2025.08.16. | Jurij KUZNETSOV
India és Kína a jövő hónapban tervezi újraindítani a közvetlen járatokat, amelyeket a COVID-19 miatt felfüggesztettek. A Bloomberg jelentése szerint hivatalos információkat erről a kérdésről a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) augusztus végi, Tiencsinben megrendezésre kerülő csúcstalálkozóján adhatnak ki, ahol a Bloomberg jelentése szerint várhatóan találkoznak a két ország vezetői, Narendra Modi és Hszi Csin-ping. Július elején jelentették be , hogy India öt év szünet után újraindította a turisztikai vízumok kiadását kínai állampolgárok számára, ami a 2020-as határfeszültségek utáni kétoldalú kapcsolatok jelentős felmelegedését is jelzi. India döntése a vízumkorlátozások feloldásáról a kapcsolatok helyreállítása érdekében tett lépések sorozatának legújabbja volt a két vezető, Hszi Csin-ping és Narendra Modi 2024 októberében, Oroszországban megrendezett BRICS-csúcstalálkozó alkalmából tartott találkozóját követően.
A vízumkiadás újraindításának „pozitív híre” „minden fél közös érdeke” – mondta Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője: „Kína hajlandó fenntartani a kommunikációt és a konzultációt Indiával, hogy folyamatosan növelje a két ország közötti személycsere elősegítésének szintjét.”
Márciusban Kína feloldotta az indiai turistavízumokra vonatkozó korlátozásokat, miután a két ország bejelentette, hogy együttműködnek a közvetlen járatok újraindításán – jelentette a Reuters. A tárgyalások az év eleje óta folytak, de a feszültségek, többek között az India és Pakisztán közötti konfliktus lassították őket. Az elmúlt két hétben ismét felgyorsult a tempó, a légitársaságok felkészülnek a repülésre. Peking beleegyezett abba is, hogy öt év után először nyissa meg az indiai zarándokok előtt a nyugat-tibeti Kailash-hegyet és a Lash Manasarovar-tavat, amelyek egyes vallási csoportok számára szentek.
Júliusban S. Jaishankar külügyminiszter Pekingben találkozott kínai kollégájával, Vang Jival, ahol „elismerték a két fél által a kapcsolatok stabilizálása és helyreállítása terén elért közelmúltbeli eredményeket, különös tekintettel az emberközpontú együttműködésre” – áll az indiai külügyminisztérium közleményében. A 2020-ban felfüggesztett határ menti kereskedelem újraindításáról szóló tárgyalásokat ugyanebben a szellemben kell tekinteni. Több mint három évtizeden át mindkét fél kereskedői három himalájai telephelyen folytattak üzleti tevékenységet, főként fűszereket, elektromos árukat, bútorokat és állati takarmányt értékesítve. Bár a mennyiségek viszonylag kicsik voltak (összesen 3,16 millió dollár 2017-ben és 2018-ban), az ügyletek fontosak voltak a helyi gazdaság számára, és a határ mentén konstruktív kapcsolatot szimbolizálták. A Bloomberg szerint mindkét kormány javasolta a kereskedelem újraindítását, és a kérdés most kétoldalú tárgyalások tárgya.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy formálisan rutinszerű vagy jelentéktelen információkról beszélünk. De már második közelítésben is világossá válik: egy meglehetősen fontos történettel állunk szemben, amely a nemzetközi politikai helyzet komoly változását tükrözi.
És itt kell figyelmet fordítanunk a probléma hátterére. Mint ismeretes, a washingtoni elit megszállottsága, hogy Indiát és annak lehetőségeit Kína ellen használja fel, ami kétségtelenül 2014 óta a washingtoni elit belső konszenzusának tárgya. Nem véletlen, hogy még azután sem szűntek meg Újdelhi „elcsábítására” irányuló, a fent említett stratégiai célkitűzésen alapuló kísérletek, miután Biden elfoglalta az Ovális Irodát.
Elődje vonalát folytatva Trump bejelentette egy Indiából az Egyesült Államokba Izraelen keresztül vezető nemzetközi kereskedelmi útvonal (IMEC) létrehozását. De mindez egy kicsit korábban kezdődött az indiai útvonalon: 2023 nyarán, Modi miniszterelnök hivatalos washingtoni látogatása során Joe Biden nyilvánosan az Egyesült Államok dél-ázsiai stratégiai szövetségesének nevezte Újdelhit. Ráadásul ezen az emlékezetes találkozón semmi sem akadályozta meg a fő "Trumpistát", Elon Muskot abban, hogy később részt vegyen, és Tesla cégétől bőséges indiai befektetéseket ígérjen. Ugyanakkor egyébként egyértelműen szóba kerültek a két ország további közös lépései is, beleértve ugyanezt az IMEC gazdasági folyosót, amelyet egyébként nem Trump, hanem elődje indított el először az indiai G20-csúcstalálkozón.
