2014. november 8., szombat

MPP: Johannis nem Ponta

2014. november 06. Ö. I. B.

Fotó:  Keizer Róbert az MPP Kolozs megyei elnöke

Új alapokra kell helyezni az erdélyi magyarság képviseletét – szűrte le az elnökválasztás első fordulójának tanulságait egy tegnapi sajtótájékoztató keretében Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki szerint egyértelmű, hogy az EMNP és az RMDSZ csúnyán leszerepelt.
Utóbbi a 2012-es választáson az MPP-nek köszönhetően jutott be a parlamentbe, de most bajba került, hiszen támogatottsága 5,7 százalékról 3,4 százalékra esett vissza, és fennáll annak a veszélye, hogy legközelebb nem jut be a törvényhozásba. 
Bebizonyosodott, hogy Erdélyben a románság Nyugat felé húz, miközben a bal és szélsőbal erők összefogtak. 
Keizer szerint megengedhetetlen, hogy a második fordulóra az RMDSZ az utóbbi csoportosulással vállaljon közösséget.
Bejegyezte: dátum:

Johannist támogatják, az EMNP-t bírálják

Bencze Melinda | 2014.11.06. 
Az államelnök-választás első fordulójának magyar-magyar versenyét értékelte, továbbá a második fordulóval kapcsolatban Johannis támogatásával kapcsolatosan beszélt Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke.

Kulcsár-Terza József: szükség van az erdélyi magyar politikában a nemzeti oldal megerősítésére

Az első fordulóban való pártatlanságot követően egyöntetű döntés volt Klaus Johannis államelnök-jelöltségének támogatása – mondta el megkeresésünkre Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke. Hozzátette, arra biztatják párttagságukat, illetve az erdélyi magyarságot, hogy a Keresztény Liberális Párt jelöltjére szavazzanak november 16-án. Az elnök kitért arra is, miszerint egyértelmű, hogy ez az egyetlen járható út az MPP részéről, ugyanakkor az autonómiával kapcsolatos kérdések megvitatásában a partnert látják Johannis személyében.
„Túl későn történt meg a lemondás”
A hiteltelen politika nem hozott eredményt – utalt Kulcsár az Erdélyi Magyar Néppártra, valamint az első fordulóban elért eredményekre. Mint magyarázta, az EMNP vezetősége szétverte és megosztotta az erdélyi magyar jobboldalt, majd az államelnök-választások első fordulójában tovább gyengítették azt. Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt EMNP-ben betöltött elnöki, illetve alelnöki tisztségéről való lemondásával kapcsolatban Kulcsár kifejtette, hogy túl későn történt meg, már a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor után meg kellett volna tenniük, amikor utaltak arra, hogy a párt megalakítása tévedés volt.
Kulcsár-Terza József azt vallja, hogy az elkövetkező időszakban a jobboldal újjáépítése lesz a munkájuk. Kiemelte, tévedés volt, amikor Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke támogatta a Szilágyi Zsolt államelnöki jelöltségét, ez ügyben az EMNP vezetőségét tartja felelősnek. Mint magyarázta, úgy látja, hogy belerángatták Izsák Balázst az EMNP hiteltelen politikájába, az SZNT pedig nem tudta megőrizni függetlenségét, politikai pártokon túlmenő létezését.
A nemzeti oldal újjáépítésére van szükség
„Mindenképpen szükség van az erdélyi magyar jobboldalra, ahogyan szükség van ellenzékre is, amely akár hathat az RMDSZ politikájára, döntéseire” – magyarázta az MPP háromszéki vezetője. Rámutatott, „egészséges” politikát kell folytatni, meg kell méretkezni az önkormányzati választásokon, ugyanakkor nem szabad engedni, hogy az erdélyi magyar nemzetpolitika sérüljön.
Az EMNP és MPP közti együttműködéssel kapcsolatban elárulta, amennyiben lesz egy sikeres néppárti vezetőség, nyitottak lesznek. Visszaemlékezett, hogy az EMNP államelnök-jelölt indításával kapcsolatos szándékot is a sajtóból tudták meg, amiről úgy véli: közösen kellett volna egyeztetniük, hogy kit és miért választanának ennek a szerepnek a betöltésére. Mint az MPP háromszéki vezetője kifejtette, nem dátumhoz köthető az együttműködés, hanem újból fel kell építeni a nemzeti oldalt, de az alapoknál kell kezdeni.
Bejegyezte: dátum:

El kell menni szavazni - A polgáriak Iohannist támogatják

 07/11/2014
A Magyar Polgári Párt (MPP) egyértelműen Klaus Iohannist támogatja az államelnök-választások második fordulójában – jelentette ki Kulcsár-Terza József. Az MPP háromszéki elnöke szerint a szász jelölt európai útra terelheti a román politikát.
Kulcsár-Terza József elismerte: a döntést „nagyban befolyásolta”, hogy Iohannis Victor Ponta ellen indul.
– Szó nem lehet arról, hogy Victor Pontát, és az általa vezetett, finoman szólva is soviniszta magatartású kommunistákat támogassuk. Az már csak hab a tortán, hogy ehhez a bűnszövetkezethez a nagyromániás Corneliu Vadim Tudor is csatlakozott – nyilatkozta sajtóértekezletén az MPP elnöke, aki úgy vélekedett, Nagyszeben polgármestere „erdélyi ember”, aki ismeri bajainkat, gondjainkat, történelmünket, kultúránkat. 
– Nagyon fontos lenne, hogy az emberek belássák: a második fordulóban el kell menni szavazni,és a jobboldal jelöltjét kell támogatni – hangsúlyozta Kulcsár-Terza József.
Hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki az MPP országos elnöksége is. Biró Zsolt pártelnök kifejtette: 2olyan elnököt szeretnénk Románia élén látni, aki a transzilvanizmus eszméinek szellemében, az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését képviseli, aki számára nem kétséges, hogy Erdély az ország európai kapuja is egyben2.
Az első fordulóról szólva Kulcsár-Terza József „szerencsétlen állapotnak”, nevezte, hogy két magyar jelölt indult, s ebbe „nem meglepő módon” belebukott a Néppárt. Ugyanakkor „érthetetlennek” minősítette és „sérelmezte” azt, hogy a kampányba bevonták a Székely Nemzeti Tanácsot is. 
– Le kell vonni a következtetéseket, és az önkormányzati választásokig létre kell hozni az egységes jobboldalt – hangoztatta az MPP megyei elnöke. 
Erdély András
Bejegyezte: dátum:

Élőben szerepelt le Tăriceanu

2014.11.07. 
Forrás: psnews.ro

A szocialistává vedlett volt liberális politikus az elmúlt napokban kíméletlenül kinyírta saját politikai karrierjét. Persze, egyesek mondhatják, hogy Romániában a meredek ideológiaváltás nem becsületbeli ügy, bőven belefér a balkáni mocsárban fetrengő román politikába, mindenki hozzászokott már, ideértve a választópolgárokat is.
Călin Popescu Tăriceanu esetében azonban nem ilyen egyértelmű a dolog.
Ő ugyanis nem alkalmi liberális politikus, hanem a román történelmi pártok egyikének, az 1875-ben alapított és a ‘89-es rendszerváltás után újraélesztett Nemzeti Li­berális Pártnak az oszlopos tagja, sőt elnöke volt. Jóval az átlagon feletti politikai intelligenciával rendelkező, elegáns politikus, a liberális demokrácia elkötelezettje, aki immunis az opportunizmussal szemben. Legalábbis eddig ezt hittük róla.
A kommunisták leszármazottjai kezében levő SZDP-hez és az általuk bábként irányított Victor Ponta kormányfőhöz való csapódásával gyakorlatilag olyan alapvető elveket tagadott meg, melyek korábban köldökzsinórként kötötték a párt nagynevű elődeihez, akik a kommunista bör­tönökben a legkegyetlenebb kínzásokat is elviselték inkább, minthogy elárulják vagy feladják a liberalizmus ügyét.
Milyen liberális az, aki a kommunistákkal kéjenckedik? Semmilyen! Undorító, sikamlós, nulla hitelességű személy, aki elődei áldozatos törekvéseit habozás nélkül lehúzta a klotyón!
Etikusságának, önnön hitelességének és emberi méltóságának sírját Tăriceanu már akkor megásta, amikor kilépett a liberális pártból, mert nem értett egyet a szociál-liberális koalíció felbontásával. A dolog pikantériája, hogy 2011-ben maga Tări­ceanu volt az egyik legvehemensebb ellenzője a szociáldemokraták és a liberálisok alkotta koalíció létrejöttének.
Kedden, a kormánykoalíciót alkotó pártokkal folytatott megbeszélést követően Ponta Tăriceanut nevezte meg első számú miniszterelnök-jelöltként arra az esetre, ha november 16-án megnyeri az elnökválasztás második fordulóját, a volt liberális pártvezér pedig a hírtévék kamerái előtt kijelentette: ő nem a kormányfői tisztségért cserébe, hanem „fel­té­telek nélkül” támogatja Pon­tát, és különben is, nem az a fon­tos, hogy ki lesz a miniszterelnök, hanem az, hogy „meg­nyerjük” a választást. En­nél profibban nem tudta volna lejáratni magát! Vagy igen?
Kerekes Gyula



Bejegyezte: dátum:

