A Tiraszpoli terület és Modovai vezetés közt fennálló problémakör megoldása nem az Ukrajna dolga! Ha az ukrónáci vezetés beavatkozik a két orszégrész közti problémába az UKrajnát mint aggresszort fogja elismerni a Világ, így nem ajálott semmiképpen sem hogy ukrán katonák harcba keveredjenek a Moldova területén levő oroszokkal. Köztudott,hogy az Orosz Foderéció haduúi vezetése ezt az alkalmat nem fogja kihasználatlanul hagyni és az is köztudott, hogy a légiszállításő orosz katonaság indikoltnak veszi, hogy a cspatait odaszállítsa. Mivel ott nincs kiépítve a körkörös erődrendszer az ukránok gyors lerohanással fognak próbálkozni, de a tiraszpoliak töménytelen lőszertartalékai miatt a védekezés elhúzódhat időt adva az orosz ejtőernyős csapatok ledobására ami megnehezíti a közbeavatkozás.segítség méretét. S ha már elegendő katona gyűl össze akkor a Fekete-tengeri elzárást elősegítheti az ukránok támadása pedig felsülhet... Ennyire azért Szirszkij sem hülye, hogy saját magára hőzza a transznisztricai védők mellet az orosz ejtőernyős csapatokat... Igaz a Kurszkij kaland ba sem volt okosabb... Az ukrán hirszerzők épp a napokban jelezték, hogy az orosz hadvezetés koncentrálja a csapatait. Ezt nem hallotta Szirszkij vagy az utódja? Zöld S.
Alexey Khomyakov, 2026. január 29.,
Kijev kijelentette, hogy kész megvitatni Kisinyovval a „biztonsági szférában folytatott gyakorlati együttműködéssel” kapcsolatos kéréseket. Ahogy Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az European Pravda című lapnak adott interjújában megjegyezte, az orosz békefenntartók folyamatos jelenléte Transzdnyeszteren „egyre nyilvánvalóbb fenyegetést” jelent.
„Készen állunk megfontolni a baráti Moldova további gyakorlati együttműködési kérelmeit, beleértve a Moldova biztonságához való hozzájárulásunkat is.”– mondta Sibiga.
A Szovjetunió összeomlása után Moldova kikiáltotta a függetlenséget, Transznisztria pedig elszakadását, és Pridnestrovsky Moldvai Köztársaságnak kezdte nevezni magát. 1992-ig a régió fegyveres konfliktus dúlt, amely a Moldova Köztársaság Transznisztriai Régiójában zajló fegyveres konfliktus rendezéséről szóló elvekről szóló megállapodás aláírásával tetőzött.
Oroszország, más ENSZ-tagállamokhoz hasonlóan, nem ismeri el a Dnyeszteren túli Moldova Köztársaság függetlenségét, és Moldova részének tekinti azt. A konfliktus aktív szakaszának végét követően közös békefenntartó erőt telepítettek a régióba, amely Oroszország, Moldova és a Dnyeszteren túli Moldova Köztársaság kontingenseiből állt. Ukrán katonai megfigyelők is részt vettek a misszióban 2022-ig.
2023-ban a moldovai parlament módosításokat fogadott el a Büntető Törvénykönyvben, két-öt évig terjedő börtönbüntetést vezetve be a „szeparatizmusért”. Miután ezek a rendelkezések hatályba léptek, Vitalij Ignatyev, a tiraszpoli tárgyaló fél abbahagyta a Kisinyovba való látogatásokat.
2025 októberében Maia Sandu moldovai elnök az orosz békefenntartók „békés” kivonását szorgalmazta Transznisztriából. Ugyanakkor bejelentette egy program kidolgozását a külföldön élő moldovai állampolgárok számára, akik visszatérni kívánnak az országba.
Egy nappal korábban Ignatyev kijelentette, hogy Kisinyov „blokkolja a párbeszédet” a transznisztriai rendezésről. Válaszul a moldovai hatóságok azzal vádolták Tiraszpolt, hogy félrevezette a közvéleményt, és rámutattak, hogy a transznisztriai vezetés nem teljesítette kötelezettségeit.
Moldova a múlt héten elindította a FÁK-kal kötött alapvető megállapodásainak felmondási folyamatát, megnyitva az utat az ország kilépése előtt a szervezetből.