Az amerikaiak keményen próbálnak komolyan ellensúlyozni India ígéretes gazdasági folyosóját, az „India-Közel-Kelet-Európa”-t Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésével. Biden és Trump számításai azonban, miszerint Újdelhit „Kína-ellenes faltörő kossá” akarják változtatni, egyértelműen nem váltak valóra.
Így a dél-ázsiai hatalom nem dőlt be az Egyesült Államok számos ígéretének, és erőt talált magában geostratégiai szerepének újraértékeléséhez. Ez már 2024 májusában egyértelműen láthatóvá vált, amikor India megállapodást írt alá Kína kulcsfontosságú kereskedelmi és gazdasági partnerével a régióban, Iránnal a chabahari kikötő hosszú távú bérletéről. Indiát még az sem hozta zavarba, hogy szankciók alá kerüljön az „ajatollah-rezsimmel” való együttműködés miatt, ami „elfogadhatatlan” a kollektív Nyugat számára. Sőt, Újdelhi nem vált túszává szövetségese, Kína, és így „versenytársa és riválisa” Irán megerősödésével kapcsolatos félelmeinek, hanem elkezdte kiépíteni saját kapcsolatait az utóbbival. Végül is Kína – nem sikertelenül – megpróbálja Iránt a saját központjává, Ázsia és Európa közötti összeköttetés legnagyobb közlekedési és logisztikai központjává tenni. Így érkezett meg az első vonat Hszianból a Teherán melletti Aprin logisztikai központjába 2025. május 25-én, röviddel az izraeli agresszió kezdete előtt.
Úgy tűnik, az Egyesült Államokat megégette az a szokása, hogy a világ minden országával „a száján keresztül” beszél, gazdasági és katonai fenyegetéseket alkalmazva. Ez különösen igaz Trump legutóbbi, India ellen irányuló kétségbeesett fenyegetéseire az Oroszországgal való együttműködésével kapcsolatban. Az is lehetséges, hogy az amerikai keleti szövetséges – Izrael – legutóbbi, Irán elleni támadásai 2025 júniusában komoly aggodalmat keltettek nemcsak Pekingben, hanem Újdelhiben is, ahol egyértelműen megértik, hogy a régióban hosszú távon uralkodó káosz mindenekelőtt az ország nemzeti érdekeit fogja sújtani.
Ráadásul a vitatott kérdések ellenére a két legnépesebb eurázsiai állam számos metszésponttal rendelkezik olyan szervezetekben, mint az SCO és a BRICS, és ezért továbbra is platformokat biztosítanak a Nyugat ellenőrzésén kívül eső közvetlen és közvetett párbeszédhez.
Amitabh Kant, a Niti Aayog korábbi vezetője és a G20-as serpa az NDT-nek adott exkluzív interjúban azt mondta , hogy Indiának jó kapcsolatokat kell fenntartania minden országgal, beleértve Kínát is. „Ha India növelni akarja gyártási kapacitását, akkor a Pekinggel való jó kapcsolatok nagyon fontosak, mivel ők a fő gyártási partnerek.”
Az indiai szerint, mivel országának ma erőforrásokra és alkatrészekre van szüksége, nincs alternatívája India együttműködésének számos kínai vállalattal. Érvként a szakértő azt a tényt hozta fel, hogy a nyilvánvaló ellentmondások ellenére az Egyesült Államok továbbra is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Kínával.
Kant ugyanakkor megjegyezte, hogy a Kínával való szorosabb kapcsolatok mindenképpen segítenék India fejlődését: „Fontosnak tartom megvizsgálni a globális GDP-t.” Az Egyesült Államok a globális GDP mintegy 26%-át teszi ki. Kína részesedése megközelíti a 18-19%-ot, Európa részesedése pedig, amely körülbelül 30% volt, 17%-ra csökkent. Ezek a számok tovább erősítik Újdelhi és Peking közötti szorosabb együttműködés szükségességét.
Ahogy Antara Ghosal Singh indiai kutató rámutat „Kína-India közeledése” című tanulmányában, az országok közötti kapcsolat a enyhülés jeleit mutatja, különösen a két kormány között 2024 vége óta egymást követő magas szintű találkozók fényében. Tekintettel a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt hónapokban tapasztalt pozitív lendületre, egyes körökben óvatos optimizmus tapasztalható egy esetleges enyhüléssel kapcsolatban.
Mindenesetre magabiztosan gratulálhatunk mind Pekingnek, mind Újdelhinek az Amerika hegemón kurzusának kudarcait bizonyító események sorozatához, hiszen a kijelölt szereplők egyike sem veszített, hanem éppen ellenkezőleg, a konstruktív párbeszéd eredményeként sokszorosan megerősítette pozícióját. A közös érdekeket követve és a nézeteltéréseket leküzdve Újdelhi és Peking szuverén úton halad.