2014. november 7., péntek

Hatalmas a szakadék város és vidék között

2014.11.07. 
Forrás: afaceri-geniale.blogspot.com

Románia azon európai országok egyike, ahol a város és a vidék közötti különbség még mindig nagyon erős – fogalmazott Corina Creţu regionális politikáért felelős EU-biztos.
Elmondta, a közberuházások közel fele európai uniós projekteknek köszönhetően valósult meg, ám nem sikerült csökkenteni így sem az óriási különbséget. 
Corina Creţu elmondta, Románia az elmúlt években az uniós támogatásoknak köszönhetően 124 km autópályával gazdagodott, 923 km megyei utat újítottak fel, új szemétlerakókat létesítettek, és tudományos kutatásokra is sikerült pályázni.
Három év alatt 6,8 milliárd euró értékben sikerült befektetéseket eszközölni, ez azonban mindössze 38 százaléka annak, amely Románia számára lehívható volt a 2007-2013-as pályázati ciklusban.
Megjegyzés
Még meg sem száradt a tinta a biztosi kinevezésén, de már ömlik a sok duma a regionális politikáért felelős hölgy részéről. Sajnos továbbra is csak a statisztikai adatokban fogunk úszni...
A tudományos kutatásoknak vajmi kevés köze van a régiófejlesztéshez, de ezt az újdonsült tisztségviselőnk nem tudja de valószínű, hogy a régiónális politika számára egyenlő a tudományos kutatással. A miniszterelnöknek sikerült egy olyan személyt küldeni ebbe a kulcsfontosságúnak mondott biztosi tisztségbe aki, nem sok vizetfog ezentúl sem zavarni...  (EP)  

Bejegyezte: dátum:

Kerámiagyárat építenének Kalotaszegen

Kiss Előd-Gergely | 2014.11.05. 
Kerámiagyár épül jövőre Kalotaszegen, a Nádasmentén, a projekten már régóta dolgozik Simon Csaba üzletember – jelentette be szerdán Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke, aki az elmúlt pár évben több befektetésben is vállalta a közvetítői szerepet, illetve számolt be azok alakulásáról.
Foto: Keizer Róbert

Mint ecsetelte, a kerámiagyár a Kolozsváron bezárt Iris nyomdokába léphet, ugyanis a szükséges engedélyeket már megszerezték a beruházáshoz. Kifejtette: kezdetben egy kisebb manufaktúra beindítását tervezik, amely később tovább bővíthető.
Simon Csaba – akit Budapesten értünk el telefonon – elmondta: reményei szerint 2015-ben elkezdhetik a gyár építését. Kérdésünkre hozzáfűzte, a 200 ezer eurós beruházást javarészt uniós, a fiatalok számára munkahelyteremtést támogató programtól elnyert támogatásból finanszírozzák.
A gyár a Kolozs megyei Inaktelkén épül fel, kezdetben mintegy hét alkalmazottat foglalkoztat majd. Inaktelke Egeres községhez tartozik, egyike a teljesen magyarok lakta kalotaszegi településeknek. Kolozs megyében korábban az Iris porcelángyár gyártott kerámiát, azonban a kétezres évek közepén csődbe ment.
Bejegyezte: dátum:

2014. november 6., csütörtök

Aláírásgyűjtést hirdetetnek Kolozsváron a kétnyelvű helységnévtáblákért

2014.11.06. Forrás: tgfsz.hu
Aláírásgyűjtési akciót hirdetett meg Kolozsváron a kétnyelvű helységnévtáblákért az Európai Magyar Emberjogi Alapítvány.
A civil szervezet jogi tanácsadója, Szőcs Izabella elmondta: ötezer aláírást szándékszanak összegyűjteni, és ezzel megerősítik a bírósághoz intézett beadványukban foglaltakat, mégpedig azt, hogy a Kolozsváron élő magyarok igénylik a kétnyelvű táblákat.
Az alapítvány első fokon megnyerte a helységnévtábla ügyében indított pert, a polgármesteri hivatal azonban megfellebbezte a döntést. Az aláírásgyűjtő ív kétnyelvű, nemzetiségtől függetlenül bárki aláírhatja, akinek kolozsvári lakcíme, vagy ideiglenes tartózkodási engedélye van.
kolozsvariradio.ro / erdelyfm
Bejegyezte: dátum:

Döntött az RMDSZ: a magyarok szavazzanak belátásuk szerint

2014.11.06.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a választóinak a lelkiismeretére bízza azt a döntést, hogy kit támogatnak a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A döntést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelentette be a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtöki kolozsvári ülése után. Kelemen Hunor elmondta, a SZÁT tagjai szinte egyöntetűen elutasították azt hogy a szövetség Klaus Johannist támogassa a második fordulóban. Elutasították a jobboldali jelöltnek azt a hozzáállását, hogy „csak a magyarok szavazatait akarja, de nem képes meghallani a magyar közösség hangját is". „Ez a jelölt az első forduló után eléggé arrogánsan elutasította a tárgyalást (...) folyamatosan negatívan nyilatkozott a magyarok törekvéseiről, elképzeléseiről" – magyarázta az elutasítás hátterét Kelemen Hunor.
Hozzátette, Victor Pontát megbízható partnernek ismerték meg, nem rajta, hanem a Klaus Johannis pártján múlt, hogy az RMDSZ nem léphetett kormányra már közvetlenül a 2012-es parlamenti választások után. Azt is a miniszterelnök jó döntésének tartotta, hogy a korábbi liberális kormányfőt, Calin Popescu Tariceanut kérné fel megválasztása esetén kormányalapításra. „Tariceanut komoly, szavatartó politikusnak tartjuk, aki mindig tisztelettel viseltetett a magyar közösség iránt" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke kijelentette, Victor Ponta támogatását az tette lehetetlenné az RMDSZ számára, hogy az egyik koalíciós partner a szélsőségesen magyarellenes Corneliu Vadim Tudort is bevonta Ponta támogatói sorába. „Úgy gondoljuk, egyetlen percig, egyetlen óráig sem lehetünk azon az oldalon, amelyiken Corneliu Vadim Tudor van" – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, az RMDSZ az elmúlt 25 évben következetesen harcolt a Corneliu Vadim Tudor által megjelenített „szélsőséges nacionalista, intoleráns, magyargyűlölő, kizárólagosságot hirdető" politika ellen.
Kelemen Hunor elmondta, a második választási fordulóval kapcsolatos döntést egyetlen tartózkodással, ellenszavazat nélkül hozta meg a szövetség döntéshozó testülete. Azt is hozzátette, a szövetség fontosnak tartja a kormányzati stabilitást, és ennek megőrzésén kíván a továbbiakban is munkálkodni. Újságírói kérdésre kijelentette, nem hiszi, hogy a döntés miatt kizárnák az RMDSZ-t a koalícióból.
Kelemen Hunor kijelentette, a választások első fordulójában elért eredményei „nagyjából megfeleltek a várakozásoknak". Tudták ugyanis, hogy a magyarok kisebb arányban vesznek részt az elnökválasztásokon, mint a többségiek. Újdonságként említette, hogy emelkedett azoknak a magyar választóknak a száma, akik már az első fordulóban a haszonelvű szavazást választották, és valamely román jelöltre szavaztak. 
MTI
Bejegyezte: dátum:

Pontáék nyíltan támadják Johannist a nemzetisége miatt

2014. november 06. csütörtök, 09:05 maszol/rtv.net
Most már nyíltan támadja nemzetisége miatt a Szociáldemokrata Párt (PSD) a jobboldal versenyben maradt államfőjelöltjét, Klaus Johannist. A galaci PSD-elnök szerint a nagyszebeni polgármester idegen érdekeket képvisel.
Nicolae Bacalbaşa pártja szerdai vezetőségi ülése után kijelentette: a jobboldali jelölt német, aki hivatalosan is az EU-nagyhatalom Németország által támogatott közösség érdekeit képviseli. 
A Romániát fenyegető veszély illusztrálására a PD-s politikus Mihai Eminescu egyik legismertebb xenofób versét, a Dojnát (Doina) idézte (a magyar változat Bartha György fordítása):
„Ki az idegent szereti,
Szívét a kutya egye ki!”
Fotó: criticatac.ro

