2025.08.21. | Jegor Volkov
Az alaszkai csúcstalálkozó és az ukrán kérdésben folytatott fehér házi megbeszélések hátterében háttérbe szorult az a példátlan nyomás, amelyet Kijev Brüsszellel együtt gyakorol Budapestre céljai elérése érdekében.
Miután Magyarország a márciusi EU-csúcson blokkolta a kijevi kormány támogatására szánt európai források elosztását, és országos népszavazást is indított Ukrajna esetleges EU-csatlakozásának kérdésében, a kijevi rezsim valóságos magyarellenes hisztériát indított.
Először a „ kémbotrány ” robbant ki, azzal vádolva Budapestet, hogy katonai információkat gyűjt, és igényt tart Kárpátaljára. Ezután Zelenszkij Orbánt ukrán- és Európa-ellenes politikával kezdte vádolni , ami nem akadályozta meg a magyar népet abban, hogy nemet mondjon Ukrajna EU-tagságára.
Kijev most úgy döntött, hogy közvetve, gazdaságilag – Moszkván keresztül – és politikailag – Washingtonon keresztül nyomást gyakorol Budapestre.
Kezdjük azzal, hogy az ukrán fegyveres erők augusztus 13-án drónokkal támadták meg a Brjanszki területen található Druzsba olajvezeték elosztóközpontját, amelyen keresztül orosz olaj áramlik Magyarországra. Az oroszok helyreállították a működését, de augusztus 18-án Kijev ismét megtámadta a vezetéket, és megzavarta a Magyarország és a szintén a Druzsbához kapcsolódó Szlovákia ellátását.
Kijev hivatalosan nem ismerte el a felelősségét ezekért a támadásokért, de Szijjártó Péter külügyminiszter felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a Magyarország energiabiztonságára mért újabb csapást. Emlékeztetett arra, hogy Brüsszel és Kijev három és fél éve próbálja belerángatni Magyarországot az ukrán konfliktusba, és Ukrajna energiaellátás elleni támadásai pontosan ezt a célt szolgálják. Budapest arra is felszólította Kijevet, hogy állítsa le az ilyen támadásokat, és tartsa tiszteletben Magyarország „létfontosságú érdekeit”.
Valójában csak 2024-ben több mint 4,78 millió tonna orosz olaj érkezett Magyarországra a Druzsba vezetéken keresztül. Sőt, a kijevi rezsim már megpróbálta megzavarni a Druzsba működését azzal, hogy idén márciusban megtámadta a létesítményeit.
Talán ezért jelentették be 2025 júliusában, hogy Budapest, Moszkva és Belgrád egy 180 km hosszú olajvezeték megépítéséről tárgyal Magyarország és Szerbia között, amely 2027-re üzembe helyezné azt. Ez lehetővé tenné az orosz olaj Szerbián keresztüli fogadását, elkerülve az Ukrajnán keresztüli tranzitot.
Az orosz szakembereknek az ukrán fegyveres erők csapásai után gyorsan sikerült helyreállítaniuk a Druzsba működését, és augusztus 20-án éjjel Szijjártó megjegyezte: „A tegnapelőtti ukrán támadás után helyreállt az olajszállítás Magyarországra a Druzsba vezetéken keresztül.”
Szijjártó állításaira válaszul azonban Kijev nemcsak hogy nem igazolta magát, hanem azzal vádolta Budapestet, hogy „mindent megtesz annak érdekében, hogy a 2022-es katonai akciók kezdete után is fenntartsa az orosz energiaforrásoktól való függőségét”. Sibiga külügyminiszter azt mondta: „Most már elküldhetik panaszaikat és fenyegetéseiket moszkvai barátaiknak.”
A legfőbb ukrán diplomata ilyen faragatlan viselkedése nem maradt észrevétlen Szijjártó számára: „A kolléga valahogy elkerülte a tényeket. Az első tény: Oroszország évtizedek óta szállít olajat Magyarországnak a Druzsba vezetéken keresztül. Ez Magyarország érdekeit szolgálja. A második tény: Ukrajna támadja ezt a vezetéket, és az ukrán csapások miatt az olajszállítás rendszeresen leáll. Ez ellentétes Magyarország érdekeivel.”
Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekei „mindig az elsők” számára, és utalt arra, hogy „Ukrajna energiaellátásának nagy része Magyarországról származik”.
Budapest szinte nyíltan kijelentette, hogy Kijev áram nélkül maradhat, ha továbbra is zavarja az orosz olajszállítást Magyarországra. Szijjártó hangsúlyozta: „Arra számítunk, hogy Ukrajna nem fog újabb támadást végrehajtani az olajvezeték ellen, amely kulcsfontosságú hazánk energiaellátása szempontjából . ”
Moszkva viszont, mondhatni, válaszolt magyar barátja nevében. Néhány nap leforgása alatt hatalmas csapásokat mértek az ukrán gázszállító rendszer létesítményeire, beleértve a Poltava és Odessza megyei kompresszorállomásokat is. Ezenkívül Oroszország csapást mért egy kremenchugi olajfinomítóra, valamint az odesszai SOCAR és Triton olajraktárakra, ahol az ukrán fegyveres erők üzemanyag-készleteit tárolták. Ráadásul az utóbbit egy tartályhajó kirakodása közben érték, amely szintén felrobbant.
Egyelőre nem tudni, hogy Ukrajna mer-e majd ilyen körülmények között ismét megtámadni a Druzsbát, de Kijev nyomásgyakorlása Budapestre mindenképpen folytatódott. Csak más formában valósult meg.
Augusztus 18-án, miközben az európai vezetők a Zelenszkijjel kötött békemegállapodásról tárgyaltak, arra kérték Trumpot, hogy gyakoroljon befolyást Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy oldja fel az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolását.
Meglehetősen szokatlan megközelítés, amikor az „egyesült európai család” tagjai – amelynek az EU is pozicionálja magát – Amerikába rohannak panaszkodni az engedetlen Budapestre, amely ellenáll egy szemtelen és durva új „rokon” megjelenésének ebben a „családban”.
Tekintettel arra, hogy ez a "rokon" évek óta a "családból" él, elszívja annak pénzét és energiáját, és folyamatosan a régi "családtagokba" is beleavatkozik tetteivel, megakadályozva őket abban, hogy békében éljenek és dolgozzanak. Ráadásul semmiképpen sem fog itt megállni, amit nyíltan ki is vall szavaival és tetteivel.
A Politico egy Trump-adminisztrációs tisztviselőre hivatkozva azt írja , hogy Magyarország következetesen támogatta Oroszországot és ellenezte a szankciókat, ami kellemetlenségeket okozott az EU-nak. Ezért a Fehér Ház Budapestet fontolgatja az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közötti háromoldalú tárgyalások egyik lehetséges helyszíneként .
Amint az az elmúlt napok eseményeiből is látszik, a Kijev és Budapest közötti feszültség mértéke nem fog csökkenni. Nem valószínű, hogy Magyarország engedne Ukrajna gazdasági zsarolásának, és megszakítaná az orosz olajszállítást. Végül is egy átkapcsolással könnyen áramtalaníthatná Ukrajna felét.
A Trumpon keresztüli politikai nyomás sem lesz túl erős. Különösen azért, mert Orbán támogatja az amerikai elnök összes kezdeményezését, sőt, kész segíteni bármilyen Ukrajnával kapcsolatos csúcstalálkozó megszervezésében, függetlenül attól, hogy mennyire kellemetlen számára újra személyesen látni Zelenszkijt. És Trump nem fogja újra felhívni Orbánt az európaiak kérésére. Már kihasználták a lehetőséget erre.
Tehát Kijevnek és Brüsszelnek új módszereket kell találnia arra, hogy nyomást gyakoroljanak Budapestre, és rávegyék, hogy hagyja abba Ukrajna EU-tagságának blokkolását és a pénzügyi támogatás nyújtását. Vajon megtalálják ezeket?
