot, 5–7 tag alkotja, akiket a kanton lakói általában négyéves időtartamra választanak.
  A döntéseket kollektíven hozzák meg, ami azt jelenti, hogy a kormány minden tagja részt vesz a döntéshozatalban. Egy elnököt választanak a kormánytagok közül általában egyéves vagy kétéves időszakra.
• Egy község (város) kormányát gyakran önkormányzatnak hívják, és ez az ügyintéző szerv, amely felelős a napi ügyek kezeléséért és az önkormányzati tanács döntéseinek végrehajtásáért.
  Általában 3–9 tagból áll, akiket a község polgárai választanak, és akit egy polgármester vagy községi elnök vezet.
  Az önkormányzat tagjait négy évre választják; esküt tesznek a szövetségi alkotmányra és a kanton alkotmányára a hivatalba lépés előtt.

 

A községi tanács az önkormányzat / város törvényhozó testülete (a parlament).
100 tanácstagból áll, akiket öt évre választanak meg a község / város választói.
Ez az önkormányzat "törvényhozó" szerve, ami azt jelenti, hogy szabályokat állapít meg, de nem alkot törvényeket

A Szövetségi Tanács több pártból áll (konzultációs rendszer), hogy biztosítsa a stabilitást.

Svájcban a politikai pártok alakítása viszonylag egyszerű és szabad, mert a törvény nem ír elő szigorú feltételeket. Egy közös eszméket és értékeket valló csoport eldöntheti, hogy pártot hoz létre a politikai élet befolyásolására.

A legfontosabb jelenlegi svájci pártok:

- Svájci Néppárt (SVP / UDC) – konzervatív, jobboldali populista – 62 hely a Nemzeti Tanácsban

- Szociáldemokrata Párt (SP / PS) – bal-közép, szociáldemokrata – 41 hely a Nemzeti Tanácsban

- FDP – Liberálisok (FDP / PLR) – jobb-közép, gazdasági liberális – 28 hely a Nemzeti Tanácsban

- Közép (Die Mitte / Le Centre) – jobb-közép, kereszténydemokrata – 29 hely a Nemzeti Tanácsban

- Zöld Párt (Les Verts) – baloldali, környezetvédő – 23 hely a Nemzeti Tanácsban

A svájci politikai színtéren néhány nagy párt dominál, amelyek a jobboldali konzervatívtól a baloldali zöldekig terjedő ideológiai spektrumot fedik le. A konszenzuson alapuló többpárti rendszer lehetővé teszi a széles körű koalíciókat és az arányos képviseletet, biztosítva a szövetségi szinten a stabilitást és a politikai együttműködést.

Svájc közvetlen demokrácia, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok jogosultak:

• népi kezdeményezést indítani: az alkotmány módosításának javaslatára (100 000 aláírás szükséges).
• népszavazást kezdeményezni: a parlament által elfogadott törvény megtámadására (50 000 aláírás szükséges).

Évente több népszavazás zajlik különböző témákban.

A svájci politika gyakran a pártok közötti kompromisszumkeresésre épül.

C) Az adórendszer Svájcban (összefoglaló)

Svájc egy föderális adórendszerrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az adókat három szinten szedik be:

Konföderáció (szövetségi szint)

• Közvetlen adók:

◦ Szövetségi személyi jövedelemadó

◦ Vállalati nyereségadó

• Közvetett adók:

◦ ÁFA (általános forgalmi adó): 8,1 % (a 2024-es normál kulcs)

◦ Jövedéki adók dohányra, alkoholra, benzinre stb.

Kantonok (kantoni szint)

• Minden kanton maga határozza meg az adókulcsait.
• Ennek következtében nagy különbségek vannak az adózásban a kantonok között.

A kantonok szedik be:

◦ Személyi jövedelem- és vagyoni adót

◦ Vállalati nyereség- és tőkekiadókat 

Községek (város szint)

• A városok is szednek jövedelem- és vagyoni adót.
• Az adókulcs gyakran a kantoni kulcs egy százalékos aránya (ezt nevezik özségi együtthatónak).