Az Agerpres által idézett Bacalbaşa csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy az erdélyiek többsége Johannisra szavazott az első fordulóban. „Az erdélyi románok három nemzet elnyomása alatt éltek több száz éven keresztül. Remélem, szabadulni tudnak ettől a pszichés nyomástól, és megértik, hogy Erdély Nagy-Románia része” – fejtegette.
Mint ismert, az első forduló után Victor Ponta szociáldemokrata jelölt folytatta a nacionalista kampányát. A miniszterelnök Erdély elszakadásának veszélyéről, külföld Románia belügyeibe történő beavatkozásáról, jó románságáról beszélt.
Szerk.megj.
Nagyon érdekes, hogy a szocdemmek egy nem román nevü tagjukat tették oda szócsõnek. Ay idegen gyülöletben mindig is azok jártak élen, akik maguk sem voltak idegenek az idegenségüktõl... de hogy lássa az olvasó ki az aki megenged magának ennyi badarságot ideragsytjuk az egyik galaci újság által készitett életrajzi anyagot:
Cine este Nicolae Bacalbaşa?
Autor: Maria Măndiţă 04 Mai 2012 
Aflat la al treilea mandat de consilier judeţean, doctorul Nicolae Bacalbaşa candidează din partea USL pentru funcţia de preşedinte al Consiliului Judeţean Galaţi. 
Medic, şef al Secţiei de Terapie Intensivă a Spitalului Clinic de Urgenţă "Sf. Ap. Andrei" şi purtător de cuvânt al acestuia, profesor universitar, scriitor şi, mai nou, prezent în emisiunile televizate de divertisment, doctorul Nicolae Bacalbaşa este o imagine des întâlnită şi recunoscută de gălăţeni. Pe 29 martie, Bacalbaşa a împlinit 68 de ani şi este căsătorit. A urmat şcoala generală şi Liceul „Mircea cel Bătrân" din Constanţa, după care a absolvit cu 9,33 Facultatea de Medicină Generală din Bucureşti. CV-ul doctorului cuprinde nu mai puţin de 46 cursuri de perfecţionare, participări la congrese şi alte atestate profesionale, toate desfăşurate din 1977 şi până în prezent. Are diplomă de doctor în ştiinţă în domeniul medicinei, în baza Ordinului Ministrului Educaţiei şi Cercetării nr. din 1976. Din 1972 lucrează ca medic specialist ATI la Spitalul Judeţean Galaţi, secţie pe care a şi condus-o din anul 1995.
Ca şi cadru didactic începe să activeze din 1993, ca şef de lucrări la Universitatea „Dunărea de Jos", Galaţi - Colegiul de Medicină. Din 2002 este conf. univ. dr. la Universitatea „Dunărea de Jos", Galaţi - Facultatea de Medicină. Din 2006 este profesor universitar la aceeaşi universitate, din 2007 face parte din Senatul Universităţii şi tot din acel an este şef al Departamentului de Ştiinţe Funcţionale, de la Facultatea de Medicină din Galaţi.
Ca scriitor, are 16 cărţi publicate (singur sau ca şi coautor) de specialitate medicală şi i s-au mai publicat şi 93 de articole ştiinţifice în reviste naţionale şi internaţionale. Este membru în şapte comitete ştiinţifice, coordonator în redactarea şi apariţia mai multor publicaţii de specialitate şi are 11 premii locale, naţionale şi internaţionale, printre care şi două premii ale municipiului Galaţi (în 2009 şi 2011).
De asemenea, este cunoscut ca scriitor de beletristică, având opt cărţi publicate, printre care "Fals tratat de navigaţie" (1977), "Taci şi înoată" (2000), "A muri pe mare" (2008).
No comment    
<iframe width="640" height="390" src="//www.youtube.com/embed/HhpI0YiHrUM" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Nicolae Dobrovici-Bacalbaşa - Medicul botezat cu apă de tanc 
19 august 2009, adevarul
Nicolae Dobrovici-Bacalbaşa - Medicul botezat cu apă de tanc Şef al clinicii ATI din cadrul Spitalului de Urgenţă Judeţean, purtător de cuvânt al instituţiei, profesor la Facultatea de Medicină şi Farmacie dar şi un cunoscut scriitor şi publicist. Totuşi, principala sa dragoste rămâne marea. Profil NĂSCUT 29 martie 1944 EDUCAŢIE Absolvent al Universităţii de medicină şi farmacie Carol Davila, Bucureşti FAMILIE Căsătorit şi are o fiică Practică anestezia - terapia intensivă încă din anul 1966, dar după Revoluţie a navigat ca medic de bord timp de doi ani. După cum mărturiseşte chiar el, marea este o boală incurabilă: „Despre navigaţie se spune aşa: cine a băut apă din tanc (rezervorul navei, n.r.), nu se mai vindecă niciodată”, susţine Bacalbaşa. Un vis din adolescenţă Pasiunea pentru mare a doctorului Bacalbaşa a venit încă de pe băncile şcolii. „Fiind absolvent al liceului de profil, Mircea cel Bătrân din Constanţa, într-un anumit moment al vieţii am decis să-mi împlinesc visul de a naviga şi am reuşit, practicând meseria ca medic de bord mai bine de doi ani” mărturiseşte doctorul. El susţine că nu avantajele financiare l-au motivat să plece pe mare: „Am mers în cele mai îndepărtate colţuri ale lumii, pentru mine fiind importantă doar destinaţia, nu şi banii promişi de armator, confortul sau propria siguranţă. Am fost pe nave de transport de marfă, cargouri...”, spune medicul. Amintiri de neuitat Din India până-n Argentina, doctorul Dobrovici-Bacalbaşa a avut ocazia să vadă lucruri extraordinare. „Am făcut tot conturul Indiei, am fost în Yemen, când intrau foarte puţini străini, am fost în Etiopia, am urcat până la Shanghai, pe estuarul unuia din cele mai mari fluvii din lume, am fost pe Parana, am intrat în interiorul Argentinei 300 de kilometri, având în dreapta şi în stânga pampasul. Pentru că erau vase cu bordul extrem de jos, dar extrem de lungi, erai complet izolat, fluviul era în dreapta şi în stânga şi parcă pluteai cu deltaplanul la rasul apei într-o zonă perfect pustie. Senzaţia era extraordinară”, îşi aminteşte doctorul. Momente grele După cum recunoaşte chiar el, medicina de la bordul unei nave nu se compară cu cea de pe uscat, pe vas având parte de situaţii mult mai grele decât şi-ar fi putut închipui. „Greşeala îngrozitoare a vieţii mele, pe care Dumnezeu, în bunătatea Lui, nu a sancţionat-o, a fost când, în Atlanticul de Sud, mergând spre Buenos Aires şi fiind de peste o săptămână în marş, fără posibilitatea de a primi ajutor, un coleg, prieten chiar, a prezentat o hemoragie digestiva superioară, de la un ulcer. Am obţinut de la compania Petromin aprobare pentru devierea drumului spre Insulele Capului Verde. Devierea însemna o perturbare economică majoră. Bolnavul s-a pus în genunchi şi a spus: Vă rog nu mă nenorociţi, pentru că mi se va lua avizul de navigaţie. Atunci eu şi comandantul am cedat. Am cedat ca un idiot. Un medic nu trebuie să se lase niciodată impresionat de partea umană a lucrurilor, care îi perturbă decizia. După aceea, toată noaptea nu am dormit şi m-am gândit că, dacă începe să sângereze, de fapt eu nu mai am ce să îi fac şi moare, şi e mortul meu. Nu a sângerat iar când am ajuns în Brazilia a făcut o endoscopie, i s-a văzut ulcerul, pentru ca a doua zi să vină beat mort la bord. Era să-l sugrum! Încă puţin şi eram asasin”, îşi aminteşte Bacalbaşa. 
Întrebări şi răspunsuri Unde v-a prins Revoluţia? 
„Revoluţia m-a prins în spital şi am fost atât de idiot, sau cei care au lansat zvonul atât de profesionişti, încât am intrat în panică, aşteptând să vină teroriştii să tragă cu mitraliera prin Reanimare. Recunosc că am fost laş, dar dacă ai o armă, atunci poţi să fi măcar în mod teoretic o contraparte. Dacă nu ai nicio armă, atunci eşti o victimă şi probabil că sindromul de victimă predestinată vine din copilărie şi prima mea tinereţe şi în aceste momente de psihoză am răbufnit” 
Când v-aţi apucat de scris? 
„Am început să scriu în acelaşi timp cu fratele meu geamăn şi probabil că a fost un mecanism sincron la noi, ca gemeni. Din câte ştiu suntem singura pereche de gemeni din literatura română. Fratele meu a intrat în dicţionarul Academiei al scriitorilor români. Clientela lui şi a nevestei sale era compusă din oameni foarte cunoscuţi din lumea literară. Eu, fiind la Galaţi, nu am intrat. 
Aici s-a rupt simetria. 
M-am apucat de scris cam la cinci ani după Revoluţie. Am scris trei cărţi de literatură, pe când fratele meu a scris despre medicină şi despre medicina în epoca totalitară” 
Ce îi place 
Mare iubitor de animale, medicul marinar are totuşi o preferinţă pentr câini. „Ca pasiuni am câinii şi cărţile... altora, pentru că ale mele intră deja în categoria meserie”, susţine el. 
Ce nu-i place 
Obişnuit să lucreze zilnic cu oamenii, doctorul Dobrovici-Bacalbaşa are totuşi o repulsie faţă de anumite trăsături de caracter ale acestora. ”În viaţă nu-mi plac prostia, mârlănia şi murdăria, în ordinea asta”, afirmă el.

Bejegyezte: dátum:

Nem csak a kisebbik rossznak tartja Johannist az MPP

2014. november 06. maszol/közlemény 
A Magyar Polgári Párt arra buzdít mindenkit, hogy november tizenhatodikán éljen szavazati jogával és szavazzon Klaus Johannisra. Ezt az MPP országos elnökségi ülése után, csütörtökön közölte a párt sajtóirodája.

Biró Zsolt MPP-elnök | Fotó: Antal Erika

Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy jobboldali értékrend mellett elkötelezett politikai alakulatként az európai néppárti politikai családhoz tartozó román pártokra természetes szövetségesként tekint. Ugyanakkor erdélyi regionális jellegű pártként természetes számukra, hogy olyan elnököt szeretnének látni Románia élén, aki a transzilvanizmus eszméinek szellemében, az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését képviseli; érti és szívén viseli Erdély sorsát.
"Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy nem csak a magyar közösség sajátos helyzetéből adódóan is, a kisebbik rossznak számító jelöltet látjuk Klaus Werner Johannis személyében, hanem azt az elnökjelöltet, aki az ország európai felzárkózásának esélyét, Erdély és Székelyföld megerősödésének lehetőségét testesíti meg" – olvasható a közleményben.
Mint ismert, az RMDSZ csütörtökön délután, a Szövetségi Állandó Tanács ülése után jelenti be, hogy Victor Pontát vagy Klaus Johannist támogatja a második fordulóban.
Bejegyezte: dátum:

2014. november 5., szerda

Biró Zsolt: Klaus Johannist támogatjuk a második fordulóban

2014.11.05. 
Forrás: videó

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Duna Tv Közbeszéd című műsorában Száva Enikő műsorvezetővel beszélgetve élesen bírálta az Erdélyi Magyar Néppártot a gyenge választási eredménye miatt.
Biró Zsolt szerint a romániai magyar választók megbüntették az EMNP-t a hiteltelen autonómiapolitikája miatt. Szerinte a vasárnapi elnökválasztás eredményei igazolták, hogy helyes volt pártja korábban kinyilvánított álláspontja, miszerint az első fordulónak nincsen tétje a magyarság számára. 
A politikus az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökéről is elítélően nyilatkozott, amiért az részt vett Szilágy Zsolt választási kampányában. Az MPP elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy az EMNP az SZNT is belerángatta egy olyan politikai küzdelembe, amelynek a Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet kárát látja.
Az MPP elnöke kijelentette: a választások második fordulójában Klaus Johannist támogatják. Biró hozzátette: ez természetes, mert pártja, mint egy jobboldali és kereszténydemokrata elvek szerint szerveződött politikai alakulat nem támogathat egy baloldali jelöltet. Az az érdekünk, hogy Romániában is jobboldali pártok kerüljenek hatalomra, amelyek könnyebben megtalálják a közös hangot a Magyarországot kormányzó szintén jobboldali pártokkal – mondta Biró.
Bejegyezte: dátum:

Nocsak - Hivatalosan is kihátrált a Fidesz az EMNP mögül

2014. november 05.  maszol/inforadio.hu
Egy fideszes kormánypolitikus szerint ésszerűtlen lépés volt az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltállítása a romániai államfőválasztáson. Az EMNP-nek együtt kell működnie az RMDSZ-szel, vagy pedig csak az RMDSZ marad talpon az erdélyi magyar politikában – mondta Grezsa István miniszteri biztos.
Grezsa István fideszes politikus, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa a romániai elnökválasztást kiértékelő kedd esti nyilatkozatában az InfoRádióban úgy fogalmazott: a vasárnap választási forduló után új fejezet nyílik az erdélyi magyar politikában. Leszögezte, hogy a magyar kormányzatnak is figyelembe kell venni a választási eredményeket, és ez alapján kialakítania a magyar szervezetekhez való viszonyt.
"Ennek a választásnak az egyik fő kérdése az volt, hogy a többpártrendszer jelenlegi erdélyi leképeződése a szavazatok megoszlásában mit jelent. Eléggé egyértelműnek tűnik, hogy a két jelöltre leadott szavazatok nominális értéke megegyezik a korábbi választáson Kelemen Hunorra, az RMDSZ jelöltjére leadott szavazattal, tehát a meglehetősen csekély arányban résztvevő, szavazó-politizáló magyarság döntő része az RMDSZ jelöltjét támogatta" - mondta Grezsa István.

Grezsa István a Bánffy-kripta átadásánál, Kolozsváron | Fotó: Oborocea Mónika

Az egységesebb magyar társadalom kialakításáról a Miniszterelnökség miniszteri biztosa úgy fogalmazott: "a nemzetépítés jelen szakaszában mindenképpen át kell tekinteni a magyar szervezetekhez fűződő viszonyunkat, és a tényeket figyelembe kell venni Erdélyben és Magyarországon."
A miniszteri biztos szerint az elmúlt hónapok gesztusai abba az irányba mutatnak, hogy az RMDSZ és kormányzat, a Fidesz kapcsolatai tovább javulnak. „Nyilvánvalóan az erdélyi választók döntését nekünk figyelembe kell venni” – jelentette ki. Hozzátette: minden politikai szervezettel, így az RMDSZ-szel is élő és mindennapi kapcsolatban állbak. „Tehát az a fajta ellentét, ami az elmúlt években tapasztalható volt, az viszonylagosnak nevezhető, nincs szükség új kapcsolatfelvételre, hiszen a miniszterelnök mindkét magyar jelöltnek személyesen és a távolból is támogatását és jókívánságait fejezte ki" – magyarázta.
"Egy marad talpon"
Grezsa szerint volt létjogosultsága az RMDSZ mellett új politikai erőnek, hiszen a rá leadott szavazatok is fokozatosan csökkennek választásról választásra. „Ugyanakkor bizonyos esetekben néha ésszerűtlennek tűnt számomra az elmúlt időszakban a többes jelölés bizonyos helyeken és területeken, nyilván a magyar választókörzetekben más szempontok érvényesülnek, mint a kormányban" – jelentette ki.
A miniszteri biztos megállapította: az EMNP-nek stabil, de szűk szavazóbázisa van. „A többpárti szerveződésnek Erdélyben teljesen világos és tisztességes okai és keretei voltak, ugyanakkor most már több választás tapasztalatait követően azt gondolom, új fejezet nyílik az erdélyi magyar politikában, nekünk ehhez alkalmazkodni kell. Vagy az, hogy egy marad talpon, és az RMDSZ, vagy pedig egy konszolidáltabb kapcsolat alakul ki a politikai szervezetek között, és ezek együttműködése határozhatja meg a jövőt" - fogalmazott a Miniszterelnökség nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálásával és támogatásával megbízott miniszteri biztosa.
Toró a Fideszt is okolta a kudarcukért
Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor már az elnökválasztás első fordulóját kiértékelő sajtótájékoztatóján részben azzal magyarázta államfőjelöltjük, Szilágyi Zsolt gyenge szereplését, hogy a Fidesz magukra hagyta őket. Igaz, ezt virágnyelven így fogalmazta meg: pártjának nem sikerült meggyőznie „a nemzetpolitika szereplőit” a választás igazi tétjéről. Ezen a sajtótájékoztatón Toró és Szilágyi bejelentette a lemondási szándékát is.

Toróékat a kiértékelő sajtótájékoztatón sem vetett fel a jókedv | Fotó: MTI/Biró István

A maszol.ro már augusztusban írt arról, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök, kormányfő nem ért egyet az EMNP jelöltállításával a romániai államfőválasztáson. A magyarországi kormánypárt nem is segítette a kampányban „erdélyi stratégiai partnerét”.
Orbán Viktor az államfőválasztást megelőzően fogadta az RMDSZ szövetségi elnökét és államfőjelöltjét, az EMNP jelöltjét azonban már nem, sőt a kampányhajrában az RMDSZ kampányhirdetése szerint Kelemen Hunornak kívánt sikert. Szilágyi Zsoltot azonban még a Néppárt vezető politikusainak jó barátjaként ismert Németh Zsolt volt külügyi államtitkár sem biztosította nyíltan támogatásáról szerdai kolozsvári látogatásakor.
Bejegyezte: dátum:

2014. november 4., kedd

KAPUNYITÁS - Nyílt nap a marosvécsi Kemény Várkastélyban

https://www.facebook.com/events/1475714246022710/?ref_newsfeed_story_type=regular
2014. szeptember 30-án a Neuropszichiátriai Rehabilitációs Intézet vezetősége visszaadta báró Kemény János örököseinek a marosvécsi várkastély kulcsát. 
A várat II. Rákóczi György 1648-ban Kemény Jánosnak (a későbbi fejedelemnek) adományozta. Ettől fogva Marosvécs háromszáz évig a Kemény család tulajdona volt.
Miután Báró Kemény János 1923-ban megörökölte a marosvécsi birtokot, az volt a szándéka, hogy a reá szállott óriási vagyont a kultúra és a művelődés céljaira fordítsa. Ennek jegyében került sor 1926. július 16-18. között Marosvécsen az erdélyi írókat tömörítő első Erdélyi Helikon találkozóra. Ezután közel két évtizeden át, 1944-ig minden nyáron megszervezésre került az egyre bővülő írói találkozó. Minden év találkozója hozott valami újat: könyvkiadást, lapalapítást, népkönyvtárakat, felolvasóesteket, szabadegyetemeket, irodalmi esteket a román és szász írókkal karöltve.
A várkastélyt a család 1949 évi kényszer-kiköltöztetése után csaknem 60 éven át a román állam használta javitóintézetként, majd máig pszichiátriaként.

PROGRAM
9:00 Találkozó a marosvécsi Kemény várkastély udvarán
10:00 A báró Kemény János emlékét megörökítő dombormű megkoszorúzása
10:30 A kastély kapujának ünnepélyes megnyitása a nagyközönség számára
A várkastély belső udvarában:
- Megnyitó beszédet mond Ördög Ferenc polgármester és Benkő Mihály, református lelkész
- A Kemény család felkéri Dr. Zsigmond Barna Pál-t Magyarország csíkszeredai főkonzulját, hogy tartsa meg ünnepi beszédét
- Tőkés László református püspök hálaadó imát mond
- Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője megszenteli a visszaszolgáltatott várkastélyt
- Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédet mond
- Kemény Zoltán pohárköszöntőt mond
- Vécsi Nagy Zoltán ismerteti a kastély rövid történetét
Mindezekután a megjelentek megtekinthetik a kastély tereit átadás utáni állapotukban.
A kastély termeiben kulturális műsorokkal várjuk a látogatókat.
Fellépnek: Szabó Előd, Robert Brai, Fülöp Erzsébet, Kilyén Ilka és Kozsik József előadóművészek,
illetve a "Bíborka" és a marosvécsi tánccsoport Zongorán játszik: Antoine Flayfel és Kelemen Krisztina,
Bartók művét hegedűn előadja a 9 éves Tamás Ádám.
A helyszínen megvásárolhatják Kemény János könyveit.
A rendezvény napján a kastélyban büfé üzemel.
A rendezvény szervezője a Kemény család
Elérhetőség: Nagy Kemény Géza (0741225141) és Nagy Gergely (0756828561)
A RENDEZVÉNYEN A RÉSZVÉTEL MINDEN ÉRDEKLŐDŐ SZÁMÁRA INGYENES!
Támogatók: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Marosvécsi Polgármesteri Hivatal, Magyarói Polgármesteri Hivatal, Petry Kft, PC House, Horváth Patika, Szászrégeni Református Egyházkerület, Szászrégeni Katolikus Egyházkerület, Zsigmond Pékség, Gabriella Pizzázó, Amigo & Intercost, Merkúr Áruház, Laci Csárda, Pallas, Origo, Gkisnyomda Bt, Foto Zeiss, Impact Mode, Eldi Pékség, Anna Panzió, Magyarói Panzió, Binal Mob, Kiss Unicum Srl, Valdman István, Kuti Márta, Doszlop Lídia, Mikó István és még sokan mások. Az előadók ingyen vállalták a fellépést. 
Külön köszönet a segítségért a marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ vezetőségének és munkatársainak!
Bejegyezte: dátum:

Minden jelölt kapott voksot Udvarhelyszéken

Bálint Kinga Katalin | 2014.11.04.
Az udvarhelyszékiek 42,4 százaléka járult az urnák elé vasárnap, a 2014-es romániai elnökválasztás első fordulójában, huszonhat község százharminc szavazókörzetében – derült ki az Udvarhelyszéki RMDSZ összesített részvételi adataiból. Az érvényes szavazatok 84,7 százalékát térségünkben magyar jelöltre adták.
A szavazati joggal rendelkező 102 146 udvarhelyszéki lakó közül összesen 43 290-en voksoltak vasárnap, a romániai elnökválasztás első fordulójában, melynek során 1059 érvénytelen szavazat született – derült ki a széki RMDSZ összesítéséből. Ebből kimutatható az is, hogy mind a tizennégy jelölt kapott udvarhelyszéki szavazatot, illetve hogy az érvényes voksok több mint négyötödét magyar jelöltre adták ebben a térségben: 70,1 százalékos volt az RMDSZ jelöltjének, Kelemen Hunornak, és 14,6 százalékos az Erdélyi Magyar Néppárthoz tartozó Szilágyi Zsoltnak a támogatottsága. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben indult Klaus Johannis az udvarhelyszéki szavazatok 7,6 százalékát gyűjtötte be, a néppártjának nevét adó Dan Diaconescu (PP-DD) 0,6, a Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja, Victor Ponta 3,4, a Román Ökológiai Párthoz (PER) tartozó William Brânză 0,3, a Népi Mozgalom Párt (PMP) színeiben indult Elena Udrea 1,3, a független Teodor Meleşcanu 0,1, Gheorghe Funar 0,2, Monica Macovei 0,5, Călin Popescu-Tăriceanu 0,4, a Szocialista Alternatíva Párt (PAS) tagjaként indult Constantin Rotaru 0,3, míg a Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltje, Corneliu Vadim Tudor 0,6 százalékot szerzett Udvarhelyszéken. A Prodemo pártos Mirel Mircea Amariţei mindössze tizenegy voksot kapott a térségben.
Bögözben a legnagyobb, Lövétén a legkisebb az arány
Udvarhelyszék szavazásra jogosult lakóinak 42,4 százaléka voksolt az első fordulóban. A legnagyobb szavazókedvet Bögözben észlelték, ahol a lakosság 61,28 százaléka adta le voksát, a második legaktívabb szavazóbázis Fenyéden volt, ahol az arra jogosultak 57,28 százaléka járult az urnák elé. A legkisebb arányt – 32,73 százalékos részvételt – Lövétén jegyezték, ennél azonban mindössze egy század százalékkal jobbak a szentábrahámi összesített adatok. A székelyudvarhelyi szavazati joggal rendelkezők 36,14, a székelykeresztúriak 38,44, a szentegyháziak 33,16 százaléka vett részt a választások első fordulójában. A részvételi arány Udvarhelyszék huszonhat városa és községe közül mindössze nyolc településen haladta meg az ötven százalékot.
Részvételi adatok az udvarhelyszéki városokban, községekben:
Székelyudvarhely: 36,14%, részvevők: 11 588, érvényes szavazatok: 11 381
Székelykeresztúr: 38,44%, részvevők: 3432, érvényes szavazatok: 3369
Szentegyháza: 33,16%, részvevők: 2033, érvényes szavazatok: 1986
Etéd: 41,93%, részvevők: 928, érvényes szavazatok: 856
Szentábrahám: 32,74%, részvevők: 706, érvényes szavazatok: 688
Fenyéd: 57,28%, részvevők: 900, érvényes szavazatok: 882
Kápolnás: 38,41%, részvevők: 630, érvényes szavazatok: 610
Korond: 47%, részvevők: 2302, érvényes szavazatok: 2226
Oroszhegy: 45,14%, részvevők: 1428, érvényes szavazatok: 1396
Székelyderzs: 49,82%, részvevők: 416, érvényes szavazatok: 408
Boldogfalva: 45,96 %, részvevők: 1212, érvényes szavazatok: 1193
Lövéte: 32,73%, részvevők: 1003, érvényes szavazatok: 989
Farkaslaka: 54,59%, részvevők: 2055, érvényes szavazatok: 2028
Homoródszentmárton: 53,01%, részvevők: 1259, érvényes szavazatok: 1235
Homoródalmás: 52,29%, részvevők: 582, érvényes szavazatok: 563
Bögöz: 61,28%, részvevők: 1754, érvényes szavazatok: 1728
Oklánd: 46,91%, részvevők: 471, érvényes szavazatok: 446
Galambfalva: 53,61%, részvevők: 749, érvényes szavazatok: 730
Parajd: 48,37%, részvevők: 2635, érvényes szavazatok: 2550
Máréfalva: 47,76%, részvevők: 768, érvényes szavazatok: 747
Székelyandrásfalva: 46,54%, részvevők: 451, érvényes szavazatok: 425
Újszékely: 39,8%, részvevők: 878, érvényes szavazatok: 828
Siménfalva: 56,9%, részvevők: 1772, érvényes szavazatok: 1726
Kányád: 53,69%, részvevők: 494, érvényes szavazatok: 480
Székelyvarság: 44,28%, részvevők: 569, érvényes szavazatok: 559
Zetelaka: 47,49%, részvevők: 2275, érvényes szavazatok: 2202
A magyar jelöltekre leadott voksok aránya községenként (Kelemen Hunor, Szilágyi Zsolt):
Székelyudvarhely: 6814, 2288
Székelykeresztúr: 2347, 413
Szentegyháza: 1103, 580
Etéd: 654, 84
Szentábrahám: 528, 45
Fenyéd: 706, 70
Kápolnás: 479, 77
Korond: 1784, 153
Oroszhegy: 1049, 210
Székelyderzs: 339, 23
Boldogfalva: 816, 222
Lövéte: 734, 199
Farkaslaka: 1670, 187
Homoródszentmárton: 778, 254
Homoródalmás: 439, 73
Bögöz: 1325, 268
Oklánd: 360, 33
Galambfalva: 560, 87
Parajd: 1825, 238
Máréfalva: 624, 57
Székelyandrásfalva: 215, 39
Újszékely: 504, 68
Siménfalva: 1331, 175
Kányád: 321, 62
Székelyvarság: 454, 63
Zetelaka: 1831, 209
Összesen: 29 590 (70,1%), 6177 (14,6%)
Bejegyezte: dátum:

Friss háztáji Budapest kávézóiban – elindult a Házikó

2014-10-30 Szerző: N.Zs.
A Házikó-kezdeményezés a vidéki termelőket felkarolva készíti minőségi szendvicseiket, batyuikat, édességeiket kiszállításra és rendezvényekre. Kizárólag termelői alapanyagokat használnak – a zöldségektől a sajtokig –, amelyeket egy szigorú szabályrendszer alapján válogatnak. A Házikó tesztüzemének végén az egyik tulajdonossal, az egykori Szimpla-alapítóval, Bertényi Gáborral beszélgettünk a koncepciójáról, célközönségéről és a Házikó szerepéről a vidékfejlesztésben.

Friss háztáji Budapest kávézóiban – elindult a Házikó

- Hogyan született a Házikó ötlete?
- Lényegében ketten gondoltuk ki, Szalai Misi meg én. Vele már 2010 óta vannak ilyen-olyan projektjeink, ami a város és a vidék kapcsolatát vizsgálják. Mindketten vidéken élünk, ő tősgyökeres, én bevándorló Nagymaroson. Felfoghatatlan volt számunkra, hogy a magyar vidék folyamatosan kiürül, elnéptelenedik, leépül.
Nagyjából az volt alapvető kérdés, hogy van-e élet vidéken. A váci Szimplavé is egy ilyen kísérlet volt: képes-e egy ilyen típusú, némi kulturális többlettel bíró és termelői kaját kínáló kávézót eltartani egy vidéki középváros? Láthatóan nem. Ugyanakkor pozitív kísérlet a nagymarosi termelői piac, amelyet 2011-ben nyitottunk és el is tartja a kisváros.
Akkor kezdtem el vidékfejlesztést tanítani az ELTE-n, ahol voltak kutatások is, ezekkel általában a helyi forrásalapú gazdaságfejlesztés lehetőségeit vizsgáltuk. Elmentünk hallgatókkal vidékre, és megnéztük, hogy az ott létező adottságokból ki lehet-e hozni valamit. Megpróbáltunk valamilyen vállalkozást körvonalazni, ad absurdum el is indítani.
A kutatások mentén lett a Szimpla Kertben is a piac, ami ugyan fővárosi és nagyon exponált helyen van. Ennek kapcsán született Budapesten a Szimpla Háztáji Kisbolt is, ahol kipróbáltuk ezeket a vidékfejlesztős dolgainkat. Ugyanakkor idén Balassagyarmaton is nyitottunk a hallgatókkal egyet, ami pedig totál periféria, semmilyen hatás nem érvényesül a fővárosból. Egyelőre elvegetálgat.
A központi kérdés mindenhol nagyjából az, hogy ha elvileg agrárország vagyunk, akkor vajon miért nem lehet az agráriumban megélhetést találni.
- Miben látod ennek az okát?
- Rengeteg van, az egyik az értékesítési lehetőségek hiánya. Még csak nem is biztos, hogy ez a legfontosabb, de mégis ez tűnik valamennyire kezelhetőnek.
- Milyen szerepet vállal ebben a Házikó?
- Megpróbáltuk az eddigi tapasztalatokat, kapcsolati tőkénket, és vidékismeretünket felhasználni, egy új perspektívát adni és a kistermelői termékeket rendszerszinten integrálni a vendéglátásba. Itt egy nagyon fontos problémába futottunk: egyrészt a vendéglátósok nem tudnak termelői terményekhez/termékekhez jutni, mert nem tud senki komolyabb mennyiségben megbízható, aránylag sztenderd minőségben szállítani. Ugyanakkor ott vannak a termelők, akik nem tudják eladni a terményeiket, mert nem ismerik a piacot, a lehetőségeket, az igényeket. Ez így azért elég paradox szituáció.

