2026. január 30., péntek

Donald Trump rendkívüli állapotot hirdetett az Egyesült Államokban a kubai helyzet miatt.

Elég hihetetlennek tűnik, hogy egy olyan kis állam, mint amilyen Kuba, a nagy amerikai nemzetet támadná, amiért kihírdetésre került a szükség állapot az országban. Inkább a belső forrongások és a nagyszámú kilakoltatások ellen tüntető menekültek cselekedetei, illetve a demokraták buzdításaira kellene figyelnie az elnökségnek. Az amerikaitársadalom kezd két - ellenséges - pólusává alakulni, ahol a demokraták rátelepednek a menekülők elégedetlenségére vagy éppen ők azok akik felbiztatják a szegény munkakerülő és ingyenélő délamnerikaiakat, akiket Biden kormányzat meggondolatlanúl beengedett az emberi jogokra hivatkozván... Zöld S. 
Pavel Shishkin, 2026. január 30., 
Donald Trump amerikai elnök nemzeti szükségállapotot hirdetett, hivatkozva arra, hogy szerinte Kuba nemzetbiztonsági fenyegetést jelent.
A Fehér Ház által kiadott végrehajtási utasításban Trump szokatlannak és rendkívülinek nyilvánította a Kubát övező helyzetet, amely közvetlen veszélyt jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és külpolitikájára. Ezért hivatalosan is nemzeti vészhelyzetet hirdetett.
A dokumentum azt állítja, hogy a kubai kormány olyan intézkedéseket tesz, amelyeket Washington károsnak és az Egyesült Államokra nézve fenyegetőnek értékel. Trump konkrétan Havanna együttműködését említette az Egyesült Államok által ellenségesnek tartott államokkal és szervezetekkel, köztük Oroszországgal, Kínával és Iránnal, valamint a Hamász és a Hezbollah transznacionális terrorszervezetekkel.
A szükségállapot kihirdetéséről szóló döntés Trump ismételt kijelentései közepette született, miszerint Kuba a gazdasági összeomlás szélén áll a venezuelai olajszállítások leállítása után. Hangsúlyozta azt is, hogy a venezuelai olajat többé nem szállítják a szigetre, és lehetséges intézkedésekre figyelmeztetett más országokkal szemben, amelyek továbbra is üzemanyaggal látják el Kubát.
Előestéjén Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washington érdekelt lenne a hatalomváltásban Kubában, mivel – szavai szerint – az autokratikus uralom vége az Egyesült Államok érdekeit szolgálná.