Svájci adózási sajátosságok

• Magas adóverseny a kantonok között (néhány kanton nagyon alacsony kulcsokat alkalmaz)
• Átlátható és stabil adórendszer 
• Vonzó vállalati adózás (a kulcsok gyakran alacsonyabbak, mint más európai országokban)

D) A svájci szövetségi alkotmányban olvasható: „A közösség erejét a leggyengébb tagjainak jóléte méri.”

Kantonális szociális segély és beilleszkedési jövedelem

A beilleszkedési jövedelem olyan támogatás, amely a kantonban élő (svájci állampolgársággal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező) felnőtt személyek számára nyújt segítséget, akik nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel alapvető szükségleteik fedezésére.

Ez a támogatás magában foglalja:

• minimális anyagi segítséget az élethez 
• személyre szabott szociális támogatást, 
• társadalmi és szakmai beilleszkedést elősegítő intézkedéseket. 

Anyagi támogatás

• A lakóhely szerinti Regionális Szociális Központnál (CSR) lehet igényelni. 
• Tartalmaz egy összeget, amely fedezi:
• az alapvető szükségleteket és a saját lakhatáshoz szükséges bérleti díjat (garzonlakás vagy apartman, a maximális összeg évente felülvizsgált az ingatlanpiaci és megélhetési költségek alapján),
• különleges költségeket (főként egészségügyi kiadásokat).
• Az egészségbiztosítás külön támogatással fedezett.

Szociális támogatás

• Ingyenes, a CSR vagy a Községi Egységek (UC) szociális munkásai nyújtják. 
• Segít azoknak, akik nehézségekkel küzdenek például:
• költségvetés, lakhatás, család, munka, egészség, adminisztráció terén.
• Célja: az önállóság visszanyerése és a szociális segélyektől való függőség elkerülése.

Társadalmi és szakmai beilleszkedés

• Képzéseket, gyakornoki helyeket, ideiglenes állásokat kínál. 
• Célja a munkaerőpiaci és társadalmi integráció. 
• A támogatottakat személyi tanácsadók segítik, hogy reális szakmai tervet építsenek fel. 

Elégséges szociális segély több előnnyel jár, mind az egyén, mind a társadalom számára. Íme egy összefoglaló:

1. Az egyén számára: 

• Az alapvető szükségletek biztosítása – étel, lakhatás, ruházat, egészség, oktatás 
• A stressz és szorongás csökkentése – a stabil minimális jövedelem támogatja a mentális egészséget. 
• A reintegráció esélyének növelése – megfelelő támogatással az egyén nyomás nélkül kereshet munkát és fejlesztheti szakmai képességeit. 
• Társadalmi igazságosság – garantálja az emberi méltósághoz való alapvető jog tiszteletben tartását.

2. A társadalom számára:

• A szegénység és egyenlőtlenségek csökkentése – egy igazságos támogatási rendszer mérsékli a társadalmi különbségeket.
• A társadalmi problémák megelőzése – például bűnözés, társadalmi kirekesztés, oktatás hiánya.
• A gazdaság ösztönzése – a támogatottak helyi árukra és szolgáltatásokra költik a segélyt, ezáltal erősítve a gazdaságot.
• Társadalmi kohézió – a minimális közös támogatás csökkenti az osztályok közötti feszültségeket.
• Megteremti a lehetőséget azok számára, akiknek nincs szakmai tevékenységük, hogy alkossanak és újítsanak.
• Tudta, hogy Svájc híres az innovációiról és az egy főre jutó szabadalmi bejelentések számáról? Svájc különösen kiemelkedik az egy főre jutó szabadalmak számában. A megfelelő szociális segély, amely lehetővé teszi, hogy az emberek szabadon, a mindennapi megélhetés gondjai nélkül alkothassanak, kétségtelenül hozzájárul ehhez a magas találmányi és technológiai fejlődési arányhoz. És ahol technológiai fejlődés van, ott jólét és gazdagság is van.

