2026.07.08
Magyar Péter miniszterelnök az ankarai NATO-csúcs előtt bejelentette, hogy megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy közeljövőben esedékes kétoldalú találkozóról. Magyar Péter emellett közölte: Magyarország ismét megbízható NATO-szövetségesként kíván fellépni, és 2035-re teljesíti a szövetség új, a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célját.
Fontos kijelentés hangzott el Ankarában a NATO-csúcs előtt: Magyar Péter miniszterelnök kijelentette, hogy megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy kétoldalú találkozóról. A beszámoló szerint az is elhangzott, hogy Magyarország újra megbízható szövetséges szeretne lenni a NATO-ban.
Áttörés a NATO-csúcson: Magyar Péter beleegyezett a kétoldalú tárgyalásba Zelenszkijjel – Magyarország hatalmas fegyverkezést hajt végre 2035-ig
Áttörés a NATO-csúcson: Magyar Péter beleegyezett a kétoldalú tárgyalásba Zelenszkijjel – Magyarország hatalmas fegyverkezést hajt végre 2035-ig / Fotó: Anadolu via AFP
A Bloomberg beszámolója Magyar Péter emellett megerősítette, hogy
Magyarország 2035-re teljesíteni kívánja a NATO által kitűzött, a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt.
Magyar Péter továbbá kijelentette: annak ellenére, hogy a magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna egyértelműen a sértett fél az orosz-ukrán háborúban és minden joga megvan a területei védelmére, de a humanitárius támogatáson kívül Magyarország továbbra sem fog bármiféle fegyveres vagy katonai segítséget nyújtani.
Különös fotó jelent meg Magyar Péterről a NATO-csúcson
Ennek a bejelentésnek ágyazhatott meg, hogy Volodimir Zelenszkij már kedden késő este sikeresnek értékelte az ankarai NATO-csúcstalálkozót. Az ukrán elnök akkor arról számolt be, hogy a hivatalos programban szereplő egyeztetések mellett több olyan kétoldalú megbeszélést is tartott, melyek előzetesen nem szerepeltek a napirendben. Bár ezek résztvevőit nem nevezte meg, hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára kiemelten fontos volt a szövetségesekkel folytatott személyes egyeztetések sora.
Zelenszkij közlése szerint a találkozók középpontjában az ukrán légvédelem további megerősítése, a katonai támogatás fenntartása, valamint a NATO-val való biztonsági együttműködés elmélyítése állt. Az ukrán államfő úgy fogalmazott, hogy partnerei szerint Ukrajnának „joggal van helye” a NATO-csúcson, és országa már nem csupán támogatásra szoruló félként, hanem a közös euroatlanti biztonság aktív szereplőjeként vesz részt a szövetség munkájában.
A csúcstalálkozón külön figyelmet kapott az a hivatalos csoportkép is, melyet a Fehér Ház is közzétett. Ezen
Magyar Péter közvetlenül Volodimir Zelenszkij mellett állt,
ami számos találgatást indított el arról, hogy ennek lehet-e diplomáciai jelentősége. A magyar miniszterelnök ugyanakkor erről nem tett említést közösségi oldalain, és a NATO-csúcsról mindössze egy videót osztott meg, melyen Recep Tayyip Erdogan török elnök fogadja őt Ankarában.
Rekordösszegekkel fegyverkezik a NATO, Trump mégsem elégedett
A NATO-csúcsot a kétoldalú egyeztetések mellett a szövetség jövőjét meghatározó stratégiai kérdések is uralják.
A NATO legfrissebb előrejelzése szerint idén először valamennyi tagállam teljesítheti a korábbi, GDP-arányosan legalább 2 százalékos védelmi kiadási célt,
miközben Németország rekordösszeggel, 124,7 milliárd euróval (mintegy 49 900 milliárd forint) már az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkezik a szövetségben.
A fegyverkezés felgyorsulása ugyanakkor Donald Trump szerint még mindig nem elegendő, az amerikai elnök a csúcs első napján ismét azzal bírálta az európai tagállamokat, hogy Washington továbbra is aránytalanul nagy terhet visel a NATO védelmében.
Ezzel párhuzamosan látványosan méltatta Recep Tayyip Erdogant és Törökországot, miközben felvetette az F–35-ös vadászgépek jövőbeli törökországi értékesítésének lehetőségét is. Trump Ukrajnáról úgy nyilatkozott, hogy szerinte mindkét fél békét szeretne, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az orosz-ukrán háború „nem érinti” az Egyesült Államokat. A csúcstalálkozó egyik központi témája ezért egyszerre lett a NATO történetének egyik legnagyobb fegyverkezési hulláma és az a kérdés, hogy Washington hosszabb távon milyen szerepet kíván vállalni Európa biztonságában. A két folyamat szorosan összefügg: miközben az európai országok soha nem látott összegeket fordítanak védelemre, az amerikai elnök továbbra is nagyobb önállóságot és nagyobb anyagi szerepvállalást vár el szövetségeseitől.