Ilyen batyut kínál a Házikó 

- Ebből a szempontból mit tud a Házikó, amit más nem?
- Azt gondoljuk, hogy az elérhető termelői portéka egy új dimenzió, de nem egy kuriózum, nem egy luxuscikk. Mert nem kell hozzá elmenni a Szimpla piacra, a nagymarosi piacra, csak a kedvenc helyedre beülsz, és termelői terméket fogyasztasz, és ezt bármikor megteheted. Minden aznap sül/készül: teljesen tartósítószer és adalékanyagmentes. Erre még nem nagyon láttam példát itthon.
- Lényegében egy filozófiával dolgoztok, azt is próbáljátok eladni.
- Igazából mi egy koncepciót árulunk, nem egy kaját, és az első öt mondatnál kiderül, hogy ezt valaki érti vagy nem. Nem egyhetes együttműködéseket keresünk, de ha valaki érti az elvet, akkor többnyire nagyon boldogok vagyunk és vállaljuk, hogy segítjük. A különböző szóróanyagokkal pedig magát az elméleti részt is tudjuk népszerűsíteni.
- Hogyan, milyen rendszerességgel ellenőrzitek a terményeket?
- Van egy minősítési rendszerünk, ami a honlapon is elérhető. Szigorú, következetesen betartjuk, nincs pardon. Mivel még kísérleti fázisban működünk, egyelőre mi megyünk a terményekért, ami folyamatos, heti szintű kapcsolattartást jelent.

Kekszek egyike 

- Hogy találtátok a viszonylag nagyobb termelőket, akikkel együttműködtök?
- Amit 2010 óta csinálunk, annak valamilyen módon van köze a termelőkhöz. Legyen az tanítás, kutatás vagy piac, mindig valahogy azon kapjuk magunkat, hogy ülünk egy kocsiban és megyünk vidékre, így nem volt nehéz dolgunk.
- Kikből áll a csapat?
- Jó vegyes brigád: a pék srác Írországból tért haza, a dizájnerünk New Yorkból. A konyhában egy politológus és egy anyuka az úr, akinek idejár mellénk oviba a kisfia. A folyamatokat egy táplálkozásantropológus látja át, a minőségbiztosítást egy biológus felügyeli. De van geográfusunk is, hogy nagyon el ne tévedjünk. Hát ilyesmik.
- Mik a visszajelzések a tesztidőszak alatt?
- Most még csak kísérleti kiszállítások folynak. Tamp&Pull, Expresso Cafe, Fekete, A38, Élesztő, utóbbi talán a legkomolyabb helyünk, ahol maga a koncepció és a filozófia is be tud mutatkozni, nem csak az ételek. Egy hónapja tartanak a tesztkiszállítások. 90 százalékban nagyon jók a visszajelzések, a maradék 10 helyi specifikum. Például kiderül, hogy mégis a lecsós töltelék kell a batyukba, nem a fantasztikus gombás-boros, amire nagyon büszkék vagyunk. Akkor ők olyat kapnak.
- Elképzelhető, hogy pár év múlva ez egy országos megmozdulás lehessen? Vegyük például a Balatont, amelynek van egy olyan infrastruktúrája, amit hasonlóan ki lehetne használni a vadaktól kezdve akármeddig.
- Erre nincs jó válasz. Azt gondolom, hogy evidens, hogy egy ilyen kezdeményezésnek van helye a mai fogyasztói kultúrában. De kiderülhet, hogy mégis egy érzékeny dolog. Tegyük fel, hogy egy olyan óriási felvevőpiac, mint Budapest, eltartja. Fogalmam sincs, hogy ugyanez hogy viselkedne Komáromban vagy Veszprémben. Lehet, hogy remekül, lehet, hogy sehogy. De azt gondolom, egy 50-100 ezres városnak illene egy ilyet nevetve eltartani.
Bejegyezte: dátum:

Erdély Ponta ellen

2014.11.04. 
Forrás: www.cotidianul.ro

Haladó szakadárok, kezdő revizionisták és lelkes autonómiapártiak vágyait ábrázolja a román elnökválasztás első fordulójának eredményeit bemutató térkép.
Erdély a Partiummal kék színű, a Székelyföld zöld sziget, Moldva, Havasalföld, Dobrudzsa, azaz a régi román királyság pedig vörösben pompázik. Nem először alakul így a politikai szimpátiák földrajzi megoszlása, a rendszerváltás utáni Romániában az erdélyiek rendre a jobboldalt, a déli és keleti országrészben élők kitartóan a baloldalt preferálják. Olykor Bukarest átlendül jobbra, s ez dönti el az aktuális megméretést.
Klaus Johannis vagy Victor Ponta? Nyugat és délkelet újabb összecsapása jön két hét múlva, a zászló jelenleg inkább vörös, de akár be is kékülhet, ha a zöldek (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség színe) nagyon úgy akarják. Nem csak a magyarokon múlik, hogy ki lesz Románia következő elnöke, de egy egységes, tömeges fellépés a magyar szavazók részéről döntő módon is befolyásolhatja a választást.
A vasárnapi első forduló országos szinten és az erdélyi magyarság körében egyaránt a papírformát hozta. Talán Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kissé magabiztosabban nyert, mint arra számítani lehetett, tízszázalékos előnye Nagyszeben polgármesterével s egyben a Keresztényliberális Szövetség jelöltjével szemben első ránézésre nehezen behozhatónak tűnik. A számítgatások máris elkezdődtek, kemény matematikai csaták dúlnak arról, hogy a kiesett tizenkét jelölt szavazói kit választanak a döntő menetben. Az utóbbi megméretések tapasztalatai azt jelzik, a voksolók nem követik vakon kedvenc politikusaik javaslatait. Ha van olyan párt, amely jól tudja ezt, akkor az a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Az erdélyi magyar szavazók többsége 2004-ben és 2009-ben is Traian Basescut támogatta az RMDSZ által figyelmükbe ajánlott baloldali jelölttel szemben. Kelemen Hunorék várhatóan most sem szabadulhatnak koalíciós kötelezettségüktől, s nyíltan vagy burkoltan, de Ponta mellé állnak. Az RMDSZ által sokszor bevetett „suttogó propaganda” már az első forduló előtt elindult Erdélyben.
A párt helyi vezetői, aktivistái igyekeztek „baráti” véleményként a lehető legszélesebb körben terjeszteni, hogy Johannis szászként románabb a románnál, esetleges győzelme a kisebbségi kérdés külföldi megjelenítését nehezítené, s Ponta jelenti a kisebbik rosszat. De erdélyi magyar legyen a talpán, aki a baloldali miniszterelnököt eddigi tevékenysége alapján – különös tekintettel a nyolcéves szünet után ismét kormányzati szintre emelt magyarellenes retorikára – megtiszteli szavazatával, miközben románok milliói voksolnak reménykedve a német nemzetiségű jobboldali elnökjelöltre.
Az RMDSZ felelőssége minden egyes döntésnél óriási. A magyarok egyre kevésbé mozgósíthatók, a parlamenti választások ötszázalékos bejutási küszöbének elérése választásról választásra nehezebb. Ezzel párhuzamosan az is bebizonyosodott, hogy jelenleg nincs életképes erdélyi magyar politikai alternatívája az RMDSZ-nek.
A „mérsékeltek” és a „radikálisok” kilencvenes évek legelejétől kezdődött harcában egy pillanatig sem volt kérdés, hogy előbbieké a több mint kétharmados támogatottság. Ez a mostani szavazáson – amelyen első alkalommal mérte össze erejét két magyar jelölt – sokadszorra derült ki. De rossz következtetést vonnak le Kelemen Hunorék, ha az igazi ellenfél hiányából az örökös sikerre asszociálnak. Érdemes meghallgatni a szavazásra még hajlandóságot érző erdélyiek véleményét. Most például a még versenyben maradt két jelöltről.
Pataky István, Magyar Nemzet
Bejegyezte: dátum:

2014. november 3., hétfő

Magyar polgármestere van egy ausztrál városnak

2014.11.03. 
Forrás: www.stmarysstar.com.au

Sydney melletti háromszázezres Blacktown Cityben szeptemberben választottak új polgármestert Stephen Bali személyében, aki történetesen magyar. 
Őt látogatja meg novemberben Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke. Egy magyarországi magazin megkeresésére Stephen Bali elmondta, ő már Ausztráliában született, de a mai napig tartja a kapcsolatot magyarországi rokonaival.
Magyarul ért és kicsit beszél is, bár – saját bevallása szerint – erős ausztrál akcentussal. Stephen Bali magyar édesapja korábban szintén politizált: a néhai Charlie Bali alpolgármester volt Blacktownban. 
Bejegyezte: dátum:

Regionális Fejlesztési Bizottság NAPIRENDTERVEZET - REGI(2014)1104_1

Ülés 2014. november 4., kedd, 9.00–12.30
Terem: Altiero Spinelli (1G-3)
2014. november 4., 9.00–12.30
1. A napirend elfogadása
2. A következő ülések jegyzőkönyvének elfogadása:
· 2014. szeptember 22–23. PV – PE537.537v01-00
· 2014. október 1. PV – PE539.583v01-00
· 2014. október 6. PV – PE539.685v01-00
3. Az elnök közleményei
4. Tanulmány a kohéziós politika 2014-2020 közötti végrehajtásáról: a tagállamok előkészületei és közigazgatási kapacitása
REGI/8/01782· A tanulmányt Christine Hamza, a bécsi Metis GmbH vezető tanácsadója ismerteti
5. 2013. évi éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről – A csalás elleni küzdelem
REGI/8/01758
A vélemény előadója: Pascal Arimont (PPE) 
Illetékes: 
CONT – Georgi Pirinski (S&D) 
· Véleménytervezet megvitatása
6. Egyéb kérdések
7. Következő ülés(ek)
· 2014. december 3., 9.00–12.30 és 15.00–18.30 (Brüsszel)
* * *
Zárt ülés
8. Koordinátorok ülése
Bejegyezte: dátum:

JEGYZŐKÖNYV a 2014. október 1-jén, 9.00–12.00 között tartott ülésről - BRÜSSZEL

EURÓPAI PARLAMENT 2014 - 2019
Regionális Fejlesztési Bizottság  REGI_PV(2014)1001_1 
Az ülést 2014. október 1-jén, szerdán, 9.00-kor, Iskra Mihaylova (elnök) elnökletével nyitják meg. 
1. Corina Crețu, regionális politikáért felelős biztosjelölt meghallgatása 
Az elnök emlékezteti a tagokat a meghallgatás céljára és a követendı eljárásra. 
Az elnök felkéri Corina Crețu regionális politikáért felelős biztosjelöltet bevezető nyilatkozata ismertetésére. Ezt követıen átadja a szót a hét képviselıcsoport koordinátorainak. A kérdések és válaszok e körét követıen az egyéb bizottsági tagok kérdéseinek köre következik. Mindkét kör a pingpong elv alapján zajlik (kérdés – válasz, kérdés – válasz). A bizottsági tagok kérdéseit követően az elnök átadja a szót Michel Lebrunnek, a Régiók Bizottsága elnökének, aki rövid nyilatkozatot tesz. Az elnök végül ismét átadja a szót a biztosjelöltnek, aki elmondja záró megjegyzéseit. 
Felszólalók: Corina Crețu, Lambert van Nistelrooij, Andrea Cozzolino, Tomasz Piotr Poręba, Ivan Jakovčić, Younous Omarjee, Monika Vana, Rosa D'Amato, Deutsch Tamás, Derek Vaughan, Stanislav Polčák, Victor Boştinaru, Iuliu Winkler, Matthijs van Miltenburg, Mercedes Bresso, Raffaele Fitto, James Nicholson, Martina Michels, Isabella Adinolfi, Olaf Stuger, José Blanco López, Krzysztof Hetman, Louis-Joseph Manscour, Pascal Arimont, Terry Reintke, Viktor Uspaskich, Anna Hedh, Maria Spyraki, Viorica Dăncilă, Franc Bogovič, Mirosław Piotrowski, Ángela Vallina, Konstantinos Papadakis, Monika Smolková, Claudia Schmidt, Francisco Sosa Wagner, Joachim Zeller, Bronis Rop÷, Iosu Juaristi Abaunz, Bill Etheridge, Petras Auštrevičius, Arne Gericke, Michel Lebrun 
Az ülést 12.25-kor berekesztik.

A Bizottság felelős hatásköre : működése és fejlődése, 
Az Unió regionális fejlesztési és kohéziós politika, a szerződések; 
az európai regionális fejlesztési alap, a Kohéziós Alapból és az egyéb eszközök az Unió regionális politikájának; 
hatás az egyéb uniós politikák gazdasági és társadalmi kohézió; 
koordináció az Unió strukturális eszközeinek; 
a városi dimenziót a kohéziós politika; legkülső régiók és szigetek, valamint a határokon átnyúló és régiók közötti együttműködés; kapcsolattartás a régiók, a régióközi együttműködési szervezetek és a helyi és regionális önkormányzatok.
Következő REGI értekezlet - November 4-én 
A regionális fejlesztési Bizottság következő ülésének kerül sor 2014. novemberében 4., kedd 9:00-12:30. 
Konferenciatermek: 
ASP 1G-3 Vademecum uniós kohéziós politika és a regionális fejlesztési Bizottság: 
REGI Vademecum összefoglaló tevékenységek 2009-2014-re: 
REGI jelentés tevékenységek 7 törvényhozás európai uniós kohéziós politika 2014-2020: áttekintést a jogalkotási csomag

Bejegyezte: dátum:

Elnökválasztás – Az EPP elnöke Johannis támogatására buzdítja a néppárti tagokat

2014.11.03. 
Forrás: mno.hu

Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke hétfőn arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy a román elnökválasztás második fordulójában a jobbközép ellenzéki Klaus Johannist támogassák.
Az EPP elnöke a román Mediafax hírügynökséghez eljuttatott közleményében támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így a Traian Basescu által támogatott Népi Mozgalom Pártot (PMP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre.
Nagyszeben szász származású polgármestere november 16-án Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel fog megmérkőzni a romániai elnökválasztás második fordulójában.
Daul gratulált valamennyi romániai jobbközép pártnak a vasárnapi választáson elért eredményeikhez, így Johannison kívül Elena Udreának (PMP), Monica Macoveinek (független) és Kelemen Hunornak (RMDSZ) is. „A történtek alapján arra buzdítom a néppárt valamennyi romániai tagját, hogy Johannist támogassák. Az eredménye azt igazolja, hogy erős és versenyképes jelölt, aki győzni fog két hét múlva" – olvasható a közleményben.
Fontosnak nevezte a jobbközép szavazók mozgósítását, és azt is, hogy Johannis a többi romániai EPP-tagok jelöltjei által felvetett célokat is felkarolja a második fordulóban. „A jobbközép pártoknak egységeseknek kell maradniuk, ha győzni akarunk november 16-án" – olvasható a közleményben.
MTI
Bejegyezte: dátum:

Biró Zsolt: a választók megbüntették az EMNP-t

2014.11.03.
Forrás: www.erdon.ro

Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a magyar választók megbüntették az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) a hiteltelen autonómiapolitikája miatt.
Biró Zsolt a hétfői marosvásárhelyi sajtótájékoztatója után az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a vasárnapi elnökválasztás eredményei igazolták, hogy helyes volt pártja korábban kinyilvánított álláspontja, mely szerint az első fordulónak nincsen tétje a magyarság számára. Úgy vélte, arra még nem érett meg a romániai társadalom, hogy az országnak magyar elnököt válasszon, több magyar jelölt állításának meg azért nem volt értelme, mert így nem tudott egységes lenni a közösség hangja. Biró Zsolt sajnálatosnak tartotta, hogy az EMNP a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is „belerángatta egy olyan politikai küzdelembe, amelynek a Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet kárát látja".
„Az EMNP legjobb esetben is helyben topog, szavazóbázisát nem tudta növelni, valamivel kevesebb szavazatot kapott, mint 2012-ben. A választók büntették az EMNP hiteltelen autonómiapolitikáját" – jelentette ki Biró Zsolt. Kijelentését azzal magyarázta, hogy a Néppárt három hónappal ezelőtt „az RMDSZ autonómiatervezeténél is gyengébb tervezettel tartott erdélyi karavánt", most meg az SZNT tervezetének a támogatójaként mutatkozott.
Biró Zsolt arra a törvénytervezetre utalt, amelyet az EMNP a Székelyföld régió létrehozásáról szövegezett meg, és amely az SZNT autonómiastatútumát illeszti az EMNP régiós kerettörvény-tervezetébe.
Az MPP elnöke kijelentette, pártja elnöksége szerdán vagy csütörtökön dönt arról, hogy milyen álláspontra helyezkedik a választások november 16-án tartandó második fordulójában. 
Hozzátette azonban, hogy pártja elzárkózik a baloldali jelölt támogatásától, és olyan romániai államelnök megválasztásában érdekelt, amelyik könnyen megtalálja a közös hangot a magyar kormánnyal és a Fidesszel.
MTI
Bejegyezte: dátum:

Az első bécsi döntés (1938. november 2.)