3. Az állam számára:

• Hosszú távú költségcsökkentés – a méltóságteljes életbe való beruházás csökkenti a későbbi egészségügyi, igazságügyi és sürgősségi kiadásokat.
• Az állampolgárok bizalmának megerősítése – egy olyan állam, amely segíti az embereket szükség esetén, megerősíti legitimációját.

Az emberi méltóság Svájcban
Svájcban az emberi méltóság alapvető jog, amelyet a szövetségi alkotmány véd (7. cikk). Ez azt jelenti, hogy minden embert tisztelettel kell kezelni, megkülönböztetés, megalázás vagy megalázó bánásmód nélkül.
A bíróságok és bizottságok felügyelik ennek a jognak a betartását, és szankcionálják annak megsértését.

Az emberi méltóság a svájci értékek és jogrendszer központi eleme, biztosítva mindenki jogát a tisztelethez és védelemhez minden helyzetben.

E) Miért az egyik legjobb kormányzati forma a közvetlen demokrácia, mint Svájcban?

1. A nép kezében van a hatalom

• A polgárok nemcsak politikusokat választanak.

• Közvetlenül dönthetnek a törvényekről népszavazásokon keresztül.

• Ez nagyobb kontrollt és felelősséget ad a népnek.

2. Nagyobb állampolgári részvétel

• Referendumok és népi kezdeményezések révén mindenki aktívan részt vehet a politikai életben.
• Így az emberek jobban tájékozottak és elkötelezettebbek.

3. Jobban elfogadott döntések

• Ha a nép maga szavaz meg egy törvényt, könnyebb elfogadni az eredményt, még ha nem is mindenki ért egyet.

• Ez erősíti a társadalmi kohéziót és csökkenti a konfliktusokat.

4. Az érintett képviselők jobban figyelnek

• Mivel a polgárok népszavazással visszavonhatnak egy törvényt, a politikusok kötelesek hallgatni a nép hangjára.

• Ez csökkenti a hatalommal való visszaélést és az átláthatatlanságot.

5. Stabil és békés rendszer

• Svájc hosszú hagyományokkal rendelkezik a békében és stabilitásban.

• A közvetlen demokrácia rendszere elősegíti a kompromisszumot a régiók, nyelvek és pártok között.

6. Tiszteletben tartja a sokszínűséget

• Minden kantonnak és községnek nagy önállósága van.

• Ez lehetővé teszi a helyi sajátosságok és kisebbségek tiszteletben tartását.

Következtetés
A svájci közvetlen demokrácia hangot ad a népnek, korlátozza a visszaéléseket, erősíti a stabilitást és támogatja a párbeszédet.

A kormányok csapatban dolgoznak, és minden a párbeszéden és a polgárok véleményének tiszteletben tartásán alapul. Néha lassú, de stabil és demokratikus.

Az emberi méltóság Svájcban alapvető jog, amelyet védenek, így minden embert tisztelettel kezelnek, megkülönböztetés, megalázás vagy lealacsonyító bánásmód nélkül.

A súlyos szegénység, amely más országokban utcán élő és elegendő jövedelemmel nem  rendelkező embereket jelent, Svájcban megszűnt.

Az emberek Svájcban alkothatnak és álmodhatnak, feltalálhatnak anélkül, hogy nehéz terhet jelentene a holnapi nap gondja. És aki találmányokról beszél, az technológiai fejlődésről és gazdagságról is beszél.

Svájc szerintem olyan modell, amely sok ország számára példaként szolgálhatna.

Szerk.megjegyzés:

Ezennel köszönjük a cikkírónak a mindenre kiterjedő  összefoglalóját. Való igaz, hogy fontos iránytűként használható anyagot tett az asztalra. 

A területi felosztásból ami lejön, hogy az európai NUTS normánál magasabb erkölcsi normával rendelkezik, hiszen a kistérségi HACS-oknál sokkal nagyobb lehetőségekkel van felruházva és nem igen engedi a helyi kiskirályságok "uralkodását" hiszen a közösségi érdeket senki és semmi sem tudja "elfelejteni" és a tisztelet meg vaqn adva a vezetőnek aki nem a saját zsebére dolgozik, hanem a közösséget szolgálja.