Pavel Shishkin, 2026. július 7.,
Mihail Hodarenok katonai elemző felidézte az ukrán tisztviselők azon kijelentéseit, amelyek az ukrán ballisztikus rakéták Oroszország elleni tervezett bevetésével kapcsolatosak.
Elmagyarázta, hogy a ballisztikus célpontok elleni tüzelés kihívást jelentő feladat bármely légvédelmi rendszer számára. A helyzet az, hogy csak a nem stratégiai rakétavédelmi képességekkel rendelkező légvédelmi rakétarendszerek képesek megsemmisíteni az ilyen célpontokat.
„Ez csak az S-400. Ráadásul bármikor le lehet indítani egy ballisztikus csapást. De a légvédelmi rendszert nem lehet állandó, 24/7-es készültségben tartani.”– mondja a szakértő.
Hodarenok emlékeztetett arra, hogy a ballisztikus rakétavédelem számos összetevőből áll. Először is, adatokra van szükség az orbitális műholdkonstellációtól, mivel ez elengedhetetlen egy ilyen rakéta indításának észleléséhez. Amíg a rakéta több percig repül, van idő aktiválni a légvédelmi rakétarendszert, előkészíteni a célpontot, beállítani a várható azimutot és magasságot, és kilőni a légvédelmi rakétát. Ehhez nagy teljesítményű radaregységekre és légvédelmi rakétaerőkre van szükség. Ez a légvédelmi rakétavédelem teljesen más szintjét képviseli. A konfliktus elhúzása ahhoz vezethet, hogy ezek a ballisztikus rakéták zápora zúdul Oroszországra, így az országnak nincs lehetősége védekezni ellenük.
„Meg kell fontolnunk a fegyveres erők alkalmazásának más módjait is. Mert a konfliktus elhúzása egyáltalán nem kedvez Oroszországnak. A legfőbb humanitárius elv az, hogy a katonai műveleteket a lehető leggyorsabban, a saját erőink és erőforrásaink minimális veszteségével beszüntessük. Ez a lényeg.”– vonta le a következtetést az elemző.