2014. november 3., 

„A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húszévi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.”
(Részlet az 1938/XXXIV. törvénycikkből)
1938. november 2-án született meg az első bécsi döntés, melynek köszönhetően a párizsi békerendszer által megcsonkított Magyarország elkönyvelhette első revíziós sikerét. A német és olasz külügyminiszter határozata nyomán Felvidék magyarlakta területeinek túlnyomó része – mintegy 12 ezer négyzetkilométer, 1 millió lakossal – húsz év után visszatérhetett az anyaországhoz, igaz, az új – igazságosabb – határvonal végül csak átmeneti állapotnak bizonyult.
Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elveszítette területeinek kétharmadát, ennek következtében aztán nem volt olyan szomszédja, mellyel szemben ne fogalmazott volna meg revíziós igényeket. Miután Hitler az 1938 márciusában végrehajtott Anschlusst követően – a szudétanémet kisebbségekre hivatkozva – Cseh­szlovákia ellen fordult, a magyar fél esélyei értelemszerűen a Felvidéket és Kárpátalját elcsatoló köztársaság ellenében nőttek meg, a nácik azonban ugyancsak nagy árat szabtak a revízió támogatásáért. A német diktátor, akinek végcélja a közép-európai szláv állam megsemmisítése volt, 1938 augusz­tusában ajánlatot tett a Berlinben tárgyaló Horthynak és Kánya Kálmánnak, mely szerint Magyarország egy háború kiprovokálásáért cserében totális revíziót hajthatott volna végre északon. Miután a kormányzó elutasította Hitler ajánlatát, a náci vezető tárgyalásra kényszerült a Szudéták ügyében, az 1938 szeptemberében tartott müncheni konferencián pedig el is érte, hogy a csehszlovák állam német többségű peremterületei a birodalom fennhatósága alá kerüljenek.
A négyhatalmi – brit, francia, német és olasz részvétellel zajló – megbeszélések végén aláírt egyezménybe aztán – Ciano olasz külügyminiszter javaslatára – az a kitétel is bekerült, hogy Csehszlovákia a területi viták békés rendezése érdekében kezdjen tárgyalásokat a magyar és a lengyel féllel is. A köztársaság hamarosan meg is állapodott Lengyelországgal Teschen (Ceiszyn) cseh részének – Cesky Tesín – átadásáról, az október 9–13. között folytatott szlovák–magyar tárgyalások azonban már nem vezettek eredményre. A Jozef Tiso és Kánya Kálmán vezette delegációk alkudozási kísérlete igazi „süketek és vakok” párbeszédének bizonyult, így aztán a felek rövidesen a nagyhatalmakhoz fordultak.
Miután Chamberlain Nagy-Britanniája és Daladier Franciaországa nem kívánt részt venni a rendezésben, a lehetőség a tengelyhatalmak – Olaszország és Németország –, tehát Galeazzo Ciano és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter kezébe került. A két döntőbíró 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-palotában hirdette ki döntését, mely – a két fél igényei között az arany középutat választva – lényegében az etnikai revíziót valósította meg. Ciano és Ribbentrop végül oly módon húzta meg az új határvonalat, hogy azzal a magyar fél által követelt jelentősebb települések egy részét – például Kassát, Munkácsot, Érsekújvárt – visszacsatolták, más esetben – például Pozsony vagy az északabbra fekvő Nyitra esetében – pedig a szlovák félnek kedveztek.
Ily módon Magyarország 1938. november 2-án mintegy 12 ezer négyzetkilométeres területet kapott vissza, amit a Magyar Királyi Honvédség november közepéig ellenőrzése alá is vont. A határváltozást természetesen – pártállástól függetlenül – a politikai életben és a lakosság körében is kitörő lelkesedéssel fogadták, a visszatérő területek magyar lakossága pedig ugyancsak leírhatatlan örömmel köszöntötte a honvédség alakulatait, valamint a november 6-án Komáromba, majd 11-én Kassára bevonuló Horthy Miklós kormányzót. Ezzel együtt ugyanakkor megjelentek az elégedetlenkedő, sőt, totális revíziót követelő kijelentések is, melyeket Hitler állítólag így kommentált: „A magyarok túl sokat akarnak, és túl olcsón.”
Felmerül persze a kérdés, hogy jogos és igazságos volt-e az első bécsi döntés? Annak ellenére, hogy a területgyarapodás a második világháborút később kirobbantó tengelyhatalmaknak köszönhető – és ennek az árát sajnos, sok szempontból meg is fizették –, az első bécsi döntés igazságos(abb) volt, mivel javarészt etnikai alapon húzta meg a két állam közös határát. A Magyar­országhoz visszacsatolt felvidéki területen az 1941-es népszámlálás 84 százalékban állapította meg a magyarok arányát, és 10 százalék körül a szlovákságét, ezzel együtt pedig az új határon túl mindössze 67 ezer magát magyarnak valló – szlovák – állampolgárt regisztráltak. A döntést emellett jogi szempontból sem lehetett támadni, hiszen az ítélet a müncheni konferenciából eredően, a nyugati nagyhatalmak beleegyezésével – és önkéntes távolmaradásával – született meg.
Más kérdés ugyanakkor a jog, és más a realitás: Magyarország, miután az első bécsi döntést követő revíziós sikerekkel – melyek közül a legközelebbi Kárpátalja megszállása volt – menthetetlenül elkötelezte magát a tengelyhatalmak oldalán, a világháborút vesztesként fejezte be, ezáltal pedig a német–olasz döntőbíráskodással visszaszerzett területek feletti uralma is vitathatóvá vált. Magyarországnak a moszkvai előzetes fegyverszünet (1944. október 11.) rendelkezése nyomán aztán vissza kellett térnie 1937-es határai mögé, csehszlovák–magyar viszonylatban pedig az 1947-es párizsi békeszerződés még további veszteségeket is hozott, hiszen Magyarországnak – Pozsony előterében – újabb három településről kellett lemondania északi szomszédja javára.
Tarján M. Tamás (Rubiconline)
Bejegyezte: dátum:

Így szavazott Hargita megye az elnökválasztáson

2014.11.03. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Hargita megyében a szavazati joggal rendelkező lakosság 44,o6 század százaléka járult az urnákhoz tegnap.
Csík térségében 45,77 század százalék, Gyergyószéken 44,07 század százalék, Udvarhelyszéken 42,19 százalék volt a részvétel.
Bejegyezte: dátum:

Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt lemond

2014.11.03.
Jobb eredményre számított a romániai államfőválasztáson az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Toró T. Tibor pártelnök és Szilágyi Zsolt alelnök, a párt államfőjelöltje bejelentette, hogy a szombati marosvásárhelyi elnökségi ülésen benyújtják lemondásukat.
A 98,3 százalékos feldolgozottságú adatok szerint az EMNP jelöltjének a szavazatok 0,56 százalékát sikerült megszereznie vasárnapi voksoláson, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjére, Kelemen Hunorra a választók 3,5 százaléka szavazott.
Szilágyi Zsolt a hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján gratulált Kelemen Hunornak, a magyar-magyar verseny győztesének. Toró T. Tibor kijelentette, az EMNP jelöltje a magyar pártokra leadott szavazatok közel 14 százalékát szerezte meg, ezzel a párt megőrizte azt a támogatottságát, amelyet a 2012-es parlamenti választásokon is a magáénak tudott, de nem sikerült ezen javítania.
Toró úgy vélekedett, hogy a várakozásaikhoz képest értek el rossz eredményt, melyet azonban nem tekintenek kudarcnak.
A lehetséges okok között azt említette, hogy az erdélyi magyar szavazók egy része már a választások első fordulójában Klaus Johannisra, a jobboldal jelöltjére szavazott, másik jelentős hányada pedig távol maradt az urnáktól. „Nem tudtuk meggyőzni őket, hogy lehet másképp is, hogy a politika nem feltétlenül jelent korrupciót” – magyarázta Toró.
A lehetséges okok között említette azt is, hogy nem sikerült rendet teremteni „az autonómiapárti erdélyi politikai szervezetek táborában”. Arra utalt, hogy az EMNP-nek nem sikerült rendeznie a viszonyát a Magyar Polgári Párttal (MPP). Arra is kitért, hogy pártjának nem sikerült meggyőznie „a nemzetpolitika szereplőit” a választás igazi tétjéről.
„Hagytuk, hogy az RMDSZ visszaéljen a nemzet miniszterelnökének a fényképével és a neki tulajdonított biztatással” – jelentette ki a pártelnök. Arra utalt, hogy az RMDSZ a kampány utolsó hetében olyan szórólapokkal hirdette jelöltjét, amelyen Orbán Viktor és Kelemen Hunor kézfogása látható, és a miniszterelnök választási jókívánsága olvasható.
Az EMNP elnöke a választás pozitívumaként vette számba, hogy az koalícióvá kovácsolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) és az EMNP-t. Azt is megemlítette, hogy szabadon beszélhettek Románia föderális berendezkedésének a tervéről, és sikerült több mint 50 ezer szavazatot szerezni.
Szilágyi Zsolt magyarázatként hozzáfűzte: a romániai párttörvény értelmében felszámolható az a romániai párt, mely nem vesz részt, vagy 50 ezernél kevesebb szavazatot szerez két egymás utáni választáson.
Toró T. Tibor arra figyelmeztetett, hogy a Romániában 6,2 százalékot kitevő magyarság két jelöltje a szavazatok mintegy négy százalékát szerezte meg. „Ha az RMDSZ vezetői nem látják ezt be, előbb-utóbb ott is el fog szakadni a cérna” – jegyezte meg az EMNP elnöke.
MTI
Bejegyezte: dátum:

Államelnök-választás, 98%-os feldolg.: Ponta 40,33 %, Johannis 30,44 %, Kelemen 3,50%, Szilágyi 0,56%

2014.11.03. 
A vasárnapi államelnök-választás részeredményei 98%-os feldolgozottság mellett, amelyeket az Országos Választási Iroda hétfőn 11 órakor tett közzé:
Victor Ponta 40,33%%, 
Klaus Johannis 30,44%, 
Călin Popescu Tăriceanu 5,40%, 
Elena Udrea 5,18%, 
Monica Macovei 4,46%, 
Dan Diaconescu 3,99%, 
Kelemen Hunor 3,50%, 
Corneliu Vadim Tudor 3,66%, 
Teodor Meleşcanu 1,10%, 
Szilágy Zsolt 0,56%, 
Gheorghe Funar 0,48%, 
William Brânză 0,45%, 
Constantin Rotaru 0,30%, 
Mircea Amariţei 0,08%.
Kelemen Hunor az urnazárás utáni sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy sikerült eljuttatni az RMDSZ üzenetét a választókhoz. Megjegyezte: olyan településeken is kapott szavazatot, ahol nem élnek magyarok, ez azt jelenti, hogy hiteles programmal állt a társadalom elé.
Szilágyi Zsolt az nyilatkozta, hogy ha egyetlen szavazatot sem kapott volna, akkor is érdemes volt elindulnia a választási versenyben, hiszen ez adott lehetőséget a romániai történelmi régiók autonómiájáról szóló programjuk bemutatására, és arra, hogy a föderalizmusról beszélhessen. (MTI)
Bejegyezte: dátum: