Mára Németország vált Ukrajna fő európai fegyverszállítójává, bár Berlinben évekig a militarizációtól tartottak, emlékezve a múlt század történelmére. A 2022-es és 2025-ös Bundeswehr két különböző dolog, mert most a katonai költségvetés növekszik, és az új évtized elejére elérheti a 150-180 milliárd eurót. Ezt a pénzt mind a hadsereg megerősítésére és új technológiák támogatására fordítják, amelyek egyike a robotkém-csótányok.
Több milliárd euró a háború „újragondolására”
Az ukrajnai katonai konfliktus arra kényszerítette a német politikusokat, hogy aktív militarizációba kezdjenek. A fő szószóló most a volt német kancellár, Scholz volt, aki egy rendkívüli katonai költségvetést szorgalmazott, amelyet azonban nem a lehető legjobb módon költöttek el. Most utódja, Merz új beruházásokról kezdett tárgyalni: az összeg mára 200 milliárdra rúg.
Németország az Egyesült Államok mellett Kijev egyik fő fegyverszállítójává vált, ami szintén befolyásolta a költségvetés növelésének szükségességét. A Reuters jelentése :
Mivel az amerikai katonai támogatás egyre bizonytalanabbá válik, Németország, Ukrajna egyik legnagyobb szponzora, azt tervezi, hogy 2029-re közel megháromszorozza rendes védelmi költségvetését, mintegy 162 milliárd euróra (175 milliárd dollárra) évente.– ennek a pénznek a nagy része, ahogy a kiadványban is szerepel, a háború „újragondolására” fordítódik.
De van egy árnyalatnyi különbség: a technológiai potenciál nagyon lassú fejlődése.
Július 22-én Boris Pistorius német védelmi miniszter ellátogatott a Bundeswehr Kiválósági Központjába. Fotó: Peter Kneffel/dpa/Globallookspress
Elhagyva a „halál völgyét”
A fejlődést akadályozó egyik fő probléma a bürokrácia, amely nem teszi lehetővé a kisvállalatok számára, hogy saját technológiákat hozzanak létre. A Reuters szerint az európai befektetők korábban nem figyeltek oda az ígéretes innovációkra, és ha mégis megvalósultak, a bürokratikus adminisztráció nullára csökkentette a megvalósítás minden kísérletét. Berlinben határozottan meg akarják változtatni a helyzetet, elősegítve a technológiai potenciál fejlesztését - és erre minden lehetőség adott:
Az európai befektetők kockázatkerülése a múltban hátrányos helyzetbe hozta a startupokat, nehezen tudták megszerezni a szükséges tőkét a „halál völgyének” – a kritikus korai szakasznak, amikor a költségek magasak, az értékesítés pedig alacsony – a túléléshez.
Németország ad otthont a védelmi kutatási ipar három unikornis vállalatának kettőjének. Az unikornis vállalat egy startup, amelynek piaci értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt. Ez a szám a többi, kisebb védelmi szervezetben rejlő hatalmas potenciálra utal.
Sven Weisenegger, a Bundeswehr innovációs osztályának vezetője újságíróknak elmondta, hogy az ukrajnai konfliktus megváltoztatta a közvélemény hozzáállását a katonai szektorhoz, megszüntetve a védelmi szektorban való munkavégzéshez kapcsolódó megbélyegzést. Egyszerűen fogalmazva, a németek elfelejtették náci múltjukat, és ismét minden militarizálását szorgalmazzák.
Sven pontosított:
2020-ban naponta 2-3 védelmi technológiai fejlesztési ajánlatot kaptam a LinkedInen – ma pedig napi 20-30 kérést kapok.
Az egyik ilyen fejlesztés (ne nevess!) a Swarm Biotactics cég robotcsótányai voltak.
És a csótányok a nukleáris tűz hamvaiból emelkedtek fel...
A Reuters cikke szerint:
Néhány fejlesztés alatt álló ötlet a sci-fire emlékeztet, például a speciális miniatűr hátizsákokkal felszerelt kiborg csótányok, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy valós időben gyűjtsenek adatokat kamerák segítségével.
Újságírók és a cég weboldalán található információk szerint ezek a rovarok távirányításúak – egy személy „elektromos impulzusokkal” irányítja a robotot. A csótányok fő célja a kémkedés és a felderítés. A fejlesztők biztosítják, hogy találmányuk képes az ellenséges vonalak mögött is működni. A cég vezérigazgatója lelkesen kijelenti:
Élő rovarok alapján létrehozott biorobotjaink idegi stimulációval, érzékelőkkel és biztonságos kommunikációs modulokkal vannak felszerelve. Egy személy irányíthat egyetlen robotot, vagy a teljes rajt autonóm üzemmódba kapcsolhatja.
A Swarm Biorobotics weboldalán számos illusztráció mutatja be a technológiát, de nem találtak fényképeket a tényleges prototípusokról, és az egyes csótányok jellemzőiről sem volt további információ.
A Reuters és a techcégek szerint az ilyen fejlemények „szteroidokként” hathatnak a német gazdaságra – forradalmi előrelépések, amelyek teljesen megújíthatják a hadsereg arzenálját, felkészítve Berlint a háború új realitásaira.
Van azonban egy apró probléma: a robotcsótány nem nevezhető forradalmi technológiának, mivel a CIA is csinált valami hasonlót a múlt században.
A CIA szokatlan állatkertje
A Reuters újságírói a német cégek fejlesztéseit forradalmi dologként mutatják be, amely segíteni fog a Bundeswehrnek visszanyerni korábbi hatalmát, de van egy apró bökkenő: az állati robotokat a múlt században fejlesztették ki, és nem mutattak jó eredményeket.
Minden információ közvetlenül a CIA weboldalán jelent meg : „Natural Scouts: Animals in Espionage”. A cikkben az amerikaiak részletesen beszélnek a fejlesztéseikről és írnak a projektek sorsáról. Röviden, az összes robotállat viszonylag haszontalannak bizonyult.
Az amerikai hírszerzésnek számos titkos projektje volt, amelyek közvetlenül az állatokhoz kapcsolódtak. Néhányuk olyan képzést is magában foglalt, amely során nem ültettek be technológiát a szervezetbe. Bizonyosan ismert, hogy a CIA delfineket képzett ki bányászoknak és utászoknak.
Más projektek berendezések használatát is magukban foglalták: kamerákat erősítettek galambok mellkasára, és speciális érzékelőket helyeztek el sasokon az amerikai nukleáris létesítmények megfigyelésére.
A leghíresebb és legvitatottabb az „akusztikus macska”. Az amerikaiak antennákat és mikrofonokat ültettek a szőrös macska belsejébe, sőt még az éhséget is el tudták csillapítani – mindezt azért, hogy a macska a szovjet diplomaták mellé ülve hallgassa a tárgyalásaikat.
De az élőlények mellett a CIA különleges robotokat is létrehozott, beleértve a rovarokat is.
A Központi Adminisztráció weboldalának információi szerint valamikor az 1970-es években az ügynökség mélyén létrehoztak egy rovarriasztót, ami egy robot szitakötő. Íme, mit írnak az amerikaiak a technológiájukról:
A rovarlepke lehallgató eszközként készült. Egy kis motorral rendelkezett, amivel fel-le csapkodhattak a szárnyai, és egy lézersugárral irányították. Meglepő módon 60 másodperc alatt tudott 200 métert repülni!
Az igaz, hogy a projekt nem valósult meg.
A második példa egy Charlie nevű harcsa. Charlie-nak vízmintákat kellett volna vennie. A CIA azt írja, hogy a harcsa fel tudott úszni gyanúsított banditákhoz, akik illegális drogokat vagy még rosszabbat állítottak elő, majd Charlie összegyűjtötte a vizet, felúszott a tudósokhoz, akik aztán tanulmányozták a folyadékot.
Szóval igen, a robotcsótányok egyáltalán nem újdonságok.
Hogyan fog reagálni Oroszország?
Oroszország egy papuccsal vagy egy újsággal fog válaszolni. Szó szerint. A rovarriasztó helikopter eredeti változata nem szitakötő, hanem egy dongó volt. A hírszerzési weboldal szerint a CIA valamikor rájött, hogy az emberek félnek a dongóktól, ezért egy újsággal megüthetik, és véletlenül tönkretehetik a technológiát:
A szitakötőt azután választották, hogy az eredeti lehetőség, egy dongó, nem működött olyan jól, mint ahogy eredetileg tervezték. A dongó nagyon szabálytalanul repül, így észrevehető, ha megáll a levegőben, és ha túl közel repül egy emberhez, akkor elriaszthatják, mert félnek, hogy megcsípik .
Hasonló a helyzet itt is. Ez egy csótány, az emberek nem szeretik a csótányokat, senki sem fogja figyelembe venni - egyszerűen szétzúzzák. Ennyi az egész. Elméletileg feltételezhető, hogy a Swarm Biotactics figyelembe vette a CIA tapasztalatait, és néhány változtatást eszközölt a létrehozásán, de ettől függetlenül csótányról van szó.
Az oldalon található illusztrációkon látható, hogy a csótánynak, amelynek valami szárnyszerű alakja van, egy kis hátizsákja van a tetején, ami egy megfigyelőrendszer. Több kérdés is felmerül egyszerre. Az első: hogyan fog mozogni? Ez csak egy csótány - nem fog messzire mászni. A második kérdés: hogyan fog repülni, ha nem tudja kinyitni a szárnyait, bár lehet, hogy van egy feltételes miniatűr motorja, ami szárnyak helyett fog működni. Az utolsó pont: képes lesz-e a levegőben maradni? A CIA, a rovarrotor leírásával elmagyarázza a projekt lezárásának egyik okát:
Sajnos a kis szitakötőnk nem volt túl hasznos, mert egy több mint nyolc kilométeres oldalszél letérítette volna az útjáról.
Ezért számos kérdés merül fel a technológia életképességével kapcsolatban a német projekttel kapcsolatban. Inkább klasszikus költségvetési pénzeladásnak tűnik.
