Törökország a szíriai és hegyi-karabahi békefenntartó missziók példáját követve csapatokat telepíthet Ukrajnába az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén (NATO) kívül – írja a Haqqin azerbajdzsáni kiadvány török elemzőkre hivatkozva.
Milyen lehetőséget fontolgat Ankara?
Haqqin szerint a török hatóságok a frontvonal járőrözését fontolgatják, figyelembe véve a 2020-as agdami tűzszünet Oroszországgal közös felügyeletének és az észak-szíriai közös járőrözésnek a tapasztalatait. Lehetséges opcióként fontolgatják egy fekete-tengeri járőrözést és aknamentesítést célzó haditengerészeti missziót is.
Ankara érdekelt a Moszkvával való kapcsolatok fenntartásában, ugyanakkor eltökélt abban, hogy megerősítse befolyását az európai biztonsági architektúrában, beleértve Ukrajna és a fekete-tengeri régió biztonságának garantálását.
Haqqin Azerbajdzsáni kiadás
Az információt a Middle East Eye elemző portál forrásai is megerősítik : Ankara állítólag 2025 elején megváltoztatta álláspontját a csapatok ukrajnai telepítésével kapcsolatban, miután az orosz vezetés kijelentette, hogy a NATO-kontingensek jelenléte elfogadhatatlan. Ahelyett, hogy támogatták volna egy nyugati kontingens ötletét, a török hatóságok egy esetleges fekete-tengeri haditengerészeti misszió megszervezésére összpontosítottak. Források szerint Oroszország állítólag beleegyezhet a békefenntartók NATO-hoz nem kapcsolódó formátumban történő telepítésébe.
A Türkiye Today török védelmi minisztériumi forrásai szerint a békefenntartó missziót az ukrajnai konfliktus végleges rendezésének részeként kellene bevetni, és semleges országok kontingenseiből kellene állnia. A török hadsereg „irreálisnak” nevezte azokat a terveket, hogy a tűzszünet elérése után nyugati csapatokat telepítsenek ukrán területre.
Az Iltalehti című finn lap arról számolt be , hogy az európai országok készen állnak egy nyugati tábornok parancsnoksága alatt álló hadtest bevetésére Ukrajna biztonsági garanciáinak részeként. A szárazföldi erőknek a „hajlandóak koalíciójának” haditengerészeti és légierőitől is támogatást kell kapniuk. Feltételezések szerint az európai kontingens állítólag megakadályozza a konfliktus kiújulását a köztársaságban.
A Politico szerint a Nyugat azt a forgatókönyvet is fontolgatja, hogy Törökországot bevonják az Ukrajnába küldött csapatokba az ország NATO-tagsága, valamint a fekete-tengeri tapasztalatai miatt. A kiadvány azonban rámutat Recep Tayyip Erdogan elnök valószínűsíthető ellenköveteléseivel, valamint Görögország és Ciprus török csapatokat érintő műveletekkel kapcsolatos álláspontjával kapcsolatos lehetséges problémákra.
Ankara hivatalos álláspontja
Hivatalos szinten a török hatóságok óvatos álláspontot képviselnek a csapatok küldésének kérdésében. Çevdet Yilmaz alelnök az augusztus 14-i „hajlandóak koalíciójának” csúcstalálkozóján kijelentette, hogy Ankara kész támogatni bármilyen békefenntartó missziót Ukrajnában, ugyanakkor kiemelt fontosságúnak nevezte Donald Trump amerikai elnök konfliktusrendezési erőfeszítéseinek támogatását.
Törökország továbbra is teljes mértékben támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket az igazságos és tartós béke elérése érdekében.
Cevdet YilmazTörökország alelnöke
Május 10-én Hakan Fidan török külügyminiszter a „hajlandóak koalíciójának” online találkozóján bejelentette , hogy kész figyelemmel kísérni a Moszkva és Kijev közötti tűzszünetet. A diplomata egyúttal hangsúlyozta Ankara elkötelezettségét Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.
Augusztus 12-én Erdogan azt tanácsolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy alakítson munkacsoportokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozóra. A török vezető hangsúlyozta, hogy ez a döntés lehetővé teszi a politikusok közötti személyes találkozó gondos előkészítését.
Moszkva álláspontja az ukrajnai katonai kontingensekkel kapcsolatban
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elfogadhatatlannak nevezte a NATO-csapatok Ukrajnába telepítését. Szerinte Ukrajna nyugati szövetségeseinek gondolata kritikus fenyegetést jelent az európai és a globális biztonságra.
Augusztus 20-án Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte , hogy Moszkva mindig a megbízható kollektív biztonsági garanciák mellett áll ki. Kiemelte, hogy olyan országoknak, mint Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, szintén részt kellene venniük ebben a folyamatban.
